Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-13 / 257. (1000.) szám

t-enteK. november 13. A magyar zsidók hazafáságáréi aeszélt hozzám két darab papiros, két, egymás tói távoleső kor elhullatott levele s valöjábar mégis ódes-egy-testvérek. Gyűrött; kopott, ron- gyosszálö, halott-zöld plakát az egyik. Három­nyelvű a elme, elől — nagy tisztesség, mikor fe­nyegetésekről van szó! — a magyar, utána né­met s legvégül szlovák: „Proklamáció — Pro- klamation — Pröklatnacie“. Az aláírása: „Báré Haynau, táborszernagy és a hadsereg íőparancs- nokja“. Kelt: „Főhadiszállásom,on Győrött Julius 1-én 1849“. A nagyapám haiovány kezei tereget­ték szét először ezt a vad írást, ezt'a hét para­grafusból fogcsikorgató fenyegetést, melynek lé­nyegét a josefstadti kazamatíákban áternyiéit hét esztendő véste leikébe, halálig emlékezetesen. A győri főhadiszállásról indult útnak a nagy hóhér, hogy háromszázezer orosz segítségével végig­gázoljon a maréknyi magyarságon. Onnan kínál­kozott mindenféle jóval, pénzbüntetéstől, va­gyonelkobzástól kezdve az akasztófáig, goiyó és lőporig. A nyájas hatodik § egész falvak feigyuj- tását helyezi kilátásba. A hét §§ közül pedig éppen a hetedikét, mintha, a zsidóság szent szá­mából is gúnyt űzne, éppen a zsidóságnak szen­teli, szólva ekképpen: „7. §. Olly zsidóközségek, mellyek tagjai a pártütő kormány áita! elkobzott valamelfy jó­szágot magokévá tesznek, a jószág visszaszol­gáltatásán kívül, érzékeny pénzbeli büntetés ai’á esnek. Hlyeién büntetéssé! fenyittetik a zsidó­község azon esetben is,- ha tagjai a pártütőknek kémekül szolgáltak, vagy azok ügyét bármi mó­don előmozdították/1 Hogy ez a § a zsidó hitközségi tagokért ma­gát a hitközséget is felelőssé tette, ez igazi hay- naui fogás. De hogy amúgy sem hosszú prokla- tnációjának teljes hetedrészét a zsidóságnak szánta, ez ékesen szóló bizonysága annak, hogy előtte is nagyon jól ismert volt a magyar zsidó­ságnak a szabadságharcban tanúsított és emlé­kezetes példákban megnyilatkozott hazafisága. Tovább őröít az Idők malma. Elbuktunk. Talpra álltunk. S elbuktunk újra. A véres hábo­rút, melyből mégis élve menekülhettünk sokan, követte a vértelen béke, melyben mégis mind, mind élve eltemetkezhettüuk, melynek fegyver- zaj nélküli kulturfroníiain nagyobb veszélyben forog nemzeti létünk, mint valaha! És ennek az uj frontnak is megvannak a hősei, a zsidó hősei is! íme, erről szó! a másik papírlap, nem tudom már, honnan vágtam ki s tettem el emlékezésiül: „Letartóztatták Nagyvárad főrabbiját. Nagyváradról jelentik: Kecskeméti Lipót dr. főrabbit az elmúlt szombaton tartott prédiká­ciója után két detektiv letartóztatta. A letar- • tózíatás a templomban történt a hívek órási . megdöbbenfsége között. A főrabbit egyenesen 'a sziguranca épületébe vezették át és itt ki­jelentették előtte, hogy államellenes iáziíás cí­mén tartóztatták le. A delikíumöt pedig azzal követte ei, hogy prédikációjában ezt jelentette ki: „Épp úgy, ahogy csak a halál tudja testétől eivaiasztanl a -lemet, annyira örök törvénye a természetnek, hogy az, aki magyar zsidónak szü'efetí, holta napjáig csak magyar maradhat. A trianoni szerződés és az uj román állam megparancsolhatják ugyan a magyar zsidónak, hogy a román államnak engedelmeskedjen és a zsidók valóban engedelmeskednek is. mert a zsidó, bárhol éljen is, az állampolgári köteles­ségeket lővén teljesíti. De érzéseikben magya­rok maradnak a magyar zsidók, mert nincs ha­talom amely kiszakíthatná szivükből a magyar nemzethez vaTó hozzátartozás ösztönét, a ma­gyar nyelv és magyar szellem szeretetét.“ A letartóztatott főrabbi a vizsgálatot vezető szi- . gurancafőnök előtt kne'entette, hogy állás­pontjává] az állam tö"V-énvei ellen.nem vétett. . Kecskeméti L’pót dr. főrabbi késő estig ma­radt letartóztatásban és ekkor a hitközség ga- ranciá'a mellett szabad'ábra helyezték A vizsgálatot folytatják és most már felségsértés címén is vádat emeltek ellene/1 O'vassák ezt nrndazok akik a zsidóság ma­gyar érzései felett vitatkozni szeretnek. Akik a Kun Bélákra. Szamuely ,'Pborokra hivatkozással öröki e kitagadtak a zsidóságot magyar sors- testv-h e5k közül. OVass-'k és vaüiák meg, me­lyikük mondta volna márvánvba-mé^óbban a nagwí. rndi főrabbi aranv-szavait"'' És melyikük állt vórirt dArefcAbbati helyt értük ott a sz’guran- ca előtt? Had-om a sok kifogást: Htezen ha mind ilyenek voiív’nAk! Ugyan, hát m: m:nd egyfor­mák vagyunk? Költünk nincsenek Csánkiak Lellei'ek'3 Kö-óUnk nincs aki kenvérért. hatalom­ért önzésből fé’etemből szorongató nyomorú­ságból elacíla a faját, hitét? A zsidóság csendes, do’gozó nagy tömegei­ben ott él ma is az a kiírrhatatlan magyar haza- flság. me‘v ha kell. nem Hl az á'dozatos meg­nyilatkozástól s arne'v nagvon ió’ megfér hagyo­mányos faiszAretetükkA1 Az urnák előtt ped'g? Hej. ha nekem annvi doi’ámni vo'na' ahány hu- SzonhAies Itete huh irrid zs'dó kázbői a sztevAn- szkó: írnák öblébe — de s^én ’-:tvv-tokat Írnék a P. M. H-nak a „Crtfe d‘Azur“-ról! .. —yk— A Koria lesziiülofio Deniczho ftüiifclésél Budapest, november 12. (Budapesti szer­kesztőségünk íelefonjelentése) A királyi Kú­ria néhánynapi zárt tárgyalás után ma hir dette ki ítéletét Benlczky Ödön volt ma-gya- belügyminiszter kormányzósértést és tiltott közlési pőrében. A Kúria Ítélete Bcniczkv büntetését, amely a törvényszék és a tábla Ítélete szerint három évre szólt, egy év? és nyolc hónap? fogházbüntetés­re és Í3 millió korona pénzbüntetésre szállította le. Vlejiékbüntefésként kétévi hivatalvesztést zabott ki a Kúria. Megengedte azonban, hogy Beniczky a fogházban a rabmunka alól föl mentést nyerjen és saját maga élelmez­hesse magát. A büntetésbe négy hónapot és fiz napot beszámítanak az eddig elszenve­dett vizsgálati fogságból. A ^érászt legye alatt 4 keresztényszociaüsta párt győzelmes előnyomulása Szlovenszkőn — Leltei óriási kudarca Léván — Saját tudósítónktól — Körmöcbánya, november 12. Az országos keresztényszociaüsta párt vasárnap jól sikerült népgyülést tartott Pá- iosnagymezőn. A templom előtti téren meg­tartott gyűlésen a zuhogó eső ellenére körül­belül 2500—3000 érdeklődő vett részt. Klein Antal pálosnagymezői plébános hatásos meg­nyitója után Tonhaizer Ferenc párttitkár is­mertette a keresztényszocialista párt prog­ramját, miközben kemény szavakkal Ítélte el a koalic/őnak keresztény- és kisebbségellenes politikáját. A gyűlés nagy sikere biztos zálo­ga annak, hogy Pálosnagymezö a Szütiő Géza vezetése alatt álló országos keresztényszo­cialista pártra fog szavazni. Délután Tonhaizer Ferenc párttitkár részvételével Dóczyíürészen volt tiépgyiilés. Tonhaizer beszédét a dÓGzyíürésziek nagy lelkesedéssel hallgatták és biztosították a szónokot, hogy rendületlenül kitartsanak az országos keresztényszocialista párt zászlaja mellett. Részvétlens'égbe fűlt LeSSeiék lévai gyűlése Lévai tudósítónk jelenti: A Lelki-csoport november 9-ére hirdetett lévai „nagygyűlé­se** még az érsekujvárinál is szégyentelje­sebb kudarccal folyt le. A nagy reklámmal beharangozott gyűlést közönséghlány miatt csak másfél órai ké­séssel tudták megkezdeni. Léván ennél szánalmasabb népgyüléske még nem volt. A teremben Porubszky Géza rokonsága köréből összesen 14 darab Lellei- párti hivő volt jelen, rajtuk kívül még negy­ven kommun'sta lézengett és lármázott­Szappanos beszédét a kommunisták • Él­jen Szüllő** kiáltásokkal zavarták állandóan- Szappanos természetesen durva kirohanáso- sokat intézett úgy Szüllő Géza, mint Szent- ívány József ellen és általános derültség mel­lett önmagát mint „politikai dijb‘rkózó:“, a mellette ülő Porubszky plébánost, mint Ka- pisztrán Jánost és Lellei-apánkaí, mint Leo- nidást aposztrofálta. A kedélyes lefolyású „programrészed*4 után Porubszky kezdeti szónokoln'. ö rá azonban már sem a kommunisták, sem a ro­konok nem voltak kiváncsiak s beszédét a „hallgatóság** kivonulása következtében egy­kettőre be kellett fejeznie. Előnyomulás Alső-Csallőkőzben Komáromi tudósítónk jelenti: Kedden az országos keresztényszocialista Párt komá­romi körzetében Csiesó Kolozsnéma és Ko­ntár oniíűss községekben voltak nagy lelkese­déssel megtartott népgy ülések, melyeken AJapy Gyula dr- mondott gyuj.ő hatá u be­szédeket és a párt híveit mindenütt hatalmas egységekbe foglalta össze. Csicsón Szalay János helyi elnök, Kolozsnémán Dömötör Ádám, Komáromfüssön Habenicht Gyula te­kintélyes gazdák, helyi pártelnökök üdvözöl­ték a párt népszerű képviselőjelöltjét, aki­nek programbeszéde viharos tetszés vissz­hangját keltette a választókban s akit Kolozs­némán a lelkes nők virággal halmoztak el. A szónokok közül Rézsű eh a Béla buzdító sza­vait és Esztergályos János iparos talpraesett beszédeit is meleg rokouszenvvel fogadta a százakra menő hallgatóság- A Mikíe-féle pár- tocska szónokai meg sem kísérelték e napon és ezekben a községekben tiépgyiilés tar­tását­Gömör és Nógrád csatlakozása Vasárnap a nógrádi Ragyolcon Csákány- háza bevonásával délelőtt 11 órakor nagysi­kerű kér. szoc népgyülés volt. A gyűlést Ko­vács Gyula nyitotta meg, mely után Urr György központi párttitkár egy órás beszéd­ben ismertette a kér. szoc. programot. Itt einktjük meg. hogy a kér. szoc. párt Rimaszécs, Zádor, Ivá.ni, Cakó Dobóca, Si- monyi, Serke, Jánosi. Pálfa, Osgyán. Fülek és Püspöki községekben tartott értekezletet- A kér. szoc párt kiküldötteit Gömörben és Nógrádban mindenütt nagy lelkesedéssel fo­gadták. Lukács dfeiw ®§ k?sehbsé3i kérdésről .4 kisebbségi munka az interparlamentáris Utró^an és a Népszövetségi Ligákban A népszövet­ség] retoríában minden panasz elmerül A ^eszere’és* ^yiékvá’tás Paris, november 12. Lapjelentések szerint tegnap nvultották át PÁrsban Németországnak a leszerelés'- jegyzékre adott válaszát, mely a nagykövetek tanácsa legutóbb' követelményei­nek teüesitéséről számol be A követelmények teljesítését a jegyzék november 15-ig helyezi k!- íátásba. Németország azt varia, hogy a szövet­ségesek november végéig k'ür'tsék Kölnt és a Rajnavidék megszállását enyhítsék. Budapest, november 12. Lukács György volt kultuszminiszter és nem­zetgyűlési képviselő, aki évek óta előljár abban a küzdelemben amely az elcsatolt területeken élő magyar kisebbségek sorsát jobbra akarja fordí­tani, legutóbb Amerikában járt. ahol az inter­parlamentáris Unió konferenciáin vett részt Lu­kács György most érkezett haza amerikai útjáról és a Prágai Magyar Hírlap budapesti munkatár­sának a következő nyilatkozatot tette: — Egy-egy ilyen konferenciától, mint amilyen a mostani kongresszus volt. máról-holnapra nem lehet közvetlen eredményeket várni. De non ts ez a célunk. A cél az. hogy az igazság behato’jon a szivekbe Az ilyen konferenciákon nagyban eiö lehet vinni a propaganda ügyét. Az itt elhangz tt beszédeket kinyomatják, irattárba helyezik és megőrzik és azokat sokan elolvassák, éppen a vezető politikusok között olyanok is, a!,i.í nem vehettek részt a tanácskozáson. Ezenfelül mó­dunkban áll a müveit világ vezető államférfiaival személyesen is érintkezésbe lépni és figyelmük t felhívni a panaszokra. így lassan-lassan mindjob­ban terjed az igazság eszméje és ne feledjük el, hogy a lassú viz partot mos. — Az Interparlamentáris Unió és a Nérszö- vetségi Ligák Uniója, amelyekben ezt a munkát végezzük parallel működnek a népszövetséggel. Az első a parlamentek szövetsége, az utóbbi a társadalmak szövetsége, míg a népszövetség nem más. mint a hivatalos kormányok egyesülete Mind a három egyesülésnek papíron ugyanaz a célja van: közelebb hozni egymáshoz a nemzete­ket. a háború lehetőségét kiküszöbölni s tartós ' ékét és a megértést előmozdítani. Sajnos, sem a Népszöveteég? Ligák Un’ójának, sem pedig az interparlamentáris Hívónak nincsen végrehajtó hatalma. Csupán a népszövetségnek van sok konkrét jo- gositvánva míg a másik két egyesület csak köz­vetve tud a dolgokba beíolyni. i A in! legégetőbb kérdésünk a kisebbségi kér­dés és a lefegyverzés kérdése. — A többi csak közvetve érdekel bennünket. , A kisebbségi kérdésben mind az Interparlamen­táris Unió mind a Népszövetségi Ligák Uniója sok szép határozatot hozott, amelyeket a nép­szövetséghez kellett továbbítani. A népszövetség azonban — sajnos — ezeket mind irattárba he­lyezte vagy pedig a szemetes kosárba dobta. A nénszövetség merev elutasító álláspontra helyez­kedett azzal a kívánsággal szemben hogy saját kebeléből egy bizottságot alakítson, atnelv kizá­róan kisebbségi ügyekkel foglalkozzék. Erre pe­dig okvetlenül szükség van. mert a tnat reteríában minden panasz elmerül — Ehelyett a bizottság fel-'Ilit?sa helyett azt találták ki hogy a népszövetségi tanács elnöke maga mellé veszi a tanács két tagját és ez a há­romtagú bizottság nézi át in merito a beérkezett panaszokat abból a szempontból hogy van e kö­zöttük olyan, amellyel a népszövetségi tanács va- lamelvik tagja azonosítja magát és igv tárgya­lásra kell kitűzni. Ez rettenetes és lehetetlen el­járás A népszövetségi tanácsnak ugyanis tíz tag­ja van: a nagy- ‘és kisantanteUaniok megbízottai as egy-két semleges állam kiküldötte. A kteantem természeteden miitdte e’let»e van annak, hogy a írd nanas-^alnkat tárgyalásra tűzzék ki, a nagvamatn államai nem okariák mázukat ? kis- arttant ellen angazsirozni a semlegesek p^disr egy iWk fávoitekvö ügvben szintén nem a kanak va­lamelyik állam neheztelését magnkra vorri Ez azt eredményezni hogy panaszaink megakadnak a retortln. így állott elő az a botrányos heivze* hogy a népszöveteAg öt-hat év olatt mindössze há­rom panaszunkat tárgyalta. noha többszáz panaszt nyújtottunk be. A b"bbl j mind irattárba került. Ennek az eljárásnok a megmagyarázására azután egy különös formulát találtak ki. A beérkezett panaszokat kiadják á panaszolt államnak, amely természetesen cáfoló jelentést ad be és a hármasbizotíság, anélkül, hogy az érdekel­teket meghallgatná, vagy nekik ellenbizonyí­tásra módot adna, megelégszik a panaszolt állam feleletével és sommásan elintézve a pa­naszokat eltemeti azokat. —A kisebbségi kérdésben a népszövetség éppen a fent kifejtett okoknál fogva teljesen használhatatlan mindaddig, amíg ezt a döre eljárási módszert nem változtatják meg. — Mi arra törekszünk, hogy olyan megoldást érjünk el. amely szerint nemcsak a népszövetségi tanács valamelyik tagjának, hanem minden nép- szövetségi tagnak módjában legyen a panaszokat a közgyűlés elé vinni. Azt is akarjuk, hogy maguk a kisebbségek országos szervezetei is közvetlen panasszal fordulhassanak a nép- szövetséghez. — Minden erőnket arra kell koncentrálnunk, hogy ezt elérjük. —. A másik fórum, amely a kisebbségi kér­déssel foglalkozik, a hágai nemzetközi döntöbiró- ság. Ennek az a célja, hogy a kisebbségek vitás kérdéseiben döntsön, vágy legalább jogi véle­ményt adjon. Csakhogy ezzel sem érünk el sem­mi célt. mert a pimaszok és vitás esetek csak akkor jutnak ef Hágába, ha a népszövetségi tanács ide­utalja. — Petiiig ez a fórum sokkal bizalomgerjesz­tőbb, mint a népszövetség, mert kizáróan jogi száktekintélyek foglalnak benne helyet, akiknek döntésében nyugodtan meg lehet bízni mis a nép- szövetség nem más. mint politikai testület. A bókeszerzödsék ezt e két fórumot: a nép- szövetséget és a hágai nemzetközi döntőbíró­ságot jelölték ki a kisebbségek védelmének biztosítására. De nőt érnek ezek ha nem tu­dunk elébiik kerülni? — Talán megváltozik a helyzet, ha Német­ország belép a pénszövetségbe. Németország ugyanis csak abban az esetben hajlandó ezt meg­tenni. ha feltétel nélkül a belépés pillanatában nyomban a népszövetségi tanács tagja- is lesz. Locarno után van remény arra, hogy ez meg fog történni. Már most, ha Németország tagia lesz a nénszövetség tanácsának, akkor jogosan tételezzük fel hogy bizonyos kisebbségi kérdésekben, amelyek minket is érdekelnek támogatni fog ben­nünket. — így azután bekövetkezhetik. hogy’ a jelen­legi esztelen és célra nem vezető eljárás meg­változik és a kisebbségeknek a békeszerződések­ben biztosított jogai nem lesznek üres paoirron- gyok. Mert hiábavaló minden kisebbségi jog, ha nem lehet ezek érvényesítéséhez liozzámfiíL — De ezt a változtatást sürgősen kell végre­hajtani mert ellenkező esetben olyan elemi erővel fog előtérbe tolulni a kisebbségi szerződések és a békeszerződések revíziójá­nak gondolata, amely elől nem lehet maid kitérni és amely nagy európai bonyodalmakat fog előidézni. Tűáu inár ■v/. utolsó órában vagyunk. Most még módúikban van a nagyhatalmakban biztosítani a békét de sját jól felfogott érdekükben nem szabad tovább késlekedni. — Ami pedig a lefegyverzés kérdését il’eíi, Jelenlegi formájában nem más„ mint egy kacag­tató operett. A békeszerződések kimom’nttek, hogy előbb a körépeűrópai államokat kell Ietegv- verezni. azután jönnek a gvőzők. A volt központi hatalmakat le is fegyverezték, mig az úgynevezett gvőrKk ipbhan iegyverkez- nek. műit valaha Is, — Újabban aztán kitalálták a biztonság kér­dését és három éve íolvton azt n-mnőiák. hogy' 'mindaddig nem lehet a lefegyverzést végrehaj­tani. amíg nincs meg a biztonság Vájjon kérdez­ték-e a közpneurónai országokat hogv megvan-e a biztonságuk, amikor lefegyverezték ő’et? Hgv-e hogv nem. Pedig addig nem állhat fieTyr<-> a béke. amíg minden állam egyformán 1c nem tesz fegyverezve. Kisanfant lapok terminusra fősolják a Hafesburg-restaurációt Ottót november végén kirá’tyá kiáltják? — A kisantantnak inból íő a feje a rémképektől Prága, november 12. A cseh iparospárti Retorma a lublini Jutro alapján azt írja hogy jólinformált hely­ről nyert értesülése szerint Magyarországon ismét nagy események készülnek, A kor­mány és az arisztokrata körök a Habsburg- restaurációt kívánják és erre a legalkalma­sabbnak találják a jelenlegi helyzetet. November közepén, legkésőbb november végén Ottó Magyarországba jön és ek­kor akarják kik5á!íani magyar kírá'ynak. Jugoszláv politikai körökben a hirt nagy meglepetéssel fogadják s úgy látszik, hogy a jugoszláv kormány a magyar legitimisták terveiről már régebben informálva volt s er­ről a kérdésről a mértékadó körök is tár­gyaltak már. A Jutro szerint az a vélemény, hogy Ottó trónraiépése minden megrázkódta­tás né'kül sikerülhet. A magyar legitimisták akciójával foglalko­zott a kisantant is. amely a restauráció ese­tén egyetemlegesen lép föl. ff*

Next

/
Thumbnails
Contents