Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-20 / 237. (980.) szám
Kedd, október 20. i! fStu^p eenöwnn^M"^'wnwmuxiunvi»mv«mueuuttuuwttmito\™rouim\MUWW«üUU» Is Faivédelem — Modern állatmesék — (Aki kuts’a, az harapjon.) A hófehér öleb, a ház úrnőjének elkényeztetett kedvence, reggeli sétája közben a láncravcrt komondor közelébe került. Messziről nézte a hatalmas nagy állatot, amely unottan heverészett és a hátát odatartotta a nap meleg sugarainak. Szótlanul nézték egymást sokáig- Végre a nagy kutya rámordult a kis kutyára: — Mit bámulsz rám, mint borjú az újkapura? — Nézlek, mert érdekelsz. Mert olyan furcsa, őseredeti teremtés vágj'’. A komondor haragosan morog a kényes kis ölebre: — Bolond beszéd. Én olyan vagyok, amilyen a fajom. Kutya vagyok, rendes, becsületes kutya. Te meg egy elfinnyásodott, elkorcsosodott, erkölcseiből kivetkőzött degenerált, destru^ló fajzat vagy- Alázatosságból, hízelgésből, taípnyalás- ból élsz. Az öleb szelíd mosollyal rázta a fejét: — Nem az a lényeges, hogy miből élek; az a lényeges, hogyan élek. S mondhatom neked, hogy az én életem csupa gyönyörűség és napsugár. Selyem ágyban alszom s a legnagyobb ur vagyok a házban. A reggelimet az ágyban iszom meg: frissen fejt tejet. Aztán megfürdetnek, megfésülnek- Az asztalnál külön tálalnak nekem s jaj volna a főszakácsnak, ha egy rossz falat kerülne a tányéromra. Mint a császárokét az én ételeimet is megkóstolják, mielőtt elém teszik. S mit teszek én mindezért? Megnyalom az úrnőm kezét. A farkamat csóválom, ha az ölébe vesz. Nos, azt a szép, fehér kezet akár a király is megcsókolhatná— Hitvány élet! — morogja a komondor. — Te mondod ezt? Te? Aki Láncra vagy verve, mint egy rab! Hiszen te fázol és koplalsz. Tele vagy bolhával és sebekkel. Csontokat hajigáinak eléd. — Igaz- Úgy élek, mint egy kutya. — Pedig könnyen élhetnél másképp. Jobban és szebben. Csak légy barátságos és alázatos. Simulékony és kedveskedő. Mondhatom neked, nem is olyan nehéz mesterség. — Nem nehéz annak, aki tudja. De az én természetem nem veszi be. — Miért? — Mert ha már kutya vagyok, morogni akarok és harapni. II. (A nemes leszármazás) A farkas felkereste róka komát. — Nagy ügyben jövök. Fontos, életbevágó dologban. Egynest téged kerestelek fel, mert neked srófra jár az eszed, mint a fiskálisé. — Akad egy kicsike — mondja a róka elégedetten. — Akad egy kicsike . . . — A tanácsodért jöttem, mert igen furcsa állapotba keveredtem. — Add elő az ügyet, majd csak kieszelünk valamit. A farkas lekonyitotta fejét s halkan, szégyenlősen nyögte ki: — Feleségem őnagysága megcsal . . . — Hát ez baj — mondja a róka. — Nagy baj. És kivel csal meg? — A szomszéd ordassal. Tudod, azzal a szemtelen pofáju, hányaveti fickóval, aki egész nap a szőrét fényesíti és a karmait manikűrözi. — Hm. Talán egy kicsit oldalba kéne vágni! Vagy leharaphatnád a félfülét . . . — Erre magam is gondoltam. De bajos a dolog. Először is a gazember fiatalabb, erősebb, csontosabb, mint én. Ha belekötök, én huzom a rövidebbet. S aztán, mint afféle seb ónnal legény- embernek, sok a jó pajtása, a tivornyatársa. Ez a banda még rajtam verné el a port. A róka a fületövét vakarta: — Ej, talán nem is igaz az egész? Hátha mégse csal meg az asszony? — Hogyne csalna meg a bestia — ordította a farkas. — Magam láttam. — A magad két szemével? — Fusson ki mind a kettő nívómban, ha nem igaz. — És végignézted? — Csikorgattam a fogamat, de mit tehettem volna egyebet? — Még csak egyre felelj, farkas koma! Ki látta még a dolgot? Rajtad kívül? — Senki a világon. Csak én . . . A róka most már mosolygott. — No hála isten! Akkor nem olyan njigy a oaj. Akkor adhatok jó tanácsot. — Nos? — Tagadd le az egész históriát . • . Vulpcs. tótf <n Idipoí egri? téiarv&x-á iHwetivíbHébiSne-fz. mmiití; ntcUt neaaa útwíbutébdtMifk nvrtbt. íiotüm « ífwAü0MÍ Marín gr na irn«Agu«nr«4fg crtleftcW sxolááQa I A szlovák nemzeti párt önállóan indul a választási harcba Turóczszentmáríon, október 19. A slovenská národná stranában Rázus Márton intranzigens autonómista álláspontja győzedelmeskedett s ezzel e’astek mindazok a fúziós és kooperációs tervek, amelyek a legrégibb szlovák párt sorsát a prágai centralista politika különböző irányaival, sőt magával Hodzsával akarták összekapcsolni. Ma már befejezett tény, hogy a szlovák nemzeti párt öná’ló listával bocsátkozik a választási küzdelembe. Ehhez az anyagi lehetőségeiket az amerikai szlovák liga biztosította, amely jelentős összeget küldött a párt választási céljaira, közvetlenül Rázus Márton kezeihez. A párt erőteljes választási agitációja már megindult s a turócszenímártoni Ná- rodnie Noviny napilappá való átalakulása közvetlrwiil küszöbön áll. Bizonyosra vehető, hogy Rázus önál ó föllépése nagy mértékben meg fogja gyöngíteni az agráriusok frontját és az ame lkai szlovák liga támogatása erkölcsi tekin- retben is érezet^tni fogja hatását, különösen az evangélikus szlovák nép tömegeiben. Kamlnszhu Itaűfárafa a c§€ü agrárpárt cici A kilépett íirbek a hivatalnokokat a nemzeti munkapártba viszi magával — A schizmatikusok is kiválással fenyegetőznek Ungvár, október 19. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A kormány lapjai Kaminszky képviselő visszavonulásának jelentőségét igyekszenek tompítani, bár köztudomású, hogy a Kaminszky dr. politikai letörését a cseh agrár párt idézte elő. Kaminszky maga sem nyilatkozik bőven a nyilvánosság előtt, amikor a következőket mondja: — A párt végrehajtóbizottságát Írásban kértem, hogy tekintsenek el úgy a parlamenti, mint szenátusi jelölésemtől, mert nem fogadom el. Egyben pedig lemondtam a Visztnik főszerkesztői állásáról. Elhatározásomat nem csupán saját jószántamból, tettem, liánéra a pártban lévő elvbarátaim kívánságára, akikkel annakidején a köztársasági földmü- vespárttal egyesültem. — Lemondásom oka az is, hogy nem akartam kiélezni az ellentéteket, amelyek én és elvbarátaim és a párt jelenlegi irányitói között fölmerültek. Egyelőre visszavonulok és figyelemmel kisérem az eseményeket, hogy alkalmas pil’anatban népem érdekében akcióba léphessek. A nyilatkozat utolsó részét politikai körökben odamagyarázzák,, hogy az a Beszkid kormányzó páríegységesitö akciójával van összefüggésben, amely mellett azok a bizonyos ..elvbarátok*4 is ott állanak, akikre Kamirszky fonti nyilatkozatában hivatkozik. A cseh agrárárpárt bukásának jeleit i hordja magába az az akció is, amit a párt Hrbek ungvári erdőigazgatósá.gi főszárma- nácsos és fővárosi „kormányb:ztos“ ellen indított azon alkalomból, hogy Hrbek, aki a cseh agrárápárt segítségével emelkedett fel a névtelenségből és lett befolyásos egyéniséggé, cserbenhagyta a pártot és a Strániky- féle munkapárthoz szegődött. Hrbek állásfoglalása egyértelmű azzal, hogy a cseh agrárápárt tisztviselő tagjai utána fognak menni a nemzeti munkapártba, amivel a cseh agrárpárt alapjában fog megrendülni Nagy veszteséget jelent a cseh agrárokra nézve a schizmaíikusok elpártolása is, akiket egy Mondics nevű volt görögkatolikus papnövendék vitt be a pártba, de ennek ellenértékűi — állítólag — azt követelte, hogy őt jelöljék a lista valamelyik b;ztos helyén, amit a párt nem akart honorálni. Mondics arra hivatkozott, hogy harmincezer schizmat’kus önálló föllépés melleit is kasna egy mandátumot, már pedig a schizmaitikusok csak olyan listára szavaznak, amelyen Mondics neve szerepel. A választások közeledtének hírére különben a legvadabb politikai kombinációk kerültek felszínre, amelyek csak arra jók, hogy egy-egy kormány-, vagy ellenzéki párt kilátását gyöngítsék. »♦»♦♦♦♦♦♦« +*•*+<>**&* h HépviselOhózS választási lárváig niMositásai Negyedik közlemény 27. §. A második bekezdés igy hangzik: Ha a jelölés csak a központi vál. biz. ülése után vonatott vissza (26. §), a jelölt neve a listán marad, azonban a mandátumok kiosztásánál nem vétetik figyelembe. 28. §. A jelöltlisták kihirdetése Legkésőbb a választás napja előtti tizedik napon a közp. vál. bizottság elnöke a hivatalos lapban kihirdeti az összes érvényes jelöltlistákat a pártok megjelölésével, a sorszámmal s az összes jelöltek teljes és pontos megnevezésével. Nincs megengedve a jelöltlistákkal a 21. §-ban elrendelt választói aláírásoknak a közlése. 29. §. A jelöltlisták sokszorosítása A kerületi választási bizottság elnöke sajtóval sokszorosittatja az érvényes jelöltlistákat, amelyeken föltüntetendő a sorszám, a párt megjelölése és az összes jelöltek s ezek sorrendje (22. § 2.). Minden jelöltlista külön sokszorosítandó szavazólap formájában, még pedig az összes lista ugyanazon betűtípussal s ugyanazon nagyságban, ugyanazon szinti, minőségű és nagyságú papíron s ugyanazon helyen ellátandók a kerületi választási bizottság pecsétjével. A kér. vál. bizottság elnöke ezeket megküldi a községek biráinak azzal a fölhívással, hogy azokat az összes választóknak kikézbesitsék (34. §). A jelöltlisták sokszorosításával kapcsolatos költségeket felerészben az állam, felerészben a pártok viselik. Ezen költségek térítésére a párt a kerületi választási bizottság elnökénél legkésőbb a választás napját megelőző tizennegyedik nap déli 12 órájáig arányos, a bizottság elnöke által közölt (21. §) előleget fizeti le, amely a jelöltlista sokszorosításával kapcsolatos költségeknek legalább a felével egyenlő. Ha a párt idejében nem tesz eleget kötelezettségének, a jelöltlistája visszavo- nottnak tekintetik. Az a párt. amely egy kerületben sem ért el mandátumot, a saját jelöltlistáinak sokszorosításával kapcsolatos összes költségeket maga fizeti. A költségek ama részéért, amelyet egyébként az állam viselne, ezen párt jelöltjei és azon választók felelnek egyetemlegesen, akik a jelöltlistát aláírták s ez közigazgatási végrehajtás utján lesz behajtva, ha a fizetési meghagyás kikézbesítésétől számított 8 napon belül nem fizettetett meg. A párt beterjesztvén a jelöltlistáját (21. §), a meghatalmazottja utján kijelentheti, hogy nem kívánja azt, hogy jelöltlistája hivatalosan kikézbesittessék a választóknak akár bizonyos közigazgatási körzetekben, vagy az egész választási kerületben s ezen közigazgatási járások, vagy az egész választási kerület számára egyidejűleg megrendelheti a jelöltlista hivatalos nyomtatványát bizonyos meghatározott számú példányban s ezeknek a választók számára való kikézbesítéséről maga gondoskodik; ilyen esetekben az előző bekezdések rendelkezései szerint a párt csak a saját jelöltlistáinak sokszorosításával fölmerült költségeket téríti meg. Azok a jelöltlisták, amelyek az előző bekezdések rendelkezései szerint hivatalosan kézbesítendők a választóknak, az illető kerület, illetve az érdekelt közigazgatási járás választóinak számát ennek egyötödével meghaladó mennyiségben sokszorositandók. 30. §. Az első bekezdés igy hangzik: Grafikai ipart űző, vagy abban tevékeny személyek kötelesek eleget tenni a kerületi vál. bizottság elnöke rendelkezéseinek, hogy a jelöltlisták idejében s helyesen sok- szorosáttassanak. i 31. §. Az első bekezdés igy hangzik: Minden község választási hely. A XV— XXI!. választási kerületben a 250 lakosnál kisebb községek a legközelebbi nagyobb községhez, mint választási helyhez utalhatók. 34. §. A választók igazolványa Az első bekezdés első mondata igy hangzik: A községi bíró minden választónak a lakására kézbesitteti a kerületi választási bizottság elnöke által neki küldött jelöltlistákat, még pedig 1000 lakoson túli községekben legkésőbb a választás napja előtti harmadik napon egyidejűleg az igazoló lappal s a többi községben legkésőbb a választás előtti második napon. A XV—XXII. választási kerületekben kikézbesitendő az igazolólap azon községek választóinak is, amelyek a legközelebbi nagyobb községhez utaltatnak (31. §). A hold közelében.e. Látogatás a párisi csillagvizsgálóban — Ami- kor megnyílnak az ég csodálatos kapui . . — A P. M- H, levelezőjétől — Páris, október 17. Amint a hatalmas kert százados sötét fá között végighaladtunk, előttünk sötétlik a2 obszervatórium régi masszív palotája. P széles komor lépcsőház kisértebesen visszhangozza a lépteket. A tudós asztronomus M- Giacobini maga siet elébem s barátságosan üdvözöl. — Jöjjön csak gyorsan . . . siessünk most éppen oppozicóban van . . . A teleszkóp nyílása épp a szemem elé esik. Az ég titokzatos kapuja nyílik meg élőt te-m mindjén . . . Beletekintek. Meglepő világosság . . . Érdekes, oda- kinn szabad szemmel pedig sötétnek látszik az ég. Itt a távcsőben nincs éjszaka ... Látom az úszkáló éterfelhőket, a szüntelen éí észrevétlen átalakulás, az „örök jövendő11 t misztikus szimbólumát. — Nos, látja? ... — hallatszik mellettem az asztronomus hangja. — Most épp 60( millió kilométerre vagyunk tőle . . . — Mitől? ... — kérdeztem némileg megzavarodva. — Az éterfelhőiktől? . . . A csillagász elmosolyodott. — Au d:able . . . Hát a Jupitertől. Hi szén a távcső reá van beállítva. A nagy fényesség tehát mégsem az ég bolt. Hatszáz millió kilométer! . . . Még i fény is több mint félóráig száguld az űrön á a maga 300.000 kilométeres másodpercenkénti sebességével, armg onnan ideér . . . Pedig mi ez az állócsillagok távolságához képest! Ahonnan sokszor évezredei szükségesek ahhoz, hogy fényük a szemünkbe érjen s amely csillagokon ma. ha ott k vannak fejlett kuTíuráju lények, talán a Julim Gaesarkorabeli Földet látják teleszkópjaikon keresztül . . . anrnt ezt a nemrég elhunyt csillagász-poéta (íme, a két végle- ritka találkozása!) Flammarion Camille valahol oly szépen megírja . • . Majd a nagy távcső, a Grand Equatoria felől érdeklődöm. Szeretnék egy pillantás; vetni a leghatalmasabb franc;a teleszkópba Hogy a Grand Equatoral-t beállít hassuk a Holdra, vagy a Jupiterre, a kupola egy részét meg kellett nyitni. Csak most venn észre, az egész kupola masszív rézből van A hatalmas félgömbön pár pillanat múlva olyan hasadás támad, nvnt amikor egy dinnyéből egy vékony gerezdet kivágnak. Villamosmotor berregése hallatszd s a kupola lassan elfordul- Mint a szélmalom ka- puteteie. A manőver szerencsésen véget ér Újra elhelyezkedem a magasban a tizenegy méter hosszú távcső végénél- Fantasztikus hegységek, völgyek, sivatagok, kialudt tűzhányó kráterek vannak előttem . . Mmden oly rideg, oly elhagyatott, oly barátságtalan. Lírai költők . . • soha az életbei1 erős teleszkópba bele ne nézzetek! . . . A Holdon épp most kelt fel a nap — jegyzi meg az asztronomus. — Ragyogó fénnyel és — minus 273 fok hideggel . . • Rettenetes elgondolni Is ... S ez a szerelmesek házi planétája! — (A porosz országgyűlés nem tűri a magyar ügyekbe való beavatkozást.) Berlinből jelentik: A porosz országgyii1's ma ülésén elvetette azt a kommunista javaslatot, amely a kormányt felszólítja arra hogy ha Rákosi Mátyás és társai ellen ; magyar kormány azonnal be nem szüntet a rögtöritélö eljárást és rendes bírósági eljárás elé nem utalja az ügyet, a magra; közoktatásügyi miniszter látogatását pedh utasítsa vissza.
