Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-02 / 222. (965.) szám

Péntek, október 2. Janicsár nevelési rendszer A magyar tanulókat erőszakosan áttelepítik a szlovák iskolába — Iskolai év közben is folyik a csábítás a magyar iskolából — A csehszlovákosrtás utjai Komárom, október 1. I (Saját tudósítónktól.) Komáromban ez­előtt három évvel egészen nesztelenül meg­nyílt a ,,csehszlovák" elemi iskola. Abban az időben mindössze 18 tanítványa volt, akik egy katonai épületben kaptak helyet. Hogy a tanulók számát növeljék, kiadták az utasí­tást, hogy az összes elhagyottá nyilvánított magyar anyanyelvű gyermekek, akik után íar- tásdijat fizet az állam, a csehszlovák is­kolába kötelesek járni. Megható jelenetek játszódtak le. A tíz­éves gyermekeket a csehszlovák iskola első osztályába ültették be. Sok nevelőszülő örökbe fogadta a nála tartáson levő gyer­meket, hogy az elnemzetietlenitéstől meg­mentse. Az iskola egyre bővült és most már többé nem fért el a katonai épületben, betelepült a községi magyar elemi iskola épületébe, ahol a magyar gyermekeket az állami iskolába édesgetik. Van ugyan olyan rendelet, amely meg­tiltja azt, hogy ugyanabban a községben az egyik iskolából a tanulókat nem szabad a másik iskolába átvenni, de ezt. ugylátszik, Komáromra hatálytalanították, mert a csehszlovák iskola szabadon toboroz­za a községi magyar elemi iskolákból a növendékeit. így emelkedett a csehszlo­vák iskola tanulóinak létszáma 180-ra, akik közül 100 magyarnyelvű, a többi ál­lami alkalmazottak, vasúti munkásoknak a gyereke. A múlt évben megnyílt már a csehszlo­vák polgári iskola is (Komáromban van ma­gyarnyelvű községi fiú- és állami leány pol­gári iskola), amelynek már 80 tanulója van, akik közül 50 magyar anyanyelvű. Ilyenek a viszonyok és a lovagias mia­gyar képviselőtestület a községi magyar is­kolaszék megválasztása alkalmával abba ud­variasságból három csehet is beválasztott, akik nem is tud-ntk magyarul, akkor, ami­kor nemcsak hogy nincsen cseh vagy szlo­vák anyanyelvű tanulója a községi magyar elemi iskolának, de onnan az összes nem ma­gyar hangzású nevű tanulókat áttelepítik a csehszlovák iskolába. Ezt az udvariasságot a csehszlovák hatóságok nem viszonozzák azzal, hogy az állami iskolájuk gondnoksá­gába magyar tagokat neveznének ki. így terjed a csehszlovákositás a szinma- gyar Komáromban zajtalanul, de tervszerűen és ehhez a város még ingyen iskolahelyisé­get is ad nemes gesztussal: támogatja a ja­nicsár ne ve lést. KB3S(ia03XCBSSBB89BMBS3ffB9B»93BBDH«BB«HMy a m I Dr. Borüvka 1 ezelőtt Dr. Hausmann szanatóriuma : T°iurPrága II., Legsreva 81. Tm'r: j Szttlld megoldotta a szlovák oszfáty válságát A szlovák osztály küldöttsége az országos elnöknél — A kiküldöttek és a központ közt telles a megegyezés Pozsony, október 1. (Saját tudósítónktól-) Az országos ke- resztényszociálista párt szlovák osztálya pártvezetőségének kiküldöttei szeptember 30-ikán Pozsonyban fölkeresték Szüllő Géza dr. országos pártelnököt, hogy tisztelegjenek nála s véle a szlovák osztály ügyeit megtár­gyalják. Az országos elnököt Muliczky István besztercebányai pártelnök melegen üdvözöl­te. Beszédében kiemelte, hogy a pártvezető­ség nem tudván nézni a párt kebelében dúló ellentéteket, teljes bizalommal fordul az el­nökhöz, hogy azokat a keresztény szeretet jegyében kiegyenlítse. Egyúttal fölolvasta a szlovák osztály kívánságait tartalmazó me­morandumot. Szüllő Géza dr. válaszában kijelentette, hogy célja a pártegységet az összes osz­tályokkal együtt föntartani. A szlovák osztály autonómiáját illetőleg megje­gyezte, hogy azt tiszteletben tartja s az osztály megerősödéséi és fejlesztését szivből óhajtja. Célja ezzel az őslakos­ság erejének fokozása és teljes összhang létesítése. Végül kijelentette, hogy a szlovák nép iránt mindig a legnagyobb rckonszenvvel viseltetett. Ezt megtette a múltban s ez az érzése nem változott meg a jelenben sem. Szüllő beszédét a kiküldöttek teljes meg­nyugvással fogadták és rövidebb eszmecsere után az országos elnökkel teljes megegye­zésre jutottak. A. megegyezés teljesen bizto­sítja a szlovák osztály további fejlődését. A küldöttség összeállítása és a megegyezés té­nye élénken tanúsítja, hogy a szlovák osz­tály a maga teljes és érintetlen egészében egységesen kitart a Szüllő Géza dr. vezetése alatt régi ereje és fénye felé haladó keresz­tényszocialista párt mellett. Csicserin inti Németországot A szovjet a biztonsági szerződést Anglia bekerítő politikájának tekinti — Revideálja Németországgal való viszonyát Berlin, október 1. Az európai politika homlokterében a kül­ügyminiszterek 'konferenciája és Csicserin utazása állanak. Szombaton indul Locarnóba a német delegáció Luther kancellár és Stre- semann dr. külügyminiszter vezetésével. Csi­cserin a varsói megbeszélések befejezése után szerdán délelőtt tizenegy órakor Ber­linbe érkezett. Ámbár Csicseríin utazását egészségügyi szempontokkal magyarázzák és az orosz külpolitika vezetője kétségtelenül Igen súlyosan beteg, mégis berlini látogatása két nappal a német delegáció utazása előtt a legnagyobb jelentőségű. Az orosz népbiztos Tárom napig tartózkodott Varsóban és na­gyon beható megbeszéléseket folytatott a lengyel külügyminiszterrel. Részletesen meg­tárgyalták a Lengyelország és Oroszország között felmerült összes vitás kérdéseket és a biztonsági szerződés ügyét. Az óvatos Csi­cserin azonban először bevárja, hogy Len­gyelország békés politikája tényleg őszinte és állandó-e? Oroszország Lengyelországgal szemben a várakozás álláspontjára helyezkedett és Csicserin berlini feladatát kétségtelenül megkönnyíti. Még most semmi hivatalos jelentést nem adtak ki Csicserin szándékairól. Diplomáciai körökben azonban biztosra veszik, hogy úgy Luthert, mint Stresemann dr.-t a locarnói ut előtt fel fogja keresni, hogy az orosz kormány álláspontját a biztonsági konferenciára és Né­metországnak a népszövetségbe való belé­pésére kifejtse. Ebben a tekintetben Csjcserin- nek az utolsó pillanatban bekövetkezett ber­lini megjelenését az orosz kormány beavatko­zásának kel! tekinteni. Diplomáciai körök úgy tudják, hogy Oroszország álláspontja a biztonsági kérdésben a német kormány nyi­latkozattétele után sem változott meg. Csi­Emlék Sötét, bársonyos, nyári éjszaka . . . Ó, emlékszem rá, ilyen volt A haja. Lágy szürkület, az uj nap reggele . • . Ó, emlékszem rá, ilyen volt A szeme. Napfény... harangszó... egy vonat sikolt.. Ó, emlékszem . . . csak nem tudom Ki volt? . . . Páll Miklós. Ősz Irta: Farkas István. Berci későn kelt fel az éjszakai nagy mu­latozás után. Szemei alatt olimós, széles kari­kák húzták le a fekete pillákat, egész testé­ben mintha tüzkigyók vonaglottak volna vé­gig nagy fel s aláhullámzással­A gazda már ott állott pipázgatva az is­tállóajtóban. Két ormótlan karja keresztbe­fonva a mellén, a szemcsücskéből méregette végig a legénykét. — Adjon Isten jórcggclt — bókolt neki Ijedten Berci. — Hun vótá? Bercit a hirtelen kérdés megbénította. — Hogy hun? — ismételte nagy gondol­kodással, —• hát a Kerek pusztán, a fösztóba. — Hm* A fösztóba? — Ott. A gazda nagyot nyelt. A csutora majd­nem leszaladt a torkán a keserves erőlködés­től. — Hát . . . hány is az óra? Berci vállat vont. — Nem tudom. — De azt látod, hogy a nap magasan jár!? — Látom. — Ösztön, tudod azt s, hogy szántani kéne ? — Tegnap délután megmondta gazd- ■uram* — Ázhat akkor, azt is megmondom, hogy bitang vagy. Csavargó vagy. Berci nem felelt. Csendesen elsurrant a gazda mellől, egyenesen be az istállóba. Az ökrök alatt még ott feküdt az esti lucskos alom. Villát vett a szénatartó mellől, sebes, nagy mozdulatokkal hányta a nehéz trágyát- Mikor az első talicskát megrakta, már füttyre billent a szája. A gazda csak állt az ajtóban, mogorva kemény ráncokkal. Szájában egyforma kari­kákkal fiistölgött a pipa. Berci dolgozott tovább- Ahogy a reggeli takarítást elvégezte, a marhák körül, hozzá­fogott a szecskavágáshoz. Nagy darab bur- gnndirépá'k tűntek cl a hengerkés szájában, egyszerre csak azon veszi észremagát Ber­ci, hogy énekelni kezd. Mintha csak este len­ne, fosztó lenne. . . . Rózsablmbó, szép menyasszony, majd asszonnyá válik, Ma a rózsa kis kertjébe' szépen kivirágzik . . . cserin tehát kifejti, hogy Oroszország a német biztonsági politiká­ban a rapallói szerződéstől való eltérést látja. Oroszországot különösen a népszövet­ségi szerződés 16. paragrafusa érdekli, mert ezzel Németországot könnyen kényszeríthetik arra, hogy egy esetleges orosz—angol háborúban az angol hadsereg felvonulási területe legyen. Ebben a pontban a német kormány és a szovjet álláspontja teljesen megegyezik. A német kormány keleti politikájának szükség­leteit szem előtt tartva, a 16. paragrafust je- lenlegiformájábannemfogadhatja el. Csicse­rin azonban azt is tudomására adja Strese- mannak, hogy Oroszország a biztonsági konferenciát és szerződést az angol bekerítő politika első állomásának tartja. Nem lenne meglepetés, ha Csicserin ki­jelentené, hogy az orosz kormány a német kormány eljárásában a rapaillöi szerződés likvidálását ismeri fel és ezért kénytelen Németországgal szemben el­foglalt álláspontját rcvidiálni. Moszkvai jelentés szerint szerdán Ra- kovsky, a szovjet londoni követe Moszkvába érkezett. A sajtóirodának tett kijelentése sze­rint utazásának célja a népbiztosok tanácsá­nak informálása. Rakovsky nyilatkozata sze­rint Anglia és a szovjet közti viszonyban újabban könnyebbülés állott be. A moszkvai hivatalos kommunista sajtó megállapítja, hogy a szovjetkormány a ga­ranciaszerződésben nem látja az európai bé­ke biztosításának eszközét, ellenkezőleg olyan eszközt lát, amely nyomást gyakorol a szov­jetre. Egy magyar százados Abd eS Krím részére tiszteket toboroz Bécsben Kenetre francia kapitány is volt osztrák-ma­gyar tiszteket keres — Marokkóba — A franciák idegen légióba osztják be a ma­gyar tiszteket, ha kötélnek állnak- A P. M. H. bécsi tudósítójától — Bécs, október 1. A marokkói háború Bécsben is érezteti hatását. Hetek óta nyílt titok, hogy az osztrák fővárosban idegen ügynökök toboroznak katonákat, elsősorban tisz­teket Marokkóba. A franciák részéről egy magát Fenetre-nek nevező kapitány fogadja a jelentkezőket, akiket számára ügynökök hajtanak föl. Ez a francia kapitány a következőket mondotta a minap az egyik jelentkezőnek, aki azonban meggondolta magát és a csábitó ígéretek el­lenére is inkább Bécsben marad: — Minden volt osztrák-magyar tisztet, aki franciául beszél, szívesen átveszünk a marokkói francia hadseregbe és nyomban egy fokkal magasabb rangot nyer. Ön például iratai szerint főhadnagy volt, nálunk rögtön kapitány lesz. Nem felel meg a valóságnak, hogy a tobo-ro- zás az idegen légió számára folyik, csak a transzport, a szállítás hasonló, mivel óvatos­nak kell lennünk. Az illető urat kísérővel I. osztályon Franciaországba küldjük. Ottan nyomban hadifogolyként kezelik. Fizetését azonnal megkapja ugyan, azonban a kővet­kező transzporttal a marokkói frontra kell mennie, ahol rövid kiképzés és a francia szolgálati rendbe való beavatás után beosz­tást nyer a jelzett magasabb rangban a had­sereghez. Tizenötévj szolgálat után az illető meg­kapja a francia állampolgárságot. Fenetre kapitány ugyan igen szép és csábitó színekben festette le a jelentkező tisztekre váró életet, azonban az említett volt tartalékos főhadnagy az utolsó pillanat­ban megváltoztatta elhatározását, mivel megtudta, hogy a volt osztrák-magyar tisztek az idegen légióba kerülnek és pedig nem tisztként, hanem csupán szakaszvezetői rangban. Mindazonáltal Fenetre kapitány sikerrel dol­gozik és szinte naponta küld embereket Parisba. Miként a franciáknak, úgy Abd el Krím­nek is meg van a maga ügynöke Bécsben. Abd el Krím számára egy Mogyoróssy nevű volt magyar kapitány toboroz tiszteket. Míg a franciák főként lovastiszteket keres­nek, addig Mogyoróssy kapitány Abd el Krím számára volt tüzér- és utásztiszteket szer­ződtet. A rifíkabiloklioz szerződött tisztek transzportja igen komplikált. Törökországon és Északafrikán keresztül történik és 8—10 hétig is eltart. — (Orosz tudományos expedíció Afri­kába.) Az orosz botanikai intézet tiz hónapra tervezett expedíciót indított Egyptomba s a környező országokba a növénykultúra tanul­mányozása végett. A gazda hümmögött, de nem szólt sem­mit. Kisvártatva, idegesen rángatta ki a pi­pát szájából és újra megtörnie. A nóta hangja messzire szállt, fickándo- zó, meleg enyelgéssel. Rózsaillat szállt vele a levegőben, meg gyereklányok, feslö leány­bimbók életsugárzása. A gazda nagyokat nyelt. Rá akart újra gyújtani, de meggondolta a dolgot és zsebre- rakta a pipát- Fejét a haragok irányába fordí­totta, nesztelenül állt ott, uj hangokra várva. ...Ha a rózsa kis kertjébe1 szépen kivirágzik... Milyen régen is volt az, amikor ö még kukoricát fosztott idegen portákon. Beh so­kat szidta, korholta az apja, amikor éjfélután vetődött haza és reggelre szépen elkésett a marillákkal. — Hadd teljék a kedve — zsibbamt fel benne a jóságos gondolat és lassan ballagott odébb, hogy előkészítse a szekeret, ekét. boronát. A késő ősz reggeli fényében úgy tűn. döklött a porta, de még a környéke is, mint a kösöntyűkkel teleaggatott cirkuszi lány, ta­lán még annál is szebben; úgy mint a gyer­mekimádság az esti csillagfénybeu. Berci elfelejtkezett a szántásról. Belül­ről fölbirizgált benne a nótás jókedv és jöt­tek a haragok, egyenesein, szépen, maga sem tudta honnan, hogyan. A gazda elkészült a szekérrel. A pipaszár már a lajblizscbből kandikált az égbolt felé. Szélesre tárta az istáíó ajtaját és kivezette a Síin ára kefélt: ökröket. — Szántani megyünk gazduram!? — kérdezte Berci és elállt benne a nóta. — Oda, — bólintott a gazda s félszemmel a gyerekre sandítva megtoldotta: — Uj nó­ták vannak a fösztóba' is, igaz-e? — Újak — bizonykodott a fiú és megle­pettem bámult fel a nagy darab, mogorva em­berre. — Ez cn időmbe' másként ment még — folytatta az ember, — persze azóta nagy idő ment el. És sóhajtott is hozzá, bár egy pilla­nattal utóbb megleste II te. — Mi ütött hozzá? — járt a Berci tizen­nyolcesztendős fejében, — szidásbul mézes­kalács lesz a vége. Nagy örömmel készítette ki a jármot és enyolegvc fordult az ökrök elébe: — Ne te Gyöngyös, hajsz ide Bogár! Dé­lig szántunk, délután meg pihenünk! Aztán kivezette őket a szekér elébe és nagy pattogással megsuhintotta felettük az os­tort. A szétterülő bokrokon széles fehér vona­lakban terült el az ökörnyál, a napsugárban mint hosszra gyöngyfűzések csillogtak bele az őszi faluba. Berci dől járt; a gazda a szekér után ballagott duzzadt tarisznyával. Egyszerre csak a gyerek bámészan kapja bátra a fejét. A nagy darab ember összecsucsoritotta az ajkait és félig haragosan, félig csak magá­ban illeszthette a nótát; ...Ma a rózsa kis kertiébe' szépen kivirágzik...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents