Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-12 / 206. (949.) szám

Egy fogorvos elevenen elásta feleségét Az életvidám Ios3angeIosi asszony tragikus vége — A mit sem sejtő íiu maga cementezte be anyja sírját Chicago, augusztus vége. Grace Grogani=Young aszóny a los- angelosi társadalomból hirtelen eltűnt. Az asszonynak, aki nagyon életvidám és amel­lett gazdag volt, sokszor voltak ilyen boga3 rai, úgyhogy nem csodálkoztak • semmin, amit tett. Többször megtörtént, hogy minden bejelentés nélkül Európába vitorlázott és egy évig végigdorbézolta a fővárosokat. Mikor első férje, aki igen gazdag ember volt, meg­halt, egy kis jelentéktelen emberhez, Young dr- fogorvoshoz ment feleségül. Ezt sem ér3 tette senki, de az asszonynak különös sze­szélyei voltak. Első házasságából származó két fiára és ő reá az első férj 5 millió doh lárt hagyott és a Young-ház a város tagban3 gosabb és legmulatságosabb házai közé tar- tozott. Az asszony eltűnése után a fogorvos Chicagóba utazott, ahol dolga volt. Hetek’g elmaradt és igy még nála sem lehetett az asszony felöl kérdezősködni. Egy nap azon­ban a vízvezetékkel valami baj volt és a házvezetőnő két munkást hivott, hogy hoz3 zák rendbe a dolgot. A munkások azt hitték hogy a kerti árok dugult el és feltörték a ce­mentezett ároktetöt. Az árokban Grace asszony hullája feküdt. A külső erőszak semmi nyoma se látszott meg rajta. A házat felverték és az asszony Char3 les nevű fia sietve érkezett a helyszínre. Mi­kor anyja holttestét meglátta, eszméletlenül összeesett, de mikor magához tért és hal3 Iotta, hogy a közben megérkezett rendőrség a tettes után nyomoz, felorditott: „Én temettem itt el anyámat!" Charles további vallomása szernt a fog­orvos hetekkel azelőtt a kertbe hívta s meg3 kérte, hogy legyen segítségére az árok meg­töltésében, mert azon a helyen, ahol rózsák nőnek, valami baj van az árokkal. Charles cementet hozatott és segédkezett apiának nem sejtve, hogy anyját temeti itt ei. A vallomás után nem maradt más hát3 ra, mint a fogorvos megérkezését bevárni- Mikor Young megérkezett, két detektiv az­zal az ürüggyel, állított be, hogy a rózsák amelyek szépségükről az egész városban ismeretesek, érdeklik őket és a háziúr kész örömmel vezette őket arra a helyre, hol fele3 Ségét elásta. Közben azonban észrevette hogy a cementfelület nincs rendben és átlá­tott a szitán. Előbb megkérte a két urat hogy jöjjenek vele át a házba, mert neki még dolga van, mikor azonban látta, hogy szem3 meltartják és a cselédség válaszaiból kiérez- te, hogy mindent tudnak, egy ugrással le3 vetette magát az ablakból és átugrott egy kerítésen, melynek túlsó oldalán azonban két másik detektiv fogadta, akik letartóztatták. A börtönben a fogorvos három vallo­mást tett. Először azt mondta, hogy egy fél3 tékenységi rohamban ölte meg feleségét, majd azt állította, hogy kokainmérgezésben egy orgia közepette halt meg. Végre bevallotta hogy lassan ölő gázzal saját maga mérgezte meg az asszonyt és még mielőtt öntuda­tát visszanyerhette volna, a kerti árok* bán elásta és cementtel e’földelte. így jutott az asszony még élő állapotban a sírba. Arra nem válaszolt, hogy miért hívta fiát segítségül, mikor a cementezési munká­itokat végezte. Tekintve, hogy a fogorvos magántudós is volt s tanulmányi célból bak3 tóriumokat termelt, a rendőrség könnyen ta3 láthat magyarázatot az asszony megmérge- zésére. Ezt a harmadik vallomást is visszavon3 ta, azt ámítva, hogy a rendőrség kényszeri- tette rá. M'alatt a rendőrség lázasan kutatott hogy a rejélyt felfedje. Young dr. egy őrizet3 len pillanatban a cellában felakasztod ma­gát. K. K. — (Kidobták a kocsmából és szörnyet halt.) Besztercebányai tudósítónk jelenti: Longauer Do­mokos, az óhegyi fogyasztási szövetkezet alkal­mazottja, szeptember 7-én késő este a szövetke­zet helyiségében tartózkodott. A szövetkezetbe betért a huszonötéves Misztrik óhegyi lakos és a két ember között szóváltás kerekedett. Hajbakap- tak s a verekedés folyamán Longauer kidobta a fenyegető magatartást tanúsító Misztriket. A le­gény a földre zuhant, de oly szerencsétlenül esett, hogy belső rázkódást szenvedett. Rövid idő múlva kiszenv.edett. Kostialtk dr. a törvény- széki boncoláson az agy felületén vérömlést kon­statált. A csendőrség Longauer ellen megindí­totta a vizsgálatot. — (Déíszlovenszkói zarándokok Mária­' cellben.) Komáromi tudósítónk jelenti: Mária- cellbe Délszlovenszkó számos községéből több, mint 200 zarándok indult, hogy a híres kegyhely búcsúján részt vegyen- A magyar zarándokcsapatot Király József komáromi segédlelkész, a jeles egyházi szónok vezette, :aki a zarándokoknak istentiszteletet tartott es szentbeszéde könnyekig megindította nagyszámú hallgatóját. A zarándokok részt vettek a máriacelli passziójátékon is, ame­lyen Bécs, Berlin, Grác leghirnevesebb szí­nészei szerepeltek a külön erre a célra épí­tett óriási színházban. Az ötnapos kirándu­lásról most érkeztek meg gazdag benyomá­sokkal és felejthetetlen emlékekkel a magyar zarándokok. — (Pedlow kapitányt megoperálták.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pedlóv kapitány, aki — amint ismeretes — pár hét óta Budapesten tartózkodik, a na­pokban torokgyulladásban megbetegedett. Állapota annyira súlyosbodott, hogy tegnap beszállították a Vörös-Kereszt kórházba, ahol Lutzenbacher tanár műtétet végzett rajta. A népszerű amerikai kapitány állapota felől a nap folyamán a kormányzó kabinetirodája és a kormány tagjai is érdeklődtek, a kórház igazgatóságának jelentése szerint a beteg ‘állapota kielégítő és pár nap múlva el is hagyhatja betegágyát. — (Könnyítés a magyar-román határátlépés­nél.) Kolozsvárról jelentik: Magyarországon az utóbbi időben jelentékenyen megkönnyítették a külföldiek beutazását. Most megengedték, hogy fentos esetekben, ha az utas magyarországi hiva­talos távirattal igazolja, hogy beutazása fontos és sürgős, vizűm nélkül is átléphesse a határt. A yizumdijat a határállomáson kell lefizetni. Ha hi­vatalos távirattal nem tudja igazolni útja sürgős­ségét, megengedik, hogy a vízumot Pesten meg­szerezhesse. — Középeurópa konszolidációjához hozzátartozik, hogy végre az utódállamok is ko­molyan kezdjék el a határátlépés megkönnyítését és szabaddá tételét. — (Hat zsebtolvajt csíptek el a radványJ vásáron.) Besztercebányai tudósítónk jelenti: A hajdan országos hírű zólyomradványi vásáron szeptember 9-én csak a zsebtolvajok jelentek meg. a régi nagy számban, akik a megfogyatko­zott vásárlóközönség dacára is jó üzletet vártak. A szerdai napon hat zsebtolvajt fogott le munka­közben a csendőrség. Beszállították őket a besz­tercebányai államügyészség fogházába. — (Romániai morál és a szlovenszkói özvegy nyugdija.) Besztercebányai tudósitónk jelenti: Egy romániai pénzügyigazgató szlovenszkói szü­letésű özvegye, akinek rokonai is Szlovenszkón laknak, érdekes és jellemző epizódot beszélt el nyugdijkálváriájáról. Az özvegy két év óta nem jutott nyugdijához. Elment Bukarestbe s a pénz­ügyminisztériumhoz fordult. Egy magasállásu tisztviselőnek panaszolta el sorsát. Elmondta, hogy Szlovenszkón nyomorog, mert férje, bár ro­mán pénzügyigazgató volt, teljesen szegényen halt el és semmi vagyont nem hagyott hátra. A fctisztviselő ezt felelte: „Akkor az ura nagy sza­már volt.“ Az özvegy mai napig sem jutott nyug­dijához. — (Keresi az ékszereit, de seholse talál­ja.) Budapestről jelentik: Martin Demeter, az itteni román 'konzulátus titkára, a múlt év­ben elhunyt felesége értékes ékszereit átadta megőrzés végett lakásadójának, Szálai Jenő papirügynöknek- Az ékszerek közt volt egy nagyon értékes aranyóra és egy nagy brilli- ánsgyürü is. A titkár nem is törődött éksze­rei sorsával, de utóbbi időben feltűnt neki,hogy kérésére Szalai nem tudta előadni az órát s többizben kimentette magát. Visszakövetel­te az ékszereket, de az óra hiányzott s a gyűrűben a brilliáns helyett egy olcsó saifir- követ talált. Sikkasztás címen feljelentette Szálait, aki azzal védekezik, hogy az órát már visszaadta. xx Koncessziómentes rádióanyag kapha­tó Isola R. Kettner, Prága, Havelská 19. — (Falusi szerelem hármas halállal.) Tudósi­tónk jelenti: Podmysl nevű kis csehországi falu­ban szomorú családi tragédia történt. Ficker Adolf 23 éves gazda szerelmes volt Mária nevű 22 éves unokatestvérébe, aki viszont József nevű unokabátyját szerette és elutasította Adolf udvar­lását. A fiú bosszút esküdött s két lövéssel letcri- tette Máriát az ablakon keresztül. A gyilkos az­után apjának házát gyújtotta fel s fegyverével »ziven lőtte az oltáshoz siető Józsefet, aki tudott már a gyilkosságról, de előbb menteni akarta az é/ő házat. A gyilkos borzalmas tette után kiment a mezőre s olt magával végzett. — (Nem lesz három gyógyszertár Rima­szombatban.) Rimaszombati tudósítónk je­lenti: A járási képviselőtestülettől egy har­madik rimaszombati gyógyszertár engedé­lyezését kérték. A járási képviselőtestület azzal a megokolássai, hogy a lakosság mai száma nem teszi szükségessé, elvetette a kérelmező javaslatot. — (A móriezföldi kastély titka.) Temesvárról jelentik: Néhány héttel ezelőtt nagy szenzációt keltett, hogy Justh Józsefné móriezföldi birtokost és jószágigazgatóját azzal vádolták meg, hogy ők tették el láb alól négy évvel ezelőtt Győrffy Janka gazdasszonyukat, akit egy kutban holtan talált meg a cselédség. A megindult vizsgálat ér-, dekes fordulatot vett. Beigazolódott, hogy a gazdasszony halála idején az úrnő külföldön, a jószágigazgató pedig a szomszéd megyében tar­tózkodott s a feljelentő Justhék egyik elcsapott alkalmazottja, aki zsarolni akart. Ez szövetkezett egy temesvári álhirlapiróval és százezer lejt akartak kicsikarni Justhékból. Mindkettőjük ellen megindult az eljárás. O00CXXXXX3QCXX30OO0O0O0O0OQ0000O0O Jobban és erősebben lehet haJíani a Püillps Bililüipiít Imiiül) Kapható minden radiókereskedésben OOOOCXXXXXX5COCOOOOCOCOOCXX5CX500CO — (Ha miniszter lesz, eltöri! az adókat.) Bu­karestből jelentik: Az utóbbi időben erősen el­szaporodott antiszemita tüntetések száma eggyel növekedett. Tecuciban tegnap Cuza professzor vezetésével nagy népgyülést tartottak a diákok, melyen a zsidók ellen tüntettek. Cuza professzor beszédében bejelentette, hogy rövidesen hatalom­ra jut. Ez esetben első dolga lesz, hogy eltörli a kamarát és a szenátust, mert felesleges intézmé­nyek és megszünteti az adófizetést. A zsidóság­hoz közel álló egyik erdélyi lap megjegyzi, hogy inkább fizetik az adókat, mintsem hogy Cuza ura­lomra jusson. — (Vakmerő betörők garázdálkodása egy Andrássy-uti ékszerüzletben.) Buda­pestről jelentik: Hétfőn éjszaka vakmerő be­törés történt a főváros egyik legelőkelőbb útvonalán, az Andrássy-uton, hol a nagy fel- készültséggel egész éjszaka dolgozó betörők körülbelül 300 millió korona értékű arany és ezüstéksizert vittek cl Bölim Simon András- sy-ut 47. szám alatti ékszerüzletéből. A meg­indított nyomozás megállapította, hogy a be­törők a ház pincéjéből a fal kibontása után jutottak be az üzletbe. A zsákmány összeszc- dése után visszamentek a pincébe, ahol meg­várták a kapunyitást s feltűnés nélkül távoz­tak a három csomagba harácsolt zsák­mánnyal. A rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást s máris 50 embert ál­lítottak elő, de rá.juklyzonyi'tani nem sikerült semmit. Remélik azonban, hogy a legrövi­debb időn belül kézrckcritiik a falbonló be­törőket. A mesterséges arany — tévedés ? (Saját tudósítónktól.) Nemrég az egész világot bejárta az a hir, hogy Miethe pro­fesszor a h'ganyt aranyra bontotta föl vagyis kísérleteiben bebizonyította, hogy a higany nem elem- hanem csupán összetétele az aranynak és valamilyen más anyagnak. A hir nagy szenzáció volt, mert ezzel befe3 jeződött volna az aranycsinálás sokszázados legendámak sora. Miethe professzor ponto3 san leírta aranyelöállitó eljárását és azt el­lenőrzés céljából rendelkezésére bocsátotta a tudományos világnak. Útmutatásai alapján a berlini egyetem vegytani intézetében három tanár, Tiede Erioh, Schleede Artúr és Goldsehmidt Frida fogtak hozzá a kísérletekhez. Az ellenőrzés szenzációs eredménnyel végződött. Az tör­tént ugyanis, hogy Miethe kísérleteit ponto3 san az ő útmutatása szerint ismételték meg, de mégsem tudtak aranyat előállítani. A ber­lini intézet tanárai ugyanis megállapították, hogy Miethe nem higanyból állította elő az aranyat- hanem az általa földolgozott hi­gany egyszerűen csak nem volt megtisztít3 va a hozzátapadt aranytól. Ennek bizonyí­tására két kísérletet mutattak be. Az egyik kísérletet pontosan Miethe útmutatásaihoz ké­pest bonyolították le, melynek során a hí3 ganyt desztilláció és egyszeri vakuumtiszti- tás után sikerült valóban aranyra „bontani". A második kísérlet során azonban nem elégedtek meg desztillálóval és az egyszeri vakuumíisztitással, hanem még egy vaku- umtisztitás alá vették a higanyt. Ez a niáso3 ckk kísérlet már nem tudott aranyat felmu­tatni- úgy hogy bebizonyult, hogy Miethe ta­nár nem tisztította meg az aranyról kellő3 koppén az arany előállítására használt hi­ganyt­A berlini intézet tanárai azt mondják, hogy Miethe eljárása lényegileg semmiben sem különbözik az aranymosók munkájától, csak az a különbség, hogy míg azok a ho3 mokból mossák le az aranyat, addig M'ethe luganyból mosta le az aranyat. A három ta­nár egyébként azt is kijelentette, hogy Miethe kísérleteit nemcsak a kísérletek cáfol­ják, hanem a kémiai tudomány is, mert. ha aranyat valóban elő lehetne állítani higany­ból, akkor a két anyagnak azonos atomsu3 lyunak kellene lennie. A kérdést mindenesetre nem vita, ha- línben és nyomában meemdiilt a vita, hogy vaijon kinek lesz ;gnzn: M’ethe tanárnak-e vagy nedv ellenőrző kolhVMnnkn A Vórdóc*- mU-V A „orr.•- '^ta3 ha­nem újabb kísérletek fogják eldönteni. Szombat, szeptember 12, Kolbay Ildikó — A P. M. H. tudósítójától —­Rimaszombat, szeptember 11. A kolozsvári közönség dédelgetett primadon­nája, a budapesti Városi Színház ünnepelt, a kas­sai színpadon először fellépett művésznője, a rimaszombati talajon termett szép Kolbay Ild.kó megérkezett Abbáziából. Nagy dolog mifelénk egy divatos ruháju, fő­városi művésznő nyaralása, még akkor is, ha századszor nézi meg a sétáló, ha gyerekkora óta ismerik s ha a szülői ház megnyugtató tudata őrzi a nimbuszát. Kolbay Ildikót gimnazistaságunk rajongó szemüvegén át láttuk először művésznőnek; diákhangversenyre gyűlt össze az osztály a zin- falak mögött és sokak ideálja volt akkor Kolbay töivényszéki elnök leánya. Akkor jegyződött el a művészetekkel ő s rövid időbe tellett, mig fel- iveit arra a horizontra, ami felé még a városi kispolgárasszony is tisztelettel néz föl, mikor Bo- várynés hajlandóságok lepik el néha a szivét . . Nyaranta mégis eljön s nem is szinmüvésznő ilyenkor, csupáncsak disztingváltan s mégis min­denki által megnézett ruhákba öltözött urilány ... Szobájában képek. Képei egyes szerepeinek. Ézenkivül alig valami, ami a színházra emlékez­tetné. — Interjú? — Nem, művésznő. Beszélgetés talán . . . Nevet. Beszél. Frissen, erről, arról. — Most Abbáziában nyaraltam öt hétig. Pom­pás volt. Fürdőruhában strandolni, simmizni, autó­ba ülni s bevásárolni, cukrászdába menni . . . képzelheti. Ejnye, hallottam, hogy Bátyiban is van strand? — Csak olyan, minekünk való. — Szerettem volna kimenni. Folytatni az úszást. Nagyon szeretek úszni. A tengerben de ió! — Meddig marad? — Pár hétig. Vasárnap hangversenyt idők itt, Szombatban, Hemelka Máry zongorámé ' z- nővel és Paulusz gordonkaművésszel együtt. Az­tán Szegedre, ahol három hónapi vendágszereplő vagyok. A szegedi közönség nagyon drága, első szereplésemkor egyszerre egymás szivéhez nőt­tünk. A Bajádért játszottam. Nagyon sz. te'vet akarunk onnan megvalósítani: egy staggioneszerü társulatunk elmegy egyhónapos turnéra: Fiume, Trieszt, Velence az irány. — Hát az amerikai útja? Igen! Roppant hittak amerikai útra. Kéthó­napos turné, a legelőnyösebb feltételekkel. Abbá­ziában mondták az amerikaiak, hogy éppen az 5 ízlésüknek megfelelő vagyok. Nem értem. De mennék szívesen. Egy bibije van. A hajóút. — A hajóút? — Féltem a tengeri úttól. Gondoltam., kipró­bálom tengerbirási képességeimet. Sajnos, első szereplésem a hajón — Abbáziától Brioniig — nem sikerült. Borzasztóan nem sikerült. így egye­lőre elmarad az amerikai utam. De ha egyszer bírom a tengeri veszedelmeket, mindenesetre el­megyek, már csak Amerika kedvéért is . . . — Szeged után mi a terve? — Pestre megyek. Egyelőre nem árulok el többet. — És Szlovenszkón? — Itt kezdtem, Faragóéknál. Kassán, Po­zsonyban, Losoncon, Rimaszombatban játszot­tam. Operaénekesnőnek készültem s első fellépé­sem a színpadon roppant érdekes volt, sohase fogom elfelejteni. A Bohémek Musette-jét játszot­tam, Pozsonyban. Soha színpadon nem voltam még. Első jelenésemkor valaki — talán az ügyelő — kitolt a színpadra s én játszottam, énekeltem, mindent, ahogy kellett, de se közönséget nem lát­tam. se karmestert, csak mozogtam a partnerek között, mint egy bábu. Mégis minden jól ment. Hanem előadás után hozzám jön Fischer karmes­ter és szelíden azt mondja: „Kedves Ildikó, az Istenért, legalább a pálcámat nézze, ha már en­gem nem akar“ . . . így volt. De most már meg­szereztem a rutint s nincsenek ilyen lámpalázas estéim. — Kolozsvár? — Ott lettem operaénekesnőből operettpri- madonna. Nagyon szerettek Kolozsvárott. — Most nem akar újból vissza az operához? — Sokan ajánlják nagyon! Én magam sem tudom, mit tegyek. Szeretném az operát is, ha jó szerepet kapok, de ha operettet hallok, mindjárt annak a főszerepét szeretném eljátszani s szinte minden idegem táncol, ha valahol simit húznak... Nagyon szeretek szép szerepeket játszani. — Meddig volt Pesten? — Élőször vendégszerepelni mentem Kolozs­várról. Aztán egy évre szerződtem a Városihoz. Rengeteget vendégszerepeltem. A Színházi Élet hangversenyein állandóan. Alföldön, nagy vidéki zárosokba mentünk, volt úgy, hogy egész nap szólt a telefon, alig volt időm a vasúthoz rohanni. — Melyik szerepét szerette? — Mindegyiket. Tudja, úgy van, hogy éppen azt, amelyiket játszom. Legutóbb a Madarász volt nagyon kedves darabom, azelőtt a Meuyasz- szonyhÓboru. De ez tulkomoly darab volt a pesti publikumnak. Minden jó szerepet szeretek. Cigarettájáról lázasan veri le a hamut. A szeme csillog. Mosolyog, ahogy az édesanyjára néz. S az édesan'*5-* Arin n nyátnk s 1 " I V e*.piaiad <U UilUu ua.jau » a* uie* uunyo­___

Next

/
Thumbnails
Contents