Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-30 / 245. (988.) szám

ygnteft, o&Mber 36. A sugarak birodalmából A fény és a hő zseniális mérőeszközei — Hullám­hossz egy huszezrednűlHomod millimétertől hu­szonnégy kilométerig — Nincsen „halálsugár*' — A P. M. 11. levelezőjétől — Paris, október 29. Moreux a/bto'é, a tudós francia pap, legutóbb érdekes tanulmányt irt a sugárzásokról­— Már akkoriban, amikor első ízben kezd­ték vizsgálni a fénysugarak természetét — irja Moreux abbé —> arra gondoltak, hogy a fénylő testből valami átmegy, átáramllk a megvilágított testbe. S csakugyan, a fény a maga 300.000 kiló­mé teres .másodperoenkinti sebességével valóban megy, halad ... a vezető anyag vagy az ü-rt alkotó éter rövidebb, hosszabb hullámai alak­jában. Amikor egy test hot vagy fényt sugároz ki magából, mindig hullámokról van tehát szó, amelyek ugyanazon gyorsasággal haladnak ugyan, de természetük mégis lényegesen külön-, böző egymástól- Ezt a különbséget pedig a hul­lámok különböző hossza okozza. A spektrum színeinek — tehát a szivárvány miniden színének a vöröstől a violáig — tudomá­nyos vizsgálati* bizonyítja, hogy a vörös szín hullámai jóval hosszabbak- mint a violáé. A vioíaszin 2500 hulláma tesz csak ki egy miü- méfcert, mig ugyanakkor 1500 hullám egy milli­méteren elosztva adja a vörös szint! Miután pedig ezek a hullámok másodpercen- kint 300.000 kilométer utat tesznek meg, egy egyszeri osztási művelet meggyőzhet róla,,hogy szemünk recehártyáját másodpercenkint 375 trillió hullámnak kell érnie, hogy a vörös színt érzékelhessük. Ha a rezgések száma növekszik, a szin is vál­tozni fog. Amikor a rezgések száma a 750 trilliót éri el másodperce nkint, szemünk a violaszint fogja érzékelni. Azon innen és ezen túl az emberi szem a szint nem képes fölfogni, ami persze nem jelenti azt- hogy innen és túl nem lennének további sugarak. Mert, ha sze­münk nem is képes az említett két rezgésszámon kivüleső hullámok érzékelésére, a fényképező készülék érzékeny lemeze azonban még a violá­nál jóval magasabb hullámokra is kitünően reagál. Ezek az úgynevezett „ultraviola" sugarak, tehát szinte elképzelhetetlen apró, rövid hullámok működésének az eredménye. S ha a mi szemünk számára láthatatlanok maradnak is, a hangyák szeme azonban — az angol Lublock vizsgálatai szerint — ezeket a violáu-tuli sugarakat is jól látja. Szerencsétlenségre a 850 trilliót meghaladó vibráció már oly kicsiny, rövid hullámokat ad* 'amelyek rendes optikai műszereinken nem képe­sek többé áthatolni. Üveglencsék helyett tehát kvarciencsékkei kell tovább folytatnunk a vizsgálatot. Tovább­haladva, amikor a rezgések száma 1500 trillióra emelkedik s a „hullámhossz1* már csak a milli­méter kéttizezredrésze,, megint megakadunk- Itt már a kvarc is fölmondja a további szolgálatot, a fényképlemezek érzéketlenek maradnak s a levegő sem ereszti át többé a sugarakat. Azonban a fizikusok korántsem esnek két­ségbe ilyen — csekélységen! ... A kvarc he­lyett a fluorint veszik ilyenkor használatba s légüres térben végzik a kísérleteket. A 25 quadrittiós miásodper- cenkinti rezgésszám már az egytizezred millimé­teres hullámhosszt mutatja. Itt azonban sokáig végleg abba kellett hagyni a kísérletezést, mi­után ezúttal a iíuorin sem volt hajlandó tovább működni. Húsz esztendeig kutattak-fáradtak a tudósok, amiig megtalálták azt a különleges módszert, amellyel a további méréseket végezhették. Első­sorban is a prizmát a tükörrel cserélték föl, amelyen mitliméterenkint 600 finom vonalat húz­tak. Már ezzel is kiváló eredményeket értek el, az egy-huszezred milliméteres hullámokat kitü­nően l»eolvashatták. Később még tovább haladtak. A légüres térben pattantott 600.000 volt feszült­ségű villamos szikra segítségével a sokáig- vég­sőnek gondolt határhoz érkeztek el: meg tudták mérni az olyan ultraviola hullámokat is, amelyek a milliméter százezrn-drészét sem teszik ki. A végtelenség elképzelhetetlen fogalma azonban nemcsak felfelé, a nagyság irányában tart, meg­van az lefelé is • . . A Röntgen-sugarak felfede­zése uijabb vizsgálatokat tett szükségessé. Ezek az X-sugarak , ugyanis nem voltak többé megmérhetek, kérész- < tűHh-áiladtak mindenen, még a legsötétebb, lég- 1 sűrűbb anyagon is. Az újabban fölfedezett 1 rádiumsugarak szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Elképzel­hető. micsoda hallatlan zsenialitással megszer­kesztett mérőszerkezetekre volt szükség, hogy ezeknek a hullámoknak a hosszát meghatározzák. Gondoljuk csak el — ha képesek vagyunk —, a rádiumsugár hullámhossza huszezermlllió- szor rakható fel egyetlen milliméterre! | Dr. Borűvka | ezelőtt Dr. Hausmann szanatóriuma f TT*}r Prlw II., Legertn 61. Te&'r: j De vegyük most a spektrum másik felét. A vörös szin rezgésein innen azokat a hosszabb hullámo­kat találjuk, amelyek a hőmérőre hatnak. Ezeket a hősugarakat nyolcszor szélesebb mezőn tudták végigkövetni a tudósok, mint amennyit a fény­hullámok spektrum-mezeje foglal eh A legutolsó hőhullámok már oly szélesek, hogy három hul­lám kitölti a millimétert. Az elektromos hullámok innen kezdve hihe­tetlen hosszúságot képesek elérni. A drót­nélküli telefon, a „rádió1* többszáz meg több­ezer méteres hullámai mindenki előtt ismere­tesek. S gondoljunk csak arra. hogy van már 24 kilo­méteres rádió-hullámhossz is . . . Moreux azonban nem találta sehol a „halál­sugarakat11- . Eltűnt a feánki-Hodiia-párt jelölések az egész vonalon — Az egész Csallóköz visszatér a magyar ellenzéki táborba — FöiboniU a zsidópártok egysége (A P. M. H- eredeti tudósítása) Prága, október 29. Október 28-án a köztársaság nemzeti ünnepén hozták nyilvánosságra a cseh nem­zeti szocialisták, az agráriusok, a cseh nép­párt és a cseh nemzeti demokrata párt a válasiztási jelöléseikét. A cseh nemzeti szocialista pártnak lista­vezetői a következők: Prága első kerületé­ben Bemos külügyminiszter, a második kerü­letben Stribmy exminiszter, a nagyszombati kerületben első helyen Hrusovsky Igort je­lölik. Érsekújváron listavezető Krivos Zeno poszonyi mérnök, Túró őszen t már to nb an Ka- icz Bohuszláv dr. miniszteri tanácsos Po­zsonyból, Besztercebányán Slávi-k János kassai vasutlgazga tó helyettes, Liptószent- miklóson' Amerlig Kéroly dr., a virágvölgyi tüdőszanatórium igazgatója, Kassán Snrrz József alpolgármester, Eperjesen Kriván József -és Unigvárott Gagatkó András dr. A szenátusi listavezető a történelmi országok­ban Klofác Vencel, Turócszentmártonban Rosol Emánuel, Liptószentmiklóson Dvora- cek Márton, Eperjesen Láza Pantalonovic, Érsekújvár ott Schleider Károly, volt vasut- igazgató és Ungvárott Zurkanovic ■ Illanom szerkesztő. Érdekes- hogy Hrusovsky a ro­konait is felvétette a jelölőlistára, igy a tu- rócszentmártoni szenátusi listán szerepel Hrusovsky Fedor magánhivatailnok is- A l''ptószentmikló.si kerületben második helyen szerepel Fric Adolf, a lőcsei vak okin főzeté­nek igazgatója, valamint Janous Adolf, a poprádi sörgyár igazgatója. A Békefi-Hodz«?a gyászmagyar pártjának temetése Svehl.a nii-niz tér elnök agrár'us pártja pub­likálta a választási jeüöltlisákat, amelyek­ből kitűnik az, hogy Hodzsa a gyászmagyar­jait teljesen bekebelezte a. cseh agrárius pártba. A hónapokkal ezelőtt beharangozott önállósulás a Békefi-Hodzsa féle köztársasá­gi kisgazda pártnál visszafelé sült el, ameny- nyiben az önállóság helyett teljesen törölték ennek a pártnak a nevét. Hodzsa dédel­getett magyarjai közül egyedül Csömör István szerepel, de az is olyan helyen, hogy megválasztása tebesen ki van zár­va. Ez ehát a Hodzsa-féle őszinte pilti- ka és egyúttal nagy elégtétel a magyar pártoknak, valamint a magyar sajtónak, amely első perctől kezdve hangoztatta, hogy Hodzsa magyar barátsága nem egyéb szemfényvesztésnél, a jóhiszemű magyar fökfmives félrevezetésére, aki­nek nem csak földet, hanem mandátumot is „Ígértek". A csúfos jelölés eredményeképpen ma már azt az örvendetes hirt közölhetjük, hogy Hodzsa magyarja*, akik tavasszal Prágában jártak, tömegesen elhagyják az agrárius pártot és visszatérnek oda, ahová szivük húz, a magyar pártokba. niszter, Zsalobin József, Ungvárott Stefán Ágoston dr., Králik Ferenc dr. Az agráriusok kijátszók a törvényeket Králik Ferenc dr. jelölése ismét csak azt bizonyítja, hogy az agráriusok, akiknek kezében van a belügyminisztérium, a jelölésekkel törvényellenesen járnak el, amikor aktív állami hivatalnokokat jelöl­nek. Králik ugyanis amint ismeretes, Ungvárott ma is főszolgabíró Az agráriusok ahhoz a cselhez fordultak hogy Králik dr.-t szerződéses hivatalnokinak minősitiik s ezen a elmen engedélyezik a je­lölését. Az agrárius párt szenátusi listave­zetői Prágában Donát Vencel, Turócszent­mártonban Pifko Ciril, Krno Vladimír, Liptó­szentmiklóson Srobár Lőrinc, Daxner Samu; Eperjesen Stodola Kornél, Érsekújváron Okániík Lajos dr- pozsonyi polgármester, Ungvárott Stripsky Ágoston állami erdőhi- vataili igazgató. Az agrárius párt listavezetője a törté­nelmi országokban Svehla Antal, Masata Fe­renc, Viskóvszky Károly dr-., a nagyszom­bati kerületben Branecky József, Érsekuj- várott Stefánek Antal dr. iskola ügyi referens. Duchaj János, Csömör István, Bob-dán Pav- lo szófiai követ, Turócszentmártonban Bla- hó Pál dr-, Halla János dr., Besztercebányán Petrovics János Medvecky Lajos dr., Liptó­szentmiklóson Bottó János dr., Jancsek Já­nos, Kassán Szlávik Mihály dr.. Zoch Sá­muel püspök Eperjesen Hodzsa Milán inL Kurfyák pártja Keletszlovenszkón is jelöl Tudósítónk értesülése szerint a ruszin autonóm földmives szövetség .pártja Kelet­szlovenszkón is áhít jelölteket, hogy ezzel el­lensúlyozza egyrészt az agráriusok, más­részt a nemzeti demokratáik jelöléseit. Kurtyák pártja ma a ruszinok táborában olyan népszerű, hogy keletsziovenszkói je­lölését nagy örömmel fogadták s egészen bizonyos, hogy ott is eredményeket fog elérni, mint Ruszinszkóban, Kommueista-szociáldemokrata verekedés Munkácson Tudósítónk jelenti: A cseh szociálde­mokraták első választási kudarcukat tegnap könyvelhették el Munkácson. Népgyülést hirdettek, amelyre fölvonultatták vezérüket, Necas képviselőt. A teremben alig 20—25 szocialista volt, ellenben 200-nál több kom­munista. A kommunisták már a gyűlés elején követelték, hogy Horovitz kommunista párt- titkárt engedjék szóhoz. A kiabálás orditozás- sá fajult. Necas jobbnak látta még idejében eltávozni- Erre a tömegben parázs vereke­dés támadt. A rendőrség fölosztana a gyű­lést. Felborult a zsidópártok egysége Kassai munkatársunk jelenti telefonon: A zsidópártok által folytatott tárgyalások ed­digi megállapodásai fölborultak. Kedden reg­gel, még mielőtt írásba foglalták volna a megegyezés szövegét, megjelent Singer dr., a zsidó nemzeti cionista párt prágai vezére, Weber pöstyéni főrabbi, a zsidó közgazda- sági párt vezetője előtt és a cionista párt bi­rodalmi végrehajtóbizottsága nevében olyan követelésekké! állott elő, amelyek a meg­egyezést szinte lehetetlenné teték. Ugyan­aznap este Eperjesről is jött néhány közgaz­dasági párti vezető politikus, akik a tárgya­lást tovább akarták folytatni. Ekkor azonban kiderült, hogy a zsidó nemzeti cinontsta párt a paktum ellenére már előre is úgy intézke­dett, hogy a választói listát az egész köztár­saság területén nem a paktumban megállapi- tott egységes zsidópárt nevén adják ki, ha­nem a zsidó nemzeti párt nevén­A megegyezés a legnagyobb valószínűség szerint felborulnak tekinthető. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza J 3 «.\ “ £ % D \ \ Saját készitményti finom férfi j£ í és ng| fehérnemű, asztal- t 4 \ ^ térítők és mindennemű lenáru £ J \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Apa és fiú vagy: Mi az, bogy — modern vagy? Az ötyén ötéves apa és huszonöté vés fia előt­tem vitatkoztak. Apáknak és fiuknak, öregeknek ■ és fia tál okinak minőiig van vitatkozni valójuk. Csak a végit írom le. Az apa: — Persze, a ti kótyagos fejetek . . . csu.pa szertelenség és bolondság • . . 1 — Nem. Mi csak modernek vagyunk. — Modern — modern — mindig csak ez a modernség. — Igen, mi modernebbek vagyunk, miint az apák, mint ahogy annak idején a mi apáink vol­tak modernebbek, mint a mi nagyapáink. — Mi nem voltunk soha -.modernek11. — Dehogy nem. Legfeljebb nem úgy nevez­ték akkor­— ? — Hisz a modernség . . . — No, #ha már itt tartunk, mondjátok már meg egyszer, mi is az tulajdonképpen, hogy — modern vagy? — Egyszerű: a modernség annyit jelent, mint együtthaludni a kor fejlődésével, a mával. Aki kapcsolatban van a mindenkori legfrissebb mával, az modern, persze abban a korban. A mo­dernség minden korban mást jelent. — Mást? — Egészen mást. — De liát mit jelen ma? — Az is egyszeri). Lelki összetettséget- egy­ségre törekvést,-uj megváltást. Ma az a legmo­dernebb, aki mindent megért, de semmisem kö­zömbös előtte, mert az összetettség . . . — Mi az, hogy összetettség? — Másfajta élet, sokoldalúbb lelki maradéka. — Hát mért lett volna más a te életed, minit • az enyém? És én mégsem vagyok ,-összetett11. — Pedig egész más volt. Több oldala volt , és több megrázó tragédiája. — Dehogy volt. — Fogadjunk. — No. — Mindegyikünk elmondja az életéből azo- 1 kát az eseteket, miikor más oldalról pillantotta meg áz életet, vagy miikor uj tragédIákat élt át, vagy mikor lelki megrázkódtatáson ment keresz­tül. Évek szerint­* Az ötvenötéves sorolni kezdte: — Öt nagy eseménye volt az életemnek, öt súlyos esztendő. 1889-ben az érettségi, az első nő és az első párbaj. Tiz évre rá az első önálló kenyér. Családot alapítottam és pályát választva birtokot vettem. Húsz évvel ezelőtt felgyűlt az istállóm és szemem láttára benn égett az öreg kocsis . . . Borzasztó volt • . . Ebben az évben megbuktam a választáson. Aztán jött a világ­háború, forradalom, kommunizmus — az egész egy nehéz- rossz álomnak tűnik fel — akkor vet­tem észre az első ősz'hajszálat a fejemen. És pár évvel ezelőtt az összeroppanás — el kellett adni a birtokot — hisz tudod — rá egy évre anyád belebetegedett — Felsóhajtott. A lmszouötéves kezdte: — Tizennégyben kidobtak az iskolából . . • Kórházat csináltak, egy félévig nem tanultunk. Tizenötben sebesülteket kötöztem. Tizenhat — az első viszony — ki akartam szökni a frontra. A Kárpátokból visszahoztak. Tizenhét: két osz­tálytársam meghalt a kórházban. Éjjel muníci ó - gyárban dolgoztam. Tizennyolc: érettségi, sze­relmes lettem és megkértem a kezét. Bevonul­tam. A tisztiiskóláiból kidobtak. A Monte-Grappa — 'gáz-támadás — a szakaszból öten maradtunk életben ■ . . Nyár — a Piave-csata — roham — két digóiba beledöftem — leestek . . . Megsebe­sültem. A lány már férjhez ment — kórház — egy asszony ápolt — első asszonyszerelem — két embert agyonlőttek Pesten, mellettem — szöke­vények voltak . . • Lőttem a munkásságra — muszájból . . . Október — Front mögött — lo­pásból éltünk, éheztünk. Egy lázadót felakasz­tattam — — Forradalom — karhatalmi század — az asszonyt elvitte egy német tiszt magával — Az asszonyt meg akartam ölni — megszöktek — Otthagytam a jogot — ügynök lettem — — Kitört a komimün — Besoroztak — a Ti­szánál elfogtak a románok — Szegeden ültem — Megszöktem- Pestre nem mehettem — egy szlo- venszkői gyárban dolgoztam, mint munkás — ki­mentem Ausztriába — Találkoztam az asszony­nyal — Az ura földbirtokos volt — állást adtak — De nem bírtam soká náluk — Parisba men­tem. Egy elektro-müh elvbe — Egy kozák ellopta megtakarított pénzem — otthonról semmi levél nem jött — akkor volt, mikor a birtok elment — öngyilkos akartam lenni — Egy munkás kihúzott a vízből — Az első levél vagy három éve j-Ött — anyiám már beteg volt — hazajöttem és beirat­koztam a technikára — azóta persze — — Elég, fiacskáin, elég — szól bele csende­sen a lázas beszédbe az apa mélabus hangja... Észrevettem- hogy a fiú hadarása nem tar­tott annyi ideig sem, mint az öreg koniótos re- m in i s zc énei á in ak e lm o n d-ás a. Még folytatta volna. — Közben — — Ne folytasd — f-iam — megnyerted a fo­gadást­A fiú lázas szeme és kipirult arca bel-e- csuklott. — Tán — nektek van igazatok — másképp láttok — és többet láttatok. A kezét szelíd súllyal tette a fi-u vállára. M in tégy elé g té t eln ek. A flu ránézett, elkapta a kezet és meg­csókolta. Nem szólt. Az öre-g megértette­*3

Next

/
Thumbnails
Contents