Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-26 / 218. (961.) szám

Szombat, ezeptembef 29. S Kun Béla Bécsben Járt a magyar kommün főüámasslására Az osztrák fővárosban szervezték meg a mozgalmat — Lefogták a trojka második garnitúráját is Budapest, szeptember 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A magyarországi kommunista szer­vezkedés ügyében a budapesti rendőrség a nyomozás során megállapította, hogy a szer­vezkedés módozatait megtanácskozó kong­resszus Becsben augusztus 25-én volt. A kongresszuson részt vett Kun Béla is, titkárával, Balogh Lászlóval. Kun Bélát a kongresszust figyelő de­tektívek határozottan felismerték. Jó szín­ben van, sőt még egy kissé meghizott. Állandóan több izmos csctkatag kisérte. A tanácskozás három napig tartott­A kongresszuson Kun Bélán és titkárán kívül résztvettek még Landler Jenő, Rá­kosi Mihály, Alpár Gyula és Hirosek János Statárium elé kerülnek az összeesküvők? A kormány félhivatalos lapjának, a 8 Órai Újságnak híradása szerint a letartóztatottakra súlyos büntetés vár, mert a jogászi szakvé­lemény szerint bűncselekményük kimeríti az összeesküvés és lázadás tényáíladékát. Ha pedig a királyi ügyészség vádját ilyen szel­lemben nyújtja be, akkor rögtönitéüő bíróság fogja tárgyalni ügyüket, mert Magyarorszá­gon a lázadás és fölbujíásra még fönnáll a „■lodzsa apául“ alán „Leilei apánk" vonultaim i«f § gpászniagparohat Lelleiék hamis aláírásokkal hívták egybe a vasárnapi gyűlést — Különvonat és tisztel­gés a miniszter ur előtt volt népbiztosok, továbbá Révai József, a Vörös Újság vérestollu volt vezércikkirója: Weinberger Zoltán, a kommunista szervez­kedés magyarországi vezetője, Haman Ka­tó, Stark Károly és többen mások, kiknek neve a magyarországi kommün idejéből hír­hedté vált. A magyarországi szervezeteket Szabó József, endrődi kubikos képviselte. A tanácskozás legfőbb pontja a ma­gyarországi mozgalom megszervezése volt. Legfontosabb feladatnak tűzték ki a fal­vak és földmunkások megszervezését. Ezeket nemzeti, fajvédő jelszavakkal akarták ügyüknek megszervezni. A budapesti rendőrség az éj folyamán elfogta a trojka második garnitúrájának tag­jait. A letartóztatottak száma ezekkel öt- vennel emelkedett. statárium. Ma délelőtt Vass miniszter elnöklésével minisztertanács volt, amelyen a belügymi­niszter referált a kommunisták szervezkedé­séről és a nyomozás eddigi eredményeiről. Vass kijelentette, hogy a kormány a legeré- Syesebb rendszabályokat foganatosítja a tár­sadalmi rend megbontóival szemben és a kommunista szervezkedést elfojtja. A SZÍOVÓH lÉ€r. si©cisli§tóSí Szüli# Mm inelett — A P. M- H- tudósitójától — Selmecbánya, szeptember 25. Az országos keresztényszocialista párt Selmecbányái szlovák helyi szervezetének pártvezetősége ,keddi ülésén egyhangúan el­határozta: hogy Sziillő Géza elnökké történt meg­választását örömmel tudomásul veszi és őt ez alkalomból üdvözli, egyúttal annak a kí­vánságának ad kifejezést, hogy úgy a párt egységét, valamint programját őrizze meg. Elhatározta továbbá, hogy az október 4-én Kassán tartandó országos kongresszu­son testületileg résztvesz. A határozatot a szervezet nevében Bránszky József elnök, Hlavathy József plé­bános, Uschlebetz Pál titkár és Buzna Győ­ző alelnök irta alá. A szlovák osztályok emez egymásutáni spontán állásfoglalása nagyjelentőségű, mert Leilei frakciója főleg azoknak elszakadására számított. így a pozsonyi ellenkongresszus kezdeményezése mindinkább elszigetelődik s az akarnokok személyi és helyi mozgalmá­vá zsugorodik össze. **♦♦♦♦♦«♦♦ »»♦♦♦»»♦»♦♦♦❖♦»»»♦»♦»»»»»»»»>♦♦♦♦»♦»»» A iíisfaisteeárl YálasiWsf alapja (Kérelem a választókhoz.) Az uj választások bekövetkeztével a csehszlovákiai magyarság sorsdöntő napok­nak megy eléje. Ez a választás a magyarság élni .akarását, életrevalóságát, a jogaihoz való törhetetlen ragaszkodását s ezekben egy jobb jövő zálogát lesz hivatva bizonyí­tani, vagy pedig nemzetünk erőtlenségéről, tehetetlenségéről fog tanúságot tennni- E vá­lasztások újabb hat évre dönteni fognak sor­sunk felett. Eldöntik azt, hogy marad-e to­vább a mostani kormányzat, tovább folyik-e a magyarság százezreinek illetőségtől való megfosztása, a föklíbirtokreformban a ma­gyarság mellőzése és a telepítések által szin- magyar vidékeknek elnemzetlenitése, ipa­runk teljes elhanyagolása és lezüllesztése, és mindnyájunknak elviselhetetlen adókkal való megterhelése, vagy pedig egy uj kormány­zat jön a mai helyébe, mely számol a köz­társaság minden nemzetiségű lakosságának s igy a magyarságnak is jogos érdekeivel és követeléseivel. Mi felemelt fővel igazságos küzdelmünk és becsületes munkánk büszke öntudatával megyünk a küzdelembe! Bátran mondhat­juk, hogy minden lépésünk a magyarság ügyét szolgálta és fogja szolgálni a jövőben is! Hisszük, tudjuk, hogy igazságunk győzni fog! Az érvényben levő választási rendszer mellett azonban a választások még nagyobb összegeket emésztenek fel, mint valamikor a múltban. Ezért tehát azzal a kéréssel fordu­lunk a magyar testvéreinkhez, hogy segít­senek bennünket a küzdelem anyagi eszkö­zeihez, adjon ki-ki tehetsége szerint, mert mi csak önmagunk erejére támaszkodhatunk. Ebben az erőben azonban törhetetlen hittel bízunk és ez az erő Isten segítségével győ­zelemre fog vezetni bennünket. A választási célokra szolgáló adományokat kérjük pár­tunk komáromi körzeti irodája, Komárom, Jókai-utca 116. sz., címre küldeni. Nemzetim üdvözlettel az országos magyar kisgazda-, íöldmives- és kisiparos-párt ko­máromi körzeti központja. Gyilkolt a Tátra Egy késmárki fiatalember tragikus pusztu­lása a Zöldtónál — Bátyja három napig ön­kívületi állapotban a kiállott izgalmak követ­keztében ígló, szeptember 25­(A P- M. H. tudósítása.) A Magaslatra az idei szezonban gazdagon megkövetelte a maga áldozatait. A nyár első felében csak­nem naponként történtek turistaszerencsét­lenségek, majd pár heti üres lap maradt a Tátra véres krónikájában, míg most újabb szerencsétlenségek hirét jelenti Iglóról a P, M. H. tudósítója. Scholtz Béla késmárki fiatalember a na­pokban kirándulást tett a Zöldtóhoz. A fiatal turistát a zsiklás utón szerencsételnség érte, hus>z méter magasról lezuhant s eszméletle­nül terült el a mélyben. Életveszélyes sérü­léseivel a késmárki itaíóhoz szálliották, ahol mielőtt még orvosi segítség érkezett volna, meghalt. Bátyjánál a kiállott izgalmak követ­keztében súlyos idegzavar állott be s három napig önkívületi áillapotban feküdt. Jíe várd mi& feísz&títunfi. fi&ÚV előfizess 1 Pozsony, szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a vásári reklámmal való nagy felhajtás, amellyel Békefi különvonattal vitte Prágába „Hoidzsa apáruk“ hódolatára a szloivensizkói magyarokat. Mint az előjelek mutatják, ha­sonló látványosságban lesz része Pozsony­nak. A nagy dobbal beígért mépünnepé ly- rondczője ezúttal ugyan nem1 Békefi, hanem a változatossfg kedvéért Leilei és hü csat­lósai, Kaiser, Szappanos, Varjú és a többiek. A nagy cécó programja eddig csak a beavatottak előtt ismeretes minden részleté­vel. De kezdjük elölről. A disszidensek, vagy ahogy ők magukat nevezik:, a párt több tekintélyes és a vezér­hez való ragaszkodásáról ismert párttag alá­írásával ellátott meghívókat küldött szét. Az aláírók közül, amint határozottan megbíz­ható forrásból értesülünk, többen csodálkoz­tak azon, hogy kerültek az aláírók közé, hi­szen ők nem tudtak semmiféle aláírásról, mások pedig a már megadott aláírásukat a .gyűlés céljáról szerzett információ után visszavonták, de ennek ellenére ott szerepel­Prága, szeptember 25. A szudétanémet ellenzék negativista szárnya, a német nemzeti párt örvendetesen közeledik a reális nemzeti-kisebbségi pro­gramhoz és az ellenzék koncentrációjának gondolatához. Lodgmanék hivatalos lapja, a Sudetendeutsehe Tageszeitung legutóbbi szá­ma megállapítja, hogy a szudétanémet poli­tika eddig tulajdonképpen nem is létezett, hanem csupán párttaktikázás folyt a német ellenzéken. A nemzeti párt radikális szárnya teljesen tagadólagos álláspontot foglalt el és az állam bojkottálását tartotta a német ki­sebbség leghatásosabb fegyverének. Leibei ár- nemrégiben azt tanácsolta, hogy a németek ünnepélyes tiltakozással vo­nuljanak kRa prágai álparlameníböl és valamelyik szudétanémet városban ala­kítsanak uj, különálló törvénytestüleíet. Ezzel a taktikával kacérkodott Délszláviában a Radics-párt is. A lap szerint azonban ezt a szudétanémet külön parlamentet semmiképp sem lehetne törvényesíteni s a rendtörvény és csendőrség miatt nem is lehetne hosszabb életű néhány óránál. Ez az „á'llamfordiilat“ nem bírna több érték­kel egy problematikus demonstrációnál, a cseh államiság ugyancsak tovább élhetne tőle. Ma már senki nem gondol forradalomra, tehát oly megoldást kell keresni — írja a te tik őket az egybehívó listán. Ilyen csekély­séggel igazán nem törődik a nagyvezér. Néhány nappal ezelőtt bizalmas érte­kezlet volt a köztársaság-téri varjuvárban, amelyen a kevésszámú meghívottak előtt Kaiser Gyula isimertett-e a nagy demonstrá­ciós ünnepély sorrendjét. A sokezer főnyi vezérhü tömeg — ter­mészetesen — különvouatokkal érkezik Po­zsonyba. Csak nem adják alább Hodzsáék- nál? Azután monstréfelvonulás a miniszté­rium elé, utána tisztelgés a miniszter ur I előtt. A sokezres tömeg, az biztos. Hogy mennyi napidijat fizetnek nekik, azt nem árulta el a diszkrét Kaiser ur, azonban egy kiváncsi párttag érdeklődésére nagyúri nyu­galommal kijelentette: Pénz van elég! Hogy a sokezres tömeg a valóságban hány ragaszkodás és fizető tagból áll, elég utalnunk a zwittaui pártközpont kimutatásá­ra, amely szerint .augusztus végéig a Lellei- frakció összesen száznegyven fizető mun­kást jeleniett be. német nemzeti párt lapja —, amely mellett a prágai szavazógép körén kívül is produktív munkát végezhetnének képvi­selőink. A legjobb volna a prágai parla­mentben legföljebb néhány német figye­lőt hagyni s ugyanakkor vaímelyik szu­détanémet városban, vagy akár magában Prágában is, megalakítani egy német képviselői szövetséget, amely az állam és az alkotmánytörvény alapjára helyez­kedne. Ez a gyülekezet természetesen nem bírna semmiféle törvényhozó, vagy végrehajtó ha­talommal. Elsősorban a szudétanémetség belső nemzeti fóruma lenne, másodsorban pedig a külföldi propagandát intézné, mint ahogy azt annak idején a csehek érdekében Masarykék tették. A belpolitikával foglalkozó rész kidolgozná a részletes kisebbségi mun­kaprogramot és előkészítené Csehszlovákia valamennyi nemzeteinek kisebbségi alapon való ál­lamunióját: a Csehszlovák—Szudéta — Kárpáti Egyesült Államokat. A teljes negáció sorsa a lap szerint már csak személyes kérdésektől függ. Lodgmanék orgánumának ezen realitá­sokkal számoló, józan hangja igen biztató előjel a Szent-Ivány által fölvetett ellenzéki koncentráció további sorsára nézve. A magyar fövő ígéretei Szemere Lenke Az Ernszt-Muzeum őszi kiállításán egy egé­szen nagy művésznő lépett a nyilvánosság elé. Fölényes biztonsággal rajzol és csodálatos benső- s'éggel fest. Éles intellektusa valósággal belehasit a formákba meg a vonalakba és kemény akarattal vág magának utat a lényegig. Szemere Lenke az emberi nyomorúságot tartja a leglényegesebb do­lognak ezen a világon, azt ábrázolja számtalan változatban, akörül kristályosodott ki egész mű­vészete. Ez az egészen nagy művésznő egy egé­szen kis leány, aki szinte félve jön felénk a csupa bátor képpel teleaggatott teremben. Hogyan is férhet annyi erő, annyi komor fáj­dalom ebbe a törékenytestü fiatal leányba? Ho­gyan lehet az, hogy egy alig tizennyolcesztendős leány ilyen megdöbbentően tragikus víziókat lát? Ki tudná megmondani. A művésznő legkevésbé, hiszen minden képén meglátszik, hogy egy egé­szen benső átélés hatása alatt keletkezett, melyről senki sem szokott magának számot adni. A homlokán néha öreges ráncok szántanak végig, de azért Szemere Lenke mégis veszedelme­sen hasonlít egy negyedik polgáristához a vizsga napján. Halvány arca kipirul egy kicsit az ünnepi izgalomtól, feszélyezi a nyilvánosság, a szereplés­sel járó sokféle megkötöttség. A tárlat vasárnap délelőtti nyüzsgésében alig hallani a szavát, mi­kor kérdéseimre válaszol. Azt hiszem, titokban ne­heztel erre a sok hangos, kiöltözködött emberre, aki belekiváncsisko'dik a művészetébe és kikém­leli lelkének legfinomabb rezdüléseit. Odahaza magára zárja az ajtót, amikor dol­gozni' akar, itt pedig a képei között szabadon jön- megy, nézelődik, fontoskodik és tereferél a közön­ség. Nehéz ezt megszokni, ugye, feketeruhás, íekc- ténlátó Szemere Lenke? Szeretnék összefüggést találni a művésznő komor alkotásai és e sápadt- arcu kis leány között. Édesapja meséli, hogy mun­kája végeztével Szemere Lenke éppen olyan fiata­los, játékoskedvü, mint többi társnője. De azért mégis bánat-kut ennek a fiatal lánynak lelke. Váj­jon miért? — Az egyik ember vidámnak születik, a má­sik meg .szomorúnak — feleli csendesen. — Nekem mindig fájt az emberi nyomorúság, talán azért be­szél annyi fájdalom a képeimből. Hogy miért nem keresem az élet napsütése s oldalát? De hiszen folytonosan azt keresem, csakhogy eddig mégnem tudtam megtalálni . . . Azért nem kell sajnálnia a mai fiatalságot. Nézze, a többi lány táncol és zsu- rozik és egészen jól érzi magát. Szemere Lenkét nem foglalkoztatják zsurok és bálok. Az élet nyomorultjai, eltaposott emberi sorsok, torz alig-emberek, munkába görnyedő vállak, Judás csókiától borzadó arcok érdeklik. Megkérdeztük a művésznőt, melyek a legköze­lebbi tervei. — Ezidén még Réti István műtermében mara­dok. Azután szeretnék külföldre menni. Hiszen még alig láttam valamit a világból. Talán Prágá­ban is kiállítom a képeimet. Mit gondol, szívesen fegadnának-e az ottani magyarok? A magyar főváros mükritikusainak meglepően kevés mondanivalójuk volt Szemere Lenkéről. Szerencsére a komoly műgyűjtők nem sokat tö­rődnek a lapok művészeti rovatával, ami abból is látható, hog3^ a képek javarészén ma már rajta van a sokatmondó jelzés: megvették. Szemere Lenke Budapesten arrivée és bizonyos, hogy kül­földön is dicsőséget fog szerezni a magyar festé­szetnek. Fenyves Pál dr. Uj gyógyszertárakra nincs szükség, de zálogházakra igen A rimaszombati képviselőtestület közgyűlé­se — Az üzletek zárórája — Negyedmilliós kölcsön Rimaszombat, szeptember 25. Rimaszombat város képviselőtestületé­nek rendes havi közgyűlésén napirendre ke­rült a harmadik rimaszombati gyógyszertár és az uj zálogház alapításának kérdése. Jel­lemző a szlovenszkói gazdasági viszonyok­ra, hogy a harmadik gyógyszertár engedélyezését egyhangúlag leszavazták, de a nyomor s munkanélküliség konjunktúrá­ja folytán felmerült zálogházalapitást engedélyezték. Az üzletek zárórájára vonatkozólag az egységes zárórát reggel fél 8-tól este 6 óráig állapították meg- A fűszeresek, szató­csok és illatszertárosok este hét órakor zár­nak. Szombati napokon az illatszertárak es­te 8-ig nyitva tarthatók. Vasárnap és törvé­nyes munkaszüneti napon minden kereske­dés zárva marad. A hadíkölcsönök konvertálására meg­szavazták a 241.875 koronás kölcsön fel­vételét a Zemská Bankától. A rimaszombati strandfürdő szubven- ciókérelmének be nem terjesztése miatt Sicbert Károly igazgató meginterpellálta a polgármestert. Ezek után jóváhagyták a ri­maszombati állami és községi iskolák dologi kiadásainak költségvetését a jövő évre, a villanytelep számadásait az elmúlt évről és a strandfürdő igazgatóságának üzemi jelen­tését. A városi szervezési szabályrendelet nem került tárgyalás alá. Csehszlovák SietlCla Kárpáti EggesOlkÁIlamok A szudétanémet nemzeti párt uj konföderációs gondolata — Mi lenne egy foiradalmi német különparlament sorsa? — A reálpolitika felé

Next

/
Thumbnails
Contents