Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-18 / 236. (979.) szám

vasárnap, oMőber 3 HL magyar páríoK a választási bizottságokban November 1-ig kell bejelenteni a járási főnökségnél a körzeti választási megbízottakat. Szüílö Géza, aki a genfi kisebbségi kongresszuson a szlovensz- kói magyarságot képviseli. södiik a mohanie-clánízmus — ime csupa tö­rekvés az egységre, az összefogásra s arra, hogy a nagy nehézségekkel szemben nagy összegű népliatalmakat állítsanak. A proletár erős, ha szervezkedett, mi, akiket Versailles, vagy Trianon, vagy Saint Germaine gyengévé tett, döntő erejűek lehe­tünk az egyesülésben. Paradox tény, hogy szerencsénk az igazságtalanság nagysága: a békeszerződések mindenhová kiebbségeket hintettek, mindenütt vagyunk s ha megta­láljuk egymást, annyi embert képviselünk, mint maga Európa ura, Franciaország- Minél nagyobb az Igazságtalanság, annál köny- nyebb leküzdeni s minél egységesebben for­dul a tömeg az igazságtalanság ellen, annál gyávább és meghunyászkodottabb lesz az. Ezek régi tények, de az elvi beismerés­től messzi az ut a praktikus realizálódásig. A mi kisebbségi sorunk útja felfelé vezet az el­nyomatásból, hisszük, hoigy megtaláljuk egymást, hogy kollektív erőnkkel érvényt szerzünk hangunknak és igazságunknak. Ezért üdvözöljük a genfi kisebbségi kongresz- szust, melyen először történik kísérlet az el­szigetelt gyengeség kollektív erővé for­rasztására. Kimondhatatlan perspektívák nyílhatnak előttiünk: csak egy nagyarányú közös sajtóügynökség lehetőségére kell gondolnunk, ügynökségre, mely felszerelve a kellő összeköttetésekkel és technikával Svájcban székel s behatóan informá'ja a vi­lágsajtót a kisebbségek ügyes-bajos dolgai­ról. A történelem bebizonyítja, hogy a pro­paganda, a sajtó államokat tud teremteni a semmitől, miért ne segítené elő a mi elve­télt életünket is? Az emberiség tömegei haj­lamosak az igazságra, szívesen pártolják a gyengét, az elnyomottat, ha tudomást sze­reznek bajáról, bizonyos, hogy minket is megszeretnek, megismernek s a pácunkra szegődnek, ha nap-nap után szemük elé tár­juk keserveinket. Az egyesült európai ki­sebbségek pedig könnyen kifejleszthetik ezt az univerzális, tájékoztató s az elnyomók doping-hireit éiíujó sajtóirodát. S a politikai súly is számottevő lesz az egyesülésben. Negyven mülió ember képvi­selőit senki sem nullázhatja ki. negyven mil­lió ember képviselőjét nem várakoztatják az előszobában, hanem bebocsátják a hatalma­sok színe elé s keztyüs kézzel bánnak vele. A népszövetségben komoly hely illeti, sza­vát mindenki meghallgatja s könnyen a nem­zetközi tekintélyek sorába kristályosodbatiik. Miként más szellemi hatalmak képviselői: a pápa, a tudományos világ nagyjai, az inter- nacioniáléik elnökei hatalmas urak, úgy a kisebbségi internacionálé vezetősége is re­álás hatalom lehet. Ha elérjük, hogy a negy­ven nriliónyi kisebbség egy vezetőség irá­nyítása alatt mozogjon, nyert ügyünk van. Mert Európában negyven millió egyakaratu ember nem quautité négtigeable már, hanem veszedelmes erő, melynek öntudata, passzi­vitása, vagy ellen-aktivitása felborítja a nehezen tartott európai békét. Ügyes politi­kával szinte a kontinentális egyensúly zálo­gává fejlődhetünk, jól elhelyezett erőcsopor­tokká, melyek megelégedése, vagy meg nem elégedése a mérleg nyelve lesz s a rend vagy a rendetlenség fejé döntő ráadás. Kell, hogy mi negyven millióan össze­hozzak erőnket. Egyesülten perspektívák nyílnak elénk s mostani szomorú másodren- düségünkből a fontos, a komoly, a tisztelt el- sőrendiiségek közé lendülhetünk. A genfi kongresszus végre a mi kongresszusunk, ahol a mi erőnket fütik s a mi nyomorúsá­gunkat űzik, — minden szlovenszkói magyar üdvözölje tehát ezekben a napokban a Lac Lémann tiszta városát és kíván ion s’kert az ottani tanácskozásoknak. Mert hét évi nyo­mor után mintha most kezdődne talpraúllá- sunk és öneszmélésünk. • Prága, október 17. (ESŐ.) Miután a kormány november 15-ére kiirta a nemzetgyűlési (képviselö- házi és szenátusi) választásokat, fölhívjuk valamennyi pártszervezetünket arra, hogy a törvény értelmében minden községben, min­den választási helyiség mellett egy-egy kör­zeti választási bizottság fog működni, amely­nek feladata, hogy a választásokat vezesse. (Az egyezren fölüli lakossal bíró községek­ben — tekintettel a parlament mindkét házá­ba történő választásra — föltétlenül min­denütt két körzeti választási bizottság fog működni, mig az egyezren aluli lakossal biró kisebb községekben a járási hivatal kö­zös körzeti választási bizottságokat is ala­kíthat.) Minden pártnak jogában áll ezekbe Ungvár, október 17. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ru- szinszkó legújabb politikai szenzációja a cseh agrár párt bomlási processzusa, amelyet idáig mindenféle jelentéktelen hírekkel takar­gatni igyekeztek. A cseh agrár párt október 15-én délután végrehajtóbizottsági ülést tartott, amelyen a jelölés kérdésében véglegesen határoztak. Mindenkinek föltűnt azonban, hogy ezen az ülésen Kaminszky József clr. cseh agrár nem­zetgyűlési képviselő nem jelent meg, ha­nem ahelyett levelet küldött az elnök­ségnek, amely öt fontos pontot tar­talmaz. Az első pont mindjárt azt tartalmazza, hogy Kaminszky József dr., a párt képviselője a végrehajtóbizottság előterjesztéseit nem fo­gadja el. E kijelentésnek nagy fontosságát a végrehajtóbizottság a kellő módon értékelte, mivel a pártban a cseh és ruszin ellentétek annyira ki­élesedtek, hogy az a párt bomlásához fog vezetni. A fenyegető veszély Kaminszky levelének második pontjában van, amely szerint Kaminszky dr. föntaríja magának a jö­vőre nézve a legteljesebb szabadkezet. Más szóval Kaminszky függetlenül akar agi­tálni a nép között, de ugyanakkor levelének harmadik pontjában a cseh agrár párt hivatalos lapjának, a Karpaío Ruskij Vistniknek főszerkesztői tisztségéről is lemond. A negyedik pont szerint pedig Kaminszky dr. tiltakozik az ellen, hogy öt a cseh agrár Prága, október 17. N. S. kassavárosi tisztviselő számára a városi tanács már évekkel ezelőtt engedé­lyezte a külföldön tanuló leánygyermeke után járó családi pótlékot, azzal a föltétel­lel, hogy ezt a városi tanácshatározatot a teljhatalmú minisztérium jóváhagyja. A po­zsonyi teljhatalmú minisztérium ezt a jóvá­hagyást megtagadta s elutasító határozatát igazán nevetséges érvekkel indokolta. N. S. a teljhatalmú minisztérium sérel­mes határozata ellen panasszal fordult a leg­felsőbb közigazgatási bírósághoz, amely a mai napon nyilvános szóbeli tárgyaláson foglalkozott azzal. A panaszos jogi képviselője, Nagy Ár­pád dr. prágai ügyvéd a következőképpen indokolta meg a panasz jogosságát: Az 1922—243. számit törvény Kassa vá­rost rendezett tanácsú várossá fokozta le; mint ilyen, a város az 1886. évi XXII. t.-c. jogszabályai alá esik. Ámde eme törvény második paragrafusa a községek számára autonómiát biztosit s kimondja, hogy a köz­ség önállóan intézi a saját belügyeit. Eme törvény harmadik fejezetében részletesen fölsorolja a községi hatalom hatáskörébe tar­tozó ügyeket, amelyek közé a 65. §-nak po­zitív intézkedése szerint a rendezett taná­csú városok alkalmazottainak valamennyi il­letéke is tartozik. Ugyancsak az idézett tör­vény huszonnegyedik paragrafusa szerint az illetmények kérdésében a város és alkalmazottja között fölmerült vita ese­tén a fellebbezési hatáskör a zsupáni hi» a körzeti választási bizottságokba egy-egy megbízottat és egy-egy helyettest bejelente­ni A bejelentések legkésőbb november hó 1-éig a pártoknak kerüietenkint kiküldött választási meghatalmazottjai utján az illeté­kes járási hivatalnál (kerületi főnökségnél) kell megtörtnénnie. Pártszervezeteink tehát idejekorán állapodjanak meg a megbízottak és a helyettesek személyeiben és azokat jó­val november hó 1-je előtt (lehetőleg legké­sőbb október 26-áig) jelentsék be a párt leg­közelebbi központjánál, illetőleg a párt vá­lasztási meghatalmazottjánál. A bejelentés elmulasztása esetében a kerületi főnök ne­vezné ki a megbízottakat, természetesen a pártok 'megkérdezése nélkül. párt akár a képviselői, akár a szenátusi listán jelölje. Ami pedig a legfenyegetőbb, az levelének ötödik pontja, amely szerint mindezen elhatározásainak okát nem a végrehajtóbizotísággal, de a néppel fog­ja közölni. A levél általános konsiternációt keltett a végrehajtóbizottságban, ám annak cseh tag­iái: Brandeis, Králik és Zajac, a szokásos önhittséggel vették az ügyet és mindjárt a végrehajtóbizottság elnökének választásánál kibuktatták a párt volt listavezetőjét Scse- reszkijt s helyébe Bacsinszky Ödön táblabi- rót választották, akinek szolgálatkészségét jól ismerik. A jelölés megejtésénél fontos volt az, hogy a végrehajtóbizottság Stéfár. jelölése ellen volt, úgy,hogy azt a három cseh tag csak nagynehezen erő­szakolta ki. A második helyre a ruszinok Scsereszkijt akarták jelölni, de a cseh triumvirátus nyo­mása alatt a második helyre Králik ungvári főszolgabíró került. így aztán Scsereszkij minden jelölésről lemondott. A bombaszeríileg ható üléssel kapcso­latban a cseh agrár párt egységét a ruszin— cseh ellentétek ekkora kiéleződése tette il- luzóriussá. A párt belső ügyeit ismerő egyik politikus kijelentése szerint Kaminszkynak még mindig számos hive van a nép között s igy a bomlási folyamat biztosra vehető. A cseh érdekeket szolgáló vezetőség el­lenben Kaminszky szerepét úgy tünteti föl, hogy az megelőzése az eseményeknek. Ka­minszky előbb eldobta magától a pártot, mint ahogy a párt kidobta volna őt. vaíalra száll át, amelynek határozata ellen a legfelsőbb közigazgatási bíróság­hoz panaszt lehet beadni. A teljhatalmú miniszter tehát nem járhatott el az adott esetben fellebbezési hatóságként. A teljhatalmú minisztérium a panaszolt határozattal az 1921—241. számú törvény­ben neki biztosított felügyeleti jogkörét is túllépte. Ez a törvény ugyanis a rendezett tanácsú városok fölötti felügyeleti jogot a megyei választmányra (vybor) ruházza át, amely­nek határozata ellen a belügyminisztérium­hoz panasszal lehet fordulni. A teljhatalmú minisztérium felügyeleti hatóságként sem járhatott el tehát Kassa város tanácsának határozata ügyében. A teljhatalmú minisztérium panaszolt határozatában idézett törvényes rendelkezé­sek, nevezetesen az 1922—394. számú tör­vény hatodik paragrafusának második be­kezdése és a tizenkilencedik paragrafus, csakis az állami hivatalnokokra vonatkoznak s nem jogosították föl a minisztériumot a sé­relmes határozat kiadására. A legfelsőbb közigazgatási bíróság a panasz jogi érvelését teljes terjedelmében magáévá tette s a> teljhatalmú minisztérium határozatát megsemmisítette. Az ítélet indokolása, amely egyébként csakis a föntebb mondottakat tartalmazza, egy szóval sem. tér ki a teljhatalmú minisz­térium elleniratának ama nevetséges és min­den jogi alapot nélkülöző kitételére, amely­ben a külföldi iskolák színvonaláról s a cseh­szlovák köztársaság ellenes magatartásáról elmélkedik. Az Ítélet indokolása kimondja azt is, hogy Kassa város tanácsa helytelenül tette függővé az illetmény kifizetését a telj­hatalmú minisztérium jóváhagyásának fölté­telétől. Minthogy ez a föltétel törvényellenes volt, nemlétezőnek tekintendő s a város minden további intézkedés nélkül kifizetheti az engedélyezett illetményt. Mindem elvégeztek... Irta: Alapy Gyula dr. A jó öntudat a legnagyobb boldogság és Stribrny exminiszter ur öntudata csaknem a boldogság széléig ért már el, amikor a leg­utóbbi beszédében a koalicóra szólva kon­statálja, hogy az programját beváltotta és csaknem mindent elvégzett már, amire vál­lalkozott. De a lovas mögött ott ül mégis a sötét Gond, amikor hátrapillant és az féle­lemmel tölti el. Szomorúan és félve jegyzi meg, hogy a cseh néppárttól tart mégis, hátha az megerősödve jön ki a választásból. A koalíció egyik fővezére tehát meg­vizsgálva lelkiismeretét, úgy találja, hogy mindent elvégeztek. Külügyi téren a teljesít­mény nagyobb is, mint azt az állam súlya követelné és Európa ügyeiben döntő befo­lyással esett latba Benes véleménye... Mi a benesi szerencse csillagot lehanyatlani lát­juk, talán mások is, de Krainár föltétlenül kételkedik a sikerek komolyságában és az orosz politikával szemben való ingadozástól egyáltalán nincsen elragadtatva. Mi például a közvetlen szomszédokkal szemben köve­tett külpolitikát nem találjuk szerencsésnek és hasztalan keressük ezek közt Csehszlová­kia igaz barátait. Azután az 1926. évi költségvetést sem találjuk annak a remekműnek, mint Stribrny, hol vannak ebben az államadósságok és ka­matai elszámolva. Amerika például 115 mil­lió dolJárköveteléssel első hitelezője a köz­társaságnak, amely meghaladja a négy mil- liárdot és a kamatai 160 millióra rúgnak. Hát a többi államadósság, amiről oly keveset és oly nem szívesen beszélnek, ezek a költség- vetésből szintén hiányzanak a fölszabaditási költséggel egyetemben. Nos, azután az adó­reformról se feledkezzünk meg, amelyet ígértek, de adósak maradtak vele. Holott már elérkeztünk odáig, hogy az adózás a dolgozó exisztenciák egész rétegeit juttatta a tönk szélére. Englis például azt jelentette ki, hogy a köztársaság 1921. évi költségve­tése is volt olyan aktív, mint az 1926. évi és Englisnek ezt el is hihetjük, mert szakember, Becska pedig javíthatatlan optimista. Persze olyan pénzügyi politika, amely az adósróíot azzal a gondolattal kezeli, hogy utánam az özönvíz! a költségvetés számoszlopaiba bele tudja szuggerálni az aktivitás látszatát, de még mindenkor nagy kérdés marad, hogy ezek a számok a valóságot is fedik-e? Stribrny ezután rezignáltan állapítja meg, hogy a programból nem végezték el az állam és egyház elválasztását, amelyet a cseh néppárt akadályozott meg, ez a reak­ciós kerékkötője a koalíciónak. Ajtót is mu­tat neki és kijelenti, hogy a jövő koalíciójá­ban nem jut neki hely. Mert a kormányzáshoz föltétlenül szük­séges szerinte a koalíció. Ha a kormány pártjai meggyöngülnének, akkor azt öt he­lyett esetleg hétből kellene megalkotni. Nem is okvetlen szükséges azoknak mind haladó pártoknak lennie, jó lenne például a szlovák néppárt is egynek a hét közül. Igen ám, de ennek nincsen programján az egyház és ál­lam szétválasztása, amelyen Stribrny nagy­könnyedén átsiklik. Nem tudjuk, hogy ehhez a tervhez Hlinkáék mit szólnak. A nemzeti szocialistáknak nem igen kinálgaíták eddig Szloyenszkón a szlovák vendégszeretetet. A koalíció mindent elvégzett. Ha szó szerint vesszük ezt a kijelentést, igazat is kell neki adnunk. 'A békeszerződésben bizto­sított kisebbségi jogokat csakugyan mind konfiskálta. Rend- és sajtótörvényei a cse­kély kis közszabadság utolsó maradványai­val is végeztek. Elvégezte közgazdaságunk sorsát is, tanukul idézzük erre a füst nélkül égnek meredő gyárkéményeket és a munka­nélküliek tízezreit. Iskolatörvénye az isko­lákkal végzett, az osztályok ezreit szüntetve meg, holott a kultúrából még sehol sem ár­tott meg, ha több volt. A szerencsés végzések közt áradozva emeli ki a földreformot, mint amely mintául fog szolgálni az európai államoknak. Ha nem komoly választási beharangozás volna ez a beszéd, azt gondolhatnék, hogy tréfás ked­vében volt a miniszter ur. Nem tudjuk, a maradékbirtokosok boldog seregébe tarto­zik-e a szónok, ha igy volna, akkor niegér- tenok, miért oly mintaszerű a cseh földre­form. Mi magyarok nem vagyunk és nem le­hetünk tőle elragadtatva. Százezer földönfu­mmim i cici agrárpárt iteszlnsiStóDan Kaminszky képviselő a néphez appellá! — Az ungvári jelölögyülés bonyodalmai \ Doguan „tiszteli" a fcVhotalma minisztérium a táros®!! autonómiáját A LKB a teljhatalmú minisztérium egy rendelkezését ismét törvényellenesnek találta — A városi tisztviselő fizetéséhez semmi köze nincs a teljhatalmú minisztériumnak

Next

/
Thumbnails
Contents