Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-05 / 200. (943.) szám
Szombat, szeptember 5. Hogy épül Kall Vasziiy Siáza j Bárdliázán ? i Irta: R. Vozáry Aladár. Munkács, szeptember 4. x Ahol az Alföld széle a Latorcától délre $ a Szernye-mocsár öble mellett először simul össze a Keleti-Kárpátok szelíd lejtésével, ott í fekszik Fornos. Kis község, az utolsó magyar 5 falu az Alföld peremén. Lakóinak száma alig ( nyo'lcszáz. Mind kemény munkát végző, föl- c diekb<en szegény kálvinista m,agyar. A Szer- 1 wye-mocsárnak egy 'körülbelül két-három kilométer széles nyelve választja el a szemben í levő másik dombtól, melyen Bárdiháza épült- 1 Fz valamivel nagyobb község, mint Fornos. i Római katolikus svábok • és görögkatolikus rutének lakjaik. Azaz, hogy a ruszinok csak * voltak gönögkatolfikusok, mert egy család kivételével mind pravoszláv vallásra tértek. Fornos és Bárdháza lakói csak ismeretségben vannak egymással. Ismerik egymást a közös útvonalról, ismerik egymást az erdőkből, melyeket közösen irtanak, együtt harcolnak már évtizedek óta a Szennyének lépés- ről-lépésre való termővé tételéért. Atyafis ág, rokonság, komaság nincs a két falu közt, a magyar, a sváb, a rutén nem házasodik ősz- J- sze, nem köt egymás között rokoni kötélé- két. Ez év júniusában nagy tűz volt Bárdhá- : zán. Sok ház leégett- De gyorsan épültek újra és az építkezésben, mint már a faluban jó szokás, szívesen segítették a kárvallottá- \ kát szerencsésebb társaik. A le nem égett svábok a leégett svábok házacskáit segitet- tek gyorsan felépíteni. Csak egy gazda nem tudott építkezni: Káli Vasziiy. Öt, a rutént nem támogatták a svábok de nem segítették rutén testvéred sem. Haragudtak rá, mert Kaid Vasziiy egyedül maradt meg családjával görögkatolikusnak, mert Kall Vasziiy nem akarta felcserélni máról-holnapra az ősi hitét a pravoszláv vallásra. * A Szernye-mocsárban az ősz dere már c mutogatni kezdte hamvas nyomait, a Schön- 1 bora uradalmi erdő lombjai közt már sárga 1 színék tarkították a zöldet, de Káli Vasziiy kis háza csak nem épült. Még a házépítéshez szükséges kis faanyagot sem tudta beszállítani a messzi erdőből, mert volt ugyan két pár „befogója**, de szekere csak egy volt- Az az aratáshoz kellett, az élet betakarítására. Rutén rokonai szekeret sem adtak a másik pár befogóhoz. Augusztus huszonnegyedikén : Kall Vasziiy mégis szakított időt arra, hogy f kimenjen a fáért. Korán hajnalban, pitymalat után indult, hogy még napszámba előtt hazajöhessen. Az erdőben bajosan ment a munka, egyedül volt, nehezen rakta meg a szekeret. Késő délután lett, mire elérte a fomosi útról Bárdházára letérő keresztezést. Ott találkozott a munkácsi hetivásárról hazafelé tartó ifj- Orosz András, Darcsi András for- nosd magyarokkal. Megálltak a szekerek, hogy a lovak egy kicsit fújjanak. A fornosi magyarok és Káli Vasziiy köszöntötték egymást. Azután beszédbe elegyedtek és Kaili Vasziiy eilip araszolt a nagy baját a két magyarnak. Elmondotta, hogy őt a faluból, a fajtájából senki sem segíti. A két magyar szeme összevillant a panasz hallatára, de nem szóltak semmit, csak annyit kérdeztek Kaid Vászolytól, hogy mikor m :gy majd megint az erdőre s hol van az erdőben a kikészített fa. — Holnap hajnalban ismét kint leszek, — szólt a szegény rutén, majd azt is megmondotta, hogy az erdő melyik részén van a fája. Aztán nyugodalmas jó éjszakát kívánva egymásnak, elváltak- Ment Kaid Vasziiy, mentek a magyarok is hazafelé. Másnap, Lajos napjának hajnalán ismét korán indult ki Káli Vasziiy az erdőbe. Mesz- sze volt az erdő, egyszer is alig volt idő fordulni a már rövidülő augusztusi napon. Amint az erdőbe ért, friss szekérnyomokat vett észre, majd zajt hallott az ő fája felől Es mikor a rakáshoz érkezett, négy szekeret, négy embert látott az ő fája körül szorgoskodni és a négy ember rakta a fát a négy szekérre. Kall Vasziiy először megijedt, hogy az ő fáját mások viszik el, hogy most már igazán nem lesz semmi télire a kis házból, de mikor megismerte a- négy embert: itt. Orosz Andrást, Orosz Sándort, Q. Darcsi Andrást, N. Kukri Sándort, könny gyűlt a szemébe, hozzájuk rohanva csókolta a négy fornosi magyart, majd zokogva térdre rogyott az erdő moháján és hálát adott az Istennek, mert már tudta, miért jött a négy magyar, mert tudta, miért rakja a szekerét a négy magyar. Természetesen igy könnyebben ment a munka. Káli Vaszilynak nyolc erős magyar kar segítette a fát rakni, Káli Vasziiy fáját egy helyett öt szekér szállította be. Most hamarább értek haza a faluba és a bárdháizai rutének meglepetve, megszégyenülve nézték, mint segít, mint dolgozik a négy dolgos, a négy keménykötésü, de jószívű magvar testvérüknek, Káli. Vaszilynak, kit saját rokonai, saját fajtájabehei meg nem segítettek. Magyar nóta szólott Kaid Vasziiy szegényes portáján, míg a szekerektől lekerült a fa. Az udvarban lassan tjeinnd-'venni kezdtek a be- somfordált falubeli rutének is. Könnyes szemmel, hálás szívvel köszönte Kaid Vasziiy a négy magyarnak a segítséget, de a négy magyar, hogy a háliálko- dást ne hallja, gyorsan szekérre kapott s búcsúként csak annyit szóltak vissza a szekérből: — Isten áldja meg kendet, meg a házát Káli Vasziiy uram. Aztán, ha ismét szüksége lesz segítségre, esek üzenjék kend nekünk, mi jövünk a szekerekvel... A md vidékünkön már hetek óta esik az ■eső, de e keddi napon sütött a nap, meleg is volt és csak későn este, mikor a négy fomosi magyar már hazaérkezett, eredtek meg ismét az ég csatornád. # Egyszerű kis történet. Nincs benne semmi különös, de jellemzi a magyart, jellemzi a magyar s rutén nép közti viszonyt. A magyar falvakban sok ifj- Orosz András, sok Orosz Sándor, sok Q. Darcsi András és N. Kukri Sándor van és ezeknek másai ott vannak a rutén nép közit is. Minden ittlakó magyarnak s ruténnek őse híve volt Nagy-Rá- kóczynak. Az Isten által összehozott lekeket nehéz egymástól elválasztani. Vétket, bűnös tettet követnek el azok, kik könyelimüen éket akarnak verni Kárpátalja bét őslaikó nemzetségének tagjai közé. LéghaiókaSasztrófa Amerikában tizenhárom hallottal A Shenandoah íéghajóóriást kettétörte a vihar — Hét utas sértetlen maradt New York, szeptember 4. A „Shenandoah" nevű léghajó Cambridge és Ohio közötti útjában kettétört. A léghajó egyik fele a földre zuhant, másik felét pedig a szélvihar magával ragadta. Eddig tizenhárom halottja van a léghajószerencsétlenségnek. A Shenandoah szerdán szállt föl és ötnapos utat akart megtenni. Az utolsó jelentés Wheelingből (Keletvirginiából) érkezett, ahol a léghajó reggel három órakor repült át. Négy óra tájban erős szélvihar támadt és a léghajó főkonnánya eltörött. A lég- hajóíesí egyik része a halott Lans- dowsne parancsnokkal Sharon melleit lezuhant, másik felét pedig tíz méríöld- nyire, Ara mellett találták meg. A katasztrófa halottal: Hancock kapitány, Houcklhon, Lawrence, Allén hadnagyok, a rádiómérnök és két gépész, öt halott személyazonosságát még nem lehetett megállapítaniA Shenandoatmak életben maradt legidősebb tisztje azt jelentette a washingtoni tengerészeti hivatalnak, hogy a léghajó személyzetének tizenhárom embere elpusztult, kettő megsebesült és hét sértetlenül maradt. Egy szemtanú a következőképpen beszélte el a Shenandoah katasztrófáját: A léghajót körülbelül 900 méter magasságban óriási szélvihar ragadta el és két motorját tönkretette. A vihar a motornélküli léghajót a földre rántotta s egy parasztháznak sodorta, majd újból a levegőbe emelte és újabb két háznak vitte neki a roncsolt gépkolosz- szust. Később egy erdőszélihez jutott el az elemek játékszerévé lett léghajó, amelyet a vihar 1500 méter magasságba emelt, onnan zuhant le a törött Shenandoah egyik része. A megmenekült Hall ezredes kijelentette, hogy a léghajó defektus nélkül működött és a vihar meglepetésszerűen érte. A Shenandoah szerencsétlensége gyászba borította az amerikai nemzetet, mert ez a léghajóóriás volt büszkeségük és kedvencük. Washingtoni körökben nem hiszik, hogy a kormány továbbra is pénzt áldozzon légii ajóé pihésekre. A Shenandoah léghajót a Zeppelinek mintájára építették, 2000 lóerős motora volt és hosszabb volt a „Los Ángelos"- nál is. Amerikában nagyon népszerű volt a Shenandoah s már számos utat tett meg nagy viharokban. Amikor a Los Angelos a múlt évben Amerikába érkezett, a Shenandoah Kaliforniába került, hogy hangárját átengedje a Zeppelin számára. Glosszák. a bécsi cionista világkongresszushoz — A P. M. H. eredeti tudósítása — nagy baja, hogy diktátor-allűrjei vaunak. Szokolovnok is vannak ugyan vezéri tulajdonságai, de nem „vezér te rmészet". Szoko- lov csak elbűvöl, de nem lelkesít fel; bölcs útmutató, de neon vérbeli vezér. Igen, a zsidóknak eddig nem volt szükségük államférfira, mert nem volt államuk. Nem volt alkalmuk vezéreket kitermelni magukból, mert sehol a világon nem éltek önálló nemzeti életet. Az uj vezéreik Palesztinában fognak megszületni. A zsidók mindeddig, mindenütt, ahol csak voltak és éltek, többségükben kereskedők, bankárok, gyárosok, birtokosok, ügyvédek, orvosok, mérnökök voltaik. A cionz- musnak tehát, amely egy zsidóállamot akar teremteni, azon kell lennie, hogy a zsidó tömegek átrétegezödjenek, hogy az alapítandó állam részére földmunkások, épitőmunkások. földmivesek, kisbirtokosok, „kisgazdák", iparosok, hivatalnokok stib. stb. álljanak rendelkezésre. Ez a folyamat grandiózus és re- gényszeirü. A zsidó tömegednek újból olyan munkákhoz, oly foglalkoz jkihoz kell hozzászoktok, amelyek évezredeken át idegenek voltak számukra. A bécsi kongresszussal kapcsolatban rendezett úgynevezett Palesztina-kiállitáson már vannak földmivelési, tejgazdasági ipariméhészeti, ásványi, növényi stb. osztályok s valamennyi a zsidóság átirétegeződésének lehetőségéről beszél és tanúsítja, hogy ez a folyamat már meg Is kezdődött. A Föld. A Föld. Újra beigazolódik: a Föld uralja a világot, nem az ember. S a földkérdést Palesztinában újból a középponti kérdéshez, az arab kérdéshez vezet el Az eldöntő az: van-e Palesztináinak egyáltalán annyi földje, — megmunkálható földje — amely táplálni és eltartani tud egy 15 milliós népet (ennyi a világon a zsidóság), vagy legalább jórészét e népnek? Palesztinának állítólag 27 millió dunaim földje van. Ebből egymillió zsidók és keresztények kezén van. 9 millió arabok kezén. 17 millió diunam * föld megmunkálatlan. Mennyi a mocsaras és homokos terület ebből a 17 millióból, az nincs pontosan megállapítva. A zsidóság egyes vezetői azonban azt hangsúlyozzák, hogy a zsidóság e mocsarakat és homokbuckákat is meg tudja munkálni és gyarmatosítani. Mindenesetre csak egy megoldási mód látszik itt lehetőnek: a föld kisajáftása. Persze csak az eleddig megmunkálatlan földé. Egy másfajta mód szolgálhat megoldásül egy ko- l'onizácáó részére, de nem lehet alapja egy alapítandó államnak. És ha ez a megoldás, tudniillik a kisajátítás nem lenne előbb-utőbb lehetséges, akkor a cionizmus maga is körülbelül lehetetlen. Helyreigazító nyilatkozat Bécs, szeptember 4A cionistáik bécsi világkongresszusa befejeződött. A kongresszus mérlege? Rövidre fogva: A cionizmus válsága. A bécsi _ kongresszus válsága a legutolsó éjjeli üléseken megoldódott, a cionizmus válsága azonban nem oldódott meg. Ez fönnáll és fönn fog állami mindaddig, amíg a cionista világmozga- lonn legfontosabb, döntő kérdései nem találják meg a megoldás útját. Legfontosabbnak az arab kérdés látszik, mert ez determinál csaknem minden más kérdést. Ha a cionizmus valóban a zsidó világkérdés végleges megoldását célozza, ha valóban a viliág zsidóságát, vagy legalább annak jórészét akarja egy államiban egyesíteni, nem pedig csak egy zsidókolóniát, tehát egy torzót kíván teremteni, akkor előfeltételül legelőször is a zsidóságnak Palesztinába való szabad, korlátlan bevándorlását kell megkapnia és épp ebben a kérdésben aligha lesz valaha is lehetséges kompromisszum az arabokkal. Az arabok elleni küzdelemre Anglia részéről szintén alig lehet gondolni. Angliának persze érdeke, hogy Palesztinában az ellenséges lelkületű arabok mellett legyenek zsidók, akik Angliával szemben barátságosak, még pedig oly számban, hogy képesek legyenek az arabok befolyását paralizálni. Még inkább érdeke lenne Angliának egy valóban teljesen zsidó, arabmentes Palesztina. Ez a megoldás azonban csak elméletileg képzelhető el, abban a formában, hogy Anglia a hat-hétszázezer Palesztinái arabot lassanként más arablakosságu gyarmatországaiban telepítené le. Erőszakot a Ilkái mázni, kiüldözni az arabokat, miiként azt a bolseviko'k Krím félszigetén, ahol mostanában egy zsidó államot, egy Anti Palesztinát akarnak létesíteni, a tatár parasztokkal mivelüék, mindezt Anglia nem teheti. Ez csak akkor volna lehetséges, ha ez a' hat-hétszázezer arab a világon testvérek nélkül álló nép lenne. A nagyon eleven arab világszoliidariitás, az iszlám szolidaritása azonban ilyesmit lehetetlenné tesz. Az a rab-Palesztinái kérdés nehézségeit azok a szavak is sejtetni engedik, amelyeket a cionista kongresszuson erről a különben agyonhallgatott kérdésről a cionizmus egyik legjobb koponyája, Artúr Ruppin dr. — az eddigi cionista „kormány" tagja — mondott referátumában. Rupp'n dr- ezt mondta: „Az arabok Palesztinában mindenkor a lakosság jórészét fogják alkotni. Ennélfogva okvetlenül békés és barátságos viszonyban kell velük élnünk. Palesztina kétnemzetiségű, kétnemzetü állam lesz. — Oly tény ez, mely sokaknak még nem fért bele kellőmód a tudatába és sokaknak nem épp kelteimetes. De tény. Csak akkor fogunk velük békés megegyezésre juthatni, ha mindkét nemzetiség nemcsak a saját maga életszükségleteit fogja szem előtt tartani, hanem a másikéit is. Ha ez nem volna lehetséges, akkor kétségbe kellene esnem az idea megvalósithatásún. — Nem állhatunk állandóan talpig fegyverben. De adva van a lehetőség oly közösséget teremteni, amelyben mindkét nép teljes egyenjogúsággal az ország javára munkálkodhat, az egyiknek egyeduralma és a másiknak elnyomása nélkül." Hogy a dolog mely módja lenne lehetséges, azt Ruppin dr. nem mondotta meg. Egy kis rezignáció ellenben még az ő szavaiból is meglehetős tisztán kiérezhető. A Palesztinái arab-kérdést kellene mindenekelőtt megoldani: ez a cionizmus első feladata. Mig ez a kérdés nincs valamely formában megoldva, még pedig egy a cionista mozgalomra nézve kedvező formában, addig — ki kell ezt végre mondani — a cionizmus, a „zsidó állam", Herzl ideája utópia. A cionizmusnak lelkesült tömegei vannak világszerte, de nincsenek kimagasló egyéniségei, nincsenek vezetői. A mozgalom eddig Hc.rzl-en kiviül csak két vezetőt tudott kitermelni: Welzmann dr.-t és W Indán ír ,Ta- botinskyt. Weizmarni nagy államférfi, de Kaptuk az alábbi helyreigazító nyilatkozatot: Az 1914—14. t.-c. 20. paragrafusa alapján becses lapjuk legközelebbi számában, a 4. oldalon kérem közzétenni a következő hely r eigazi tó nyila iko zait om a t: A Prágai Magyar Hírlap 4. évfolyamának 196. számában „Hodzsa utolsó szloven- szkói erődjei porban hevernek...“ cím alatt megjelenít közleményének nevemmel kapcsolatos mindennemű állítása, nevezetesen az, hogy én benéztem volna híveinkhez, akiknek 300 korona napidijat Ígértem volna, ha a néppárti szónokokat fütykösökkel fogadják; hogy a nagyvendéglő ablakaiban gubbasz- kodtarn volna; hogy a kerteken ált léptem volna meg a harcmezőről, a valóságnak nem felel meg, mert az érintett treblsovi (tőke- terebesi) népgyülésen egyáltalában nem voltam jelen. A rágalmazó cikk miatt a bírói lépéseket megtettem. Tisztelettel Rybárik Károly. ^oooooooooooooooocoooooooooooooo § fi II mindenféle faltában vadász-. § O Imnnuniin /nt sport- ós önvédelemre, vala- Q O fHI vVHiKhK mint az összes kellékek első- g O 1 UUI lUl UllUi rendű kivitelben szavatosság Q Ö W mellett Q O 111 I dl mint másból g q IU 1) ul c’k*k.\'n h*?1 8 § „lovéna** ' \8S8 | | Prága II., VodfChova 45. vásárolnál. 8 v Kedvező feltételek mellett kicserélünk kilőtt © v fe}?3rveroket újakra. Q g Nőül! 1 Dr. Borfivka j ezelőtt Dr. Hausinann szanatóriuma i Telető.: prijp || teasrova 61. Te&'r: i g
