Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-21 / 238. (981.) szám
\ 9rertfra, október Ti. . PmöMJkíftmflmTAP *3 sából rendezendő versenyt november 8-án tartják meg. A profibizottság kegyelmez. A Viktória Zsizs- kov egy évre felfüggesztett játékosainak: Hoyer Ferenc, Zenisek, Miksch, Kristal és Novak játékosoknak a proíibizottság pénteki ülésén amnesztiát adott Orth a javulás utján. Budapestről jelentik: Orth György tegnap két botra támaszkodva megjelent az M n< kaszinójában, ahol klubtársai kitörő örömmel fogadták. Orth állapotában örvendetes javulás állott be, bár sebesült térde gépben van és ezt mindaddig fogja hordani, amíg a rég nem használt izmok meg nem erősödnek. A göm5ri Korcsmák haramiái a rimaszombati esküdtszék elölt JLz öt letartóztatott haramia közül egyet felmentették, a négy tettes összesen négy vennégy évet kapott — A P. M, H Rimaszombat, október 20. Az ötnapos őszi ciklust a bátkai rablók bűnügyének tárgyalásával fejezte be a rima- szombati esküdtszék, mely a ciklus folyamán összesen ötvenkét évet és négy hónapot osztott ki büntetésként. A vádirat szerint' Péntek András bátkai erdőkerülő Selymes Kovács István, M e d e Pál és Fónagy Ignác társaságában ez év január 9-én Bátka községben behatolt U n g á r Géza korcsmájába és a korcsmárost ki akarta fosztani. Ungár védekezni próbált, mire a banditák revolverrel megfenyegették, sőt néhány késszurással meg is sebesi- tették. A korcsmában és a házban csak néhány jelentéktelen értékű ingóságot találtak, amit magúikkal vittek. A próbálkozás sikerén felbuzdulva elhatározták, hogy bandába tömörülnek és sorba látogatják a gömörmegyei korcsmákat. A bandába még Selymes Kovács Barnabás is betársult. A bátkai korcsmáros kifosztása után néhány nap múlva Novák Pál kisliber- csei korcsmárost fosztották ki hasonló körülmények között. Ez év január 29-én az ugyancsak gömörmegyei Lökös község határában fekvő Hámszá- ritó-pusztán Istók Illés korcsmároshoz állítottak be bekormozott arccal. Az idős házaspárt megrohanták: — Fel a kezekkel, elő a pénzt! — kiáltották és a megrémült embereket állandó fenyegetések között a sarokban tartva, kirabolták a korcsmát. A csendörség a vallomások alapján letartóztatta a négy haramiát. Ungár Géza cselédjének vallomására Péntek András bátkai erdőkerülőt is Őrizetbe vették. A leány, aki mint a vizsgálat során kiderült, nem teljesen beszámítható', azt vallotta, hogy az erdőkerülőt Selymes Kovács István, Mede Pál és Fónagy Ignác társaságában látta, tudósitójától — amikor gazdáját megrohanták. Kiderült azonban, hogy a megbízhatatlan vallomást több tanú nem igazolja s Péntek András ártatlanul keveredett bele a nagy port felveri rablás ügyébe. Megállapították, hogy a gömöri banditák ez év elején munkakeresés ürügye alatt Magyarországból jöttek át Szlovenszkóba. E’- fogatásuk után a bizonyítékok súlya alatt mind a négyen beismerték a rablásokat. A mostani esküdtszéki tárgyaláson, mely két napot vett igénybe, egyedül Kovács Barnabás vallotta be a rábizonyult két rablást. v A bandavezér és értei miszer zö Kovács István azonban makacsul tagadott és visszavonta előző beismerő vallomásait. Mede Pál és Fónagy Ignác a tárgyaláson már szintén csak két-két rablást ismertek be. A tanúkihallgatások után Katona János államügyész tartotta meg vádbeszédjét. Ezután Pömstein Arnold dr., Péntek András védője, majd a négy rabló védői, Haas Andor dr., W i 11 Sándor dr., Gans- f r i e d Ernő dr. és Fráter György dr. ügyvédek mondottak védőbeszédet. Az esküdtek Péntek András kérdőpontjára a tény kérdésében nemmel szavaztak, aminek alapján a jogi kérdések elestek. A négy másik vádlottra az összes tény- és jogkérdésre hétnél több esküdt felelt igennel. Az esküdtek igazmondása alapján a bíróság Péntek Andrást felmentette. Kovács Barnabást két rendbeli rablásért tiz évi, Kovács Istvánt három rendbeli rablásért 13 évi, Mede Pált három rendbeli rablásért 11 évi és Fónagy Ignácot három rendbeli rablásért tiz évi fegyházra Ítélték s kimondották a büntetés utáni kiutasításukat. Kovács Barnabás az ítéletben megnyugodott, Mede Pál és Fónagy Ignác három napi gondolkodási időt kértek. A makacsul tagadó Kovács István pedig semmiség! panaszt jelentett be. 51. §. Az első bekezdés igy hangzik: A második szkrutiniumnál csak azon párt szavazatai vétetnek figyelembe, amely a 49. § szerint beadja a jelöltlistát és legalább egy választási kerületben mandátumot kapott. 52. §. Második szkrutinium A bizottság összeszámolja az összes maradékszavazatokat az egész köztársaságból, amennyiben ezek az 51. § alapján figyelembevétetnek, a maradékszavazatok ezen számát osztja az összes választási kerület választási számának a számtani középarányosával s a töredék nélküli hányados adja azon mandátumok számát, amelyeket a második szkrutiniumban kell kiosztani. Ma a mandátumok száma ily módon meg van határozva és ha ez a szám azonos, vagy nagyobb a még szét nem osztott mandátumok számával, úgy a harmadik szkrutinium elesik. Hogy a második szkrutinium számára megáliapittassék a választási szám, az előbbi bekezdésben meghatározott maradékszavazatok összege elosztatik azon mandátumok eggyel nagyobb számával, amelyeket ebben a szkrutiniumban szét kell osztani s a törtszámnélküli egész hányados a választási szám. A bizottság minden pártnak annyi mandátumot utal ki, ahányszor a. választási szám benfoglaltatik a pártnak az összes választókerületekből itt kimutatott maradékszavazu- tainak összegében. Ha egy mandátummal több lett kiosztva, mint amennyit kiosztani lehetett, a fölöslegesnek mutatkozó mandátum azon párttól vétetik el, amely a második szkrutiniumban a legkisebb maradékot mutatta föl az osztásnál; egyenlő maradékok esetén attól, amelyik az egész köztársaságban kisebb számú szavazatot kapott. Ha a szavazatok száma is egyenlő, úgy sorshúzás dönt. Ha az összes mandátumok nem foglaltattak el a harmadik bekezdésben megállapított módon, vagy azért, mert a párt kevesebb jelöltet állított, mint amennyi mandátum jutott reá, a bizottság egy-egy mandátumot utal ki fokozatosan ama pártoknak, amelyek a legnagyobb osztási maradékot tüntetik föl. A maradékok egyenlősége esetén a mandátum azon pártnak utaltatik ki, amelynek a második szkrutiniumban nagyobb számú rnaradékszavazata van. Ha ezek a maradékösszegek egyenlők, a mandátumot az a párt kapja, amely az egész köztársaságban több szavazatot kapott; ha ez a szám egyenlő, úgy sorshúzás dönt. A második szkrutiniumban el nem foglalt mandátumok a harmadik szkrutiniumban foglaltatnak el. November 15-ési iép életbe a biztosításokat miifikálő törvény Véget érnek a biztosítási túlkapások — Nem lehet felbontani a megkötött üzleteket Pozsony, október 20. (Saját tudósítónktól.) Október 15-én irta alá a köztársasági elnök a biztosításokat unifikáló nagyfontosságu törvényt, amely november 15-én lép életbe. Langer Alajos, a S’ovák biztositó igazgatója a törvény jelentőségéről a következőket mondotta; — A biztosítások unifikálása elvi jelentőségű törvény, amely megszünteti azokat a hibákat, amelyek miatt a biztosítás a forradalom utáni időkben igen sokat szenvedett. Az unifikációs törvény a biztosítások konszolidálását jelenti, mert az eddig szokásban volt úgynevezett kikapcsolásokat, amelyekkel sok visszaélés történt, megszünteti. — Ezentúl a biztosítások, amelyeket tiz évre megkötnek, végig érvényben maradnak s nem lehet átvinni más intézetekhez. Viszont a biztosított felek is kellemesebb helyzetbe kerülnek, mert a biztosítás akkor is érvényes, ha a biztosítási összeg esedékességkor nem volt kifizetve s a fél kár esetén ebben az esetben is megkapja a biztosított összeget. — Pozsonyban szerdán lesz ankét Autengruber miniszteri tanácsos elnöklete alatt, hogy az unifikációs törvénnyel kapcsolatban minden részletet megbeszéljünk. A nosztrifikálás egyelőre még késik, bár erre is igen nagy szükség volna, hiszen a magyar és osztrák intézeteknél lévő, már lejárt életbiztosításokról van szó. A nosztrifi- kálás hiányában a kifizetésekre adott halasztási határidő november 28-án jár le, de mivel a törvény még nincs meg, valószínű, hogy újabb halasztási határidővel fogják meghosszabbítani a kifizetéseket.. A Képviselőházi választási törvény mMosltösa: ötödik közlemény 38. §. Szavazás A körzeti választási bizottság megalakulván (9. §), a választás megkezdése előtt megtekinti az urnákat. Választási urnának csakis oly szekrény használható, amely zárral elzárható. Ezután megkezdődik a szavazatok leadása. A választók az összes nekik kézbesített jelöltlistával jelenjenek meg. A választási bizottság átveszi a választótól az igazolólapot s megállapítja, hogy a választónak megvan-e azon összes jelöltlistája törlés és megjelölés nélkül, amelyeket a 29. § szerint hivatalosan kellett kikézbesiteni, azonban nem szabad megváltoztatni a jelöltlisták azon sorrendjét, amilyenben a választó magával hozta azokat. A hiányzó, törléses, vagy másként megjelölt listákért másokat ad neki a bizottság, úgy, hogy a választónak meg legyen az összes azon jelöltlistája, amelyeket a 29. § szerint hivatalosan kellett kikézbesiteni. Továbbá kiad a bizottság egy nem hivatalos borítékot. Az összes borítékok át- nemlátszók, egyenlő nagyok, egyenlő minőségűek és színűek legyenek és semmi megkülönböztető jelnek nem szabad lenni rajtuk. Ezt a község saját terhére adja. A választó maga helyezi a borítékba a szavazólapot egy oly módon elkülönített helyen, hogy ne legyen megfigyelhető, majd a bizottság előtt dobja be a borítékot a választási urnába s a fönmaradó jelöltlistákat külön szekrényben helyezi el. Ilyen módon adják le szavazataikat legelőször a választási bizottság tagjai, majd a választók olyan sorrendben, ahogyan a választási helyiségbe megérkeztek. A választási, bizottság felügyel a szavazólapok helyes leadására s őrködik a választási helyiségben a rendnek a föntartá- sán. A bizottság tagjainak nincs megengedve kijavítani, vagy kiegészíteni a szavazólapokat, még ha a választó kérné is azt. A vak személyek s azok, akik testi hibájuk miatt maguk nem adhatják le a szavazólapod, választójogukat oly választó kíséretében gyakorolják, akivel közös háztartásban élnek, vagy oly választó kíséretében, akit szabadon választottak kísérőjükül. Ez a kisérő adja le megbízójának szavazólapját, illetve igazolólapját; a választási bizottság kérdéssel állapítja meg. hogy a választó szabadon választotta-e meg kísérőjét, hogy tudja-e a vezeték és keresztnevét s a választás eme módját külön bevezeti a választási jegyzőkönyvbe. A szavazólap leadása a bizottság tagjai által a választók névjegyzékének két példányában tüntetendő föl. Ha mindkét házba szóló választások ugyanazon a napon tartatnak és ha mindkét választás számára közös körzeti választási bizottság van fölállítva, úgy a választási helyiségben minden választás számára külön elkülönített helyről kell gondoskodni. 46. §. Az első bekezdés igy hangzik: A kerületi választási bizottság a székhelyén, meghívás nélkül, a választás után következő második napon (kedden) délelőtt 10 órakor ül össze. 49. §. Az első bekezdés igy hangzik: Azokat a mandátumokat, amelyek a 46. §-ban körülírt eljárás után fönmaradtak, a központi vál. bizottság osztja ki amaz ülésén, amelyre a választás utáni nyolcadik nap délelőtti tiz órájakor meghívás nélkül annak elnökénél ül össze. — Leszállitják-e a csehszlovák bankkamatlábat? Pénzügyi körökben már régóta hire jár, hogy a hivatalos bankkamatlábat november elsején leszállítják. Hivatalos helyről ezt még ez ideig mindig megcáfolták, egyes cseh lapok jelentése szerint azonban valószínűleg számítani lehet a diskont közeli leszállítására. A pénzpiac helyzete az utóbbi hetekben igen kedvező volt és a szomszédos államok is leszállították az utóbbi időben a kamatlábat. így tehát az arbitrázskülömbség eltűnni látszik Csehszlovákia és a szomszédos államok között. A diskont leszállítására természetszerűleg befolyással lesz az októberi hónap pénzügyi lefolyása — Megkötötték a csehszlovák-bolgár ideiglenes kereskedelmi szerződést. Szófiából jelentik: Tegnap perfektuálták az ideügle- nes kereskedelmi egyezményt Csehszlovákia és Bulgária között, amely a legtöbb kedvezmény alapján létesült. A szerződés november elején lép életbe. A bo-lgár lapok nagy megelégedéssel fogadják a kereskedelmi összeköttetést Csehszlovákiával, melytől a bulgár gazdasági élet jelentős fellendülését várják. — A magyar cégek külföldi jóhirének védelme. Budapestről jelentik: Az utóbbi időben többször előfordult, hogy egyes budapesti hitelezői egyeztető irodák, hogy maguknak külföldi ügyfeleket szerezzenek, külföldre küldött körleveleikben egyes magy. cégek megbízhatóságáról és hitelképességéről és az átlalános magyar gazdasági viszonyokról a valóságnak meg nem felelő híreket közöltek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a szóbanforgó egyeztető cégeket felelősségre vonta és fölhívta arra, hogy a valóságnak meg nem felelő közléseiket újabb körlevelekben visszavonják és helyreigazítsák A Kamara egyidejűleg fölkérte a kü'földi magyar követségeket, hogy a magyar cégek jóhirnevét veszélyeztető közlésekről haladéktalanul értesítse a kamarát, amely a szükséges megtorló lépeseket meg fogja tenni. — A Rimamurány osztaléka. Budapestről jelentük: Amint hirlik, a Rimamurány Vasmű R.-T. ez évi osztalékát 5.000 koronában fogja megállapítani. — Megkezdődött a magyarországi cukorkampány. Budapestről jelentik: Magyar- országon kezdetét vette a cukorszezón. A múlt évről 160 ezer métermázsa cukor maradt, míg az idei cukorrépatermés eredményét 16 millió métermázsára becsülik. Az 1925—26. évi kampány eredményét 2.2 millió métermázsa cukorban remélik elérni, mely esetben Magyarország 12—14 ezer vagont lenne képes exportálni. — Olcsóbb lett a magyar gyufa. Budapestről jelentik: A magyarországi gyufakar- tel az elsőosztályu gyufa árát dobozonként 410 koronára, a másodrangu gyufáét 370 koronára szállította le. A leszállítást a külföldi áru olcsóbb volta indokolja. Magyarország mezőgazdasága A Pénzintézeti Központ harmadik jelentéséből Budapest, október 20. .Az 1924—25. gazdasági év munkálatai befejezésükhöz közelednek. A cséplést mindenütt elvégezték, a gabonanemük, takarmányok, hüvelyes és kereskedelmi növények be vannak takarítva, csupán a burgonya, tengeri, cukorrépa és szőlőbetakaritás van még hátraFőtermények vetéseredményei Az alábbi hat főterményben az összve- téstertilet az 1924—25.. gazdasági évben 7,219.754 kát. hold volt az 1923—24. évi
