Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-25 / 217. (960.) szám

Pgnteft, szeptember 25. Eny község Iieroikiss küzdelme a magyarnyelvű oktatásért A kisebbségek joga elméletben és gyakor­latban — Államelleíiesség vádja az iskola­szék ellen — A feloszlatott iskolaszék vizs­gálatot követel maga ellen — Saját tudósítónktól — *. Léva, szeptember 24. Abba a töviskoszoruba, amit a kor­mányzati rendszer az itt élő' magyarság sé­relmeiből annak homloka köré font, most egy újabb szúrós tüskeszálat tűzött a nyit- rai zsupán. Ény község évek óta heroikus küzdel­met folytat iskolájának magyarnyelvű okta- : tásáért. Egy ízben Füssy Kálmán, a magyar kisgazdapárt képviselője meginterpellálta az iskolaügyi minisztert, az iránt, hogy a ma­gyar többségű községben miért nem teljesí­tik a nyelvükhöz ragaszkodó magyar szü­lök kívánságát? Az iskolaügyi miniszter az interpelláció hatása alatt elrendelte az ényi állami népis­kolában a magyarnyelvű oktatás bevezeté­sét is. Az aranyosmaróthi Skolsky Inspekto­rát 1698—1924- számú végzésében, hivat­kozva a 73460—1923. I- A. és 35121—1924. I. A. szám miniszteri átiratokra, értesítette az iskolaszéket, hogy a magyar növendékek magyarul, a szlovákok pedig szlovák nyel­ven taníttassanak az ényi iskolában. Mindennek ellenére azonban a tanító a magyar növendékeket is a szlovák előadásokra kényszeritette. Amikor az iskolaszék egyik ülésén a tanítót ezért felelőségre vonták, kijelentette, hogy a rendelet alapján cselekedett. A ren-^ deletet azonban nem volt hajlandó az isko­laszéknek bemutatni. Az iskolaszék természetesen protestált az ényi magyar lakosság kultúráját ért jog­sérelem ellen. A napokban azonban meglepő dolog tör­tént­; Az ényi iskolaszéket a nyitrai zsupán 32189—1925. számú rendeletével felosz­latta és az iskola ideiglenes kurátorául Schrotter János alsógyörödi körjegyzőt nevezte ki. Az iskolaszék feloszlatását elrendelő zsupáni irat nem kevésbbé érdekes megoko- lást tartalmaz: Az iskolaszék nem felel meg a törvény által előirt követelményeknek, sőt álamellenes tevékenységet fejt ki. Hallatlan államel'lenesség: a magyar uyelv jogaihoz és a miniszteri rendelethez .való törhetetlen ragaszkodás! Ezt a hevenyében odadobott vádat — Jól van. A szükséges iratokat sürgő­sen juttasd! hozzám. Rövidesen elintézem... Kikisérte az előszobáig- Kezetnyujtott. — Egyébként gratulálok. Fodornak egy kicsit még zúgott a feje. Ez az elhatározó lépés valahogy a torkára feküdt. Keserű lett a szájaize, ahogy az ut­cára ért. Átsietett a napsütéses oldalra. A május fénye úgy hullt az aszfalra, mint vala­mi puha szőnyeg- A nők már könnnyü ruhá­ban jártak. Ránevettek. Fodor ideges un­dorral fordította'félre a tekintetét. A felesé­gére gondolt. — De aztán felkacagott: — Ugyan. Miért? Hát érdemes? Egy asszonyért? Gombház, ha leszakad, 5es;z más. Kapok minden ujjamra akár tizen­kettőt . . • Fellélegzett: — Szabad vagyok. Tehetek, amit aka­rok. És igenis, még ma délután megkérem Adél kezét - . . A főposta előtt megállt. Bement. Táviratblankettát kért. A sarokba húzódott. Törte a fejét. — Tíz szónál ne legyen több. Röviden és világosan. Ez a fő. Válópör beadva- Dé­nes. Igen, igy jó lesz- Csak semmi kerülge­tés. Válópör beadva. Kitűnő. Még egy pillanatig gondolkozott. Aztán belemártotta a tollat a tintatartóba- Hir­telen még az járt a fejében, hogy másfél hó­nap óta ez az első irás, amit a feleségének küld és amit nem fog összetépni. Hogy fog majd ez a bomba robbanni Gyöngyösön. És valami diadalmas forrőság öntötte el- Elő­ször a cimet irta rá a blankettára. A toll egy másodpercig felemelkedett a papirosról. Aztán mint egy zsilipet átsza- kitó zuhatag, ömlött a tinta a vékony betűk vonalain át: — Jöjj vissza. Várlak. Válasz fizetve. * És másnap már csókolta az asszonyt forrón, szerelmesen* ■■ un.. , azonban az ényi iskolaszék nem hagyja ma­gán száradni, hanem felebljezést nyújtott be a zsupáni határozat ellen. A felebbezés indokolásában megállapít­ja az iskolaszék, hogy valótlan az az állítás mintha az iskolaszék nem töltötte volna be hivataását és hogy államellenes irányt köve­tett volna. Sőt inkább az iskolaszék azon fáradozott, hogy a tanítás a közbékét elő­mozdítsa. Majd azt mondja, hogy éppen az cselekszik államellenesen, aki a köz­óhaj ellenére kényszeríteni akarja a szü­lőket, hogy gyermekeiket ne az anya­nyelvükön oktassák, holott a köztársaság alkotmánya jogot ad a nemzetiségi kisebbségeknek saját nyelvükön való oktatásra. Az iskolaszék nem akarja el­hinni, hogy a demokratikus köztársaságban ilyen igazságtalanság történik­Az iskolaszék ezekután az államellenes- ség vádjával szemben a vizsgálat elrende­lését kéri, mert bizonyíték nélkül senkit sem lehet vádolni. A Vatikán felelt Prágának A viszályt a csehszlovák kormány idézte elő — A jóviszony előfeltételei Róma, szeptember 24. Stefani. A cseh­szlovák kormány nyilatkozatára az Osser- vatore Romano most közli a Vatikán hiva­talos válaszát, mely a következőképpen hangzik: Megfelel a valóságnak, hegy a nun- ciusnaik a Húsz-ünnepség alkalmával a csehszlovák kormány magatartásával kl- kényszeritett elutazása megzavarta a jó viszonyt a Vatikán s a csehszlovák kor­mány között. Ezt a zavart a Húsz-ünnep hivatalos bevezetése, illetőleg annak katho- likus ellenes jelleg© idézte elő, amelyhez a legfőbb állami tekintélyek is hozzájárultak. Marmaggi mincius távozásának minden kö­vetkezménye tehát nyilvánvalóan a cseh­szlovák kormányra hárul. A kormánynak a katolicizmussal s a katolikus lakosság vallá­sos érzületével szemben való állítólagos íiSzteletéröl a Szentszék megállapítja, hogy a csehszlovák kormány a Husz-ünnepség hi­vatalos kihirdetésével éppen az ellenkező­jéről tett bizonyságot s hivatkozik a cseh­szlovák katolikus lakosság tiltakozó tanú­ságára. A Vatikán osztja a csehszlovák kor­mány kívánságár, hogy a konfliktusnak ha­marosan véget vessenek, de hogy a jövő Húsz-ünnepségeknél ilyen incidensek többé elő ne fordulhassanak, a csehszlovák kor­mánynak biztosítékot kell nyújtania, hogy a jülíus 6-ának megünneplése tisztái nemzeti ügy és nem egyházellenes vonatkozású­Becska nem emeli as adókat Obstrukció a költségvetési bizottságban — A kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi szerződésekről. Prága, szeptember 24. A költségvetési bizottság tegnap éjjeli ülést tartott. A német ellenzéki pártok szó­nokai folytatták obstrukciós beszédeiket, amire a koalíciós párti képviselők tüntetőleg elhagyták a termet. Ma délelőtt kilenc órakor tovább foly­tatta a bizottság az éjjel megszakított ülést és letárgyalta a költségvetés második cso- porját, amely a belügy, pénzügy, kereskede- lemiügy, igazságügy és unifikációs miniszté­rium költségvetéseit foglalja magában. A felszólalások során Hackenberg német szociáldemokrata az igazságszolgáltatást kri­tizálja. Különösen kikel a mindig gyakrab­ban előforduló elkobzások ellen. Remes cseh szociáldemokrata a bevonult tartalékosok feleségeinek járó illetékek kifizetésének egy­szerűsítését sürgeti- Chalupa cseh szociál­demokrata attól fél, hogy az adórendszer a jövő évben még rosszabb lesz, mint ezidán volt, mert a pótadók túlságosan magasak. Követeli a szénadók leszállítását. Ezután Novák kereskedelmi miniszter szólalt fel. Általános kereskedelmi kérdések­ről beszél. Kijelenti, hogy a külországokkal kötendő kereskedelmi szerződések ügye nem tartozik a kereskedelmi minisztérium hatás- körjébe, hanem a külügyiébe. Az Oroszországgá! való kereskedelmi egyezmény szerinte többet jelent egy politikai megegyezésnél, amit a njai Oroszország vezetőivel lehetne kötni. A kartelltörvény rövidesen elkészül. A faexportot az utóbbi években a fabeteg­ségek csökkentették. A vasipar exportja azonban ez év első nyolc hónapjában máris másfél milliárddal nagyobb az elmúlt évinél. Becka pénzügyminiszter sajnálatát fejezi ki, hogy ellenzéki pártok kételkednek a költségvetés tárgyilagos összeállításában- Kijelenti, hogy a költségvetést a legponto­sabban, csakis az objektív tények alapján állították össze. Az adóelőirányzatnak a múlt évinél nagyobb felvétele az adóbevéte­lek évenkénti fokozatos növekedése alapján történt, tehát az adókat nem fogják emelni. Az államadósságok közül csak a rövidle- járatuak nincsenek a költségvetésben fel­véve. A háború előtti állampapírok beváltá­sára vonatkozólag kijelenti, hogy eddig 3456 millió korona névértékű osztrák-magyar értékpapírt váltottak be. A likvidálásra marad még körülbelül 800 millió névértékű papiros. Az állami bankhivatal nyereségét is be kel­lett venni a költségvetésbe, mert a .nemzeti jegybank még nem állíttatott fel. Az ülés tart. a pozsonyi pártfeontás és. a szlovák kemsztényszociaiisfák Petrikovics Aladár dr. nyílt levele — SzüllŐ Géza dr. pártslnöksége teljes garanciát nyújt Petrikovics Aladár dr. ügyvéd, a ke­resztényszocialista párt na.gytapolcsányi szlovák osztályának elnöke nyilt levelet in­tézett Petnásek Ágoston és Kniha János lel­készekhez a szlovák osztálynak a keresz- tényszociaíilsta párt válságához való állás- foglalása ügyében. Kifejti, hogy a párt éle­tében felmerült viszályt mielőbb meg kell szüntetni, mert nem lehet tűrni, hogy a párt hivatása és működése egynéhány ember hírlapi csatájában merüljön ki. A szlovák osztály egy bizalmas ülésén a közfelfogás ebben az irányban fejeződött ki. Mindnyájan abban egyeztünk meg, hogy a pártegységet még személyi áldozatok árán is fenn kell tartani. A helyzet május 16-i'ka után megválto­zott. Addig Felei Jenő dr. volt a párt elnö­ke, akinek tehát természetszerűen a szlovák osztályt is irányítania kellett. Május 16-án azonban Leilei az elnökségről lemondott, mivel pedig ő a magyar osztály tagja, közte s a szlovák osztály között a hivatalos kap­csolat megszűnt, azt tehát nem is irányit- hatja. A szlovák osztály tehát a Leilei s a ma­gyar képviselők további haraiban a ,,spíen- did isolation" álláspontjára helyezkedett s lábhoz tett fegyverrel várta a dolgok likvi­dálását. A szlovák osztály legitim álláspon­ton állott, nem tett észrevételt az öttagú el­nökség ellen és -1- • ­....... Sz üílő Géza dr,-nak megválasztását is haíigafóan tudomásul vette, mivel a többségi elvet tartotta szem előtt. Ezek után meglepetéssel olvasta a Népaka­ratban, hogy Petrásek és Kniha a szlovák osztály nevében csatlakozásukat jelentik be a pozsonyi gyűléshez. Ilyen határozatot azonban a szlovák osztály nem hozott s igy ennek a nyilatkozatnak megtételére nem voltak jogosultak. A szlovák osztály elnökségének az lett volna a kötelessége, hogy alkalmat adjon Szüílő Gézának a szlovák osztály előtt való nyilatkozásra. A pozsonyi gyűlés tehát egy a szabad gyülekezési jogra alapuló magánértekezlet, a párt ügyeiben kizárólagosan a kassai kon­gresszus dönthet. Felvetődött az uj elnökkel szemben a bizalom kérdése. Megállapítja, hogy Szüílő dr. a szlovák osztállyal szemben semmi olyasmit nem tett, ami miatt irányában bizal­matlansággal lehetnének. Elsősorban megkell tehát várni, mijyen irányban fog működni és milyen álláspontot foglal el a szlovák osz­tállyá szemben. Az ő szeméye, a közéletben eltöltött sze­repe, munkássága, képzettsége minden irányban teljes garanciát nyújtanak. Az utolsó órában arra kéri tehát a párt­tagokat, hogy ne helyezkedjenek szembe a joggal s közvéleménnyel. A pártérdekért győzzék le önmagukat. Kassáit hihetetlen lakásmizéria dühösig A lakásközvetités uj „törvényes" formái — Száz­ezres összegek egy üzlethelyiségért — Magyar­nak és szlováknak nein jut állami lakás — A P. M. H. eredeti tudósítása — Kassa, szeptember 24. A lakásviszonyok általában rosszak, de azt hiszem, Kassán nemsokára országos rekordot fo­gunk elérni a lakásmizériákkal karöltve járó bot­ránykrónikák terén. A kassai lakásviszonyokat hivatalos helyen mindig rózsaszínű szemüvegen keresztül Ítélik meg s szám tálán szór hangzottak el gyönyörű nyilatkozatok, hogy a konszolidáció ezen a téren is rohamléptekkel halad előre s nemsokára eljön az a boldog idő, hogy minden kassai kispolgár elragadtatással kiálthat föl: Nin­csen szebb dolog az én kétszobás, fürdőszobás lakásomnál! Nem is beszélve a jobban szituált kassai emberekről, akik a békeévek elsőemeleti hatszobás lakosztályaiknak luxusát is megenged­hetik maguknak. Hogy az optimista kedélyeket kissé lehűtsük, álljanak itt a következő jellemző adatok: Kassán ma épp úgy lehetetlenség lakásho* jutni, mint a nagy bevándorlás legforgalma­sabb napjaiban. Másként áll természetesen a dolog, ha az ember lakást akar vásárolni. Eladó lakás mindig akad, de csak a pénz kiválasztott s szerencsés ariszto­kratáinak van rá módjuk. Ha a boldog fiatal há­zaspár három szobát akar a belvárosban, akkor ne sajnáljon 20—25 koronát magához venni s föl­keresni a kassai lakás ügynökök valamelyikét, aki azonnal föl pakk ólja őket a derék és megbízható törzs'konfliisára s a fiatal pár előtt föl fognak tá­rulni a kassai eladó lakások ezeregyéjszakaszerü csodái. Előre kell azonban bocsátani, hogy csak’s tökéletesen megbízható és lakásügyekben a sir! hallgatást képviselő .kuncsaftokkal fog szóba állni a tisztes arcú, de ,-szörnyű" lakáseladásokat átélt lakásügynek. Nincsen jobb emberismerő ennél a derék közforgalmi férfiúnál; ő az, aki az első pil­lantásra megállapítja, hogy érdemes-e veled egy­általán szóba állni s nem-e vagy olyan természetű tisztes államalkotó polgártárs, aki feltétlenül bele­megy egy markirozott üzletbe, hogy másnap a rendőrségen a nyakadba sózzanak három hónapot. Ügynökünk feltétlen biztosra megy s megérzi raj­tad a gyanús szagot. Ez a főtitka szerény sikerei­nek s a boldog fiatal pár 20 ezer koronával sza- gényebbeen, de egy 3 szobás lakással gazdagab­ban élvezi a belvárosi lakás előnyeit. Eme szerencsés esettel szemben van a másik eset, az, amikor nincs pénzed és mégis lakást sze­retnének a kedves fiatalok. Hát erről jobb nem beszélni. Akinek pénze nincs, annak még a 1-eg- piszkosabb kis külvárosi vityillóban sem adnak helyet. Lelépés nélkül Kassán még egy fürdőkádat sem lehet kapni. Ezért van az, hogy vannak lakások, ahol két fia­tal pár, az öregek és még egy sógor is lakik egy fél tucat gyerekkel. Az ágyrajárás most éli fénykorát Kassán s vannak helyek, ahol turnusokban alszanak a szegény munkások. AkiR nappal alszanak, azok tudja a jó Isten, hogy hol töltik az éjszakát, azokkal a szerencsésebb ágytársaikkal szemben. akik legalább éjjel alkatnak. Akadnak azonban „nemesszivü" háziurak is. különösen a bevándorolt nagybankok körében,, akik potom 100.000 koronáért már egész csinos üzlet- helyiséget ajánlanak a Fő-utcán. A 100.000 koronát nagyfokú illetlenség volna lc- iópési díjnak venni. Ennek a hivatalos neve: mondjuk kétévi lakbér, de utóvégre még ez is olyan csekélység — mondják —, hogy nem érde­mes rajta fönnakadni. Hasonló paradicsomi álla­potok vannak az uj magánlakások lakbérfizetésé­nek terén. — Ön megkapja a lakást .igen olcsón — szól a ház derék tulajdonosa, aki rendszerint egy mo- íett hadigazdag —, de előre kifizeti 30 évre a lakbért! Két-háromszobás lakásnál ez „legfeljebb" 1000—1200 korona negyedévenkint. Ilyen csekély­ség igazán meg se kottyan és merje valaki állítani, hogy itt nem tisztességes üzletről van szó. Az uj állami házakban lakást kapni, ez meg­haladja Wells legmerészebb fantáziáját. Itt még az sem segít, ha pénzed van, itt olyan előjogokkal kell rendelkezned, mint Károly Róbert idejében a kassai árumegállító polgároknak. Az nem elég, hogy van két nagybácsid a zsupanátuson és egy keresztapád a táblán, vagy az áílamvasuti igazga­tóságon. Mindössze annyi joga van a reménytelen folyamodónak, hogy a kérvényre saját maga nyalhatja föl a — koleikeket ... A kérvény ez­után megindul és elkerül a legsötétebb Hádeszbe, ahol jaj annak, akinek csak a leheletéről is meg­érzik a nem-államalkotó szagot. Magyar pályá­zókra kár szót vesztegetni: a szlovákok közül minden századik talán remélhet, de ennél jobb ki­látásokról szó sem lehet. Az elkeseredett pályázó megpróbálja a vasutaspalotánál, a pénzügyi palo­tánál. a katonatisztek épülettömbjénél és min­denütt, ahol csak egy egérlyuk nagyságú lakás is remélhető. Egész minimális kivételektől eltekint­ve — a nóta vége mindig ugyanaz: lakást nem adhatunk! De hogy is volna lakás, mikor újabb és újabb bevándorló-kolóniák részére foglalják le az újonnan épült s készülő állami házakat. Kassára 1925 január elseje óta 216 uj családot hoztak és még legalább 100 családot hoznak ebben az évben. Figyelő. 3

Next

/
Thumbnails
Contents