Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-03 / 198. (941.) szám

Csflt5rt5ft, gzsept&nrber 3. Vig riport: az elcserélt borról, az elcserélt kedélyről, a pincérről és a közönségről Prága, szeptember 2. Mondjuk meg mindjárt az elején: nem va­gyunk olyan szigorúak, mint a bíróság, amely szabadságvesztéssel sújtotta a két szerencsétlen pincért és nem vagyunk olyan gyerekesek, mint az a még kiskorú közönség, amely ugyan pénz­tárcáját tekintve már nagykorú, de még nem volt elég ideje ahhoz, hogy nagykorúságát az ízlésre és a kultúrára is kiterjessze. Tulajdonképpen szóra sem érdemes, ami itt történt. Egy előkelő vendéglő két pincére áll a bíróság előtt. Felolvassák a vádat: Két pincér azokról a borosüvegek r öl, amelyekhez nekünk szerény halandóknak csak platonikus közünk van, levette a vig­nettákat és ráragasztotta őket az olcsó borospalackokra. A művelet olyan tökéle­tesen sikerült és a pókhálóvarázs annyira lekötötte a közönség figyelmét, hogy egy éven keresztül az olcsó borokat oly drá­gán adták el, mint a legdrágábbakat és a különbözeiét zsebrevágták. Néha nem futotta az idő arra, hogy az elcsé- rélési műveletet végrehajtsák és ilyenkor elegáns mozdulattal az olcsó borospalackot egy nagy Szalvétába csavarták és — a közönség a csalást mégsem vette észre. Minden rendben volna. A csalás kisült, a vé­delem felmondta a szolgálatot és a pincéreket szabadságvesztéssel sújtották. Azonban . . . A biró a tantiként szereplő vendéglőstől meg­kérdezte, sőt kétszer is megkérdezte, hogyan jött rá a csalásra? És a vendéglős kétszer is azt vá­laszolta: — A pincérek és a személyze/t sugdolóztak. Híresztelések kaptak lábra . . . A vendéglős nem úgy felelt, ahogy az ember V várta volna: — Végre is akadt a közönség körében egy ember, aki a régi világból megőrizte a bor iránti mély érzelmeket és rájött arra, hogy a pincérek csalnak. A vendéglős nem igy válaszolt. És ez a rö­vid vig riport csak azért íródott, hogy rámutas­son arra, ami köteteknél is többet mond: Nincs ember a sokezer ember közül, akik egy év alatt egy előkelő vendéglőben megfordulnak, nem akad egy ember sem, aki tudná, hogy mi a bor. Akinek valami kis köze is volna ahhoz a nedű­höz, amit bornak nevezünk, ahhoz az italhoz, amely Anakreontól napjainkig derűt árasztott, szo­morúságot oszlatott, gloriolákat font a bús­komorság köré, kedélyt élesztett és emberré tette az embert. A kedélyek a borral együtt elcseré­lődtek. Rossz kedély nem ismeri fel a jó bort és a jó kedély nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy jó bort rendeljen. A huszonnyolcéves siber összeharácsolta a fényűzéshez szükséges milliókat. Valahol a nagy­ságban egy szépségesen szép, bájos lányt fedez fel és kiül Prágában vagy Deauvilleben egy ter- raszra, hogy megaranyoztassa a nő haját a le­bukó nap sugaraival. Keret: pezsgős vacsora. Nívó: a boldogság csimborasszója. Az étlapot és a boroslapot jobbról-balra olvassa. Szeme egy ősrégi burgundin akad meg. XIII. Lajos boros­pincéjéből származik. A pókháló úgy befonta, mint a chianti üveget a szalma. Ebből iszik tüzes vért, tüzes kedélyt, tüzes szellemet. Itt keresi azt, amit csak a könyvekben olvasott: azt a serleg nedűt, amely felröpiti az embert az élet csúcs­pontjára. Magyarázza a pókháló jelentőségét. Talán Anakreonról is beszél. Odalent a terrasz alatt sajog az élet. A pincér felszolgál. A siber megragadja a serleget, a bukó nap aranysugara mbintcsöppekké varázsolja a bort és azután ma­gasra lendült karral, szemeiben benne csillog az elértség, a gazdagság minden fénye, amikor a női szépségre hörpinti fel azt a rossz, savanyu, i.ig lét, amellyel egy ügyes pincér elcseni előle mindazt a boldogságot, aminek ebben a pillanat­ban részese. Mert nem lehet boldog az, aki a rossz bort jó bornak ízleli és ha talán boldog ab­ban a pillanatban, amikor issza, mert nem tudja, hogy mit cselekszik és igy övé a mennyek orszá­ga, boldogtalan lesz most, amikor ezt a vig ripor­tot elolvassa, amely csak azért íródott, hogy ne legyen többé boldog az, aki savanyu kedéllyel ül cukrozott borhoz, vagy limonádésan édeskés ke­déllyel a savanyu lőréhez. rí. Á nagyszakácsi csoda vége A veszprémi püspök figyelmezteti a közönséget, ne higyjen a nagyszakácsi fantaszták­nak — Vegyes bizottság megállapította, hogy az úgynevezett csodák hazugságon, vagy fél* revezetésen alapulnak — A P. M. H- tudósítójától — Budapest, szeptember 1. Nemrégiben híre járt, hogy egy som-ogy- megyei községben, Nagyszakácsiban csodák' történnek. Ebben az ügyben most Rótt Nán­dor veszprémi püspök a következő figyel* meztetést intézi a iközöniségihez: Jutnius hónap második felében az a hír kelt szárnyra, mintha Nagyszakácsi somogy- megyei községben tenmészetfölötti jelenségek lennének, amennyiben a boíldogságos Sziiz Mária ismételten megjelent volna. Ez a hír mind szélesebb körben terjedt és a magyar sajtó utján bejárta nemcsak a szükebb körű vidéket, hanem az egész országot. Ezért Jónak láttam egyháziakból és világiakból álló vegyes bizottság kiküldését. Miután a vegyes bizottság előzetes meg­figyeléseket tett és a vármegyei tiszti föor* vos bevonásával a helyszínre kiszállván, megvizsgálta a jelenségeket, magam is felül­bíráltam a hivatalos vizsgálat iratait s arról győződtem meg, hogy nagyszakácsi úgyne­vezett „csodák11 kizárnak minden természet* fölötti jelleget­Az állítólagos csodák Írre kivétel nélkül hazugságon, vagy félrevezetésen alapul­nak. amit magiak a fanatikus vezetők is beismer* nek. A községi biró nem némáit meg- A sü­ketnémák; nem gyógyultak meg, az állítok* gos sánta közönséges csaló volt, az akácfa pedig már junius 21*ike előtt száradóban volt. A kihallgatott tanuk által vallott látomá­sok Szűz Máriáiról, Jézusról, szenvedésének történetéről, a Szent családról, Szent József­ről stb. egészen egyéniek, feltűnően tarka változatnak, formailag méltatlanok a lég* szentebb személyekhez, sőt a kegyeletes ér­zést élénken sértik. A „látomások11 szokatlanul gyakoriak, ugyanazoknál túl változatosak. Az úgyneve­zett ,/látók11 teljesen érdemedének, sőt igen sok esetben méltatlanok ilyen látomásokhoz A „látomások11 folyamán a „látókban11 többnyire egyházellenes érzület fejlődik ki, ,,Látomásaikhoz11 minden józan belátást kizáró módon csökönyösen ragaszkodnak és állítólagos észleleteiket az illetékes egyházi körök -elbírálása alól féltékenyen kivonják- Minden köteles alázatosság híján kérkednek és a „látomásokat11 feltűnően hajh ás szák. A tömeges látogatók látomásaik folytán vallá­si kötelességeiket mindjobban elhanyagolják. A megjelenésekkel kapcsolatosan nap-nap után súlyos erkölosellenes üzelmek léptek fel. Mindezen megállapított körülményekből folyik, hogy a „látomásokéban nem az isteni kegyelem megnyilvánulásai vannak, hanem az emberi képzelődésnek vagy sajnálatos káprázatai, vagy kiszámított csaíás. Ily kápráziatok előidézésére, kiválóan al­kalmasak a sátor szcenikus berendezése, a látóérzélkek mesterséges íárasztása hosz- szabb időn át, a -napba, a-holdba nézetés, a hi­ányos étkezés, nyári, hőség, hosszú úttól való erős kimerültség, a várakozástól felcsigázott idegek, az ájulások utánzási vágya, feltűnés­re való törekvés, az ájultak többjének koráb­bi szervi hajlamossága ■ és a náluk orvosilag megállapított idegbájok. Mindezek a körül mé­neknél váltják ki a nagyszakácsi jelenségek szokatlan beteges tünetért­Mindezek alapján kötelességsz.V n felhívom a közönséget, hogy a nagysza­kácsi jelenségeknek hitelt ne adjon, azok hírét ne terjessze és ,,a jelenések11 he­lyét ne látogassa. I IPlftS fft ssappan j! 1 Éf fj ÜL 1 ti mosópor ! g ®SEs2o %$$$& mSm bbbbbbbwbmbmmaagamBBM $ \mr i legjobb aiesgsserelt. FT f/ .*** O’**. Magyar festő berlini sikere Ha valaki végig akarná szemlélni a ma­gyar pikt-ura legutóbbi hatalmas fejlődésira- má-t, tekintsen meg egy Kukán Géza-kol-lek- ciót, amelyen úgyszólván a technika és szin- variációk összes lépcsőzete feltalálható. Az egyik például mintha az elindulás idejéből Munkácsy-Benczu-r hatásában volna felépít­ve, a másik abban a félkonaervativ módban, amikor a párisi müvészforradal-om szele át­lebegett a m,i stagnáló művészetünkön, amely felfrissüléstől lekoptak ugyan a barna színek az ecsetekről, de azért nem mertek mindjárt hangos plein-air színeket hasznúikra még­Egy nagyméretű kompozíciója a „Dózsa lázadás11. A téma olyan távoli időből való történelmi múlt-darab, amit jól elgondolni és jól visszaadni csak szinfo ltok kai, konturtalan tónus-ilkrmináciákkal aligha lehet. Ilyent a Munkácsy-Benczur határvonalon alkottak meg érthetően. Kukán tehát visszacsúszott arra a szögcsucsra, témáját onnan szemlélte és komponálta meg, festékeit is úgy kever­te ki, hogy annak a művész étkor nak hatá­sait kapja. Természetes azonban, hogy a ré­giekbe visszakullogó maii ember nem hagy­hatja itt egészen magát, igy a képen a szék­be kötözött Dózsa György körül, különösen a felcsapó füst és tűz színeiben kibukkan a felfrissült tudás, ami azonban nem zavarja meg a Benezurosan kifejezett drámai pillanat összhatását. Kukán Géza mestere az emberi arc ér­zéskifejezésének. ő nem átlagarcokat fest, de adott portrét. Erre az állomásra el kellett jutnia, mert minden képén az emberin d>ul a t nagy problémáját boncolgatta. Portréi élet- hüeik, elegánsak, könnyed vonaluak. Portré­val nyerte el egyébként legnagyobb sikereit is; az „Áhítat11 című müvét egy olasz mú­zeum vásárolta meg, a „Magurányi Jenöné11 arcképével a magyar állami nagydijat nyer­te. Munkásképein is az a-rcindiilatot dombo­rította elő. Aztán a most folyó berlini repre­zentatív magyar tárlaton ismét csak portré­jával diadalmaskodott, amelynek reproduk­cióját az előkelő „Völhagen et Klassings Mouatbefte11 című művészeti folyóirat és a „Vossische Zeitung11 vasárnapi melléklete közölte. Kukán Géza resip-ektabilis magyar érték, aki ott is van mindenütt, ahol a magyar mű­vészetet bemutatják. ltUHsnfflqTMBnnssBnaRnBnaBBvnEiBafiaftBiBaBHRiiBBBaacBiiBBg I ür® Borítóira i ©zelőtt I)r. Hausmann ssaraaíérittma i rtír: Pra§a ii„ tesierava 61. T"S0"; ! a ■ ® a ]$&<£ w&Kuft <$?3ÖtfÍ36<ES8f (*) Szezonnyitás a budapesti Nemzeti Szín­házban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Tegnap este nyitotta meg a Nemzeti Szín­ház őszi szezonját Csepreghy: Piros bugyelláris című népszínművével. Blaha Lujza szerepét Nagy Izabella alakította. A főszerepeket Kiss Ferenc és Rózsahegyi játszották. A közönség nagy szeretet­tel fogadta a tizenöt év óta Pesten nem játszott darabot. (■*■) Kubelik János Budapested. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kubelik Já­nos, a világhírű cseh hegedűművész, aki 18 év óta nem szerepelt Budapesten, legközelebb ön­álló hangversenyt ad, amelyen előadja uj hegedü- koncertjét is. (<) Darvas Lili megvált a Vígszínháztól. Buda­pestről jelentik: Darvas Lili barátságos utón fel­bontotta a Vígszínházzal kötött szerződését. Dar­vas igen kedvező szerződési ajánlatot kapott Rein- hardtól és Amerikából, úgy hogy a legkiválóbb magyar drámai színésznő egyelőre valószínűleg elveszett a magyar színészetre nézve. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Csütörtökön: Hamburgi menyasszony. (Viola Mar­git és Tolnay Andor felléptével.) Pénteken: Ezüstiakodalom. (Qeraldy színmüvé­nek bemutatója.) Szombaton délután: Csirkefogó. (Fél helyárakkal.) Szombaton este: Nóta vége. (Operettbemutató, Viola és Tolnay felléptével.) Vasárnap délután: Nebánfsvirág. (Faragó fellépte.) Vasárnap este: Nóta vége. A CsAF-MLSz válogatott összeállítása Stá­jerország ellen. Pozsonyi tudósítónk jelenti tele­fonon: A vasárnap Pozsonyban megtartandó Stá­jerország—CsAF-MLSz nemzetközi mérkőzésen az MLSz csapatösszeállítása a következő: Sehultz Cérnagyár; Meidlinger Ligeti, Mayef II Ligeti; Hegyi Ungvár, Ziegler Ligeti, Mares Vas; Szigeti Komárom, Mayer III Ligeti, Baschhauer Cérnagyár, Horváth Ungvár, Kekstein PTE. A stájerországi csapat felállítása a következő: Oürtl Sturm; Doher Sturm, Ferz Sturm, Bino Skassa Sturm, Grünhut Hakoah, Fritz Skassa Sturm; Vesiák GAK, Dolinger Sturm, Kovanda GAK, Gabel GAK, Waldhauser Sturm. A vendég­csapat szombaton délben érkezik Pozsonyba. Rimaszombati Munkás Egyetértés — Ózdi Vasgyári SC 4:1. A RME első nemzetközi mérkő­zése közel 200 főnyi közönséget vonzott a pályá­ra, a játék maga azonban nem felelt meg a vára­kozásnak. A kombináció nélkül dolgozó ózd nem mutatkozott egyenrangú ellenfélnek a szintén erőt­lenül, lanyhán játszó RME-vel szemben, ózd egyetlen gólját az első félidőben tizenegyesből szerezte. Mérkőzés után a Tátra-szálló nagytermé­ben tánccal egybekötött kabaréelőadás volt. A Nemzetközi Evezős Syövetség, a FISA kongresszusa ma nyúlik meg az Óvárosháza nagy­termében, Sramek egészségügyi miniszter elnök­letével. A szövetség tanácskozásai pénteken feje­ződnek be, a bajnokságok szombat délután kez­dődnek és vasárnap egész nap tartanak. A verse­nyekre a köztársaság elnöke és a minisztériumok értékes tiszteletdijakat ajánlottak föl. Kozeluh Károly Amerikába megy. Mint értesü­lünk, Kozeluh Károly, a profitenniszvilágbajnok felbontotta a bécsi WAC-nál szerződését és elfo­gadja a tennisztréneri meghívást Amerikába. Egy motorversenyző súlyos balesete. Monzá­ból jelentik: A Grand Prix próbaversenye alkal­mával Luvolári olasz versenyző Alfa Romeo gép­jén egy fordulónál kirepült a páyáról. A verseny­zőt súlyos sérülésekkel szállították a monzai kór­házba. A Slavla és MTK a jövő kedden a bécsi Ama- teurök vendégei lesznek, ahol egy körmérkőzésen vészinek részt. Diszkoszvető parasztlegény. Budapestről je­lentik: A KAOE vasárnapi atlétikai versenyén méltó feltűnést keltett a kiskunhalasiak egyik fiatal versenyzője, aki az ókor klasszikus verseny­zőinek mintájára mezítláb dobott diszkosszal és győzött. Komlós Istvánnak hívják az uj diszkosz­dobó tehetséget, kiskunhalasi parasztlegény és a juniorversenyben 32.20 méteres dobásával első helj^et ért el. Az olasz kerékpárosok 23:10 arányban le­győzték a magyar versenyzőket. A 15 kmes tno- torvezetéses versenyben' Banitzky újra legyőzte a cseh Martint. I Imi körnek és esGkömtk |ar elsőrangú ninftstii is HMM fálasiiöi&ero íirtítíc goftri roMArröi Síom eiadas* ' , Aki«WiW>J|

Next

/
Thumbnails
Contents