Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-09 / 203. (946.) szám
szeraa, sxcprenrwr y. a népszöwcísci teiácsa @1 perc olafl végien az ertiélpl maguarsdg panaszaival Hőre tudták, mii fognak határozni — Nem akartak lesújtó Ítéletet hozni Románia fölött Agcston Péter meghalt Budapest, szeptember 8(Budapesti szerkesztőségünk telefonje* tentése.) Ágoston Péter jogakadémiai tanár, volt külügyi népbiztos felesége hétfőn délután táviratban közölte a Népszava szerkesztőségével, hogy férje Párisban hosszabb szenvedés után meghalt egy ottani kórházban, ahol élete utolsó heteit súlyos betegen töltötte. Ágoston Péter a magyar történelem legutóbbi szakaszaiban jelentős szerepet játszott. 1873'ban született. Tanulmányai elvégzése után mint a nagyváradi jogakadémia magánjog-tanára fejtett ki sokoldalú tevékenységet. Tudományos működése mellett különösen szociálpolitikai kérdésekben szer15 zett számottevő pozíciót és tekintélyt magának. A háború alatt ada ki ,,A zsidók utja“ című híres munkáját, 1919-ben egyetemi ta= nárnak nevezték ki. A Károlyi-kormány őt bízta meg Nagyvárad és Bihar kormánybiz55 tosságával. A kommunizmus alatt külügyi népbiztos lett, azonban a kommunisták mérsékeltebb szárnyához tartozott. A Peidl-kor* mányban is szerepet kapott s tárgyalásokat folytatott a románokkal való megegyezésre melyek azonban nem vezettek eredményhez, A kommunizmus után felelősségre vonták és halálra Ítélték. Az orosz csereakció első trans portjával azonban ő is kiment Szovjetorosz55 országba, ahonnan Londonba került. Feleségével együtt utazott Párisbá, ahol megbetegedett s kórházban ápolták haláláig. — Temetéséről a külföldi szociáldemokraták gondoskodnak. A losonci iparosinbiieum ipartestületi díszközgyűlés és emléktáblaleleplezés z Losonc, szeptember 8. (Saját tudósítónktól.) A Losonci Általános Ipantestületnek 40 éves fönnállása alkalmából rendezett díszközgyűlése vasárnap délelőtt ünnepélyes és impozáns keretek között folyt le. Az ipartestület székházának nagytermét zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség, amelynek soraiban a város lakosságának minden rétege egyaránt képviselve volt. Az elnöki asztalnál a testület két első elnökének, Busbak Ádámnak és Kujnis Gyulának arcképei és a testület két diszes zászlaja alatt az elnökség, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára és a hatóság képviselője foglaltak helyet. A megnyitó beszédet Dombrovszky József ipartestületi elnök mondotta. Kegyelettel emlékezett meg az alkotásokban gazdag múlt történetéről és szomorúsággal utalt egyúttal arra is, hogy e dicsőségesen betöltött 40 esztendő után az ipartestület napjai már meg vannak számlálva, miután az uj ipartörvény következtében más szervezetet kell helyébe alakítani. A Losonci Magyar Dalegylet énekkarának gyönyörű alkalmi énekszáma után Vitovszky József iparos tartotta meg érdekes előadását az ipartestület 40 éves történetéről. Majd az ipartestület kiváló disz elnökének, néhai Kujnis Gyulának emlékét megörökítő márvány-emléktábla leleplezésére került a sor. Az emlékbeszédet tartó Tarjányi János iparos mélyen szántó szavakkal méltatta Kujnis Gyula életének nagy emberi értékeit, tündöklő polgári erényeit és vezér! képességeit, méltatta Kujnis működésének maradandó értékű alkotásait és kegye- letes szavakkal tolmácsolta nemes szelleme előtt a losonci iparostársadalom hódolatát. A nagyhatású beszéd után Kuszy Emil lelkész a losonci ág. h. ev. egyház nevében, Dienes Emil dr. főtitkár a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara nevében, Tarján Ödön gyáros a nógrádi gyáriparosok szövetsége nevében, Halmy León főtitkár a losonci Kereskedelmi Testület nevében, id. Dortsák Lajos iparos a losonci Polgári Kör nevében, Scherer Lajos tanár a losonci Magyar Asztaltársaság nevében és Csaba József iparos a füleki ipartestület nevében szólaltak föl és mek gén üdvözölték a jubiláló ipartestületet, továbbá kegyelettel adóztak Kujnis emlékének. Az ipartestület titkára végül felolvasta az Egyesült Iparosok Országos Szövetségének üdvözlő levelét, továbbá Szent-Ivány József, Kristóíf Sándor és mások üdvözlő táviratait. Dombrovszky József elnöki záróbeszéde s a dalegyktnek újabb énekszáma fejezte be a lélekemelő ünnepséget, mely után 300 terítékes társasebéd kövekezett. Ebéd közben több komoly pohárköszöntő méltatta a nap jelentőségét. _____ Géni, szeptember 8. A román sajtópropaganda nagy gondot fordít arra, hogy a szombat délutáni népszövetségi tanácsülés eseményeit úgy állítsa be, mintha a román álláspont győzedelmeskedett volnp. Erről azonban szó sincsen és bár Ti- tulescu londoni román követ valótlan adatokból hemzsegő beszédére erdélyi véreink nevében senkisem válaszolhatott a Tanács előtt, Románia azzal, hogy a 28 millió lei kártérítést magára vállalta, elismerte azon jogtalanságokat, amelyeket a birtok- reformmal az erdélyi magyarság ellen elkövetett. A Népszövetség itt ismét abba a hibába esett, hogy kompromisszumot fogadott el, ahelyett, hogy a maga jogi álláspontját leszögezte volna. Mindegy, a jég mégis megtört. Bár a Tanács döntése kulisszák mögötti rábeszélés eredménye és mindenki tisztán Prága, szeptember 8. A német pártok vasárnap több helyen tiltakozó népgyüléseket tartottak a német iskolák bezárása ellen. Reichenbergben Bayer dr. polgármester részletesen ismertette a kormány németellenes iskolapolitikáját. Utána Moffmann német szociáldemokrata képviselő kifejezte, hogy a koalíció az államfő filozófiai mélységű, emberies szavait elferdíti, amikor a hatalmat önző nemzeti célokra használja ki. Ezt bizonyltja az állami tisztviselők létszám- csökkentéséről hozott törvény, a földreform, amellyel számos német nemzetiségű állampolgárt megfosztottak vagyonától és földjétől és legújabban a kisebbségi iskolák bezárása. Szeptember elsejével 635 német népiskolai és 30 német polgári iskolai osztályt zártak be. Az egész köztársaságban 4000 német osztályt oszlattak fel s a legsúlyosabban azokat a községeket érintette az uj iskolarendelet, amelyekben csak egyosztályos iskolák voltak, mert ezáltal a községek német iskola nélkül maradnak. A népgyülés egyhangúlag elfogadta azt Az országos keresztényszocialista párt vasárnap óriási érdeklődés mellett a nyitra- megyei Pogrányban igen szépen sikerült gyűlést tartott. A község lakossága kitüntető szeretettel fogadta a pozsonyi központból érkező Voszatkó Jánost, Gáliíy Istvánt és Cséffay Géza nyitrai körzeti titkárt. A kisgazda, földmives és kisiparos párt ottani elnöksége Pocsik Istvánnal az élén a testvéri szeretet és egyetértés jeléül a község bejáratánál fogadta és meleg szavakkal üdvözölte a keresztényszocialista párt harcosait. Karsay Imrének, a község érdemdús esperes-plébánosának lendületes megnyitó beszéde után Voszatkó János éles kritikáját adta a mai koalíciós kormány pusztító gazdasági és kultúrpolitikájának, amely Szlo- venszkót gyarmatsorsra és az őslakosságot koldusbotra juttatta. Majd behatóan foglalkozott a keresztény család politikai föladataival és jelentőségével. Szüílő Géza nevének említésekor a hallgatóság lelkes és szűnni nem akaró éljenzéssel vette tudomásul az uj elnök megválasztását. — Szüllő’ oly tekintélynek örvend a külföldön — mondotta Voszatkó —, hogy a kisebbségi ügyekben minden nagyobb konferencián az ő szakvéleményét kérik ki elsősorban- Benne a keresztényszocialista párt oly elnököt kapott, akire minden alkalommal büszkén tekinthet és aki a keresztényszocialista párt eddigi tekintélyét csak öregbíteni fogja. Voszatkó János beszédét a pogrányiak zajosan megéljenezték. Gálffy István keresztényszooialistapárti munkás a gazdák és földmunkások nehéz helyzetéről tartott értékes előadást. Foglal.látja, hogy Romániát nem akarták lesújtó Ítéletnek alávetni, ennek a döntésnek meglesz a maga elvitathatatlan hatása, amikor legközelebb, az erdélyi magyarság nyelvsérelmei és a román iskolatörvény kerülnek a Népszövetség elé. A magyarság ebben a kérdésben relatív győzelmet aratott, amely kedvező reményeket fakaszt a jövőre. Az erdélyi magyarokon elkövetett sérelmek fölött mindössze öt percig tanácskoztak és a tanácsülés után Chamberlain angol külügyminiszter megjegyezte, hogy már előre tudták, milyen határozatot fognak hozni. — Titulescu hosszú beszéde — mondotta Chamberlain — fölösleges volt, mert semmi újat nem tartalmazott, nem voltak benne olyan uj adatok, amelyeket a Tanács a hozzá érkezett jelentésekből ne ismert volna. a határozatot, hogy a legerélyesebben tiltakozik a mai reakciós rezsim ellen és követeli a kulturális autonómiát. Teplitzben a német polgári pártok tartottak tiltakozó népgyüléstt s azon Feierfeil képviselő a kulturális elnyomás és a marien- badi kényszerkezelés ellen beszélt. A német nemzeti szocialisták részéről Knirsch képviselő kifejtette, hogy a hatalmon levők nem mertek volna így fellépni, ha nem látták volna a német nép széthúzását. Felhívta a német népet, hogy nemcsak ez esetben, hanem mindenben egységesen lépjenek fel jogaik védelmére. Ezután felszólította a jelenvoltakat, hogy tüntető felvonulást rendezzenek a kerületi főnökség elé. A hatóság kiküldöttje azonban kijelentette, hogy ezt nem engedélyezheti. A tömeg mégis a vasút felé vonult, ahol azonban csendőri készültség zárta el a járás- főnökség felé vezető utat s a tömeget föloszlatta. Egy embert letartóztattak. Ezen kívül még Brüxben és Aussigban volt tiltakozó népgyülés. Az utóbbi helyen Simm nemzeti szocialista képviselő szintén erélyesen állást foglalt a német pártok széthúzása ellen. kozott a földosztással és azokkal a csalódásokkal, amelyek e téren a szegény népet érték. Cséffay Géza a párt mozgalmairól, a munkáskérdésről, a földreformról és az iparosság föladatairól mondott értékes szónoklatot. A gyűlést Karsay Imre esperes zárta be. A pogrányiak fényes tanúságot tettek arról, hogy a párt egységéhez és Szüllő Gézához, a keresztényszocialista párt uj elnökéhez rendületlenül ragaszkodnak. A gyűlés befejezése után Karsay Imre esperes vendégül látta a szónokokatUgyancsak fényesen sikerült gyűlést tartott az országos keresztényszocialista párt Hidaskürtön, ahol az országos központot Schuster János helyettes főtitkár, Kovács Mihály mezei munkás és Poór Ferenc körzeti titkár képviselte. A gyűlést Huszár, a hidaskürti helyi szervezet agilis titkára nyitotta meg, utána Schuster János helyettes főtitkár beszélt a magyar nép hétéves küzdelméről, arról a sok sérelemről, bántalomról, igazságtalanságról, jogtalanságról, ami a magyar népet hét év óta érte és éri. Rámutatott arra, hogy nagyon sokan vannak a magyarok között is olyanok, akik haszonlesésből, csúnya, önös érdekből azokat támogatják, akiknek a magyar nép a sok bántalmat, szenvedést és sokszor megaláztatást köszönheti. Az ilyeneket ki kell közösíteni magunkból, mert ezek meggyalázzák a magyarság méltóságát. Az országos keresztényszociaüsta párt föl van készülve a választásokra és bármikor fogják kiírni azokat, a pártot meglepetésszerűen nem fogja érni. Kovács Mihály mezei munkás a munkás- nép szomorú helyzetével foglalkozott. Be3S csapták a munkásokat a szociáldemokraták, a Csánkiék. Szolga Károly hidaskürti munkás két évvel ezelőtt azt mondta egy hidaskürti gyűlésen, hogy megeszi a subickos kefét, ha nem kap földet. Nem kapott és szégyeníetében kibujdosott Francia- országba. Beszéde végén az országos keresztényszocialista párt elnökét éltette, amit a tömeg lelkesedéssel zúgott utána. Poór Ferenc körzeti titkár a pártnak legutóbbi eseményeivel foglalkozott- Rávilágított arra, hogy a párt volt fizetett alkalmazottai megtagadták a vezetőségnek az engedelmességet, azóta állandóan az országos keresztényszocialista párt egysége ellen bujtogatnak és tönkre szeretnék tenni a pártot, már pedig az olyan emberek, akik a magyarság és az őslakosok egységét megbontják, árulói a népnek. A gyűlés mindvégig a legszebb rendben folyt le. Műinké sicnéter az aalonáinlsta froHtért Ungvár, szeptember 8. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Klim- kó szenátor a napokban Ungvárra érkezett ahol csupán pár óráig tartózkodott. Ez idő alatt érintkezést keresett és talált Földes Gyulával, az Autonóm Földmives Szövetség alelnöikével. Pár órai barátságos beszélgetésüknek témája az volt, miként lehetne az autonómia álláspontján álló ellenzéki párto* kát egy táborba hozni. Klimkó e téren nem a pártkeretek felbontásáról gondolkodik, hanem egy oly közös program megszerkesztéséről, amely le* hetővé tenné a parlamenti együttműködést. Az autonómista ellenzéki pártok összefogására azért van szükség, hogy az ellenzék a kormányba juthasson és a békeszerződésben biztosított jogokat az itt élő népeknek megadhassa-. Ruszinszkóban a KurtyákTéle autonóm földmives szövetségnek — Klimkó szerint — csak hasznára válnék a Hlinka-pártfal való együttműködés, mert ebben az esetben a szlovákok segítségére is támaszkodhatnának. A tervnek keresztülvitelét Klimkó a két párt elnökségére bízná, de jónak látná, ha ezzel minőikét részről komolyan foglalkoznánakilsre a háború ellen „A cáfolat, ha többel mond, mint ameny- nyit a kifogásolt tétel állít: maga is — magyarázható, félremagyarázható és kétségbevonható — állítássá válik.11 A régi esztéták ez aranyszabályának be- igazolását látom a „Harc a háború ellen44 cimü esszémmel foglalkozó ama kritikai ismertetésben, amely a P. M- H. szeptember elseji számában (—sy.) jelzéssel látott napvilágot. A dolog úgy áll, hogy vagy megfelel a valóságnak az, amit a cikkiró az én állításomként cáfol, de amiben saját állításomra ismerni minden igyekezetem mellett sem vagyok képes s ez esetben a hiba az én részemen van, mert kiderül rólam, hogy gondolataimnak rossz tolmácsa vagyok: vagy nem felel meg a valóságnak s ez esetben a hiba a cikkiró részén van, mert róla viszont az derül ki, hogy „többet mond, mint- amennyit a kifogásolt tétel állít44. * A cikk máskülönben tárgyilagos bevezetésének konklúziója ez: „Legtöbbet vár Hódinka az internacionalizmustól és a szabadkőmivességtől.44 A kérdésre, vájjon valóban az internacionalizmustól és a szabadkőmivességtől várom-e a „legtöbbet41, müvemnek ez a része felel meg: „Minket, akik — több önbizalommal, mint képességgel és hivatottsággal — a kanti hiba korrigálására vállalkoztunk, a pacifizmus mellett, amelynek mi is harcosai vagyunk, főleg a szabadkőmivesség és az internacionalizmus érdekel-44 Tehát: „a pacifizmus mellett44 és „érdekel44. Érdeklődésemet meg is okolom, de a „legtöbbet44 nem az internacionalizmustól és a szabadkőmivességtől, hanem a „szeretet méhecskéit“-től és a nevelés két főtényezőjének, az iskolának és a sajtónak emancipációjától várom. S bár a méhecskéknek fáj, hogy róluk a cikkiró teljesen megfeledkezik: ők azért törhetetlen munkakedvvel gyűjtik a mézet „a Művészet fejedelmi kertjeiben, a Tudomány visszhangos rengetegeiben, az Irodalom határtalan mezőin s a mindezek JIc ráírd mitt feísxőlitunti, fkogv előfizess f A giCiüclcü halfarálls mHiteidnél Reichenberg, Teplitz, Br’dx és Aussig tiltakozása a kisebbségi iskolák megfojtása ellen A icre§if€iif§i©€'9í!l§!í!í bizalommal várfáü Szillő §cm mOKOdfóa Népgyülések Pogrányban és Hidaskürtön
