Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-14 / 232. (975.) szám
Sí fxtover,aszízéiés Muszinszkéi $z®w®itfcez&tt Súztofí ps»fmawMamm JSt&mMi'mi&zínaSiw tasxfmttesxéö: Stzmánifi £ászíé Seíe&Ss sssesfteseíőr Stíl Jsimím Dagadó vitorlákkal Irta: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő A nemzetgyűlés korhadó teste utolsókat vonaglik. A vérszegény törvényhozótestület, amelynek munkája a kompromisszumrendszer és a soktagu koalíció minden erőtlenségét oly szemléltetően mutatta, befejezi dicsőség nélkül való életpályáját. És hogy a gyönge és sokszor foltozott kormánytöbbség öt éven keresztül mégis diktátori hatalommal uralkodott a nagy ellenzék fölött, nyilvánvalóvá teszi, hogy a klotür és kisérő körülményein kívül, az ellenzék összetétele sokféle és határozatlan célkitűzései és a vezetők nagy részének politikai iskolázatlansága, a fegyelem hiánya járult leginkább hozzá a nagyszámú ellenzék gyengeségéhez. Az ellenzék vezetőinek lelkén szárad, ha most, a választások küszöbén nem találja meg a jövendő parlamentben okvetlen szükséges összefogó erőt, amellyel sorainkba fegyelmet, vért, akcióképességet, erőt és politikai okosságot vigyünk. Az éles pártprogramokkal szétszaggatott ellenzék elmerül a koncepciónélküliség sivárságában és nem elégítheti ki népeink kívánságát. Nekünk, akik ma vezető helyeken őrködünk magyar népünk sorsa fölött, kötelességünk kiterjeszteni a szárnyakat, amit szervezeteink adtak és fölemelkedni az oly sokszor hallott „speciális helyzet" és egyéb egyoldalúságok fölé, hogy megtaláljuk a nagyvonalú, széles horizontú politika minden eszközét. Hiszen nekünk magyaroknak, ha magyar életünk föltételeit itt, ahová sorsunk vetett, politikai tevékenységgel biztosítani óhajtjuk — legyünk vele tisztában —, erősebbeknek kell lennünk az egységben, magasabban állóknak a bölcsességben, szila- jabbnak a harcban mindenkinél. Ezért bont zászlót a magyar nemzeti párt. Föl akarja emelni a magyar nemzeti egység gondolatát, hogy soha el ne ejtse, mert ezt az eszmét ébrentartani a magyar lelkiismeret parancsa! A testvérpártokkal szemben nem állít támadó harcvonalat, erre semmi szüksége nincs, hiszen a gondolat a magyar kisgazda és kisiparos párt magyar nemzeti érzésben gazdag mezőségének őserejéből nőtt ki és emelkedik mindenüvé, ahol a magyar életnek bármily kis megnyilvánulását találja és nem tesz különbséget falu és város, kunyhó és palota között; nem gondol vele, ki, milyen vallást követ, vagy foglalkozást üz. Csak egyet követel minden magyartól: munkát! Munkát a nemzetért, a családért! Mert a magyar élet csak dolgozó magyarokat tűr meg! A magyar nemzeti párt fölvonulása fordulópontot jelent a magyarság politikájában. Jelszavakon kívül politikai okosságot az eddiginél sokszorosan erősebb gazdasági és kulturális munkát követel, hogy erőinket megnagyobbíthassa, hogy a magyar ügy természetes szövetségeseit magához kapcsolhassa, hogy a komoly ellenfél súlyával léphessen föl itt bent és a külföldön. Reálpolitikája a praktikumokból fogja fölállítani a kemény és acélos gátat, hogy a nemzeti elnyomás széles folyójának hullámait megtörje, erőinek oktalan pazarlása nélkül. De valahányszor támadás éri nemzeti létünk bármelyik darabját, mindannyiszor kemény és szilaj harcos kedvre sarkal működésünk minden vonalán. A magyar nemzeti párt a szigorú demokráciára épül. Türelmesen és rokonszenv- vel figyeli a velünk élő nemzetek életnyilvá- nulásait és komolyan akarja szolgálni a nemzeti békét. És én látom az. ólomlábakon járó sötét felhők alján tarajló tengeren föltűnni a fehér hajót. Dagadó vitorlákkal nyílegyenesen halad az élet, a magyar ólet napsütéses világába! Zászlót bont a Magyar Nemzeti Párt Prága, október 13. Az Országos Magyar Kisgazda, Földműves 'és Kisiparos Párt országos pártvezető- sége végleg eldöntötte a Magyar Nemzeti Párt megalakulásának kérdését. A magyar nép és ezek között kivált a magyar mezőgazdák kívánsága az, hogy a magyarság minden tagjának módja és alkalma legyen a magyar nemzeti jogos önvédelmi küzdelemben résztveimj és a magyarság fenmaradósát biztosítani. Törvényes alapokon állva oly pártalakulat megteremtése mutatkozik kívánatosnak tehát amelyben még azok a magyar nemzeti kisebbségi magyarok is részt verhetnek, akik eddig egyik magyar ellenzéki pártban sem tudtak egyik vagy másik ok miatt elhelyezkedni. Egy oly átfogó keret kell, amelyben mindenki elhelyezkedhetik anélkül, hogy az eddig létező magyar ellenzéki pártokkal szemben ellenséges álláspontra kellene helyezkednie. Ily pártként alakítják meg a Magyar Nemzeti Pártot, amely abból kifolyólag is, mert ezen párt megalkotói nagyrészt a Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt soraiból kerültek ld, az agrárizmns programját az összmagyarság érdekében is feltétlenül hir- detendönck és megvalósitandónak tartja, azonban a sorrendet úgy állapítja meg, hogy először magyar nemzeti létünket kell biztosítani s a megvalósitás tekintetében hosszabb időt igénylő agrárprogram az elsőleges nemzeti program mellett másodsorban jöhet csak sziámba. Magyar nemzeti miivoltunk és magyar jövőnk biztosítása megkívánja minden magyar összefogását s ezért kell a zászlót úgy kibontani, hogy annak zöld színe mellé csatlakozhasson a piros és fehér zászló is. A keresztényszocialista párt országos pártvezetőségével már megvan a teljes megegyezés arra, hogy az uj párttal teljes együttműködésben lesz a keresztényszocialista párt s a szudeta és a sz'lovenszkól német pártok nagy részével megkötött megái iapodás alapján a velük létesült pártszövetségben fog a választásokon résztvenni minden olyan magyar ember, aki a magyar nevet nem viseli érdemetlenül. Midőn ezen tényeket közrehirdetjük, leközöljük a Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságához intézett nyilvános felhívást a l\á3.gyar Nemzeti Párt megalakítása érdekében s egyúttal leközöljük ezen Magyar Nem- -v'.i: Párt. programjának főbb. alapelveit. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságához! A magyar nemzet ellen a háború után küolytatotf büntető hadjárat legsúlyosabb lö- vegei az idegen nemzeti államokba kényszerült magyarságot érték. A nemzeti elnyomás terhét még növelte az a szomorú helyzet, hogy soraink csaknem mindenütt szervezet- lenül állottak. A szlovenszkői magyarság ébredt legelőbb tudatára annak, hogy szervezkednie kell politikai és gazdasági munkára, de mégsem volt lehetséges a legutóbbi nemzetgyűlési választások idejére szervezeteit annyira megerősíteni, hogy számarányának megfelelő képviselethez jusson a parlamentben. Az akkori viszonyok között az uj politikai jelszavak és uj helyzet nagy tájékozatlanságot és nagy zűrzavart okoztak, nem volt lehetséges egységesen mennünk a választási küzdelembe s igy az különböző pártokra oszolva folyt le. A hatalom intézkedései pedig szintén lehetetlenné tették a magyarság erőinek egyesítését. A választások utáni időben számtalan kísérletet tettünk pártjaink mennél szorosabb összefogására s létre is jött a Szövetkezett Ellenzéki Pártok elnevezése alatt működő közös szervünk, mely azonban a pártiéltékenység állandó fel-felbukkanása miatt nem volt képes feladatát teljesíteni oly mértékben, mint ahogy azt vártuk. A további fejleménye volt az egységes front felé való törekvésnek az érsekujvári egyezmény, melynek érvénye kezdetén kitört a szövetség egyik pártjának, a keresztényszocialista pártnak viszálya. A viszály a szervezési munkát az egész vonalon megbénította s bár ma elintézett- nek mondható, mégis szükségét látjuk, hogy nyilvánosság elé lépjünk és felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó összes magyarjait, alkossák meg azt a pártot, mely minden magyar befogadására alkalmas s amely minden magyarnak, legyen az gazda, Iparos, kereskedő, munkás vgy szellemi foglalkozást űző és tartozzék bármely vallásfelekezethez, úgy szellemi, mint anyagi erőit és érdekeit hathatósan védelmezni kész is. Felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának minden tagját, hogy a Szent- Ivány József elgondolásának és kezdeményezésének megfelelő Magyar Nemzeti Pártnak kibontott zászlaja alá álljon. ' Tesszük ezt azért, hogy a még pártokon kívül álló magyarokat a politikai aktivitásra bírjuk és azért, hogy a pártszövetségen kívül álló magyar pártok vagy csoportok bekapcsolódására módot adjunk és általában a magyarság küzdő táborát megerősítsük és a magyarság politikai egységének eszméjét ébren tartsuk, munkáljuk és ápoljuk Kifejezetten kijelentjük, hogy akciónk nem irányul a keresztényszocialísta párt ellen, mellyel a szövetségi viszonyt megtartani legfőbb óhajunk és komoly akaratunk. Tudjuk, hogy sokat kell még járnunk a politika poros orszógutján addig, mig minden magyar a mi táborunkba áll, de nem riadunk meg, mert a nagy eszme jelentőségét és erejét ismerjük s az eszmét hordozni vadainkon, ha még oly nehéz lenne is, büszkeséggel tölti el lelkünket, mert ebben lelkiismeretünket szolgáljuk és kötelességet teljesítünk és mert hisszük, hogy nemzetünk minden tagjának lelki-gazdagságot és a becsületes munkáséletnek fehérkenyeret akarunk és tudunk juttatni. Az Isten velünk lesz! 1925 szeptember havában. Sajószárnya: Hevessy László földbirtokos: Beje: Madarassy József gazdasági intéző; Serke: Molnár József rcf. lelkész, V. Őrös János földmives; Rimasnnouyi: Rácz Gyula, Szaniszló László, Balogh Lajos, Balogh István földmivesek, Bőd István ács, Kasza István kerékgyártó; Dar- tiya: Farkas Zoltán, Zsófi István, Anderkó István, N. Farkas István földművesekDobóca: Hamkó Gusztáv, Felső Telgarecz János, Helpcn Bálint, Bohus János földmivesek; Nemesmaríon- íalva: Nagy Lajos, Czeglédy Pál, Veres Lajos, ifj. Czikó Illés földmivesek, Visnyai János munkás, Kövi András ács; Rimaszécs: Csiszár Imre ref. lelkész, Gál János molnár. Sósik János, Boros Bálint, Varga Károly, Varga József, Hegedűs Béla, Molnár János, ifj- Szarka János, Koiozsi Kálmán földmivesek, Fejes Ferenc gépész; Jéne: Jénei Illés, Sáfrány János, Tarr András, Jénei László, Jénei József, Tergácz József, Jénei Gyula, Jénei Géza, Csernok Dániel földmivesek; fíar- ruac: Bátky Aladár birtokos, I<ralik Sándor gépész, Nagy Károly, Csomók Béla, Domonkos Gyula, Búzás Pál, Kónya Mihály, Rácz Miklós, Bátky Gyula földmivesek; Csizfürdö: Szakáll István dr. fürdőigazgató; Csíz: la. Csiszár János, níj. Tóth Ferenc, Tóth János Sándor földművesek; Sajólénárifalva: Madarász József, Hamócz Lajos, Csizi Sándor, G. Csizi Pál földmivesek; Runya: Ifj. Csiszár Kálmán, Kovács Barna, Ragályi József, Szolga János, Kiss Pál, Sivák László, Csiszár Zsigmond, Nagy László földmivesek; Hanva: László András, Juhász István, Tóth Miklós, Dávid József, Tóth Márton földmivesek; Lévárt: Duczman András gazdálkodó; Tornaija: Varga János erdőőr; Feled: Batta Pál dr., Csák Géza dr. ügyv-, Pólós Gyula, Torma József és János, Feledi László, Varga Lajos, Szegedi Gyula, Együd István pásti, Kósik János, ifi. Pólós István, Czikora András földmivesek; Gesztete: Csánk Lukács László földmives; Rimaszombat: Simon Mihály ref. lelkész, Telek A. Sándor asztalos, Vladár József polgármester, Kozma Imre kocsigyártó, Melczer Viktor kocsigyártó, Barányi György birtokos, Kerekes István kerékgyártó, Bárdos István csizmadia, Törköly József dr. ügyvéd, Lengyel Iván magántisztviselő, Perecz .Samu volt,..közjegyző. Szabó Elemér birtokos, Máivíit László' tisztviselő, írj. Szabó Eleméi gazdász, Jelűnek Henrik fakereskedő, Kovács László dr. ügyvéd, Rábely Károly nyomdatulajdonos, Lukács Géza nyug- főispán, Nagy Sándor kisgazda; Jánosi: Samu Gyula, Samu István felső, Kovács András földmivesek; Beja: Alsó Erdélyi István földmives; Détér: Habodász József földmives; Runya: Csiszár Mihály földmives; Rimatamásfalva: Andrik Pál földmives; Dúsa: Tóhük András földmives; Abafalva: Molnár Viktor földmives; Várgede: Visnyay Manó birtokos, Ólmán István földmives; Rimapálíalva: Nagy Sándor földmives; Fülek: Kállai Lajos ács, Csaba József iparos; Tornaija: Zsigmond József kisgazda; Alsóbalog: Ifj. Tóth János túri földmives; Felsőbalog: Leeső Gyula gépészkovács, Csapó János, Molnár Gyula földmivesek; Balog- pádár: Barkóczi János ács; Rimaszombat: Hlo- ze.k János villanytelepi üzemvezető; Kassa: Bla- nár Béla volt országgy. képv., nyug. polgármester, Koós Béla nyug. főispán, Maiéter István dr. nyug- jogakadémiai tanár, Halmi Béla dr. ügyvéd, Hartmann Lajos dr. orvos, Ölschlager Lajos vaskereskedő, Horváth György nyug. táblabíró, Herz Ignác dr. ügyvéd, Leiner Árpád bankigazgató, Leiner Miklós kereskedő, Bradovka Gyula gyártulajdonos, Jaschkó Géza kereskedő, Braun Béla oki. mérnök, kereskedő, Helyei Gyula iparos, Várnay Ernő nyug. tanár; Nemesradnót: Varga Mihály, Pósa Adolf földmivesek; Runya: Soldos Árpád földbirtokos, Ragályi Béla földmives; Baraca: Hegedűs János rom. kát- plébános; Mezőtelkes: Demeter János földmives; Zsór: Deák József földmives; Tornaija: Ivanecz István gépész, Banyiczky Gyula gépész, Mérey Gyula1 borbély, Tóth Ferenc munkás, Basa László földmives, Mére? Sándor bádogos. Varga László szabó, Weisz Dávid kereskedő, Czókoly István cipész. Tornallyay Zoltán építészmérnök, Kroko- vai Béla, Iván József földmivesek, Krokovai László munkás, Czenthe Miklós kereskedő, Beit- zer Dezső mészáros, Mucsinszki László ácsmester, Iván’ Lajos kereskedő, Hámos László föld- birtokos, Király Kálmán dr. ügyvéd, Bodon Gyula asztalosmester; Sajólenke: Gál Lajos, Mi- nács András földmivesek, Szilárdy István föld- birtokos: Méhi: Balogh János földmives, Szántó Ferenc dr. róm. kát. plébános; Kálosa: Kovács Ferenc földmives, Spi'tzer József kereskedő; SajólénártfaSva: Krecs Sándor kereskedő: Kövecses: Janssen Pál földbirtokos. Miklós Adolf földmives; Sajószentklrály: Demeter Lajos gépészkovács; Abafalva: Molnár János földmives, Fodor Jenő földbirtokos: Naprágy: Tarr László, Szuhay Mátyás földmivesek; Kövecses: Alitisz Miklós földbirtokos: Saiógömör: Egyed Aladár ev. lelkész, ifi. Pál János földmives, ifj. Szontagh Zoltán földbirtokos; Otrokocs: Czibula András, Adorján László, Ráczkó Márton, ifi. Adorján Lajos földmivesek; Harkács: Somogyi György gazdasági intéző; Alsófalu: Varga János, Banyik MW ji&> ^ félévre ISO, negyedévre 76, havonta ÍM Ml sff 26 Kő; küllőidre: évente 450, félévre Mg? É _______ dfiP’ _____ _____ _______ JMr JSF ____ _____ ______ _____ __________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. Mf ejts'egybs szAm Ara a jár * m ;:8i /M m W***WsawW Jí W m W/*kf0*^* ma m s***** VrX/ M JLT^LÉL yjr Mmm Qtír ^ ^ TeL: 67-37. Sürgönyo!m: Hírlap, Praba, m m ét fff f IV.évi231 (8?§)szSa» Szerda -1825astássr ií