Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-15 / 259. (1002.) szám
Vasárnap, november 15. özvegyek, árvák, a nyugdíjasok, az elbocsátott tisztviselők, a rokkantak s kénytelen megállapítani, hogy a inaihoz hasonló nyomortanyákat egyetlen kormányzat sem teremtett. Mikor ezt látjuk, van-e joga valakinek is azt mondani, hogy a segítő munkából kizárom ezt vagy azt, hogy határokat vonok, hogy csak ez vagy az a vallási! jöhet velem. Nemzeti demokráciát! Ö a mindenkit befogadó küzdelemre a nemzeti alapot tartja alkalmasnak, s az ö elgondolása szerint a felállított kiizdö-sorbán mindenki helyet foglalhat, aki magya-r. De ugyanez a helyzet a németséggel és a szlovákokkal szemben is. A nemzeti organizációkkal meg tudja találni a demokrácián keresztül az összeköttetést, azon a demokrácián keresztül, amely így szól: Én nem török a te jogaid ellen, de megvédem a magamét. A magyarság egyedül csak nyolc-íiz képviselőt küldhet a parlamentbe, ez nem elég a küzdelemhez, ezért ki kellett tágitani a kereteket, hogy magunkat értékesebbé tegyük és hogy magunkhoz vonhassunk más, velünk hasonló alakulatokat. Nem természetes-e, nem kézenfekvő-e, hogy az összefogásunk a németekkel történt? A szlovenszkói németek és a szlovenszkói magyarok közös tennivalója nem lehet más, mint szövetkezni a közösen érzett elnyomás ellen. Ez azonban nem zárja ki a meleg és testvéri viszonyt a szlovákokkal. Nem fogunk úgy tenni, mint Hod- zsa, aki a magyar vidékeken magyarokra halászik a cseh politika számára, mi nem akarunk szlovákokat organizálni a magyar érdekek védelmére. Ez a különbség a keresztényszocialista párt és a nemzeti párt között. A keresztényszocialista pártnak az az egyik jelszava, hogy a párt nagy átfogóképességgel bír. Ez a jelszó, mint gondolat, szép, de a gyakorlatban keveset eredményezett. Nem akarja a keresztényszocialista párt akcióképességét bántani, de megállapítja, hogy az eddigi nagy erőfeszítés a szlovákok megnyerésére alig eredményezett valamit s hogy ezzel a kis szavazateredménnyel elidegenítette magától a többi szlovákokat. Miért történt az, hogy a német keresztényszocialistákkal, holott hosszú tárgyalások folytak, a mi keresztényszocialisták nem tudtak megegyezni? Ugyanakkor miért nem tudták a szlovák katolikusokat szövetségeseikké tenni? Mert az úgynevezett átfogó idea inkább talán ellenségeinknek szolgált, akiknek céljuk éket verni a nemzetiségek közé. A nagy átfogó gondolat szűkítette a kereteket és lehetetlenné tette, hogy egy nagy szövetséget létesítsünk, amely mindaimyiunkat megvéd a gazdasági és kulturális sérelmek ellen. Csak egy politikának van létjogGSultsá- ga és ez az, a mely a saját nemzetéből mennél többet tud befogadni és a többi hason sorsú nemzetek között mennél több szövetségesre tud találni. Itt mindenki azért pusziul, mert magyar vagy német s nem azért, mert iparos, vagy kereskedő, vagy munkás. Kisebbségi reálpoíitika Amikor az államot az európai nagyhatalmak a mi akaratunkon kívül megalkották, kimondották, hogy ez az állam cseh nemzeti állam, holott ebben az államban a csehek kisebbségben vannak, s ha valaha volt tipikus nemzetiségi állam, úgy ez az. Ma itt fikcióra építve kormányoznak, akkor ezzel szemben nincs más fegyver, mint a nemzeti igazság fegyvere. Mi a nemzeti eszmétől nem félünk, mert a nemzeti eszme minden szélsőséges kinövéseit letörjük az igazi demokráciával. A jelszavakból elég volt. Elérkezett a cselekvések és a politikai munka ideje. Mivel küzdünk azok ellen, akik eddig belőlünk éltek, tehát a legkeményebb ellenzéket organizáljuk meg, arai azonban nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy ha kell, a kormánygyepi öt is a kezünkbe ne vegyük. Csak addig lehetünk itt és a külföldön a reál- poiiíikának elismert képviselői, amíg olyan programot vallunk, amelyet meg is tudunk valósítani. Nekünk nincs szükségünk üres irredenta frázisokra, mert nemzeti öntudatunk ét és fennmarad. [inöl gondoskodik a magyar nemzeti párt. De lehet-e a nemzeti küzdésben szűk- véges fegyelmezettség akkor, ha szét vagyunk tagolva és ha vannak emberek, akiknél elsőbb a pártérdek, mint a nemzeti ér- dőlte. A választások meg fogják mutatni, hogy a magyar nemzeti gondolnak döntő győzelemre van joga, s a döntő győzelem hatalmat ad majd nekünk, amely irányítani fogja Sziovenszkó politikáját. Ili.átkozik Masarykiuk ama kijelentésére, hogy mindenkinek annyi joga van, a monyniyt ki bír magának küzdeni. Ezt az elnök kijelentést állítja ama pozsonyiak elé, akik a lojalitást helytelenül fogva fel, nem tartják kötelességüknek, hogy küzdjenek. Jogokat még másként nem szereztek meg, csak küzdelemmel és kitartással. Programja röviden: küzdeni az eddigi kormány és a koalíció megbuktatásáért. Szent-Ivány hatalmas beszédét többször szakította félbe a helyeslés és a taps és a beszéd végén percekig ünnepelték a szónokot. Füssy Kálmán képviselőjelölt mondott nagyhatású beszédet. őt a politika szólította ezelőtt öt esztendővel Pozsonyba, ahol az emberek arcán vagy kárörömet, vagy szomorúságot látott. A szomorúságot meg tudta érteni, mert ugyanazt érezte a komáromi. magyarság is. amelynek fájdalmából született meg az országos magyar kizgazdapárt, melyből a magyar nemzeti párt fejlődött ki. A fejlődés során a magyar kisgazdák semmit sem veszítettek. Lelkes taps köszöntötte a komáromiak népszerű politikai vezérének szavait. Csernyák Antal a független munkás pá, egyik vezetője a munkanélküliségről és í munkások nyomorúságos helyzetéről beszél amelynek egyetlen orvossága a társadaln osztályokkal történő nemzeti összefogás. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utá Tarján Ödön németül ismertette a pár programját, majd Kárpáty elnök a betegségi miatt távolmaradt Holota János képviselője lölt távirati üdvözletét tolmácsolta. Angermayer Richárd szenátorjelölt a németek és a magyarok közös reálpolitikai céljait ismertette, majd Lerchner Nándor képviselőjelölt a pozsonyi szőlőmivesek egyesületének alelnöke mondott a közös küzdelemre bátorító lelkes szavakat. Végül Kárpáty Bála köszönetét fejezte ki azért, hogy a párt vezetői elhozták ide a nemzeti érzés melegségét s beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Olyan hazába vágyom, ahol meg van a jogom, s a nemzeti és gazdasági élet lehetősége, s e hely lehet Csehszlovákia is. A gyűlés végé a közönség a szónokokat lelkesen ünnepelte. Álmodik a múlt... Dobó, Vak Bottyán és Koháry városa — Lévai képek. — Anno 1915 és anno 1925 Léva, november eleje. A vasútállomás a régi- öreg, szinte ócska mozdonyok pöfögnek a fütőház vágányain kékes lánggal lobog a bennük a tűz, unatkozó fűtők kikönyökölnek a „tornácára, mintha csak Szilágyi Erzsébet cselédhadától tanulták volna. Éppen az uj állami bérpalota nem volt ott íiz esz eteti dö vei ezelőtt. Még öttel som. ztán meg egy nagy, félelmetesen ar- csu malom emelkedik az ég felé. Hát ez is uj. A keramit-uton pöfög befelé az autóbusz színesen festett reklámokkal- Ez különben nem újdonság, Fertikó József, a városi szálloda volt bérlője még háború előtt próbálkozóit vele. Történelem fekszik a város légkörében, Dobó vára messze magaslik az utcák közepette. A városon kívül van a hős Koháry emlékkápolnája s Vak Bottyán háza is megvan még a kaszárnya szomszédságában. Aránylag elég az újonnan épült ház, de még több az azelőtt itt ismeretlen árusító bódé- Szinte sok van belőlük, mint mindenütt. Ha más nem, az idejáró gazdag falusi környék vásárói náluk. A vasúti utcán szép, kőoszlopos, vas- korlátos hid ejti csalóka ámulatba az idegent- — Milyen folyó az itt ? —- kérdik talán a Garamot váró kiváncsi idegenek. — Ez bizony csak a Podluzsánka patak — mondja az egykedvű gyökér. (Egyebütt ,,őslakó“.) Azután megint csak malom és patak, a Schoetler uradalom hatalmas hengermalma, a kastély a parkkal és végre: a főutca. Rettenetesen keskeny. Ha valamikor nagyobb autóforgalma lesz Lévának, ezen az utcán garmadával fognak történni a szerencsétlenségekSzerencsére azonban Léva még kisváros igy legfeljebb a kocsisok káromkodnak egymásra, zengzetes magyarsággal, ha nagy a torlódás. A Főtér, nos olyan, mint a kisvárosi terek. Modern paloták és földszintes házacskák váltakozva rajta- Tere nincs Lévának. Azaz nincs tere, nincs szobor, vagy emlékmű egyetlen egy sem. A háborít alatt készen volt a terv, egy katonámiivész ddséretre- méltó alkotása, kivitelre azonban változott viszonyok mellett nem került a sor. A Lévai Takarék létesített jubileuma alkalmából egy sétányt a Kálváriahegyen a tanítóképző mellett, egyelőre ez is szobor nélküli. De legalább van az ara,nyíltságnak találkozó helye májusi estéken. . . . Úgy hamarjában megpróbálkozom tiz esztendővel visszatekinteni. Március 15 volt- Az első háborús március- Vícsek Ferenc, a környék kedvence, fatál, jónevü ügyvéd tartotta az ünnepi beszédet. Már más volt a téma, mint a régi március idusokon, egyetlen nagy szorongás fogta el a hallgatóságot: győzünk-e, avagy vesztünk? Az elmúlt évtized megadta az akkor váiaszolntlan kérdésre a feleletet. Léva vesztett. Lakosainak száma alig emelkedett. Uj hivatalokat, uj vasutvona'at ii in kapott. Vesztett a magyarságából. A Reviczky Társaság évek óta szünetet tart. a népszerű felolvasó estéket a kaszinó igyekszik némiképpen pótolni (Bár némileg egyoldalúan). Bódogli Lains volt akkor a város pM^á-r., mestere. Legalább ezen a téren megvolt az Utódlás anvniiivbeu Léva utolsó városbi- rája, Klain Ödön, az akkori főjegyző volt. A piarista gimnázium híres volt szigorúságáról. Átlagban jó növendékek kerültek ki falai közül. Az uj tanítóképző-palota legszebb épülete volt a városnak s nem kisebb paedagó- gnsok működtek benne, mint: Köveskuthi Jenő, Horváth Antal és Kriek Jenő. Ma az utolsó nyolcadik osztály járja a régi lépcsőket, régi termeket, mely magyarul fog még érettségizni. Azután...: magyar fiúpolgárit kapott helyette a város — kárpótlásul. A képző az átalakulás után elvesztette magyar jellegétA tanárok közül mindössze hárman maradtak ott: Baríos Ede a reálgimnáziumban, Duschek Ernő (a szlovák nyelv tanára £ régi időkben) a tanítóképzőnél és Kriek Jenő tanítóképző igazgató a — polgári fiúiskolánál. A leánypolgári katolikus jellegű s az Irgalmas nővérek vezetése alatt áll. Lévának ma három magyar tannyelvű elemi fiú és egy elemi leányiskolája van- .Azonkívül két szlovák tannyelvű elemi iskolája. Tiz évvel ezelőtt még itt élt Köveskuty Jenő, a Petőfi Társaság tagja, Kersék János, az ismert szlovenszkói költő, de többen származtak el innen, akik ma szétszórva képviselik Láva színeit: Bánya: Kornél, a Nyugat munkatársa, Féja Géza költő, Szabó Dezső bizalmasa; sha szabad ugyan említenem: magam is itt jártam pár esztendeig iskolába, nem valami nagy örömére a két tanintézetnek. Ma Kersék János a vezér és Bolemanné Zorkóczy Atala, a P. M. H. munkatársa, aki „Pápaszem14 név alatt Írogatja asszonvosan kedves dolgait. Weiszerné Rischanek Manci, a fáradhatatlan női kulturmunkás egészíti ki illusztrisán az iróháromságot A fiatalok sokan vannak, Kerséknek mindkét fia örökölte apjuk tehetségét és javában költenek. Verseket és jeleneteket. A .,Bars“ körül tömörülnek többen, ez a lap messze környék legelterjedtebb 5 legnívósabb hetilapjaTiz év különbsége leginkább csak a politikai változásokban nyilvánul. A magyarság kompakt tömege nem szűnt meg kultur- életet élni s számtalan apróbb-nagyobb társadalmi egyesülőiben tömörül. Még a sport terén sem hanyagolódott el óva. Sőt! Nemzetközi tenniszversenyektt eudezett, pest: és csehországi játékosokkal. Szép, nagy sporttelepei vannak, melyek nagyobb helyen is rnegállanák a sarat. Egyedül a magyarság percentuális aránya^ változott meg. Ma hetven százalék körül van a hivatalos magyarságAki 1915-ben járt itt utoljára s 111a megint idekerül, úgy látja ezt a városkát, mintha Rip van Wnkle álomport hintett volna esztendős italába. Említésre méltó a lévaiak egymás iránti ragaszkodása. Lévaiak, ha találkoznak az idegenben, egymás testvéreivé válnak s ez maga is igazolja, hogy nincs mit félni a veszteségtől, mert ha ennyi esztendő szót nem forgácsolta itt az erőket, másik harminc évtized sem fogja tudni megtenniFarkas István. ViirviV'.'it' iátercliflás. Vior^iW.Hi Mielőtt bútort vásúrolua, tekintse ruae a Dfincmorh b utorraktArát. 8405 BrttfifisSöiva. Hörmiczlíapu ufó*) 1. Bej Arai Városira;' utcán. Versenyei! kívüli árak. Feltárják az alvás lélektani rejtelmeit íiiyen hatással van az alvás az emberi szer- ezetre? — Amerikai tudósok kísérletei. Prága, november 14. Minden laikus körülbelül annyit tud az alvásról, mint amennyit róla az orvosi egye- .emen tanítanak. Az alvás élettani vizsg-’ata még annyira uj dolog, hogy csak évek múlva fog komoly helyet elfoglalná az egyetemi tanulmányokban. Az alvás lényegéhez tartozik az öntudat időleges felfüggesztése. Ezt mesterségesen is elő lehet idézni bizonyos szerekkel, melyek az agyra mérgező, vagy működését korlátozó hatással vannak, továbbá elő lehet idézni az agy vérmeimyiségének csökken^ tésével is. Az érzéstelenítés céljából való narkotizálás és az ájulás az alváshoz hasonló állapotot idéz elő s mindkettő behatóan tanulmányozható. De magát a természetes alvást is lehet kísérleti célokra felhasználni Az eddigi kisérletekből nyilvánvaló, hogy aivás közben a vérnek a testben való eloszlása megváltozik és hogy az érverés rendesen lassúbbá válik egy kissé. A vér nyomása az ütőérben azonban csak fokozatosan és lassan éri el minimumát — ritkán az alvás harmadik vagy negyedik órája előtt. A ká- bultság rendszerint az álom legelső szakában legerősebb, ami igen valószínűtlenné teszi azt a feltevést, hogy a vérnyomás csökkenésével szorosan összefügg az öntudat elvesztése. Blankenhorn és Campbell a clevelandi Lakcside Hosp italban tömérdek kísérlet után megállapította, hogy a vérnyomás minimuma (átlag 101 mm) körülbelül 180—200 percnyi alvás után következik be; ébredés előtt néhány perccel kissé emelkedik a vérnyomás és az ébredés után azonnal oly magasra szökik, mint amily magas az elalvás percében volt. Landis, a minnesotai egyetem fiziológusa legújabban kimutatta, hogy a vérkeringési változások nem okai, hanem következményei az alvásnak. Landis kísérleteiből, melyeket most közöl az Am. J. of Physiology, körülbelül biztosan meg lehet már állapítani, hogy az alvás nem egyéb, mint az idegeink által érzékszerveink és izmaink felett gyakorlott uralomnak felfüggesztése, aminek megtörténte után szervezetünk visszanyeri a maga automatikus funkcióit. Mac William (szintén amerikai fizioló- gus) az álommal együttjáró és a megzavart álmot tette tanulmány tárgyává ezen a nyáron, Mac Wililam megállapítása szerint az úgynevezett lidércnyomás alkalmával és amikor nagy mozgásokat végzünk álmunkban, szervezetünk (izmaink, idegzetünk, stb.) igen nagy tényleges munkát fejt ki. A fiatal és egészséges ember ezt az alvás közben kifejtett erőfeszítést jól elbírja, az öreg. vagy beteg ember azonban a vérkeringésnek az ilyen, alvás közben kifejtett változásait rendesen megsínyli. Akinek hajlama van szivgörcsre, annak rohamát 'a rossz (lidércnyomás és ehhez hasonló) alvás elősegítheti, a has felé leszálló aorta bántalmainál az alvás közben kifejtett erőfeszítés halált is okozhat s oly embereknél, kiknél a verőér meg van támadva, agy-, gyomor- és tüdő- vérzést is okozhat az álmukban való nagy erőkifejtés. Komplikálja a dolgot az is, hogy az ébren!evő embernél a vérnyomás fokozódását ellensúlyozzák az akcióban levő izmok. melyek serkentik a vérnek a visszere- ken át a vérbe való visszaszivat'tyuzását — alvás közben azonban az izmok munkássága fel van függesztve s a visszerek emiatt lassabban szállítják vissza a vért a szivbe. Mindezeknek a tanulmányoknak az eredményeiből a laikusnak elég annyit megjegyezni, hogy az alvás megzavarása (erőszakos ébresztés, az ébresztéssel egyidejű izgalmak, stb.) igen jelentékeny változásokat idéz elő a .vérnyomásban, ettől tehát a betegeknek és öregeknek óvakodni kell. Jle eárd mig fetsx&fítunto. ftotfw | ®#» Sérvben szenvedőit -S- | V Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. « o here. comb és köldöksérvnél a ml tökélete- í* V sitett rugónélkilll sérvkötönk, mely éjjel is § $ hordható Mindenféle bandázs operáció j? & után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- X * désnél. Szabadalmazott ludtaJpbetéi. Fia- 5 § nel! has-, hát- és mell melegítő | Jygüfl“k0tszerligzBranslBRDuna-Q.5l. 8 2 Árjegyzék ingyen ^ ff A vidéki főlek még aznap eflntéztetaek a
