Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-11 / 179. (922.) szám
Kedd, augusztus fi. l^kj^tKSC ^LfflLa m i«TC^^^'iartg^nffl~w~T8rm^rT3 60. száram játszma Világos: J. Spaeth Sötét: Vécsey Z. dr. Mindelheim Kassa Játszották a bécsi sakkujság nemzetközi lev. mesterversenyéTi, 1925 jan. 1 és aug. 1 között. 1. e2-e4 c7-c5 4. Hf3X<i4 Hg8-f6 2. Hgl-f3 e7-e6 5. Hbl-c3 Ff8-b4 3. d2-d4 coX<14 6. Ffl-d3 e6-e5 Sötét ezt a Joffe-féle lépést választja, mert 6. . . . . Hc6-ra 7. HXc6, bc8 e5, Hd5 után 9. Vg4! következhetik. A szöyeglépésben azonban szintén van meggondolandó, a dó pont gyöngéje, ha sötét nem tud hozzájutni d7-d5-höz. 7. Hd4-f5! 0-0 8. Fcl-g5f? ..... Világos'ezzel a látszólag erős lépéssel a d-gyalogos kétszeri felhúzását akarja akadályozni, pedig éppen most megy keresztül. Nem jó Vf3? sem, amit Hromádka játszott Marshall ellen az 1912. pöstyéni versenyen. Hanem 8. 0-0! után sötét nem jut d5-höz. Pl. 8. 0-0, d5? 9. HXd5 10. exd s a d5 gyalogos He7+ és utána Fxh7t miatt nem üthető. Ha sötét előbb a huszárt cseréli, d5 akkor sem jöhet; pl. 8. 0-0, Fxc3 9. bxc, d5 10. Fa3, Be8 11. Hdó, Beó 12. HXc8, Vxc8 13. exd és a gyalog Ff5 miatt nem üthető. Ha pedig 10. . . . . Be8 helyett 10. . . . dXe4 jön, arra 11. Fxf8, Fxf5 12. FXe4, VXdl 13. BalXdl, FXe4 14. Bd8 nyer. — A szöveglépés után sötét előnybe kerül. • 9. 0-0 d5Xe4 10. Fg5Xf6 .... 10. HXe4-re FXf5 11. HXfóf, gXf 12. Fhó, Fxd3 13. Vg4t, Fgó 14. Vxb4, Be8 után tiszt előnye van sötétnek. 10. FXe4-re Vxdl 11. Baxdl, HXe4 12. He7t, Fxe7 13. Fxe7, HXc3 következik ugyancsak tisztnyeréssel. 10........... Vd8Xf6 11 Fd3Xe4 Fb4Xc3 Azonnali FXf5 nem volt jó Hd5! miatt. 12. b2Xc3 Fc8Xf5 14. Fb7XaS Bí8Xa8 13. Fe4Xb7 Hb8-c6 A játék megnyitási szakaszán most jutottunk túl s a küzdelem sötét javára már el is dőlt. A következőkben sötét arra törekszik, hogy minél előbb végjátékra terelje a dolgot. Ebben világos előzékenyen kezére jár. A játszmának ez a része magyarázat nélkül érthető. 15. Í2-Í3 h7-h5 20. Bfl-fó Ba8-c8 16. f3-f4 Ff5-g4 21. Bel-e4 Fg4-f5 17. f4Xe5 VfóXe5 22. Be4-c4 Hc6-e7 18 Vdl-el Ve5Xel 23. Bc4Xc8 He7XcS 19. BalXel g7-gó Kilenc lépéssel a játszma végjátpki stádiumába jutott. Az előállott végjátékban sötétnek még néhány taktikai nehézséggel kell megküzdeni. Az a7 gyalogot nem szabad feladni s a királyt át kell játszani a másik szárnyra. Sötét a következőkben ezt a feladatát mintaszerűen oldja meg. 24. Bfó-có Kg8-f8 26. Kgl-f2 .... 25. Bc6-c7 Kf8-e8 Hadállás világos 26. lépése után; A végjáték kulcsa. 27. g2-g3 Ke8-e7 29. Bc7-c4 Hc8-b6 28. Kf2-e3 Ke7-d6 30. Bc4-d4f Kd6-c6 Kc7 még jobb. 31. a2-a3 a7-a5 Az a-gyalogot sötét lestoppolja és megnyeri. 32. Ke3-d2 Fd7-e6 36. Kbl-b2 Fe6-d7 33. Kd2-cl Hb6-c4 37 Kb2-a3 g6-g5! 34. a3-a4 Kc6-c7 38. Ka3-b3 f7-f5! 35. Kcl-bl Ha4-b6 Az a-gyalog nem szökik meg. Most a küzde lem súlypontja a másik oldalra helyeződik. 39. c3-c4 Fd7Xa4f 40. Kb3-c3 Fa4-c6 41. c4-c5 Hbő-d7 42. Kco-c4 Hd7-e5t 43. Kc4-bó He5-f3 44. Bd3-d6 Hf3Xh2 45. Bd6-h6 a5-a4t 46 Kb3-b4 h5-h4! 47. g3Xh4 g5-g4 48. Bh6-g6 Í5-Í4 49. h4-h5 Fc6-e4! 50. Bg6-e6 Í4-Í3! és sötét nyert. JS&é*t raerm -veszíts vnéú «» t&bovniméfrbesrv. Mt ea. ^ÍÖZ(MZBA0G Miért csökkent a Duna teherforgalma? Egy amerikai szakértő véleménye — A forgalom csökkenésének okai Prága, augusztus 10. Hrnes, az amerikai hajózási forgalom szakértője a népszövetségi tanács ülésén arról referált, hogy a Duna teherforgalma 1923 -24-ben a háború előttinek csak 56 százaléka volt. A személyforgalomban változás nem állott be. Megállapítja, hogy a háború előtt nagyobbrészt osztrák-magyar hajóstársaságok bonyolították le a hajóforgalmat, most pedig német, osztrák, csehszlovák, magyar, jugoszláv, román, francia és holland társaságok kezében van a Duna hajózása. A teherforgalom csökkenésének okai a gazdasági depressziók, amelyek egész Európában uralkodnak és amelyek különösen a monar- kia feldarabolása után igen erősek a dunai országokban, mert az egységes államterületet hét részre szakítottak. Ennek következménye volt a kereskedelem hanyatlása, amely még rosszabbodni fog, hacsak a közben megkötött kereskedelmi szerződések nem javítják meg a helyzetet. A hajóforgalom sokat szenved a hatá.rvámforrna 1 itások miatt is, amelyeket á minimumra kell leszállítani. — Csehországban emelkedett, Szlovén* szkon csökkent a kiskereskedeírai index. A statisztikai hivatal jelentése szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi indekára jülius hónapban átlag 0-2 százalékkal 916-ra emelke* dett. Az áremelkedés az egyes országokban nem volt egységes. Az emelkedést Csehországban látjuk, mig a többi országrészekben csekély esés állott be. A 29 cikk közül, amelyek az indexszámításnál tekintetbe jönnek, a három fő-cikk az egész köztársaságban csökkent és pedig a burgonya 1-4, a tej 0.5 és a kenyér 0.3 százalékkal. A többi élelmiszerek közül emelkedtek; a hazai alma 7, a tojás 6.2, a disznózsír 4.3, bel- és külföldi olvasztott zsír 1-3 százalékkal. Olcsóbbak lettek: a sárgarépa 7.8, a hagyma 4.6, vaj 3.3. túró 3-2, káposzta 1.6, borsó 1.1, malátakávé 0.9 és főzőliszt 0.7 százalékkal. A felmaradt élelmicikkekben nem volt lényegesebb változás— Az augusztusi államkasszajegyek beváltása. Hivatalosan közli-k: Az augusztus 15-én esedékes 6 százalékos államkasszajegyek szelvényei mától kezdve nyújthatók be az államadóssági osztály likvidaturájához. A kifizetés augusztus 15-én kezdődik. — Csehszlovák téglarendelések Magyar- országon. A Loko Press értesülése szerint a szlovenszkói építészek az utóbbi időbér, nagy mennyiségű téglát rendeltek Magyar- országon- A magyar tégla ugyanis olcsóbb és jobb, mint a belföldi anyag. Az utóbbi napokban a Miskolc környéki téglagyárak több vagon téglát szállítottak Pozsonyba, ahol fő* lég magánépitkezések számára használják fel azt. — Tarifakedvezmények a pozsonyi Dunavásáron. A csehszlovák államvasutak prágai igazgatósága értesítette a pozsonyi Du- navásár vezetőségét, hogy a vásár résztvevőinek árumintaküldeményeit tarifakedvezményben részesíti és pedig olyképpen,, hogy a cég az odaszállitáskor a teljes tarifát fizeti a fuvarlevelet azonban megőrzi, a Dunavá- sár irodájában lepecsételteti és a visszauton az árut díjmentesen szállíthatja- — A Duna- vásár látogatóinak a cseh és a magyar ál* lamvasutakon kívül még utazási kedvezményt nyújtanak: az osztrák szövetségi vasutak, az osztrák Dunagőzhajózási társaság, a jugoszláv államvasutak és az olasz vasutak. — A júniusi cukorfogyasztás CsehSzío* vákiában. Júniusban az egész országban ősz* szesen 25E.573 mé-termáz-sa cukrot fogyasztottak. Ebből a történelmi országokra 155.000 métermázsa, Szlovenszkóra és Ruszinszkó- ra pedig körülbelül 100.000 métermázsa esik. A multévi kampány megkezdése óta a cukorfogyasztás 2,542-451 métermázsát tett ki, A hónapos átlagfogyasztás tehát 282.495 mé* terrnázsa, ami az 1923. évi átlaggal szemben havi 3000 métermázsa emelkedést mutat— Csökkent a lengyel bank devizakészlete. A Polsky Bank jelentése szerint a devizakészlet 9 millió lengyel forinttal csökkent, mig a bankjegyforgalom 20 millió fo* rinttal emelkedett. A jelentés mar érezteti hatását,, miután a zloty a prágai tőzsdén ma újból gyöngült. — Magyar-olasz bank létesül Fiúméban. Budapestről jelentik: A fiumei Banca Comrnerziale vezetése alatt álló olasz pénzcsoport ajánlatot tett a magyar pénzügyi köröknek, hogy hajlandó egy Fiúméban felállítandó árulombard-bankhoz 10 millió lírával hozzájárulni. A banknak az lenne a célja, hogy a magyar külkereskedelmet Fiume felé irányítsa. Az uj bank számára az olasz Jegybank megfelelő hitelt nyújtana. Mint hírlik, a budapesti nagybankok hajlandók hozzájárulni a fiumei magyar-olasz bank megalapításához. — A Magyar Általános Gépgyár beszüntette üzemét. Budapestről jelentik: A Magyar Általános Gépgyár, amely az utóbbi időben a közkedveltségre szert tett „MáG“ gépkocsikat is előállítja, beszüntette üzemét. Az igazgatóság az üzem beszüntetését azzal indokolja, hogy a munkások nem akarnak belemenni a bérleszállitásba, amelyet a gazdasági viszonyok megkövetelnek és inkább sztrájkba állottak, mire az üzembeszüntetés szükségessé vált. — Benzme'őállUást kísérlet barnaszénből. Tekintettel arra, hogy Csehszlovákia a folyékony hajtóanyagok tekintetében tisztán behozatalra van rászorulva, az utóbbi időben kísérletek folynak arra nézve, hogy miként lehetne barnaszénből benzint előállítani. Ezek a kísérletek jó eredménnyel kecsegtetnek, amennyiben a badeni analingyáraknak már is sikerült a barnaszénből könnyebb szénhydrát anyagot előállítani, amely ugyan még nem felel meg a benzin struktúrájának, de tökéletesítve azzá tehető. Amennyiben a benzin elö.i’.itási módját sikerülne megtalálni a barnaszénből, ez óriási jelentőségű és hasznú eredmény lenne a csehszlovák közgazdasági élet számára. %Mző§m0íGi Mezőgazdasági .teriiiei-e a legelő ? A földhivatal közlönyében eme cim alatt hosszabb cikk látott napvilágot Melmu- ka Vencel tollából; a cikk javarészt a szlo- venszkói és ruszinszkói viszonyokkal foglalkozik, illetve ezeket szembeállítja a történelmi országok legelőviszouyaivai. Melmuka a címben közölt kérdésre ta- gadóíag válaszol. A lefoglalás,i törvény második paragrafusa szerint mezőgazdasági területnek csupán a szántóföld, a rét, kert, szőlőskert és komlóültetvény tekintendő. A lefoglalás! törvény tehát egyáltalán nem említi a legelőt s igy tehát ezt nem tekinti mezőgazdasági területnek éppen úgy, mint az erdőt és a műveletlen területeket sem. A történelmi országokban kevés legelőt találunk, mig Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban még a legkisebb mezőgazdaságnak is nélkülözhetetlen kiegészítő része s éppen ezért kell különös figyelmet szentelnünk eme kérdésnek. Foglalkoznunk kelil ezzel a kérdéssel főleg azért, mert a lé-foglalási törvény nem foglalkozik vele s ennek következtében ama személyek, akiknek birtokaira a lefoglialási törvény vonatkozik, a maguk számára a százötven hektár helyett kétszázötven hektárt igényelhetnének. Csupán Ru- szinszkóban hatszáznál több nagybirtokot érdekel ez a kérdés hatezer hektárnál nagyobb területű földekkel, amelyek ily módon a földreform alól mentesülnének. És teljesen jogtalanul. A szlovenszkói és ruszinszkói legelők vaiami teljesen mást alkotnak, mint a történelmi országok legelői, mert az előbbiek csak a háború idején jelentek meg s igy átmenetiek, melyek csak a magyar magybrr- tokőS'Ok elhanyagolt extenziv gazdálkodása mellett jelentkeztek. A történelmi országokban legelőnek tekintik a természettől kevésbé megáldott területet, vagy amelyet az éghajlati, viszonyok, áradás, tűzvész szél tettek tönkre s amelynek a talaja is gyengébb minőségíi, kavicsos, szárazhomokos, sziklás. A legelők leginkább a csapadékos dűlőkön, hegyes vidéken találhatók, végül a gazdájától oly messze fekvő helyeken, hogy a termés be- hordása nem volna rentábilis. A legelő a szántóföld és az erdőterület között foglal helyet. Javarészt csekély hozadékot nyújt s az adók tekintetében is utolsó helyen áll. A legelő a szegénység jele. Beültethető erdei fával. Ha szántóföldet akarunk csinálni belőle, úgy ez sok, néha évekig tartó munkát igényel, amelynél különleges gazdálkodási rendszert kell bevezetni, amilyen a mélygyö- kerü talajjavító, takarmánynövényekkel való bevetés, a zöld trágyázás, szántóföldnek odahordása. mésztrágyázás és más hasonló táljajjavitási munkálat. Ezzel szemben Ruszinszkóban és Szlovenszkón a legelők — a hegyvidékek legelőinek kivételével — .javarészt mezőgazda- sági területek. Főleg a folyóvizek mellett található földek ezek, amelyeknek talaja kitűnő szántóföld. A föld eme kitűnő tulajdonságai ellenére ezeket a területeket mégis legelőnek használják. A háború alatt a marhatenyésztés jövdelmezőbb volt, mint a mező- gazdaság s igy ma oly ugarok is legelők, amelyek a háború előtt szántóföldek voltak. A legelő aránylag csekély fáradság mellett kis tőkével a gazda valóságos aranybányája. A marhalegeltetést az államfordulat után Srobárnak egy rendelete szabályozta, valamint az 1921—203. kormányrendelet is. Mindkét rendelet a háború utáni viszonyok számára áttneneti intézkedéseket tartalmaz. A legelők szétosztását az említett rendeletek az úgynevezett legelő-bizottságokra ruházták; ezek működésének eredményeképpen a szlovenszkói és ruszinszkói legelők elképzelhetetlen módon elszaporodtak. Ahol 1918- ban legelő volt, ott 1919-ben is legelő maradt. Ha a község legelőszükséglete megnövekedett, a legelőbizottságnak jogában állott a nagybirtokost arra kötelezni, hogy legelőül más területet is adjon. Ebben a kérdésben csaknem kizárólag az állatok tulajdonosai döntöttek, akik a bizottságban képviselve voltak s akiknek elsőrendű érdeke az volt, hogy minél több legelőt szerezzenek. Csakis ezért van olyan sok legelő Ruszin- szkóban és Szlovenszkón. A telekkönyvi és kataszteri nyilvántartásoknak a tényleges állapottal való ellenkezése, valamint a lege- ílőbizottságok gazdálkodása a nagybirtokosoknak csak előnyére válik. Sok olyan földterület, amelyet a kataszter szántóföldnek tüntet fel, a valóságban legelő s mint ilyet, a községi legelőbizottság községi legelőül utalta ki. A földbirtokosok pedig könnyen igazolják, ha kell, tanukkal is, hogy a kérdéses területet legelőül használják már évek óta s ennek alapján a százötven hektáron felül további száz hektár felszabadítását követelik. A földhivatal azonban elutasító álláspontra helyezkedett s igy ezzel a kérdéssel a legfelsőbb közigazgatási biróság is foglalkozni fog. A gabona emelkedő árai mellett, továbbá a vidék népességének a szaporodása folytán természetesen állandóan fogynak a szlovenszkói és ruszinszkói legelők. Ez nemcsak a kisgazdáknál, hanem a nagybirtokokon is észlelhető, jóllehet ez utóbbiaknál' a legelőt inkább üzérkedés! célokból találjuk; hogy t. i. nagyobb teületet mentesítsenek a lefoglalás alól, A történelmi országok legelőit tehát nem lehet mezőgazdasági területnek tekinteni, mig a Szlovenszkón és Ruszinszkón található legelők igenis mezőgazdasági területek, sőt elsőrendű tulajdonságokkal rendelkező kitűnő szántóföldek. Ennyit mond a hivatalos közlönyben megjelent cikk, amelynek tendenciája napnál világosabb. A legfelsőbb közigazgatási bíróság pártatlanságában nem kételkedünk, szomorú azonban, hogy a földhivatal ilyen cikket közöl a hivatalos lapjában, mellyel a bíróság véleményére akar tulajdonképpen befolyást gyakorolni. Ha a hivatalos közlöny a szlovenszkói és ruszinszkói legelők nagy kiterjedéséért a magyar földbirtokosokat okolja, ezen má’* Vulkán "cov‘,lí S*«fesrai és &séi*»«eBr«jt«eaEés és e® &a«Eír!Ss3$<m«ii ,,J£vaoM" í&tyjörraasS* fcé&vi$<si<stc és /őler«fö«í<ai esgésae é© S»a»<i!i5Í€$aüB0s£«fií®j8««s a’éssEé&r®
