Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-01 / 196. (939.) szám
a Kedd, szeptember L Nem sojüáSkozank és nem fácriii bocsánatot Válasz Lelíei Jenő nyilatkozatára Prága, augusztus 31. A Népakarat augusztus 30-iki számúiban Leltei Jenő dr. „Árulás vagy vesztegetés,44 című cikkében az eüenünk indított sajtóper ök- röl írva azt állítja, liogy az egyik perben augusztus hó elején megtartott békéltető tárgyaláson Gál István felelős szerkesztőnk bo- csánatkérő és sajnálkozó nyilatkozatot ajánlott föl elégtétel gyanánt. A cikk eme részére vonatkozóan szabadságon tevő fetelős szerkesztőnk a következő nyilatkozatot küldte be hozzánk: — Leltei Jenő nemzetgyűlési képviselő ur a P. M. íi. május 15-iki számában „Nagy i ■harcok küszöbén44 című és Molnár Béla volt | országgyűlési képviselő ur tollából eredő Vezércikkéért a sajtótörvénynek a fetelős szerkesztő egyetemleges felelősségére vonatkozó intézkedése alapján pörbe fogott engem Is. E pörben ez év augusztus 8-án volt a prágai törvényszéken békéltető tárgyalás, melyen ügyvédiemmel együtt megjelentem. Ezen a tárgyaláson én sem bocsánatot kérő, sem sajnálkozást kifejező nyilatkozatot nem tettem s meg sem kíséreltem azt, hogy elég- tételnynjtássa! kibújjak a bizonyítás alól. Leltei Jenő dr. urnák ezzel ellentétes állítása nem fedi a valóságot. Meggyőződésem az, hogy Leltei Jenő dr.mak „árulási44 ügyében a teljes igazságra fényt deríteni s ezt a hírlapi polémiák által összekuszált ügyet a bírásáig előtt a maga valóságában kibogozni a magyarság politikájának eminens érdeke s én ezt az érdeket szolgálom és szolgálni akaateciót- Az iskolák bezárásával kapcsolatban kijelentette, hogy ez egyáltalán nem vonatkozik a 'kisebbségekre, így tehát a németekre sem. A miniszterelnöknek az a véleménye Fez, augusztus 31. Fezből jelentik: A spanyol és francia hadsereg összeköttetését sikerült végre megteremteni. Egy francia tiszt Primo de Rivéra főhadiszállására ment és viszont Primo egy összekötő tisztet küldött a francia főparancsnokságra. A Petit Párisién tudósitója azt írja Fezből, hogy Marokkóban a közeli napokban a katonai operációk uj fázishoz érkeztek s Petain tábornok átcsoportosítja csapatait. Páris, augusztus 31. A Petit Párisién levelezője jelenti Fezből: A marokkói hadunk veletek a legközelebbi napokban uj irányt vesznek. Petain tábornak a marokkói csapatok átcsoportosítását és újjászervezését készi* ti elő- Abd el Krím táborában nagy zavar uralkodik. A kábítok feszülten várják, hogy mely ponton fog Petain támadni. Abd el Krím a harci erőit főleg a szárnyakon összpontosítja s valószínűleg személyesen fogja vezetni az Asdir^szakasz védelmét- A nyugati hadműveletek vezetésével fivérét bizta meg. A francia osztagok a keleti szakaszon mteden ne* hézS'ég nélkül megtisztították az ellenségtől hogy a mai iskolarendszert változatlanul meg kell hagyni. Abban az esetben tehát, ha megfelelő számú növendék van, úgy a most be* zárt iskolákat újból meg kell nyítiJ Krakrar környékét és erős benszülött csapatot szerveztek Damar mellett, amelyet a brandörzsek vidékén vivott győzelmes támadás után elfoglaltak. Valamennyi bran-törzs megadta magát. A hadszíntér középvonalán nyugalom van. Nyugaton az ellenség élénk tevékenységet fejt ki Szecsuán tájékán, ahol a fran* cla-spanyol együttes támadástól félve, állásait rendkívül megerősítette. Uerga mellett több mint ezer cubcsalád kegyelmet kért. Uezzen frontján nehány falu béketárgyalásokba bocsátkozott. A nyugati vonalon megerősödött a spanyol repülők működése. A dzsebalák valamennyi vezére ösz- szejött Szecsuánba Abd el Krimihez. A párisi lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak Lyau* tey marsall és Painlavé miniszterelnök párisi tárgyalásának. Az Ouevre követeli, hogy Lyaufey távolléte alatt Petain marsallt bízzák meg a marokkói erők főparancsnokságával. Az Eoho de Paris hangsúlyozza, hogy egyrészt Lyautey, másrészt Petain és Nau* lin között teljes az egyetértésMgroSífóóStön étijéül a spanyol és francia fiaűerő Sflovenszhó dili cl ii választáséi sorsát A cseh néppárt rossz kilátásai Szlovenszkón — A Kordács-szárny a Hlinka-párt erejéről rom. Ami Leilei cikkének azt a részét illeti, hogy a „losonci urak44 a Leitei-félie árulás bizonyítékait kérésemre nem adták kezembe, erre nézve kijelentem, hogy Lelteit informátora e tekintetben alaposan félrevezette, mert a bizonyítékokat a Központi Iroda igazgatója kérésemre azonnal rendelkezésemre bocsátotta. Rimaszombat, 1925 augusztus hó 30-án. Gál István, a P. M. H. felelős szerkesztője. 1 nemei pártolt Stefii© miniszterelnöknél Prága, augusztus 31A német pártok küldöttsége ma délben kereste föl Svehla miniszterelnököt. Svehla kijelentette a küldöttségnek, hogy Marienbad kényszeikezelése csak ideiglenes s ennek a kérdésnek végleges rendezésénél Marienbad városának érdekeit is figyelembe fgják venni. Az árvízkárosultak segélyezéséről azt mondotta a miniszterelnök, hogy a kormány egy törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé, amely lehetővé teszi az azonnali segély* Prága, augusztus 31. A cseh néppárt, amint azt többször megírtuk, komolyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy Szlovenszkón az eljövendő választásokon önálló listával lépjen föl. Hírünket megerősíti az a tény, hogy a cseh néppárt sajtóorgánumai az utóbbi időben állandóan foglalkoznak Szlovenszkóval és különösen a szlovák néppárt helyzetével. A Lidové Listy egyik cikkében rámutat arra, hogy Koza Ma- tejov egyáltalában nem veszélyezteti a szlovák néppártot. Kozának egyedüli terve az, hogy a pártban a reálisabb irány kerekedjen fölül. A szlovák néppárt vezetősége azonban Koza tanácsát, úgy látszik, egyáltalában nem akarja elfogadni. Igaz ugyan, hogy a „Slo- vák“ élére P. Machacek helyett Sivák képviselőt, a privigyei iskolaigazgatót állította- A Lidové Listy szerint ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy ezentúl a Slovák mérsékeltebb hangon fog Írni. Machacek ugyanis, mint a párt főtitkára, ezentúl központilag fogja vezetni a párt összes sajtó- orgánumait. A cseh néppárt Kordács-szárnyának hivatalos lapja, a Cech azt írja, hogy a politikai helyzet egyedüli aktuális kérdése az, hogy mikor lesznek meg a választások. Erre azonban még a politikai pétka sem adhat határozott választ. A titkos ülésezés és a választások Időpontja körüli harc csak politikai manőver,amelynek célja a közvéleményt az utolsó pillanatig bizonytalanságban hagyni és váratlanul meglepni a választások kiírásával. Annyi bizonyos, hogy a választásokkal sokáig várni nem lehet. A választásoknál a legfontosabb szerepet Szlovenszkó fogja játszani. A szlovák néppárt sziklaszilárdan és egyéégesen várja a választásokat. Hogyha csak annyi szavazatot ér el, amennyit az utolsó megyei választásoknál kapott, úgy vége lesz Tausikék, Dérerék és Srobárék uralmának. Hlinkáék azonban még sokkal nagyobb győzelmet arathatnak. Éppen ezért megkezdték a prágaiak is a választási előmunkálatokat Szlovenszkón. A miniszterek Szlovenszkóra utaznak, a pénzzel sem takarékoskodnak és amint látszik, megkezdődik a legerősebb ellenagitáció. Végül megemlíti a lap, hogy a cseh néppártnak önálló jelölése Szlovenszkón nem a legszerencsésebb gondolat, mert ezzel a két katolikus párt közötti nézeteltérések még nagyobbak lesznek. A gumón IUa«wui iiuíMiíposota sorsa Rimaszombat, augusztus 31. Ez év március 22-én megtartott évi közgyűlésén határozta el a Rimaszombati Polgári Olvasókör szűknek bizonyult kiubházá- nak átépítését a mai kor igényeinek m.mimben megfelelő modern kurturpaiotává, ahol nemcsak otthont találna a szlovenszkói magyar színtársulat szokásos kéthónapos vendégszereplése alatt, hanem a klub tagjai is kényelmes olvasó-, játék- és szórakozó helyiségekhez, étteremhez jutnának. A közgyűlés százezer koronát szavazott meg az átalakítási költségek fedezésére s a végrehajtással az épitési bzottságot bízta m.g. A hetvenkilenc év óta kulturmissziót betöltő olvasókör épitési bizottsága a felhatalmazással élt is és az év tavaszán pályázatot hirdetett az átépítési tervekre, a költségek részbeni előteremtésére pedg 500 darab százkoronás házépítési kötvényt bocsátott ki, amiből rövid két hónap alatt sikerült is 300 darabot elhelyezni legfőképpen a rimaszombati kereskedő és iparostársadalom int enzl v támogatás á v ál. Az épitési pályázaton több szlovenszkói építész vett részt, az építkezéssel azonban ■egyik tervezőt sem bízták meg, hanem elhatározták, hogy a három legjobb terv szerint között versenypályázatot fognak kitűzni. A tervek felülbírálás és szakvéleményezés végett jelenleg Tóth Bála városi mérnöknél fekszenek, az ő véleményezése után ped g újra az épitési bizottság elé kerülnek döntésre Az előrehaladott szezonra való tekintettel döntés ez évben már nem is várható, mert az elnökség lemondott arról, hogy az ősszel belekezdjenek a klubház szétbontásába, illetve átépítésébe. A tervbevett rimaszombati Kultúrpalota tehát ismét csak a jövő zenéje s bár az épitési anyagok gúlába rakva két hónap óta várják az építési bizottság döntését, ennek dacára sem lehet tudni, hogy az épitk.zés elhalasztása évekre, vagy csak hónapokra szól. Nem tehet tudni, hogy tavasszal bele fognak-e az építkezésbe, vagy ped'g újra elalszik az építkezési terv s újra kátyúba merül a rimaszombati Kultúrpalota évek óta fel-feltámadó problémája. Rimaszombat fejlődő kultúrája, közönségének magasabb igényei megérdemelnék, hogy végre-valahára egy olyan kultúrpalotához jusson, ahol méltó formában élheti ki a maga értékeit. ; Kénes nem vesz rész! a Répsz£fvef§égt tanácsaidén Prága, augusztus 31. Benes külügymi* niszter sürgős belföldi konnányügyek miatt nem vehet részt a népszövetségi tanács ülésén. A tanácsban Veverka követ fogja helyettesíteni. Benes csak a népszövetség ren* des ülésére utazik Genfbe. A fekeietetejii ház Irta: Nyáry AndorMikor a falakra rátették a fekete tetőt, két ácsinas alatt a létra összetört, az egyik a lábát törte, a másik, a kisebbik meghalt. Az emberek azt mondták, hogy a ház szomorúságban, szerencsétlenségben fogant, A tető elkészült s a ház mint néma, sö* tét pont gubbasztott messze a falu szélén, a vágóhíd mellett. A nap lassan felcsúszott az égre és sugarait ráhintette a városraAz emberek felébredtek. Juliska felnyitotta gyenge kis szemét, aztán körülhordozta tekintetét a nagy, világos, fehér teremben. Az ablakok nagyok voltak, a nap aranyos kévét szórt be a szobába és szétterítette a sok kis gyermekágyon. Aztán megélénkült a nagy ablakos terem, jóságos arcú apácák jöttek*mentck- Felöltöztették, megmosdatták a kislányokat, aztán csörrent a bögre s a sok, világba dobott kis árva reggelihez ült a hosszú asztalok mellé. Juliska akkor hároméves volt. Ott, abban a nagy teremben látta meg a napvilágot s azóta ott élt. Az apácák szerették, kedvesen beszéltek hozzá, mégis Juliska apró gyerekszive sokszor fájtMaga sem tudta, miért. Fejletlen k'is esze még nem értető meg az életet. Már akkor komoly volt. Mikor ki.s pajtásai önfeledten iát* szőttek télen a szobában, nyáron a homokos udvaron, ö az ablakhoz ment, vagy a kerítéshez s tágrameredt szemekkel nézett az utcáraAz étet elölte hullámzott. Nézte. Emberek, asszonyok seregtettek. Neme* lyik maga ment, a másik gyereket vezetett a harmadik asszony karján cipelte leánykáját- A szél fújt. Az asszony megállt, gondosan betakargatta kis porontyát, megcsókolta, azután odébb állt. Juliska lelke ilyenkor összeremegett. Agyában gondok zúgtak szivében ezer vágy muzsikált, őt még sohasem csókolta meg sen* ki, sohase cirógatták meg cirógatásra éhes kis arcát- Sohase mondták neki, hogy: Kis lányom! Kis aranyom! Kis bogaram! Édes kis virágszálam! . . . Úgy, ahogyan a kerítésen keresztül hallotta a tovasulanó asszonyoktólSzemébe tüzet csókolt a vágy, arcára piros rózsát gyújtott a gondolat és könnyes álommal várta a szókot, a szerető, meleg cl* rógatást s az anyai szót. A lelenciházban ebédet ettek a kis árvák Az ajtón két apáca kíséretéiben belépett egy nagy, kövér, erős asszony. A két apácának súgott valamit, aztán az egyik .szelíd nővér Juliskához ment s elmondta neki, hogy a néninek nincsen kislánya, de nagyon szeretné, ha volna s ezért őt elviszi magávalJuliska ránézett a kövér, nagy asszonyra, szive gyorsan dobolt. Az asszony mosolygott, szeméből melegség sugárzott feléje Leike mohón itta a meleget. A nővér megszólalt: — Elvisz a néni a falujába, ott mindig süt a nap- Csend van. Játszol a kis cicával, a lepkékkel s a néni szeret nagyon. Mosolygott: — Elmész vele? Juliska melle hullámzott. A nénire nézett, szeme azonban már a napot látta, a játékos kis cicát s fülébe juhit angyali muzsika mu* zsikált a szó: a. néni szeret nagyon. Végre őt is szereli valaki. Megcsókolja az arcát, megcirógatja a fejét és szivében csendül a szava: Kis lányom! Kis aranyom! Édes kis virágszálam! Nem bírta el a nagy boldogságot, édes gondtól súlyos fejét mellére húzta a vágy és csendesen susogta: — Elmegyek. Most a nagyasszony megfogta a kezét, lehajolt hozzá., megcsókolta a homlokát, aztán kifelé vezette a tereimből. Juliska ment a néni mellett, az ajtóból visszanézett- Kicsi társai meredten néztek s ekkor Juliska úgy látta, mintha a mindig fényes, világos terem elsötétedett volna, kis pajtásai pedig nagyon szomorúak lettek vori na. Mintha hívták volna vissza. Szive elszomorodott, homloka égett s a csók. amelyre úgy vágyott, keserű fanyarsággal égette lelkét- Vissza akart menni, de a néni keze erő* sen fogta s mikor a folyosóra értek, sötét árnyéka elibe esett s a sötét árnyékban ment mendegélt a hatalmas asszony mellett. A kakasok kukorékoltak. A falu hajnalra ébredd. Juliska kiment az udvarra és körülnézettA pelyhes kis csirkék fázósan gubbasztottak anyjuk szárnya alatt. A macska akkor tért haza vadászatból s hamis hízelgéssel a lábához dörgölődzött. Lehajolt hozzá, megcirógattaA macska meggörbítette a hátát, még jobban hizclgett. A kislány kacagott. Kacagásába durva hang csapott: — Még meg se melegedtél, máris lustái* kodsz! Juliska a hang felé nézett. A kövér asz- szony toppant az udvarra- Söprűt fogott s a macskára támadt: — Sicc, te utálatos! . ' Aztán Juliska felé fordult: — Hajtsd ki a libákat! A kislány az ól felé ment. Tekintete csak most esett rá a házra, összeborzadt. A ház teteje fekete volt, mint a korom . s faláról mintha nyirkos, hideg áradt volna feléje- Nem merte sokáig nézni, félt tőle. Kinyitotta az ól ajtaját, aztán elindult a totyogó libák után. A kövér aszony utána szólt: — Esténél előbb haza ne gyere! Aztán becsapta a kaput. A nap sütött, a pillangók szálltak, a libák tikkadtan pihegtek az árnyékos part alatt. Juliska éhes voltMindennap kihajtotta a libákat s a kövér asszony csak este adott neki enni. — Elég ez is ilyen mihaszna lánynak! Juliska engedelmesen tűrt, nem szólt, nem panaszkodott. A hideg, fekete házban olyan hideg volt minden, olyan szomorú s olyan bánatos, mintha mindig temettek volna. Először eltemette a vágyát, aztán a ked* vét- Meleg kis szive üres volt- mint a nap- talan tájék s lassanként kürthatatlan gyökeret vert bele a bánat. A vele egykorú lányok iskolába jártak, ráérő ide jükben körbe ültek s jóságos meséket olvastak. Úgy szerette volna hallgatni a kis királylány történetét. De a mesét nem neki Írták- Az ő meséjét az élet szőtte s a fekete tetejű ház. Két kedves barátja volt, a macska és a kis borjú. Ha tehette, bement az istállóba és szerető gyengédséggel megsimogatta a bégetŐ kis állat fejét.
