Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-18 / 261. (1004.) szám

Szerda, november 18. A kormány lemondott Masaryk elnök elfogadta a lemondást — A hetedik kormány megalaku" lása előtt A sziriai r&fcfovilág francia identés a gyarmat bizonytalan helyzeté­ről _ Az angolok nagy harcokat jósolnak Paris, november 17. A Petit Párisién külön tudósítója lapjának azt táviratozna Damaszknsz- ból, hogy a sziriai eseményeket íz angol sajtó és a francia sajtó bizonyos része is szánt-szándékká! rosszakaratuan állította be. A Szíriából érkezett s a világsajtót bejárt híreket a tudósitó egyenesen botrányosnak mondja. Annyit persze a Petit Pá­risién is kénytelen elismerni, hogy a gyarmatban az állapotok még mindig igen komolyak. Damaszkuszba egyetlen kis vonat segítségével lehet csak elkerülni, akkor is csak úgy, hogy a mozdony előtt s az utolsó kocsi után egy- egy tank halad teljes harci felkészültségben. A druzok és egyéb rabiók mlndenütr lesben állnak, hogy raboljanak é gyilkoljanak. Kü'önösen Libanonban súlyos a helyzet, ahol sen­kinek az élete sincs biztonságoan Damaszkusz forradalmi negyedében, melyet Sarrail tábornok annak ideién bombáztatott, egyetlen török mecset sem pusztult el. A francia képeslapokban közölt fényképek hamisak voltak és egy közönséges há­zat ábrázoltak, nem pedig egy szétbombázott mo­hamedán templomot. A tudósító szerint a bombá­zás okvetlenül szükséges volt, azért, mert nem­csak francia, hanem idegen állampolgárokat is meggyilkoltak a betörő druzok. Az angol konzul a tudósító szerint igen jól tudja, hogy mennyire szükségesek voltak Sarrail biztonsági rendszabályai, mégsem cáfolja meg hazája sajtójának álhireit. Okvetlenül szigorúan kell eljárni az arab nacio­nalisták és az európai internacionalisták ellen, ne­hogy' Szíriát a belső zavarok és a külső sajtóhad­járat elüssék a franciák kezéről. London, november 17. A Times damasz­kuszi tudósítója szerint a franciák sziriai helyzete olyan, hogy vagy igen nagy francia áldozatokra van szükség, vagy pedig keresni kell a druzokkal való megegyezést, ha Paris a mandátumot meg akarja tartani. A felkelés napról-napra terjed. A druzok legutób­bi sikerei, mint például a Halsbay megszállása, igen emelte a lázadók presztízsét. Egy tábornoku­kat pedig elküldték Mekkába a wahabita szultán­hoz, hogy figyelmeztesse őt legutóbbi Ígéretére, melyet a druzoknak adott a felkelés megsegítése tekintetében. A Daily Excelsior jeruzsálemi jelen­tése szerint az angolok a sziriai határon komoly katonai rendszabályokat léptettek életbe, hogy a druzok esetleges palesztinai támadását meggátol­ják. A magyarországi választókerüle­tek ujj rendezése Budapest, november 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A belügymi­niszter ma az Uj Nemzedék munkatársának azt a nyilatkozatot tette, hogy az uj válasz­tókerületi beosztásról szóló törvényjavaslat már elkészült s azt legközelebb a nemzet- gyűlés elé terjeszti. A javaslat szerint 25 vá­lasztókerületet szüntetnek meg. megszün­tetett választókerületek választóit igazságo­san fogják elosztani az egyes vármegyei törvényhatóságok között. Az olaszok rendezik angol adósságaikat is London, november 17. A Daily Mail jelentése szerint az amerikai olasz delegáció washingtoni tárgyalásainak befejezése után Londonba utazik, hogy ott tárgyalásokat folytasson az angliai olasz adósságokról. Ezek az adósságok 554 millió angol fontot tesznek ki. Valószínűnek veszik, hogy épp úgy sikerül megegyezni Angliával, mint ahogy si­került Amerikával.- i BBflBB—■■■ Wolly, az éhezők királya huszonnyoicaiapos éhség- sztrájkot kezdett A Petit Journal szerkesztőségében üvegkalit­kába záratta magát Paris, november 17. Wolly, az éheizők királya, a Petit Jour­nal helyiségében megkezdte kísérletét, amely szerint 28 napig egy üvegkalitkáiba zárják a világhírű artistát és ő abban fog feküdni, anélkül, hogy táplálékot venne magához, sőt inni és aludni sem fog. A Petit Journal hatal­mas ünnepséget rendezett, melyen Párás leg­híresebb énekesnői, énekesei és táncosai lép­nek fel és amelynek végső attrakciója „az üvegkalitkába zárt ember“ volt. Pont éjfél­kor Wolly frakkban felmászott az emelvé­nyen levő üvegkalitkához, bucsucsókot intett a közönségnek, bezárta maga mögött az aj­tót, egy teremszolga lelakatolta és ráütötte a Petit Journal hivatalos pecsétjét. Wolly az üvogkalbikában levő szóiéra feküdt és rá­gyújtott egy cigarettára. Ebben a pillanatban kinyitották a terem ajtajai! és a kiváncsiak tömege beözönlött. Egy hónapig fog ez a processizió tartani, éjjel-nappal láthatja a ki­váncsiak tömege az éhezők fejedelmét, aki­nek határozott szándéka, hogy minden ed­digi éhezési rekordot megjavítson. Prága, november 17. Svehla miniszterelnök a kormány nevé­ben benyújtotta a köztársasági elnöknek a kormány lemondását a következő átiratban: Elnök Ur, a nemzetgyűlés feloszlatása után a kormány az ajkotmányíörvény alapján előkészítette és végrehajtotta az uj nemzetgyűlésre a választásokat. Ma befejeződött a választási aktus, ezért a kormány elhatározta lemondását. A mi­nisztertanács eme határozatát bátor va­gyok az Elnök Ur tudomására hozni. Svehla s. k„ miniszterelnök. A köztársasági elnök erre a következő átiratot intézte Svehla miniszterelnökhöz: Kormányelnök Ur, elfogadom a kormány lemondását s megbízom önt, valamint a többi resszortmhiiszterekeí a kormány- ügyek vezetésével, amíg az uj kormány meg nem alakul. Prága, 1925 november 15. Svehla &. k. Aíasaryk T. G. s. k. A Národni Listy nagy elégedetlenséggel fogadja a kormány lemondását s azt írja, hogy erre az alkotmánytörvény alapián egy­általában nem volt ok, mert a kormány csak akkor köteles lemondani, ha a nemzetgyűlés bizalmatlanságot szavaz neki. A kormány lemondása tehát egyéb politikai okokból tör­ténik. Nagyon jellemző, hogy Svehla nem várta be a választások eredményét, hanem már a választások napján nyújtotta be le­mondását és ezt a köztársasági elnök el is fogadta. A Národni Listy szerint Svehla már a demisszió előtt összeállította az uj kor­mányt és kérdés, hogy Svehla első kormá­nyának tagjaiból hányán maradnak meg. A Svehla-kormány eddigi személyi változásai Svehla eddigi kormányából régebben visszalépett Bechyné, Habrman, Tucny és Stribrny, meghalt Rasin dr. Habrman helyébe került Winter dr., Bechynét helyettesíti Mar­kovié, Stribrnyt és Tucnyt pedig Franké dr Rasin utóda Becka lett. A Svehla-féle kor­mányban az első összeál'lltásbóí megmarad­tak a következő miniszterek: Benes, Dolán­Prága, november 17. A választások eredményeit a cseh sajtó — pártállása szerint — nagyon különbözően ítéli meg. A Tríbuna, amely pártokon kívül a nagyipar lapja, megállapítja, hogy hogy az államalkotó pártok mandátum- többséggel kerültek ki, kérdés azonban, hogy ez a többlet egyensulyozhatja-e azt a nyereséget, amelyet az álíamellenes Hliiika-párt és kommunista párt értek el. A kommunista előretörés ellenére az államot nem fenyegeti a szociális forradalom. A nemzeti munkapártról megállapítja, hogy bár mandátumhoz nem jutott, mégis erkölcsi győzelmet aratott, mert közel 100.000 szava­zatot kapott. Ez tehát élénk err dokumentálja, hogy az államalkotó polgárok nagy száma nincs megelégedve a koalíciós rend­szerrel. A szociáldemokrata Pravo Lidu szerint a választások tisztulást hoztak s a szociál­demokrata párt a legerősebb szocialista párt. A jövő föladata most a szervezkedés inten­zív folytatása, hogy a párt föladatát az utol­só pontig megoldhassa. A nemzeti szocialista Ceské Slovo meg­állapítja, hogy pártja négy mandátummal erősödött. Számol azzal az eshetőséggel, hogy Hlinkáék egyesülnek a néppárttal s ez a klerikális egyesülés lesz a legerősebb sky, Franké, Hodzsa, Kálúay, Malypetr, Mar­kovié, Novák, Srba, Sraniek és Udrzal. Eddigi kormányok A köztársaságban eddig hat kormány volt. Az első kormányt Krarnár alakította meg 1918 november 14-én. Ezt a forradalmi kormányt fölváltotta 1919 julius 8-án a Tu- sár-féle vörös-zöld koalíció. Ez a kormány ejtette meg 1920 májusában az első legális nemzetgyűlési választásokat. 1920 szeptem­ber 15-én megalakult a harmadik kormány újból Tusár vezetésével s abban már helyet foglaltak a nemzeti demokraták is. Ezután 1921 szeptember 25-én fölváltotta Tusár má­sodik kormányát vaz úgynevezett hivatalnok- kormány, amelynek miniszterelnöke Cerny János volt. A hivatalnokkonnányt követte Benes nemzeti koncentrációs kormánya 1921 szeptember 23-án. Ebben a kormányban foglaltak el először miniszteri tárcát a cseh néppártiak. Benes kormánya alatt mozgósí­tottak Magyarország ellen. A hatodik kor­mány Svehla Antal vezetésével 1922 október 7-én alakult meg. S ez a koalíciós kormány mind a mai napig uralmon maradt. A jövő kormánya Az eddigi választási eredmények sze­rint igen nehéz lesz egy koalíciós kormányt megalakítani, mivel az ehhez szükséges ab­szolút többséget igen nehezen tudnák majd megszerezni. Egyes lapok a cseh pártok erősségét a következőképpen gondolják: Az agrárius pártnak 42, a néppártnak 32, a szociáldemokratáknak 26, a nemzeti szocialistáknak 29, a nemzeti demokra­táknak 13 és a cseh iparospártnak 14 mandátumuk lesz. Összesen tehát 156 mandátuma volna az uj kormánytöbb­ségnek, 144 ellenzéki mandátummal szemben. A koalíciós többség eszerint pillanatnyilag biztosítva van, de teljesen kizártnak tartjuk, hogy hat szavazattöbbséggel megalakulhas­son egy koalíciós kormány és a parlament munkaképes lehessen. A cseh néppárti sajtó máris csalogatja Hünkáékat a kormányba való belépésre s azt írja, hogy a kormány- többség biztosítása nagy hatással volna az csehszlovák párt. A katolikus pártok győ­zelme a jövőnek legnagyobb és legkomo­lyabb kérdése. Á kommunista Rude Pravo szerint a községi választások eredményeihez viszo­nyítva, a kommunista párt csak néhány kis helyen veszített. A szociáldemokraták 1920- as választási eredményüknek még a felét sem érték el. Az öt pártnak tehát már nem lesz több­sége s ezért be kell vonni a koalícióba az iparospártot, A nemzeti munkapártihoz közeliálló Ll- dové Noviny arra következtet, hogy szocialista biok létesül a szociáldemokra­ták s a nemzeti szocialisták között. Ennek a ténynek nagy jelentősége lesz az uj kormány összeállításánál is. Prásek lapja, a Napravo, megjegyzi, hogy a koalíciónak most az egyszer sikerült még a győzelmet kierőszakolni, ez azonban csak rövid életű lesz. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a konzervatív agrárpárt meg­bukott. Meg kell változtatni a mai kormány- politikát, amely elszakítja Szlovenszkót és felekezeti háborúra vezet. A légionárius Národni Osvobozeni a nemzeti demokraták csúfos vereségét vezé­reinek tulajdoníthatja. A cseh iparospárt 100 százalékos győzelmet ért el s így a koalíció­ba kerül. Sramek és Hlinka megerősödése a katolicizmus győzelmét jelenti. A haladó pártoknak uj utakon kell a har­cot a katolicizmus ellen fölvenni. eddigi szlovák néppárti ellenzékre is. Mi u! koaltaió felé Svehla az iparospárttal is tárgya! a kormányalakításról Prága, november 17. Politikai tudósítónk jelentése: Svehla miniszterelnök a koa­líciós pártok vezetőivel tárgyalásokat folytatott az uj kormány megalakítása kérdésében. A koalíciós pártok vezetői valamennyien arra az álláspontra helyezkedtek, hogy első­sorban a cseh iparospártot kell fölhívni a koalícióba való belépésre. Svehlát meg is bíz­ták az iparospárttal való tárgyalások megkezdésére. Ennek alapján Svehla holnap való­színűleg meg is kezdi az egyezkedéseket az iparospárt vezetőjével, Najman képviselővel. ü eseti sállá a választ ás crcdmcisiiciriS A nemzeti szocialisták klerikális uralomtól tartanak — A koalíció hat párt szövetségévé bővül — A szociáldemokrata és nemzeti szocialista párt közös biokban egyesülnek? Sramek lapja, a Lsdové Listy, megálla­pítja, hogy a nemzeti koalíciónak legnagyobb ellensége a* hradzsini kamariila volt. Tobb- izben megpróbálták a koalíció fölrobbantását s mikor ez nem sikerült nekik, akkor íratták ki a választásokat. Uj pártokkal kísérletez­tek, mint a nemzeti munkapárttal, amellyel Kramársot törték le. Kordács érsek lapja, a Cecil, örömmel állapítja meg a szociálde­mokrácia vereségét: Pillanatfelvételek a vajdasági városokról Vajdaság, november 16. Régi jelszó, hogy a kicsire nem nézünk, azért most a sánta ördög első kirándulását egy kicsit a Vajdaság határain túlra irányítja és hirtelen, váratlan megjelenik Zágráb fe­lett. Zágrábban most tárgyaltak egy nagyon érdekes sajtó­pert, amelynek vádlottja azt irta Pribicse- vicsröl és a Pribicsevics párt zágrábi titká­ráról, hogy tisztára politikai okokból és leg- többnyire bosszúból üldözték ki a horvát ta­nítókat és tanárokat Horvátországból, vagy pedig, alti nem akart Macedóniába menni, azt clcsapták az állásából. Cifra dolgok kerültek napfényre ezen a tárgyaláson arról, hogy Pribicsevics is mi­lyen eszközökkel akarta elszerbesiteni a hor­vát iskolákat és milyen válogatott bünteté­sekkel akarta arra kényszerűen! a pedagógu­sokat, hogy csakis és kizárólag a független demokrata párt eszméit ültessék a gyerme­kek szivébe, esetleg azon keresztül a szü­lőkébe is. A tárgyalás, amely három napig tartott és amelynek lefolyását izgalommal leste egész Horvátország, azzal végződött, hogy a vádlottat felmentették a Pribicsevics által emelt vádak alól, mert sikerült az igazát bizonyítania, de 260 dinárral megváltható 8 napi fegyházra ítélték a párttitkár megvádolá­sáért, mert nem derült ki kétséget kizáró mó­don az, hogy a titkár is részt vett a taní­tók üldözésében. Még egy Vajdaságon kívüli eset, amely ugyan már hetekkel ezelőtt esett meg, de az aktualitását nem veszti el és csak most került nyilvánosságra. A Szkoplyében ülésező új­ságírók kirándultak a közvetlen közelben le­vő Rigómezőre, ahol az 1448 junius 28-án le­folyt hires ütközetet egy magas-rangú kato­natiszt magyarázta. Kedves, finom úriember, aki a jelenlevő horvátokra való tekintettel méltatta azt a hősiességet is, amit a rigóme­zei csatában részt vett 300 horvát vitéz tanú­sított és tréfásan jegyezte meg, hogy íme, már ötszáz évvel ezelőtt meg volt a megegyezés a szerbek s a horvátok között. Egy újságíró, aki köztudomásúlag Pribicsevics szekérto­lója, megjegyezte, nagy szellemesen: — Azok a horvátok nem lehettek mások, csak független demokraták. Az addig háttérbe szorult magyar ki­sebbségi újságírók közül erre megszólal égjük: — Most tudom legalább, hogy Hunyadi János bizonyára „magyar radikális" volt. (Meg kell itt jegyezni, hogy a magyar radikális klub közvetlenül a februári válaszo­lások előtt alakult, a P. M. H.-ban már bemu­tatott Gálffy patikus elnöklete alatt, kizáró­lagosan Szabadkán és hogy azóta már csak a humor területén emlegetik, már akik egyál­talában emlegetik.) Harmadik hírünk is a vajdasági városok helyett egy közel szomszédból szól. a Vajda­sággal közvetlenül szomszédos Eszéken. Eszék környékén néhány évvel ezelőtt egy kiter­jedt rablóbanda garázdálkodott, Csaruga ban­dája, amelyet csak hónapokig tartó harc után tudtak lefegyverezni és alig egy féléve végezték ki a banda két vezérét. Csaruga szeretett csendőrtiszti egyenru­hában járni, kardot viselt és most ezt a kar­dot árverezték el Eszéken. A „történelmi" kardért 500 dinárt fize­tőt! Csarugának egy lelkes hive. mert bizony ilyenek is vannak, akik épp úgy rajongnak érte, mint ahogy annak idején Rózsa Sándornak és Rinaldónak is meg vol­tak a maga hívei! Hogy végül mégis visszatérjünk a Vajda­ságba, meg kell emlékezni a pancsovai adóhivatalról, amelynek csak a főnöke, pénztárosa, ellenőre és két má­sik tisztviselője ül most a vádlottak pad­ján, mert a hivatal pénzéből 750.000 di­nárt kosztba adtak — a saját számlá­jukra.

Next

/
Thumbnails
Contents