Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-30 / 245. (988.) szám

Magyar agirség ^uszinsúéban! Egész Ruszinszkó magyarsága egy szálig a némef-mmgy-ir blokkban A ruszinszkó kereszlóuyszocíalisfa párt az egységes lista mellett döntött — Nagy lelkesedés egész Ruszinszkóban — A P. M. H. eredeti tudósitása — Prága, október 29. Történelmi jelentőségű eseményről hoz hirt a táviró Ruszinszkóbói. A ruszinszkói magyarság, fölismerve a választás napok fontosságát úgy az autonóm Ruszinszkó, mint az itteni magyarság jövendőjére nézve, egyetlenegy választási biokba egyesült és ezt az egységet még azután is föníartotía, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a szlo- venszikói keresztényszoclalista párt nem tu­dott megegyezni a magyar nemzeti párttal és külön jelölőlistával, önállóan vesz részt a választásokban. Sőt a ruszinszkói magyarság vezérei még ennél is tovább mentek a ma­gyar egység utján és egyhangúlag ahhoz a nagy ellenzéki pártszövetséghez csatlakoz­lak, amelyet Szent-Ivány crélye kovácsolt össze. A nagy horderejű elhatározásról ung­vári szerkesztőségünknek következő táv­irata számol be: Ungvár, október 29. Lélekemelő lefolyású ülést tartott tegnap az egyesült ruszinszkói ellenzéki pártok vá­lasztási közös bizottsága Beregszászon. Hokky Károly, a ruszinszkói keresztényszocia­lista párt ideig'enes elnöke, előadta a pártközi bizottságnak, hogy pártjának a ruszinszkói pártok választási egyesüléséhez történt csatlakozásáról döntés és intézkedés végett jelen­tést tett az országos keresztényszocíaásía párt elnökségének. Miután a kitűzött határ­időre az elnökségtől semmi intézkedést nem kapott, sajnálattal jelenti be pártja nevében, hogy jóváhagyás hiányában az egységes ős?akos lista föntar.tása tárgytalanná lett. A bi­zottság keresztényszocialteía tagjai azonban ezen nyi’atkozat után egyhangúlag ünnepé­lyesen bejelentették, hogy az egység íöntortását mindenekfölött való nemzeti szükségnek tekintik és a ruszinszkói kereszíényszr 'ialista párt nevében még az elnök állásfoglalásával szemben is kitartanak az egységes magyar lista mel'ett s egyben késze1: csatla­kozni a magyar nemzeti párt által Szlovenszkón létrehozott német—magyar el­lenzéki biok listájához. Leírhatatlan lelkesedés fogadta a kereszbényszocialista párt megbizottainak ezen ál­lásfoglalását. Hokky Károly mégha ottan haj: it meg a közakarat előtt és kijelentette, hogy pártja spontán elhatározását magára nézve köfe’ezónek ismeri eb * A meglepő fordulatra a bizottság egyhangúlag kimondta hogy a ruszinszkói öslakospárt egyesíti listáját a sz’ovenszkói német—magvar listával, amelynek cime: „A gazdák szövetsége, a német iparospárt, a szlovenszkói németek és magyarok nemzeti politikai pár ja". Az elnöklő Korláíh Endre dr.. a következő szavakkal fejezte be a gyűlést: — Uraim, ünnepélyes nagy prianatot élünk e percben, őszinte hálámat fejezem ki a ruszinszkói magyarság nevében a kereszénysz.ocialista pártnak azon önzetlen, nemes ma­gatartásért, amellyel a nehéz piUanatokbanaz itteni magyarság sorsa iránt viseltetik. * A ruszinszkói magyar ellenzék ezen ál­lásfoglalása az eddigi politikai életünk leg­szebb, legkimagaslóbb eseményei közé tar­tozik. Ruszinszkó magyar vezérei ezzel biz nyitották azt, hogy egyetlen szavazatot sem fogunk a szétfő rgácsolódás miatt elveszíteni MisefeSiséöi wfte » magijar parlaniepfüei? Baross és Pakots képviselők a kisantaiit magyarságának elnyomatásáról — A nép szövetség problémája. az építkezésekre fordítandó munkabéreket és hasznot is. Mindazon akadályokat, melyek az építkezések elé a szloyenszkói hitelügy rendezetlenségével hárulnak, meg kell szün­tetni, ha a felénk nyújtott koldusbotot tény­leg. nem óhajtjuk kezünkbe venni. Különös gondot kell fordítani a Kereske­delmi és Iparkamarának a tanonckiképzésre és tanonciskolákra, amelyek abszolúte nem felelnek meg a követelményeknek. Nemkü­lönben figyelmet kell fordítani az ipari mun­kások továbbképzésére, hogy a kivándorlás utján elvesztett értékes munkásanyagot idő­vel pótolhassuk. Az itt felsorolt körülményeken kívül fe­nyegetik termelésünket a banktörvények életbeléptetésével járó következmények, amelyek a hitelviszonyokat hátrányosan fog­ják befolyásolni. Memorandum-indítvány — Fejtegetésem elején tárgyilagosságot ígértem és ennek megfelelően állításaimat igyekeztem kétségkívül elfogulatlan és poli­tikamentes tényezők megállapitásaivaI alá­támasztani. Nem hinném, hogy a Kereske­delmi és Iparkamara igen tisztelt igazgató- választmánya, melyre oly fontos gazdasági érdekeink védelme bízatott, fejtegetéseimet ne tenné magáévá és igy nem kételkedem abban sem, hogy azok orvoslására vonatko­zó javaslataimat elfogadja: indítványozom tehát, küldjön ki a Keres- kedelmi és Iparkamara igazgatóválaszt­mánya egy lehetőleg kevés tagból álló bizottságot, mely a gazdasági élet legfon­tosabb ágazatainak sérelmeit emlékirat­ba foglalva, ezí eljuttassa a köztársaság elnökéhez és a kultuszminisztériumokhoz, nemkülönben a most megválasztandó nemzetgyűlés egyes tagjaihoz és köve­telje Szlovenszkó és Ruszinszkó speciá­lis gazdasági érdekeinek az egész vona­lon való elismerését és gondoskodjék ebből folyólag az eddigi igazságtalansá­gok azonnali megszüntetéséről. — Tárgyilagosság, de mégis határozott­ság és bátor kritika vezesse az emlékirat szerkesztő bizottságát, miután gazdasági értékeink rohamos pusztulása nem enged további tétovázást és a tapasztalatok külön­ben is azt bizonyítják, hogy az érdekeink védelmére eddig használt módszerek nem megfelelők és nem mutatkoznak elégségesek­nek. A további eljárás módozatait is a válasz­tások után, ha a törvényhozás összetételét ismerni fogjuk, lesz célszerű megállapítani. ^AAAAAAÁAAAAAAAÁAAAAÁAáAAAAAAAAJ^ ◄ Fajának áru’ója az, > ^ ki centralista pártra szavaz. ^YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY. A magyar pártok a választási bizottságokban November 1-ig kell bejelenteni a járási fő­nökségnél a körzeti választási megbízottakat (ESŐ.) Miután a kormány november 15-ére kiirta a nemzetgyűlési (képviselő- házi és szenátusi) választásokat, fölhívjuk valamennyi pártszervezetünket arra, hogy a törvény értelmében minden községben, min­den választási helyiség mellett egy-egy kör­zeti választási bizottság fog működni, amely­nek feladata, hogy a választásokat vezesse. (Az egyezren fölüli lakossal biró községek­ben — tekintette] a parlament mindkét házá­ba történő választásra — föltétlenül min­denütt két körzeti választási bizottság fog működni, mig az egyezren aluli lakossal biró kisebb községekben a járási hivatal kö­zös körzeti választási bizottságokat is ala­kíthat.) Minden pártnak jogában áll ezekbe a körzeti választási bizottságokba egy-egy megbízottat és egy-egy helyettest bejelente­ni A bejelentések legkésőbb november hó 1-éig a pártoknak kerületenkint kiküldött választási meghatalmazottjai utján az illeté­kes járási hivatalnál (kerületi főnökségnél) kell megtörtnénnie. Pártszervezeteink tehát idejekorán állapodjanak meg a megbízottak és a helyettesek személyeiben és azokat jó­val november hó 1-je előtt (lehetőleg legké­sőbb október 26-áig) jelentsék be a párt leg­közelebbi központjánál, illetőleg a párt vá­lasztási meghatalmazottjánál. A bejelentés elmulasztása esetében a kerületi főnők ne­vezné ki a megbízottakat, természetesen a pártok megkérdezése nélkül. ^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÉLA Sorsjegyeket mindenki csak Merik és Tsa fraakházákan vesz, Dratissava, Ratfnitná ul. Telefon i-020 6s 23íi >. (YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY.YYYYVYY Budapest, október 29. Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése: A nemzetgyűlés mai ülését nagy érdeklődés előzte meg. Baross János és Pa­kots József képviselők napirend előtti fel­szólalásra kértek és kaptak engedélyt a ház elnökétől. Mindketten a trianoni béke által Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyarság gazdasági és kulturális érde­keinek védelme tárgyában szólaltak fel. Baross János: A népszövetség a kisebb­ségi kérdést elfogultan kezeli a kisantant javára. Foglalkoznunk kell ezzel a kérdés­sel, azért is — mondotta —,.mert a magyar kormány külpolitikája csődöt mondott. Ke­resnünk kell az újabb utakat és eszközöket, amelyek szerint külpolitikánkban ered­ményeket érhetnénk el. Alfökly Béla közbekiált: Határkügazi­tást! Baross folytatja: Igen, ehhez joga van Magyarországnak a Miller and féle kísérőle­vél alapján. A magyar társadalom sajnos annyira tunya, hogy nem törődik ezzel a kérdéssel. Pedig fájó sebek ezek: a világon élő magyarság harminc százaléka került a kisantant hatalma alá! Tizenkilenc esetben fordult a kisebbség panaszaival a népszövetséghez. Tizennyolc esetben egyszerűen átirt a népszövetség a kisantant álla maiihoz, hogy panasz érke­zett be. A tizenkilencedik esetet pedig alaposan letárgyalták, úgyhogy az érdekelt erdélyi és bánáti magyar telepesek bele is nyomorodíak! Az utódállamok hatalmi kormányai pedig minden eszközzel azon vannak, hogy gyö­kereiben kipusztitsák a magyar kultúrát. Ne gondolja a népszövetség, hogy a magyar közvélemény, a magyar kormány ezt ölhe­tett kézzel fogja nézni. Beszél ezután a csehszlovákiai magyar kisebbség jogsérelmeiről. Rámutat arra, hogy Szlovenszkón külön­leges tarifa és adózási rendeleíekkel végleg elpusztították a magyar nagy­ipart, A nemzeti becsületre hivatkozik, hogy ezt tétlenül tűrni tovább nem fcihct. Erdélyben még rosszabb a magyar ki­sebbség helyzete. Csehszlovákia ugyanis még ügyel a kul­turális mázra, de Románia keleti ciniz­mussal pusztít. A trianoni békeszerződés nevében tiltakozik az ellen, hogy Romániában más feltételeket állapítsanak meg a regati terület számára, minit Erdélyre és Resszarábia részére. Hivatkozik arra, hogy Magyarország külpolitikája eddig ebben a kérdésben semmiféle eredményt nem tudott elérni. Hi­vatkozik Teleki Pál gróf kijelentésére, aki megfontolás tárgyává tette azt, vájjon bent maradjon-e Magyarország a Népszövetség­ben vagy sem. Nincs más mód hátra, mondja, mint közvetlenül érintkezést keresni annak az öt nagyhatalomnak parlamentjével, közé­letével és társadalmával, amelyeknek zsíró­jában bízva irta alá Magyarország a trianoni szerződést. Mert van retorzióra is mód: a jóváfé'teli fizetés. Minthogy a trianoni szer­ződés kétoldalú szerződés, igy, ha velünk szemben nem teljesítik a kö­telezettségeket, úgy mi is kellő retorzió­val élhetünk. Alföldy. Újabb megszállás következik. Baross végül kijelenti, hogy a csehszlo­vák demokráciának anyagi érdeke a ma­gyarországi export. Kéri a kormánvt, hogy igyekezzék a kérdés megoldására mielőbb módot találni. Ezt csak úgy tartja lehet­ségesnek, ha a magyar bel- és külpolitiká­ban érvényesíthetik a demokrácia erejét. Pakots József felszólalásában kifejti, hogy áruig a kisebbségi kérdés Európában elintézést nem nyer, addig nem lehet meg­teremteni a nemzetek közötti békét. Nem­csak négy millió magyar kisebbség ügyéről van itten szó, hanem negyven millió kisebb­ség elnyomásáról. A magyar kormány nem készítette elő kellőképpen a nép?.:" « Mben Magyarország és a kisebbség ügyeit. Ma- mrszág antidemokratikus berendezőit állam, amelyben a jogegyenlőség elvei nem érvényesülnek, ez pedig hatalmat ad a szom­szédos államoknak arra, hogy a nagyhatal­maknál aláássák a Magyarország iránt érzett , esetleges jóindulatot. A magyar demokrati­kus ellenzék fájdalommal látja a népszövet­ségnek az utódállamok magyar kisebbségei­vel szembeni indolenciáját. 0 is felhívja a kormány figyelmét, hogy találja meg az utat arra, hogy a trianoni szerződést garantáló nagyhatalmak érdeklő­dését e kérdésekre felhívja. Utána Teleki Pál gróf szólal fel a le­fegyverzési kérdésről. Amig az utódállamok áll'ig fel lesznek fegyverkezve, addig ”«rópa békéjének biztonságáról nem beszélhetünk. A . népszövetség szervezeti hibákban szenved, , mert a közgyűlés a tanács és a titkárság 1 íilandóan keresztezi egymás ha kiskörét, * egymással ellentétes intézkedéseket tesz. l Lehet, hogy Németország belépésével a nép- szövetség oda fejlődik, amit a jogért és t erkölcsért küzdő emberiség kivá. De ekkor is legfeljebb Magyarország várhat segítséget tőle, de a kisebbségeik aligha. Ezért kéri a nemzetgyűlést és a kormányt, hogy tegyék megfontolás tárgyává, vájjon részt vegye­nek-e aktive is a népszövetség munkájában vagy pedig Magyarország csak mint meg­figyelő szerepeljen. lUfláSfÓIZ: 200 lí Prága, október 29. A belügyminisztérium választási rende­leté még nem látott napvilágot akkor, ami­kor a prágai főiskolák és a különböző-diák- népjóléti intézmények tábláin megjelentek a cseh agrárszervezeteik fölhívásai: a közeli választásokra agitátorok kerestetnek kétszáz korona napidijjal Jelentkezéseket elfogad a cseh agrárpárt itt és itt lévő titkársága. Nagy a diáknyomor Prágában s igy nem csodálható, hogy az iskolai év elején kiürül­nek az egyetem padjai s az egyetemi polgá­rok a tankönyv, a bonckés, körző helyett a cseh agrárpárt agitációs kiskátéját ragadják a kezükbe s minden politikai meggyőződés nélkül indulnak el a Judás-munka végzésére. Ha á napnak bármely órájában kime­gyünk a prágai pályaudvarra, olyan kép tá­rul elénk, mint a karácsonyi vagy a nagy va­káció előtt. Azok a fiatalemberek, akiket az egyetemek környékén láthattunk, csapatos­tól szállnak be a Szlovenszkó és Ruszinszkó . felé induló vonatokra, hogy kel-három hét i alatt az agrárpárt kifogyhatatlan pénztárai­ból négy-ötezer koronát megszolgálhassanak. , Úgy látszik, hogy a leí'kiismeretnek utol­só kis szikrája is kialudt az emberekben, akik a jövő reménységét, az ifjúságot erre a lélek ölő munkára kibérelik, akik a tanulásra, szánt időnek oly drága heteit judáspénzen megvásárolják s a diákok anyagi nyomorú­ságát arra használják föl, hogy nemcsak be­folyásolják őket, hanem még kutmérgezö munkára is utasítják. Elfacsarodik az ember szive, amidőn a kutmérgezö munkára induló, naiv ifjak be­szélgetését hallja az ember a vonatnál: „Hát te hová mégy?" — „Én Kassa vidékére." — „De hiszen te Nagyszombat vidékéről szár­mazol “ — „Igen, ez igaz, de ott mindenki ismer s adna nekem az apám, ha megtudná, hogy a cseh agrárpárt javára agitálok.,.“ Lassankínt kiderül, hogy az ifjak egyike sem megy a saját vidékére, sőt messze elke­rüli azt, nem azért, mert senki sem próféta a saját hazájában, hanem azért, mert az apja kiporolná a kedves csemetéjét, hogy ez a cseh agrárpártnak agitál. Sőt azt is elleshet­jük a beszélgetésekből, hogy a jeles cseme­ték nem is értesítik szüleiket arról, hogy Prágából eltávoznak s a fiáért remegő anyai szív sem érzi meg talán, hogy a család fél­tett kincse most nem a tudós professzorokat hallgatja, hanem ő maga butítja valahol a népet. Nem keressük a hibát a nyomorral küz­dő diákokban, akik kényszerítő körülmények hatása alatt minden kereseti forrás után kapva kapnak; ámbár jogosan tehetjük föl azt a kérdést is, hogy egy húsz—huszon­négy^ vés fiatalember nem tudja-e megérteni és fölfogni, hogy judásmunkát végez akkor, amidőn apja, családja, sőt a sajátmaga meg­győződésével ellenkező politikai nézetek hir­detésére vállalkozik. De utálattal és undorral kell, hogy elforduljunk az ifjuságrontó cseh agrárpárt ellen, amely üzletet csinál a diá­kok nyomorúságából s azt a saját hasznára akarja kiaknázni. A választóközönség számára pedig a kö­vetkező tanulságot vonhatjuk le ebből az ifjuságrontó munkából: Ha a faluban megje­lennek ezek az önmagukat árusító ifjoncok, hallgassa meg őket a közönség békében s ha jói kibeszélték magukat, csak azt kérdezzék meg tőlük, hogy ezt, amit elmondottak, a bölcs professzoraiktól tanultáfí-e? Hát a lec­két már tudják-e? És a mama mit szólna ah­hoz, ha tudomására jutna, hogy kedves fiacs­kája itt papol s nem tanulja a számtant Prá­gában? . Egy cseh lap nemrégen kérdést intézett több közéleti kitűnőséghez arra vonatkozó­PftTCek, október 30.

Next

/
Thumbnails
Contents