Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-09 / 228. (971.) szám

Péntek, október 9. — (Széchenyi Miklós gróf autóbalesete.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Székesfehérvár—rohand országúton teg­nap könnyen végzetessé válható autószeren­csétlenség történt. Széchenyi Miklós gróf az országút egyik kanyarodójánál autójával be­lefutott egy szekérbe. Az autó eleje összetö­rött s a szélvédőüveg cserepei könnyebben megsebesítették az autóban ülő Széchenyi Miklóst és Varasdi Sándor dr. orvost. A sof- főr nagy ívben esett ki a kocsiból, de komoly baja nem történt. A szekér kocsisának az ijedtségen kívül egyéb baja nem esett. — (Üzembe helyezik a magyar pénzver­dét.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Körmöcbányáról Budapestre hur- colkodott magyar pénzverdét a pesti József főherceg-laktanyában helyezték el, de eddig működésben nem volt. A napokban Német­országból megjönnek a legújabb modern pénzverőgépek, úgy, hogy a valutarendezés keresztülvitele után nyomban üzembe is he­lyezik a pénzverőt. — (Műkedvelő előadás Rimaszombaton.) Rimaszombati tudósitónk Írja: A Rimaszom­bati Munkás Egyetértés Sport-Klub novem­ber 7-én a Radó-féle Tátra-szálló emeleti helyiségeiben műkedvelői előadással egybe­kötött táncmulatságot rendez. Ekkor kerül bemutaásra Paál Gyula: „Cine-Mintye“ ci­mü háromfelvonásos népszínmű újdonsága. — (Ellentétek a pozsonyi villamos és az autóbusz társaságok között.) Pozsonyi tudó­sítónk jelenti-: A városi villamost bérlő tár­saság a közelmúltban nagy összegeket for­dított a villamos vasutak modernizálására. Most azután Lazarus mérnök és Lebovits pozsonyi vállalkozók beadványt intéztek a városi tanácshoz, hogy engedje meg nekik egy állandó autóbuszjárat megindítását. A tanács anélkül, hogy a villamosigazgatóságot megkérdezte volna, elvben hozzájárult a kéréshez. Az uj vállalat kecsegtető ajánlato­kat tesz s olcsó tarifát, a külvárosok forgal­mának bekapcsolását, a vasúthoz vezető for­galom gyors lebonyolítását Ígéri. A villamos társaságot az uj autóbuszjárat igen kellemet­lenül érinti különösen most, amikor oly óriási befektetéseket eszközölt. A két fontos vállalkozás érdekeit azonban nagyszerűen lehetne egyesíteni azzal, ha a két külön ér­dekeltség átszálló jegyekkel kooperálna, ami lehetővé tenné, hogy kellemetlen konkur­encia helyett kiegészítsék egymást. — Érte­sülésünk szerint a Lazarus és Lebovits féle autójáraton kívül egy újabb autóbusz kon­cessziókérvény is érkezett a városhoz. — (Lőcse újból kikövezteti utcáit.) Lő­cse város utcáit újból kikövezteti. E célra háromszázezer koronás kölcsönt vesz föl. Elhatározták a Szent Jakab-teimplom tornyá­nak renoválását s e célra kétszázötvenezer koronát szavazott meg a képviselőtestület. Az előmunkálatokra Vavrinek József lőcsei építész kapott megbízatást. — (Halálos szerencsétlenség Lőcsén.) Lőcsei tudósítónk jelenti: Faltin János lőcsei ácsmester egy régi csűr tetejét bontogatta, miközben a csűr egyik fala megingott. Az arra haladó Schmidt Jenő építész figyelmez­tette is a fal bedülésének veszélyére, de Fal­tin rá sem hederitve tréfásan jegyezte meg: „Előbb dűlök én ki, mint ez a fal“. A követ­kező pillanatban azonban megtörtént a sze­rencsétlenség. A fal nagy robajjal összeom­lott és maga alá temette Faltint, aki oly sú­lyos belső sérüléseket szenvedett, hogy még a törmelékek közt lelte halálát. — (Betörő, aki a sötétben szerelmet vall.) Léváról jelenti tudósítónk: Tegnap érdekes 'betö­rési kísérlet történt Léván Rappaport Manó ék­szerész és zálogháztulajdonos lakásán. Az ék­szerész szakácsnőié este kiment a fáskamrába és a sötétben tapogatózva, egy megbújt férfit ta­pintott meg. A nő fölsikoltott, de az idegen nem vesztette el hidegvérét és a szakácsnőt csititva azt akarta vele elhitetni egy rögtönzött szerelmi vallomással, hogy az ő kedvéért bujt el a kam­rában. A nő lármájára azonban a házbeliek elő­jöttek és a fiatalembert igazoltatták. Egy munka­könyvét mutatott élő, mely szerint Lipszky Emil­nek hívják és borbélysegéd Vágujhclyről- A rendőrség megállapította, hogy a munkakönyv adatai nem illenek reá. Vallatóra vette az ál­szerelmest, aki beismerte, hogy valódi neve Wcincr Ernő s Bécsből származik. A zsebében betörőszerszámokat találtak. A munkakönyvhöz lopás utján jutott. Többrendbeli tolvajlás bizo­nyult rá, amit három különböző szlovenszkói vá­rosban követett el. A négy nyelvet beszélő be­törőt átadták a lévai járásbíróságnak. Sorsjegyeket a mindenki csuk Merik és Tsa bankházában vesz, BruIIsluvu, Rttdnltnó ni. Telefon 1920 6s 23G'i. Hz ungvári „kultúrpalota*1, amelyben bank és kávéház lesz Ungvár „kormánybiztosának*'' üzleteit senki sem akadályozhatja meg Ungvár, október 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az Ungvár ideiglenes vezetésével megbízott Hrbek „kormánybiztos** szereplésével sokat foglalkoznak a lapok. Hihetetlen üzleteiről, melyekkel a fővárost, ma még át sem tekint­hető anyagi zavarokba rántja, széltében- hosszában beszélnek. Ilyen a legutóbbi is, amely már nem is üzlet, Ijanem bizonyos jó­tékonysági aktus, mellyel a „kormánybiztos** Ungvár egyetlen főterét valamelyik cseh és ruszin egyesület részére akarja el­ajándékozni, hogy az említett egyesületek oda „kultúrpalotát" építsenek. Kétség sem fér ahhoz, hogy Hitieknek az ilyen ajándékozásokhoz semmi joga nin­csen. Ungvár egyetlen nagy terét, melyre még színházat sem akartak annakidején épí­teni, hogy a fővárosnak e térsége semmit se veszítsen levegőjéből, most sem szabad ilyen „knltuircélra** feláldozni. Egyenesen felháborító a cseh. és ruszin kulturegyesületeknek ez a kívánsága, ha te­kintetbe vesszük, hogy a térre építendő úgy­nevezett „Kultúrpalota** közönséges üzleti érdekeket istápolna. A terv szerint ugyanis a háromemeletes „kultúrpalotában" kávé­házat, mozit, bankot, üzlethelyiségeket és szállodát rendeznének be. Hrbek városi „kormánybiztos" maga is gondolkodóba esett a kérelem furcsaságain és szemérmetlen, a kultúrát megcsufoló kí­vánságain és — tekintettel arra, hogy ma az önkormányzatától megfosztott Ungvár fő­városnak az ilyen ügyek elintézésére semmi­féle szerve nincs és a törvény szerint nem is lehet, Hrbek egy héttagú bizottságot állí­tott össze és hivott meg tanácskozásra, hogy a kérelem felett határozzon. Eltekintve attól, hogy egy ilyen bizott­ságnak nincs joga a főváros ingatlanait el­ajándékozni, a zsupáni biztosnak sem sza­bad ezt megtennie, Ungvár közönsége most ideges türelmetlenséggel lesi, hogy a Hrbek akciója hová fog vezetni és az ehhez hasonló üzletek mikor rántják ezt a virágzó várost a végromlásba. Nyomozzák az Őri Klub titokzatos rémkirterjesztOlét Molnár Viktor báró és Hármos Alfréd dr. Oroszország határán visszafordultak és Budapestre érkeztek. — A P. M. H. tudósítójától. — Budapest, október 8. Jelentette a P. M. H., hogy Molnár Viktor báró és Harmos Alfréd dr. túszként való letartóztatásának hire az Úri Kaszinó portását felhivó titokzatos telefonálótól ered. A kérdéses estén a portást telefonon felhívta egy ismeretlen: — Halló! Kérem jelentse Bessenyei Zenó képviselő urnák, hogy Molnár és Harmos urakat Oroszországban a cseka letartóztatta és Rákosi Mátyásék ellenéhen tuszul tartja őket. — Halló, ki beszél? — kérdezte a portás ismételten. De a titokzatos telefonáló nem akarta magát megnevezni és letette a kagylót. A rémhir titokzatos terjesztőjét a rend­őrség erélyesen nyomozza. A jelek szerint az eset szoros összefüggésben van Rákosi Mátyás és kommunista társainak letartózta­tásával és nem lehetetlen, hogy valaki a felelőtlen híradás utján az elfogott kommunisták ügyét akarta szolgálni. Molnár báró és Harmos dr. különben — mint már jelentettük — megérkeztek Buda­pestre és az ügyészségen személyesen cáfolták meg a róluk ter­jesztett híreket. — Mi nem rándultunk át szovjetterületre a danzigi korridorról — mondották —, mert rettenetesen rossz a közlekedés. Negyven- nyolc órát kellett volna utaznunk a határig. Libauból Németországba mentünk és Lipcsében olvastuk a híreket Rákosiék letartóztatásáról, de a rólunk terjesztett hírekről fogalmunk sem volt. Mi csak itthon értesültünk róla, hogy milyen fantasztikus történet központjába kerültünk. Látogatás a világ legnagyobb vágóhídján Csikágó, október eleje. Amerikáról mindenki tudja, hogy ipari or­szág- Azt azonban már nagyon kevesen tudják, hogy az iparnak tulajdonképpen melyik ága van kifejlődve -legjobban. Azt mindenki tudja, hogy sok az autó, hogy hatalmas vas- és acélgyárak vannak, tehát joggal következtethetné valaki, hogy Amerikában ezek közül vezet valamelyik. Legjobban a húsipar van kifejlődve. Ha va­laki elgondolja, hogy az Egyesült Államok népe naponkint közel 50 millió font húst fogyaszt el, ami körülbelül 25 millió kilónak felel meg, akkor kénytelen elismerni, hogy nem az autó, sem az acél, hanem a hús uralja Amerikát. Természete­sen ezt a horribilis mennyiséget nem tudnák egyszerű kisiparosok előállítani, hanem erre is, minként mindenre, trösztök alakultak, amelyek azután óriási pénzbefektetéssel és a modern tech­nika vívmányainak igénybevételével megfelelő vágóhidakat építtettek és ezeken ma naponkint ezrével vágják az állatokat, hogy a legragado­zóbb állat, az ember, mindennapi hustáplálékát előállítsák. A sok vágóhíd közül a legnagyobb és a leg­híresebb a csikágói Swift és Armo-ur telepe- Csl- kágóiak nem valami kedvesen veszik, ha Csiká- góval kapcsolatban -ezeket a vágóhidakat emle­getik. Azonban tény az, hogy ez a vágóhíd Csi- kágónak egyik fő-érdekessége, amelyet minden idegen megtekint. Én is kiruccantam, hogy megtekintsem a hí­res telepet. A városi emeletes vasút kényelmes expresszvonatában csendesen beszélgettünk ha­zai dolgokról. Körülöttünk vidám, gondtalan fia­talok csevegtek a vonaton, odébb egy termetes négernő rágta az elmaradhatatlan che-wing gum-ot, a rágógumit, ami nélkül amerikait elkép­zelni lehetetlen. A telep óriási. Nyitott istállókban mindenhol állatok hevernek és várják a halált. Hatalmas ketrecekben a praireknek a büszkeségei, hatal­mas bikák kérődznek csendesen.’* Egy másik ket­recben hatalmas csoport birka, majd sertések, borjuk változatos sokasága. A levegő telve van állati hangokkal- Az fiiatok között lovas lókupc- cek és marhakercskcdők járnak és vizsgálják a beszállított állatokat. Minden órában újabb szál­lítmány érkezik és minden órában párezer állat­tal kevesebb van. Izgatottan ülünk le a vendégszobában, ahol várunk, amíg mindenki beérkezik. A lift gyors mozgással visz bennünket a magasba, ahol már hallatszik a gépek dübörgése és az állatok visí­tása. Az első teremben a sertéseket ölik. Minden percben egy sertéssel kevesebb van a világon. Két -és félmázsás állatok mindennapiak- Persze itt nem kell őket lefülelni, hanem egy kis néger gyerek láncot vet nagy ügyesen a lábára és a következő pillanatban már emeli is a gép és szál­lítja a hóhérhoz. Ettől a pillanattól kezdve többé gyalog egy állat sem megy, hanem viszi a gépe­zet. Az ölést egy hosszubajuszu bácsi végzi. Ha nem volna olyan messze, megkérdezném, hogy nem magyar-e. Minden percben csak egyet szúr. Ez az egésznapi teendője. Biztos kézzel, nyugod­tan végzi mesterségét, mintha otthon a pipáját tömné­Vezetőnk udvariasan magyaráz és kivezet egy másik terembe. Itt a juhokat gyilkolják ha­sonló buzgalommal, óránkint kétszáz birkának fejtik le a bundáját. Itt már hosszú sorokban szál­lítja a gépezet a megölt állatokat. Mindenhol egy ember áll és csak egy késvágást tesz, többre nincs ideje, mert a gép megy és a következő munkás már várja az állatot, hogy elvégezze rajta a maga munkáját. Egy ember mást sem tesz, mint a körmeiket metéli le, egy másik be- hasitja a lábán a bundát és igy tovább. Mind­egyik egy mozdulatot­A harmadik terem a legrémesebb. Itt ölik le a hatalmas teheneket, ökröket, bikákat. Megren­dítő, amikor egy-egy hatalmas állat belép a nagy terembe és megérzi a vérsz-agot. Mire az állat belép, már egy csigához van kötve, amely a be­lépés pillanatában felemeli a hátulsó lábánál fogva. Erre egy néger odamegy és egy ügyes szerkezettel kifesziti a nyakát, egy másik pedig elvágja. Erre a csigán felhúzzák a levegőbe, hogy minden vére kifolyjon. Közel negyedmillió marhát gyilkolnak le éven-kint­A leölt állatokat azután megmossák forró vízben és vaskef-ével megsurolják, hogy minden piszkot eltávolítsanak róla. Az igy megpucolt darabokat azután egy élelmezési tiszt átvizsgálja és a hivatalos pecséttel ellátja. Innen kerülnek a hűsítőkbe. Ezeknek a fagyasztóknak az a tulaj­donsága, hogy nem jéggel hütik, hanem vegyi utón. Itt állanak azután a feldarabolt állatok na­pokig, sokszor hetekig és innen viszik szét az ogész államba. 3000 vagon áll a társaság rendel­kezésére, amelyekben jégbefagyasztják a húst és úgy viszik a rendeltetési helyére. A társaság telepein 70-000 ember dolgozik. A munkásokkal nagyon humánusan bánnak. Tarta­nak iskolákat a gyermekeik részére. Külön érdekessége még a telepnek a marga­ringyár, ahol sokkal szebb és nagyobb táperejü margarint állítanak elő, mint amilyent mi ettünk a háború alatt. Érdekes még a füstölőszoba is, ahol napokig füstölik a bepácolt sonkákat. Van a társaságnak szappangyára is, ahol a haszna­vehetetlen részekből szappant gyártanak. Mikor megszabadultunk udvarias vezetőnk­től, mindnyájan nagyot lélegezve léptünk a sza­badba, ahol a vonat már várt ránk, hogy vigyen bennünket újból a metropolis forgatagába. Kovács Károly, Az „Antónia" előadásán dr. Szilágyi prímást kisérő magyar clgánuftanda minden es<e a „Kre«iKel-l€ellerHben (Nekazanha) muzsikái. Olcsó vacsora! Hltonó borok! Ideiglenesen Nedbalnak adták a pozsonyi német színi koncessziót — Saját tudósítónktól — Pozsony, október 8. Popp Vilmos osztraui német színigazgató hirtelen halálával Pozsonynak újabb színházi problémája akadt. Az újabb szezonbeosztás miatt a német koncesszió kérdése már most aktuálissá lett, mert Nedbál havonta két-két estét enged át a magyar és a német társulatnak- Az első német estékre, mikor még Popp élt, szintén bécsi társu­latot hoztak Pozsonyba, mert az osztraui társu­latnak nem fizetődött volna ki két estére Po­zsonyba jönni. A német koncesszióra vonatko­zóan a tanács úgy döntött, hogy provizórikusán Nedbál Oszkárnak, a szlovák színház igazgatójá­nak adja. Nedbál művészember, aki feltétlenül ért a színházhoz, azonban, mint a szlovák színház igazgatójának, egyáltalában nem lehet szívügye a német színház, annál kevésbé, mert hiszen Ned­balnak nincs német társulata. Nedbál a koncesz- szió birtokában nem tehet egyebet, mint amit Popp a szezon elején megkezdett: kénytelen Bécsből hozatni színészeket, ami különböző hát­ránnyal jár. Elsősorban -is a német társulat po­zsonyi vendégszereplését ügynökök készítik elő, akik valóságos lánckereskedést űznek a művé­szettel, másrészt pedig vagy valamelyik bécsi színház harmadrangú erőit hozzák s ilyenkor is nagy reklámmal drága helyárakat kénytelen a közönség fizetni, ha pedig valóban jó erőket szerződtetnek, akkor meg egyenesen olyan hely­árakat szabnak, hogy a közönség a legnagyobb megerőltetéssel tudja csak a színházat meg­fizetni. Az ilyen körülmények egyáltalán nem kedveltethetik meg a színházat a közönséggel, spt mesterségesen a színház látogatottságának csökkentését idézik elő, ami pedig csupán a ki­sebbségi szinügy ellenségeinek érdeke. A német koncessziónak Nedbál kezébe adása veszedelme­sen hasonlít a kecske és a káposzta közismert esetéhez- A tanács ugyan kifejezetten ideiglenes­nek minősiti a megoldást, de az ideiglenesség leple alatt sok mindent el lehet rontani. A pozso­nyi németek határozottan azt kívánják, hogy a koncesszióra mielőbb írják ki a pályázatot s ad­dig is, amíg a dolog dűlőre jut, a szlovák szezon német estéin szívesebben látnák a brünni német színház vendégszereplését, mert a’ brünni szín­társulat hivatása magaslatán áll s Brünn közel­sége és kényelmes vasúti összeköttetése is emel­lett szól. (*) Bogdán Erzsi előadóestje Rozsnyón.) Tudósítónk jelenti: Bogdán Erzsi, a kiváló elő­adó művésznő és drámai színésznő, szlovenszkói kőrútján most érintette Rozsnyót, ahol a Keres­kedelmi kör helyiségében október 6-án tartotta előadóestjét szépszámú, lelkes hallgatóság előtt. Magyar, német és szlovák nyelven szavalt, az abszolút biztos nyelvtudáson felül tökéletesen érzékeltetve a nyelvek egyéni muzsikáját. Az előadásra választott darabok széles tárgyköre a művésznő bámulatos sokoldalúságát csillogtatta. Arany szimnagyar nyugalmához, Petőfi lobogó temperamentumához, Ady fájdalmas borongásra alapozott szimbolizmusához, Kosztolányi bájos, életörömtől sugárzó pasztelljeihez szinte külön- külön adottsága van, kifejező készsége a puha merengéstől a legpusztítóbb drámai szenvedély- viharzásig minden érzésskálát tökéletesen érzé­keltet- Különösen nagy hatást váltott ki Arany Tetemrehivásával és Goethe Erlkönig-jének elő­adásával. A művésznőt lelkesen ünnepelték. — Bogdán Erzsi Rozsnyóról Tornaijára és Rima­szombatba megy, majd szlovenszkói körútja be­fejeztével Németországba utazik, ahol több nagy színház tett neki szerződési ajánlatot. (*) Schweitzer Oszkár hangversenye Rozs­nyón. Tudósítónk jelenti: Schweitzer Oszkár lo­sonci hegedűművész c hó 10-én,t szombaton este a rozsnyói Keresk. Kör helyiségében hegedű- hangversenyt tart, melynek műsorán Corelli, Bach, Kreislcr, Tartini. Sarasate, Schweitzer, Pa­ganini, Drdla stb. kompozíciói szerepelnek­(*) Saljapln Budapesten. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Saljapin, a világ­hírű orosz bariton énekművész, a jövő hét kedd­jén egész estét betöltő műsorral hangversenyt rendez a Városi Színházban. Saljapin ezért az estjéért 4000 dollárt kap. A művész programján operaáriák és orosz dalok szerepelnek. a

Next

/
Thumbnails
Contents