Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-08 / 202. (945.) szám
ma Kedd, szeptember 8, Korifics Mzdeffi HitsüM Prága, szeptember 7. A cseh néppárt Kordács-szárnya, amely . Srajmvk kétszínű politikájával már régóta nincsen megelégedve, élesen elítéli Srárnek i szlovenszkói akcióját. A Cecil azt írja, hogy ! a cseh néppárt eddig hivatalosan még nem : erősítette meg azt a hírt, hogy Szlovenszkón önájEó listával vesz részt a választásokon. Szlovenszkón azonban már megalakult egy analóg párt és éppen ezért ti Cech legerélyesebben állást foglal ilyen terv ellen, mert a lap Szlovénszkó auonómiájának alapján áll (!). Ilyen kísérlet csak elmérgesiíené a viszonyt a Mákok és Indák ok között. Hogyha Szlovenszkón egyeseik nincsenek megelégedve HHnkáé'k ellenzéki politikájával, úgy intézzék ezt el magnk között. S S€ilZ€fi szocialistái! §2á§TC!§lÍí©2 Jelölései Pozsony, szeptember 7. A cseh nemzeti /szocialista párt jelöltjei Szlovenszkón a kö- Vetkezők: a besztercebányai választási kerületben: Slávik János mérnök, vasutigazgató- helyettes, a liptószentmiklósiban: Amerling Károly dr. virágvölgyi főorvos, a kassaiban Smrz József, kassai alpolgármester. A sze* nátusba pedig a következőket jelölték: Tu- rócszentmártonban Rosol Emánuelt, Liptó- szentmiklóson Dvorácsek Mihályt, Érsekuj- váróit Schleider Károly mérnököt, volt kassai vasut'gazgatót és Eperjesen Grúza Györgyöt. Siavik ®g©rga ör. á Kassai ragp'íiegsie zsupánja Kassa, szeptember 7. A belügyminiszter az elhunyt Ruman János dr- helyébe a kassai nagyzsu.pa élére Slávik György dr- zólyomi zsupánt nevezte ki. Slávik szeptember 15-én veszi át a zsupáni hivatal vezetését. Az uj zsupán aránylag még igen fiatal: 35 éves. A forradalom után a forradalmi nemzetgyűlés-1 nek volt a tagja és a szlovák klub titkára. A bolsevik betörés után, 1919-ben kormánybiztosnak küldték ki Keletszlovenszkóra, tagja volt a csehszlovák békebizottságnak és az árvái, meg szepesi határkiigazitó bizottság8 nak. Később az agrárpárt főtitkára lett Szlo- venszkón s 1923-ban kinevezték zólyomi .zsupánnak. Slávik György nem barátja a ki8 többségeknek, amiről legutóbb a népszövetségi liga varsói kongresszusán tett bizonysá- got, ahol élesen támadta a szlovenszkói magyarságot. A zólyomi zsupa vezetésével ideiglenesen Maros Ferenc zsupáni tanácsost bízták meg. J©I©if©!« n snagyar siosiáldemokraták A komáromi országos kongresszus — Földessyt és Breuert végleg kizárták — összeállították a képviselő- és szenáiorjelöltelí listáját — Borovszky képviselő otthagyta a kongresszust ' — A P. M. H. kiküldött tudósitójától — Komárom, szeptember 7. Vasárnap tartotta rendes évi kongresz- szusiát a csehszlovákiai magyar szociáldemokrata párt Komáromiban. A jól látogatott kongresszus fontosságát emelte az a tény, hogy a párt a kongresszus jóváhagyásával ejtette meg a nemzetgyűlési és szenátusi jelöléseket- Egyebekben a kongresszus minden várakozás ellenére sem hozta meg a várt pártbékét, avagy a fejlődést és eredményes munkát előmozdító kiegyenlítődést nem hozta meg a nehéz helyzetben levő pártnak, amelynek vezetősége ellen sok keserű és nem alaptalan szemrehányás hangzott el. A kiküldötteken kívül jelen volt Esztergályos János magyarországi szociáldemokrata képviselő, a csehszlovák szociáldemokrata párt nevében Kellmer, a csehországi némtet szociáldemokrata párt részéről Schwelchart nemzetgyűlési képviselő, a szlovenszkói néniet* szociáldemokrata párt részéről Kalmár Henrik, A kongresszuson Hacker Richárd komáromi pártelnök elnökölt. Cslzmazia György városbiró a város nevében üdvözölte a kongresszust, majd Esztergályos János a magyarországi szociáldemokrata párt, Keliuer a csehszlovák, Scihweichart a német testvérpárt üdvözletét tolmácsolta, hangsúlyozva az egységes front fontosságát. Bauer Sándor dr-, a pártnak az feternációnál é marseillei kongresszusra kiküldött delegáltja tartalmas, hatásos előadásban ismertette a kongresszus eseményeit, amelyen már másodszor sikerült összehozni a munkásság világprogramját. Több fontos kérdésben hoztak határozatot, igy a keleti kérdésben, a marokkói és a szovjetkérdésben. Török párttitkár a pártvezetőség jelentését ismertette, amelynek legfontosabb tétele a Földessy József képviselő, Breuer Géza és Miklőssy párttagok ellen benyújtott kizárási indítvány volt. Ehhez a ponthoz Farkas ZolStán dr. kassai delegált szólalt fel s erélyes szavakkal bírálta a vezetőség edd'gi működését.. Török maga is beismerte a vezetőség munkájának eredménytelenségét, ilyen beismerést hallani már öt év óta minden kongresszuson. Fnnek oka az, hogy a pártvezeíőség elvesztette a vidékkel való szoros kontaktust. A kizárási indítványok kapcsán kifogá-1 solja Breuer kizárását, mivel ennek a párt- életben, főként a mai válságos időben országos jelentősége lehet. Breuer uj pártot alakított, ami szakadást idézett elő, nyilatkozzon a kongresszus, hogy az uj párttal szemben milyen állásponot foglal el. A kassai Szervezet Breuer kizárása ellen van, mert a kongresszus nem adott módot Breuernek a védekezésre. A kongresszus a kizárásokat a fellebbezési bizottsághoz utalta, amely azonnal ösz- szeiilt és délutáni jelentésében közölte, hogy Föidessy és Breuer kizárását jogosultnak jelentette ki, Miklóssy kizárását felfüggesztette Mayer Samu képviselő beszámolt a párt parlamenti működéséről és indokolta a választások kiírásának szükségességét. Mikus földmunkás felszólalásában rámutatott arra, hogy a föklosiztók ágensei járják a falvakat, az egyik kis községben a nincstelenektől összeszedtek 1400 koronát, de a földhivatal értesítette őket, hogy a minisztérium intézkedése nélkül földet nem kaphatnak. Nemrégiben a falubeliektől igényelt földet négy csehszlovák kolonista kapta, de az 1400 koronáiról senki sem számolt el. Fehér Ferenc a földrefoimikérdést bírálta. Rámutatott, hogy a földmunkásság helyzete ima szomorúbb, anyagi viszonyai rosz- szabbak, mint a háború előtt. A földosztók rávetik magukat a szervezetiem földmumkás- $ágra s a földreformot tisztára agitációs eszköznek használják fel. Határozati javaslatot terjeszt elő, amely szerint a kongresszus kimondja, hogy a földkérdést a mai földreformmal, főként annak végrehajtásával nem tartja megoldhatónak. A földtörvény csak az uralkodó nemzetiség érdekelt szolgálja. A földkérdés csak a szocializmus szellemében oldható meg. Schmlcz Ignác a kormány belpolitikáját bírálta, majd két határozati javaslatot terjesztett a kongresszus elé, az első az illetőségek sürgős rendezésére vonatkozott, a másik ped g kimondja, hogy a magyar szociáldemokraták a német testvérpárral közös listán jelölnek a választásokra. Madarász a tanítóság sérelmeit táuta fel. Kéri, hogy a párt parlamenti frakciója kövessen el mindent az államosítás érdeké- j ben. Határozati javaslatot terjesztett elő az ! ingyenes népoktatás, a magyar tanitóképzö és ke'ilőszámu magyar közép skola felállítása érdekébenEzutá-n a jelölőbizottság terjesztette elő a képviselő- és szenátorjelöltek listáját. A nemzetgyűlésbe listavezető: Fehér Ferenc, második Schulz Ignác, Farkas Gyula, Borovszky Géza, Mikus Vince, Csizmazia György, Farkas Zoltán dr. A szenátusba Hacker Riehárd és Gál Vince. A magyar és német párt között olyan megállapodás jött létre, hogy a németek a képviselői mandátumokat (?) átengedik a magyaroknak s csak a szenátusba kérnek helyet maguknak. A német párt az első szenátusi helyre valószínűleg Kalmár Henriket fogja jelölni. A komáromi kongresszussal egyidejűén ■a lévai szakadárcsoport is pártértekezletet tartott, amelyen megválasztották az uj, magát függetlennek nevező párt vezetőségét. Ez a párt azonban nevével ellentétben any- nyira nem független, hogy a vasárnapi értekezleten kimondották a csehszlovák szoc'ál- demokrátákkal, mint az egyetlen felelős munkáspárttal való együttműködést. A párt- vezetőség tagjai többek között Gross, Sundy és Breuer. Itt jegyezzük meg. hogy a komáromi kongresszus kassai delegáltjai. Farkas dr. és Borovszky képviselő a fe- lebbezési bizottság határozata miatt eltávoztak a kongresszusról, mert Breuer kizárásával nem értettek egyet. Az esetről jelentést tesznek a kassai vezetőségnek- Nincs kizárva, hogy ez az esemény a különben is kevés kilátással biró párt helyzetében újabb komplikációt fog hozni. VrbensKüéli befóürfeft a hommoirsla pártla Prága, szeptember 7. A nemzeti szocialista pártból kizárt Vrbensky-csoport, amely egyideig független szocialista pártként szerepelt, most végérvényesen csatlakozott a kommunista párthoz. 1 Vrbensky dr. maga nem jelöltette magát az uj választásokon, de LandoválStichová asz- szonyt egészen biztosan jelölik a kommunisták^trsSfífiifisíí mindenki csak SaipriS és Tsa teknazáUaii Dratfsiava, ai. Telefon 1920 és 235 •• Simplex gondolata! a szlovenszkói magyar irodalomról Ezzel összefügg a mai életrendkeresés egy másik ellentmondása. Az elméleti életforma a szocializmus s az irodalomban a legszabadabban, vagy legszabadosabban magyarázott individualizmus Uralkodik. A szocialista áramlatot megelőző és kiváltó féktelen individualizmus kicsucsosodűsa-e ez s mint ilyen a közel múlt befejezése, vagy egy uj individualizmus előszele? Nem tudom. Tény az, hogy a világelv, a kollektivizmus és az irodalmi elv között csak egy s talán teljesen kívülről jövő kapcsolat van, az, hogy mind a kettő — forradalmi. Csakhogy az élet forradalma és az irodalom forradalma csak hátrafelé egy forrású és célú: szakítani a múlttal! — előre egészen más irányt vesz a kettő. És itt van az uj irodalmi irány „érthe- tetlen“-ségének magyarázata. Nem tartom magam valami tökkel ütött embernek s amint magam mindent meggyőződésből teszek, hiszem, hogy más is abból teszi. Ha olvasok egy „modern14 verset, igyekszem beleélni magam az Írója lelkivilágába s bizony — szégyen, nem szégyen — sokszor a kezembe kell vennem az eszemet, hogy valami értelmet magyarázzak belé. Megtalálom. Talán nagyot mondok, de még olyat nem írtak, amiben nem találtam volna semmit, könnyen meglehet azonban, hogy egészen más eredményre jutok, mint ahogy a költő maga megmagyarázná, ha rábíznák és vállalná a magyarázatot. De hányán vagyunk ilyenek, kik kétszer éltünk ezen a földön, akik meg vannak verve azzal a természettel, hogy mindent meg akarnak magyarázni s akik diszponálva vagyunk erre a nehéz szellemi tornára? A nagy közönségnek bizony igazán érthetetlen lesz magyarázat nélkül az a „modern44 vers, expresszionista színdarab, a dadaizmus, futuriz- mus s egyéb divatos izmusok. Sőt merem állítani, hogy azoknak 80%-je, akik olvadoz- nak a gyönyörűségtől, ha ilyesmit olvasnak, csak azért teszik, hogy borzasztó okosoknak gondolják őket. Ne tessék félreérteni, én nem Ítélek el egy uj irodalmi irányt sem. Én tudom élvezni a „legvadabb44 dolgot, mert igyekszem és tudom is beleélni magamat az alkotójának lelkivilágába, de beleélem magam a nagy közönség gondolatvilágába is, amely bizony botrányt rendezett csak pár évtized előtt is olyan művészeti mozgalom láttán (impresz- szionizmus), amelyik ma már régen lomtárba került, mint túlhaladott álláspont. De lehet-e azt követelni a közönségtől, hogy egyszerre, minden átmenet nélkül beleélje magát abba és szentirásnak fogadja el azt, ami — talán — alacsonyfoku műveltségében érthetetlen neki? De hogy visszatérjek a materializmushoz. Az a nagyközönség legnagyobb részt nem áll materialista alapon, sőt nem is lenne jó, ha egyszerre mindenki azzá válnék, mert a materializmus elvi alapján életharmó- niát tartani, megférni a többi, tömegesen, tehát nehezen élő emberrel, valami egészen nagyfokú, elképzelhetetlen magasra emelt intelligencia nélkül, teljes lehetetlenség volna. A nagyközönségben tulyomó részt nem a gumibot tartja a rendet, de a spiritualizmusból folyó eszmei tekintély, mondjuk a hit az abszolút erkölcsben, Istenben. Lehet, hogy kinevetnek azok, akik ezektől a fogalmaktól cl- vonaíkozva is tudnak rendet tartani a maguk s embertársaik viszonyában, csak ott a tévedésük, hogy hasonló magasfoku lelki- intelligenciát föltételeznek mindenkiben, mint amilyen nekik van. A világnézetek különbözősége, — ha a materialisták nem akarják a saját elvüket gyakorlatilag kivárni az életbe, — nem lehel- akadálya az Írók egységbe fogásának- A lég8 különbözőbb életfelfogás megfér egymás mellett, ha nem akar egyeduralomra jutni. Amint Demokritosz óta a két világnézet egymás mellett haladva és fejlődve egymást termékenyítette meg, — mert mindkettőben van igazság s az igazságra mindenkinek szüksége van, — úgy ez ma sem lehet akadálya annak, hogy közös érdek, közös cél- megbeszélésére le ne üljön egy asztalhoz a legortodoxabb pozitivista a legmeggyőzöt- tebb teleologistával. Sőt azt sem látom kizártnak, hogy a két irány képviselői egy közös irodalmi lap hasábjain ne jelenhessenek meg egyszerre, csak mondom, egyik iránynak sem szabad agresszív hangon a kizárólagos uralomért küzdenie. „Aki megbotránkoztatja a kisdedeket, megérdemli, hogy a pokol tüzére vettessék44. Tessék elképzelni, hogy milyen érzést vált ki akár egy jó katolikusból, akár egy hithü zsidóból, de egy teljesen közömbös templomkerülőből is, aki nem tiz sportot a vallásgyalázásból, ha olyasmit olvas: „a felelőtlen Bestia, Isten44. Ez irodalom? Evvel a tömegpszichével nem számoló ienegyerekeskedéssel, amely még a kommunista propaganda iskolában is afitidiplomati- kus balfogás lenne, lehet-e hitelt szerezni a nagyközönségben az irodalom iránt? Ped;g ezt egy „írók előtt elismert44 szlovenszkói nagyság irta, akit az írók a szlovenszkói irodalmi élet egyik alappillérjének szántak8. és utolsó §, melyben Simplex levonja együgyü fejtegetéseinek konzekvenciáit és kifejti nézetét a szlovenszkói magyar irodalmi élet megszervezésére vonatkozólag Igyekeztem hét paragrafusban összevisz- sza fecsegni egyebmást a szlovenszkói magyar irodalomról- Az én időmben az volt a szokás, hogy az iró az Írása végén konsu- málja a mondókájának a velejét, azért hát hogy az is, aki a fejtegetéseim során eltévedt volna s elfelejtette volna, miről is volt tulajdonkeppen szó, rekapitulálom az egészet. Tehát Szlovenszkón természetszerűleg van magyar irodalom. Hogy ennek nincs meg a speciális szlovenszkói jellege, mint pl megvan az erdélyi magyar irodalomnak a speciális erdélyi jellege, az természetes és történelmi okokra vezethető vissza. A Szlo* venszkónak nevezett uj képződni én v még nagyon uj és (— ebben ne tessék irreden* tát látni —) még eszmeiségben nem differenciálódhatott Magyarországtól. Ez azonban nem is baj, az idevalósi magyar irodalom speciális jellege fokozatosan ki fog fejlődni, amint fokozatosan kifejlődik a speciális szlo* venszkói magyar élet és lélek. (Csak engedjék kifejlődni!) Minél mélyebb, értékesebb lesz ennek tartalma, úgy mélyül és éríékese- dik majd fokozatosan az irodalom is. Irodalom van, de csak elszigetelt irodalmi jelenségekben nyilvánul meg, akárcsak az én első: — időmben- Rendszeres irodalmi élet nincs. Azaz az irók és a közönség nincsenek még egymással szoros lelki kapcsolatban és nincs meg az irodalmi élet szükséges velejárója: könyvkiadás és szervezett könyv terjesztés. Az irodalmi élet útja — szerény véleményem szerint — ez lehet: A közönséget ott kell mQgfogni, ahol meg lehet fogni. Ha kell a mozinál, keresztszó rejtvénynél, Courts Mahler nivón s következetes irodalompedagógiával föl kell nevelni arra a nívóra, hogy megértse akár a dadaizmus törekvésének lényegét is. Ennek az irodalompedagógiának azonban nem szabad iskolaizünek lenni, mert ez csak elriasztaná a tanítványt. Lassan, fokozatosan kell rákapatni az olvasóközönséget az irodalmi értékekre, mint ahogy a római pedagógusok cukros süteménnyel édesgették a discipulust a grammatikára. Ha akad vállalkozó, csak egy ember is. aki erre a mindenesetre nehéz munkára rászán az életéből két-három esztendőt, fogadom, hogy három év múlva egészen más képe lenne a szlovenszkói irodalmi életnekEnnek az irodalompedagógiának eszköze lenne egy minden irodalmi irányt összefoglaló szépirodaim! és kritikai lap, amelyben a kisded-közönség is megkapná a maga tejbe- kásáját és spenótját, az erősebb gyomru a foghagymáskolbászát s az Ínyenc az osztri- gá.iát. Ez talán komikus konglomerátum lenne az elején, de ilyen eszköz nélkül sem az írók nem találnak egymásra, sem olvasóközönség nem ismeri moc a különböző iráÍS
