Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-07 / 176. (919.) szám

Péntek. augusztus 7. Egységes rendezés előtt a kassa-oclerbergi vasait nyugdijai A vasutiigyi minisztérium uj rendeieíe — A hadiféléveket nem számítják be A kvarclámpa mint detektív Egy tudoaininyos vívmány a bűnügyi rendőrség szolgálatában — A P. M. H. berlini tudósítójától — Berlin, augusztus eleje. Ma már mindenki tudja, hogy mit értünk „mesterséges napfény" alatt: a kvarclámpa ma már oíy nagyszerű eredménnyel alkalmazható és a látható sugarakon kívül annyi úgynevezett ultraviolett sugarat lövel ki, hogy az emberi szer­vezetre való hatása csaknem a legintenzivebb napfényével vetekszik. Most egy uj tulajdonságot fedeztek fel, mely a lámpát még becsesebbé teszi. Egy rendkívül ügyes találmány következtében a kvarclámpát úgy állíthatjuk be, hogy komplikált vegyi össze­tételeket minden analízis nélkül könnyűszerrel megállapíthatunk. A kvarclámpa eme uj tulajdonságát annak köszönhetjük, hogy sugarai fluoreszkáló vilá­gosságot termelnek. Tudvalevő, hogy vannak olyan anyagok, melyek különböző színekben tündökölnek, ha megfelelő fényforrással megvilágítjuk őket. Minél intenzivebb a fényforrás, annál intenzivebbek és világosabbak a színek. Újabb kutatások azt bizo­nyítják, hogy majdnem minden anyag szint lövel, ha megtaláltuk a neki megfelelő fényforrást. A legutolsó Röntgen-kongresszuson egy kvarclámpát mutattak be, amelynél a szem szá­mára látható sugarakat egy újszerű szürőüvegge'l felfogták és a rövid hullámú ultraviolett sugara­kat, tehát azokat, amelyek kémiai hatást idéznek elő, a szűrőn átengedték. Azáltal, hogy minden látható fényt kirekesztőnk, a szűrő túloldalán észlelhetjük mindama karakterisztikus fluoresz­káló fényhatásokat, amelyek különben láthatatla­nok. A készülék oly szellemes konstrukció, hogy a legcsekélyebb csavarással a legnagyszerűbb fényhatásokat idézhetik elő. A készülék hátsó fala közönséges sötétszürke üveget tartalmaz, amelyen a fényforrást ellenőrizhetjük. A talál­mányt eddig csak kémiai és orvosi szempontból ítélték meg, de a kongresszus megállapította, hogy ez az uj kvarckonstrukció más téren is nagy újításokra fog vezetni. Ha kezünket a készülékbe dugjuk, a bőr és a körmök azonnal színekben tündökölnek. Hason­lóképpen a napfénynél fehér papiros a készülék­ben élénk színeket játszik és az egyik papiros különbözik a másiktól. így tehát gyógyhatásától eltekintve az uj kvarclámpa- készüléket arra használhatjuk fel, hogy a papir eredetét minden kétséget kizáró módon megál­lapíthassuk és Így módunkban van minden ha­misítványt az eredetitől megkülönböztetni. Veszélyes hamis fogakkal a kvarckészülék ultraviolett fényébe kerülni. Mert a természetes fogak a különben sötétkeretü arcban élénken vi­lágítanak, míg a hamis fogak feketék és láthatatlanok ma­radnak. A sugarak kérlelhetetlen szigorral mu­tatják meg, hogy hol vannak űrök az emberi szájban és hamisítványok az emberi testen. A zsír és olaj papiroson vagy kartonlapon szintén színeket játszik és ez a tulajdonság ve­zette rá az uj kvarclámpakészülék feltalálóját, hegy a készüléket a bűnügyi rendőrség szolgála­tába állítsa. Az ultraviolett sugarak gyorsabban és pontosabban fogják el a házi tolvajt, mint a legügyesebb rendőr. Ebből célból a lopott jószá­got ártatlan sóval hintik be. Ami közönséges napfényben láthatatlan marad, ultraviolett fény­ben pompás színekben ragyog. Ha tehát a házi- tolvaj egy élelmiszerből rendszeresen lop, az élel­miszert sóréteggel kell bevonni és a hiány töké­letesen megállapítható. így a készüléknek különösen fontos szerep Jut a törvényszéki orvostanban, mert a vérnyo­mok különös erővel fluoreszkálnak. Prága, augusztus 6. Parlamenti tudósítónk jelenti: Minthogy az állam átvette a Kassa—oderbergi vasút részvényeit, ami az első lépést jelenti a vas­út állimositáisához, a vasutiigyi minisztérium rendeletét fog kiadni, amely a Kassa—oder­bergi x usut nyugdijszabályzatát összegyez- teti a csehszlovák államvasutak nyugdijelő- irásaival. A rendeletnek kivonatolt tartalma kö* rülbelül a kővetkező: A Kassa—oderbergi vasút unifikált alkal­mazottjai 1921 január 1-től kezdve tagjai a Kassa—oderbergi vasút és az államvasutak egyesitett nyugdíjalapjának, ugyanazokkal az előírásokkal, mint az államvasutak alkal­mazottai­A nyugdíjasoknak 1921 január elseje előtt Berlin, augusztus 6. A Berliner Tageblatt vasárnapi száma Keysser professzorral, az ismert német rák­kutatóval folytatott beszélgetést közöl. A professzor nyilatkozatát a következőkben foglaljuk össze: 1925. áprilisban és májusban Ruipell ber­lini tanár közvetítésével tárgyalások indul­tak meg angol érdeklődőkkel a Keysser pro­fesszor folyamatban lévő rákkutatások ki- sérleteinek finanszírozására, minthogy abban az időben Németországban ilyesmire pénzt szerezni nem lehett. A londoni tőkecsoport képviselőjének Rupell tanár áprilisban egy dolgozatot nyújtott át, amelyben Keysser tanár ismertette rákkutatásainak jelenlegi állását, a legkisebb részletekig föltárva ered­ményeit. Kutatásainak lényeges eredménye az volt, hogy a rákot egy vírus okozza, amely láthatat­lan, az agyagsziirőn keresztül hatol, élő fertőző anyag. Egymagában még nem- okoz rákdagana­tot, hanem a daganat keletkezésének elő­feltétele a sejtek hajlamossága, ami nélkül a rákvirus a daganatot nem tudja előidézni. Másszóval a normális sejtek ellenállóképessé­gének annyira meg kell gyöngülniük, hogy a rákvirus behatolhasson és rákos tüneteket idézzen elő a sejten. Ez az állapot akkor is bekövetkezihetik, ha huzamos sűrűn ismétlődő bántahnaik érik a sejteket, mint ez kísérleti utón tényleg rákbetegséghez vezetett, neve­zetesen úgyhogy patkányokat mollyal etet­tek, vagy, hogy emberi rákdaganatokból tenyésztett baktériumokat oltottak a bőr alá vagy kátrányecseteléssel folytonosan izgat­ták a bőrt. —- íme, — mondja Keysser tanár — i beszámított éveit a régi nyugdíjalapból, vagy a Kassa—oderbergi vasút segélyalap* jából minden levonás és utánfizetés nélkül az egyesített nyugdíjalapra számítják be. Az unifikált alkalmazottakat azonban a hadifélévek beszámításának kedvezményei nem illetik meg, mivel a Kassa—oderbergi vasút nyugdijelőirásai, amelyek 1921 január elsejéig volt érvényben, ilyen kedvezményt nem ismernek és a hadifélévek beszámítását az üzletvezetőség jogerősen nem hajtotta végre. A rendeletben, a minisztérium nyomatéko* san kijelenti, hogy a Kassa—oderbergi vasút alkalmazottai az unifikálás révén nem lesznek a csehszlovák államvasutak alkalmazottaivá, hanem továbbra is a Kassa—oderbergi ma- gánvasutak alkalmzoitalnak tekintendők. az angol kutatások lényegét már előbb megmondottuk. Az angol eredményekben uj csak az, hogy Gye és Barnard állítólag magukból a daganatokból állítottak elő olyan anyagot, amely szintén rákos sejtté alakíthatja át a normális sejtet. Ha ez az állításuk helyes, akkor mindenesetre van haladás, de elváló újítás, fölfedezés nincsen. Keysser eredményeiről akkor előadást tartottak a Royal Board of Health, a királyi egészségügyi tanács előtt, ahol ezek az ered­mények igen nagy feltűnést keltettek. Az angol intézet hivatalosan elhatá­rozta, hogy háromtagú bizottságot küld ki Berlinbe Keysser rák-kutatásainak tanul­mányozására. A bejelentett bizottság azonban nem jelent meg Berlinben. A németek tehát azt mondják, hogy ami­kor a német tudósok ezt az eredményt kö­zölték az angolokkal, tulajdonképpen már akkor leszögezték a mostani angol kutatások eredményeinek lényegét. Mit mond Gye dr. A Berliner Tageblattnak ez a leleplezése, hogy mekkora részük van a németeknek az angoloknak tulajdonított rákvtrusfölfedezésé- ben nagy feltűnést keltett Londonban. A Westminster Gazette egyik munka­társa megjelent Gye doktornál, aki kijelen­tette, hogy a Keysser-féle kutatásokról semmit sem tud, soha sem hallott Keysser professzorról és munkásságáról és arra gondol, hogy az egész hír csak félreértésen alapszik. — Ha Keysser professzor mégis meg­tette azt, amit magáról állít, — úgymond Gye dr. — akkor én kalapot emelek előtte. „A becsületes emberek társaságának“ becstelen vége Jean Joseph Bemard a becsület és a népművészet apostola. — Hova lett a becsületes emberek félmilliója? Ki fedezte fel a rákbacillust? — Német-angol versengés az elsőségért. — A drágakövek és gyöngyök szintén különös színekben tündökölnek, úgy hogy az igaz és ha­mis gyöngy pontosan megkülönböztethető egy­mástól. Ezt az eljárást más anyagokra is ki fog­ják terjeszteni, mert ma már sikerült annyit el­érni, hogy komplikáltabb kezeléssel az ismert anyagok fele fluoreszkál. Az alapelv alapján a zseniális találmányt ki fogják fejleszteni és való­színűleg nemsokára épp olyan szerepet fog ját­szani a rendőri nyomozásban, mint a sürgönyileg továbbított ujjlenyomatok. Fr. El. léHehaifiilif flarofeKööei Paris, augusztus 6. k Petit Journal fezi jelentése szerint a nyugati zónában a helyzet tetemesen javult. A jelentés továbbá közli, hogy Franciaország a közeljövőben nyilvá­nosságra hozza hivatalos utón is az Abd el Krimnek tett egyesült francia—spanyol béke- föltételeket, annál is inkább, mert a Matinban e föltételekről megjelent közlemények csak növelik a bizonytalanságot és a tájékozatlan­ságot. A publikálás most már csak a spa­nyolok beleegyezésétől függ. Sors] egyeket mindenki csak Gaipieriit és Tsa ImíiézéIm vesz, Brameam s$aűeBlííi& ui. Telefon 1020 és 23(5'.. (A P. M. H. párisi tudósitójától.) Paris, augusztus eleje. Egyszer volt, hol nem volt — Parisban volt egy ember, akit úgy hívtak, hogy Jean Joseph Bemard. Ez az ember a Magas Al­pokból jött Párisba, hogy ott eszméivel bol­dogítsa az emberiséget. Párisnak nincs igaza, amikor azokat az embereket, akik mint nagy tehetségek a vidékről a fővárosba özönlenek, bizalmatlanul és lekicsinylőén fogadja. Jean Joseph nagyon tehetséges ember volt és ter­mészetesen mindenekelőtt a tehetséges embe­rek biztos szimatjával folyóiratot alapított. Ezt minden félmüveit ember megteszi, aki francia létére a vidékről felkerül Párisba. Azután maga köré gyűjtötte a főváros be­csületes embereit és fényképét a párisi re­vükben és képeslapokban közzétette. A sajtó, nem tudni miért, hozsannát zengedezett és Jean Joseph elérkezettnek látta az időt, hogy megalapítsa a becsületes emberek társasá­gát, melynek kasszájába minden becsületes ember tagsági dij címén évi 10 frankot fizetett be. A pénztár állandóan teli volt s a tagok száma napról-napra növekedett. Jean Joseph nem elégedett meg ennyi­vel, mert egy tehetséges ember a művészetre is gondol, nemcsak az erkölcsre. írásaival és előadásaival a kis emberhez fordult, a pol­gárhoz, aki apró kamatjövedelméből’ él, a hivatalnokokhoz és egyéb biztos existenciák- hoz, akik bár kicsinyek, nagyok, ha sokan vannak. Prédikációi refrénje az volt, hogy a színház tulsokáig volt már egyes jómó­i duak kezében és most itt az ideje, hogy a nép megalkossa saját művészetét és fel­építse saját színházát. A kis emberek kis'agya megmozdult erre a nagy tervre. Jean Josephnek ezrek siettek segítségére. Lelkesen üdvözölték a nagy embert és a nagy tervet és ha akadtak olyanok, akik még kételkedni mertek a művészet-megváltó apostol igéiben, azokat Jean Joseph saját személye köré rendelte, címeket adományozott nekik és jólfizetett állásokkal altatta el a kétkedés hangját. Múlt vasárnap több száz derék polgárt ötórás teára hívott meg, amelyhez Páris városa elegáns gesztusul a Porté des Ver­sailles kiállítás szalonját bocsájtotta rendel­kezésére. Jean Joseph hatalmas beszédet intézett a jelenlévőkhöz és amit a beszéd nem ért el, azt elérte a pezsgő. Ez vasárnap törté mt. Hétfőn vége volt a boldogságnak és a dicsőségnek egyaránt és Jean Joseph Bemard eltűnt luxuslakásából. A rendőrség a szökés népművészetével és a becsületes emberek vezetőjének becsületével nem értett egyet és keresésére indult. Mikor megtalálták, le­tartóztatták, mint bármely más hétköznapi embert és most arra fogják kényszeritent, hogy bár becsületessége miniden kétséget kizár, mert hiszen ö alapította meg először a becsületes emberek társaságát, számoljon el becsü­letesen arról a fél millió frankról, amely a becsületes emberek pártkasszájából szö- « kése óta hiányzik. Hiába, ha már valaki becsületes, ne áll­jon össze olyannal, aki szintén becsületes, mert a másik becsületességét azonnal saját céljaira használja fel, ez pedig már magában véve becstelenség. G. E. M. — H. Nők a tükör előtt Néhai való jó Gyulai Pál irt valamikor nagy­szerű „beszélysorozatot" ezen a címen, de haj! azóta meghalt a beszély (nyúlfarknyi novella lett belőle) és a nők is mások most a tükör előtt, mint nagyanyáink idején. Ám a tükör nem válto­zott s a mai nö, mikor tükre elé ül, ugyanolyan áhítattal néz szembe a maga képmásával, mint a legelső asszony, aki a folyóvíz tükrében csudába meg a szépségét. A tükör az asszonynak minden­ha leghiibb, legmegbízhatóbb, legtitoktartóbb, mindenek felett pedig legjelentősebb barátja. Mikor a mai nő odaül a tükre elé, tulajdon­képpen szertartást celebrál, mely annál misztiku­sabb, mivel senki sem lehet se tudója, se látója a szertartás titkainak. Ha csak egy órát szentel is naponta tükrének a nö, ez az az óra, amikor egész odaadással önmagának adhatja magát, mi­kor tanulmányozhatja s egy kicsit imádhtja is fizikumának plasztikai, és (honi sóit, qui mai y pense!) festői szépségeit. Itt ellenőrizheti magát, hogy fog festem (már megint ez az ominózus szó!), ha kiviszi szépségének kincsesházát az utcára vagy a társaságba. Ám ne legyünk igazságtalanok. A régi Éva sem volt más fából faragva, azaz, hogy ugyan­olyan csontból (rossz csontból!) vétetett, mint a mai. A férfi oldalbordájából tudvalévőén. És a férfiak azelőtt sem voltak jobbak, mint ma, az­előtt is ők ültették a nőt a tükör elé. Mióta világ a világ, mindig a férfi kedvéért akart szép lenu az asszony s hogy a teremtés urai milyen telhe­tetlenek voltak ebben a tekintetben mindig, mi sem bizonyitja jobban, mint hogy már századok­kal ezelőtt valóságos kódexekbe foglalták a női szépség kiskátéját. Agnolo Firenzuola például, a reneszánsznak ez a bájos toliforgatója, „Beszél­getések az asszonyok szépségéről" cimii dialógu­saiban „mindössze" csak ennyit követelt az asz- szonyoktól: A hajuk legyen finom, sürü? hosszú és bod- ros; a színe hasonlítson hol az aranyhoz, hol a mézhez, hol a csillogó napsugárhoz. (Firenzuola — úgy látszik — csak a szőkéket szerette.) A nő alakja legyen nagy, erős, - arányaiban nemes. A test szine nem akkor szép, ha fehér, mintha sá­padt lenne, hanem ha átpiroslik rajta a vér cir­kulációja. A szem fehérjén csillanjon meg egy kis kékes árnyalat. A legszebb egy szelíd, sötétbarna szempár, mely nyugalom idején a tekintetnek bi­zonyos vidámságot, mozgáskor pedig izgató va­rázst kölcsönöz. Az ajkak ne legyenek se túlsá­gos vékonyak, se nagyon erősek. A nyaknak nyúlánknak, kereknek és fehérnek kell lennie. A vállak szélesek legyenek, bizonyos szelíd kva- draturaként hassanak; a nyakszirt árnyalata le­gyen szelíden rózsaszín. A szép mell első kellé­ke a szélesség, a halmoknak úgy kell emelked- niök, hogy a szem az emelkedés fokozatait alig legyen képes konstatálni. A lábszár hosszú, rém­iünk legyen, alul vékony, finom, erős, vakító fe­hérségű lábikrákkal, mig a láb keskeny és kicsi legyen, de ne sovány. A karok legyenek fehérek, hosszúak és izmosak, végül: a kéz legyen fehér, nagy és telt, az ujjak viszont hosszúak, nyúlán­kak, gyengédek, az ujjak végei felé alig láthatóan keskenyebbek . . . Hát ez bizony éppen elég. Többet igazán nem követelhetünk: egy nőtől. S ha a szépségnek régi velencei kiskátéja tán kicsit tulkövetelő is, nyugodtan megállapíthatjuk:, hogy ez a mainál sokkal közönnségesebb női szépség legalább is ugyanannyi órát töltött a tükör előtt, mint a mai asszony, akitől szépség dolgában talán egészen mást követel a kora, mint amit a reneszánsz kö­vetelt a maga asszonyától, de akitől épp úgy el­várja, hogy megfeleljen a szépség ama kiskátéjá­nak, melyet ma sem az asszonyok állítanak ösz- sze, hanem a mai —férfiizlés. R. M.‘ tngoszlá? Mritgt Pár #ssze! Práiitís. főn? Belgrádi, augusztus 6. Politikai körökben azt hiresztelik, hogy ősszel a jelenlegi kor­mány rekonstrukciójára kerül a sor. A kor­mányba valószínűen belép Radics István is, valamelyik Radics-párti miniszter helyébe. Valószínű, hogy Radics Pál adja át a minisz­teri tárcáját, aki teljes erővel saját pártja ügyeivel akar foglalkozni. Egyes verziók sze­rint miniszteri tárcát vállal Jovanovics Ljuba is, mert egyes radikáliapárti miniszterek le akarnak mondani. Nincs kizárva az sem, hogy a jelenlegi koalíciót még kibővítik. Itt elsősorban a demokrata pártra gondolnak. A kormányban a személyi változásokra azért van szükség, mert a kormány ősszel néhány igen fontos kérdést akar elintézni. Első helyen áll a király megkoronázta- tása és a királyi család utazása Nyugaíeuró- pába. A királyi családot külföldi utján a mi­niszterelnök és a külügyminiszter kisérik. Hivatalosan meglátogatják Rómát, Parist, Londont és Prágát. Kormánykörökben nem hisznek abban, hogy újabb ellenzéki blokk alakulna, amely flöntő harcot vívhatna a je- , Ienlegi kormánnyal

Next

/
Thumbnails
Contents