Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-24 / 216. (959.) szám
s ff 11 Csütörtök, Szeptember 24. ? ——--------a cseh néppárt oz ágrárliisolí ellen Prága, szeptember 23. A Prazsky Vecernik hevesen támadja Hodzsa kétkuíacsos politikáját, amiért most tüntetőleg jelenik meg a szlovák községekben az egyházi ülések alkalmával és mint konzervatív politikus igyekszik a katolikus lakosság közelébe férkőzni. Kommunista tfsszédfkOzés az olasz Palmácíákan Róma, szeptember 23. Az Epocha jelenti Salernóból, hogy a rendőrség nagy kommunista összeesküvést fedezett fel és 62 kommunistát letartóztatott. A házkutatások alkalmával egy kommunista lázadásnak kidolgozott tervét találták meg. Montecarlói zsetonokból nyitrai por Egy rulettkölcsön epilógusa — A bíróság nem ítélte meg a követelést — A montecarlói kaszinó, mint fellebbviteli fórum — A P. M. H. tudósítójától — Nyitra, szeptember 23. Egy montecarlói pénzkölcsönzés pikáns fejleményei sok szóbeszédre adnak okot az itteni társaságokban. Ez év februárjában több nyitrai úriember ellátogatott Montecar- lóba, hogy a nemzetközi galamblövőverse- nyen részt vegyenek. Természetes, hogy ellátogattak a híres játéktermekbe is. Itt X. ur játék közben barátjától, N. úrtól mintegy 1800 cseh koronának megfelelő kölcsönt kért. Hogy a kölcsönkérés és kölcsönadás pontosan milyen körülmények között történt, ma már nem lehet megállapítani, tény azonban, hogy az X. ur később vonakodott a kölcsönvett összeget visszafizetni arra való hivatkozással, hogy azt N. úrtól a játékteremben zseton formájában kapta s igy turpis causa forog fönn. Az érdekes ügy a nyitrai bíróság elé került. X. ur megesküdött arra, hogy az összeget a játékteremben zsetonokban és játék céljára kapta. Erre a felperes visszavonta panaszát. A pikáns ügy azonban csak félig nyert jefejezést, mert N. ur megszerezte az eskü alatt tett vallomás hivatalos másolatát s elhatározta, hogy ezt megküldi mindazon montecarlói kluboknak, melyeknek X. ur tagja, hogy a klubok ítélkezzenek X. ur eljárása fölött. X. ur erre, bár a port megnyerte, hajlandónak mutatkozott volna a kölcsön visz- szatéritésére, ezt azonban N. ur már nem akarta elfogadni. Az ügy ezek szerint még Monteoarlóban is tárgyalás alá kerül a klubválasztmányok ülésein. Takács HenyStérS prépost felszentelte a gödöllői gimnáziumot A premontrei rend Szent Norbert-gimnáziumának nagy ünnepe a régi fácános közepén Gödöllő, szeptember 23. (A P. M. H. tudósítójától.) A gödöllői fácános erdő dombtetőjén díszes és hatalmas épületek emelkednek: a premontrei rend Szent Norbertról nevezett reálgimnáziuma és interná'tusa. A magas homlokzatú, három- emeletes gimnázium előtti szabad téren apró földkupacok jelzik, hogy hová szánták az utódállamokban megnyomorított szerzetes- rend fölépítendő rendházát és templomát. Ünnepet ül a premontrei rend, hirdeti az épület ormán a pápai lobogó. Takács Menyhért jászóvári prépost fölszentelni jött a gimnázium épületét, amely az állam hét és félmilliárdos hozzájárulásával húsz milliárd költséggel épült föl a gödöllői nyulak és őzek birodalma helyén. Kertész K. Róbert helyettes államtitkár tervei szerint, Sváb Gyula építészmérnök közreműködésével, akik Európa egyik legszebb, legmodernebb középiskoláját építették föl a gödöllői fácános platójára. Stróbl Zsigmond, Szentgyörgyi István és Sidló Ferenc „Patrona Hungáriáé", Szent Imre és Szent Norbert szobrai díszítik az első emeletet. Nagy Sándor a „Hadak útját" festette a mennyezetre. A pompás díszteremben a premontrei rendház megalakítását ábrázolja egy hatalmas freskó, Nagy Sándor müve. A kép hátterében emelkedik az ősi jászóvári rendház, amelynek kapujából egy csapat fehér reverendába öltözött szerzetes tódul a me- l zőre: Szent Norbert tanitóraja, amint elhagyja a régi rendházat, hogy a Magyar- országon épülő uj rendházba költözzék. Az előtérben, kertben lévő karosszékben, teljes egyházi díszben ül Takács Menyhért prépost, mögötte ugyancsak egyházi ornátusban Stuhlmann igazgató és Kovács Lajos rektor. Gyönyörű a kétszáz diákra tervezett in- ternátus is. A tegnapi fölszentelési ünnepen Kovács Lajos dr. után az apostoli megjelenésű Takács Menyhért tartott nagy beszédet. — „Virtute vinces" — mondotta —, az erénnyel győzni fogsz, ez a premontrei rend jelmondata, ez olvasható a gimnázium homlokzatán is. Tanulni, dolgozni kell, fiuk. Ezen a dombtetőn, fiuk, jó! jegyezzétek lég, olyan emberek laknak, akik tudnak akarni, tudnak gyarapítani és tudnak előretörni. A nagy és illusztris közönség mély figyelemmel hallgatta a szép beszédet, amely bezárta az ünnepséget. Holnap már megkezdik a tanítást és oktatást azok a szerzetes- tanárok, akik a premontreiek különböző rendházaiból érkeztek Gödöllőre. A gimnáziumtól száz lépésre, egy kis tisztáson faragott padok állnak, középen egyszerű katedrával. Az a premontreiek erdei iskolája, ahol a fölszentelés után megpihentem. A mélységes csend áhítatában éreztem a szerzetestanárok fehér szellemét, akiknek egy jelmondata van: Az erénnyel győzni fogsz. (a. g.) Elnéptelenedtek Szlovenszkó öt Rutzintzkó iskolái Miniszteri beismerés a képesitésnélküli tanerőkről — Markovics miniszter expozéja Szlo- venszkó és Ruszinszkó iskolai viszonyairól — Újabb magyar kuítursérelem Prága, szeptember 23. Markovics iskolaügyi miniszter a parlament keddi ülésén a német szociáldemokratáknak a kisebbségi iskolaügyet szisztematikusan elnyomó kormányrendszer miatt beadott interpellációjára részletes expozét tartott, melyben az iskolaügyi statisztika adataival igyekezett a kormány nemzetiségi iskolapolitikáját igazolni. Az expozé feletti vita a parlament mai ülésén kezdődik meg és a kisebbségi pártok képviselőinek alkalmuk lesz arra, hogy ténybeli adataikkal halomra döntsék a statisztika egyoldalúan beállított hamis igazságait. Ez alkalommal Markovics miniszter expozéjának Szlovenszkó és Ruszinszkó iskolaügyét érintő részleteiből a következőket közöljük: A tanügyi hatóságok azt remélték, hogy ebben a tanévben a beiratkozottak száma emelkedni fog, mert az 1919-ben született gyermekek ennek a tanévnek elején kerültek iskolaköteles korba. Sajnos, tapasztalat mást mutat. Van sok olyan iskola, melynek első osztályába egyetlen tanulót sem vettek fel. Ennek ellenére a néptelen osztályt nem zárták be és ahol egyes osztályokat mégis bezártak, ez az intézkedés csak ideiglenes jellegű. Az 1918-as állapot, amikor az iskolák túlzsúfoltak voltak, már nem térhet vissza, mert a kis iskolatörvény szerint minden osztályba legfeljebb hatvan-hetven növendéket vehetnek fel. (?) Szlovenszkón és Ruszinszkóban arra törekszik a tanügyi kormányzat, hogy a kokat. Az aranyrul tudni sem akart. Mindenütt csak a bögrét nézték. Néhány pápaszemes ur meglóbálta, kopogtatta, beleszagolt, vizsgálta, zörgette. És a fejüket csóválták- összesúgtak. — Igen értékes, — mondták egymás közt. — Nagyon eredeti, kiváló alkotás abból a századból. Meg idegen nyelven is beszéltek. Széles Danyi Márton gyanút fogott. Vasárnap két ur egyenesen felkereste őt, mikor a törvény nem zaklatta már és itt is, ott is haigyogatott a zörgő petákokból, mondom, felkereste és a péze'ket allig bámulták meg, mind csak a bögrét nézte. — Csodálatos egy bögre . . • — így az egyik ur. — Csudálatos bizony, — tóditotta a gazdája és ugyan őrizte a bögrét. Nem tudta pontosan, de érezte, hogy a bögre lett a fontos a nagy tanálásban, a petákokért gilisztát se adnakA két ur hümmögött. Végre az egyik kiböki, — Jó ember, mennyiér engedné át nekünk ezt a bögrét? Ahá! Megvagyunk már! A pénzes bögre kell a tudományos uraknak. — Mér? — Csak illyen röviden kérdezte. — Maga semmi hasznát nem veszi. Nekünk értékes és megbecsülnék. Ekkor Széles Danyi Márton olyast kérdezett, amire a két ur nem tudott felelni. Vagy nem akart: — Talán a varázsszót tudják? A köpcösebbik ur fűkhez tette a kézit— Milyen varázsszót? — Amitől megindul a hegre pénzforrása! Hát akkor az az ur csak hasára tette a kézit, oszt leült a konyhaszékre, úgy nevetett. Mikor a könnyeit jól letörölte már, felállott és kezet nyújtott a gazdának. — Jó ember! Úgy látom, magával se tudok vásárt csapni- Pedig nem ér magának a fazék semmit. Ideadná? — Nem! Nem! Elmentek. Másnap mások jöttek. Hiri ment a kis fazéknak- Széles Danyi Márton jól szemügyre vette egyszer. Hát igazán semmi különös nincs rajta. Zománcos begre, kiugrás- sál-beugrással, színe lekopott, csak egy ló látszik rajta. Nem szép bögre. De varázsbögre lehet, éppen azért. Rázza a bögrét. — Ábécé, vaskalap! — mondja. Jó volna eltalálni a szót. Sanzsépasé - . • Hiridi- heredehuj! Keften rázzák az asszonnyal. — Asszony, mondd te! A te nyelved jobban fog. Az asszony ráteszi a kézit. — Retepete máié bumm! Surr-burr-vil- lámlás. Boszorkány tánc, Gellérthegy! Pénzem, pénzem, aranyacskám! Gurully, gu- rully tallérkám - . • Egy bennrekedt peták csörren ki. De egyéb semmi. — Mit kéne csinálni? Megfogják ketten. Két kisujj óikat a lyukba illesztik, azzal háromszor föl-le, fölle. Hát ebben a pillanatban csak kicsúszik az ember ujja a begréböl, oszt azzal a bögre zulié a földre, csörren utolsót oszt szét ezer- egy darabra. — No, te! — az asszonynak még a lé- lekzete is eláll— No, én szamár! Ott állnak, a cserepek fölött. Nem lesz ebből varázsbögre, hiába raknák össze a cserepet- Sir az asszony keservesem Oda a hód főd meg a tehen. Szégyelli magát az ura erősen. Másnap megint jöttek az urak. Megveszik a begrét bármi áron. Széles Danyi Márton kárörvendve törli nadrágjába az ujját— Nincs! Eltört. Hol e a cserép! A két ur elsápaö. Forgatják a cserepeket— Ilyen ritkaság! Ilyen szamár paraszt! — Enyim vöt. A kabátos ur menet visszafordul: — Megfiadzotta vóna magának, amit leveszejtett benne. Nem terem illyen minden évbe! Azzal el. Széles Danyi Mártonná meghúzta az ura ingit. — Hallotta? — Hallottam. — Nohát! És vág egyet a szemivei. Széles Danyi Márton tudja, mit csinál. Szépen papirosba takarja a cserepeket s azzal ki a fődre. Jól körülnéz, nem látja-e valaki. Széles határon nincs egy lélek. Akkor fogja a cserepeket s egyenk’nt dugja be a szántás rögei közé. Ülteti a csudabögrét. Vajion kikel-e a gyövő évben? Tsten tudná azt, meg a tudományos urak- De várni lehet! 3 régi rendszer következményeit eltüntesse, vagyis, hogy valamennyi iskolakötelesnek lehetőséget nyújtson az iskola látogatására. 1907-ben már 3,202.750 (?) iskolaköteles gyermek volt Szlovenszkó és Ruszinszkó területén, de még 1915-ben is csak 1,723.73 (?) gyermek látogatta az iskolát. Szlovenszkón és Ruszinszkón az iskolák leépítéséről szó sem lehet, sőt 154 iskolát állítottak fel olyan községekben, melyekben a gyerekek eddig iskolát nem látogathattak. Emelkedett az iskola- kötelesek száma azzal is, hogy a törvény a hat évi iskolakötelezettség helyett a nyolcéveset vezette be. Vannak olyan községek, melyekbe a lakásmizériák miatt egyetlen tanitó sem akar állást vállalni, vannak olyan iskolák is, melyekben képesítés nélküli tanerők tanítanak. Szlovenszkón átlag 100 gyermek látogat csehszlovák tannyelvű iskolát, magyar iskolákba pedig 93 növendék jár, szlovák osztályokba átlag 48, mig magyar osztályokban 43 növendék van. A németeknek az eddigi 23 iskola helyett most már 100 népiskolájuk van. Ez az expozé, amely elhallgatja például azt a szomorú körülményt, hogy Sárosnak háború pusztította falvaiban még ma sincs iskolaépület, hogy Sáros Zemplén és Ruszinszkó északi részeiben mérföldekre lehet eljárni, mig irásttudó ember találunk, elhallgatásai mellett is szomorú fényt vet az iskolai viszonyokra. Iskolák, melyek elnéptelenednek, iskolák, melyekben nem képzett tanerőket alkalmaz a tanügyi kormányzat, míg a régi megbízható tanerőket elbocsátották, ezek a szlovenszkói iskolapolitikának a miniszter által is elismert eredményei. A parlamenti vita bizonyára majd módot ad a magyar párt képviselőinek arra, hogy a magyarság szörnyű iskolaügyi sérelmeit feltárják. Itt csak egy kérdésre akarjuk ráirányítani parlamenti képviselőink figyelmét, arra, a legújabb sérelemre, amely a magyar tanerőkkel szemben legújabban megtörtént. A főiskolai képesítésű magyar polgári- iskolai tanárokat a közoktatásügyi kor- . mány egyszerűen elemi iskolai tanítókká degradálja. A lefokozott tanárok most nyílt levélben fordulnak parlamenti képviselőinkhez, hogy ennek a legújabb kulturbotránynak a parlament fórumán való feltárására kérjék meg őket. Ezernyi sebből vérzik a magyarság iskola- ügye s ezeknek orvoslását kell követelnünk a kormánytól. Hét fejszecsapással megölte úrnőjét A gyilkos cseléd nyomára a kutyák vezették a rendőrséget — A P. M. H. szerkesztőségétől — Budapest, szeptember 23. Borzalmas gyilkosság történt ma a Szeged melletti Szatymazon. Borbély Anna 20 éves cselédleány hét fejszecsapással agyonverte gazdájának, Adler Adolf nyug. gimnáziumi igazgatónak feleségét. Borbély Anna évekig szolgált a családnál, azonban csak szánalomból tartották a hazulról kitagadott leányt, aki erkölcstelen életet élt és gonosz lelkű volt. Többször civakodott asszonyával is- Amikor viszonyai következtében egy gyermeknek adott életet, elkeseredett és több ízben öngyilkosságot követett el, legutóbb fölakasztotta magát, de észrevették és levágták. Ekkortól kezdve megváltozott, mogorva lett, haza akart menni szüleihez, asszonya is közbenjárt érdekében, otthon azonban elűzték. Erre visszajött, hogy újból fogadják föl. Amikor az asszony ezt visszautasította, a lakásban egyedül tartózkodó Adlerné- ra támadt egy fejszével és hét csapással agyonverte. A két házőrző eb az asz- szony védelmére kelt, de szájkosár volt rajtuk s csak a gyilkos lány ruháját tépázták meg. A kutyák vezették nyomra a rendőrséget is, amely egy órán belül elfogta a gyilkos cselédet. A szerencsétlen család iránt óriási részvét nyilatkozik meg. Az angolok gvarmaloka! akarnak visszaadni Mémetországisak Berlin, szeptember 23. A Vorwárts s a Berliner Lokalamzeiger a Peuple című briisz- szelii szocialista lap azon szenzációs híradását közük, hogy Anglia a most mandátuma alá tartozó Togo és Kamerun egykor: nőmet gyarmatokat Németországnak visszaadja.
