Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-22 / 265. (1008.) szám

Vasárnap, november 22. 14 •yTjác^u/üa^mmRmp Á Teplítzer FC Jugoszláviában. A vidék •legjobb német csapata, a Teplítzer FC, teg­nap Belgrádba utazott, ahol a Jugoszláviával és a Belgrádi SC-bal mérkőzik meg. Külföldi ligabajnokságok. Az angol li­gában a Sunderlaud 17 játékká!] és 22 ponttal vezet. 2. Arsenal 16 j., 21 p., 3. Aston Villa 15 j., 19 p., 4. Tootenham H. 16 j., 19 p., 5. Bolton Wanderers 15 j.. 18 p., 6. Hudders- íield 13 j., 17 p. — Az olasz ligában: 1. Bo­logna és Torino 10 p. 3. Andrea Doria 7 ponttal. A B-osztályban: 1. Cremona 8, 2—3. Inventus, Genova 7—7 ponttal.'— A párisi bajnokság állása: 1. Generaux 13., 2. Red Star 11 p., 3. Stade Franoais 11 p., 4. US. Suisse 10 p. w~mb ■ ■jq^gfajooi'a bbdi Rovatvezető: Vécsey Zoltán dr. Réti — Marshail — Játszották a moszkvai versenyen — 1. c2-c4 e7-e6 2. g2-g3 d7-d5 3. Efl-g2 Hg8-f6 4. Hgl-f3 c7-c5 5. c4xd5 e6xd5 6. d2-d4 Hb8-c6 7. 0-0 Ff8-e7 8. d4xcS Fe7xc5 9. Hbl-d2 0-0 10. Hd2-b3 Fc5-b(5 A megnyitásból az elhárított vezércsélnék úgynevezett Rubinstein-változata állott elő, me­lyet Réti nagyszerűen szokott kezelni s számos győzelmet ért el vele. A sötét állás gyöngéje az elszigetelt d5-gyalogos, amely el is hull, de sötét rekompenzációt kap érte. Marshail kitűnő játék­vezetése mutatja, hogy ez a rossz hírbe került védelem egész nyugodtan játszható. 11. Hb3-d4 Bí8-e8 12. Fcl-e3 FcS~d7 13. Bal-cl BaS-cS 14. Vdl-d3 h7-hó 15. Ríl-d'l Hí6-g4 16. Hd4xc6 b7xc6 17. Fe3-d4 c6-c5 18. h2-h3 c5xd4 19. h3xg4 Fd7xg4 20. Hf3xd4 Vd8-f6! Nem volna jó Fxd4 és az e2-gyalog ütése, mert világos megnyerné a d5-gyalogost és vezér- szárnyú gyalogtöbbletével előnyösebben állana. 21. BclxcS Be8xc8 23. Vd3-e4 Fg4-h5 22. Fg2xd5 Bc8-d8 24. Hd4-Í3? .... Sötét erre visszanyeri a gyalogost és két fu­tárjával jobban áll. A helyes és egyszerű lépés 24. Hd4-Í5 volt. Fxe2-re például Hxh6t követ­kezne, 24 ...............Vxb2-re pedig 25. g3-g4 jöhet. Mo st az állás hamar összeomlik. 24............... Vf6xb2 27. Hc4xb2 Be4xe2 25. H f3-e5 Bd8-e8 28. Hb2-d3 Be2xf2 26. He5-c4 Be8xe4 29. Hd3xf2 Fh5xdl Világos feladta. Capablanca az orosz mesterekről Lenlngrad, november 21. (Rádió.) A moszkvai saikkverseny egynapos szünetjére Capablanca Leningradba utazott, ahol 30 táblás szimultánt tartott. Nyert 48, vesztett 4, mig remis-vé tett 8 játszmát. Capablanca újságíróknak tett nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a szovjet sakkjátékosainak olyan nagy tehetségük és fényes technikai kész­ségük van, hogy világmértékkel kell őket mérni. áaiaAAlAiááaiAiiüiáiAAiiiáAA Sorsjegyet mindenki csak GaSpierlb és Tsa üankházáiian vesz, Dratlsfava, Radnltná ni. Telefon 1920 és 236C i rvfmmvmmfmvffmffm? jézfflZD/WÍG A magyar valuta- és deviza­forgalom felszabaditása Budapest, november 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A Magyar Nemzeti Bank közli: A budapesti Hivatalos Közlönyben ma jelent meg a deviza és valutaforgalom felszabadi- tásáról szóló kormányrendelet. Ezentúl bár­kinek szabad a Nemzeti Bank engedélye nélkül is külföldi valutát venni és eladni Bárminemű külföldi pénzt, koronaértékre szóló váltót, utalványt, takarékbetékönyvet valamint külföldi értékre szóló értékpapíro­kat, kamatosztaléki szelvényt külföldre ki­vinni vagy külföldi részére letétbe helyezni Szabad külföldinek magyar koronaértékre szóló hiteleket nyújtani és bármily elmen magyar koronát külföldre kiajánlani. A kül­földi fizető eszközök vásárlásánál az eddig előirt igényjogosultságot igazoló beterjesz­tések kötelezettsége megszűnik. A pengő- érték megállapításával a törvény kihirdetése után Magyarországnak uj pénzlába van, a pénzérték stabilizálásának eddigi 346.000 ko­ronás fontárfolyamon alapuló módja meg­változik, a magyar pénzérték stabilitásának alapja uj pénzláb lesz, amely abban kerül kifejezésre, hogy a Nemzeti Bank egy kilo- gram szinaranyért 3794 pengőt, azaz 47,425.000 koronát ad. — A Csehszlovák Nemzeti Jegybank részvényei elosztását hétfőn kezdik meg. A Bankbizottság mai ülésén beszélik meg az el­osztás módnznta:t és kulcsát. — Ratifikálták az Ausztriával kötött pót­kereskedelmi szerződést, A külügyminisz­tériumban tegnap Marék Ferdinánd dr., meg­hatalmazott miniszter, osztrák követ Ausztria és Girsa dr., meghatalmazott mi­niszter, Csehszlovákia részéről, ratifikálták a május 14-én megkötött csehszlovák-osztrák pótkereskedelmi megegyezést. — Ankét a pozsonyi értéktőzsdéről. A Gazdasági Tudósitó értesülése szerint de­cemberben Pozsonyban ankét lesz a po­zsonyi értéktőzsde érdekében. Az ankéton, amelyek előkészületi munkálatai már folya­matban vannak, a szlovenszkói értéktőzsde felállításának szükségességét fogják meg­indokolni. __ Csökkent a nagykereskedelmi index. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a nagykereskedelmi index november elsején 9ö9-röl 977-re csökkent. A csökkenés arány- számban októberhez viszonyítva 1.8 pontot tett ki, amennyiben októberben az aranyin- dexszám 144, november elején pedig 142.2 volt. November elején főleg a növényi élel­miszerek mutattak jelentős olcsóbbodást, sőt az állati élelmiszerek is némi csökkenéssel já­rultak az index sülyedéséhez. Olcsóbb lett a vaj, külföldi sertéshús, sonka. Ezzel szemben drágulják; a marhahús 1, a birkahús 2.9 és a tojás 1.3 százalékkal. Az ipari cikkek és ter­mények általában fél százalékos drágulást mutattak ki. Nagyobb ártolódást szenvedtek a textíliák. A gyapotekkek olcsóbbodtak, míg a gyapjú 37.5, a juta 18.4, a selyem 1.4 száza­lékkal drágult. Az importáruk indexe a hábo­rú előtti évekhez viszonyítva november else­jén 1031, a hazai áruké 967-et tett ki A be­hozott áruk indexszáma a múlt hónappal szemben 0.4 százalékkal emelkedett, a ha­zaiaké 1.8 percenttel kisebbedéit. A múlt év­vel szemben a november hónap az első, amelynek nagykereskedelmi indexszáma az 1924. átlag alá csökkent. — Románia megindokolja a prágai kon­ferencián tanúsított magaviseltei, bukarest­ből hivatalosan Közük: A tartózkodó állás­pont, amelyet Románia a napokban Prágá­ban lefolyt, pénzügyi konferencián tanúsított, magyarázatát abban leli, hogy Román ára olyan fizetési kötelezettségeket róttak, ame­lyek egyáltalán meg nem illetik. Így például a vaskapu építésének, amely a nemzetközi forgalom céljait képezte, részletfizetését is. A Volt ellenséges államok kedvezőbb fizetési feltételeket kaptak, amennyiben fizetési köte­lezettségeiket aranyban róhatják le, viszont a román hitelezőknek paplrleiben kell fizetniök. Ezenkívül több sérelem is érte a román ér­dekeket, igy elsősorban is az, hogy az osz­trák-magyar adósságlevelek tulajdonosai el- lenőrzőbizottság felállítását kívánták, ami be­leütközik a román állam szuverén jogaiba. — A kassai kereskedelmi és iparkamara közlései. Az összes tudósítások nrnden köte­lezettség nélkül közöltéinek. Kérdezősködé- seknél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvilágosítás a kereskedelmi és iparkamará­nál nyerhető Kosicén. — A kereskedelmi mi-* nisz tórium pályázatot hirdet az eperjesi sóhi­vatal részére kalikó zsákok szállítására. (15222) Határidő november 26. — Arukuálat: A pozsonyi államvasutak igazgatósága de­cember hó 11-én, mindenféle hulladékot árlej­tés utján elad. (15217) — Árukereslet: Spa­nyol cég hüvelyes veteményeket keres. (15161) — Még ebben az évben megindulnak a német-magyar kereskedelmi szerződéses tár­gyalások. A német-magyar kereskedelmi szerződés megkötése érdekében már sokszor szót emeltek az érdekeltségek, de a német kormány is több Ízben adta már tanujelét annak, hogy szívesen fogadná, ha a magyar kormány is előmoznitaná a két ország kö­zötti kereskedelmi szerződés tárgyalásainak mielőbbi megindulását. Németországban leg­utóbb külön hivatalt állítottak fel a külügy­minisztérium kebelében a Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződés előkészíté­sére, amelynek keretében komolyan tanul­mányozzák a két ország gazdasági kapcso­latai kiépítésének lehetőségét. Értesülésünk szerint most már a magyar kormány is át­látta a német-magyar kereskedelmi szerző­dés létesítés ének fontosságát és megkezdték a szakminisztériumban a szerződés anyagának előkészítését. Tudomásunk szerint még ebben az évben megfognak indulni a szerződés elő­készítő tárgyalásai a két ország delegációi között. — Felemelik az expressáru súlyhatárát Magyarországon. Budapestről jelentik: Ja­nuár elsejével az expressáruk súlyhatárát 50 kg-ról 100 kg-ra emelték fel. — Szlovenszkó részvétele a philadelphiai világkiállításon. Megemlékeztünk már arról, hogy Philadelphiában jövő év júniusában ke­reskedelmi világkiállítást tartanak, amelyen csehszlovák expozitura is részt vesz. A ki­állítás iránt Szlovenszkón is élénk érdeklő­dés nyilvánul meg és eddig részvételüket a morodi szlovák keramika-ipar, a Detva, valamint a Grüneberg pozsonyi kefegyár jelentette be. — Az Országos Bank (Zemská Banka) december elsején esedékes 4.5 százalékos szlovenszkói kibocsátású közlekedési köt­vényeinek szelvényért november 28-tól kez- dődőleg prágai és pozsonyi fiókjainál be­váltja. — Komáromi bankok közgyűlései. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Első Hitelintézet november 17-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Hűbéri Henrik pozsonyi pezsgőgyáros elnökölt. A közgyűlés a bank alapszabályait mó­dosította és felügyelő bizottságát Bálint István, Braun Andor, Ivánfy Géza, Raab Mihály és Zom- bor Kornél részvényesekből megválasztotta. A komáromi Koronabank november 29-én délelőtt tartja közgyűlését és ugyanezen napon lesz a Ko­márom Vidéki Hitelbank közgyűlése is délelőtt 10 órakor. — A briinni Kereskedelmi Kamara is 75 éves. A prágai Kereskedelmi és Iparkamara (jubileuma után a brünni kamara tegnap tar­totta meg fennállása 75. évfordulójának jubi­leumát. — Októberi csödstatiszíika. A statisztikai hivatal kimutatása szerint Csehszlovákiában október havában 149 kényszeregyezséget jelentettek be, ami a múlt hónappal szemben 41 emelkedést tesz ki. Ebből a számból 65 (múlt hónapban 55) esik Csehországra, 60 (39) Morvaországra és Sziléziára, 29 (18) Szlovenszkóra és 5 (6) Rusziuszkóra. — 156 esetben a megállapított aktíva 33.6, a passzíva 63.6 millió koronát tett ki. — Cső­döt novemberben az egész országban 41-et (szeptemberben 27) nyitottak. Csehországra ebből 19 (15), Morvaországra és Sziléziára 19, Szlovenszkóra 5 csőd esett. 33 esetben az aktíva 2.2, a passzíva 6.6 millió korona volt. A KÖLTŐ ÉS A LEÁNYZÓ — REGÉNYES TÖRTÉNET — IRTA: KRÚDY GYULA (Q} — Nem is lehet rossz dolog itt amüzi- rozni magát a fürdővendégnek! A Molináry- banda az alsószigeten most gyújt rá egy Strauss-valcerre, hogy az embernek kedve volna táncra perdülni. Nincs kedve, Geral- dine? — Nem táncolok ezen a szent helyen! f el élt húzódozva a leány. — Táncolni mindenütt lehet. Mi igy mu­tatjuk be hódolatunkat a szent kolostor iránt, mig mások kedvükre imádkozhatnak, — mondd az Aranyiíju édesded, vanilia-hangon. De hirtelen a maga őszinte hangján kiáltott fel, amint felgyürt nadrágjához kapott: — Szakra! Ez szúnyog volt. — Ebből bizony bőven el vagyunk látva a szigeten. Az idén sok a talajvíz, -mert ma­gasan áll a Duna, — jegyezte meg a költő. — Most már a békák üinmögését is hal­lom a nagy rét felől, — annyian vannak, hogy tulharsogják a katonabanda nótáját, — mondd keservesen, lábát dörzsölhetve Béni. — Hát halijuk, hogyan került ide? — kérdezte csendesen a leány. , — Nagyon egyszerűen. Levelet kaprimi Bahasról, amelyből megtudtam, hogy nagy­ságos kisasszony a Szent Margitszigeten für­dőzik. Siettem tehát tiszteletemet tenni. Re­mélem, nem veszi rossz néven, hogy itt vagyok? — Eszem ágában sincs, — relelt Gerai- dinc, amit úgy lehetett érteni, hogy: én miat­tam ott lehetsz, ahol akarsz. — Mert én el is mehetek, ha éppen fe­lesleges volnék itt, — folytatta a fiatalember | és a gyűrűt meghuzogatta nyakkendőjén. — Ma van ugyanis Szentlőrincen a céllövészek versenye, amely nagy murival szokott egy­bekötve lenni. A tavalyi versenyen például ott volt az ország apraja-nagyja, még Cser- noch képviselő ur is, akiből azóta hercegprímás lett. De nem azért, mintha a főtisztelendő ur jól tudott volna célba lőni, ő inkább arra a rizskásás bárányra, a piláfra volt kiváncsi, amelyet a helyszínén valódi török szakácsok főztek. Én a magam részéről inkább a fran­cia konyhánál vettem igénybe vendéglátó házigazda, Szemere ur barátságát. Geraldine, torkig itta magát mindenki a dupla-Ponie- ry vek — Nincsen jobb a magyar konyhánál, — felelt némi irigykedéssel Geraldine. — No hiszen az is volt Lőrincen. Három konyha működött egyszerre. Török, francia és magyar. A magyar konyhának a vezetője maga Glück Frigyes ur volt, a magyar sza­kácsok elnöke. De ott volt Zemplén várme­gyéből egy asszonyság is, aki arról neveze­tes, hogy Magyarországon ő tudja a legjobb csörögét sütni. Mindenki jóllakott, mint a duda. Nohát ezt a tavalyi cécót ismételik meg máma. Könnyen lehetséges, hogy eljön a hercegprímás is. — És maga kapott meghívót? — Természetesen, mert. hiszen tagja va­gyok a céllövő klubnak, — felelt, az ifjú és már elő is vette zsebéből az aranyszegélyes ezüstpapirosra nyomott kártyát, amely a Szemere-cimerrel volt ellátva. Geraldine hosszasan forgatta kezében a meghívót. Sokkal barátságosabban beszélt most már Bénivel.-• Nos és hogy sikerült a céllövészet? Béni fölényeskedve nevetett: — Csak nem gondolja, drága angyalom, hogy mi klubtagok is odafeküdtünk a deszka­padokra, ahonnan fekvő helyzetből a célra puffogtatnak? Diákoknak, jogászoknak való mulatság ez. Elég gyerekek még ahhoz, hogy örüljenek a puskaporszagnak. Mi klubtagok külön asztalnál ültünk a büffében, amelyet a rendezőség tartott fenn számunkra. Odajött koccintani Szemere Miklós is. — Istenem, ha ott lehettem volna! — sóhajtott fel szívből a leány. — Sajnos. Szemere.ur nőtlen ember, igy hölgyeket nem láthat vendégül, — ingerke- dett Béni. — Mindenki megnősül; éppen az ilyen embereknek kell legénysorban maradni! — szólt nem minden keserűség nélkül Geral­dine. A leány keserűségét az udvarias öreg költő most azzal igyekezett enyhíteni, hogy felhívta figyelmét arra, miszerint vasárnap ván, óráján már elhaladt a mutató a X-nél. nemsokára kezdetét veszi a májusi ájjtatos- ság a zárda romjai között épült kápolnában. — Pár perc múlva itt kell lenni az óbu­dai apát urnák, akinek majd az öreg főker­tész ur ministrál a szentmisénél. Sehol olyan szépen nem szól a ministráns csengője, mint a szigeti kápolnában. Annál szebbet még nem hallottál, Geraldine. A leány még mindig azon tűnődött, hogy miért is nőtlen ember a szentlőrinci földesur, hogy hölgyeket is szívesen láthatna magánál vendégségben. De a romfalak kö­zött már lépések hallatszottak. Legelsőknek persze a szigeti kertész- lányok érkeztek meg olyan színes szoknyák­ban, kendőkben, mintha azokat a virágokat akarnák példázni, amelyeket az ő kezük ül­tetett. (Sok volt a világoskék szoknya, mert ez évben a nefelejts-virág volt divatban a szigeten.) Aztán jöttek a kertészek,, máskor sáros, földes lábbelijük fényesre tisztítva; mind­egyiknek az arcán az a különös, harmonikus kifejezés, amely kifejezés azoknak az embe­reknek az arcán feltalálható, akik a virágo­kat nem csak szeretik, de ültetik és nevelik is. A természetnek kis tanítómesterei ők Volt közöttük sánta is, hiszen a virágok nem futamodnak el tőlük. A kertészlányok a romfalak egyik olda­lán álltak fel sorjában, szemközt a kertészek, mint testőrségei Szent Margitnak, akinek a tiszteletére nemsokára elkezdődik a szent­mise. — Milyen régen imádkoztam! — szólta el magát Geraldine az ájtatos emberek láttára. Az aranyifju nevetett: — Én magam is csak a ferenoiek templo­ma elé járok imádkozni, amikor a déli misé­ről kifelé jönnek az elegáns belvárosi dá­mák. Hódolok szépségüknek, kifogástalan öltözködésüknek. Az öreg költő csendesen egymásba fonta a kezét: — Úgy hallom, mintha Ilona közelegne. Ó sohasem mulasztja el a szentmisét. A zöld bokrok a romfalak bejáratánál szétnyíltak és valóban az asszony lépett át a régi kolostori templom megmaradott kü­szöbén, egyszerű fehér ruhában, liátrasimi- tott barna hajjal, komoly tekintettel, mintha maga Szent Margit tért volna vissza a múlt időkből. Ugyanakkor megszólalt a csengettyű a kápolnában. Kezdetét vette a szentmise. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents