Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-06 / 225. (968.) szám

Kedd, október 6.

&

az őslakosság együttesen tudott a leg- „ nemesebben lelkesülni az igazságért

és most nehéz időkben, válságos helyzetben ismét itt együtt vagyunk mindannyian, hogy az igazságért való küzdelemben egyesüljünk' fajkülönbség nélkül és nemes elszántsággal .vívjuk meg harcunkat igazságunk diadaláért.

A keresztényszocialista párt egy nagy gondolatnak a kifejezője. A politikában ez a párt tudja a legszebben kifejezni azt a nagy elvet, amelyet a krisztusi tanítások hirdetnek, hogy

semminemű merev jog, semminemű ember* alkotás nem tudja az emberiség sorsát előbbre vinni akkor, ha a merev jogi fonnák közé nem csepegtetik be a krisztusi szeretetnek az olaját, azt a Charifast, amely a megértés, a megbocsátás gyengédségével ölel keblére mlndamnyiunkaí. és amely nem felejti el soha azt az isteni igazságot, hogy nekünk embereknek porhüvelyünk talán különböző, de mindannyiunk- nak lelke fajkülönbség nélkül az Istennek lehelet-e, tehát egyforma és a lélekben nincs semmi különbség ember és ember között.

Mi itt a szlovenszkói sorsfordulat óta valóban sorsunk fordulatát érezzük. Bennünket ez a sorsfordulat megalázott, de tanítja a keresztény apológia, hogy az alázatosság, a bölcseség humilitas est prudentia.

Ez a megaláztatás kell, hogy bennünket bölcsebbé tegyen, de nem szabad, hogy bennünket gyengévé,

kétségbeesettvé, megföröíié tegyen. Nekünk azt a öntudatot soha nem szabad szemünk előtt téveszteni, hogy nekünk a sorsíordulat előtti időkben megbánni valónk talán lehetett, de szégyelni valónk nincs és ezzel a tiszta öntudattal nem meghunyász- kódoknak, nem kegykeresőknek, de jogíisz- teletet adva, jogtiszieleíet követelőknek kell lennünk.

Ebben a lefolyt 10 esztendőben az emberiség többet öregedett, mint azelőtt száz esztendő alatt. Bálványok dőltek le előttünk, földi alkotások széttöredeztek, minden meg- másodott, de egy megmaradt változatlanul öröknek, megmaradt változatlanul erősnek: a krisztusi gondolat, a szeretet és az a tanítás, hogy amit nem kívánsz magadnak, azt ne kivánd másnak. Minden megváltozott; de a kereszt ugyanaz most is, egyformán fényes, egyformán ragyogó. egyformán szent, de éppen azért meri a kereszt szent, azért én

nem fogom megengedni és nem akarom

megengedni, hogy a keresztet akár buzogánynak használják, amellyel verekednek a békéilsnketíok, akár pedig lépcsőfok legyen, amelyen emelkednek a törtetők.

Itt állok Önök előtt, mint a párt elnöke, annak tudatában, hogy nehéz viszonyok között hivattam erre a helyre cl, amelyet nem kerestem és ahol kezembe tették nekem ennek az országrész nemes és önzetlen intelligenciája és népe politikai sorsának vitelét és én tudom, hogy ez felelősséget jelent. Amikor hosszú időkkel ezelőtt a politikának mezejére léptem, egy nemes és önzetlen férfi volt vezérem: Zichy Nándor gróf. Ö hirdette rundig azt, hogy a pártvezérnek függetlennek, önzetlennek és felelősségérzéssel telítettnek kelj lennie. Az ő tanításai akkor hullottak a leikembe. amikor még érzékeny az emberi lélek, amikor még olyan az emberi lélek, mint a púba agyag, amelyet formálhat a mester keze és én hűséges tanítványa voltam c nagy és nemes embernek és most, amikor egy uj keretben, uj helyzetben én nekem jutott a megtisztelő föladat, hogy én legyek a keresztény gondolatnak zászlóvivője, az ő tanításai a szivemben megujhod- nak és ígérem itt Önök előtt, hogy én minden tehetséget, minden erőmet, amit az isten nekem adóit; minden körülmények közölt ennek a föladatnak fogom .-zentelnj és ennek a gondoláinak akarok vezére lenni. Nekünk meg kell küzde- niini: zárt sorokban nemcsak az/.aj a politikai Irányzattól, amelynek az első, legjellegzetesebb tulajdonsága a rideg racionalizmus és a rideg cseh imperializmus, de nekünk meg kell küzdemiiú saját sorainkban olyan áramlattal, amely specifikus;-n magyar: a villongással és széthúzással.

SinScliclc!

mindenki esek

ftraftsiav®, aodnicud vn

Teluf on IÍWj ó# tfkT>.

A földreform csődje

A 650 milliós földhivatali hitelről szóló törvényjavaslat elhallgatja a hitel célját — 80 millió az eddigi telepek szanálására — Még a szociáldemokrata Tribuna is élesen elitéli az

obskúrus javaslatot

Prága, október 5.

A földhivatal törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentbe, amelyben 500 millió korona hitel megszerzésére kér felhatalmazást s azonkívül az állam 200 millióért szavatol az építkezési hitelnél és a haszonbérlethez szükséges hitelnek 5 százalékon felüli kamatait is fedezi.

A Tribuna erről a törvényjavaslatról éles kritikát ir s megállapítja, hogy a törvény nagyon bonyolult s nem mondja meg a célt, hogy tulajdonképpen mire akarják az 500 millió koronát felhasználni.

A törvény részletes indokolása ugyan 650 milliós hitelszükségletről beszél, de egy szóval sem említi meg azt, hogy minek is kell a földhivatalnak ez az óriási összeg.

A törvény felületes voltát és megbízhatatlanságát legjobban mutatja az indokolás azon része, mely a már létező telepek szanálására 80 millió koronát irányoz el, viszont a törvényben erről sehol egyetlen szó sincs. Az indokolás még megállapítja, hogy a régi földbirtokosoknak óriási adótartozásaik vannak, birtokaik meg vannak súlyosan terhelve és igy a birtokosok pénzügyi közigazgatás óriási követeléseinek fedezésére a birtokokért kapott összegeket az államnak kénytelenek befizetni.

Ebből is látható a földreform elhamarkodott volta. Az állami földhivatal nem számított a nagybirtokosok eladósodásával az óriási adókkal. Ezáltal az átvételi összeg még mielőtt a földhivatal a birtokért fizetett volna, máris az egyik állampénztárból az állam másik pénztárába folyik be. Az átvételi ősz- szeg rendszerint jogtalanul és méltatlanul alacsony, mert csak az adókat és jelzálogokat fedezi sőt gyakran nem is elég. Emiatt az állam úgyszólván kénytelen a feloszlatott birtokok adóiról lemondani, sőt az indokolás szerint még további 650 millió koronát a földreform szanálásához adni.

A náppérti Lidové Listy is élesen kritizálja ezt a törvényjavaslatot és a földhivatal eddigi gazdálkodásának gyökeres revízióját követeli.

A törvényjavaslat féimilliárdnál nagyobb hitelszükséglete maga is bizonyitja, milyen fej és előrelátás nélkül hozták annak idején a földreformot, hogy ily utólagos nagy foltozásra szorul. A nyolcvan milliós tétel pedig nyílt beismerése annak, hogy a?; eddigi telepítés is csőddel járt, mert az egykori virágzó birtokok helyébe jólét helyett szanálásra szoruló nyomortanyákat kaptunk. Eddig csak a földbirtokosok és a telepesek fizettek rá a földreform áldásaira — ezen törvényjavaslat révén a ráfizetésben most már az állam következikDe ez engem törekvéseimben nem gyengit/ hanem megerősít.

A csehszlovák republika, úgy ahogyan az ma fennáll, egy nemzetiségek állal telitett állam, amelyben a vezetők nem bizonyultak olyan jó belpolitikusoknak, mint amilyen ügyes külpoliíikusok voltak. Egészen rigeden mérlegelve a múltat, tanulmányozva a háború előtti diplomácia iratai és a propagandákat kétségtelenül el kell ismernünk azt, hogy a cseh politikának a sikere nem a szerencse eredménye, de a tudatos, nagyszabású, nagyvonalú megfontolásnak eredménye lett. Én teljes mértékben értem azt, hogy a cseh nép a maga honalapítóira úgy néz fel, mint az emberi szellem legmagasabb kiválóságaira, de azt is hiszem, hogy mindezek meg fogják érteni azt, hogy mi, kik szintén éltünk állami életet és szintén tényezői voltunk a népvezetésnek, hogy mi szintén meg tudjuk bírálni azt, hogy az állam életében a belső vezetés mért nem érte el azt a színvonalat, amelyet a háború előtti és a háború alatti külpolitikában a cseh géniusz képviselt- Az állam végső célja, minden állambölcselet szerint az, hogy az államba csoportosult népek sorsát előmozdít-1 sa és őket a civilizáció és kultúra áldásában egyformán részesítse.

Amely államban privilegizált fajok vannak, amely államban nem egyforma mértékkel és nem egyforma megértéssel kezelik a benne lakókat, ott nincs meg az állam célját képező boldogulásnak lehetősége, ott nincs meg az állam lakosai között mindegyikben az a tudat, hogy rnind- annyíuknak egyformán védője és oiíaima- zója az államhatalom, ott nincs meg az egyenlőségnek az érzete, amely egyenlőség érzése nélkül pedig nem létezhetik demokrácia.

Nekünk, itílakóknak régi nemzeti kultúránk fcjjtartásához jogunk van, nekünk itt- lakóknak gazdasági erőre való jutáshoz igényünk van, nekünk ittlakóknak hitünk, vallásunk szabad gyakorlata és gyakorlatának lehetőségéhez és megvédéséhez jogunk van és nekünk jogunk van ahhoz, hogy a magunk nyelvében élő nemzeti egyediségünket fenn tudjuk tartani. Ezeknek a jogainknak a gyakorlásától mi meg vagyunk fosztva azért, mert a cseh-szlovák állam úgy véli, hogy ö neki kötelessége egy erős csehszlovák államot alkotni, úgy véli, hogy neki el keli takarítani mindent Htjából, ami az ö hatalmi törekvéseinek gátat vethet és ennek a csehszlovák államnak velünk szemben való akciója azt mutatja, hogy ö

bennünket nem a cseh állam részeinek, de a cseh államban lévő idegeneknek és * akadályoknak néz és ennek a felfogásnak vagyunk mi az áldozatai. Egész politikai felfogásom mindig a legitim felfogásban merült ki. Én át vagyok hatva annak a tételnek az igazától, amelyet Deák Ferenc hirdetett: hogy sohasem szabad a jog útjáról letérni,

Csak a jog. a jogfolytonosság az egyetlen uf, amely sikerhez vezet. Talán idő kell hozzá, várni kell tudni, de a jog ék az el nem évül soha. Én nem akarok ebben az uj államban

egyebet, mint szigorúan és szivósan a jogot hirdetni, megvalósítani és azt, hogy nekünk az uj államhoz csatolt, nsra az államalapító fajból való őslakóknak jogunk van nemzeti kultúránkhoz, vallásunkhoz és nyelvünkhöz.

Ez a jog megillet bennünket egyrészt a St.- Germain-ben kötött nemzetközi szerződés alapján, melyben Csehszlovákia kötelezte magát kisebbségednek jogi megvédésére és megillet bennünket a cseh alkotmány első tétele szerint is, amelyben a csehszlovák respublika minden tagja egyforma joggal bir. A mi politikai pártunk feladata áz és azt akarom én szigorú következetességgel lojálisán "keresztülvinni, hogy

ne engedjünk addig, amíg ezek a tételek nem lesznek csak írott maíasztok, de keresztülmennek az életbe.

Követelni fogom és akarom, hogy a gazdasági törvénynek éle ne forduljon a mi gazdasági életünk ellen, hogy a vasutak tarifális politikája ne forduljon az itt lévő ipar ellen, hogy az állam kultúrpolitikája ne forduljon a mi kultúránk ellen és az állam vallásbeli politikája ne forduljon a mi vallásszabadságunk ellen. Az én általam hirdetett elvek nemcsak a magyarok, hanem ép úgy a szlovák, a ruszin és a német kisebbségek érdekét szolgálják és a mi pártunk nem egy specifikus magyar párt, hanem az összlakosság minden fajtájának és rétegének a kereteit magában foglalja. Én tudom azt, hogy ez a keresztényszocialista párt egy kisebbségi párt és azt is tudom, hogy a kisebbségi párt úgy tudja magát fentartanj, ha a viszonyokhoz alkalmazkodva építi ki a kereteit. És azért én úgy akarom a pártot vezetni, hogy ml, egy elvet vallók, ne konkurráljunk egymással. Alkotmányos formák között meg tudjuk találni a lehetőségét annak, hogy a csehszlovák republikában Szlo- venszkó részére az autonómiát biztosítsuk.

Mi itt élni akarunk, mi kercsztcnyszocialista párta magunk hármas tagozottságában itt tényezők akarunk lenni és itt világosan kijelentem, hogy

a keresztényszocialista pártot fenn akarom tartani, az egységes pártba a ke- resztényszociallgta pártot belevinnl nem akarom és nem fogom.

Akarom, hogy a keresztény szocialista párt erősödjék és hogy elveit megvalósítsa.

Amikor az elnöki székfoglalómat tartottam meg a múlt hónapban, akkor még nem történt meg a sajnálatos szétválás, amely azóta ténnyé vált, azáltal hogy kebelünkből kivált, egy disszádens csoport és uj párttá alakult. Ezáltal anélkül, hogy önmagát erőssé tudta volna tenni, bennünket mindenesetre gyengíteti és azt bizonyította, hogy még most, a leveretés idejében is a magyar széthúzás, a turáni átok veri a fajunkat. Én Tátrafüreden kijelentettem, hogy van bennem megértés és készség arra, hogy megtegyék '''mindent, hogy

a megértés egységét megteremtsem és eírc a válasz nem lett egyéb, minthogy az

a kis csoport a pártunkból kivált. A politikai életben eltöltött hosszú idő alatt sok ilyen kiválásnak voltam tanúja és mindig azt .láttam, hogy a kivált csoportok soha igazán lábra kapni nem tudtak. Sajnálom, hogy sóik értékes erő elvesztését jelenti ez, de ez a sajnálkozás nem térit el arról az útról, melyen én bátran és erősen haladok tovább és amelyen a párt változatlanul követ. A disszedensekkel én nem vitatkozom, a személyes motívumokat én nem keresem, csak egyet le akarok szögezni és ez az, hogy élénken tiltakozom az ellen, hogy a párt legnemesebb tagjainak törekvését, azt, hogy visszaéléseket szüntessen meg, olybá magyarázzák, hogy akár Jabloniczky, akár Bittó, akár Gregovich, akár Palkovics nemes és nagy alakjai a pártnak azért léptek volna föl, mintha ezzel a pártot akarták volna akár a szab a dk őm i v esek, akár a liberálisok táborába terelni s akarták volna a keresztény- szocialista pártok megölni.

Ez porhintés és kutmérgezés és újból kijelentem, hogy vagyok elég erős ember arra, hogy nem tűrnék el szabadkőműves munkát, nem tűrnék el olyan irányt, amely letérítheti a keresztényszocialista pártot egyenes útvonaláról Nem igaz, mintha maffia dolgoznék a párt ellen, igaz csak az, hogy kíméletlen kézzel, de helyesen megtisztították a pártot ezek a nemes és önzetlen férfiak attól a nyavalyától, amely olyanná avatta immár a mentalitását sokaknak, hogy egy ellenzéki párt kormánydeputációkat tervezett keresztónyszocialista elv mellett a racionalista kormányhoz és felekezeti és nemzetiségi viszályt akartak szítani akkor, mikor nekünk egyetlen erőnk az egység és a makulátlan tisztaság.

ítélni fog felettünk az idő, de még most is megadom a lehetőséget annak, hogy aki belátja tévedését, megkapja az abszoluciót. Engem nem fog vezetni más, csak annak a célnak követése, hogy a keresztényszocializmus, amelynek belső tanait Palkovich Viktor fogja önök elé tárni, megerősítse fajomat, hogy azt megvédjem és a gyakorlaton alapuló ellenzéki pártállásomból kifolyólag támadjam a kormányzatot és kény- szeritsem arra, hogy a jogainkat eüsmerje. Eenn akarom tartani nemzetiségi öntudatomat, mely nem áll ellentétben az állam gondolatával, és az ellen tiltakozom, mintha irredentizmus lenne az, amit mi követünk, ha ragaszkodunk fajunkhoz. Mi olyanok vagyunk mint, aki már elszakadt a szülei iiázatájától, önállóvá lett, de azt senki rósz néven nem veheti, hogy elszakadtam is mindig meghatottsággal gondol vissza édes anyjára és azt nem fogjuk mi szivünkből kitépni soha, hogy ha nekünk Magyarország nem is államunk, de édesanyánk.

Én kérem Önöket, legyünk erősek a bekövetkező választáson. Legyünk összetartok, legyünk fegyelmezettek, legyünk hitünkben erősek s akkor: „ha Isten velünk, ki ellenünk/*

Az elnöki megnyitót számtalanszor félbeszakította a szűnni nem akaró ováció és viharos éljenzés s annak végeztével az egész kongresszus egy emberként ünnepelte SzüUő Géza dr.-t.

Dobrámszky János, a keleti szlovák osztály elnöke szlovák nyelven üdvözölte a kongresszust rapszodikus erejű beszéddel, melyben mint a keresztény szocializmus lánglelkü apostola mutatott rá kitűnő szónoki erejével a keresztényszocialista párt nagy céljaira és feladataira.

Dobránszky János lelkes éljenzéssel fogadott szavai után Teschler Antal dr., a keleti német osztály elnöke német nyelven üdvözölte a kongresszust. A zipser föld tiszteletreméltó keresztény politikai vezérének szavait szűnni nem akaró lelkesedés fogadta.

Bittó Dénes, az ellenzéki pártok vezérlő bizottságának elnöke üdvözölte ezután a kongresszust. A keresztényszocialista pánt eddigi munkája sok tekintetben negatív volt — mondotta — a párt belviszálya! miatt.

A pártnak szélmalom harcot kellett folytatnia önmagával, illetve egy emberrel és annak érdekcsoportjával.

Ma elérkeztünk oda, hogy sikerült a pártot megtisztítani. A kongresszus van hivatva a pártnak uj irányt szabni. A vezérlőbizottság nevében üdvözli a kongresszust és uj elnökét, a magyar, szlovák cs német őslakosság további együttműködését kívánva.

Flachbarth Ernő dr. a központi iroda nevében üdvözli a kongresszust. A mai kongresszus bizonysága — mondotta -- hogy a párt minden tagja velünk akar kitartani. A inai gyönyörű kongresszus legszebb ünnepe egész Szlovenszkó őslakosságának. Az alkotó munka következik ezután. Szüllő Géza