Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-09 / 178. (921.) szám
Vasárnap, augusztus 9. MAOYAB (LET (Vasárnapi levél) Az idők sodrában Irta: SchöpSlin Aladár Az elmúlt napokban érdekes részleteket olvastam a lapokban a csehszlovák állam megalapítóinak, Masaryk és Benes emlékirataiból, amelyek feleletet adnak arra a kérdésre, hogy miképpen, milyen eszközökkel hoztak létre a modern korban egy uj államot. Egészen objektíve akarok erről a dologról gondolkozni, elfojtva magamban minden fájdalmat és egyéb indulatot, igyekezve azonban levonni minden tanulságot. A háború alatt külföldre szökött cseh vezérek jóformán semmivel kezdték. Nem volt a kezükben semmi hatalmi eszköz: egyetlen katonájuk nem volt, pénzük jóformán semmi, összeköttetésük alig több, mint amennyit Masaryk tudományos munkássága révén szerzett. Néhány szegény, egyszerű, csaknem kivétel nélkül névtelen ember elindult igy, eszközök nélkül, államot alapítani. Az elszántság volt legfőbb erejük. Egy nagy szövetséges társuk volt: az antant és különösen Francia- ország kedvezőtlen harctéri helyzete és abból folyó készsége arra, hogy minden eszközt, kicsit, nagyot megragadjon, amivel a központi hatalmaknak árthatnak. Egyetlen eszközük volt, amivel kezdhettek valamit: propaganda, propaganda és megint csak propaganda. Személyes propaganda, emberről emberre, politikusok között, hivatalban levő emberek között, katonák között. Ezeket az összeköttetéseket nyomról-nyomra bővitették ki és a végén már egy nagy körben vált a személyük és ügyük ismeretessé és rokonszenvessé. Aztán az ujságpropaganda, amelyet kitűnő érzékkel terjesztettek ki és építettek ki, lapról lapra, röpiratról röpiratra, úgy hogy a végén már rendelkezésükre állott minden antantbeli sajtóorgánum és ellensúlyozni tudtak minden szimpátiát, sőt minden komoly ellenérvet is, ami a Habsburg- monarchia fenmaradása mellett szólt. A régi államokat fegyverrel alapították meg és fegyverrel építették ki. Az első állam a világon, amely nem a fegyvernek köszönheti létrejöttét, hanem az ügyes, szívós, semmitől vissza nem riadó propagandának, Európa legfiatalabb állama, a csehszlovák köztársaság. A modern propagandaeszközöknek ez a legnagyobb diadala. Az a metódus, melyet addig képviselőválasztásokra, pártok egymás elleni harcaira, az üzleti életben ipari és kereskedelmi vállalatok és árucikkek lanszirozására használtak, most államalkotó tényezőnek bizonyult. Azt mondhatnám, a csehszlovák állam ugyanolyan eszközöknek köszönheti létrejöttét, mint amilyenekkel a Maypoi-soap vagy az Odol ismert és keresett cikké vált. , Ez nem szól a csehszlovák állam ellen, hanem igenis szól a propaganda ereje, hatalma és fontossága mellett. A mai többé-kevésbé demokratikus berendezkedésben, amikor a közdolgokba millió és millió embernek van beleszólási joga, egyre nagyobb fontossága van annak, hogy ez emberek mennél nagyobb tömegét emberről emberre felvilágosítsák, kapacitálják, megnyerjék, felbiztassák a propaganda utján. Személyes érintkezés, gyűlések, beszédek mind eszköz erre, de természetesen legjobb és leghathatósabb eszköz a sajtó. Azt mondta egyszer valaki, hogy ha Jézus Krisztus most élne, ő is a sajtót használná fel tanításainak elterjesztésére és ez a paradox mondás nem is egészen igazság nélkül való. Mennél erősebb harcban áll valamely ügy, annál fontosabb ránézve a sajtó közreműködése és mennél szükségesebb, hogy a propaganda mindenhova eljusson, annál fontosabb, hogy a sajtója jó, a célra alkalmas legyen. S nemcsak a kifelé való propaganda' a fontos, hanem a belső propaganda is, amely az ügyhöz tartozó emberekben tartja állandóan a meggyőződést, a hitet, az elszántságot. Üldözött, nehéz helyzetben álló, a hatalommal szemben ellenzékbe szorult ügyeknek van a legnagyobb szükségük az állandó propagandára és e célra a sajtóra. A sajtóorgánumokat kiépíteni — ez tehát a szlovenszkói magyarságnak első és legfőbb feladata a maga fenmaradása érdekében. A propaganda létrehozta államban a propaganda fegyverét használni fel. Erre azonban nem elég, hogy lapokat tartsanak fenn, amelyek az eszméket foly- tou-folyvást hangoztatják. Ezeknek állapoknak olyanoknak is kell lenni, hogy csakugyan eljussanak mindenhová, hogy mennél nagyobb olvasó- közönséget tudjanak maguknak szerezni. Mert mit ér a propaganda, melyet kevesen vesznek tudomásul? Mit ér a lap, melyet nem olvasnak'? A modern embernek az újság is olyan szükségleti cikk, mint az étel, ital, nem tud élni anélkül, hogy a világ dolgairól információt szerezzen. Ha ezt az információt nem tudja megkapni a saját lapjaitól, Kénytelen más irányzatú laphoz fordulni s ezen a csatornán hozzáférkőzik az ellenpropaganda és meggyöngiti a maga meggyőződésében. Ezért Myan újságot kell csinálni, amely minden tekintet- oen kielégíti az embereket: mindent megad nekik, amit az újságjuktól várnak. Nemcsak a politikai résznek kel! tehát jónak, célravezetőnek lenni, hanem minden résznek, a híranyagnak, információs szolgálatnak, a reportagenak s a szépirodalmi résznek egyformán. És a terjesztésnek. Hogy az ügyes terjesztésnek micsoda fontossága van a sajtóban, arról laikusnak fogalma sem lehet. Igaza van Heltai Jenőnek, mikor azt mondta Prágában jártakor, hogy a sajtó kifejlesztése a fődolog. Bizonyos, hogy ez közel hozhatná a megoldáshoz az irodalomnak a problémáját is, amelyről az utóbbi időben e hasábokon sok szó esett. Mindjárt nagyobb lendületnek indulna és vérrel is jobban megtelne a szlovenszkói irodalom, ha a sajtó megerősödnék, ha nem kellene merő exisz- tenciájáért olyan keserves küzdelmet folytatna és ha erőteljesen oda tudná nyújtani támogató kezét az irodalomnak is. Napról-napra látom, a Prágai Magyar Hírlap ezt tőle telhetőleg megteszi, de abba a helyzetbe kell hozni, hogy még nagyobb nyomatúkkal, még több eszközzel tehesse. És itt rátérek újra arra az ideámra, amelyet már a múltkor fölvetettem: néplapot is kell csinálni, falusi földmivelő embernek, városi kisiparosnak valót, ügyeset, okosat, amely el tud jutni a szalmafödeles kis kunyhókba is, mindenüvé, ahol akár csak egy magyar ember él. Ezt én roppant fontosnak találom. A meglévő újságok, a dolgok természeténél fogva, első sorban a közép- osztálynak, a müveit közönségnek szólnak, az úgynevezett népet nehezen tudják megközelíteni. Viszont a magyarság sorsa azon fog megfordulni a szlovenszkói területen: sikerül-e a nép tömegeit megtartani a magyar ügy zászlaja alatt. A lapokból látom, hogy ezt a csehek is tudják, talán jobban, mint a magyar vezetők, s mindenféle mesterkedéssel azon vannak, hogy befurakodjanak a magyar nép közé és megnyerjék a maguk céljainak, a politikai vezetők és az intelligencia kiküszöbölésével. Ezt ellensúlyozni kell minden erővel. Egy jó néplap, amely a pártpolitika mellőzésével, a magyarság nagy szempontjaira irányítaná a nép figyelmét és Őntudatosságát, amely a szlovenszkói magyar egység népies orgánuma volna, ebben a tekintetben óriási szolgálatokat tenne. ügy tudom, az ifjúságnak sincs lapja Szlo- venszkóban. A jövendőre való propagandát nem találják fontosnak? Hogy akarják megtartani magyarságában az ifjúságot, amelynek legnagyobb része idegen, ellenséges környezetben, idegen szellem hatása alatt nevelkedik, ha még lapot sem adnak a kezébe, amely napról-napra figyelmeztesse: magyar vagy, a magyarságnak tartozol életeddel, a magyar kultúra a te szellemi otthonod? Általában, fájdalommal kell megvallanom, ami információm van a szlovenszkói életről, abból nem látom a magyarság egységes kultúrpolitikájának körvonalait. Ezt kellene megcsinálni első sorban, mert a szlovenszkói magyarság problémája csak másodsorban politikai első sorban kul- turprobléma. Abd el Krím ni offenziváia Háromszáz rilfhalott — Spanyol hadmiiveie tek — A csempészkutatás végzetes következményei Gibraltárnál Paris, augusztus 8. Fezi jelentések szerint a riffkabilok a hatodikai-ól hetedikére virradó éjjel bombázni kezdték a babtazai francia állásokat. A támadást visszaverték, Részletes tudósítás még hiányzik, de ezt az erélyes bombázást máris úgy tekintik, mint az ellenséges oííenziva ujjáéle* dését. Egy másik rabati jelentés szerint Ouesan közelében a franciák tekintélyes ellenséges haderőket kerítettek körül. A riff csapatok több mint 300 halottat vesz* tettek ezen a vidéken. Meliila, auguszus 8. Spanyol repülők eredményesen bombázták a marokkói zóna ellenséges előretolt állásait. A midari veszteség után Abd el Krím az egyik legtekintélyesebb törzsfőnökét börtönbe vetette, ami nagy elégedetlenségre adott okot a felkelők között Gibraltár, augusztus 8. A spanyol határ* őrök a madridi konferencia óta fokozott figyelemmel vigyáznak a csempészekre s ez r túlzott elővigyázatosság tegnap este Gibraltár közelében végzetes következményekkel járt. A motorcsónakos határőrök gépfegyver- tiiz alá vettek egy halászbárkát, mert azt hitték, hogy csempészekkel van dolguk. Két halászt agyonlőttek, nyolcat pedig megsebesítettek. A hajó átvizsgálásánál kitűnt, hogy tényleg csak egészen ártatlan halászbárkáról van szó, melyen a határőrök halakon kívül semmi mást sem találtakA magyar Liitlieránia nagy napié A magyar evangélikus szövetség gyűlése Rozsnyón — Szení-Ivány József az evangé likusság uj feladatairól Rozsnyó, augusztus 8. Augusztus 5-én ünnepet ült a rozsnyói evangélikus egyház. Falai között üdvözölhette a magyar evangélikus szövetség tagjait. Úgy a külső kép, mint a tárgyalások nívója azt igazolta, hogy szlovenszkói evangélikus egyházi életünk nagyobb jelentőségű megmozdulásáról van szó. A gyűlés impozáns volta, a tárgyalások közvetlensége, a magyarsáigot jellemző őszinte, meleg hanf mind oly benyomást tett, mint valami kisebb egyházkerületi gyűlés. A gyűlést megelőző napon délután hat órakor előértekezlet volt. Hétkor istentisztelet, melyet B á n d y Endre barsi főesperes, lévai lelkész végzett. Az istentiszteleten a rozsnyói evangélikus egyház alkalmi énekkara szerepelt S z k a 1 o s Emil lelkész vezetése alatt.' Szent-Ivány beszéde Szerdán reggel 9 órakor, templomi könyörgés után Szén t-I vány József nemzetgyűlési képviselő, a szövetség világi elnöke mélyj'áirásu beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Rámutatott a keresztyénség történelmi hivatására, küzdelmeire, azon időre, mikor a protestánsok s katolikusok versenyeztek a tudományok népszerűsítésében. Nem a szuronyok hatalma — úgymond, — hanem az értelem emelésében való munka volt az, mely az egyház tekintélyét fentar- totta. Az európai civilizáció hirtelen emelkedésével nem tudott lépést tartani a gazdasági élet fejlődése, elrendezkedése. A nyomorba döntött ember nem tudott felemelkedni Istenéhez, annál kevésbé, mert a marxizmus idealista követőihez csatlakozott politikai kalandorok gondoskodtak arról, hogy Krisztus igazságaitól eltávolitsák a végsőkig elcsigázott testű és minden nemesebb lelki érték iránt elfásult, lerongyolódott embert. Az emberiség maigy katasztrófájának a civilizáció rohamos fejlődése s a politikai lelkiismeret hiánya volt a talaja. A változásokozta feszültségnek valahol ki kellett robbannia. De mia mér megint előtérbe lépett a keresztyénség politikai jelentősége. Győzelemre ezt csak akkor vihetjük, ha nem zárkózunk el a keresztyén gondolat krisztusi értelmezésében is kifejezésre jutó haladás elől. A magyar evangélikus szövetség fennállásának első napjától szigorú és elszánt őre volt az egyháznak. Amikor a forradalom lángja az e gy h áz kor imán y zás épületét is elborította, erélyesen és félre nem érthető módon felemelte szavát az önkormányzat felfüggesztése ellen. A szövetség alapszabályainak jóváhagyása érdekében tett lépések eredményre vezettek, a tulajdonképpeni munka ideje most érkezett el. Első teendő a belmisszió s a magyar lelkészképzés kérdésének megoldása. Jelentések és indítványok Szent-lyánynak mély benyomást tett megnyitó beszéde után napirend előtt a rozsnyói egyház nevében Pósch József dr. egyházfelügyelő üdvözölte a szövetséget. B á n d y Endre egyházi elnök az elnöki jelentések során megemlékezett C s e n g e y Gusztávnak, a kiváló költőnek és R urnán János dr. kerületi felügyelőnek haláláról, bejelentette, hogy a szövetség alapszabályait jóváhagyták, hogy a magyar lelkészek Modorban Z o c h püspöknél értekezleten voltak. S z k a 1 o s Emil az elnöki jelentések kapcsán a tanítvány szeretetével emlékezett meg Csengey Gusztávról. Nem a költőről, a professzorról szólott, hanem a teológusok jóságos atyjáról, a papi pályára lépett ifjak kiváló nevelőjéről. Egyed Aladár titkár évi jelentését a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta. Különösen a belmissziói munkának a magyar egyházakban való megszervezése váltott ki a jelenlevők szivében élénk visszhangot. P á 1 e s c h Ervin dr. megszivlelésre méltó terveket mondott a lelkészeknek a U.P. művészi kivitelű bútorok ¥ BRATISLAVA Stefanik-u. 8|a (Bondy ház) Prága * Briinn cura pastorahs terén végzendő kötelességeikről. Ajánlotta a szövetségnek esztendőnként előre meghatározott fix időben való ülésezését s egyházközsége nevében meghívta a szövetséget Eperjesre, mely múltjánál fogva leginkább megérdemli s jelenében leginkább szükségli azt, hogy a jövő évi közgyűlés ott tartassák’. A gyűlés a meghívást elfogadta. Belmissziói bizottságot is választott, mely Szkalos Emil elnöklete alatt Pálesch Ervin dr., Egyed Aladár és Fizély Ödön tagokból alakult meg. G y a p a y Ede dr. egyházi felügyelő javaslatát tetszéssel fogadta a közgyűlés, hogy amíg nincs önálló tanítóképző és teológia, addig választhatók legyenek külföldön végzett jelöltek, kiknek diplomáját itt nosztrifi- káltassák. Ha ez elé akadályokat gördítenek, akkor a keresztyén világszövetség révén kell odahatni, hogy ezen jogos kívánság teljesüljön. Fizély Ödön, az Evang. Lap felelős szerkesztője számolt be ezután a Szövetség sajtóorgánumáról. Pálesch dr. jóakarata észrevételeit a közgyűlés érdeklődéssel hallgatta, bár azokat nem osztotta mindenben. A közgyűlés az Evang. Lap szerkesztőivel szemben elismerését és köszönetét fejezte ki. Magyar espercsség A program hetedik pontja, a magyar, esetleg a szlovák-magyar egyházmegyék kérdése élénk vitát váltott ki. A modori értekezlet e kérdésben való tárgyalásairól részletesen referáltak az ott resztvettek s a vélemények megoszlottak. Szent-Ivány József elnök a fölszólamlások nyomán megállapítja, hogy súlyos beavatkozás az egyházközségek önkormányzatába az egyházi fenhatóság azon törekvése, hogy eldöntse, hogy az egyházközség mely esperességbe akar tartozni. De ez nem ok, hogy az elvi megállapítások s az elméleti harcok terén maradjunk. A magyarságnak nem szabad föladni egyetlen egy jogát sem, de számolni kell az adott körülményekkel. Az evangélikus magyar egyházak kell, hogy a pozitiv cselekvés terére lépjenek s meg kell teremteni a magyar evangélikus esperességet. Az Ev. Szövetség föladata, hogy egy véleményre hozza az eltérően gondolkozókat. A cél érdekében szükséges, hogy alá tudjuk rendelni egyéni véleményünket a többség akaratának. Föltétlenül szükséges és helyes oly egyházmegye megalkotása, amelyben a magyarság többségben van. A részletek megbeszélésére ankétet tart szükségesnek. A maga részéről kijelentette, hogy ha az egyház- községek véleménye a magyar, vagy a szlovák—magyar kérdésben nem egyeznék is az övével, az,t mégis, mint a többség véleményét, elismeri és magát annak aláveti. Az ankétre hivassanak meg a magyar- és a ve- gyesnyelvii gyülekezetek kiküldöttei. Magyar vallás tani tankönyvek és magyar énekeskönyv kiadásával foglalkozott még a közgyűlés, amelyet az egyházi elnök buzgó imával zárt be. — (A csehszlovák hadsereg uj hajtókája.) A csehszlovák hadsereg hajtókái (paroli) tekintetében véglegesen a következőképpen in* tézkedett a nemzetvédelmi minisztérium: A gyalogságnak meggyvörös, a tüzérségnek téglavörös, a lovasságnak sárga, a légi osztagnak világoskék, az utász-, hidász*, vasúti és táviróosztagnak sötétbarna, az autó- és kocsiosztagnak sötétzöld, a képző és tudoj mányos intézményeknek világoszöld, a technikai osztagnak fűzőid, az egészségügyinek fekete, a gazdaságinak sötétkék, az igazságügyinek violett, a tábori lelkészeknek fekete fehér kereszttel, a lótenyésztő osztagnak és állategészségügyinek, ■ a tábori postának, ze* nekarnak és irodai személyzetnek hamuszür- ke parolija lesz különböző színű szegélyekkel. Houdek Rudolf Vinohrady, Fochová 25 elsőrendű női és úri szabóterme mérték szerint. *^8® !S^“ Valódi angol szövetek 5
