Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-27 / 243. (986.) szám

Ketírcf, oTítőbe? 27. Egy amerikai magyar házaspár viszontagsága háborún, hadifogságon és közbeesett uj házasságon keresztül. — A P. M. H. levelezőjétől. — Newyork, október 23. Ezelőtt nyolc évvel, mikor még javában dul't a háború Európában, Kerekes András, aki akkortájban 28 éves volt és Newyork- ban, lakott feleségével, Gombos Annával, elhatározta, hogy hazamegy Magyarországba és segít a muszkákat legyőzni. Mivel ameri­kai állampolgár volt, ezt könnyen megte­hette és egy szép napon elbúcsúzott fiatal feleségétől és átvitorlázott Európába. Ez nyolc évvel ezelőtt, 1917 szeptember 7-én történt. Gombos Anna várta-várta a levelet, de csak nem jött. Nem hallott az uráról semmit, csupán annyit és azt is ke­rülő utón a sógora révén, hogy elment a háborúba és nem irt, sem más utján nem kaptak hiirt róla. Annyit tudott csak meg Amerikában a felesége, hogy Kecskeméten beállt katonának és kivo­nult a frontra. Galíciába vitték és ott bi­zonyára elesett, mert soha semmi hir nem jött tőle vagy róla. Gombos Anna a háború befejeztével is csak várta, hátha jelentkezik az ura, de mi­vel hiábavaló volt minden várakozáo, fel­keresett egy newyorki magándetektívet 's megbízta, hogy kutassa ki, mi történt Kerekes Andrással a háborúban, él-e vagy meghalt. Az asszonynak ugyanis derék kérője akadt és szeretett volna hozzá férjhez menni. A detektív a katonai hatósá­gok révén megtudta, hogy Kerekes András mint eltűnt van elkönyvelve az ármádia könyveiben és azt az értesítést kapta Budapestről, hogy valószínűleg meghalt, ha mostanáig nem jelentkezett. Ez a hivatalos értesítés Gom­bos Annát özvegynek minősítette és az asszony férjhez is ment kérőjéhez, Grill János péksegédhez. Grill Jánossal élt vagy három esztendeig, boldogan és megelégedetten, mikor automo­bil-baleset következtében Grill meghalt Gombos Anna felvette az özvegyi fátyol! és meggyászotta Grillt, mint az első f'rjet is annakidején. Alig múlt el egy esztendő, megjelent a r.ewyorki magándetektív irodájában egy omber, aki magát Kerekes Andrásnak mondotta és megbízta a detektívet, keresse meg felesé­gét, akit ezelőtt nyolc évvel itt hagyott Ame­rikában és aki eltűnt. Elmondta, hogy már négy esztendeje keresi, orosz fogságban volt három évig és csak 1921-ben került vissza Am rikába. Azóta folyton keresi a feleségét, de nem tud ráta"lni. A detektív természetesen tüstént megállapította, hogy Kerekes András az ő egykori kliensének. Gombos Annának a férje, azonban, hogy kihez ment férjhez és hova került Gombos Anna, azt nem jelezték az iratok. Az is bizonyosnak tetszett, hogy most a második férje neve alatt cl vala­hol, ha még él. Háromhetes kutatás után végre a detek­tíviroda megtudta, hogy Gombos Ann« Grill Jánoshoz ment férjhez és ez a nyom vezette el a detektívet először Akron-ba, Ohio ál­lamba. ahol Grill meghalt, majd Lotus Hifi Farmra, New-Jersey á’lamba, ahol Gombos Anna az utóbbi évben degozott. Gombos Anna éppen jegyben járt egy másik férfival. Nagy volt a boldogság, mikor annyi esztendő és annyi szomorúság után ismét találkoztak. Valóságos regény tehát ~nnek a két embernek az élete, akik közé önhibájukon övül egy meghalt férj férkőzött, aki tulaj­donképpen nem is volt törvényes férje az asszonynak, mert a házasság semmis lett volna, ha élt ~ olna rs Grill János. ^ Békefi-Friedmann, Hodzsa és Du- ► 2 chaj „magyar" parasztpártjának ► j három főkolomposa közül £ 4 melyik a MAGYAR? ^ Tafearin „Tank*4 Vinobrady. Mákovcova uíice s a többi változatos program. Magyar táncosnők szer- íVltstvc. Szünetben a közönség táncol. Kezdete 10 árakor KSBBBBBBBBBBBBBtiBBBBBfUBBBBBlBBBBU fgpíga JsíaKospárr üasziaszüóban A magyar nemzeti, a keresztényszocialista és a fogpárt választási egy­ségre lépett — Egész Ruszinszkó a német-magyar biok szövetségében (Ruszinszkói szerkesztő ségünk távirati jelentése.) , , Beregszász, október 26­A ruszinszkói magyar ellenzéki pártok a magyar lelkiismeret és a történelmi szük­ségesség parancsszavát követve Ruszinszkóban létrehozták a magyarság teljes válasz­tási egységét. A ruszinszkói kisgazdapárt még szerdán egyesült a jogpárttal, amidőn a beregszászi pártelnöki tanácskozáson Korláth Endre dr, az egységesítés mellett mondott ok­fejtését magáévá tette. Korláth Endre dr. kifejtette, hogy az egységes, váll vetett munka érdekében és a választási harc sikeres lefolytatása céljából szükséges, hogy a ruszinszkói ellenzéki pártok a keresztényszocialista párt kivételével a nemzeti gondolat alapjára helyezkedve, „Ruszinszkói Országos Magyar Nemzeti Párt" név alatt merjenek a választási küzdelembe, de a keresztényszoc. párttal továbbra is pártszövetséget alkot­va haladjanak azon cél felé, mely a ruszinszkói magyarság és őslakosság minden irányú érvényesüléséhez vezet. A beregszászi kisgazdapárti értekezlet ezen érvelés alapján el­határozta, hogy a Szlovenszkói Magyar Nemzeti Párttal és e párthoz csatlakozó más pártokkal közös listán megy a választásokba és a keresztényszociaüsta párttal is e közös lista alapján biztosit együttműködést. A ruszinszkói magyar nemzeti párt és keresztényszociaüsta párt közös választási bizottságának szombaton délelőtt tartott ülése végre meghozza a keresztényszociaüsta pártot szintén magába záró vé leges és teljes ellenzéki írontegységet A delegáltak egyhangúlag az egységes lista mellett foglaltak állást. A választási párt végleges neve: ry Oslakospárt Az oslakospárt listájára a bizottság a következőket jelöli: 1. Korláth Endre, 2. Szabó Lajos, 3- Bakó Gábor dr. A fovábbi helyekre titkos szavazással a következők kerültek: Hettyey Bertalan, Boros Zsigmond, Földes János, Nagyiday Ferenc, Bernjén András. A szenátusi listára közfelkiáltással a következőket jelölik: Egry Ferenc, Háííaludy Ferenc, Limbach Emánuel, Weisz Mihály és Ács Lajos. Az egységes lista híre egész Ruszinszkóban nagy lelkesedést keltett. (r) Tart a telisé ni háborúskodás Nagy görög csapaíösszevonások a fronton — Bulgária Görögországot, Görögország Bulgáriát okolja — Sok halott, hadifoglyok, tízezer menekült, állandó bombázás Prága, október 26. A locamói eredmények nyílt arculcsapása az a könnyen veszedelmessé váló konfliktus, mely napok óta tart már a Balkánon s a népszövetségi tanács rendkívüli összehívását is szükségessé tette. Ha meggondoljuk, hogy a népszövetségi ta­nácsot még Németország felvétele ügyében sem hívták össze most, a locamói napok alatt, érez­hetjük, mennyire szivén fekszik Chamberlainnak és Briandnak — akik személyesen is ott lesznek a hétfő délutáni párisi ülésen — a görög-bolgár ellentétek kiegyensúlyozása- Az incidens egy ha- társértésfoől keletkezett, melyet állítólag a bolgá­rok provokáltak. Szófia ugyan erélyesen cáfolja ezt — s a viliág közvéleménye is a bolgár állás­pont felé hajlik —> de a görögöket mi sem gátolja abban, hogy nehéztüzérséggel, tankokkal, repülő­gépekkel teljes hadi rendben induljanak Belasmi- cától keletre, a Rupel-szoros közelében észak felé. S ha tényleg bolgár támadás volt is a kiin- dulópont, valószínű, hogy egy-két felelőtlen tol- vaj-komitáesi, ahelyett, hogy bolgár területen rabolhatott volna, átkalandozott a szomszédos Görögországba, amit már a Balkánon nem sza­bad igen tragikusan venni s ez okozza a bajt. Egy-két komitácsi miatt nem lehet sehol háborút produkálni s ezért a felelősség okvetlenül görög részen van. Szavahihető források szerint pedig a konfliktus a következőképpen keletkezett: egy görög patrul bolgár területre jött, ahol visszavo­nulásra szólították fel. Mikor nem engedelmeske­dett, a bolgár határőrök az egyik görög katonát agyonlőtték. Bosszúból törtek ezután elő az erős görög csapattestek. Az egész incidens teljesen görög szisztémára vall s ugyanolyan színezetű, mint Hellasz fiainak három év előtti kistázsiai csúfos végű próbálkozása, mely a törökök ké- születlenségét kihasználva hódítani akart, de megtört Kemál pasa agilitásán. Kíváncsian vár­juk a népszövetség döntését, mert tagadhatatlan, hogy e konflikus -szanálása" újabb, nagy erőpró­bája lesz a genfi gyülekezetnek. Szófia, október 26. Tegnap éjjel két gö­rög század előnyomult Petrics bolgár város felé. Gyalogsági osztagok Csiirbanovo falu­nál átlépték a Struna folyót. A megszállott falvakban a görög csapatok íölgyujíottak né­hány házat és malmot. Este kilenc órakor a görögök kissé visszavonultak, de a tüzérségi tűz nem szűnt meg. Ezzel ellentétben, eddig még egyetlen bolgár ágyú sem válaszolt a görögök tüzelésére. Szombaton délután a görögök egy-két helyen fehér zászlót tűztek ki, de amikor a bolgár katonák, mit.sem sejtve, közeledtek, heves tűzzel fogadták őket, úgy, hogy a bolgárok ismét több halottat vesztettek. Eddig hét falut szálltaik meg a görögök s a megszállott vidéken a legnagyobb ke­gyetlenséggel járnak el. Topolnica faluban egy fiatalembert anyja szeme láttára gyilkol­tak meg, egy öregasszonyt pedig kegyetle­nül megkinóztak. Több száz bolgár kiván­dorló a megszálló csapatok kezébe került, amelyek mint hadifoglyokkal bánnak velük. Kalíow bolgár kül ügy miniszter ma ismét távirattal fordult Briand francia külügymi­niszterhez, amelyben a helyzetet ecseteli és gyors elégtételt vár. A táviratban többek között megcáfolja azokat a híreket, amelyek görög forrásból származnak és előzetes bol­gár támadásokról szólnak. Egyetlen bolgár katona sem volt görög területen. Bulgáriát a népszövetségi tanács hétfői rendkívüli ülé­sén Morfow párisi követ fogja képviselni. A legújabb jelentések szerint Petric vá­rosán kívül Stiperica és Petrovo falva­kat is bombázzák a görögök s a lakos­ságnak több halottja és sebesültje van, A görögök mindenütt lövészárkokat ásnak. Athén, október 26. Hadslkiiriakos görög külügyminiszter, aki a tegnapelőtt lemondott Rentis helyébe lépett, táviratot intézett a népszövetséghez, amelyben vázolja a bolgár támadás lényegét. Szerinte a görög kormány kénytelen volt támadólag föllépni, mert meg kellett védenie és meg kellett tisztítania ál­lamának területét. A görögök eljárása minden tekintetben legitim volt. A görög távirati iroda erélyesen megcá­folja azokat a bolgár forrásból származó je­lentéseket, amelyek szerint a. görög csapatok bolgár hadifoglyokat gyilkoltak volna meg. Azt a kevés bolgár katonát, akit a harctéren elfogtak, Szalonlkibe szállították. A mecadóniai görög hadvezetőség jelen­ti, hogy bolgár komitácsik egyes falvak­ban a házakba bújnak el és lesből rálő­nek az átvonuló görög katonaságra. A komitácsik ellen magától értetődően eré­lyesen lépnek föl a görögök. — Pripe- csani községben tegnap bolgár csapat­összevonások történtek, amelyekről a görögök kellő időben tudomást szereztek, úgy, hogy sikerült szétugrasziani a gyü­lekezőket. Szófia, október 26. Bulgáriában óriási izgalom uralkodik a görögök igazságtalan előnyomulása miatt. Egyes sajtóorgánumok mindinkább jobban követelik a háborút. Hi­vatalos helyen ismét megcáfolják a görög ál­lításokat, amelyek szerint bolgár csapat ok léptek át először a görög határon s az első lövés is bolgár részről esett volna. A határszéli városok bombázása egyre tért, a menekültek száma pedig már 15 ezerre emelkedett. Még a szófiai szociálde­mokrata lapok is elitélik a görögök támadá­sát és a kormány viselkedését teljesen mél­tónak találják. London, október 26. Chamberlain ma a görög-bolgár korJiktus miatt összehívott népszövetségi tanácsülésre Párisba ' utazik Beavatott körök szerint az angol külügyi államtitkár felhasználja az alkalmat, hogy Brianddal, Vanderveldével és Scialojával tárgyaljon a német lefegyverzési jegyzékre adandó válaszról. Petrics városát elfoglalták a görögök Szófia, október 26. A görög tüzérség és gyalogság tegnap délután erős tüzérségi elő­készület után elfoglalta Petrics bolgár várost. A iai?üé» „személues* államosítása Szlovenszkó, október 26­(agy.) A nem állami tanítók úgynevezett személyes államosítása egyelőre kátyúba jutott. A Szlovenszkói Magyar Általános Tamitó Egyesület a múlt évben megszavaz­tatta tagjait és azok többsége a személyes államosítás mellett foglalt állást. Az Egye­sület vezetősége elég óvatos volt ezt bizo­nyos kormányengedményektől feltételezet­ten előterjeszteni. Ezeket a feltételeket az is­kola ügyi miniszter elutasította. Hogy az ál­lamosítandó felekezeti és községi tanítók ne legyenek áthelyezhetők, ez olyan szol­gálati pragmatikának vetné meg alapját, amelyet a kormány sohasem nyújthat állami alkalmazottaknak. A miniszter kijelentette, hogy az állam alkalmazottaival korlátlanul rendel­kezik. A másik kikötést sem fogadta el a mi­niszter, azt, hogy minden tanítót vegyen át és erre fentartotta a válogatás jogát, kije­lentvén, hogy csak a neki megfelelő tanító­kat veszi át. Nem is egy, de egyszerre két kosarat is kapott a magyar tanítók egyesülete, amelyre nem volt szüksége. A magyarságnak kultu­rális ereje iskoláiban és pedig felekezeti és. község: iskoláiban van. Ezt az erőt pedig az iskola felett való rendelkezés adja meg neki és az a garancia, hogy tanítóit mrga választ­hatja. Hogy most az iskolafentartók befolyá­sa az iskolákra csökkent, az annak a törvény’ és jogellenes állapotnak a következménye, amelyet az iskolaiügyi miniszter és annak hatósági szervei kifejlesztettek, akik statá- riális jogokkal vannak felruházva és akik ezeket a jogokat a védtelen és nekik kiszol­gáltatott tanítókkal szemben gyakorolják is. Kétséget nem szenved, hogy a magyar tanítóság ma szolgálati pragmatika nélkül ki van szolgáltatva a fajilag tőle teljesen ide­gen tanfelügyelőknek. Egyes gyenge jelíle- mek ezt úgy vélik magukra nézve kedve­zően hasznosítani, hogy csuszó-mászó mó­don igyekeznek feltűnően „nazdarozvu ‘ és a kegyeiket keresni. Holott erre a gerincte- lenségre igazán nincsen szüksége annak, aki a kötelességét lelkiismeretesen teljesíti. A ta­nítóság védelmére alakultak a katolikus is­kolaszéki tanácsok minden kerületben, ame­lyek minden sérelmet orvosolni igyekeznek és jogvédelmet is nyújtanak a hatalom túlka­pásaival szemben. Az államosítás ténye tehát a végleges kiszolgáltatást jelenti, amelyen segíteni se lehet. Deák Ferenc azt mondotta, hogy „amit •erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse visszahozza", a jogok fentartásá- ra nézve pedig azt hirdette, hogy „amely joghoz ragaszkodunk, az a miénk marad, ha elkobozza is a hafialom, de amelyről lemon­dunk, azt vissza nem szerezhetjük." Ezért ragaszkodunk mi a felekezet' és a községi Iskolához; előbb-utóbb ei kell következnie az időnek, hogy kulturális autonómia kereté­ben, azokkal mi fogunk rendelkezni, a mi embereink utján. Nincs szükségünk sem személyes, sem személytelen államosításra, hanem igenis szükségünk van megbízható, nemzetükhöz és fajukhoz hű magyar tanítókra. Azt a dajkamesét kellene kiirtani a magyar tanító­ság köztudatából, mely azokat teljesen meg­mételyezte, hogy a nem állami tanítók illet­ményeik túlnyomó részét az állam fizetik Roppant tévedés. Mi fizetjük azt, adózók. Engedjék el az adófizetést, a tanítóink fize­tését haladéktalanul megduplázzuk belőle. Az állam azért szed olyan hallatlanul súlyos adókat, hogy ebből kötelességét teljesítse a közoktatással szemben. Ez a gondolkozó emberek logikus felfogása, nem pedig az, hogy a tanítói fizetéskiegészitések forrása a kormány kegy. Ne kívánják az államosítást a magyar tanítók, mert mai nehéz helyzetük még ne­hezebbre fordul. Ne hallgassanak a sajnos, nagy számmal handabandázó destruktív ele­mek lármájára; ezek vagy szociáldemokrata és kommunista ágensek, vagy a kormány szekere elé fogott lógósok. A magyar nem­zeti politika egyik pillére az iskolán nyug­szik, melyből a kultúra árad elő. Mi azt akarjuk, hogy a magyar iskola magyar kul­túrát terjesszen és meg fogjuk tisztítani az oda becsempészett ellenséges tendenciáktól. A jogfosztások állapota örökké nem tarthat, az állampolgárságot rendeznie kell az állam­nak, ha jószántából nem akarná, nemzetközi nyomásra. Kulturális elnyomatásunk és számki vetésünk napjai is lejárnak és feléled önrendelkezési jogunk. A személyes államo­sítás ennek a jognak a megszűnését monda­ná ki, erről azonban mi lemondani sohasem fogunk­A magyar tanítóra életkérdés az áthe­3 r

Next

/
Thumbnails
Contents