Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-23 / 240. (983.) szám

péntek, október 23. A pápa a szlovák-rutén katolikusok hithüségéről 1300 szlovák zarándokló Rómában — A pápa meghaíoíían köszönte meg a zarándokok ajándékát Róma, október 22. A pápa e napokban 1300 szlovák zarán­doklót fogadott, akiket Marimaggi volt prá­gai muncius és számos más püspök vezetett. A pápa a kézcsók után megelégedését és köszönetét fejezte ki az albumért, .amelyet a zarándoklók a pápának ajándékoztak. • Ez­után örömének adott kifejezést afölött, hogy olyan számosán jelentek meg Sz ló vén szkó- ról. A pápa a szlovák nemzet történelmére hivatkozva, megemlékezett a nép vallásos­ságáról és a katolikus valláshoz való ragasz­kodásáról. Hangoztatta, hogy nagyon jól Ismeri a szlovákok szilárd hitét, amely mellett minden veszély dacára kitartanak, amint ezt az elmúlt eseményekben tanúsítot­ták, amikor ugy a hitüket, mint a vallá­sukat megtámadták. A Szent Atya megemlékezett a ruszin- szkói katolikusokról is, akik szintén nagy harcot vívnak a katolicizmus védelmére. Is­ten hatalma és az igazságosság a legjobb vi­gasz a hívőknek, akármilyen események so­dorják is őket veszélybe. Ezután megáldotta a zarándoklókat és újból megköszönte az ér­tékes ajándékot A fogadóteremből távozó Szent Atyát a zarándoklók nagy ovációban részesítették. Prágában megkezdődött a kortesvilág Prága, október 22. Amíg a magyar és német sajtó a vá­lasztási küzdelemről egyelőre higgadt és ob­jektív jelentéseket közöl, addig a cseh lapok­ban megindult a pártok kölcsönös uszítása és piuffogó jelszavas hajszája. A koalíciósok egymást sem kímélik. Bechyne a bolsevizmust a következőleg aposztrofálta agitációs beszédében: — Prága utcáin ma végigvonul az az agyagos Gólem, amelyet a moszkvai csoda­rabbi küldött. Ennek a Gélemnek egyik ke­zében a „nagajka" (ólmos korbács) van, a másikban egy doboz tele guruló orosz rube­lekkel. Kramár a Bese dóban mondott kortesbe- izédet. A koalíciós diktátor újból elővette régi vesszőparipáját s kíméletlenül nekilova­golt Benesia^k. Szidta a fölfujt Benes politi­káját s megrohamozta a pacifizmust, sőt — uranibocsá — a koalíció politikáját és a petkarendszert is. Egész jó ellenzéki beszéd volt. Ez már a kortesvilág légköre Prágában. II béke biztos jele: Hlnden&urg londoni utalása Csak a német elnök egészségi állapotától függ az ut — A volt ellen­séges államfők találkozása — A német nemzetiek harca Locarno ellen London, október 22. Tegnap az angol kormány megtartotta szokásos heti minisz­tertanácsát,. 'mely ielsősorban Chamberlain locatrnói jelentésével foglalkozott- Mint már jelentettük, az angol miniszterek december elsejére, a locarnói szerződés ünnepélyes aláírására Londonba hívták Doumergue francia köztársasági elnököt. Az elnök már el is fogadta a meghívást­Politikai körökben azt remélik, hogy Doumerguen kivid Mussolini szintén Lon­donba jön december elsején- Német részről egyelőre a birodalmi kancellárt és a kül­ügyminisztert emlegetik, mint akik a szer­ződést alá fogják irni. Angol körökben azonban máris gondol­nak arra, hogy a német birodalmi elnö­köt is meghívják az ünnepélyes aktusra. Pillanatnyilag még tartózkodó a hangu­lat, mert nem tudható biztosan, vájjon Hindenburg korára való tekmteiíei meg- teheti-e az ebben az időszakban rendkí­vüli fáradalmakkal járó londoni utat. H,a Hindenburg előzetesen beleegyez­nék, akkor a meghívást angol kormány­körök hamarosan elküMonók Ber'inbe. Már maga az a tény is, hogy Londonban komolyan gondotok Hindenburg meghívá­sára, mutatja, hogy mennyire javul az etirórai .atmoszféra Locarnó után. A volt tábornagy itt ók vegemül tailól- 'főznék és barátságos érintkezésbe lépne az angol királlyal, a francia köztársaság elnö­kével és valószínűen a belga királlyal is. A megbékélés és az uj, nyugodalmas munka felvétele tehát teljes éríékmüvé válnék. A német nemzeti párt Locarnó- ellenes manővere Berlin, október 22. Mintha a német par­lamenti körökben ugyanaz a komédia kez­dődnék, amely 1924 augusztusában, a londo­ni jóvátételt konferencia eredményeinek ra­tifikálása ügyében oly tarthatatlanná tette a helyzetet a birodalomban- A német nemzeti párt, melynek képviselői most a kormány­ban Iliinek, ellenséges hangon kezd beszélni Locarnóról és nem tartja valószínűnek, hogy a párt az eredmények parlamenti ratifikálása al­kalmával a delegáció munkája mellett szavazhat. Westarp gróf elnöklete alatt tegnap es­te tartotta a párt tanácskozását, melyen ál­lítólag az elnöknek óriási ellenzékkel kellett megküzdenie a locarnói eredmények meg­beszélésénél. Az elmúlt napokban még re­mény volt, hogy a nemzetiek simán elfogad­ják a kormány javaslatát, most azonban a párt attól fél, hogy Locamónak rfem lesz meg az a visszahatása a rajnai területek fél- szaba-dii ti sána, amdy szerinte az elfogadás sine qua nonja s így bizalmatlan a megálla­podásokkal szemben. Politikailag jól infor­mált körökben azonban az a vélemény, hogy a nemzetiek az utolsó pillanatban megint be­hódolnak, annál is inkább, mert a birodalmi kancellár kategórikusan ki­jelentette, hogy ellenkező esetben le­mond és az ország teljes káoszba kerű!. A Deutsche TageszeHung értesülése sze­rint a nemzetiek az éjjeli órákban határoza­tot hoztak a locarnói kérdésben és e hatá­rozatot ma délelőtt tíz órakor tudomására hozzák a birodalom külügyi bizottságának. Berlin, október 22 Jarres, vo.t belügy- r ’m'szter és emúKieión, egy nyilatkozatában kifejtette, hogy a rajnai lakosság nagy cs. lódással 'e*te to’■ L-u! a to^r-óí ered­ményeket James naijnavidéki ember, nagy pártia van Westfál5 álban s igy autentikusan nyila tkoz hátik az ottani hangulatról. Sze­rinte a locarnói szerződés nem biztosítja a kölni zóna gyors kiürítésiét, a megszállott csapatok létszámú mák csökkentését és a Saur-terület valóságos önkormányzatát. Ma a Pajznavidéfken 130 ezer katona van és a kölni zóna kiürítése után még mindig 40 ezer emberrel több marad, mmt a császári Németország alatt a rajnai helyőrség volt­Berlin, október 22- A Vossische Zeitung szerint a locarnói konferencia után kitört hirtelen örömmámor má:g elmúlt. A hangu­latváltozás igen jelentékeny s még a balol­dalon is csökkent a bizalom. A kabinet, mely eredetileg kijelentette, hogy hamarosan kitűzik azt a nappt, amelyen a birodalmi gyűlés ratifikálni fogja a locarnói szerződést, éfllbalaisziotta batározzíthozatalát mindaddig, amíg a külügyi bizottság tárgyalásai tarta­nak . London, október 22- A Westminster Ga­zette szerint a kormány minden intézkedést ,xieg akar tenni, hogy a locarnói szerződés ünnepélyes londoni aláírása nagyarányú tör­ténelmi eseménnyé váljék. Az aláírókat á király küllőn audiencián fogja fogadná. Kor­mánykörökben nagy elégtétellel vették tu­domásul Macdonald legutóbbi nyilatkozatát, melyben dicséri Chamberlain külügyminisz­ter ténykedését és a liberálisok álláspont- iát is, akik szintién Locairnó mellett törnek lándzsát. h cseh Iparosiért Szlovenszkón Irta: Tömöri János dr. klubtitkár. Prága, október 22. A cseh kistparospárt egyik-másik kép­viselője az utóbbi két évben ismételten ki­rándult Szlovenszkóra s ott azt tapasztalta, hogy az őslakos kisiparosok és kiskereske­dők elégedetlensége kitűnő talaj a cseh ipa­rospárt terjeszkedése számára. Igaz ugyan, hogy Szlovenszkó és Ru­szinszik ó kisiparos társadalmának a kelleté­nél is több oka van az elégedetlenségre, de még sokkal súlyosabb tény az, hogy a cseh iparospártnak legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy a szlovák, magyar, ruszin, né­met kisiparosok sorsán segíteni kellene. A választások dllőtt számos komolytalan ígéret fog elhangzani a cseh pártok agitáto­rainak ajkáról. A józan itéletü iparosainkra bízom anniak megítélését, hogy az Ígéretek­nek mennyire hihetnek. Most csupán egy esetet említek fel, amely mindennél jobban jellemezi a cseh kisiparospártnak a szikivm- szkói kisiparosokkal! szemben tanúsított jóin­dulatát. A múlt év nyarán a szlovenszkói és ru- szinszkói ipartörvény parlamenti tárgyalásá­nál a képviselői klubokhoz özönével érkeztek a szlovenszkói iparostestületek petíciói az ipartörvény javaslatának módosítása érdeké­ben. A kérelmekhez csatolták az ipartesüüie- tek a módosító javaslatokat is. Már most mi történt? A módosító javaslatokat egyetlen cseh párt, tehát a cseh kisiparospárt képviselője sem tette szóvá a parlamentben, hanem mély hallgatással napirendre tért az ügy felett. De még más is történt. Az akkori k e r e sz t ény szocialista, magyar kisgazda, földmives és kisiparospárti képvi­selők közös klubja azonnal magáévá tette a szlovenszkói kisiparosok követelményét s a klub által kiküldött hivatalos szónok — töb­ben nem beszélhettek, mert nem futotta a beszédidőből — Korlátíh Endre dr. a klub megbízásából kijelentette, hogy képviselőink támogatni fogják ezt a javaslatot, ha a ház a módosításokat elfogadja. Képviselői klubunk egyúttal felkérte a cseh kisiparospárti képviselőket a módosító javaslatok aláírására. A kisiparos érdekek eme „jeles" védelmezői azonban a kgrnere­ve bbeu elzárkóztak a kérelem teljesítése elől s a módosító javaslatok elbuktak. Az előadottak hitelességét bárki megál­lapíthatja -minden idő-ben a képviselőházi nap­lóban s a magyar képviselők klubjának irat­tárában. A szlovenszkói és ruszinszkói iparos és kiereskedőtestületek a legutóbbi napokban egyre-másra tartanak taggyűléseket, ahol azt a kérdést tárgyalják, hogy mely pártot támogassák a küszöbön álló választásoknál. Nem akarok hivatlan tanácsadónak tolakod­ni, annyit azonban kötelességemnek tartot­tam, hogy a fenti esetet kisiparosainknak Gondok kötele Gondok kötele egyszer gúzsba köt, S ahol felhorzsol, íájva-fáj a karc. Bánatom sipját átadom neked, Leheli beléje, ha engem akarsz. Meghallom majd a messze síp jaját, Hozzád futok és ott leszek veled, S egy összetört szív cserepeivel Levagdoisom majd sötét köteled. Falu Tamás. A bagoly Irta: Nyáry Andor. A halász a priccsen feküdt a tornácon. Kati, a felesége arra ment, egy ideig nézte, aztán ha-lk bizonytalan hangon meg­szólította: — Ma éjjel nem mégy ed halászni? A hálásr a fal felé fordult. — De elmegyek. Kati arcára rásuhamt valami. — Csak azért kérdezem ... — magya­rázta, aztán belevágott a tulajdonképpeni mondatba- — A vacsorája ott van a konyhá­ban az asztalon. Én elmegyek édesanyámhoz. Üzent délután, hogy nézzek el hozzájuk este­felé. A halász bólintott: — Csak ereggy! És alvásra hunyta a szemét. A menyecske halkan sóhajtott és megin­dult a kapu felé. Ott megállít, visszanézett s mikor látta, hogy az ember még mindig a fal felé fordulva fekszik, kinyitotta a kapu ajta­ját, de nem ment ki rajta, hanem becsapta; Hadd gondolja az ember, hogy elment Ö maga meg csendben lábujjhegyen vis'szaosont és a létrán felment a padlásra. A harangozó Urangyalra harangozott. Nyolc óra volt­A halász nyújtózott egyet, aztán felkelt a priccsrőll­— Ideje, hogy elinduljak! Bement a konyhába, belerakta tarisz­nyájába a vacsorát, a fél lilter bort, aztán a tarisznyáját vállára vetette és elindult a Du­na felé. — Máma jó fogás lesz, — gondolta, — csendes a víz, a hold megvilágítja a Duna hátát. Hát nem mulasztja ed a jó alkalmat. An­nál is inkább, mert János gazda a űrnap ki­tapasztalta, hogy éjszaka jobban járnak a halak, mint nappal. Ezért aztán egész nyá­ron éjszaka kergette a haliakat. Ment, mendegélt. A nagy, otromba halászcsizma rátartó- sam kopogott a száraz utón. Al'g ért azonban a szomszédék kertje alá, a háza felől bagoly huhogást hallott. A halász megállít, visszanézett­— Bagoly, — ümmentett egyet- — Ha- Tálmadár. Éppen az én házamon. Meg csak az kell. 'Rándított egyet a tarisznyán, aztán tó­vá bb ment. Másnap megint holdvilág volt. A menyecske megint elment hazulról. A harangozó harangozott. A halász a vádiiára vetette a tarisznyát és megint ballagott a Duna fellé. Mikor pon­tosan a szomszédék kertje alá ért, a bagoly megölt huhogott­A halász megállt: — A mennydörgős ezt a halálmadarat! Hát ez mindig akkor szól, mikor elmegyek hazulról! Kicsit babonás volt mint afféle halász, kezdte rosszul érezni maigát. — Még utóbb jelent valamit! Miivel pedig nem volt biztos benne, hogy a kuvikolás az ő házáról jön-e. vagy pedig a felső szomszédéról, megfordult, gondolta, hogy megnézi, az a pár perc máir idei vagy oda. Legalább megbizonyosodik róla, aztán nyugta lesz. Hát visszament. Mikor a kapujához ért, bekémtelt rajta. Baglyot nem látott sehol, de nem is szólt. A kert végében azonban gyanús zö­rejt hallott, mintha valaki lábnjjhegyen ipar­kodott volna. A menyecske meg a padlásról jötC le. A hadász meghöppent. — Hát ez hogyan lehet! Az asszony azt mondta, hogy elmegy hazulról. Aztán a padlásról jön le? Akkorát nyelt, hogy csak ugy kottyant. — Itt baj vau! — gondolta sápadtan de nem szólt senkinek, ugy tett, mintha mit sem látott volna. Egész éhei a csoduakhan ült. Most azonban akár francia négyest jár­hattak tőle a csuka urak, meg a kövér pontvkisatsszonyok. ■ észre se vette őket. Azon emésztette magát, hogy mi lehet az asszony körül. Mert azt már sejtette, hogy a bagoly nemi Íróim huhog a szép asz- szony házán, auraikor ő| éjszakánként halász­ni jár. — No majd utána nézek! A harmadik napon is holdvilág volt. A menyecske ezen a napon is elment ha­zulról „a padlásra". A harang is jelezte a nyolcat. A halász felkészült, vállára akasztotta a tarisznyát, aztán elindult. Mikor azonban a szomszéd háza elé ért és a bagoly huhog­ni kezdett, ledobta válláról a tarisznyát és usgyi neki, futóra vissza. — Elien — torpant meg, mikor az udva­rára ért­A holdvilágban tisztán látta, hogy a kerten keresztül egy legény szaladt és ló­halálban átdobta magát a kerítésen­A menyecske meg éppen ugy, mint az előző napon, a padlásról jött elő. Az embernek háttal volt fordulva, mind­járt nem vette észre. A halász nem szólt, csak a szeme szik* rázott. A menyecske megfordult s amint az urát maga előtt látta, megijedt: — Már megjött? — hebegte zavartan. — Meg — válaszolt sötéten a halász. — Itthon — feleletbett valamit? — pró­bál hízelegni az asszony. — Itthon — felelt a halász. — Mit? — A böcsületemet! A menyecske elsápadt. Az ember ráitáma-dt. — Mit kerestél a padláson? A menyecske ötölt-hatolt: — A ruhát néztem meg, hogy megszá­radt-e már­A halász ránézett a kalap alóh &AAAAAAAAAAAÁAA.4AAAAAAAAA&AAAAÍA Sorsjgyeké! mindenki csak Merik is Tsa MlÉzta vesz, Srallsicswö, RatiniCitó el. Telefon 1920 és 2365. rwmvvwwvffnvvTwvnvfmTn

Next

/
Thumbnails
Contents