Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)
1925-11-13 / 257. (1000.) szám
t-enteK. november 13. A magyar zsidók hazafáságáréi aeszélt hozzám két darab papiros, két, egymás tói távoleső kor elhullatott levele s valöjábar mégis ódes-egy-testvérek. Gyűrött; kopott, ron- gyosszálö, halott-zöld plakát az egyik. Háromnyelvű a elme, elől — nagy tisztesség, mikor fenyegetésekről van szó! — a magyar, utána német s legvégül szlovák: „Proklamáció — Pro- klamation — Pröklatnacie“. Az aláírása: „Báré Haynau, táborszernagy és a hadsereg íőparancs- nokja“. Kelt: „Főhadiszállásom,on Győrött Julius 1-én 1849“. A nagyapám haiovány kezei teregették szét először ezt a vad írást, ezt'a hét paragrafusból fogcsikorgató fenyegetést, melynek lényegét a josefstadti kazamatíákban áternyiéit hét esztendő véste leikébe, halálig emlékezetesen. A győri főhadiszállásról indult útnak a nagy hóhér, hogy háromszázezer orosz segítségével végiggázoljon a maréknyi magyarságon. Onnan kínálkozott mindenféle jóval, pénzbüntetéstől, vagyonelkobzástól kezdve az akasztófáig, goiyó és lőporig. A nyájas hatodik § egész falvak feigyuj- tását helyezi kilátásba. A hét §§ közül pedig éppen a hetedikét, mintha, a zsidóság szent számából is gúnyt űzne, éppen a zsidóságnak szenteli, szólva ekképpen: „7. §. Olly zsidóközségek, mellyek tagjai a pártütő kormány áita! elkobzott valamelfy jószágot magokévá tesznek, a jószág visszaszolgáltatásán kívül, érzékeny pénzbeli büntetés ai’á esnek. Hlyeién büntetéssé! fenyittetik a zsidóközség azon esetben is,- ha tagjai a pártütőknek kémekül szolgáltak, vagy azok ügyét bármi módon előmozdították/1 Hogy ez a § a zsidó hitközségi tagokért magát a hitközséget is felelőssé tette, ez igazi hay- naui fogás. De hogy amúgy sem hosszú prokla- tnációjának teljes hetedrészét a zsidóságnak szánta, ez ékesen szóló bizonysága annak, hogy előtte is nagyon jól ismert volt a magyar zsidóságnak a szabadságharcban tanúsított és emlékezetes példákban megnyilatkozott hazafisága. Tovább őröít az Idők malma. Elbuktunk. Talpra álltunk. S elbuktunk újra. A véres háborút, melyből mégis élve menekülhettünk sokan, követte a vértelen béke, melyben mégis mind, mind élve eltemetkezhettüuk, melynek fegyver- zaj nélküli kulturfroníiain nagyobb veszélyben forog nemzeti létünk, mint valaha! És ennek az uj frontnak is megvannak a hősei, a zsidó hősei is! íme, erről szó! a másik papírlap, nem tudom már, honnan vágtam ki s tettem el emlékezésiül: „Letartóztatták Nagyvárad főrabbiját. Nagyváradról jelentik: Kecskeméti Lipót dr. főrabbit az elmúlt szombaton tartott prédikációja után két detektiv letartóztatta. A letar- • tózíatás a templomban történt a hívek órási . megdöbbenfsége között. A főrabbit egyenesen 'a sziguranca épületébe vezették át és itt kijelentették előtte, hogy államellenes iáziíás címén tartóztatták le. A delikíumöt pedig azzal követte ei, hogy prédikációjában ezt jelentette ki: „Épp úgy, ahogy csak a halál tudja testétől eivaiasztanl a -lemet, annyira örök törvénye a természetnek, hogy az, aki magyar zsidónak szü'efetí, holta napjáig csak magyar maradhat. A trianoni szerződés és az uj román állam megparancsolhatják ugyan a magyar zsidónak, hogy a román államnak engedelmeskedjen és a zsidók valóban engedelmeskednek is. mert a zsidó, bárhol éljen is, az állampolgári kötelességeket lővén teljesíti. De érzéseikben magyarok maradnak a magyar zsidók, mert nincs hatalom amely kiszakíthatná szivükből a magyar nemzethez vaTó hozzátartozás ösztönét, a magyar nyelv és magyar szellem szeretetét.“ A letartóztatott főrabbi a vizsgálatot vezető szi- . gurancafőnök előtt kne'entette, hogy álláspontjává] az állam tö"V-énvei ellen.nem vétett. . Kecskeméti L’pót dr. főrabbi késő estig maradt letartóztatásban és ekkor a hitközség ga- ranciá'a mellett szabad'ábra helyezték A vizsgálatot folytatják és most már felségsértés címén is vádat emeltek ellene/1 O'vassák ezt nrndazok akik a zsidóság magyar érzései felett vitatkozni szeretnek. Akik a Kun Bélákra. Szamuely ,'Pborokra hivatkozással öröki e kitagadtak a zsidóságot magyar sors- testv-h e5k közül. OVass-'k és vaüiák meg, melyikük mondta volna márvánvba-mé^óbban a nagwí. rndi főrabbi aranv-szavait"'' És melyikük állt vórirt dArefcAbbati helyt értük ott a sz’guran- ca előtt? Had-om a sok kifogást: Htezen ha mind ilyenek voiív’nAk! Ugyan, hát m: m:nd egyformák vagyunk? Költünk nincsenek Csánkiak Lellei'ek'3 Kö-óUnk nincs aki kenvérért. hatalomért önzésből fé’etemből szorongató nyomorúságból elacíla a faját, hitét? A zsidóság csendes, do’gozó nagy tömegeiben ott él ma is az a kiírrhatatlan magyar haza- flság. me‘v ha kell. nem Hl az á'dozatos megnyilatkozástól s arne'v nagvon ió’ megfér hagyományos faiszAretetükkA1 Az urnák előtt ped'g? Hej. ha nekem annvi doi’ámni vo'na' ahány hu- SzonhAies Itete huh irrid zs'dó kázbői a sztevAn- szkó: írnák öblébe — de s^én ’-:tvv-tokat Írnék a P. M. H-nak a „Crtfe d‘Azur“-ról! .. —yk— A Koria lesziiülofio Deniczho ftüiifclésél Budapest, november 12. (Budapesti szerkesztőségünk íelefonjelentése) A királyi Kúria néhánynapi zárt tárgyalás után ma hir dette ki ítéletét Benlczky Ödön volt ma-gya- belügyminiszter kormányzósértést és tiltott közlési pőrében. A Kúria Ítélete Bcniczkv büntetését, amely a törvényszék és a tábla Ítélete szerint három évre szólt, egy év? és nyolc hónap? fogházbüntetésre és Í3 millió korona pénzbüntetésre szállította le. Vlejiékbüntefésként kétévi hivatalvesztést zabott ki a Kúria. Megengedte azonban, hogy Beniczky a fogházban a rabmunka alól föl mentést nyerjen és saját maga élelmezhesse magát. A büntetésbe négy hónapot és fiz napot beszámítanak az eddig elszenvedett vizsgálati fogságból. A ^érászt legye alatt 4 keresztényszociaüsta párt győzelmes előnyomulása Szlovenszkőn — Leltei óriási kudarca Léván — Saját tudósítónktól — Körmöcbánya, november 12. Az országos keresztényszociaüsta párt vasárnap jól sikerült népgyülést tartott Pá- iosnagymezőn. A templom előtti téren megtartott gyűlésen a zuhogó eső ellenére körülbelül 2500—3000 érdeklődő vett részt. Klein Antal pálosnagymezői plébános hatásos megnyitója után Tonhaizer Ferenc párttitkár ismertette a keresztényszocialista párt programját, miközben kemény szavakkal Ítélte el a koalic/őnak keresztény- és kisebbségellenes politikáját. A gyűlés nagy sikere biztos záloga annak, hogy Pálosnagymezö a Szütiő Géza vezetése alatt álló országos keresztényszocialista pártra fog szavazni. Délután Tonhaizer Ferenc párttitkár részvételével Dóczyíürészen volt tiépgyiilés. Tonhaizer beszédét a dÓGzyíürésziek nagy lelkesedéssel hallgatták és biztosították a szónokot, hogy rendületlenül kitartsanak az országos keresztényszocialista párt zászlaja mellett. Részvétlens'égbe fűlt LeSSeiék lévai gyűlése Lévai tudósítónk jelenti: A Lelki-csoport november 9-ére hirdetett lévai „nagygyűlése** még az érsekujvárinál is szégyenteljesebb kudarccal folyt le. A nagy reklámmal beharangozott gyűlést közönséghlány miatt csak másfél órai késéssel tudták megkezdeni. Léván ennél szánalmasabb népgyüléske még nem volt. A teremben Porubszky Géza rokonsága köréből összesen 14 darab Lellei- párti hivő volt jelen, rajtuk kívül még negyven kommun'sta lézengett és lármázottSzappanos beszédét a kommunisták • Éljen Szüllő** kiáltásokkal zavarták állandóan- Szappanos természetesen durva kirohanáso- sokat intézett úgy Szüllő Géza, mint Szent- ívány József ellen és általános derültség mellett önmagát mint „politikai dijb‘rkózó:“, a mellette ülő Porubszky plébánost, mint Ka- pisztrán Jánost és Lellei-apánkaí, mint Leo- nidást aposztrofálta. A kedélyes lefolyású „programrészed*4 után Porubszky kezdeti szónokoln'. ö rá azonban már sem a kommunisták, sem a rokonok nem voltak kiváncsiak s beszédét a „hallgatóság** kivonulása következtében egykettőre be kellett fejeznie. Előnyomulás Alső-Csallőkőzben Komáromi tudósítónk jelenti: Kedden az országos keresztényszocialista Párt komáromi körzetében Csiesó Kolozsnéma és Kontár oniíűss községekben voltak nagy lelkesedéssel megtartott népgy ülések, melyeken AJapy Gyula dr- mondott gyuj.ő hatá u beszédeket és a párt híveit mindenütt hatalmas egységekbe foglalta össze. Csicsón Szalay János helyi elnök, Kolozsnémán Dömötör Ádám, Komáromfüssön Habenicht Gyula tekintélyes gazdák, helyi pártelnökök üdvözölték a párt népszerű képviselőjelöltjét, akinek programbeszéde viharos tetszés visszhangját keltette a választókban s akit Kolozsnémán a lelkes nők virággal halmoztak el. A szónokok közül Rézsű eh a Béla buzdító szavait és Esztergályos János iparos talpraesett beszédeit is meleg rokouszenvvel fogadta a százakra menő hallgatóság- A Mikíe-féle pár- tocska szónokai meg sem kísérelték e napon és ezekben a községekben tiépgyiilés tartásátGömör és Nógrád csatlakozása Vasárnap a nógrádi Ragyolcon Csákány- háza bevonásával délelőtt 11 órakor nagysikerű kér. szoc népgyülés volt. A gyűlést Kovács Gyula nyitotta meg, mely után Urr György központi párttitkár egy órás beszédben ismertette a kér. szoc. programot. Itt einktjük meg. hogy a kér. szoc. párt Rimaszécs, Zádor, Ivá.ni, Cakó Dobóca, Si- monyi, Serke, Jánosi. Pálfa, Osgyán. Fülek és Püspöki községekben tartott értekezletet- A kér. szoc párt kiküldötteit Gömörben és Nógrádban mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. Lukács dfeiw ®§ k?sehbsé3i kérdésről .4 kisebbségi munka az interparlamentáris Utró^an és a Népszövetségi Ligákban A népszövetség] retoríában minden panasz elmerül A ^eszere’és* ^yiékvá’tás Paris, november 12. Lapjelentések szerint tegnap nvultották át PÁrsban Németországnak a leszerelés'- jegyzékre adott válaszát, mely a nagykövetek tanácsa legutóbb' követelményeinek teüesitéséről számol be A követelmények teljesítését a jegyzék november 15-ig helyezi k!- íátásba. Németország azt varia, hogy a szövetségesek november végéig k'ür'tsék Kölnt és a Rajnavidék megszállását enyhítsék. Budapest, november 12. Lukács György volt kultuszminiszter és nemzetgyűlési képviselő, aki évek óta előljár abban a küzdelemben amely az elcsatolt területeken élő magyar kisebbségek sorsát jobbra akarja fordítani, legutóbb Amerikában járt. ahol az interparlamentáris Unió konferenciáin vett részt Lukács György most érkezett haza amerikai útjáról és a Prágai Magyar Hírlap budapesti munkatársának a következő nyilatkozatot tette: — Egy-egy ilyen konferenciától, mint amilyen a mostani kongresszus volt. máról-holnapra nem lehet közvetlen eredményeket várni. De non ts ez a célunk. A cél az. hogy az igazság behato’jon a szivekbe Az ilyen konferenciákon nagyban eiö lehet vinni a propaganda ügyét. Az itt elhangz tt beszédeket kinyomatják, irattárba helyezik és megőrzik és azokat sokan elolvassák, éppen a vezető politikusok között olyanok is, a!,i.í nem vehettek részt a tanácskozáson. Ezenfelül módunkban áll a müveit világ vezető államférfiaival személyesen is érintkezésbe lépni és figyelmük t felhívni a panaszokra. így lassan-lassan mindjobban terjed az igazság eszméje és ne feledjük el, hogy a lassú viz partot mos. — Az Interparlamentáris Unió és a Nérszö- vetségi Ligák Uniója, amelyekben ezt a munkát végezzük parallel működnek a népszövetséggel. Az első a parlamentek szövetsége, az utóbbi a társadalmak szövetsége, míg a népszövetség nem más. mint a hivatalos kormányok egyesülete Mind a három egyesülésnek papíron ugyanaz a célja van: közelebb hozni egymáshoz a nemzeteket. a háború lehetőségét kiküszöbölni s tartós ' ékét és a megértést előmozdítani. Sajnos, sem a Népszöveteég? Ligák Un’ójának, sem pedig az interparlamentáris Hívónak nincsen végrehajtó hatalma. Csupán a népszövetségnek van sok konkrét jo- gositvánva míg a másik két egyesület csak közvetve tud a dolgokba beíolyni. i A in! legégetőbb kérdésünk a kisebbségi kérdés és a lefegyverzés kérdése. — A többi csak közvetve érdekel bennünket. , A kisebbségi kérdésben mind az Interparlamentáris Unió mind a Népszövetségi Ligák Uniója sok szép határozatot hozott, amelyeket a népszövetséghez kellett továbbítani. A népszövetség azonban — sajnos — ezeket mind irattárba helyezte vagy pedig a szemetes kosárba dobta. A nénszövetség merev elutasító álláspontra helyezkedett azzal a kívánsággal szemben hogy saját kebeléből egy bizottságot alakítson, atnelv kizáróan kisebbségi ügyekkel foglalkozzék. Erre pedig okvetlenül szükség van. mert a tnat reteríában minden panasz elmerül — Ehelyett a bizottság fel-'Ilit?sa helyett azt találták ki hogy a népszövetségi tanács elnöke maga mellé veszi a tanács két tagját és ez a háromtagú bizottság nézi át in merito a beérkezett panaszokat abból a szempontból hogy van e közöttük olyan, amellyel a népszövetségi tanács va- lamelvik tagja azonosítja magát és igv tárgyalásra kell kitűzni. Ez rettenetes és lehetetlen eljárás A népszövetségi tanácsnak ugyanis tíz tagja van: a nagy- ‘és kisantanteUaniok megbízottai as egy-két semleges állam kiküldötte. A kteantem természeteden miitdte e’let»e van annak, hogy a írd nanas-^alnkat tárgyalásra tűzzék ki, a nagvamatn államai nem okariák mázukat ? kis- arttant ellen angazsirozni a semlegesek p^disr egy iWk fávoitekvö ügvben szintén nem a kanak valamelyik állam neheztelését magnkra vorri Ez azt eredményezni hogy panaszaink megakadnak a retortln. így állott elő az a botrányos heivze* hogy a népszöveteAg öt-hat év olatt mindössze három panaszunkat tárgyalta. noha többszáz panaszt nyújtottunk be. A b"bbl j mind irattárba került. Ennek az eljárásnok a megmagyarázására azután egy különös formulát találtak ki. A beérkezett panaszokat kiadják á panaszolt államnak, amely természetesen cáfoló jelentést ad be és a hármasbizotíság, anélkül, hogy az érdekelteket meghallgatná, vagy nekik ellenbizonyításra módot adna, megelégszik a panaszolt állam feleletével és sommásan elintézve a panaszokat eltemeti azokat. —A kisebbségi kérdésben a népszövetség éppen a fent kifejtett okoknál fogva teljesen használhatatlan mindaddig, amíg ezt a döre eljárási módszert nem változtatják meg. — Mi arra törekszünk, hogy olyan megoldást érjünk el. amely szerint nemcsak a népszövetségi tanács valamelyik tagjának, hanem minden nép- szövetségi tagnak módjában legyen a panaszokat a közgyűlés elé vinni. Azt is akarjuk, hogy maguk a kisebbségek országos szervezetei is közvetlen panasszal fordulhassanak a nép- szövetséghez. — Minden erőnket arra kell koncentrálnunk, hogy ezt elérjük. —. A másik fórum, amely a kisebbségi kérdéssel foglalkozik, a hágai nemzetközi döntöbiró- ság. Ennek az a célja, hogy a kisebbségek vitás kérdéseiben döntsön, vágy legalább jogi véleményt adjon. Csakhogy ezzel sem érünk el semmi célt. mert a pimaszok és vitás esetek csak akkor jutnak ef Hágába, ha a népszövetségi tanács ideutalja. — Petiiig ez a fórum sokkal bizalomgerjesztőbb, mint a népszövetség, mert kizáróan jogi száktekintélyek foglalnak benne helyet, akiknek döntésében nyugodtan meg lehet bízni mis a nép- szövetség nem más. mint politikai testület. A bókeszerzödsék ezt e két fórumot: a nép- szövetséget és a hágai nemzetközi döntőbíróságot jelölték ki a kisebbségek védelmének biztosítására. De nőt érnek ezek ha nem tudunk elébiik kerülni? — Talán megváltozik a helyzet, ha Németország belép a pénszövetségbe. Németország ugyanis csak abban az esetben hajlandó ezt megtenni. ha feltétel nélkül a belépés pillanatában nyomban a népszövetségi tanács tagja- is lesz. Locarno után van remény arra, hogy ez meg fog történni. Már most, ha Németország tagia lesz a nénszövetség tanácsának, akkor jogosan tételezzük fel hogy bizonyos kisebbségi kérdésekben, amelyek minket is érdekelnek támogatni fog bennünket. — így azután bekövetkezhetik. hogy’ a jelenlegi esztelen és célra nem vezető eljárás megváltozik és a kisebbségeknek a békeszerződésekben biztosított jogai nem lesznek üres paoirron- gyok. Mert hiábavaló minden kisebbségi jog, ha nem lehet ezek érvényesítéséhez liozzámfiíL — De ezt a változtatást sürgősen kell végrehajtani mert ellenkező esetben olyan elemi erővel fog előtérbe tolulni a kisebbségi szerződések és a békeszerződések revíziójának gondolata, amely elől nem lehet maid kitérni és amely nagy európai bonyodalmakat fog előidézni. Tűáu inár ■v/. utolsó órában vagyunk. Most még módúikban van a nagyhatalmakban biztosítani a békét de sját jól felfogott érdekükben nem szabad tovább késlekedni. — Ami pedig a lefegyverzés kérdését il’eíi, Jelenlegi formájában nem más„ mint egy kacagtató operett. A békeszerződések kimom’nttek, hogy előbb a körépeűrópai államokat kell Ietegv- verezni. azután jönnek a gvőzők. A volt központi hatalmakat le is fegyverezték, mig az úgynevezett gvőrKk ipbhan iegyverkez- nek. műit valaha Is, — Újabban aztán kitalálták a biztonság kérdését és három éve íolvton azt n-mnőiák. hogy' 'mindaddig nem lehet a lefegyverzést végrehajtani. amíg nincs meg a biztonság Vájjon kérdezték-e a közpneurónai országokat hogv megvan-e a biztonságuk, amikor lefegyverezték ő’et? Hgv-e hogv nem. Pedig addig nem állhat fieTyr<-> a béke. amíg minden állam egyformán 1c nem tesz fegyverezve. Kisanfant lapok terminusra fősolják a Hafesburg-restaurációt Ottót november végén kirá’tyá kiáltják? — A kisantantnak inból íő a feje a rémképektől Prága, november 12. A cseh iparospárti Retorma a lublini Jutro alapján azt írja hogy jólinformált helyről nyert értesülése szerint Magyarországon ismét nagy események készülnek, A kormány és az arisztokrata körök a Habsburg- restaurációt kívánják és erre a legalkalmasabbnak találják a jelenlegi helyzetet. November közepén, legkésőbb november végén Ottó Magyarországba jön és ekkor akarják kik5á!íani magyar kírá'ynak. Jugoszláv politikai körökben a hirt nagy meglepetéssel fogadják s úgy látszik, hogy a jugoszláv kormány a magyar legitimisták terveiről már régebben informálva volt s erről a kérdésről a mértékadó körök is tárgyaltak már. A Jutro szerint az a vélemény, hogy Ottó trónraiépése minden megrázkódtatás né'kül sikerülhet. A magyar legitimisták akciójával foglalkozott a kisantant is. amely a restauráció esetén egyetemlegesen lép föl. ff*
