Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-31 / 246. (989.) szám
Salamoni ítélet Párkányban Hivatalos utón a következő helyreiga- zitó nyilatkozatot küldöttek be szerkesztőségünknek: Megállapítást nyert, hogy a párkányi járásbirós ágnál Pr oh ászka Alajos ellen eljárás folyamatban nincs és nem volt s így a nevezett ellen a párkányi járásbíróság ítéletet sem hozhatott. Valótlan tehát az a tény, amelyet a párkányi járásbíróságról a Prágai Magyar Hírlap az 1925- évi október 17-én megjelent 235. számában a fenti cím alatt közzétett. Harc az újdonsült menyecskéért egy zólyomi lakodalmon Besztercebánya, október 30. Véres lakodalmat ültek szombaton a zólyom- megyei Horhát községbenA buszon egyéves Szlava Sarka András hor- hiáti gazda esküvője után nagyszámú falusi gyűlt vendégségbe a lakodalmas házba. A lakó mázas után a fiatalok táncra perdültek és vígan ropták a táncot. Reggel feléi miikor már a sok elfogyasztott szesz a fejükbe szállott, a vendégiegényak túlsókat forgolódtak a fiatal menyecske körül. A férjnek nem tetszett a dolog és leintette a feleségét. A legények azonban mindenáron a lakodalmat ülő Surka Andrásáévá! akartak táncolni. Összeszólalkoztak, szó szót követett és a veszekedés vége jó falusi szokás szerint az lett- hogy a vendégeskedő lakodalmas legények a csizma- szárból előhúzták a fanjtoü bicskákat és vérbe- fuít a lakzi. Többen a megtámadott fiatal férj segítségére siettek és a lakodalmas nép két táborra oszolva összekéselte egymást- A fiatal férjet teljesen összeszurkálva, súlyos sebekkel beszállították a besztercei kórházba. Rajta kívül Mázuk Márton tlzennyolcéves borháti legény kapott súlyos sebeket. A lakodalomból számosán könnyebb sérülésekkel, fej- és arcsebekkel vagy könnyebb szúrásokkal távoztak. A vizsgálat megindult. A fiatal menyecske pedig sírva tudakolja, hogy mi van a férjével, akit a nászágy helyett kórházi ágyba fektettek, ahol élet-halál között lebeg. ———mbmbmi^mhwhb———— Blaha Lisiza beteg Állapota tegnap jobbra fordult „Az asz- szonykám bál* Isten nyugodtan alszik" — mondja Vilma, a művésznő komornája — A P. M. H. tudósítójától — Budapest, október 31. Blaha Lujza asszony, akit még a múlt héten, a legvirulóbb egészségben, jókedvben, teljes testi és szellemi üdeségben találtam, néhány nap óta, mint igaz részvéttel értesülünk, betegen fekszik. Erzsébet-körut 2. szám alatti lakásán. Minden esztendőben, október végén, november elején, ágyba dönti a betegség. Ezúttal már-már úgy látszott, hogy a baj, betegség elkerüli a művésznőt és még az elmúlt szombaton, amint a ragyogó napfényben ott állott lakásának balkonján, kezében a látcsövével, boldogan mondotta nővérének, aki tudvalévőén vele együtt él, hogy az idén Isten segítségével majd kijátszuk a közelgő tél minden fenyegetését. Fájdalom, Blahánénak ez az érzése nem bizonyult igaznakHárom nap óta fekszik Blaháné betegágyában, állandóan heves főfájástól gyötörve- Láza szerencsére alig volt. És furcsa és különös, hogy éppen azon az estén, amelyen az imádott művésznő állapota megjavult terjedtek el riasztó hírek róla a fővárosban. És bármily kínos is volt, még is bekopogtatunk ma este Blaháné lakásának konyháján, ahol hűséges komornája, Vilma szor- galmatoskodott. Elég volt néhány szót vele beszélni, hogy megnyugodjunk a művésznő állapotát illetőleg. — Jaj, kezét csókolom — mondotta Vilma —, hogy meg tetszett ijeszteni. Már egész nap nagy sürgés-forgás volt nálunk, persze mindenki azért jött, hogy az „asszonyka" állapota iránt érdeklődjék. „Asszonyka", így nevezi Blahánét, Vilma a hűséges komornája, aki mióta az emlékezetét bírja, öt szolgálja. — Tessék egészen nyugodt lenni — igy folytatta mosolyogva kisvártatva —, igaz, sokat szenvedett az asszonykám három nap óta, borzasztóan fájt a feje. — De ne tessék aggódni, hál* Isten nincs semmi bai. Titkoltuk, hogy beteg az aszonykám, a doktor tir is megkért, re nagyon beszéljünk róla, mert még kitalálják írni az újságba és az felesleges izgalom lehetne neki. — Az asszonykám hál4 Isten nyugodtan alszik • ismételgeti Vilma — és biztosit arról in, hogy nagyon jól fog esni neki, ha majd holnap elír.széli, hogy müven igaz. őszinte érdeklődésed viseltetünk irántaKuruc mm iieii iir lahancof Választási jelenetek Afeaisjbó! — Péaiz, Hal, hazugság, rágalom, pofon s ehez hasonlók — A P. M. H. eredeti riportja — Kassa, október 3ü. A választási propaganda a kassai kerületben teljes erővel megindult. A falvakon minden lépten-nyomon becsipett kormánypárti agitátorokba ütközik az ember. A kormány pénzes tarisznyája csak úgy ontja a ropogós szokolökat s ahány nagyszájú, de iiresfejü alkalmi szónok akadt Ke- letszlovenszkón, az ma mind Hcdzsa apánk szekerét tolja, vagy Kramárt dicsőíti a falvak lakossága között. A kormánypártok naponként közölnek egymásról kompromittáló leleplezéseket. Az emberek szinte fulladoznak az ígéretek mázsás hegyeitől. Futnak a labancok A kormánypártok és egyéb felforgatok vásári lármája után mindenütt a legnagyobb örömmel üdvözli Keletsztovenszkó népe az ellenzéki pártok agitátorait s ahol egy ke- resztényszoeialista vagy magyar nemzeti párti kiküldött akcióba lép, onnan futva menekülnek a kormánypárti zsoldosok. Autóbaleset mint ómen Egy kassavidéki községben történt, ahol a rolnickárok már hetek óta csábítgatják a népet .hogy a falu legokosabb és leggazdagabb emberét, B- Bódi bácsit kissé megszedi tették a cseh agrárpárti ígéretek. Hogy nagyobb legyen a hatás, az öreget az agrár- párti titkárok magukkal vitték autón Kassába. Az enyickei dombon azonban a sötétben nekiszaladtak egy kőrakásnak és Bódi bácsi a legnagyobb sárba pottyant és olyan csúnyán összezúzta az orrát, hogy azonnal beszállították kötözésre a kassai kórháziba. Az öreg annyira megharagudott azóta a kormánypártokra, hogy leglelkesebb keresztényszocialista lett s valósággal fanatizálja a vidéket s borzasztó réme az agrároknak. Csalárd Ígérgetésért csattanós pofon Nagyon derűs epizódja volt a választási előkészületeknek Sz. abauji község esete. Itt minden ember, még a zsidó korcs-maros is a k e rész tény s zociahs t a pártnak buzgó tagja már öt esztendő óta. A keresztényszocialista erősséget a cseh nemzeti demokraták azzal a trükkel próbálták átcsalogatni, hogy villanyvilágítást és ingyen cséplőgépet ígértek, ha rájuk szavaznak. A derék falusiak örömmel fogadták az ajánlatot, de kikötötték, hogy adják Írásban nekik az ígéretet. A magyarul is jól beszélő nemzeti demokrata kertes abban bizakodván, hogy a szín-magyar községben nem ért senki csehül — egy ócska adóívre ráirta a zsebében levő választási törvény egyik fejezetének sorait s azt úgy fordította le, hogy a község a Kramár- pártba való belépése esetén villanyvilágítást és cséplőgépet kap a párttól. A dekrétumot diadalmas arccal olvasta föl a községháza előtt, mikor egy súlyos kéz nehezedett a vállára s egy falubeli kiszolgált katona rádörögte: — Hallja az ur, miféle csalás ez, azt hiszi, hogy mi nem értünk csehül? — és azzal egy olyan irtózatos pofont kanyaritott le a Kramár-párti kortesnek, hogy az ijedtében egyenest a va-sutállomásra szaladt. A Nemzeti Párt hódit A cseh iparospárt kassai csoportja pincehelyiségekben szokta tartani üléseit. A vasárnapi zászlóbontás óta az akkor jelentkezett húsz tag közül tíz máris bejelentette a kilépését. A párt eddigi működésének egyetlen jelentős dokumentuma a.z e napi 32 korsó sor, amit a vezérkar oszlopos tagjai elfogyasztanak. Az Őslakos kereskedők tömegesen lépnek be a Magyar Nemzeti Pártba. Najman-ék teljes csődöt vallottak. A kuruc külváros hangulata A kassai külvárosok mindig lelkes ellenzékiek voltak, de különösen áll ez az úgynevezett Hlistákra, ahol még a verebek is ellenzéki hangon csiripelnek. Ez az a vidék, ahol minden évben megvernek valami hatósági közeget s a rend éber őrei is csak kettesével portyáznak. A Husták nagyszája, bizonyos Krizsák papa, aki valamikor egy szemetes kocsit emelt föl félkézzel, kijelentette: — A kormánynak bukni kell, mert a Táborban még ma s-em csinálták meg a vízvezetéket .. • Ábaují, mmwmm § icpsiiictici Bethlen mimsztereJnSk nagy beszéde a pai famentben - a magyar kisebbségek helyzetéről Budapest, október 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése-) A magyar nemzetgyűlés tegnapi ülésén, mint azt már jelentetek. Baross János, Pakoís József és Teleky Pál hosszabb beszédben felvetették a kérdést, vájjon racionális-e Magyarországra nézve, ha benn marad a Népszövetségben. Felszólalásukat a Népszövetségnél különösen a magyar kisebbségi kérdésben eddig tapasztalt sikertelenséggel indokolták. Bethlen István gróf miniszterelnök rögtön válaszolt a felszólalásokra s beszédében a kormány álláspontját fejtette ki a felvetett kérdésekben. — Szeretném, ha a mai parlamenti ülés szava messze hangzanék — kezdte beszédét Bethlen. A felszólalások rámutattak a siralmas kisebbségi helyzetre. Meg kell állapítanom felelős helyről, hogy amilyen sokat köszönhetünk pénzügyi téren a Népszövetségnek, ezt az objektivitást a kisebbségi kérdésben a Nép- szövetség részéről nélkülöztük. Amíg javulás nem lesz az európai nemzetközi politikában, addig nem is fog megváltozni ez az állapot. A trianoni, versaillesi és az összes békeszerződések két kategóriát létesítettek, a győzök és legyőzőitek kategóriáját, amelyek különböző jogrendben élnek. Feltételeink nem egyenlők. A jövő század történetírója meg fogja állapítani erről a korról, milyen ellentétet tudtak fentartani cselekedeteik és jelszavaik között, amelyeket a békekötés előtt hangoztattak- (Zajos helyeslés.) Alig akadt paragrafus a békeszerződésben, amely nem úgy kezdődnék, hogy Magyarország kötelezi magát valamire, hogy Magyarország lemond valamiről. Ezeknek a kötelezettségeknek nem független bíróság, hanem a győzők által felállított koniissziók az ellenőrzői- Nem hunyhatunk szemet az- elöit som, hogy ez az egyenlőtlenség nagyobb, mint ahogy azt a békeszerződések előírják, hiányozván az erő, amely a legyőzőitek jogait is biztosítja. Baross János már rámutatott arra a szomorú állapotra, amely fenáll az utódállamok magyar tisztviselői kérdésébenA, fegyverszüneti megállapodásban ki volt kötve, hogy az adminisztráció megmarad. Ennek dacára látjuk, hogy tömegesen fosztották meg a magyar tisztviselőket állásuktól. Azok a jogok, amelyeket a 63. §. biztosit az optánsok részére, szintén nem érvényesülnek. Rá kell mutatni, hogy a béke- szerződések a katonai kontrollt csak ideiglenes intézménynek nevezték, három hónapi időre volt megállapítva. Azóta elmúlt négy esztendő is és nem tudtunk megszabadulni a katonai kontrollkomisszióktól. Ezek nagyon komoly kérdések, de az európai politikát nem ezek dominálják. Más kérdések azok, amelyek dominálnak. Ott van a leszerelés kérdése. A mi leszerelésünk előfeltétele volt az általános leszerelés- Hol vagyunk azonban még ettől? A leszerelést, a döntőbíróságok kérdését három éve tárgyalják. A mi felfogásunk szerint a biztonság kérdése az általános leszerelés kérdéseA locarnói konferencia talán előkészitőjej egy jobb jövőnek, amely jobb jövőben talán megoldást nyer a leszerelés is. De addig is élnünk kell. Amint Teleki kifejtette, vannak, akiknek vau idejük várni, de vannak, akiknek nincs. Ilyenek elsősorban azok a. magyar kisebbségek, amelyek idegen uralom alá kerültek. Feltevődik az a kérdés: helyes-e, hogy benmaradjunk a Népszövetségben? E kérdésre ex katedra választ adni nem tudok. El tudok képzelni eseteket, amikor bentmaradá- sunk lehetetlen volna, ha például- kísérlet tétetnek arra, hogy a paktumban biztosított revízió jogát valamely megegyezéssel lehetetlenné tennék. Ez a helyzet még nem állott elő. mégis meg kell mondanom, hogy a népszövetség ma az egyetlen fórum, amely előtt fontos és életbevágó nagy kérdést, mint a béke biztosítása és a ^gombát, október 31. leszerelés kérdése, egyáltalában tárgyalni lehet. Németország, mint Középeurópa vezető nemzete, megengedheti magának ideig- óráig azt a luxust, hogy egy ilyen fontos nemzetközi közűiéiből távoltartsa magát, de olyan kis állam, mint Magyarország, ezt nem teheti meg.' Nem is olyan egyszerű a kilépés a nép- szövetségből. A népszövetségi paktum első paragrafusa két évig fentartja a kilépő tag kötelezettségeit. Ha fel is adnánk tagságunkat, két évig mint tagok szerepelnénk, de remélem, hogy két év múlva lényeges javulás következik be. Az, hogy egy legyőzött nagy állam a tanács tagjává válik, sok mindent meg fog változtatni. Nagyon sok kérdésben, igy a kisebbségiben is parallel érdekeink vannak Németországgal. Baross képviselőtársam azt mondotta, forduljunk a nagyhatalmakhoz, esetleg parlamentünk utján. Ezt nem tartom célravezetőnek, csak akkor, ha sikerünk biztos lehet, mert újabb presztízs-csorbulásnak nem akarnánk kitenni az országot. A. képviselő ur re fontokról beszél. Retorz’óhoz csak erősebb fél szokott fordulni, a gyengébb fé! ezzel-nem dolgozhat. A képviselő ur azt mondja, hogy a propagandát kell megerősíteni. A propagandát a társadatomnak kell csi- nálnia. Érnek a propagandának elsősorban komolynak és igaznak keh lennie, mert különben csak hátrányul szolgál. Amermvhem a kormonv közreműködésére volna szüksésr az "henürk irányuló nronarandával szemben (közbekiábás: lásd Cuzal), a magvar kor- mámy mindenkel* meg fogja tenni kötelességétA. mim sztorin ok beszédét az egész ház zajos tetszéssel foga-dtaVégzetes szerelem a feleste és a fiatalasszony között Életükben nem beszéltek egymással — A rab beleőrült a szerelembe, az asszonyt börtönörök megvesztegetésével vádolták — Tragédia a szegedi Csillag-börtön mellett — A P. M. H. tudósítójától — Szeged, október 30. A szegedi törvényszék érdekes megvesztegetési ügyet tárgyalt. Két börtönőr és egy fiatalasszony került a bíróság elé. Szerelemre vezetnek vissza az ügy szálai. ' Egy hat évre elítélt fogoly és egy fiatal- asszony között szövődött a szerelem a Csillag-börtön mögött, anélkül hogy a szerelmesek valaha is egyetlen egy szót válthattak volna egymással. Évek’ előtt került be a Csillag-börtönbe Gombaszögi Ferenc, hogy hat évi büntetését leülje. A fegyenc jól viselte magát a börtönben és büntetési ideje alatt a Szlavónia bútorgyárban dolgozott. Az elmúlt évek egyik tavaszi napján történt, hogy a Téglagyár-utcán a hat évre ítélt fegyenc megpillantott egy igen csinos fiatalasszonyt, Tindari Sándornét, aki lakása ablakán könyökölt- A fiatalasszony megtetszett a fogolynak, aki minden este arr? kérte a börtönőröket, hogy Tindariné ablaka alatt kísérjék haza, majd többször levelet dobott le az ablak alatt. Később már mindennapossá vált a levelezés és Gombaszögi összeköttetésbe lépett két börtönőrrel, Molnár Antallal és Hajnal Ferenccel, akik hordták a leveleket a szerelmes asszonynak. Tindariné borra! és fél millió koronával hálálta meg a fáradságot. Megvesztegetés miatt emelt vádat az ügyészség a két börtönőr és Tindari Sán- dorné ellen. A mai főtárgyaláson azonban Gombaszögi Ferencet, mint az ügy főszereplőjét, nem lehetett előállítani, mert a fiatal fegyencet reménytelen szerelme annyira kélségbeejtette, hogy elméje elborult és az elmegyógyintézetbe kellett szállítani. A mai tárgyaláson Tindari Sándorné kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert csak ajándékot adott a börtönöröknek, ajándékot adni pedig mindenkinek jogában van. — Elcsavarta a fejemet mondotta — Nagyon szeretem... — Most már hiába — válaszolta az elnök — ez az ember már az elmegyógyintézetben van • •. A szerelmes uszony szomorúan vett tudomást a sors különös játékáról. A törvényszék Ítéletében bűnösnek mondotta ki a két börtönért és egyenkint 200.000 korona pénzbírságra Ítélte őket, Tindari Sándornét pedig felmentette n vád alól. 41
