Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-17 / 235. (978.) szám

a Szombat, október 17. Fölosztanák a nemzeFgglilísí A szenátus utolsó ülése — A képviselőházban Tomasek elnök búcsúzott el a képvise­lőktől — Masaryk elnök föloszlató kézirata mindkét Halban jen egy tanulmányi kirándulásra Bulgáriába. A ; szerencsétlen Bulgária abban a kétségbesett I helyzetben van, mint Magyarország- Vesztett há- '.boru után megcsonkítva, eltiporva, várja a nép- szövetségben ülő vasal tnadrágos d isi inig isii ed ; íorei'gnerek lelkiisnieretének felébredését. A sze­rencsétlen, ilealázott nemzetet vette munkába a j szovjet és azt hitte, hogy a kétségbeesés a bolgá- ; rókát az ő karjaiba fogja hajtani. Egyik gyilkos- í súg a másik után jött, a király csodával határos [ módon menekült meg, a felrobbantott székesegy- [ házban pedig százk 11 enevén ártatlan áldozat | pusztult el és a Nemzetközi Mimkássegély bizott- ! sága hallgatott, nem emelte fel tiltakozó szavát a \ szovjetnél, figyelmeztetvén őket, hogy ilyen esz- ; közök után rettenetes reakció jöhet. Szegény . százkileneven ártatlan áldozat egyszerre, minden i bírói ítélet nélkül a másvilágra küldve! A szov- ! jet véres átkokat szórva, tiltakozott a gyilkosok í kivégzése ellen, az állítólagosain liberális irányú • lapok pedig vad dü'hvel kigyót-békát kiáltottak, nem a szovjet gyilkos propagandájára — hanem a bolgár kormány terrorjára!! Ha Bulgáriában ; ezekkel az eszközökkel dolgozott a szovjet, van-e olyan naiv gyermek az egész világon, aki el fogja hinni, hogy Rákosi, Weinberger et Co. lojális eszközökkel mentek szervezkedni Magyarország­ra? Legyen vele tisztában az egész világ polgári társadalma, hogy a kérdés akként van felállítva, hogy ha a bolsevizmus győz, úgy ez a polgári társadalomnak tüzzel-vassal való kiirtását jelenti, s ezért a polgári társadalom csak úgy számíthat békés megélhetésre és fejlődésre, ha a bolsevista gyilkosokkal minden szén timen tál izmus nélkül leszámol. Parisban az 1871-iki kom műn elleni harcban akit az utcán fegyverrel a kezében fog­tak el, vagy gyújtogatáson értek, azt a falhoz ál­lították- Elég kegyetlen eljárás volt, de a francia kormány, bár egy vesztett háború terhével a vállán, belátta, hogy azokkal, akik gyilkolnak azért, hogy gyilkoljanak és az emberiség száza­dos művészeti és kulturális emlékeit petróleum­mal leöntve felgyújtják — csupán a fegyverek nyers erejével tud leszámolni. Csudálatosképp a világsajtó akkor nem háborodott fel, mindenki be­látta, hogy a petrolőröldcel másképp elbánni nem lehet. Ennék oka, gondolom, az, hogy az 1871-üki francia kommünben a zsidóság érdekelve nem volt. A mostani kommunista mozgalom pedig a zsidóság egy részének világuralmi törekvése. Az orosz szovjet fentartása ma már a zsidóságnak nemcsak presztízse, hanem exisztenciális kér­dése. Az orosz szovjet bukása négy-öt millió zsidónak halálos ítélete, mert ott olyan pogromok iesz-nek, amilyet a világ még sohasem látott- Ezért emberileg érthető, hogy a világ zsidósága és a rendelkezésükre álló sajtó az orosz szovjet küzdelmét a létért rokonszenvvel kíséri. A zsidó­ság azonban legyen vele tisztában, hogy ha 1919-ben nem sikerült a világot vagy legalább az európai kontinenst bolsevizálni, ez ma már aligha fog sikerülni, sőt tovább megyek, minél jobban fog erőlködni a szovjet, annál jobban fog terjedni az antiszemita világmozgalom. Az antiszemitiz­mus, úgy mint minden felekezeti türelmetlenség vagy fajgyűlölet, nem való a huszadik századba, az emberiség kulturnivójának emelkedésével fel­iét! énül szűnnie kell, de végleges megszűnésére csak akkor lehet számítani, ha a zsidóság radiká­lisan elvág minden szálat, amely még ma a kom- Wtmizmushoz fűzi. A kommunista uraknak csak egyet ajánlok figyelmébe: gondolják meg, mit csinálna a szovjet, ha elfogna saját területén egy úgynevezett polgári ellentforradalniár orosz emi­gránst. Használna-e ennek, ha az egész világ burzsoáziája tiltakoznék kivégzése ellen? Én 'nem tudom, hogy a magyar bíróság mire fogja Ítélni Rákosit, azt azonban tudom, hogy a bíróság férfiakból és nem gyermekekből áll és hogy min­denesetre a Rákosi érdekében állana, ha az urak terrorisztikus fenyegetéseiket abbanhagynák. Prága, október 16. A szenátus épülete ma már kora délelőtt nagyon forgalmas volt. Az épület előtt az autók egész tömege sorakozott föl, a folyo­sókon is csoportokba verődve beszélgettek a szenátorok és nagyon sok képviselő is kö­zöttük. Látszott, hogy fontos esemény van készülőben. A plenáris ülés előtt a ház elnöksége tar­tott közös tanácskozást a kormánnyal, utána pedig klubelnöki értekezlet volt, ahol Donát elnök bejelentette, hogy a nemzetgyűlést föl­oszlatják, végül köszönetét mondott a klub­elnököknek eddigi működésükért. Az ülést néhány perccel 11 óra után nyitotta meg Donát elnök. A kormány tag­jai teljes számban jelen voltak. A napirend értelmében letárgyalták a kényszerbérletekről szóló javaslatot, amely­hez Sechtr agrárius szenátor, Prásek utódja szólalt föl. Sechtrnek ez volt első és egyetlen beszéde a szenátusban. Ki is jelen­tette a jelenlévők nagy derültségére, hogy az egész testületben ő részesül abban a sze­rencsés kiváltságban, hogy beszédét végig­hallgatja az egész kormány, a csaknem tel­jes számú szenátus s a képviselők is jelen­tékeny számban. Fölszólaltak még P e t r i k cseh szociál­demokrata, P r u s a kommunista és L i s y cseh nemzeti szocialista szenátorok, majd A déli órákban a képviselőház folyosóin türelmetlenül várták már az ülés megnyitá­sát s amikor végre megszólalt a csengő, egyesek élcesen jegyezték meg, hogy meg- kondult a képviselőház lélekharangja. Bűrival alelnök háromnegyedegykor nyitotta meg az ülést. A tárgysorozat első pontja az 1923. évi zárszámadás volt, ame­lyet Srdinko előadó és Navratil nemzeti de­mokrata képviselő fölszólalása után a ház elfogadott. A beszédre azonban senkisem fi­gyelt, a miniszteri padok előtt csoportokban állva beszélgetnek a képviselők és egyes miniszterek. Utána hét mentelmi ügyet tár­gyalt a ház s ezután Burival elnök bejelen­tette, hogy a napirend utolsó pontját, a ru- szinszkói szövetkezetekről szóló javaslatot már nem fogja a ház letárgyalni. Ekkor belépett Tomasek elnök és beje­lentette, hogy ház elnöksége a mirnsztere’nöktő! átira­tot kapott, amelyben Svehla fudom'su! adja. hogy a közíársas'-gi etoök az 1926 október 16-án kelt leiratában az alkoí- mánytörvény alapján a nemzetgyűlést fö’oszíaíja. Röviden beszámol a parlament ötévi munkájáról, amelyet 1920 május 15-étől a mai napig végzett. Ez a munka eredményes volt. Nagy eredményeket ért el a köztársaság a Hybs előadó záróbeszéde után a javaslatot elfogadták. Ezután fölállott Donát elnök s nagy csöndben íölolvasta a miniszterelnöknek mai napon kelt átiratát, amelyben érte­síti a szenátus elnökségét, hogy a köz- társasági elnök a nemzetgyűlést fölosz­latja. Donát még rövid áttekintést nyújtott a szenátus eddigi működéséről, rámutatott arra, hogy mennyi és milyen törvényt hoz­tak. hogy a fiatal állam létét és konszolidá­cióját biztosítsák. Most befejeződik ez a pe­riódus, amely után egészen uj korszaknak kell következnie. Kívánja, hogy a jövőben is az a toleráns szellem uralkodjék a szenátus­ban, mint eddig. Megköszönte az egész ház­nak, hogy munkájában segítették, köszönetét mondott a szenátus tisztviselői karának és alkalmazottainak s a szenátus ülését bere­kesztette. Donát beszéde után Svehla miniszter­elnök fölugrott a helyéről és Donát felé siet­ve, melegen megrázta kezét s gratulált neki. A szenátus kapui bezárultak s a most már tulajdonképpen mandátum nélkül ma­radt ősz törvényhozók átsiettek a képviselő- házba, hogy visszaadják a képviselők mai látogatását s részt vegyenek a képviselőház nagyjelentőségű utolsó ülésén. külföldön, legelsősorban pénzügyi téren, mert rövid hét év alatt stabilizálta a valutát és ami a legnagyobb érdeme: aktív költségve­tést adott a jövő év számára. A parlament munkájának koronája a szociális biztosítás törvénye volt. A parlament munkájával elő­segítette a fiatal állam konszolidálását és megszilárdítását. A képviselőház elvégezte föladatát s ha maradtak is még fontos dol­gok, amelyek elintézése az uj parlamentre vár, el kell ismerni, hogy ez a parlament mindezeknek előkészítő munkálatait elvé­gezte. Rámutatott arra, hogy a parlament éle­tét a demokrácia hatotta át és meg van győ­ződve arról, hogy a jövőben is hasonló szel­lem fog a parlamentben uralkodni. Ennek a demokráciának Masaryk Tamás elnök a megalapítója. (A képviselőiház fölállással és Szűnni nem akaró tapssal ünnepelte az el­nököt.) A föloszlatás utolsó percében kéri a képviselőházat arra, hogy október 28-án va­lamennyi képviselő nevében üdvözölhesse az elnököt és búcsút vehessen tőle az ő nevük­ben. (Újabb taps.) Végül Tomasek elnök köszönetét mond a képviselőknek, hogy nehéz munkájában támogatták. Külön emlékezik meg az ellen­zékről, amely közvetve, vagy közvetlenül a parlament munkáját előmozdította. Elsősor­ban azonban a kormánynak és a szenátusnak tartozik köszönettel, mert úgy a kormány, mint a szenátus a parlament demokratikus szellemében dolgozott Nem feledkezett meg a képviselőház hivatalnokainak és alkalma­zottainak is köszönetét mondani odaadó munkásságukért, valamint a parlamenti tu­dósítóknak, akik cikkeikkel állandóan fölvilá­gosították a nyilvánosságot a parlament munkájáról. (Taps.) „Minden jót kívánok a képviselőknek, ezzel az ülést berekesztem. Utoljára azonban megragadom az alkalmat, hogy éltessem a csehszlovák köztársaságot! (óriási taps.)“ Svehla miniszterelnök fölsiet Tomasekhez és gratulál neki. Ezután még S1 a v i c e k nemzeti szo­cialista képviselő a koalíciós képviselők ne­vében köszönetét mond a ház elnökségének, amely Tomasek elnökkel az élén mindenkor igyekezett a pártok 'közötti nézeteltéréseket elsimítani. A nagy munkát, amelyet a parla­ment végzett, elsősorban a kormány segí­tette elő s másodsorban a pétka, mert ez az öt ember döntött minden vitás ügyben s en­nek az öt embernek a kezében volt a nemzet s a köztársaság sorsa. Ezután a képviselők elhagyták az ülés­termet. Elbúcsúztak egymástól és sokan voltak, akik többé vissza nem térnek. M ni Hassal zsíipán széhSoilelúja A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Kassa, október 16. A kassai nagyzsupa képviselőtestülete tegnap délelőtt tartotta rendes közgyűlését, amelyen S z 1 á v i k György dr., az uj zsu­pán megtartotta székfoglaló beszédét Mindenekelőtt elődjéről emlékezett meg kegyeletes szavakkal, majd pedig elmondot­ta, hogy hivatalbalépése óta bejárta az egész megyét s arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberek mindenütt különbség nél­kül az együttműködés hívei a köz javára. A produktív munka nevében foglalja el hiva­talát. Keresztury József keresztényszocialista a nagyzsupa területén élő magyarság sérel­meit és kívánságait terjesztette elő. Reméli, hogy a nagyzsupán eleget fog tenni a beléje helyezett bizalomnak és pártatlanul fogja kezelni az elébe kerülő kisebbségi ügyeket Horkay Endre kommunista hangsúlyoz­za, hogy amig a zsupán itt a konszolidációt hirdeti, addig kortesutat tesz pártpolitikai célokból. Reméli azonban ő is, hogy'’ a tör­vény holt betűin belül a szociális érzék fog győzedelmeskedni. Kubicsko nagy zajjal fogadott beszéde után Hadra János főszámvevő terjesztette elő az 1923—24. évi zárszámadást. A képviseíőfaáz utolsó ülése A méreg Irta: Marék Antal. Lázas nyugtalansággal keresett valamit orvosságos üvegjei között doktor Balázs. A rendelő hatalmas körtéje határozott, de sá­padt arcot világított meg. Egy perccel előbb még nem gondolt semmire, csak. úgy hirtéle- nében jött minden. Egy perc alatt elhatározta ma» végez. Hiába átélt tiz év keserűsége dobta be­léje ezt a gondolatot. Tiz esztendő a felesége betegágya mellett. Tiz esztndő egy beteg asz- szony mellett. És nincs más szabadulás. M;kor megtalálta, amit keresett, hideg borzongás futott át a testén. A halálfej ravi- gyorgott arról az apró üvegről, amelyen nagy betűkkel állott a felírás: Méreg. Az asszonyra gondolt- Az 6 pénze segí­tette át a kezdő praxis halálos nehézségein, ö adott sokszor hitei, ha csüggedt. A betegség hirtelen támadta meg. Soká'g feküdt, azt sem tudták, mi baja. Csak fogyott, sápadt volt és szemei alá széles fekete karkáik kanyarodtok De még akkor is szerette Balázs. Hitt a fel- gyógyulásában nem lázadozott, órák hosszat elült a felesége betegágyánál, vigasztalta, ápolta. A felesége szórakozni küldte.- Nem alkarom, hogy miattam lemondj az életről Feri. F:a!a! vagy, 'egészséges vagy, menj szórakozzál - - mondta az asszony és komolyan gondolta, amit mondott­így ismerkedett meg egy lánnyal. Lgy társaságban villantó:t«i feléié csillogó szemelt s ettől a naptól boldogtalanná tette a két nő közötti éles kontraszt. A felesége sápadt arca s a leány élettől piros ajkai kisérték napjai­ban és megmagyarázhatatlan ösztönszerü- séggel kereste a leány társaságát, hogy élet­kedvet sugározzon neki a leány egészségtől duzzadó teste. Ma este megöli. Morphium helyett mér­get fecskendez a bőre alá. Neki is jobb lesz Legalább megszabadul a fájdalmaktól, amik az utolsó napokban úgyis elviselhetetlenné tet­ték életét. Balázs doktor rágyújtott egy cigarettája. Mélyen magába szívta a füstöt és elgondol­kodva fújta ki maga elé. Leült az íróasztalhoz, szeme ,a fele­sége arcképére esett- Ártatlan, két leány- szem mosolygott felé- Halálra idegesítette. Mintha szemrehányóan néznének rá. A fali óra kísértetiesen ütötte a tizet. Ilyenkor szokta beadni neki az injekció­kat. Hosszú fehér ujjaival a fecskendőért nyúlt és kicserélte a tűjét. Aztán remegő kézzel nyúlt a méreg után. — Neki is jobb lesz, neki is jobb lesz — morogta maga elé. De lábai felmondták a szolgálatot, szive erősen kalapált, ujjal gör­csösen szorongatták a műszert és !az üveget. Az óra negyedet ütött. Ijedten fordult meg. Semmi­A lányra próbált gondolni. A testére amelyért ma közönséges gyilkos lesz. A szá­jára, amely a bűn útjára csábította. A kezdődő, ösztönös asszonymegkivánás uj életet ébresz­tett benne. Megindult a felesége betegszobája felé. Az ajtó előtt megállt. Hallgatózott­Szaggatott jajongásóik neszét hallotta. Balázs doktor magas homlokát kiverte a ha­lálos verejték. Reszkető kézzel kotorta elő a zsebkendőjét. A szaggatott jajok tovább is­métlődtek és doktor Balázs* aki annyi beteget haldoklót látott és virrasztóit, most tehetetle­nül állott az ajtó előtt- Félt, hogy a felesége. ahogy belép, mindent észrevesz rajta. Lassú, határozatlan mozdulattal nyitott ajtót s ahogy az eihomályositott terembe be­lépett, majd hogy nem felkiáltott. Az asszony kíntól összetört arccal halál- sápadtan feküdt az ágyán- Szemeiből hullot­tak a könnyek s homlokáról nehéz veriték- csoppeket törölhetett egy nagy kendővel az ápolónő. Csendesen lopakodott az ágyhoz Balázs doktor. Az asszony szemei felé fordultak és bo- csánatkérően néztek a szemeibe. Jajgatását visszatartotta, bár iszonyú fájdalmai voltak. Eltorzult arca mindent elárult. Balázs doktor megnézte a pulzusát. Ren­detlenül vert, ki-kihagyott. Homlokára tette a kezét. Ijedten kapta le. Forró volt, tüzelt. — Feri, súgta az asszony. Nagyon fáj, fáj ... és nem tudott visszatartani egy si­kolyt. Balázs doktor félre fordult- Két könny­cseppet törölt ki a szeméből. Közönségesnek érezte magát és szégyelt az asszony szemei elé kerülni. Éjfél felé az asszony már nem ismert üreg senkit. Haldoklóit. Balázs doktor kétségbeesett eröfes/iéssel tépte a halál ölelő karjait az asszonyáról. H;ába minden. A sápadt hajnali fény bederengett a szo­bába- Ott térdelt Balázs doktor a szobában és sírva csókolgatta a halott élettelenül lelogó viaszsárga kezét * AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&Aá.AAAAAAAAA.AAA.AAAA/AAAAAAAAAA.', 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 3 í \ ► < . 0N, \ Saját készitmónyü finom férfi t <« \ és mii fehérnemű, asztal­ul \ ^ térítők és mindennemű lenáru % 3 \ , ■ t <, V Árusítás nagyban és kicsinyben ► 3 ► < ✓ v v v-T/w vvv',TV7vvv,jfvvvvvyyyvvyvvyv^v^vvvvvvvvvvvvv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents