Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-25 / 242. (985.) szám

Vasárnap, október 25, M —ni­.......... A százéves Straisss János '-05 keringökirály régi császárvárosa — Jókai Mór mint iibrettista Prága, október 24. Ma van .száz éve annak, hogy Strauss •János, a bécsi keringőkirály megszületett. Apja és a hírneves Lanner vetekedtek akkor a fényes császárváros kegyeiért. Már szinte gyerekkorában a legnagyobb sikereket érte és amikor később a világhírű Strauss-zene- kar élére állt, dirigensi pálcája varázserővel hatott és Bécs Európában mint a „Kék-Duna- LvaJcer“ városa lett ismeretes. Mindezzel azonban Strauss nem elége­dett meg és az operett felé fordult. Termé­szetesen francia szerzők uralták Bécs szín­padait és a fiatal zeneszerző is behódolt a di­vatnak. Első kísérletei rendkívül ügyesen egyesítik a francia cselekményt és a bécsi légkört. Dallamai forrása kiapadhatatlan. Egyszerre azután megszületik a „Denevér** és vele a bécsi operett, mint műfaj, amely méltón sorakozik a többi metropolisok ha­sonló műfajai mellé. A „Denevérétől Lehár Ferencig alig történt nevezetesebb újítás a bécsi operett világában. A háromnegyedes ütem száz éven át dominált és a történelem véletlenjei közé tartozik, hogy a keringőt a Jazz Bánd akkor váltotta föl, amikor a mon­archia sorsa már meg volt pecsételve és a császárváros idegen nemzetek vásári zajá­ban önmagáról, múltjáról és Strauss János­ról megfeledkezett. Száz év előtt... Jókai Mór világa volt. Ha akkoriban a zeneszerző összeült az Íróval, még igaz lel­kesedés hatotta át őket. Amikor a „Cigány- báró“ készült, Jókai igy ir Straussnak: .. hiszen nekünk az alkotás nem fá­radság, hanem gyönyör. És mi tudjuk, hogy egy heti lelkes munkával többet alkotunk, mint amennyit hatheti abszolút munkátlan- sággal elmulasztunk. Ezért kérem önt, te­kintse a „Cigánybárót** Iddércnek, amely a mű befejezéséig ott térdel a mellén és a lelki­ismeretén. Személyes érdekeim nem jönnek számításba. Főcél a művészi föladat lehető legtökéletesebb megoldása.** Később egy Jókai által megírandó ope- raübrettóról leveleznek és Jókai fantáziájá­ban már meg is születnek az egyes fölvoná­sok. A kor gyönyörű naivitásával igy ir erről: > „... és a harmadik fölvonás az Adria partján játszik egy elvarázsolt kastélyban. Az eleje viharos, diabólikus, a közepe legen­dám és szentimentális és a vég: Örömmá­mor, nászinduló, népköltészet.** A Jókai—Strauss-operából, sajnos, nem lett semmi és Jókai helyére később Dóczy Lajos lépett, akinek Strauss-szal együtt irt „Pázmán lovagja** Becsben nagy sikert ara­tott. Strauss János rendkívül könnyen kom­ponált és keringőit szinte a régi Bécs légkö­réből: kék Dunából és arany sugarakból szőt­te. Schnitzer, Strauss legmeghittebb barátja, elmondja, hogyan született meg a leghíresebb keringő, a „Frühlingsstimmenwalzer*. Mialatt Strauss a „Cigánybárón** dolgozott (és ezt éjjel-nappal tette, mert a munka érdekelte és lelkesítette), mellesleg ez a leghíresebb val- cere jutott eszébe. A témát szokott könnyel­műségével a többi száz téma mellé irta föl és csak amikor látta, hogy éppen ez a téma milyen óriási hatást vált ki az emberekből, dolgozta föl. Egy évszázad a klasszikus zenében is igen sok nagy nevet mos el. Mi bizonyítja a bécsi mester valódi nagyságát jobban, mint az a tény, hogy a „Frühlingsstimmenwalzer'* hangjainál még ma is fölragyognak a szemek é.s a lábak egyet-kettőt-hármat lépnek: ke­ringőt, a rég elfeledtet. n, p. (*) A Földessy-társulat Érsekujjvárott. Érsek- újvári tudósítónk jelenti: November 3-án kezdi meg Földessy Sándor délszlovenszkói szintiár sa­látával két hónapra tervezett színházi szezonját. A szezonnyitó előadáson A nóta vége című Zer- kovitz-operettet mutatják be. Faragó Ödön szlovenszkói színtársulatá­nak műsora Kassán: Vasárnap délután Viola és Tolnay felléptével: Frasquita, Lehár nagy operettje. Vasárnap este Viola és Tolnayval: Nótás kapi­tány. Hétfő: Ferenczy Máriáimé első fellépése hosszas betegsége után; először: Masa pénzt keres, Verueuil-vigjáték. r A vasárnapi sportesemények már teljesen a futball jegyében állanak. Prágában a Sparta— CsAFC kupadöntőmérkőzés miatt játéktilalom van. Az egyedüli meccs valószinüleg nagy néző- közönséget fog vonzani. A meccs kimenetele nem lehet kétséges, bár a CsAFC ismert arról, hogy a ligában ő okozza a legnagyobb meglepetéseket. — Budapesten a bajnoki mérkőzések mind­inkább érdekesebbé válnak. Az MTK váratlan veresége, a Vasas és az FTC hatalmas előre­törése teljesen felbontotta a papírformára épített bajnoksági esélyeket. A holnapi nap legérdeke­sebb mérkőzése az NSC találkozása a bajnok­verő Vasassal lesz. Az NSC, amely eddig veret­lenül áll a tabella élén, nagyon erős ellenfelet kap a feljavut Vasasokban. A legjobb formájukat kell kijátszaniok a fekete-fehéreknek, hogy veretlenségüket megőrizhessék. Az MTK a Kis­pesti AC-ot kapja ellenfeléül. A bajnokcsapatban már játszani fog Opata is, akit a tartalék Bús nagyon is „busan“ pótolt. — Az FTC a BEAC-cal játszik lágymányosi pályán. Az egyetemisták saját hazájukban valószinüleg kemény feladatnak fognak bizonyulni. Az UTE a 33 FC-bal játszik Újpesten, a III. kerületiek pedig az Erzsébet­városi TC-ot látják vendégül. — A prágai DFC vasárnap Kladnóban vendégszerepei az SK Kladno ellen. — Két nemzetekközi mérkőzés is szerepel a vasárnap programián. A német-svájci válogatott Baselben, a holland-dán Amszter­damban kerül eldöntésre. Újlaki Rezső él. Erdélyi lapok nyomán mi is hirt adtunk arról, hogy Újlaki Rezső, a ki­váló magyar atléta Lúgosán meghalt. Mint Ko­lozsvári tudósítónk jelenti, a hir nem felel meg a valóságnak, mert Újlaki csak súlyos betegen fekszik az elmegyógyintézetben. A magyar-osztrák válogatott birkozómérközés holnap folyik le Bécsben. Az olasz-magyar válogatott mérkőzésre a magyar csapat válogatott keretét vasárnap este állítja össze Máriássy szövetségi kapitány. 16—18 játékos kerül Hogan mester kezei közé. akiket az két hétig fog trenírozni az év utolsó nagy meccsére. Máriássy dr. szerint a válogatott csapat fedezettsora már megvan, csupán a hát­védek és a csatársor okoz. neki gondot. A csatársorban sok függ attól, hogv a most hosz- szabb idő óta pauzáié Opata milyen formát fog az elkövetkezendő két vasárnapon kijátszani. Az olaszok szintén naivban készülnek a válogatott mérkőzésre. A trlálmérkőzés kapcsán érdekes tervet akarnak megvalósítani. Az Olaszország­ban tartózkodó magvar játékosokból álütanak ki egy válogatott, csapatot és azt játszatlak novem­ber elsején az olasz válogatott ellen. Az olasz- országi ,.magvar“ csanat a követi 76 iá+A-nsok- ból alakulna: Fehér. Kutik. Veréb. Viola, Peics Prága, október 24. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara' a háború előtt rendszeresen összefoglaló évi jelentést adott ki német, francia és an­gol nyelven. A háború óta most először adott ki újra egy ilyen könyvet, amely 151 oldalon mutatja be a háború utáni Magyarország kereskedelmét és iparát. Az uj mü igen gaz­dag statisztikai anyagot hoz és az ipar min­den ágára kiterjeszkedik. Az előszó elmond­ja, hogy a háborús összeomlásról annyi sta­tisztikai könyv jelent eddig meg, hogy fölös­leges volna ezúttal ismétlésekbe bocsát­kozni. Elég rámutni arra a területveszteségre, amely Magyar- országtól nemcsak az ország két har­madát szakította el, hanem legfontosabb erdőségeit, vas, réz, ezüst, arany, só­bányáit, továbbá a szénbányák legna­gyobb részét. Mig Magyarország területileg kéthar­madot vesztett, a lakosságból kétötöd ma­radt meg. E tények összevetése többet mond, minden vaskos kötetnél. A két for­radalom és a román megszállás az orszá­got elszegényítette. Az ország mégis megtett mindent arra nézve, hogy a megmaradt for­rásokból merítsen és a megcsappant terme­lést évről-évre emelje. Az arany korona de­valvációja óriási erőfeszítéseket igényelt, de még ezek árán sem sikerült az egyensúlyt helyreállítani. Most, amikor Magyarország végre megkapta a gazdasági önállóságot, kereskedelmi politikáját hozzáidomitotta az európai gazdasági politikához. Az uj gazdasági politikának köszönhető, hogy ezekben a nehéz idökbcoi sikerült az ország produkcióját emelni. J 1924-ben befejeződött a közlekedési esz­közök, különöskén a magyatf államvasu­tak újjászervezésé, Simoka, Wilheim, Jeszmás, Tritz, Hirzer, Weisz, Hajós, Úrik, Wéber. — Az olaszoknak különben kitűnő próbagaloppot nyújt a jugoszlávokkal no­vember 4-én való találkozásuk is. — Az olasz­magyar meccs helyét most már végleg az FTC pályára tette a MLSz. miáltal a viszály közte és a zöld-fehérek között megszűnt. El a Fi de Fától! Az elmúlt héten Liverpool­ban Nagybritánia futballszövetségei értekezletet tartottak, amelyen nyiltan kifejezésüket adták a FIFA-val szembeni elégedetlenségüknek. Svéd­országban és Svájcban is, tehát azokban az országokban, ahol az amatőrizmus még mindig Ideális formák között uralkodik, mindinkább gyökeret vert a Nemzetközi Labdarugó Szövet­ségtől való elválás gondolata. Ismeretes, hogy Svédország követe elhagyta a prágai kongresz- szust is, amiért az az amatőrség fogalmát tel­jesen nem tisztázta. Az amszterdami Telegraaf jelentése szerint a legközelebbi időben Brüsszel­ben ankétra gyűlnek össze Svédország, Belgium, Svájc, Finnország, Magyarország és Ausztria futballszervezetének kiküldöttjei. Ezen az össze­jövetelen definiálni akarják az amatőrség fogal­mát és pedig oly formában, hogy mindazon já­tékos, aki bárminemű dijat vagy segélyt kap, professzionistának tekintendő. Ez a meghatározás egybevág azzal a határozattal, hogy az 1928. amszterdami olimpiászon csakis tiszta amatőr- futballt játszó országok vehetnek részt. Már pedig akkor kevés kivétellel az európai országok nem vehetnek részt az olimpiászon. Ezért van szükség az amatőrizmus és professzionizmus ha­tárának megállapítására és annak szigorú betar­tására. Amennyiben erre a FIFA nem képes, az európai országok készek az elválásra és egy önálló európai futballszövetség megalakítására. Kurunczy nagybeteg. Budapestről jelenítik: Kurunczy Lajos, az MTK többszörös rekorder futóbajnoka az elmúlt éjjel Orbánéban súlyosan megbetegedett. A Szent László kórházban ápolják. Szlovenszkó maraton-bajnokságát október 28-án futják le Kassán. A verseny előkészületei már befejezést nyertek és az minden tekintetben szenzációsnak ígérkezik. A szlovenszkóiak közül a versenyen részt veszt Halla, a KAC kitűnő bosszautávf'utója, Budapestről Király Pál, Dorog­ról Hrenyovszky, Kisvárdáról pedig Galambos. Prágából Krofta és több cseh távfutó Ígérte be jövetelét. A verseny legnagyobb érdekessége lesz tehát Király és Hrenyovszki újabb találko­zása, valamin! mind kettőjük küzdelme Halla és Krofta ellen. A kassai kerület válogatott csapata, amely november 7-én Budapesten a II. osztályú válo­gatott ellen játszik, valószinüleg a következő játékosokból fog állani: Répás KAC, Radacsov- szky, Duma KAC, Gajdos Kassai Törekvés, Novák Törekvés, Pálffy KAC, Cickó Húsos, Varacskay KAC. Haidecker III. KSC. Burtovszky II. KAC, Kenedics KAC. A miskolci kerület a kassai csapatot november 8-ára szintén meg szeretné nyerni az északi kerület reprezentánsai ellen való szereplésre. i ami igen nagy munka volt, mert a háború alatt és után a vasutak szenvedtek a legtöb­bet. A pénzügyi helyzet még mindig igen sivár, mert az ország a devalváció követ­keztében képtelen arra, hogy a kibocsátott bankjegyeket fedezze. Hogy ezen segítsenek, a népszövetség által engedélyezett deficitet öt félévre osztották fel, úgyhogy remélhető, hogy a pénzügyi egyensúly 1927. év végén helyreáll. A hiányzó összeget 250 millió aranykorona nemzetközi kölcsön fedezi. Az államháztartásban már 1924 végén 2.1 millió aranykorona többlet volt kimutatható, úgy­hogy az öt szemeszteres beosztás már tulaj­donképen ebben az évben eredménnyel járt. Az állami pénzügy szanálása ugy^ mint más országokban is, a magángazdaságban nehéz krizist idézett elő. Mikor az inflációs korszak összeomlott, a háború okozta bor- zálmak előtérbe nyomultak. A krizis főleg a pénz- és hitelszükében nyilatkozik meg. Ezen csak egy nagy­szabású nemzetközi kölcsön tudna segí­teni. Mindezek dacára a jelek azt mutat­ják, hogy úgy az állami háztartás, mint a privátgazdaság ezeken a nehézsége­ken túl fog esni. A könyv főképen Magyarország őster­melésével, tehát a gabona, gyümölcs, fa, szarvasmarha és haltermeléssel foglalkozik. Ezenfelül azonban az ipari termelésről is pontosan és nagyon érdekesen számol be. 1920 óta az ipari termelés nagyot fejlődött és a külföld, különösen Ausztria, Csehszlo­vákia, Németország cs Svájc részesednek a magyar alapításokban. A gyapotipar ezek­ben az években 32—92.000 orsóra szökkent fel és gyapjuipar szövőszékei számát meg­háromszorozta. A többi iparág is erősen növekedett. A magyar kereskedelemnek is gigászi harcot kellett folytatnia a kedvezőt­len gazdasági viszonyokkal. A kormány gazdasági politikája sem kedvezett minden­kor a kereskedelemnek. Az adózások is ke­mény próba elé állították Magyarország kereskedelmét, amely azonban lassanként kilábal betegségéből. Ezt bizonyítják a cső­dök és kényszeregyezségek fokozatos csök­kenése. A könyv hatalmas fejezetet szentel a vámpolitikának és a külkereskedelemnek. Foglalkozik az ismertetés a budapesti sza­badkikötő eszméjével is, mely már régi kí­vánsága a Kamarának. A kereskedelmi szo­ciálpolitikáról hosszabb rész számol be. Gaz­dag fejezetekben mutatja be a jelentés a már említett őstermelésen kívül a cukor, bánya, vas, fém, gép, elektrotechnikai ipart és minden ismertetését szemléltető táblá­zatokkal és áttekinthető statisztikával támo­gatja. Részletesen beszámol a Kamara a tex­til, vegyi, bőr, fa és papíriparról is. Az utolsó előtti fejezet a budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara történetével fog­lalkozik. A kamara eredete 1851-ig nyúlik vissza, amely tehát ebben az évben tölti ha har* madfélszázados évfordulóját. A budapesti Kamarának mintegy 100 tagja van. A Kamara számos szakosztályra oszlik és élénk összeköttetésben van a belföldi és a külföldi kamarákkal. A gazdag könyv utolsó fejezete a buda­pesti Áru és Mintavásár ismertetését fog­lalja magában. 18 évvel ezelőtt született meg a mir.tavásár eszméje, amely azóta fo­kozatosan fejlődött. Az 1924. évi vásár már hatalmas eredményt mutatott fel Magyar- ország kereskedelmi életének és a külföld­del való kapcsolatának szempontjából. A vásárok sikere arra késztette az Iparkama­rát, hogy a budapesti vásárt nemzetközi jellegűvé építse ki. amelyen külföldi kiállítók ugyanolyan feltétellel vehetnek rőszt, mint a belföldi kereskedők. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évkönyvével hatalmas szolgálatot tett a magyar kereskedelemnek és iparnak. Mert a világ müveit nyelvein mutatja be, hogy a magyar gazdasági élet a sok nehéz és akadályozó körülmény ellenére sincs elveszve, de élni akar és tud. A könyv Magyarország életképességének leghatékonyabb propagánsa és -kiadásáért teljes elismérés illeti meg a Kamara vezető­ségét, elsősorban annak agilis elnökét, Bela- tiny Arthurt és nagytevékenységü vezértit­kárát Szávay Gyulát. — A csehszlovák-belga kereskedelem­politikai tárgyalások — mint értesülünk — kedvező mederben folynak. A belga delegá­ció hasonló szerződést ajánl, mint aminőt a belgák Németországgal kötöttek. — A csehszlovákiai cipőipar helyzete. Az utóbbi időben a belföldi cipőipar helyze­tében rosszabbodás állott be. Számos cipő­gyár redukálta üzemét. A redukálás oka az, hogy a lengyel kormány megtiltotta a kül­földi árúk, igy a cseh cipők bevitelét is. A csehszlovák cipőgyáraknak eddig Lengyel- ország igen jelentős piaca volt, mert a két ország közti kereskedelmi szerződés a Cseh­szlovákiában gyártott cipőkre külön ked­vezményes vámtételt biztosított. — A fapiacról. A vasutügyi miniszter a szlovenszkói gőzfürésztulajdonosok ama kérelmét, hogy a gömbfa szállítási tarifája mérsékeltessék, elutasította. A minisztérium nem zárkózik el azonban az esetekkénti mérséklésektől, bizonyos szlovenszkói fela­dóállomásokról, meghatározott csehországi állomásokra szállított áruknál. A vasutügyi minisztérium elutasító álláspontja folytán alig tételezhetőfel, hogy a szlovenszkói gömbfa behozatala Csehországba emel­kedjék, ezzel szemben a hivatalos álláspont szerint a tarifamérséklés Szlovenszkón az árak emelését idézte volna elő. — Az utóbbi hetekben nagyobb mennyiségű lengyelországi gömbfa került a köztársaságba. Ennek oka az, hogy a lengyel fa kivitele Németországba teljesen el van zárva. A lengyel exportőrök igy a csehszlovák papírgyárak vásárlásaira számítanak. — Uj szövetkezet Nyitrán. Nyitrai tu­dósítónk Írja: Az elmúlt napokban alakult meg Nyitrán az iparosok Beszerzési és Érré- kesitési szövetkezete. Elnök Janecska Rezső, al.elnök Balabám Lajos lett. A szövetkezet 200 koronás részvényeket ad ki. Az iparos­társadalom körében megelégedést váltott ki a rég óhajtott szövetkezet megalakulása, amelynek célja, hogy az iparosok első kéz­ből kaphassák a foglalkozásukhoz szükséges nyersanyagot. — Előkészületek a prágai pénzügyi kon­ferenciára. Néhány nap óta a belgrádi jóvá­tétel bizottság két tagja Prágában tartóz­kodik, hogy Jugoszlávia számára az utódál­lamok prágai pénzügyi konferenciájára az anyagot előkészítse. — A pozsonyi gyapjuklállitáson mintegy 180.000 kg gyapjú került eladásra. Az árak kb. 10 százalékkal drágábbak voltak a múlt évinél. — Svájc is leszállította a bankkamatlá- bat. Zürichből jelentik: A Svájci Nemzeti Bank a diskonttételt 3.5 százalékra, a lom- bárdknniatlábat 4.5 percentre szállította le. A csökkentés 0.5 százalékot tesz ki. yftJGtrJUcfrAR/fmztp Magyarország ipara és kereskedelme 1924-ben A 75éves budapesti Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése.

Next

/
Thumbnails
Contents