Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-24 / 241. (984.) szám

2 gyog, mert reméli, hogy ezáltal néhány ma­gyar földművest is meg tud nyerni pártja ré­szére. Hangsúlyozzuk, hogy Hodzsa és pártja törvényellenesen dolgozik Ruszinszkó- ban, amikor Králik dr. főszolgabírót je- jöli, mert a választási törvény szerint sem zsupán, sem pedig bármilyen köz- igazgatási hivatalnokot jelölni nem sza­bad. Hodzsaék tehát Králik szerepelte­tésével csak terrorizálni és félrevezetni akarják a népet, mert hiszen a válasz­tási bizottság Králik jelölését a törvény szerint köteles megsemmisíteni. Ki ad többet? Egy Krátiky nevezetű ur megalakította az úgynevezett pravoszláv pártot és 50.000 koronáért fölajánlotta pártja kooperálását Bubnik független kommunista pártjának. Ez a Krátky hírhedt köpönyegforgató már volt néppárti, szociáldemokrata, sőt a Rudé Prá- vo szerint, hátban évig börtönben is ült, egy­szer lopásért, egyszer pedig csalásért. Nagy- szőllősön egy Rottenstein nevezetű keres­kedő is pártot alakított, az úgynevezett ipa­rospártot s kellő összegért hajlandó néhány szavazatát egy más pártnak eladni. Hodzsaék ugylátszik a múlt évi válasz­tásokon okulva már nem Csánkiékkal akarnak operálni Ruszinszkó magyar íöldmivesei között, hanem értesüléseink szerint, Mikié Vincét küldik le próbál­kozni Ruszinszkóba. Mikié még a Csánkiék másfélezernyi sza­vazatára sem számíthat. A szociáldemokraták talaja teljesen megingott Ruszinszkóban. Képviselőjük Ne- cas mérnök, tévedett számításaiban, amikor a gazdag zsidókra támaszkodott, mert a magyar érzelmű zsidóság hűen kitart a magyar ellenzéki pártok mellett, viszont a másik csoport két listával veszi föl a választási kampányt. A nemzeti szo­cialisták első helyen Gagatkó dr-t, a Len­gyelországból származó ukránt jelölik, aki még a csehek körében sem örvend nagy nép­szerűségnek. Á Kurtyák-párt végleges jelölése Kurtyák János ruszin autonóm fölmives szövetsége véglegesen összeállította a jelö­lőlistát. Első helyen Kurtyák János, másodi­kon Bródy szerkesztő, harmadik helyen pe­dig Bence földmives szerepel. Ruszinszkó választási chaoszát kihasz­nálják a kommunisták és röpcédulákkal árasztják el az egész országot. A magyar ellenzéki tábor is megkezdte teljes gőzzel a választási agitációt. Minden jel arra vall, hogy a magyar tábor Ruszin­szkóban még sokkal jobb eredményt fog elérni, mint a múlt évi választásokon. A német nemzeti párt titokzatos Játéka Igen is, meg nem is Locarnóra — A szociál­demokraták a nemzetiektől teszik függővé döntésüket Berlin, október 23. A tegnapi nagy mi­nisztertanácsok után Luther dr. bizalmas körben kijelentette, hogy a locarnói német delegáció működését a kabinet maradék nélkül helyesli. Most már csak a megszállott területeken jelentkező hatást kell megvárni, hogy a helyzetről teljesen tájékozódhassa­nak Berlinben. A parlament pártjai közül a német néppárttól egész a szociáldemokratá­kig mindnyájan Locarnó mellett foglalnak állást, de a szociáldemokraták vezére, Breitscheid dr. képviselő kijelentette, hogy pártja csak abban az esetben szavaz a parla­mentben a törvényjavaslat mellett, ha a német nemzetiek is beleegyezésüket adják. A demokraták szónoka hasonlóképpen nyilatkozott pártjáról. A demokrata’ cs szocialista sajtó nagy elkeseredéssel emlékezik meg a német jobb­oldal kétszínű játékáról. A „Vorwá:rts“ sze­rint a nemzeti párt dezavuálta saját minisz­tereit, mert mig ez utóbbiak a kabiiiettanács- ban igent mondtak Locarnóra, a párt hango­san nemet hirdet. Miniszterek cs képviselők így két külön táborban vannak. „Ez hasonló szindőadás, mint amilyen egyszer, 1924 augusztusában már megbukott.*1 ^lawnnmnvnuwnrfaaaumnnanmtiMntimmar.nmmnnrtmt.mammmmm’ji Dr. 3©rfivKa ] ezelőtt Dr. Huu»mann szanatóriuma T,Sfen! Práüa 1!.. teoernva 61. s I Egy el nem mondott trönbeszéd A román parlament megnyitása Bukarest, október 28. A román parlamentet ma nyitotta meg a király. Ebből az alkalomból a bukaresti „Facla“ a következő trónbe­szédet közli: Képviselő Urak, Szenátor Urak. Meguiagyobbodoflt hazánk konszolidálá­sának munkáját meg ebben az évben be kell feleznünk. Az ország újjáépítése, amelyet ugyan figyelmen kívül hagytak, de amely az alkotmányban foglaltatik, a törvényhozásnak tág teret nyújtott, Önöknek pedig zsíros dié­táikat. Külpolitikai helyzetünk igen kedvező, az ügyetlenséget, amelyet Dúca Géniben tanú­sított, hamarosan jóvátettük és a kisanant amelyet az én kormányom súlyosan kom­promittált, még egy Ideig fen tartható lesz. A diktatúra utáni vágy következtében Ro­mánia a restaibilízácíó kétségtelen jeleit mu­tatja: napról-nap na inkább a reakció eszkö­ze lesz, az imperializmusé, a sovinizmusé, a huligánok országa. Hogy az országot újjáépítsük, szüksé­ges, hogy Önök a kivételes és az őst romái - 'lapokról szóló törvényeket megszavazzák. Legnagyobb megelégedéssel állapíthatom meg, hogy kormányomnak hála. a belső rend és béke helyreáll: havonta számtalan mun­kást tartóztatnak le és kínozzák meg őket a sziguráncánál; a haditörvényszék pedig ál­landó permnnenoiábau vau. Az egyetemen és az iskolákban, az utcán naponta a huligánok rendzavarásaival találkozuük. Az agrártörvény helyes alkalmazása meghozta kormányomnak gyümölcsét: a li­berális párt lesújtó győzelme a mezőgazda­sági kamarai választásoknál mutatja, meny­nyire meg van elégedve a lakosság a föld­reform keresztülvitelével. Azt is örömmel állapítom meg, hogy pénzügyi helyzetünk napról-napra javul. A fizetés hiánya miatt óvatolt váltóik, a fize­tésképtelenségek és a bukások állandóan emelkednek; a munkanélküliség szépen emelkedett és a kereskedelem a legjobb utón halad a tönk felé. Az Önök munkássága oda­irányult, hogy a pénzügyi egyensúlyt telje­sen felbontsák, kormányom, kötelessége tu­datában, elérte, hog a horribilhs kiviteli vá­mok miatt úgy a mezőgazdasági termelés, mint a malomipar megsemmisül. Külföldi összeköttetéseink pénzügyi szempontból kitűnőek: pénzügyminiszterem minden könyörgése ellenére is a külföld köl­csönt nem ad, nem hajlandó az ország újjá­építésében közreműködni, nehogy külföldi adósságainkat még növelje. A leu esik és ez a tény, a növekvő, drágasággal egyetemben szintén egyik vívmánya kormányomnak, amelyet az Önök szives támogatásával mu­tathat fel. Hogy a gazdasági .törvényhozást kiegé­szítse, kormányom ezen ülésszak alatt olyan javallatokat fog benyújtani, amelyekkel megkaparinthatja mindazt, amit az utolsó négy évben még meg nem kaparintott. A kommerciatizálásnaik kitűnő eredménye volt: kormányom minden híve és barátja meggaz­dagodott. Különös figyelemre méltó azonban az szempontból kitűnőek: pénzügyminiszterem nőké, akik, csakhogy a költségvetés egyen­súllyá fel ne billenjen, beleegyeztek, hogy he­tenként csak egyszer egyenek. Ennek elisme­réséül kormányom hő vágya, hogy a költ­ségvetési felesleget, amely sehol sem léte­zik, teljes egészében nekik juttassa. Kormányom nem mulasztotta el, hogy a törvényegyesitést keresztül ne vigye: Az Önök feladata lesz. hogy a választójogi tör­vényt megszavazzák, amely a szavazólisták meghamishását. az urnalopásokat, a prefek­tusok önkényét, a csendőri brutalitásokat aZ egész országban egységesíti. Az igazsá­got is buzgón keressük: az utlevélpanama. a vasúti visszaélések, valamint más kisebb- nagyobb panama szépen el tussol ódnak. A hadsereg csodálatraméltó fegyelmet és önzetlenséget tanúsít: a tisztek fizetése nevetségesen alacsony és a katonák ron­gyokban iárniak, mégsem lázad fel ez ellen -enki. noha n hndügynűuisztérem által ren­delt repülőgépek rosszak és napról-napra áldozatokat követelnek. Szenátor Uraik, Képv'selő Urak. Nem kétlem, hogy Önök a miniszté­riumokban folyamatban levő kisebb ügyecs- kéiket hamarosan elintézik és azután útila­put kötnek talpaik alá és kérem a M’nden- hatót, hogy Önöket ezekbe a padokba soha vissza ne vezérelje. Az rdkot Hiány ózó nemzetgyűlés utolsó ülésszakát ezennel megnyitom. Ferdinánd.“ Ezt a trónbeszédet kellett volna a ki­rálynak elmondania, de a miniszterek nem voltaik hajlandók azt ellenjegyezni . . . „Egyséi és demokrácia: . a kél varázsszó84,.. Növekszik a magyar nemzeti párt tábora — U^abb csatlakozások — Szlovenszkói, budapesti és erdélyi lapok Szent-lyány mozgalmáról Prága, október 23. A magyar nemzeti pártot Szlovenszkó- szerte rokonszenv fogadja. A kisgazdapárti szervezetek tömeges csatlakozásán kívül nagy tömegben érkeznek a spontán csatla­kozó nyilatkozatok olyan egyéniségek ré­széről, akik eddig pártokon kívül vagy más pártokban foglaltak helyet. Az ilyen szemé­lyileg bejelentett önkéntes csatlakozások kö­zül kiemeljük az alábbi neveket: Eperjeis: Sipeky Sándor volt magyar orsz. képv., Rosemberg Mór dr. ügyvéd­Hölvény: Tóth Sándor Pál elnök, Balog An­drás alsó, Pólya Jónás, Mihály Lajos, Szárnya Jónás kisgazdák. Udvard: Vadkerty Menyhért, Lebó András- Maczkó Menyhért, Tóth András kisgazdák, Bla- zsovszky Károly magánzó, Németh József, Iste­nes Béla kisgazdák, Salgó István üzletvezető, Dékány József borbély, Salgó Ferenc fodrász, Gergely István, Makai Lajos, Nagy András, Né­meth Lajos, Joskó József, Pintér Béla kisgazdák, Gállá Lajos bíró, Gergely Zsigmond kisgazda, Dikny József kertész, Vadkerty József, Cziiffra Adolf, Farkas András, Nagy János, Gall.a József, Salgó Lajos, Istenes István-, Csikós Máté, Ger­gely Lajos, Makay Béla, Lengycil József, Vad­kerti Márton kisgazdák, KampmüHer János asz­talosmester, Dékány István lakatos, Vadkerti András, Keresztes István- Dékány Sándor, Ko­vács Lajos kis-gazdák. Tardoskedd: Szög vén y-i Ferenc, Szalay La­jos, Varga Vince, Tóth Mihály, Vanya Gáspár, Vanya Mihály, Balog Mátyás, Vanya Péter, Szabó József, Villa Ferenc, Tóth János, Vanya Ferenc, Szögyényi Gyula, Szögyény! Károly, Borbé] Gáspár, Vanya Ambrus, Berta Ferenc, Vanya János, Blazsek János, Borbély János, Kúra ez Albert, Szlavik Géza, Tóth János, Gsirlk Mihály, Tóth Lajos, Bogyó József, SzögyéivI Géza- Berta Lajos, Berta Ambrus, Bűjük János kisgazd á-k. Kisniánya: Dcméiiy Béla, Bed ők Béla, Dc­mény Dezső, Fekete Kálmán, Fekete Károly, Tildy Béla, Fekete Gedeon, Dernény Kálmán, ifj Fekete Kálmán, Vendégh Béla* Zongor György, Laczkovits Gyula, Tekus Vilmos kis- j gazdák­Pográuy: Pécsik Mihály, Bús István, Mé­száros István, Andó-cs János, Aveczki Gyul-a, Csendes Mihály, Lacza Ferenc, Cz filmig Ambrus, Szombath Flóris, Tóth Gyula, Kondé Ferenc, Jamcsovlcs Márton, Pindes János, Kondé András, Sipos László, Tóth Jakab kisgazdák. Érsekújvár: iifj. Verse-gi János, Pániyik Já­nos, Jurik József kisgazdák, Hangos István dr. ügyvéd, Pi-cza András, Ku-rucz Ferenc, Mészá­ros János, Bednarik Mihály, Javodliui Gyula, Dopcsányi István, Prohaszka József, iifj. Mészá­ros kisgazdák, Kukán Béla dr. ügyvéd, ifj- Hla- vicska János, Csati László, Leszi Ferenc, Ficza Ferenc, Mészáros Ferenc, Mészáros Lajos, Maj- zon István, Ivány Ferenc, Zeuer Árpád, Doma- niissza Sándor, Dancs István, Plichta Ferenc kis­gazdák, Schneider Ede, Hofota János dr. város- bíró, Ben-cze Ferenc, Ölveczky János, Ficza Ist­ván ifj. Mészáros Ferenc, D-omani-ssza Ferenc, Benczc István, Bartos István, Leszi Lajos, Kanó Pál, Dopcsány Károly, Kitrucz István, ifj. Leszi Ferenc, Ivanl-cs István, Tomasek István, Dop- csányi István, Mészáros Lajos. Czuczor István, Prohaszka Lajos, Domail-issza József, Lépő Géza, Mészáros László, Tainecz Antal, Gottgeisei Béla, Mandáik József, Maindák László, ölveczky János, Konati Gyula, Jászberényi Ernő, Farkas Ferenc, Bogyó Elek, Szklenár István. A sajtó ma föl-cg az egység gondolatá­nak jelentőséget hangsúlyozza az uj párttal kapcsolatban. A kormánysajtó is* a keresz- tény szociálist a és nemzeti párt kooperációja miatt aggódik leginkább. Az érdekesebb cik­kekből idézzük a következőket: Temesvári Hírlap: Magyarok útját jelzi a csehszlovákiai magyar kisebbség akciója. Az utódállamokban magyarok útját, amely az erők egység sitésc és a közős, váll ve tett munka gyakorlati evangéliuma felé vezet. A legfejlettebb ütómiuiKraüxvUs irányi. Két­ségkívül a csehszlovákjai magyarság képvi­seli az utódállamok magyarsága között. Ez­zel a Magyar Nemzeti párttá rögült szloven­szkói és ruszinszkói magyarság megelőzte többi fajtestvéreit. Mert mig Jugoszláviában még a demokrácia és kormány szervi izmus között oszlik meg a magyarság, Romániában a tradicionalizimis az, amelynek alapján a magyarság politikai fejlődése elindult. Már pedig uj idők uj embereket, uj taktikát köve- jelnek. A lojalitást, amely a magyarságnak mindenkor jellegzetes sajátsága volt, semmi sem fogja kiölni belőle, de -ez nem zárja ki a demokráciát, az egyedüli politikai krédót, amelyet a magyarság követhet. A demokrá­cia felvértez minden vád és minden gyanúsí­tás ellen, a demokrácia baráttá teszi az el­lenségeket, mert a demokrácia az őszinteség, az egyenlőség evangéliuma. Az utódállam­beli magyarságnak a dolgok logikus követ­kezményeképpen a megváltó demokráciát kell politikai hittételéül választania. Egység és demokrácia a két varázsszó, a siker titka. A csehszlovákiai magyarság elérkezett odáig; A Reggel a kormány szája ize szerint w magyar nemzeti párt demokráciája és reális politikája ellen mit sem tud fölhozni, mind­össze az fáj neki, hogy a párt a keresztény- szocialista párttal valló szövetségre és ezzel a magyar egységre, az ellenzék egységes frontjára törekszik. — Egységes magyarság kellene most — írja a Reggel — a harcba indulók, tömör és megingathatatlan falanxa, mert a trombiták riadóra fújnak s az ütközettől már csak rö­vid idő választ el. Ha Sziovenszkó magyar­sága és Ruszinszkó magyarsága is, fölne- szelne erre a történelmi tro-möitaszóra, min­den izében éreznie kellene az egység pa­rancsoló szükségét. Sajnos a kűri fájdalmas harsogása belevesz a szekértáborok lármá­jába, az ősi átok, a széthúzás, most a cselek­vés p llanatában a legerősebb. Hatodfélévvel ezelőtt még csak három magyar párt indult a választási küzdelembe, ma egy hiján egy tucat. Hegy tizenegy párt nem az egység felé viszi a magyarságot, de a teljes elforgá- csolódás s hogy a tragikus • szót már ma használjuk, a csatavesztés felé, ezt ma leta­gadni nemcsak nem illik, de nem is szabad. Mi azt hittük, nem igy lesz; az utolsó pilla­natban mégis magához tér ez az élettel és józansággal megáid olt magyar nép, a-zt hit­tük, valahonnan, ha kell, a föld alól is jelent­kezik a vezér, aki egyénisége súlyával sza­vának harsonás erejével összeforrasztja a széteső magyar energiákat Vagy ha az egyéniség legendájában nem is biztunk na­gyon, hinnünk kellett a perc forrasztó ere­jében, hogy a józan ész győz és — itt va­lahol, ott valahol négy-öt magyar összeha­jol és megteremti a reális harc egységeit. Még nem biztos, hogy a magyar nemzeti párt az a gravitáló valóság, akinek gondoltuk s akinek lennie kellett volna. A határozott, el­lenmondást nem tűrő, nyilt megmozdulás föl­tétlenül ezt az eredményt hozta volna, de az egyedül lehetséges őszinte gesztus helyett tétova és taktlkás mozdulatoké a szó: — itt senkit se akarnak megbántani és mindenki­nek igazat adnak. A kis tülekedések és a régi tekintély- tisztelések jellegzik a helyzetet: Szent­Ivány, aki reálpoiitikát hirdet és a demok­rácia becsületes liberalizmusát. Kassa felé imádkozik, SzüIIőék kérésztényszoeia 1 izmusa felé, amellyel szive sör ömest kötne puszta­szeri mintára áldomásé® vérszerződést. Szent-Iványnaik igaza van, amikor azt mondja, hogy reálpoiitikát kell űzni, de nincs igaza, amikor ezt csinálja. Reálpolitika az volna, hogy a magyarságot egyetlen libe­rális egységbe pántolja, de nem az, amely a kérsz tény szocializmus felé orientálódik. (A Reggelnek persze az volna az igazi „reálpolitika44, ha a magya* ellenzék két nagy pártját egymás ellen uszíthatná) Kassai kereskedők — kor-t mánypárti cseh zászló alat Kassa, október 23. Kassai tudósítónk jelenti: A szerdai ku­darc, ugylátszik, nem volt elég a cseh iparos­párt kassai szervezőinek. Tegnap a Schalk- ház külön termében tartott értekezletet né­hány kassai csehszlovák és magyar iparos és kereskedő, akik elhatározták, hogy gaz­dasági érdekeik megvédelmezésére megala­kít ják a cseh iparos párt kassai szervezetét. Az előkészítő bizottság tagiaivá megválasz­tották Cserflök Máté. Krcisz Henrik, Marko- vics Ede és Scholtz Marcell kereskedőket. Az uj párt vasárnap déklőtt fél 11 órakor a Lőcsei Házban tartja meg alakuló gyűlését. várd evríá flvtfv döfixess f Szombat, október

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents