Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-24 / 266. (1009.) szám
Kedd, november 24. Mássá ipnepil a szeretet pfispiüíéneií cmféltát Fischer-Colbrie emlékünnep — Test Barna és Fleischmann Gyula dr. a nagy halottról Ágoston püspök emlékére templomot építenek A prágai magyarok Szécheuyl-linnepe A Makk sikerült kulturestje — Flachbarth dr, előadása a legnagyobb magyarról Prága, november 23. Csak a magyar kultúra nagyszerű expanzív itásának jele lehet, hogy sok-sok száz kilométerre a magyarság földjétől. Prágában, •ebben az idegen és ellenséges városban, több mint kétszáz magyar ember jött össze Széchenyi Istvánnak és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása századik évfordulójának megünneplé s éré. Furcsa és jelentős dolog, ha az aranyos Prágáiban magyar kulturest van, furcsa, meri néhány évtizeddel ezelőtt még ■elképzelhetetlen lett volna, jelentős, mert bebizonyítja hogy sem a nagy összeroppantás, sem az u: konstelláció, sem az idegenség, sem a nagy nyugati kultúrák és más nemzeti kulturtörejk. vések nyomasztó közelsége nem tudja elfojtani a magyar géniusz elementáris erejét, azt a csirát, mely áttör a vastag földkéregén, sq+ erőt és életet merít belőle. — A Makk, a szlo- venszkói magyar diákság prágai egyesülete immár rgp-des programmá változtatta a ku!« turestékét és lankadatlan erővel futja most már biztos pályáját — kultúrát ad, ismertet í lelkesít, mélyít, emel, ragad. — Mi, a magyarság eszméjének itteni toliforgatói, nem tudjuk méltóképpen meghálálni és kifejező szavak, ha öltöztetni a Makk eredményeit és jelentőségét. Azok a szegény katonák, kik hónapokig nem látnak magyart, egyszerre csak beeső ppenhetnek ezekre az előadásokra, ahol ízrben kiteregetik elébük a magyar műveltség egész ragyogó vásznát. Azok a kis magyar diákok, akiket az idegen város nagy öt emeletes házai úgy benyomnak az elhagya- tottságba és a magyar árvaságba, egyszerre csak megkapják természetes folytatását magyar műveltségüknek, azokat az ismereteket melyeket előbb oly kényelmesen és egyszerűen szerezhettek meg a magyar fő’skolákbar és a magyar társadalomban. A Prágában élő magyarok pedig egyszerre meglátják az otthont, a hazai szellemet, nagy, összefoglaló kultúránkat — és könnyeznek. A Makk munkája kulturmunka. Nevel' fiatalságunkat. Erősíti, okosítja, jőzanitja a magyarságot. Szombaton este a kör elnöke, Winter- stein Henrik, mondott egy két üdvözlő szót s kiemelte a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a magyar kul'tura egysége szimbólumának jelentőségét, majd Feiszthammel Lajos adott elő lendületesen egy Mécs László és egy Ady verset. Ezután Flachbarth Ernő dr. a Szlovenszkói Ellenzéki Pártok Közpon, ti Irodájának igazgatója tartotta meg előadását Széchenyi Istvánról. Objektív, áttekinthető és kimerítő képet adott a legnagyobb magyar működéséről, arról a sötét korról, melyből Széchenyi európai nívóra emelte Magyarországot s kiemelte a nagy reformátor igazi liberabzrnusának jelentőségét. Különösen ma, amikor nem forró, vad páthoszra van szükség, hanem hideg, számító, energikus mély kulturmunkára, érdemes foglalkozni Széchenyi munkarendszerével. Ma ugyanaz a probléma, mint Széchényi idejében volt* nem külső politikai erőszakkal, hanem belső szívós kulturmunkával konzerválni és fejleszteni a magyar értékeket. Az előadást áhitatosan hallgatta végig a prágai magyarság s nagy tetszéssel adózott a kitűnő előadónak. — Denk Pál ült a zongorához ezután s különösen finoman, belső magyar szomorúsággal előadott magyar népda lat arattak nagy sikert a publikumnál. Végiv Keszler Edgár, a Makk alelnöke szólalt fel beszélt a magyar egységről és nagy, lelkesítő készséggel vázolta a szlovenszkói magyarság 'kulturális fejlesztésének szükségességét Ezzel az YMKA dísztermében rendezett mindenképpen sikerült kulturest véget ért. Az ünnep alkalmából a MAKK a prága* magyar diákság nevében táviratilag üdvözöl, te a Magyar Tudományos Akadémiát. Jíe sxfeaug trzxig ffeísxé>SMuMft. i | ■t9 Sérvben assvtfifi ■*#» \ V Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, 9 jy bere, comb és köldöksórvnél a mi tökőiete- d v sitett rugónélküll sérvkőtönk, mely áild is $ 3 hordható Mindenféle bandázs operáció ’* * után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- t S désné!. Szabadalmazott iudtalpbetét. Fia- u H nell has-, hát- és mellmelegitö fi | Jyfli8a“ Küiszemíiz Braítotáva, öüaa-Q. 51. | Árjegyzék Ingyen öj 'k A vidék! telek még azuup dlntéztetnck fi Kassa, november 23. (Saját tudóshónktól.) A kassai Mária- kongregáció közös bizottsága az elhunyt Fi- scher-Colbrie Ágost megyéspüspök iránti kegyelet ápolása végett egy az emlékét hirdető fogadalmi templom építési alapjának javára csütörtökön délután öt órakor' a kassai katolikus legényegyesület nagytermében zártkörű emlékünnepet rendezett Az ünnepélyen Kassa városának magyar és szlovák kától- kussága imponáló számmal vett részt. Tost prépost emlékbeszéde A 12. gyalogezred zenekarának művészi nyitánya után Tost Barnabás prépost-kanonok, plébános tartott költői szépségekb ől bővelkedő emlékbeszédet. Ismertette Fl- scher-Colbrie életrajzának ama legvonzóbb mozzanatait, melyek a nagy püspök emléket a kegyelet és vonzódás erős szálaival kötőik ma is a keletszlovenszikói katolikusokhoz- Nagyszerű tudása, páratlan sziviósága. nemes egyénisége és mindenekfölött buzgó hite emelte Fischer-Colbriet legnagyobbjahik sorába. Részletesen kitért európai hírnevet szerzett irodalmi és tudományos munkásságára. A „De cultura e!iristianfea“ cmii posíhu- mus müvét, amelyből Í9.0C0 írott o’dal ál! készen, rövid időn belül nyomdába adják irodalmi hagyatékának rendezői. Erősebb hitvallója nem volt korunknak, aki bátrabban védte volna az egyház érő kéit, mint ö. Eischer-Colbrienak irames terve volt, hogy a kassai hitélet emelésére két templomot építtet, az egyiket a város déli végén, Jézus Szent Sz ve dicsőségére, a másikat a város északi részén a „Béke királynéjának emlékére. Jegyzetei között ott találjuk a tervek legapróbb részl-teit. Fischer-Colbrie emlékét csak úgy őrizheti meg méltón a katolikus társadalom, ha fölépií! a „Béke királynéjának te inptomat. Ez lesz Ágoston püspök emlékének halhatatlan megörökítése. Tost Barna gyönyörű beszéde könnyeket csalt a jelenlevők szemébeRimaszombat, november 21. A Rima íüzesek közt fordul a Rimapart- utcába. Kis, kétablukos házak, a tetőkön még fazsindely. csak újabban emelt kis *fészkek“-re rakták rá a rózsaszín cserepet. A kis ablakok mögött még kisebb függönyök s az apró házak mellett még apróbb kertek. Mályva, sárgarózsa, krizantém. Ezek voltak a rimaparti kis kertek kedvenc virága a vadszö- lős falak tövében. Most nincs virág már: november van. A Gor.düzö-kert mellett, a Varga-fürdőhöz vezető ócska fahíd táján, ahol a Malom-szög vegén kicsi szabad tér áll, nyers, erős szag tölti be a levegőt. A folyó parton vörösesbarna hulladék, a kis tér tele van puha rozsdaszin forgáccsal, a láb ruganyosán lép benne: cser. Cserfrogáccsal van kiszórva a régi Rimaszombat ittfelejtett szöge. A cserző vargák és a tímárok laktak itt. Már a tizenhatodik században ott szerepelt a tirnárság a legjobb céhek között s a későbbi tizenhét céh között is vezetőszerepet játszott. A magyarn, k kellett a bőr: nyeregnek, kantárnak. A folyókban messze elúszott a csípős, barna lé: a cölöpös parton a vizbe lógó „husoló-bakok“-on barna bőr- kötényben izzadtak a tímárok. A hosszú, kétmar- kos „kopasztókaszával“ és a kétfoku „corhaló- késsel“ dolgozták a bőrt. Cserzik a bort Még egész kis gyerek voltam. . A Malomszögben laktunk. Régi kalyha előtt sokat meséltek nekem azóta porladó öregek a régi Rimaszombatról. A kályhaellenzőn régimódi képeslapok voltak behúzva a nádfonat elé. A szomszédban egy mészáros lakott, az ablaktól, ha a vadszőlőre oldalt hajtottam a zsalugáteros ablaktáblát, éppen a „husoló.bakok“-ra lehetett látni. Kérdezgettem, mesélték: — A tímárok ás a cserzővargák, fiam. bőrt készítenek. Az állatok bőrét el kell készíteni, hogy az ember felhasználja cipőtalpnak, szúrnak, miegymásnak. — Előbb kicserzik a nyersbőrt. Ezt csinálják a tímárok, cserzővargák. Egyszer kézenfogtak és levittek a partra. Az orromat facsarta a bűz. A kétlábú, félhengeralaku bak — volt úgy tizenkettő — ott meredt a parton. A vége a vizbe ért,, kétoldalt deszkapadlón állva dolgoztak rajta barna emberek, könyökig gyűrt ingben Egy nagy kést Imzgáitak rajta ide-oda, néha vízzel öntötték le. Röviden, valahogy itfy megy nz sgészi A kassal székesegyház kiváló vegyes- Icaira Gherubini C-rnoll Requirri'-jéböl adott elő. Homerka Ulirik karnagy művészi vezetésével megkapó részleteket. Fischer-Colbrie életprogramja Fleischmann Gyula dr. Fischer-Colbrie katolikus életprogramját ismertette. — Fischer-Colbrie tanítása mindenkinek szólt. Különösen jelentős volt missziója ide- jöttekor, amidőn Kassán az dobni a katolikus intelligencia a liberalizmusnak, a munkásság a szociáldemokrácia szellemének hódolt. Fi- scher-Collbrie mind g hirdette, hogy az öntudatos katolikus intelligencia csak akkor igazi erő, ha a katolicizmus nem elavult pieíssztikus intézmény, hanem élő, igaz kulturíényezö. — Az ő politikai felfogása nem a pogány liberalizmus volt, amely a kisebbségeket elnyomja, hanem a katolikus gondolat. — Szerinte azáltal, hogy valaki igazán katolikus, nemzetének is a legnagyobb szolgálatot teszi, mert a katolikus tanok valódi átélésével válik igaz tagjává nemzetén.k, mert az egoista pogány nációnál zmus végeredményben a népek elleni harcára, tehát végpusztulásra vezet. — Fischer-Colbrie Ágoston püspök életével, munkásságával, egyéniségével és alkotásaival mindenkinek hagyott valam't örökségül- A nőknek a charitást, a szegényeiknek jóléti intézményeket* a férfiaknak életprogramot, az ifjúságnak a katolikus jövőt. — Amint nem volt a külsőségek embere, úgy a katolicizmust is mintegy belülről, a lé- lekből kisugárzó erőt nézte, amelynek m'n- dent át kell ragyognia, mindent át kell hatnia. Az emlékünnepet a leánykongreció tagjai által bemutatott gyönyörű élőkép zárta be, melyhez Bárdossy Eugénia volt tanárnő mondott kegyeietes szavakat. Az ünnepélyen közadakozásból tekintélyes összeg gyűlt össze a fogadalmi templom céljaira. (b) A nyersbőröket kiáztatják, napokig mossák, a száritottakat pedig „ványolják’, vagy „kallózzák'1, Kétélű, tompa késsel vagy dorongszerke- zettei mechanikailag megmunkálják. Erre jön a bőr tisztítása. A „kopasztás“, Ezt vagy izzasztással, vagy meszezéssel végzik. Eltávolítják a szőrt. .Még a cserzés előtt újból megmunkálják. A meszet kidolgozzák a bőrből. A kopasztókaszával vagy a corholóvassal lefaragják a megmaradt szőrt és a bőr felhámát a „pőrékéről, ahogy a mosott és kopasztott bőrt nevezik. Ezt a husolóbakon végzik. A meszet aztán sokszor „degesztés“-sel vonják ki a bőrből. Árpadarából, korpából és vízből vagy savanya cseroldatból álló degesztőiében áztatják egy-két hétig. Az így előkészített bőr bekerül a cserző-gö- dörbe. Őrölt cserkéreg, fenyő, tölgy, néha gubacs — alul, rá egy réteg bőr, aztán megint cser, megint bőr egy-egy gödörben ötven-hatvan bőr. Az egészet beöntik savanyu cseriével s ázni hagyják 2—8 hónapig. A bőröket aztán megfordítva helyezik el. A felsők alulra kerülnek s úgy áznak tovább. így megy ez háromszor-négyszc-r. Ezt nevezik „járatásának. Nagyjából ez a cserzés. A tirnárság abban különbözik a cserzéstől, hogy itt cserzőanyagul timsót vagy konyhasót használnak fel és a legkülönfélébb bőröket készítik ki. Régi világ Egy nyári este felé, amikor a másik szomszédból a cserzőgödrök erős aunoniákszagot árasztottak, átküldték szilváért. A tulnaní kertben jó magraváló termett. Egy garasért tizennyolcat adtak. A parton egy furcsaképp jóarcu öreg bácsit láttam. — Ki az? — kíváncsiskodtam. — Az, fiam, az öreg... — a nevét már elfelejtettem. —■ A legrégibb tímárok egyike. Már túl van a nyolcvanon, de friss, mint a fiatal. Minden ái- dott nap itt fürdik a Rimában. Azt mondja, az ad neki erőt. Disznóölés előtt, egy decemberi reggel boát és muffot akasztottak a nyakamba. Még a húgom dadája vitt kézen. Hideg volt nagyon. A Rima karácsony előtt befagyott. Az öreg baltával vágta a jeget. Mikor már kész volt, beugrott a vizbe, egyszer megmerült, kezével fogta a jeget s aztán kiugorva, megrázta magát, nagyot köpködött & aztán beszaladt a házba. Furcsa élet volt az. Fiatalabb korukban bejárták fél Európát mint vándorlegények, aztán beültek a Rima mellé. Vasárnap a református templomban zsoltároztak, este a szőlőbe bandu- káltak el vagy a Gondüző-kertben verték a gyümölcsöt és a kártyát, napközben pedig dolgoztak, gyúrták, corholták a bőrt és át-á tkiáltottak egymáshoz a nedves bakokról. És kicsuszot alóluk a világ. Séta a Rima mellett Kicsúszott. Megváltozott. Tudom, mikor a várgedei vasutat építették, még a falusiak nekimentek kapával, kaszával a vasszörnyetegnek. A nagyapám testvére, akinek kis kúriája volt ott, gyalog járt le tizenkét kilométerre, de nem ült vonatra. Nem, az Istennek se, mert ő arra nem ül. Most a Gondüző-kert mögött repülőtér van. Az órát már leolvassák az égről: zug a Kassa— pozsonyi postarepülőgép. Pontosan, mindennap, csak télen szünetel. A hidegviz kapdossa a füzfagalyakat. Odébb tnár disznót pörkölnek. Tél jön. Már csak egy-két timárcsalád él. Fogynak, pusztulnak. És beszélgetek magamban. Csodálatosan ketten vannak bennem: én, aki sajnálom a régi időket, sajnálom az üresen maradt corholóbakokat és aki szívesen motoszkálok el a karikaverővel a rozsdás cse-rforgácsban. És én: aki felvetem a fejem a repülőre, aki uj idők uj erejét csodálom és megváltozott sziliéiben akarom az életet: szentimentalizmus és rög- hözkötöttség nélkül s aki lemosolygom az emberizzadságot, amit a gép dalolva elintéz. Nagyon érdekes beszélgetés volt. De nem szabad leírni. Mert nem szabad leírni, hogy nekünk uj jövők széles ígéretévé kell szélesülnünk, legtágabb karámnak, legfrissebb úttörőknek és hogy minden, ami ettől visszatart, ami ebben fékez — nyűg, veszély, fékezés. Lerázni, lerázni! Nekünk nagy harc jutott ki: lenni vagy nem lenni. Nyűg, veszély, vétkezés: pusztulás, fogyás. Hol vagyunk már attól, hogy a szép halál és a stílusos pusztulás ideál legyen?! Jó magyarok ezek a mohikán-tímárok. Én is az vagyok. De hogy megharagudnának énrám, ha elmondanám, amit magamban beszéltem a magyar jövőről a zsindelyes házak, a lógós fűzfák és a puha, barnás cserforgács között. Györy Dezső. Halálra ítélték a szeretőgyilkos családapát Újabb halálos Ítélet Brünnben — A templom* ból az erdőbe vitte kedvesét és elvágta a nyakát — Piros szekfü és imakönyv a halott mellett — A P. M. ti. tudósítójától — Brünn, november 23 A brünni esküdtbiróság halálos ítéletet hozott szombaton egy ötgyermekes családapa fölött, aki 54 éves kora dacára viszonyt tartott fönn egy asszonnyal, akit e nyáron megölt. Hamala János julius 12-én a csehországi Dolny Kounic község közelében négy kés- szurással megölte Zsák Tekla 48 éves szeretőjét. A vádlott ugyan mindent tagadott, de a tanuk megerősítették a vádat. Hamala Zsáknéva! az emlékezetes nap reggelén még a templomban volt s másnap az erdöszélen megtalálták az asz- szony holttestét, mellette négy vörös szekfüt és egy imakönyvet. Amikor a gyilkosságot fölfedezték, Ha- maiá't azonnal letartóztatták. Hamala a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy nagy föl- induitságában követte el a gyilkosságot. Július 12-én Hamala feleségével együtt Dolny Kounicba ment és a templomban találkozott szeretőjével, akivel templom után az erdőbe ment, ahol többször volt már találkájuk. Az erdőben szeretője rá akarta bírni arra, hogy tegye el láb aló! saját feleségét. Ez annyira fölizgatta őt, hogy kenyérvágó késével elvágta szeretője nyakát. A tanuk közül Zsák Anna. a megölt asz- szony 13 éves leánya azt vallotta, hogy Hamala anyját revolverrel is gyakran megfenyegette. Egy másik tanú azt vallotta, hogy Zsákné mindig félt Hamalától és több, mint egy hónapig a padláson hált, hogy kikerülje erőszakos és durva szeretőjét. Általában megállapította a biróság, hogy az asszony csendes, vallásos nő volt és Hamala állandóan rosz- szul bánt vele. Az esküdtbiróság szándékos emberölésben bűnösnek mondta ki Hamalát. A biróság az esküdtek verdiktje alapján kötélá’tali halálra Ítélte. A vádlott elfogadta az ítéletet, csupán cny- nyit mondott: — Elfogadom, de kegyelmet kérek. Tovább már nem beszélhetett, mert si- .rásra fakadt. Tímárok a í< imaparton Egyre fogynak az (felpar szorgalmas munkásai — Haldoklik a tirnárság és cserzövargaság Ittxelejíeít világ a régi időkből — A P. M. H. kiküldött munkatársától — 41
