Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-15 / 208. (951.) szám

Alakulóban a németek közös fronfla A szociáldemokraták is részt vesz nek a holnapi pártközi értekezleten ra-fore szedi az uj adósságot és ismét el­merül azokban. — Honnan fogja a kamatokat és a nagy adóterheket fizetni 1—2 esztendő múlva?! — Megvallom egész őszintén, hogy a szlovák nemzeti pártnak csak egy nagy hiánya van és ez a pénzhiány! Sajnos, de a választásokhoz is a Montecuccoliríéle három dolog szükséges. Maga a választási cédulák­nak kinyomatása is Sziovenszkó hét válasz­tási kerületében rengeteg összege­ket emészt fel, különösen azon setben, hogy- ha a szenátusi választások is meg lesznek ejtve. — A kormánypártok tudvalevőleg külön­féle alapokból rengeteg pénzforrásokkal ren­delkeznek és a különféle tajomni'koknak bi­zonyára egész hadseregével fogják sáskasze* rüen elárasztani Sz'lovenszkót. Azután jönnek majd a különféle röpiratok, pamfletok, ame­lyeket már a zsupai választások alkalmával is millió és miliő pédányszámban szórtak szét a falvakban. A szlovák nemzeti párt ezzel szemben csakis a szlovák nemzetnek és egész Sziovenszkó gazdasági és kulturális védel­mének eszméivel harcolhat. Póriunkban a felfogás föltétlenül az, hogy önállóan megyünk bele a választási küzdelembe. — Hogy ezt képesek leszünk-e követke­zetes keresztéi vinni, ez a fejlemény éktől függ. Annyit azonban föltétlenül leszögezhe­tünk ez alkalommal is, hogy semmi esetre sem adhatjuk fel és nem Is fogjuk feladni szigorú autonómista állás­pontunkat. s így semmi körülmények között sem koope­rálhatnánk egy oly párttal, amelyik autonó­mia ellenes állásponton áll. Nyilatkozatot kértem a nemzeti párt és a néppárt közötti viszonyra vonatkozólag is. — A SJovenská Národná Strana és a Hlinka-féle Ludova Strana között az képezi az ütközőpontot, hogy amíg a Ludova Strana határozottan klerikális alapon áll s az auto­nómia kérdését is ezen nézőszögből szemléli; addig a Národna Strana határozottan liberá­lis álláspontot foglal el s eminens követelmé­nye, hogy a politikából a vaUásfélekezeti kér­dés teljesen klküszöböltessék. Utalva Belánsky Károly losonci szta- rosztának a P. M- H. augusztus 4-iki számá­ban megjelent nyilatkozatára, arra kértem fölvílágositást, vaijon igaz-e az, hogy 5 (Ba- zovsky) a Koza-féle pártbontó akciót megin­dulásakor bizonyos rokonszevve! nézte vol­na? — Úgy én magam, valamint pártom a Koza-féle akcióval egyáltalában nem rokon­szenvezek, ahhoz egyáltalában semmi közünk nincs és így csak tévedésen alapulónak kell tartanom Belánsky sztaroszta urnák oly ér­telmű kijelentését, mintha én öt a Koza-féle akcióhoz való csatlakozásra igyekeztem vol­na rábirni. Azt hiszem, hogy Belánsky szta­roszta ur is meg van győződve arról, hogy egy ilyesféle beállítás csalás valami beszélgetési félreértésen alapulha­tott. Azon utolsó kérdésemre, hogy a parla­menti képviselet révén megerősödött Slo- venská Národna Stranának mi lesz az állás­pontja a nemzeti kisebbségekkel szemben, a következő rövid, de határozott választ kaptam: — Úgy magam, valamint a Sloven- ská Národna Strana a kisebbségi jogok tekintetében ugyancsak a legteljesebb liberalizmus álláspontján állunk. A közel egy óra hosszat tartó beszélge­tés végén ígéretet kaptam arra; hogy a P. M. H. részére legközelebb érdekes ruszin- szkói intervjut csinálunk. fg. — (Malypetr belügyminiszter visszatért szabadságáról) és fogad minden kedden 10— 12 óra között. — (Az uj kalocsai érsek üdvözlése.) A pécsi székeskápbalan kiküldötted, Szilvek Lajos dr. és Romaisz Ferenc prelátus-kanonokok, Zichy Gyula grófnak kalocsai érsekké történt kinevezése alkal­mából a pécsi káptalan hódoló üdvözletét tolmá­csolták. Telefon: 8357-YL Telefon: 8357-Yí. Magyaros* és szlovénok; taláföO' zéüeiije Prágában , 2891 Earlton-étteren Prága 1., ProvaznitHá ni. 3. szám, a Mustek mellett! Mindennap koncert! Mindennap koncert! Prága, szeptember 14. Parlamenti tudósitónk jelenti: A német gazdák szövetségének fölhívására kedden délelőtt tartják meg a. német politikai pártok első közös értekezletüket. A német nemzeti pártot L o d g m a n képviselő fogja képviselni, aki pártja nevében nyilatkozatot .tesz, amely szerint a német nemzeti párt hajlandó egységes ellenzéki frontot alakítani, azzal a föltétellel, hogy ha ez harci front lesz. A német munkaközösség (Arbeitsgemeinschaft) szónokai természetesen Krepek agrárius képviselő javaslatát fogják támogatni. Patzel német nemzeti szocialista képvi­selő kompromisszumos javaslatot ter­jeszt elő olyan programmal, amelynek alapján a pártok közötti megegyezés létrejöhet. Budapest, szeptember 14. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen­tése.) A magyarországi szociáldemokrata párt tegnap délután 3 órára nagygyűlést hivott egybe a régi országház üléstermébe, ame­lyen a két hét előtti marseillesi nemzetközi munkáskongresszus lefolyásáról szóló refe­rátum volt napirendre tűzve. Már jóval három óra előtt nagy tömeg lepte el a Főherceg Sándor utcát s három órára az ülésterem teljesen megtelt. A karzat és az ülésterem legtöbb ülőhelyét Vági hívei foglalták el s amikor az ülést az elnök meg akarta nyitni, a karzat éltetni kezdte a ma­gyarországi szocialista pártot. A nagy éljen­zésbe azután a karzatról egy hang belehar­sogta Vági nevét. Ekkor eszméltek rá a szo­ciáldemokraták, hogy puccs készül, amire óriási kavarodás támadt. A szociáldemokraták felugráltak a he­lyeikről s a karzat felé fenyegettek ökleikkel, ahonnét nagy tömegű röpcédulát dobáltak a terembe. Már-már úgy látszott, hogy véres Prága, szeptember 14. Marienbad fürdő kisajátítása és a készülő íürdőtörvénynek a magánfürdők ellen irá­nyuló és drákói rendelkezései nemzetiségi különbség nélkül közös vé­delemre kényszerítik a fürdőtulajdono­sokat. Vasárnap délelőtt a prágai kereskedelmi kamara üléstermében gyűltek össze a fürdők képviselői, hogy a védekezés módozatait megbeszéljék. A kongresszus rendkívül né­pes volt, amennyiben a legtöbb fürdő kikül­dötte megbízottját. Ott voltak a csehországi, a nyugat cseh, sziléziai, szlovenszkói és tát­rai fürdőszövetségek hivatalos delegáltjai, képviseltette magát a szállodák szervezete, az iparosok szövetsége, a kávésok szövet­sége, a karlsbadi vendéglősök egyesülete s azonkívül több kereskedelmi kamara. Karls- badot Dorosohhin polgármesterhelyettes, Ma- rienbadot Túrba dr. polgármesterhelyettes, Teplitz-Schönaut Hirsch dr. polgármester, Franzensbadot Beck dr. városi tanácsos képviselte, megjelentek a nagy cseh fürdők megbízottjai is. A szlovenszkói fürdők is ki­küldték képviselőiket, ott voltak Guhr Mi­hály dr. (Tátraszéplak), Szász Emil dr. (Ó- tátrafüred), Holzmann Gyula dr. és Vorber- ger Károlyné (Madárháza), P ölni s eh Aladár (Felsőhági), Winter Imre (Pöstyén), Epstein dr. (Trencsénteplic), Horvát dr. körmöd pol­gármester (Stubnyafürdő), Gasparetz Béla dr. (Szklenó), Nagy Albert dr- (Stósz és Szobránc) képviseletében. A szlovenszkói fürdőszövetséget Zlamai titkár képviselte. A kongresszus elnöki székében Mlade- jovsky dr. egyetemi tanár, a központi fürdő­szövetség elnöke ült, mig az alelnöki tisztet May dr. karlsbadi igazgató látta el, aki fel­szólalásában élénken sajnálta, hogy annak ellenére, hogy a kongresszuson a közérdeket rendkívül súlyosan érdeklő kérdésekről van szó, az egészségügyi minisztérium nem kül­dött ki képviselőt a tanácskozásokra. A készülő fürdőtörvény drákói rendel­kezései, melyek anyagi és személyi termé­szetűek, amennyiben az államnak diktatóri­kus rendelkezési jogot biztosítanak a ma­ifijeit, a Külön érdekessége lesz a tárgyalásnak a német szociáldemokrata párt állásfoglalása- Ez a párt ugyanis utolsó végrehajtóbizottsági ülésén elhatározta, hogy részt vesz a német politikai pártok közös értekezletén és azon azt fogja javasolni, hogy a német pártok közös választási listával vegyék föl a harcot a mai kormányhatalommal szem­ben. Úgy hirlik, hogy a német szociáldemok­raták kénytelenek a német nép mai hangu­latai következtében a német polgári pártok­hoz közeledni, de teljesen kizártnak tartják azt, hogy az összes német pártok közös vá­lasztási listát állíthatnak föl. Nincs tehát ki­zárva, sőt valószínű, hogy a német szociál­demokraták az első közös tárgyalás után ki­válnak a választási biokból és önállóan jelöl­nek a választásokon. verekedésre kerül a sor, amikor Bede József rendőrtanácsos egy szakasz rendőr élén meg­jelent a teremben és a rendezőség útmuta­tására a renitenskedöket a teremből eltávoz litotta­Háromnegyed óra hosszat tartott, amíg a rendőrségnek sikerült a termet ugy-ahogy megtisztítani a rendbontó elemiektől s csak ezután nyithatták meg az ülést. A teremben maradt Vági-hivek azonban most sem en­gedték szóhoz jutni a szónokokat, de Győrky képviselő a nagy zajban is elmondotta refe­rátumát. Miikor a szociáldemokraták parla­menti munkájának passziv voltát emlegette, újból kitört a vihar s a rendőrségnek megint közbe kellett lépnie. Beszélt még Pajor Ru­dolf s Pikler Emil, majd a gyűlés feloszlott. Vágiék röpcéduláin a szociáldemokratá­kat árulóknak bélyegzik s a támadják a mai vezetőséget. A tegnapi gyűlésen történt botránnyal kapcsolatban tizennégy embert előállítottak a rendőrségen. Ezeket ma hallgatták ki. sokat sújtanák, hanem visszahullanának ma­gára az államra és a társadalomra is. Mert az eddig mintaszerű vezetés alatt álló magán- fürdők világmárkát jelentettek és ezrével meg ezrével vonzották az idegeneket, a kényszerintézkedések bevezetése megbénítaná a fürdők életét és az ide­genforgalmat a minimumra redukálná. A fürdők képviselői hevesen tiltakoztak a készülő törvénymonstrum ellen s az egy­öntetű felszólalásokból kitűnt, hogy nemze­tiségi különbség nélkül, a gazdasági körül­mények kényszerítő erejére, a fürdők egysé­ges helyezkednek szembe a javaslattal. Hor­váth dr. körmöcbányai polgármester a szlo­venszkói fürdők válságos helyzetét ismer­tette, melyek a nagyforgalomtól távol úgyis sokat szenvednek, az uj fürdötörvény teljesen tönkretenné Sziovenszkó fürdőéletét és igy nagy mértékben fokozná Sziovenszkó elsze­gényedését és gazdasági nyomorát. A kongresszus egyöntetűen elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot. A javas­lat kifejti, hogy a fürdőtörvény csak akkor felelhet meg céljának, ha a fürdővállalatok­nak gazdasági szükségleteit s különös érde­keit tekintetbe veszi- A fürdőtörvény meg­alkotásánál meg kell hallgatni a szakemberek és szervezetek véleményét. A fürdőtörvényt külön nem lehet életbeléptetni, hanem szoros kapcsolatba kell hozni a gyógy­források védelméről szóló törvénnyel. A fürdők szövetsége már két évvel ez­előtt átnyújtott az egészségügyi miniszté­riumnak egy törvénytervezetet s a minisz­térium biztosította is a szövetséget, hogy a törvény megszerkesztése és beterjesztése előtt a szövetséget informálja, hogy állást tudjon foglalni. Minden fáradozás ellenére a szövetség nem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a törvénytervezetet megismerje. A szö­vetség tiltakozik ez eljárás ellen s a képvi­selőkhöz fordul azzal a kérelemmel, hogy a fürdőtörvényt csak akkor vegyék tár­gyalás alá, ha a szövetségnek előbb mó­dot nyújtanak a véleményadásra és ál­lásfoglalásra. Tiltakozik az ellen, hogy az egészség­ügyi minisztérium,, mint legfőbb felügyelő szerv s a törvénytervezet megalkotója, mint vállalkozó is fellép és a törvény határozatait nem terjesztik ki egyúttal az állami fürdőkre is. Tiltakozik az újabb adók és terhek'1 ter­vezett bevezetése ellen is­Kersék János az ii| irodaim! társasán terveiről Léva, szeptember 14. (Saját tudósítónktól.) Meglátogattam Kersék Jánost, hogy gratuláljak a Reformá­tus Irodalmi Társaság elnökévé történt meg­választásához. i — A társaság elnökévé történt megvá­lasztatásom uj probléma elé állított — mon­dotta Kersék János. — Tervbe vettük egy központi sajtóiroda és védőiroda felállítását Losonc székhellyel. Úgy tervezzük, hogy a szlovenszkói magyar irók között a védőiroda olyan természetes kapcsot képezzen, hogy az itt élő írók összetartozandóságukat, közös céljaikat, a magyar irodalmi élet felvirágoz­tatására való készségüket minél jobban át­érezzék. ; — A szlovenszkói magyar irók buzdítá­sa, éryényesülásükben való elősegítése is fel­adata lesz a társaságnak, hogy minden te­hetséges magyar iró munkája eljuthasson az olvasóközönség asztalára. Ecélból a társa­dalmi egyesületek, különösen a nőegyesüle­tek ünnepélyeit, vallásos estéit, irodalmi anyaggal és előadásokkal fogjuk ellátni, hogy ezáltal nemcsak a szlovenszkói és ruszin- szkói magyar irodalmat terjesszük ki széle­sebb rétegek közé, hanem a magyar közön­ség ízlését is nemesítsük és irodalompárto- Msi készségét felébresszük és felfokozzuk. — A református irodalmi társaság célul tűzte ki a valláserkölcsi irodalom fejleszté­sét, a vallásos érzület kimélyitését, mert a modern irodalom éppen ebben a legszegé­nyebb. — Célunk egyháztörténeti múzeumot és levéltárat szervezni, továbbá parochiális könyvtárakat létesíteni, kapcsolatban az egy- háztörténeimi adatok összegyűjtésével, úgy hogy a könyvtárak, muzeum és levéltár be­cses kuíforrásul szolgálhassanak nemzeti és egyháztörténeti irók számára. — Szeretnénk bensőbb kapcsolatot léte­síteni az írókkal. Évenként többször össze­jövetelt rendezünk más és más városban, ahol aztán program keretében mutatjuk be az irók müveit a közönségnek. — Szeretnők, ha a szlovenszkói és ru- szinszkói írókat a szeretet szelleme hatná át, hogy egymás segítésében és támogatásában találnák örömüket, ahelyett, hogy egymás hibáit és sebeit tárgyalják a nyilvánosság előtt­— A magyar irodaimat ősi forrásához, a magyar népiélekhez szeretnénk visszavezet­ni olyképpen, hogy a magyar irodalom hü ki­fejezője, mint egy tükre legyen magyar né­pünk nemzeti sajátosságainak, szokásainak és erkölcsének. Az uj irodalmi társaság illusztris elnöke azzal fejezi be nyilatkozatát, hogy minden magyar irót szeretettel várnak a közös mun­kára, hogy zengő magyar nyelvünk a jelen­legi adott viszonyok között más nemzetek kultúrája mellett is diadallal törjön előre és ne forduljon bele a bennünket övező más nyelvek árjába. Azért sorompóba kell lépni, mert szükségünk van minden magyar iró- munkára, hogy a magyar kultúra barázdáin az általunk vetett mag minél előbb dús ara­tással kecsegtessen! Az elmondott célkitűzésekből is látható, hogy az uj irodalmi társaság Sziovenszkó és Ruszinszkó magyar kulturéletére erős pecsé­tet készül ütni, irodalmában pedig minden­esetre erősebb vérkeringést idéz elő. Eperlesi csendélet liM-bdi Most derül ki, hogy Hreblay volt polgár- mester hogyan gazdálkodott. 20 ezer koronát vettek fel egy évben jogtalanul a város pénztárából. Eperjes, szeptember 14. Nagy feltűnést keltett Eperjesen nehány héttel ezelőtt az a hir, hogy a város tiszt­viselői közül az átalakulást követő években többen jogtalanul nagyobb fizetéseket vettek fel. A járási hivatal átirt a városhoz, hogy a fizetési számfejtéseket felülvizsgálják és az eredményről jelentést tegyenek. A város visszaírt, hogy a revíziótól, mely többlet- munkával jár, tekintsen el a járási hivatal. A járási hivatal azonban megmaradt állás­pontja mellett s a város most tett jelentést az 1919. esztendő számfejtésének revíziója- j ról. Megállapitást nyert, hogy Hreblay volt polgármester 1919-ben na­gyobb összegeket utaltatott ki magának Botrányt mii & pesti szocialisták kongresszusa A Vági-csoport verekedést provokált — A szociáldemokraták megéljenezték a rendőrséget A fiirdőstSvetséd prágai kongresszusa a készülő fürdőtörvénif ellen / Az uj törvénytervezet tönkretenné a magánfürdőket — A szlovenszkói fürdők válságos h p-1 Kedd, szeptember 15.

Next

/
Thumbnails
Contents