Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-14 / 182. (925.) szám

JP/M&íiJ'kűrAKTfmrAP Livid bércén 'enged % m%mt Odescalchi Livió könyve a szlovenszkói magyar nemesség visszaszlovákosjtásáról Péntek, augusztus 14. És Jánoc bevitte a „kabinba4* a vödör meleg­vizet ... * ' IJzsok, augusztus hó. Valamikor pompás fürdőhely volt ez. A Galí­ciából átrándult osztrák intelligencia itt adott ta­lálkát egymásnak. Holdvilágos estéken igen sok szerelmes sóhaj hangzott cl a park közepén eről­ködő meztelen Herkules vasszobra körül . . . Aztán jött a háború. Az oroszok végiggázol­tak az uzsokl fürdőn is. Tűz, rombolás és vér je­lezte a „fürdővendégek44 nyomát. A csonka Herkules ma már hiába erőlködik. Golyójárta testét kikezdte a rozsda ... Az „uj világ44 mindent elemésztő rozsdája . . . Szomorú hely ez most. Menjünk tovább! * Trask, augusztus hó. Ruszinszkó egyetlen „világfürdője44, amely alföldön fekszik. Ungvár és Kapós között találha­tó, a kövét szántóföldek között. Messziről pár fa jelzi a hajdan híres fürdőhelyet, melynek említé­sére még ma is sok ungvári és környékbeli ős­lakos arcán mosoly jelentkezik. Mert hát, kérem, valamikor ebben a fürdőben világszép lámyok rop­ták a csárdást a hajdani megyei urfiakkal. Ezek a íiirdőbálok hiresek voltak. Ma azonban? Tulaj­donosa, Fekésházy bácsi már csők a másvilágról nézi ezt a pusztává lett helyet . . . Egy hires képről tudok, amely Trask fürdőt ábrázolja. Bizonyára „reklámkép44, mint amilyet a tátrai fürdők készíttetnek a közönség csalogatá­sára. A traski képből azonban csak egy van. Nem is tudom, ki őrzi. Egy pocsolyát ábrázol ez a kép. Partján árva kutágas lógatja hosszú orrát. A pocsolyában Ungvár egyik legismertebb embere (ma mór ag­gastyán) ül, nyakig a zöld vízben, kopasz fején pedig egy jói táplált béka kuruttyol. Alatta a föl- írás : Trask fürdő . . . * Szobránc, augusztus hó. Hát kérem ... Ez a Szobránc gyógyfürdő se Zánykával, se Zsaínyóval, se Traskkal nem ve­heti fel a versenyt. Először is Ungvárról nagy­szerű autóbusz visz ki a fürdőbe, amely vasúti pontossággal és biztossággal közlekedik. Másodszor itt a forrás kénes vize pompás építmény alatt buzog és nem oly „vadregénye­sen44, mint a fentemlitett „világfürdőkben44. Har­madszor itt a fiirdőorvos intézményét is ismerik, nem úgy, mint Zánykáp . . . Negyedszer itt szén­savas fürdő is van, Zsarnyóban ezt hajdan szóda­vízzel csinálták . . . Ötödször itt nem tüz,es kö­vekkel melegítik a vizet és a béka is ismeretlen gyógytényező ezen a fiirdőtelepen. Hatodszor... de nem folytatom. Ez már reklám lenne, ez a fürdő pedig nem szorul reklámra. Akik tegnap mankón jöttek ide, ma már simmit táncolnak; aki tegnap-még diétán élt, ma már tojásos gombát eszik . . . Hogy sokat mondjak, még Korláth Endre dr. ruszjnszkói képviselőnk is itthagyott a „tekintélyéből44 jó pár kilót, hogy Polchy István dr.-^ól, Beregszász terjedelmes polgármesteréről ne is beszéljek ... A többit elmondhatja Ruzsay '4r., a fürdőorvos . . * Ungvár, augusztus hó. Miután pedig fábóivaskarika ötkoronásomat e fiirdölevélsorozat megirása közben sikerült „le­építenem44, megszívlelendő soraimat a tátrai és egyéb helyek finnyás fürdővendégeinek tisztelet­tel ajánlom . . . Melyhez hasonló jókat kívánok: Rácz Pál. líare iscslai Hortnája SíirSli Bécs, augusztus 13. Magyarország és Románia között újabb konfliktus fenyeget. A román kormány ugyanis Bocskay István ko­ronájával akarja Ferdinánd királyt hatvan­éves születésnapja alkalmával megajándé­kozni. A korona jelenleg a bécsi szépművé­szeti múzeumban van elhelyezve. Magyaror­szág az Ausztriával folytatott likvidálást -tár­gyalások alkalmával ennek a koronának a ki­adatását is kérte. A magyar sajtó tiltakozik tehát az ellen, hogy Bocskay koronáját kiad­ják a románoknak s bejelentik, hogy a ma­gyarok a legvégsőbb fórumig is elmennek, hogy ezt megakadályozzák. & BHtra&ftéi francia offenzlia sikerei A rifikatrlok észak felé menekülnek. Paris, a^’.sztus 13. Az uesani helyzet; jelentés a következőket mondja: A legutóbbi francia akciók Lukkos közelében teljesen demoralizálták az ellenséget, amely rendet­lenül fut észak felé. A visszavonulókat fran­cia repülőgépek üldözik. Számos kis törzs megadta magát a franciáknak. Amerre csak a csapatok járnak, mindenütt érezni és látni a lakosság teljesen kimerülését és békevá­gyát. A spanyol csapatok több Ízben a leg­barátságosabb módon közösen operáltak a francia hadsereggel. Fez, augusztus 13. A centrumban a lovas­ság Kelaa és Ain Aisa közelében megtisztí­totta a vidéket az ellenségtől, mely alkalom­mal számos foglyot is ejtett. A felkelők az egész fronton észak felé özönlenek s vissza­vonulásuk alkalmával a francia csapatok igen natrv károkat okoznak bennük. Prága, augusztus' 13. Odescalchi Livió herceg hosszú idő óta nem hallatott magáról Hires 1923-as don'ki- hótériája igy már meglehetősem a feledésbe ment, de ma, amikor a herceg egy könyvet adott ki T u r óc sze n í m á rt onban, mely magyar és szlovák nyelven, hűkul te ty József dr. egyiktmüködésévei ugyanazokat a kurlózis elveiket igyekszik propagálni, mint 1923-ban. ismét aktuálissá válik az egész Odcscalchi- eset. Mimt talán még emlékezetes Odescalchi Livió 1923-ban Stubnyafürdtöbe összehívta a szlovenszkói magyar nemes* ségeí, hogy ott bebizonyítsa elöltük Szlo­vák származásukét s fölszólítsa őket, hogy térjenek vissza a szlovák nemzet kebelé­be, melyből vétettek, A kongresszuson vajmi kevés ember je­lent meg s közföil'tüuést csak a herceg feühb vása keltett, melyben elveit röviden össze foglalja. Most könyve jelent meg reonek finom pa­piroson, szép szines címlappal, melyben a herceg leközJli mindazokat a tanulmányokat és cikkeket, melyeket eszméje érdekében irt. A könyv címe „Zástava vejo — Leng a zász!ó“ s mottója „krv néni voda! — a vér nem viz“, ami mindenesetre igaz is. Az előszó után az első cikk elme „Ataviznius14. (Előbb szlovák nyelven, majd mivel a szlovák nemesség nagyrésze neim tud szlovákul, magyarul je­lennek meg sorban a fejtegetések.) Itt ismétli hajdani kiáltványának fő pontjait, kifejti, hogy a szlovenszkói nemesség, mely a haj­dani szláv „sladhta“ törvétnyes utódja, „sa­ját jól fölfogott érdekében*4 feledjen csapot­Bécs, augusztus 13. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Akinek nem feltétlenül szükséges, az augusztus 15-e és szeptember eleje között ne jöjjön Bécsbe. A hangulat ugyanis olyan, hogy politikai kö­rökben véres eseményektől félnek. A cionis­ta világkongresszus augusztus 18-án veszi kezdetét. Eredetileg 50.000 résztvevőre számított a rendezőség a világ különböző államai­ból, azonban a kampóskeresztes zavargá­sok igen sok résztvevőt tartanak vissza attól, hogy Bécsbe jöjjenek és igy nem valószínű, hogy a kongresszus résztvevőinek, száma meghaladja a húszez­ret. Ugyanezen a napon a kampóskeresztes nemzeti szocialisták a rendőrség tilalma el­lenére is óriási antiszemita tüntetést tervez­nek. Végül ugyancsak augusztus 18-án ün­nepük meg a legitimisták néhai I. Ferenc Jó­zsef 95. születésnapját. Wolff Gusztáv ezre­des fekete-sárga* legitimistái felvonulást ter­veznek és hatalmas dimenzióju koszorút akarnak elhelyezni a sírra. A rendőrigazgatóság, illetőleg Schober rendőrfőnök mindent megtesz, hogy a gyiilé- sező és tüntető tömegek között ne kerüljön összeütközésre a sor. A cionista kongresszus idejére elrendelte az egész rendőrlegénység mozgósítását, intézkedett, hogy a szabadsá­gon le-vők ismét bevonuljanak, úgy hogy mintegy 6000 rendőr fog szolgálatot telje­síteni. Ezenkívül szükség esetén a csendőrség segítségére is számítani lehet. Mindazonáltal az osztrák főváros lakossága nagy aggoda­lommal néz a következő hetek eseményei elé. Az egymással szembenálló pártok fegy­veres osztagokkal rendelkeznek. A szociál­demokrata köztársasági védőcsapatok sem­Flogyan látná lehetségesnek az elválasztást? Léva, augusztus 13. (Saját tudósítónktól.) Bazovsky Lajos dr., aki a nógrádi evangélikus egyházme­gyében a felügyelői tisztet tölti be, a Magyar Evangélikus Lap szerkesztőjének nyilatko­zott az időszerű kérdésekről. A nyilatkozat szerint Bazovsky az egyház és az állam elválasz­tásának elvi ellensége, mert szent meggyőz zödése az, hogy az egyház és az állam már az ősrégi időktől fogva egymásra utall két társadalmi intézmény, melyeknek egy­forma, sőt ugyanazon céljuk van. Azért, amikor az állam az egyháztól kü­papot, nyelvet, régi hősi csatáikat és változ­zék azonnal vissza szlovákká. A herceg sze- j rlnt ugyanis óriási baj, hogy a csehszlovák J államtfentartó népeknek nincs nemessége, j nosza hát, Odescalchi tálal nekik egyet, oda - i lent Szkvvenszkóban. A második cikk, mely- i nek „Mondák, mesék, mesebeszédek és törté-! netem“ a elme, némi kis történelmet ad s megállapítja, hogy a mai szlovenszkói ma­gyar nemesek úgy 8—900 óv előtt esetleg tudtak szlovákul is- A mesebeszédes cikk után Skultéty József okos tanulmányokban végigvezet a történelmen s adatokat közöl arról, hogy a mai felvidéki magyar nemes­ség egy része szlovák származású. Ez m'nd nagyon szép s lehet történelmi igazság is, de amit Odescalchi következtet, az kissé furcsa. Szerinte ugyanis, ha a nemesek valamikor szlovák eredetűek voltak, felejtsenek el né­hány századnyi magyar fejlődést és hlpp-hopp változzanak át ina áüamíeniar- íókká, hódoljanak Prágának, üssék a ma­gyart, ismétlem „mindezt jói felfogott saját, egyéni érdekükben**. Ha a nemesség nem lesz szlovák, vajmi rossz dolga akad s esetleg még megszűnik az a kiváltságos „ur“ lenni, aki volt az elmúl­takban. Persze hogy „úrrá44 a magyarok tet­ték a nemes s la eh tát s hogy az íróságban a magyarok is hagyták meg arról hallgat a krónikás. Általában kuszák és zavarosak a könyv mondanivalói. Dolgokat visszacsinálni lehe­tetlenség s ha a mai magyar nemesség szlo­vákká válna, az mégis csak pszeudomorfó- zis volna, melyet semmi féle „jól felfogott egyéni érdek44 sem mentesít. miesetre sem fogják tűrni a kampóskeresz- tesek provokálásait. Emezek pedig nem akarják megszívlelni a kancellár és a rend­őrfőnök figyelmeztetéseit és a cionista kon­gresszus alkalmából „le akarnak számolni a zsidósággal44. A bécsi utcákon egyre szaporodnak a Hitler-iuges vakációs középiskolások, facér inasok, akik a kampóskeresztesek pártjától rendes fizetést kapnak, hogy a járókelőket provokálják. Habár már eddigi magatartásuk is szá­mos utcai harcra szolgáltatott alkalmat, a kampóskeresztesek a cionista kongresszus idejére fokozott „szolgálatot44 szerveznek, még pedig porosz fajvédők vezetése alatt. Az utolsó napokban szános porosz fajvédő érkezett Bécsbe. így a rendőrséghez Deutsch képviselő, volt hadügyi államtitkár bead­ványt intézett, amelyben elmondja, hogy egy von Unstruth nevű volt porosz tiszt roham­osztagokat szervez a kampóskeresztesek számára. Mára kiderült, hogy ezt a von Un- struthot valójában MüHer-Wineckenek hív­ják és Pomerániából származik. Mikor a rendőrség kereste, már nem találták. Meg­állapítást nyert azonban, hogy ideérkezése után az első éjjelt egy Ecker-Ferster nevű alezredes Wohlleben-gassei lakásán töltötte. A második éjjelen a kampóskeresztesek Schillerplatzon levő állami épületben elhe­lyezett irodájában aludt. Azután Salzburgba utazott. A rendőrség ígéri ugyan, hogy rend lesz, azonban a hangulat igen nyomott, az osztrák főváros népe pártkülönbség nélkül fél, hogy néhány száz kalandor és suhanó a kampós­keresztes fenyegetéseket beváltja és Bécs példátlanul izgalmas napok előtt áll. — A szlovákok és az iskolák államosítása lön akart válni, akkor létalapjának gyökereit támadja meg, mert az egyház az állam er­kölcsi célját segíti elő. Amennyiben a mo­dern eszmék, amelyek Bazovsky szerint Csehszlovákiában tultengésben vannak, mégis az állam és az egyház elválasztását követelnék, úgy azt a maga részéről csak olyan módon tartaná megengedhető­nek, hogyha az egyházak részére biztosít­tatnának azok az anyagi eszközök, melyek az egyház céljainak meg valósítását lehe­tővé teszik. Bazovsky összegyűjtötte azokat a he­lyeket a Szenilitásban, amelyek arra utalnak, hogy az egyház nem Allaniellenes intézmény, hanem az állammal párhuzamosan működő institúció. S ha a rideg különválással az ál­lam kirúgja a iába alól az erkölcsi alapot, akkor összedől: miként azt a magyar költő is megjósolta: „Minden állam támasza és talipköve a tiszta erkölcs44. Manapság a szociális állam felépítése nem képzelhető el a szeretet eszméje meg­valósítása után való törekvés nélkül. Bu- zovsky szerint a Szehtirás tanítása teljesen kielégítheti az újkori modern szociális állam követelményeit, mert mikor az egyház taní­tása azt mondja, hogy a munkás méltó a ma­ga jutalmára, amikor azt tanitja, hogy küny- nyebb a tevének átmenni a tti tokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába, ez a szegény társadalmi osztályok védelmét szol­gálja. Ezért nincs szükség Marx, Engels és a többi szocialista apostolok tanítására, mert elegendő Krisztus tanítása ahhoz, hogy a modern szociális állam felépülhessen min­den attribútumával együtt, az aggkori biz­tosítással és mindennemű munkásvédelem- rael. Amennyiben az államnak az egyháztól való elválasztása azt célozná, hogy a belső egyházi és erkölcsi élet újabb impulzust nyerjen, akkor Bazovsky eszméi!eg nem vol­na az elválasztás ellen. Az iskolák államo­sításáról az az általános vélemény, hogy a magyar viágban azért voltak az iskolák ál­lamosítása ellen, mert a felekezeti iskolák­ban nagyobb mérvben vélték a szlovák nem­zetiség védelmét megtalálni. Most tehát, mi­után a szlovák nemzetiség védelme az uj ál­lam,alkulatban már illuzórius, tehát közelebb fekszik az iskolák államosításának kérdése, mint azelőtt. Bazovsky az egyházi iskola feiitartásá* azért tartja szükségesnek, mert igy egész­séges versenyt Iát az egyház és állam kö­zött. Igaz, hogy a közoktatást lehet állami feladatnak tekinteni, de ezt az állam megte­heti az egyház segítségével is. S amikor az állam nem akarja tűrni az egyházi oktatást, azzal már az első lépést teszi meg az elsza­kadási törekvéshez. Ha az evangélikus egyház nem tud ki­térni az uj áramlatok elől, akkor az egyház biztosítsa magának a valláserkölcsi tanítást az iskolákban, másrészt az állam vegye ma­gára a valláserkölcsi, oktatás anyagi terheit. Az egyház igyekezzek a kántori teendők el­látása szempontjából az úgynevezett iskola- vagyonból minél többet egyházi vagyonként megtartani. Ha ezek a szempontok célirányosan érvényesülhetnek, akkor nem fogja ellenez­ni az iskolák államosítását, elsősorban is azért, mert a falusi nép igen nehezen viseli e! az iskola Sentartásának terheit. De ha be kell következni az iskolák álla­mosításának, akkor vegye át az állam annak minden terhét, mind a dologi, mind a sze­mélyi részét, — fejezte be nyilatkozatát Ba- ■ zovsky Lajos dr. ifaí© ííÉreiizöeS Kínában Tiencsln, augusztus 13. Kevéssel azután, hogy a gyapotfonógyárakból visszahívták a rendőrséget, körülbelül 10.000 fölkelő beha­tolt a fonódákba és tönkretette azok gépeit. A kínai hatóságok erős katonai és rendőri osztagokat küldtek a helyszínére. A helyzet fokozatosan súlyosbodott, úgy, hogy a kato­naság végül is kénytelen volt sortüzet adni. Nyolc ember meghalt, 60 pedig megsebesült. A rendőrök közül egyetlenegy sem esett el. 376 fölkelőt letartóztattak. A kár óriási s egyedül az egyik gyárban több, mint egy millió dollárra rúg. * Flilisclscn liSntienimi'&mámorbaii München, augusztus 13. Hindenburg birodalmi elnök müncheni látogatásának első . napja igen ünnepélyes keretek között és a lakosság határtalan lelkesedése mellett folyt le. A mrhiszterelnökségi palotában történt fogadtatás alkalmával a müncheni helyőrség gyönyörű felvonulást rendezett, majd az összegyűlt tömeg elénekelte a nemzeti him- 'nuszt. Held miniszterelnök háromszoros él­jent kiáltott a német hazára és Hindenburg tábornagy, birodalmi elnökre, akire egész Németország bizalommal és tisztelettel tekint. A miniszterelnök él jenét a 100.000 fő­ből álló tömeg örömrivaigva ismételte meg. Hindenburg néhány szívélyes köszönő szót mondott, majd a bajor földre kiáltott hurrát. A délután folyamán Hindenburg több ízben .volt kénytelen megjelenni a palota erkélyén, mivel a tömeg nem szűnt meg éljenezni. Az elnök mély megilletödéssel szólt még egyszer és köszönetét fejezte ki . a lelkes ünneplésért, melyhez hasonlóban még éleiében nem volt része. Bécs izgalmas események elölt Három demonstráció lesz augusztus 18-án: a cionisták megkezdik kongresszusukat, a kampóskeresztesek antiszemita tüntetést rendeznek, a legitimisták megiinneplik I. Ferenc József 95. születésnapját Basowsky az egyház éi állam elválasztásáról 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents