Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-03 / 223. (966.) szám

\ iianűiovs! nagy német sziget Szoüőiiöz csaliafoezoH Az Országos Keresztéiiyszöcíaüsfa Párt né­met gyűlése Haiidlováii Mialatt Leiisi a pozsonyi ellenkongresz- szuson a keresztényszocialistá párt szétrob- ban.tüsán fáradt, azalatt a központ Handlo- ván nagyíoníosságit népgyülést tartott és magához kapcsolta a német osztály ezen erős körzetének tömegeit. A gyűlésen az országos központot S t a in p í e 1 Frigyes dr. ügyvéd, Sánger Alajos iparos és Ö z 1 o b o d a Károly ma­gántisztviselő képviselte. Frank Ignácnak, a handiovai helyi szervezet elnökének megnyitója után Sánger Alajos, a keresztényszocia­lista gondolat világot átfogó jelentőségéről beszélt. Felhívta a j,'lenvoltakat a keresz- íényszocialista párt mellett való törhetetlen kitartásra és óva intette őket a Ievitézlett,de mindenképpen érvényesülni óhajtó akarno- kok, vakondok aknamunkájától. A tömeg erre lelkes „Hoch!“ és „HeiF-kiáltásokikal éltette S z ti 11 ő Gézát. Stampfe.I Frigyes dr. az ottani la­kosságot érdeklő jogi kérdések politikai vo­natkozásait ismertette. S z 1 o b o d a Károly a hallgatóságot nemzetisége mellett való kitartásra buzdí­totta és egyben jelezte, hogy október hó fo­lyamán Szültö Géza személyesen megláto­gatja a handiovai pártszervezetet. A népgyülésen nemcsak a handlovaiak voltak jelen, hanem Stricz József vezetése alatt Székié nő és a környéki 28 község la­kossága is képviseltette magát. A keresztényszocialistá párt országos központja Sztillő Géza dr. országos elnökkel az élén rohamos lépésekkel viszi előre a párt reorganizáló munkáját. Október iigbO! összeül a szenátus Prága, október 2. A szenátus csütörtöki ülésén letárgyalta a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerződést. A német szöciáklepiökraták a szerződés ellen foglaltak álást. Vita nélkül elfogadták a Dániával kötött kereskedelmi szerződést és a prágai zálogház állami köl- csötíének törvényét. A következő ülés októ­ber 6.-án délután 4 órakor lesz. OO0OOOOQGOGOOOOOGU.-0O0OOOOOOOOOO0 0 , 0 0 n II mindéi] féle fajtában Vadász-, 0 8 fi üíiíf líílfiftl/Of sport- és öövodrtteszüre, vala- Q 3' Ba 111* 8 Hl fiMí*] iiliof áz dsézés kellékek első- 0 0 A Ui“S « vl unus röudü kivitelben szavatóssáp 0 0 mellett © G 4Cl Cl I olcsóbban. í X 0 |lS Qfmint máshol '< X 0 . Ili n **/|jcsakis a répi q 0 IU ti w5 közismert X g szaküzlotbcn X ó | | Prága íí., VodlCftova 48. vásáromat. | G Kedvező feltátelclz mellett kicserélünk kilőtt O G fegyvereket újakra. G 0 Wnay ^iépcs őrjcáuzéh K€ I.— g 0GXDGG0G0GO00GG0GOGGOOOOOOG0OOGGG Szlovenszkót a koldusok hazájává tették Borovszky Géza magyar szociáldemokrata beszéde a koalíció szlovenszkói garázdálkodásáról — A magyar iskola, sajtó és színház sérelmei Prága, október 2. ' A képviselőház csütörtök délutáni ülésén j a költségvetés általános vitájában Borov­szky Géza magyar szociáldemokrata kép-! viselő közel egyórás beszédben foglalkozott a kormányzatnak a magyar kisebbséget el­nyomó politikájával. Beszédében erős sza­vakkal ostorozta azt a koalíciós rendszert, amely hat esztendő alatt szellemi és anyagi sötétségbe borította Szlovenszkót és Ruszin- szkót. A beszéd tanulsága annak, hogy a magyar szociáldemokrata párt, éppen úgy, mint német küzdőtársa, megtalálta helyét az elnyomott kisebbségek védel­mében folyó harc frontján. Borovszkynak voltak politikai aberrációi, amelyek a magyar érdekekkel ellenkezésbe kerültek, de a koalíció korcs politikája őt is úgy a belső, mint a nemzetközi fórumokon is a kisebbségi küzdelem harcos táborába taszította. A beszéd lényeges részeit a követke­zőkben ismertetjük: Bevezetésében foglalkozik a lojalitás kérdésével. A lojalitást a koalíció úgy kép­zeli el, hogy a kisebbségek adjanak föl min­den küzdelmet az őket ért sérelmek orvos­lásáért. Ebben az értelemben sohasem le­szünk lojálisak. Amíg a koalíció olyan nem­zeti államot akar, amelyben a csehek nyel­jenek el mindent, nem lehetünk lojálisak, ha csak nem akarjuk jövőnket, kultúránkat a koalíció politikájának föláldozni. A lojalitás azt jelenti, hogy az állam polgárai lerójják kötelességeiket, betartják a törvényeket és törvényes keretek közt igyekezzenek jogai­kat kivívni. A kisebbségek, különösen a magyar ki­sebbség, eme föltételeknek a legteljesebb mértékben megfelelnek, ezért nem lehet őket iilojálisnak mondani- A kormány elleni küzdelem nem jelent illo- jalitást A nemzetiségek több lojalitással viseltet­nek az állam iráni, mint amennyit a ve­lük szemben való bánásmód után el le­het tőlük várni. A békeszerződések és a kisebbségi szer­ződések csak papíron biztosítják a kisebb­ségek jogait, amelyeket Csehszlovákia csak azért vállalt, hogy ezzel félrevezesse a világ közvéleményét. (Zaj. Bottó alelnök a szóno­kot rendreutasitja.) A jövőben ugyanannyi adót fognak ki­préselni Szlovenszkó lakosságából, mint eddig. Szlovenszkót tudatosan a koldusok ha­zájává tették, kedvezőtlen vasúti tarifával lehetetlenné tet­ték talpraállását s most olyan adókat vetnek ki, amelyeket a kereső osztályok képtelenek megfizetni. IffTETIEPWyW MEI 1 'MWR ' V'Hl fii'11 ' 'H1.1! £ A föídbirtokreformmai az agrárpárt vá­lasztási agítációí csinál s ezt egyszerűen csalásnak kell minősíteni. (Nagy zaj, Bottó alelnök a szónokot újból rendreutasitja.) A szlovenszkói földet verej­tékkel öntöző magyar íöldmivest elűzik s földjét cseh telepeseknek adják. A földmun­kások helyzete csak rosszabbodott, mert nem mehetnek Magyarországra sem s a földnél­külivé vált magyar földmunkások itt állanak munka és kenyér nélkül. A kormány egészségügyi politikája nem különb a gazdasági politikánál. Egész körze­tek vannak orvos nélkül és Szlovenszkó né­pét megtizedelik a járványok. Fejlesztés he­lyett a meglévő egészségügyi intézeteket is tönkreteszik. Az egykor igazán munkásegészsógügj^et szolgáló munkásbiztositó intézeteket tu­datlan martalócok prédájának dobták oda, akik a pénztárakból pénzgyűjtő fió­kokat csináltak a Zemsky Urad számára. A pénztárak politikai hullák elhelyezke­dő helyei lettek. A koalíció megosztotta a koncot: Az agráriu­sok földhöz jutottak, a szociáldemokraták a betegscgélyzönél foglalják el a zsíros állá­sokat. Jogbiztonságról és konszolidációról be­szél az előadó, amikor az állampolgárság megtagadásával 300.000 embert tartanak ál­landó bizonytalanságban, amikor a munkáso­kat úgy lövik, mint a nyulakat. A magyar rezsim alatt 30 éven át nem lőttek annyit a dolgozókba, mint itten hét év alatt a jogbiztonság s demokrácia névében. (Nagy zaj. Szopkó agrárius szlovákul közbe­kiált, mire Borovszky szlovákul felel: Én csak az igazat mondom, hogy jellemezzem a ti demokráciátokat.) Hevesen támadja a katonai kormányza­tot, amely a magyar katonasággal, annak ellenére, hogy a magyar a legkitűnőbb katona, kegyetlenül bánik­Elmondja Cseh Béla lévai fiú és Vágó Artúr Kassai színész kálváriáját. Ha ez a rendszer tovább tart, hiába építenek kaszárnyákat Szlovenszkón, ezek nem fogják megvédeni a köztársaságot. Ezután részletesen ismerteti a magyar iskolaügy sérelmeit. Amikor kifejti, hogy a királyhelmeci járásban a magyarságnak nincs polgári iskolája, Szopkó újból .közbekiált: A szlovákoknak sincs! Ennek az a rendje, vi­szonozza Borovszky, hogy építsenek úgy magyaroknak, mint a szlovákoknak elegendő iskolát. A kipróbált régi tanerőket kidobál­ják és a koalíciós pártokhoz tartozó egyéneket neveznek ki minden képesítés nélkül. A mai magyar zenekultúra Beszélgetés a modern magyar zenepszichológia úttörőjével Ótátrafüred, szeptember hó. Hajas babával játszó kislány kora óta isme­rem. Utoljára évek előtt láttam. Akkor akadémiai növendék volt. Ma — a Fodor-zeneiskola tanár­nője, a filozófia doktora s az ni magyar zene­pszichológia előharcosa: Prahács Margit dr­Négyives doktori értekezését a Budavári Tudo­mányos Társaság adta ki, olyan sorozat egyik füzeteként, melyben Hekler Antal, Pauler Ákos és más nagyhírű tudós szakemberek müvei sze­repelnek. Végevárhatlan őszi esőzések után együtt rándultunk ki a Tarpatak vízeséseihez, két zene­rajongó, természetimádó. Tátra-Iakók mondják, hogy hat év óta nem látták ilyen hatalmasnak a tarpataki vízeséseket. Valóban igy van-c? Nean kutattuk. De annyi tény, hogy óraihosszat áll­tunk mindegyik vízesésnél, némán, megbaboná- zottan, lenyűgözve a tomboló őserő és szünet- telen gigászi ritmus csodáitól. Virágszürottői szédült móhekként támolyogtunk egyik zuh a tag­tól a másikhoz meg vissza s újra vissza, ki­kapaszkodtunk a vízesésekbe benyúló szirtek csúcsára és voltak pillanatok, amikor ha meg nem kapom a kékszemü, szőke doktorkisasszony karját — merő rajongásból belezuhan a szédítő, habzó, tajtékzó forgatagba. Ijedt figyelmezteté­semre azzal mentette magát, hogy a zuhatag rit­musát akarta közelebbről kihallgatni . • . Talán ezzel a szolgálattal szereztem jog-jt arra, hogy a Tarajkáról lejövet ezer kérdéssel zaklathassam, adatokat kérhessek egy képhez, melyben olvasóink elé tárhatom a mai magyar zenekultúrát. Prahács Margit dr. szives és türelmes volt. Csak magáról nem beszélt szívesen. Mindössze annyit vallott, hogy a gimnázium 7. és 8. osztá­lyából egy év alatt vizsgázott le, már mint a Fodor-iskola tanárnője, érettségit tett, négy évig járta az egyetemet, tanított, tanult, vizsgá­zott s annyira csak kitűzött céljának élt, I e gy sokszor reggeltől estig otthonában sem volt, asztalnál sem ült- Oh, úgy repül az idő, oly rö­vid egy nap s annyi a teendő! De sok férfiember tanulhatna az akaraterő, célratörés, olthatlan tudásvágy ilyen meglopó példájától! Az egyetemen kik voltak tanárai? Erről mér örömest nyilatkozik. Kiváló szakembereket se­rei fel, kiknek előadásait hallgatni a jegnaga- sabbrendü élvezet, akikhez az egyetemeken kí­vülről is a lelkes hallgatók egész serege tódul. Említi Korniss Gyulát, a zseniális pszichológust, aki mint gyakorlati pedagógus is elsőrangú szak­ember, a magyarországi középiskolák reformját úgyszólván egymaga dolgozta ki. Mint a Peda­gógiai Társaság elnöke és sok más tudományos társaság tagja hallatlan munkásságot fejt ki. Szakirodalmi munkássága is impozáns. Történe­lemfilozófiája egészen eredeti, egyedül álló kon­cepció. ,,A lelki élet** című háromkötetes mun­kája az egyetlen és legjobb magyar pszicholó­giái mü. Kultúrpolitikai dolgozatainak se szeri, se száma- Pauler Ákos filozófiai szaktekintély. Müve: „Bevezetés a filozófiába*1, külföldön is jól ismert, éppen most jelent meg német fordí­tásban. Filozófiai rendszere egészen eredeti s vele az objektív idealizmust képviseli. Hekler Antal a műtörténelemben, Négyessy László az esztétikában képviselik ugyanazokat a kvalitá­sokat, mint az előbbiek a filozófiai és pszicholó­giai szakon. Kornissért és Hoki érért különösen rajonganak tanítványaik, a fiatal magyar tehet­ségek úttörőit, felkeresőit és támogatóit ismer­ve bennük. Amikor a magyar zenepedagógusok ilyen egyetemi felkészültséggel mélyítik és szélesítik tudásukat, nem csoda, ha a zenei nevelés szín­vonala is a legmagasabb nívót mutatja. Veretű intézetünk, a Zeneakadémia, ma európai Inril. Ez évben tartott 50 éves jubileuma alkalmából a külföld valósággal elárasztotta az üdvözlő és elismerő iratokkal. Igazgatói székében, tanári karában a magyar zeneélet fejedelmi nevei sze­repelnek: Dolmányi, Hubay, Szendy, Kodály, Bartók, Kcéri-Szántó- Kodály és Bartók az igazi magyar zenei sajátosságok legegyénibb ku­tatói, régi magyar népdalgyűjtésük (főként Er­délyben fonográflemezekre közvetlenül felveti adatokat is gyűjtöttek) felbccsülhetlen értékű. Stílusban különösen Kodályt jellemzi a n :gy- vonalu monumentalitás. „Magyar zsoltára** az újabb magyar zeneirodalom egyik értékplllére. Zongorazenéje már nehezebben hozzáférhető. Nagyrészt e kiváló, egyéni muzsikusaink munkásságának köszönhető, hogy a masy ír zenét az európai versenyben a szakértők ma már második helyre helyezik! A Zeneakadémia múltjában kissé tult.m/ctt a haiigszertanltás, a muzikális nevelés rovására. Hubay mesternek, az Akadémia mai igazgatójá­nak, terve és szándéka, hogy a szükséges egyensúlyt helyreállítja és légióként, hogy ma­gát a magyar zenét fogja tanítani, minden ösz- szetevöjében. E célnak egyik jelentős eszközo lesz Kodály Zoltán uj magyar zeneelmélete, me­lyen az illusztris szerző most dolgozik s mely Molnár Géza első magyar zeneelmélete helyett lesz besorozva a tananyagba. Kodály miivé egészen uj utakon jár, évek hosszú sorának munkája előzte meg s ha elkészül, a magyar zenepedagógia nagybecsű gyarapodása lesz­A Zeneakadémián egyébként a zongoratan­szak vezet. Ennek van legtöbb uövendéke. A jelentkezők száma általában rendkívül nagy. de at Akadémiába csak az anyag krémje kerülhet, mert a felvétel rendkívül szigorú, a. korlátozások még most is egyre súlyosabbak, az osztályozás ugyancsak könyörtelen. Nemhogy a kitűnő, de még a ielcs is ritkaságszámba megy. Az ide be mm jutók azután nagyrészt a Nemzeti Zenedé­ben és a Fodor-zeneiskolában helyezkednek el. Zenekritikánk egyelőre a napilapok n.cr- íclelö rovataira korlátozódik, ahol néhány eiis­Kassán például egy agrárius papot neveztek ki a magyar ipariskola tanárává. (Szopkó új­ból közbekiált: Az okos ember, a filozófia doktora. Borovszky: Igen, érti a koalíciós filozófiát!) A költségvetés 5 millió koronát állít be a színházak támogatására, ebből a magyar színészet semmit sem kap. Olyan kerületi beosztást csináltak a magyar színészetnek, hogy létezésének anyagi alap­ját nem tudja biztosítani. A magyar színda­rabokat cseh rendőrségi tisztviselővel cen- zuráztarják. A magyar vonatkozású darabo­kat nem szabad stilszerü öltözékben elját­szani. Egy magyar huszárkapitányt például Kassán francia tiszti uniformisban kellett a színésznek alakítani. Iia a köztársaság olyan gyönge alapo­kon áll, hogy azt föl tudja borítani egy magyar huszárruha, akkor itt kár min­den mentési akció. A kormány nem támogatfa a magyar kultúrát s azt sem engedi meg, hogy a ma­gyar társadalom a saját erejéből támogassa azt. Könnendy-Ékes képviselő villáját adta oda a magyar íróknak, de a kormány nem engedélyezte, hogy a magyar irók társadal­mi utón gyűjtsék össze a berendezés költ­ségeit. A sajtóviszonyok terén is hihetetlen ál­lapotok uralkodnak. Az ellenzéki sajtó mun­kásait az illetőségi tortúrával üldözik, de a Hodzsa-párti Népújság és A Reggel szer­kesztőinek illetőségét nem kutatják. Itt különbséget tesznek a gerinces ellen­zéki magyar lapok szerkesztői között és a kormánypárti magyar sajtó, meg a rendőrségen reverzáüst aláíró úgyneve­zett független magyar sajtó kiadó-szer- kesztöi között, Szlovenszkó népe a választásokon le­számol ezzel a rendszerrel s a koaJició csaló- politikáját meg fogja bélyegezni. (Nagy zaj, Böttó elnök a szónokot harmadszor utasítja rendre.) Borovszky beszédét a baloldal tet­szésnyilvánítása közben fejezi be. »»♦»»»»»♦»»»«♦♦♦»»»♦♦♦»»»»»♦»♦♦♦♦♦♦♦»»<********* A kereskedűszOvetség az adóreform iefargyaiasáf kívánta Prága, október 2. Az országos kereskedő-szövetség csü­törtökön küldöttségig kereste fel Becska pénzügyminisztert és kérte, hogy az adóre­formot még ezzel a parlamenttel tárgyaltassa le. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a. politikai helyzet bizonytalansága miatt ha­tározott választ nem adhat. Lehetséges azon­ban, hogy a parlament, ha nem is az adóre­formot, de egyéb a kereskedőkre nézve fon­tos kérdéseket, mint például a tisztességte­len versenyre vonatkozó törvényt, még le fogja tárgyalni. A küldöttség Svehla minisz­terelnököt is felkereste .aki szintén a tech­nikai nehézségekre hivatkozott, de lehetsé­gesnek tartja, hogy az adóreform munkáját még az idén megkezdik. mert régi név mellett az újabb generáció erre hivatott tagjainak kezében van a zenei é’et e nagyjelentőségű terrénuma. A magyar zenei kultúra általános fejlettsé­géhez képest zenei szakirodalmunk nem elég gazadg. Rövidesen fel lehet sorolni azt a né­hány szerzőt s müveiket, akik itt számba jöhet­nek. Korniss Sándor, a Fodor-zeneiskola nagy- tehetségű fiatal tanára, kezdett egy könyvet írni a zenei nevelés reformjáról, a zenei memóriáról: sajnos, korán tragikus véget ért $ müvét be nem fejezhette. Kiváló szakértekezésckkel gyirapi- totta zenei irodalmunkat Révész Géza, jelenleg az amszterdami zeneakadémia tanára, aki egyébként nem muzsikus, hanem tisztán zene- pszichológus. Kedvenc tanítványa s elméleti ki­indulásainak lelkes híve: Juhász Andor dr-, aki Révész nyomdokain haladva, zenepszichológiái kutatásait ugyancsak experimentális al ipokra helyezi. így például a hallást, a ritmus- és me­lódiaérzéket tudományos kísérletek utján Keres: már az egyén ifjúkorában. Ezek az eljárás­módok, bármily tetszetőseit különben, a gyak >r- íati kivitelben téves megállapításokhoz vezetnek s nem kielégítők. Az uj irány: a metafizika! zenepszichológia, mely nem kísérleti alapon, ha­nem az egységes emberi lélekböl kiindulva ke­resi a zenei tehetség lényegét, kutatva a zene lényegének viszonyát az emberi lélekhez. Ez- irányban az első, úttörő lépés Prahács Margit doktoré, kinek ,,A muzikalitás lelki feltételei** cirnü értekezése tömör összefoglalásban nyújtja a zenei tehetség kutatásának ui. eredményesebb módszerét. A rendkívüli tudományos készültséggel *.og- Irt s minden komoly' muzsikust mélyen érdeklő müvet, mint amely a legfiatalabb magyar zene­pszichológiái irány képviselője, legközelebb részletesen fogom ismertetni. Somsich Andor Liszt-monográfiája és Pau­ler Ákos „Liszt gondolatvilága** című müvei a magyar zeuctitáiinal foglalkoznak s azt a vágyat Szombat, október 3. g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents