Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-18 / 236. (979.) szám
1 t aa<n napt wn .wuCT ü8. . 9>/ú(ÍAlJifc(WGR7{lRME A parlament végérái a filmen Prága október 17. Bezárták a parlament kapuit. Karácsonyra uj emberek töltik meg a Rudoifinu- mot. A parlament utolsó napjai a bizonytalanság és az izgalom jegyében zajlottak le. Minden pillanat más és más helyzetet teremtett. St.nki sem tudta biztosan, mit hoz a következő óra. Az újságírók tanácstalanul álltak a folyosókon és minden törvényhozót megszólítottak, hogy valamit megtudjanak. A parlament utolsó óráiban mozgalmas élet pezsgett a folyosókon, a képviselők csoportokba verődve traccsoltak az újságírókkal. Néhány beszélgetést főijegyeztem. Az étterem előtt Szlavicsek, a cseh nemzeti szocialisták klubJnőke nagy gesztusokkal magyarázza, hogy mennyire szivén viseli a szegény állami tisztviselők nyomorát. Egyik újságíró megjegyzi: — Ez a parlament már nem intézi el a tisztviselők fizetését. — Ha nem, — feleli Szlavicsek — akkor legalább kitűnő agitációs jelszó lesz a pártnak a választásokon. így viseli szivén Szlavicsek a tisztviselők nyomorát... * Taiisik kommunista képviselőt azzal a kérdéssel ostromolják aiz újságírók, hoigy vájjon hány hónapig fogja a pankráci börtön levegőjét szivni, ha a házat feloszlatják? Tausik örökös humorával felel: — Uraim, a törvény minden kereskedőnek megadja a lehetőséget, hogy 35 százalékra kényszeregyezséget kérjen. Én is kiegyezem Dolánskyval 35 százalékra. Mlcoch iparospárti közbeszól: — Erről már tárgyaltunk Dolánskyval, csakhogy ő ilyen rossz üzletet nem akar ám kötni. — Nem? — válaszol Tausik hátratett kezekkel. — Mát akkor bejelentem a csődöt és nem ülök le semmit! ❖ Ebi sajtófőnök végighallgatja a beszélgetést és megszólal: t- Tausíknak azért van olyan sok mentelmi ügye és annyi baja a bírósággal, mert nem szereti beszédeiben a latin szavakat használni. Tausik erre megjegyzi: — Hát csak nem fogom azt mondani a tömegnek, hogy ami itt folyik, az „korrup- ció“, vagy hogy a petka „terrorizál". Ezt senki sem érti meg. De ha azt mondom nekik, hogy tolvajok, rablók és lopnak meg csalnak, azt bizony érti még az utolsó bug- ris is. % Egy cseh néppárti képviselő feltűnő szomorúan sétál fő! és alá. Égy cseh kollégám, a koalíciós sajtó parlamenti tudósítója erre is megadija a magyarázatot: — Ez az ember már öt éve pályázik miniszteri állásra. Sramek páter azonban paktumot kötött Híinkával. A szlovák néppárt belép a kormányba s a szerencsétlen örökös miniszterjelölt helyét Hlinka egyik bizalmasának adják. # Már reggel felé jár az idő, mikor egy desitkaíag mcgállap'tja. — Vége a parlamentek, ki kell írni a választásokat. — És ha balul üt ki? — Akkor megpróbálunk tavasszal újra választani. / * Tomasek házainök bizonnyal utoljára rázza meg a csengőt és bezárja az ülést. A szociáldemokraták meggyengültek. Valószínű, hogy az uj házéinak már agrárpárti lesz. (—per.) ! Panaszolta! «is adúk ellen 1 ♦ senki í-em ad be, ki a törvényes adó- f ♦ rendeleteket szemelőtt tartja. Ebből ? $ a célból tessék bizalommal fordulni $ | ina. I. HÖLANEK szakfízsgázoli adórevizor, | f apénzijj?ymi Usztérlurnnak nyugalmazott 4 f szakértője s o nemben egyetlen szakér- I ♦ telemmel vezetett. irod-í iához. ♦ l Prága II.. Spleisö 29. s*. Telelőn: 32158. f mmmMmm á egu giinori gazda haláláért A rozsfaívi férjgyilkost 15, szeretőjét 8 évi iegyházra Ítélte a rimaszombati esküdtszék egy hat év előtt elkö vetett gyilkosságért. A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Rimaszombat, október 17. Jelentette a P. M. H., hogy Rozsfalva gömörmegyei községben augusztus végén egy hat évvel ezelőt elkövetett borzalmas föngyilkosságot fedeztek fel: A Csetnek melletti Rozsfalva községben Gömöri Andrásné és az akkor 17 éves szeretője, P a r i c s ka György legény 1919. januárjában felcsalták a padlásra áz Oroszországból visszaérkezett Gömöri Antal 41 éves gazdát és ott meggyilkolták. A padlásra érve az asszony eloltotta a lámpást, az elrejtőzött suhanc pedig baltával zúzta szét a gazda fejét. Az asszony és szeretője a pajtában ásták el a holttestet és a faluban azt a hirt terjesztették el, hogy Gömröi kivándorolt Amerikába. Gömörinek Amerikában élő testvére azonban hasztalan kutatott bátyja után és igy közölte a hatóságokkal azon gyanúját, hogy testvérét itt Csehszlovákiában tették el láb alól. A pozsonyi rendőrség augusztus közepén letartóztatta Paricskát, akiből azzal a fogással ,hogy az asszony már úgyis nrn- dent bevallott, beismerő vallomást vettek ki. Rozsfalván a pajtában a legény leírása alapján megtalálták a oszlásnak indult holttestet is. A rimaszombati törvényszék esküdtbirő- sága tegnap és ma tárgyalta a hat évvel ezelőtt történt gyilkosságot. Számos tanút hallgattak ki. Miután a vád beigazolódott, az esküdtek verdiktje alapján a biróság Gömöri Andrásnét 15 évi, Paricska Györgyöt pedig 8 évi fegyházra Ítélte. Kassa magyar diákjai Prágában Sok a magyar diák a cseh egyetemen is — A kassai reálgimnázium maturánsai és az utolsó „realisták" Prágában helyezkedtek el — Hogy élnek a magyar diáklányok? — „A fejlődést nem lehet megállítani!" — A P. M- H. eredeti riportja — Prága, október 17. Az egyetemi épületek előtt, beiratkozásnál és menzákon csupa ismerős arc, csupa ismerős, magyar beszéd. Az idei kassai maturánsok mind Prágáiba jöttek egyetemre. Pozsony már kiment a divatból- Azt mondják, drágább,, mint Prága és ami a fő, ott nem tanulnak meg a magyar diákok csehül. A kassaiak két iskolából kerültek ki: a reálgimnáziumból és a reáliskolából. A gimnazisták majdnem mind a jogra iratkoztak be, de sok köztük az orvostanhallgató is. A technikán az elsőévesek beiratkozásánál is cseng a magyar beszéd. Ezek az utolsó „realisták", mert a kassai reáliskola magyar tagozata ez évben megszűnt- De ők most mással törődnek. Már nem gondolnak arra, hogy ez évben végleg elhallgatott a kassai reáliskolában a magyar beszéd és hogy a magyar diákélet tradícióitól patinás iskolafalak ma már idegen arcokat és furcsa'hangzású, idegen beszédet zárnak körül. Vidáman és gondtalanul beszélgetnek a jövőről és arcukról még a pályaválasztás bizakodó komolysága sugárzik. Pár héttel ezelőtt még vidáman járták a csermelyvölgyi pompás sétautakat, vagy felballagtak a Bankó szálas erdejébe. Esténként, mikor a korzó élete megélénkült., mosolygó arcú kassai széplányokkal koptatták az aszfaltot a Bergertől a Malom-utcáig, vagy künn a „rétem11 ülve várták meg, míg az öreg Dómban nyolcat ver az óraA hét percenkint előroboigó kassai villamos helyett most autók és egymásra torlódó villamos kocsik forgatagában járnak és gondolnak vissza a kassai korzóra és a kassai emlékekre. De az aranyszabadság és az önállóság büszke tudata kárpótolja őket. — Most már félig a magunk urai vagyunk — mondogatják. Elkerültek a puha szülői házból s még nem érzik az élet gyilkos hidegségét. Sietnek, érdeklődnek, tervezgetnek- Tetszik nekik az egyetem forgalmas élete. És az ajtó csak úgy ontja magából a sok ragyogó arcot, a sok vig magyar beszédet. Odalépek a vidám csoporthoz. — Fiuk, ti vagytok az utolsó realisták? Szomorúan hallgat el a sok nevető arc. Egy percre csend lesz- Megindultan néznek össze: — Mi vagyunk. Mindegyik az emlékeivel bajlódik. Sajnálják a régi kopott falakat, a nehéz vasaskaput, amely örökre bezárult a magyar beszéd előtt. De a szomorúság csak egy percig tart. Most nincs idő arra-- Most vidámság kell és erő, hogy sikerrel végigküzdj-ék a magyar diákok kálváriáját: az idegennyelvü főiskolát. — Hát jövőre kevesebb magyar diák kerül ki Kassáról? — kérdezem. — Nem hisszük. A reálból kiszorult magyar diákok a reálgimnázium magyar osztályaiban helyezkedtek el. — Sokan mentek magyarok a szlovák reáliskolába? — Bizony akad elég- De azok is magyarok maradnak. A magyar diákokat nem lehet eh magyartalanban!-. — Hányán vannak itt kassai magyar diákok? — Vagy százötvenen. — Hát lányok vannak-e? — Vannak, még pedig évről-évre többen. Három-négy évvel ezelőtt még alig akadt magyar diáklány Prágában- Ma már a legkonzervatívabb szülők is elküldik lányaikat az egyetemi városokba. Ez évben legalább húsz-harminc magyar diáklány tanul Prágában. Az egyikkel beszédbe elegyedek: — Igaz, hogy a diáklányok nagyon modernné lesznek az egyetemen? — Szó sincs róla! Ezt csak az öregek találták ki, hogy megakadályozzák a diáklányok tanulását. De nekünk nem árt semmilyen rágalom és előítélet. A fejlődést nem lehet megállítani- A diáklányok emancipációja gyors léptekkel halad előre. A beiratkozásoknak vége. Hangosan beszélgetve, vidáman hömpölyög ki a sok diák a folyo- - ókról az októberi napsütésre. Egy másik diákcsoport jön szembe- Azok is magyarok. Örömmel köszönti egymást a sok kollega és megkezdődnek a kérdezősködések, ujsá- ■golásoíc; tudakozódások és tervezgetések: — Hol vagy? — Jogon. És te? — Én orvosin. — Van lakásod? — Fizettél tandíjat? — Voltál a kvesztiurán? — Mikor jöttél? És még ezer kérdés és ezer felelet. Mindegyikben öröm, bizalom és erő- Magyar diáklány jön közénk, kezében aktatáska. Kitörő örömmel fogadják a fiuk. — Szervusz. — Szervusz. Mind tegezik egymást. Pajtások- Itt nincs különbség fiú és lány között. Csak egy kicsit gyön-gédeb-bek hozzá a fiuk. Kicsit becézik. A táskát mindjárt elveszik tőle. Egy izmos fiú veszi a hóna alá- ö mégis jobban bírja. Lassan megindul a társasáig. Csengenek a hangos magyar beszédtől a komor kőházak. Az utca megtelik nevetéssel. Vidáman mennek a magyar fiuk a prágai utcán Közöttük a medika. Rövidrevágott haját hátrasimitja az októberi szélEgy mondat cseng a fülembe: „A fejlődést nem lehet megállítani." Tényleg nem lehet. A két- farku prágai oroszlán rátette aranyozott körmeit Kassára s most a kuruc Kassa elküldte fiatal hadseregét az aranyos Prágába, hogy magyar szó zengjen a moldvaparti város falai között. így halad a történelem a maga utján. Nem lehet meg- álliíani- . —if.— TU t‘é!iov&s£X. 6Mtt$ melVémfil tűzess legyeTd m£ö? iegijezfl meg? '"tfTVA Nem SéSeiiBí -a*. hülön.egesség-eh HssM Kérje a bevásárlásnál kifejezetten valódi „Primeros" t Ne hacrvd magad lelkiismeretlen elérési toktól semmi másfó e jobbra és o csóbbra rábeszélni, mert jobb csak a tisztességtelen kereskedő haszna ehet Egészségednek semmi sem szab id hogy drága 'egyen Orvosok által ajánlva Primeros" gyógyszertárakban, drogériákban es szakiizletekben a következő minőségekben kapható Síik á Ké 0-—, Extra la Kő 4."—, Supra Kő 4á‘— tucatonként. — Nagybani szétküldés: S'oA Primeros RuüíDer. Prága CeleSné 40-1. ÍZ 11# Süli: .] Irta: Schüpílin Aladár A Nobel-bizottság ismét meglepetéssel szolgált a világnak, mint valamikor Rabin- dranath Tagoret és tavaly Reymond Ulászlót. most ismét olyasvalakit tüntetett ki a világ legnagyobb irodalmi dijával, akire alig gondolt valaki talán hazáján kívül s akit a norvég határokon túl alig ismertek. Hozzá még a boldog nyertes nő is, Lagerlöf Zelma után most a második Nobel-dijas írónő: a norvég Sigrid Undstet. Aránylag fiatal s Norvégia határain túl kevéssé ismert Írónő, még a mindent lefordító németek is csak kevés müvét fordították le s csak kevés olvasóra talált, megközelítőleg sem olyan ismeretes, mint Lagerlöf volt abban az időben, amikor a Nobel-dijat megkapta. Most persze feléje fordult az érdeklődés és bizonyára sokan fogják olvasni és müveit le fogják fordítani mindenféle nyelvekre. Ez az érdeklődés a közönség részéről mindenesetre érthető. A Nobel-dij a legnagyobb kitüntetés, ami írót érhet, azt jelenti, hogy a nyertes a világ szellemi életének első vonalában áll egy hozzáértő és komoly testület ítélete szerint, amelynek értékelése még eddig mindig bevált. Senki sem mondhatja az ellenkezőjét, aki eddig Nobel-dijat kapott, az mind meg is érdemelte egy olyan névsorba beletartozhatni, amelyben olyan nevek sorakoznak föl, mint Kipling, Anatole Francé, Gerhardt Hauptmann, Lagerlöf, Rabindra- nath Tagore, Knut Hamsun, Yeats s a többiek, bizony nem kicsiny dolog, a nagy ambíciót is kielégítheti. Nem is .szólva arról, hogy maga a dij összege is olyan nagy, hogy kamataiból bármely országban gondtalanul megélhet az ember. Most már egészen nyilvánvaló, hogy a Nobel-bizottságot két szempont vezeti az esztétikai megítélés szempontján kívül: azokat jutalmazza elsősorban, akik vagy a humanitás széles síkjaira nyitnak perspektívát, vagy uj területeit fedezték föl az irodalom lehetőségeinek, vagyis a bölcseket és fölfedezőket. Az előbbiek sorába tartoznak például Francé, Hauptmann, Hamsun, Tagore, az utóbbiak közé Kipling, aki a gyarmati éledet nyitotta meg. mint téma-lehetőséget az irodalom számára. Más szóval az art pour Kart. esztétikai értékelésen fölül az erkölcsi •fajsulyt keresik a díj kiosztásánál. Sigrid Undstet uj terület fölfedezője, amelyen már sokan jártak, de senki olyan fölfedezéseket nem tett, mint ő. Az ő tárgya, megfigyelési területe, anyagforrása a nő. A nő sorsa, különleges életigénye, a férfival és az egész élettel szemben való állásfoglalása, helyzete a mai társadalomban és a múlt társadalomban, — ez az ő kizárólagos mondanivalója. Ezt a területet számtalan sokan járták és járják, hiszen mióta irodalom van, az mindig sokat foglalkozik a nővel és a nőkkel. De annyira női lélekkel még senki sem fogta meg a témát mint Sigrid Undstet. A férfi- iró-k mindig többé-kevésbé a szexualitáson keresztül nézik, nem bírnak ezen a szemponton fölülemelkedni és nem tudnak, éppen ezért, egészen közelébe férkőzni a nő lelkének. A nŐ-irókban több volna a kongeniali- tás, de ők meg, még a legkiválóbbak sem bírnak szabadulni a férfiak irodalmának hatása alól, akaratlanul hatás Iá kerülnek kategóriáinak és szempontjainak, Sigrid Undstet körülbelül az első nő, aki elfogulatlan szemmel, egészen közelről, a belső kongenialitás és a kifejező képesség teljességével szól a kérdésről és elárulja a legfinomabb titkokat is. Az emberiség egyik felének és nem tudom, nem a fontosabbiknak-e, Írója s a pszichológia és az erkölcs olyan titkait árulja el, amelyekhez csak nő férkőzhetik. Annyira specialista e téren, hogy férfi-alakjai majd mind többé-kevésbé halványak, — az Írónő nem tudott beléjük hatolni. Benne a női nem speciális életszemlélete szólal meg és a női nem kapta általa a Nobel-dij koszorúját. £ Most aztán Saljapint is hallotta Budapest. Az utóbbi heteknek ez a nagy magyar eseménye. Az embereknek abban a körében, amely a művészi dolgoknak a publikuma, ez volt két hét óta az izgató téma s abban a körben, ahol a pénz mennyisége szerint Ítélik meg az emberek minőségét, a : Saljapin-elő- adásra váltott jegy jelentette a társadalmi állás mértékét. Mert természetes, hogy nem Éhgyomorra fél pohár B«tf»Ctf»V*ÜWÍ7 ^ közérzést SCHMIDTHAUER-féle LJf IS®!* és mimhakedvel biztosit. g naa
