Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-01 / 196. (939.) szám

TEc<3(f, grcpfeivfrqf T. *3 A tesmlszversenyek c!odöatői a Tátrában Ctátraíüred, augusztus 31. (Kiküldött tudósítónktól.) A selejtezők után teljes erőkifejtéssel bonyolódnak le a hatalmas arányú Tátra-bajnokságok eiöaöntöi. Álljanak itt a részletes eredmények: Németh, Lahncr lendületes, stílusos játékban győz Altmann ^szombat, kúui Lperjes pár fölött 6:1 6:1. Maly, Heinz Troppau győz Schwartz testv. ellen 6:3 6:2. NedbHek. gyuz könnyebb ellenfelén Roich M.-on Boroszió 6.o 6:4. Németh Gy. Mis­kolc teijes erőkifejtéssel bírta le Jelűnek É.-t 6:2 8:6 6:4, aki szépen tartotta magát és a 2 szetben felülmúlta kiváló ellenfelét. Bukovinszky értékes győzelmet aratott ifj. Holubon 4:6 6:1 6:2. Izgal­mas, nivós meccset nyújtott Herzog Margit és Kerekes Vera Ungvár játéka. Mindketten férfia­sán erős, helyezett labdajátékukkal elismerést vivtak ki. Herzog csak a 2. szetben játszotta ki formáját; győz 3:6 6:1 6:2 score-ral. Halter, Strasserné biztosan győz Lengyel, Miss D. Win- nie felett 6:1 6:2. A 18 éves Márffy Mantuánó az egykor kiváló Zemant Prága bírta megadásra 6:3 6:4. Marko- vieyné PTC, Hubacek fölényes, szép játékban marad felül Kertész, Kont Anni ellenében 6:2 6:1. Luppu dr., Brandenburg biztosan verte Szak- rnáry, Sclilesinger tehetséges kassai játékosokat 6:1 6:2. Kehrling—P. Várady Ily debiije élvezetes bemutatkozás volt csupán, mert a Kertész test­vérpár Bszász nem tudott komoly ellentállást ki­fejteni 6:1 6:0. Az ismert bécsi játékos Műnk győz Halter fölött 6:3 6:0. Schaffer Bécs, Várnayné a tehetséges, min­den labdát kitünően megjátszó Heinz-párban Troppau igen erős ellenfélre találtak, melyet azonban biztosan vertek 6:2 3:6 6:0. Nívós, erős játékot kaptunk a kitűnő Soyka, Herzog pártól, kik méltó ellenfelüket, Németh, Pickertné BBTE, nehezen 9:7 6:3 győzték le. Winternitz 0. Bécs AC szép győzelmet arat az elismerten jó Wcldenhoffer Angi felett 6:2 6:2. Lupu dr. erős játékkal veri Gottesmannt 6:2 5:1. Műnk dr., Schaffer jeles bécsiek verik a Ker­tész, Vajda párt 6:0 6:2. Stílusos, erős meccs. Jelűnek M. győz a jeles, balkezes Kremsieren 3:6 6:4 7:5. Értékes, sok tapssal honorált játékot kap­tunk a kitűnő ungvári bajnoknőtől, Roleizek Dusi- tól, kinek minden tekintetben közel egyenrangú ellenfele Arad legjobb női játékosa, Fülöpné volt 6.3 8:6. Kertész nehezen győz az eleinte vezető jeles KSC játékos Burián felett 3:6 6:4 7:5. Schaffer vezetve, imponáló biztonsággal győzi le Somo­gyit 6:1 6:2. A szimpatikus Nedbalek, Fuchs Ltly pár formás játékban veri a Reichart párt, kik de­rekasan küzdöttek 6:2 6:2. Soyka megismétli győ­zelmét az imponálóan ellentálló és fejlődésképes Weidenhofferen. Nem -volt annyival gyöngébb a ruíinírozott Lahner, ahogy a gémarány mutatja 6:1 6:1, mert valóban szép játék után kapott ki a kétségtelenül kiváló Holubtól. Fülöpné, Branden­burg tetszetős meccsben veri a jeles Lux, Kreto- vich párt, utóbbiak scratschelve 7:5 1:0 után! Mig Markovicyné győz Guttmanné felett 6:1 6:3. A gördülékeny, gyors, szemet-lelket gyönyör­ködtető, filmszerű versenypergetésben a folyton tevékenykedő elnökségnek nagy segítségére volt Pétery Budapest. A cseh tsnníszezők legyőzték az Indiaiakat. Az indiai Davis Cup team súlyos vereséget szen­vedett Csehország két kitűnő reprezentáns játé­kosától: Kozeluhtól és Macenauertől. Az indusok között legjobban tetszett Lal, Jacob azonban, aki Wimbledonban csupán Lacoste-tó! szenvedett ve­reséget, csalódást keltdtt. Jacob, aki tulajdonkép­pen hollandus származású, nem rendelkezik az­zal a biztos nyugalommal, amely a nálánál gyön­gébb társait jellemezte. A mérkőzések különben igen szép és élvezetes sportot nyújtottak és a kö­vetkező eredményekkel végződtek: Közeliin—Lal 6:1 3:6 6:3 6:1. Macenauer—Jacob 6:3 6;2 6;3. Macenauer a tavasz óta sokat fejlődött, biztos backhandjei vannak, csak a levágásokkal áll hadilábon. Macenauer—Lal 6:2 6:2 3:6 4:6 6:3. A legszebb mérkőzés, mely a két egyforma zsánerű játékos valóságos élet-halál harca volt. Lal frap­pánsan gyors és jól helyezett labdákkal játszik, de Macenauer minden labdát fog és a tempót is Jobban birta. Kozeluh-Macenauer—Jacob-Lal 7:5 7:5 6:4. Zemla-Stejskál—Fyzeé testvérek 6:0 6:2 7:5. Versenyen kivül. Pontarány 5:0 Csehország javára. fi Sérv&sn szereik | q Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, y o here, comb és köldöksérvnél a ml tökélete- v sitett rugónólküli sérvkötönk, mely éjjel ts g * hordható. Mindenféle bandázs operáció 'g tó után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- fi n désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o nell has-, hát- és meümelegitő o | JyWkdtszBfftázMisteva, Dam-ti. 51 | * Árjegyzék Ingyen g 5? A vidék] felek még aznap elintéztetnek a JIÖZG/ÍEMÍMG A szövetkezeti eszme (B. J.) A gazdasági élet évezredes tü­nete a munka és tőke közti állandp harc- Megtaláljuk ezt az ókor rabszolgatartó gaz­daságában, a középkori céhek rendszerében, az újkor gyáriparában és a legújabb kor ipari trösztjeiben. A töke a munkást és pedig úgy a szel­lemi, mint a testi munkát végzőt lehetőleg kizsákmányolni, a vállalatba fektetett tőké­jét mennél nagyobb haszonnal jövedeimez- tetni iparkodik, igy akarván a nagytőkének minden téren korlátlan befolyást biztosítani. A nagytőke ma úgyszólván a földkerekség minden részében a helyzet ura és mindent fölszivó ereje különösen az Amerikai Egye­sült Államokban egy-egy kézben oly óriási vagyont halmozott össze, amelynek az em­beriség történetében párja nincsen­Szemben a nagytőkével az egy-egy munkásban rejlő kis erő, ha a munkásság ön­védelemből egyesül, oly erővé dagad, amely a nagytőkével bátran fölívelie 11 a harcot és miként a mindennapi tapasztalat bizonyítja, a szervezett munkásságnak a nagytőke elleni harca eredménnyel jár és oly előnyöket biz­tosit a munkásság részére, amelyeket szer­vezés, az egyénben meglévő kis erők egye­sítése nélkül a munkás sciia el nem ért volna. A munkások szakszervezetben va1ó tö­mörülésének gazdas'gi téren a terme ok és fogyasztóknak a szövetkezetben való egye­sülése felel meg. A szövetkezet létalapját is az „önsegély", azaz magából az emberi ter­mészetből kifolyó azon alapelv képezi,, hogy az ember a szükségletekkel egyiiik ame­lyekkel léfele össze van kőivé, a í "-vé­szeitől erőket is nyeri, amelyeknek he­lyes föihaszná'ása Őt összes szükségletei­nek kielégítéséhez vezeti. Egy híres német nemzc'gnzdász (Huber V.) a szövetkezeti eszmét találóan a követ­kezőkben foglalja össsze: „A munkásosztályok legkisebb nemzet- gazdasági és szociális erőinek egyesítése ál­tal oly nagy erő létesítendő, amelynek közös érvényesítése és lehető magas értékelése a termelő üzletekben, minden egyes egyén számára a maga részesedése arányában megszerzi azon előnyöket, amelyekkel min­den nagyüzem a kisüzem fölött elsőbbséggel bir. A szövetkezet az, amely megszerzi a termelésben a munkás számára a munkabér mellett az üzlet birtokát és nyereségét, a gazdálkodásban pedig minden egyes részt­vevő számára a nagy- és a legkisebb üzem közti különbség előnyét." Az egész müveit világra terjedő tapasz­talat, hogy a kisgazda, kisiparos, kishivatal- nok, általiban a kisemberek fölsegéiyezése végett fölszinre került eszmék közül tartós segélyezést csak a szövetkezetek nyújtanak és tényleg, Angliában és Németországban — a szövetkezetek tulajdonképpeni hazájában — a szövetkezetek óriási mérvben föllendül­tek s a gyöngébb társadalmi osztályok jólé­tét hatalmasan előmozdítják. Nem lehet te­hát jelentéktelennek hirdetni és tartani azon gazdasági érdeket, amely a szövetkezetek és azoknak egészséges fejődéséhez fűződik. A szlovenszkói szövetkezetek ügyét vizsgálva, meg kell állapitanunk, hogy Szlo- venszkóban, ha a kívánt számban nem is, de á forgalmasabb helyeken hitel- és fogyasz­tási szövetkezetek vannak, mégis sajnosán tapasztalhatja mindenki, aki a szövetkezetek ügyével csak felületesen is foglalkozik, hogy a szövetkezetek fejlődésében bizonyos stag­nálás állott be- A kisemberek, akiknek éppen érdeke volna a szövetkezetben való tömörü­lés, a szövetkezeteket nem támogatják, szük­ségletüket a szövetkezet mellőzésével szer­zik be, mert állítólag máshol olcsóbban vá­sárolnak, terményeiket a szövetkezet mellő­zésével értékesítik, mert azt máshol állítólag drágábban bírják eladni, de nem számolnak azzal, hogy az olcsó áru valóban nem olcsó s hogy a terménynek a piacravitele mennyi időveszteséggel és költséggel jár! A mi né­pünknél azonban az idő még nem pénz s ott tartunk, ahol az egyszeri földműves, akit kér­dőre vontak, miért viszi a búzáját a városba, hisz a szövetkezet helyben ugyanolyan ár­ban megveszi, mire azzal válaszolt: „Na hallja, hát honnét fogom megtudni, mi az új­ság a nagy világban, ha nem megyek a piac­ra, meg a Fekete Sasba! Én is akarom is­merni a világ sorját." Szlovenszkó lakossága, őstermelői fog­lalkozásának megfelelően, túlnyomóban kis- és törpe községekben lakik, amelyekben in­telligencia nem igen van, Tagadhatlan, hogy a szövetkezetek helyes vezetéséhez bizonyos fokú intelligencia kívántatik, igy a szövet­kezetek vezetésére a kis- és törpe községek­ben lakó intelligencia hivatott. Az intelligen­ciában azonban nagyon sokszor a szövetke­zeti eszme megértése hiányzik s ha esetleg meg van, a nehéz megélhetési viszonyok és a közigazgatási alkalmazottak sok esetben tapasztalt és a szövetkezet ellen irányuló el­lenszenve azokat, akik a szövetkezeti eszme hivei, visszatartja a szövetkezet munkájában való részvételtől. A közigazgatási alkalmazottaknak nem gáncsolni, de minden megengedett módon a szövetkezeti eszmét terjeszteni és a szövet­kezetek fölvirágozását előmozdítani kellene. Aki a szövetkezetben politikai, vagy nemze­tiségi tényezőt, működésében politizálást lát, annak a szövetkezet lényegéről halvány sej­telme sincsen és csak tudatlanságáról szol­gáltat bizonyítékot. Három év éta stabil a cseh korona Prága, augusztus 31. Ezekben a hetekben múlt három esz- dsje annak, hogy a csehszlovák valuta meg-. állott azon az árfolyamon, amelyen ma is állj Í922 augusztusában Newyorkban a cseh ko- j rónia árfolyama átlag 2.91 dollár volt 100; cseh koronáért és az árfolyam ingadozás 2.90 j -3-03 között mozgott, úgy, mint ma. Azóta! nagyobb ingadozásoknak nem • volt kitéve és igy megáll lapítható, hogy Csehszlovákia valutája bárom év óta stabil. A háború utáni Európának valuta ris káoszában a cseh korona azoík közé a vá­ltnak közé tartóz k, amelyek leghamarabb stabilizálódtak. Hiszen az angol font még az ; egész múlt esztendőben hullámzott és csak \ az idén tavasszal érte el stabilizálódását az aranyparitáson. Franciaország és Olaszor­szág még ma is elkeseredőít harcot folytat­nak a stabil valutáért, a balkán valuták szin­tén ingadozók, míg az északi valuták a sta­bil Finnország kivételével, ugyancsak most emelkednek erősen. A többi közepet!rópaí diámban ugyancsak későbben stabilizálód­tak a valuták és ehhez is külföld: segítségre és ellenőrzésre volt szükség. Németország­ban 1923 vége óta (járadékinárita) és még inkább 1924 tavasza óta (Dav/vs-terv) sta- b iizáűódott a márka. Ausztriában 1922 ősze, Magyarországon pedig 1924 tavasza óta sta­bilizálódott a vakuöa, mindkét esetben a nép- szövetségi kölcsön segítségé vei. Mnd ez ék­ben az országokban a valutaingadozások kö­vetkeztében az árakban is nagy fluktuáció miEatikoz'k. mig Csehszlovákiában az árak teljesen fedik az aranyértéket. Csehszlovákia azáltal, hogy sikerült valutáját megvédeni az infác'ótól és az elértéktelenedéstől, megsza­badult olyan súlyos feladatoktól, amelyek elől a szomszédos államok nem tudtak sza­badulni, igy elsősorban nem volt szükség sem aranymérlegek felállításának elrendelésére, sem a valo­rizációra. Az aktív kereskedelmi mérleg a legbiz­tosabb alapúi a fizetési mérlegeknek és a devizák állandó beáramlása a legjobb bizo­nyítéka annak, hogy Csehszlovákia fizetési mérlege is aktív, ami a korona stabilitásának továbbra is legerősebb biztositéka. — Csökkent a munkanélküliség Budapesten. Budapestről jelentik: A fővárosi munkaügyi osz­tály jelentése szerint a magyar fővárosban a munkanélküliek száma julius hónapban 34.000-ről 32.000-re csökkent. — A Garancia’ Biztosító R.-T. veszteségmér­lege. Pozsonyból jelentik: A likvidálás alatt álló Garancia Biztositó R.-T. múlt évi mérlege 5 millió korona alaptőke mellett 5.1 millió korona veszte­séget mutat ki. — Mégis lesz gömblakiviteli tilalom? A Loko Press írja: Azon célból, hogy a csehszlovák fűré­szelt fát exportképesebbé tehessék, az év elején az illetékes körök azzal a kéréssel fordultak a kereskedelemügyi minisztériumhoz, hogy a gömbfára rendeljen el kiviteli tilalmat. A kérdés rendezését akkoriban őszre halasztották. Most az érdekeltek újra megsürgették ezt az ügyet. A minisztérium legközelebb fog foglalkozni e tilalom kérdésével, amelyet _z erdőtulajdonosok termé­szetesen élesen elleneznek. — Megszakadtak az orosz—német ke­reskedelmi tárgyalások. A német—orosz ke­reskedelmi tárgyalások az utóbbi napokban olyan válságba jutottak, hogy teljes szakítás­sal is lehet számolni. A szovjetdelegátusok ugyanis több ponton visszavonultak és újabb követelésekkel álltak elő. Szovjetoroszország ezzel mintegy nyomást akar gyakorolni a ga­ranciaszerződésre és máskülönben is be akar­ja várni a londoni tárgyalások eredményét, mielőtt még a gazdasági összeköttetéseket fölvenné. — Továbbra Is vámmentes az olaj kiszállítása Magyarországból. Budapestről jelentik: A minisz- tertanács tegnap elhatározta, hogy a petróleum és benzin exportjának vámmentességét az év vé­géig érvényben hagyja. — 10 milliós dollárkölcsön Lengyelországnak, Az United Press jelenti New Yorkból: A Fedcra! Reservebank a Lengyel Bank számára 10 millió dollár kölcsönt szavazott meg. A kölcsön egy év alatt jár le és 4.5 százalékkal kamatozik. A köl­csönt a Lengyel Bank a zloty stabilizálására fogja felhasználni. — Csökkent a gabonabehozatal. A statiszti­kai hivatal jelentése szerint Csehszlovákia gabo­naimportja július havában jelentősen visszaesett. A gabona- és lisztbehozatal e hónapban 480.000 métermázsát tett ki, 105 millió korona értékben. A behozatal a következőképpen oszlott meg: ga­bona, tengeri és hüvelyesek 325.000 métermázsa 56 műlió korona értékben, liszt és rizs 153.000 mótermázsa kerek 50 millió korona összegben. — Árpák'állítás a Dunavásáron. A pozsonyi tőzsde a Dunavásáron szlovenszkói árpából minta-kiállítást rendezett, amely úgy a termelők, mint a kereskedők részéről élénk látogatottság­nak örvendett. Itt emlitjük meg, hogy a kereske­delemügyi minisztérium felhatalmazta szlovensz- kői osztályát, hogy az közvetlenül adhasson ki kiviteli er ;ódéiyt az árpára. = A m agy országi veíőmag’-iac. A Ma­gyar Mezőgazdák Szövetkezete mag osztá­lyának jelentése. A gazdasági magvak idei termése legnagyobb részt be van már laka* ritva és ha az egyes magi élesé gek eredmé­nyét illetőleg végleges adatok nem is állnak a magplac rendelkezésére, nagyobbára át­tekinthető kép alkotható az érdekeltség ré­széről* amiből hozzávetőleges következteté­seket lehet vonni. Lóhere és lucerna irányza* ta tartott és emelkedő. Biborhere Lá. . <nem irv” nyilvánul érdeklődés s a forgalom vonta* loít. Fehér herében az üzlet még nem fejlő­dött ki. Viktória borsó gyenge érdeklődés mellett talál elhelyezésre. Szö'zös bükköny kínálata megcsappant, a szilárd irányzat en­nek a körülménynek tudhat á be. Őszi bük* könyben csekély a kínálat. Megbízható áruért igen magas árakat fizetnek. Őszi borsóban a forgalom állandóan nagy terjedelmű A kíná­lat eléggé kielégítő' irányzata tartott. Mákban a lengyel, morva és csehországi jegyzésekre nyugodt volt az üzlet, irányzata mindamellett tartott. Babban az elmúlt héten kissé sztár* dabb volt az irányzat, mert a jobb .uinőségü egyenletes áruból kevesebb került a piacra. E vcb magfél ősegekben* mint nyúlszapuka, svédhere* csomóseb'r néhány kisebb meny­nyi: égü üzlet — az áru megítélése alapján — köttetett. Árak nyersáruérí 100 kg-ként, budapesti paritásban minőség szerint augusz* tus 28-án: Bab fehér 370—400, hab tarka 260—300. borsó Viktória 280—330, borsó Ex­press 400—450* borsó őszi 360—100 bükköny tavaszi 280—300, bükköny szöszös 600—630 bitorhere 400—460, cirokmag 190—210, coriandermag 340—400* csülagfürt. 260—2S0j kendermag 360—380, lenmag 350—600, len- cse príma 550—750, mák 1450—1500, muhar­mag 180—200, napraforgó fehér 350—290, tatárka 370—400' tökimág 800—850. = Hét millió métermázsa Magyarország ex­portgabonakészlete. Budapestről jelentikMa- V gyarország belföldi búza- és rozsszükséglete évek óta átlag 18 millió métermázsát tesz ki. Mi­után az idén mintegy 25 millió métermázsa gabo­na termett, exportcélokra 7 millió marad. — Rossz volt a papríkatermés Magyarorszá­gon. Budapestről jelentik: Mint már említettük, az idei paprikatermés a kedvezőtlen időjárás foly­tán jóval alulmaradt az előző évi terméseknek. A rossz termés folytán az árak is hirtelen emelkedő tendenciát mutatnak. így a szegedi nemes paprika kilogramja 32—36.000 magyar korona, rózsapap­rika 18—20.000, III. rendű paprika 9—12.000 korona. = A budapesti gabona* és terménytőzs­de helyzete. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti: A budapesti gabonatőzsdén a buzaüzlet tendenciája áütalában lanyha és közepes fór* gálámban a p;acra kerülő tételek alacsonyabb árakon nyertek elhelyezést. Hasonló a hely­zet a rozspiacon. ahol ugyancsak mérsékelt üzleti tevékenység mellett az irányzat gyen­gült- Takurmnnycikkek piacán az üzlet vala* mennyi áruban csak szűk keretek között moz­gott. Az irányzat, zab kivételével, mely ol­csóbbodott, valamennyi cikkben tartott. A’ korpa ára kisebb mértékben szintén esett. Budapesti paritásban* aug. h. 27-én kg.-ként a következő árakat jegyezték: Búza 76 kg-os: tiszavidéki 3725—3750, fel'sőtiszai 3700—3725. feHérmegyei 3675—3700* pestvi* déki 3650—3700' búza 79 kg.-os: tiszavidéki 3825—3850, felső tiszai 3800—3225, fe:érmc- gyei 3775—>3800. pestvidéki 3775- Ő800. rozs 2700—2750, takarmányárra 2700—2800 sör* árpa 3200—3600- repce 5600—3700 ni zab 2450—2650, tengeri 2650—2700, buzakorpa 1850—1900. .................J •

Next

/
Thumbnails
Contents