Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-06 / 175. (918.) szám
& SZlOVCBSZltól- ?iituju<ii szellem Sziklay Ferenc dr. mutatott rá e lap hasábjain az egységes szlovenszkói magyar szellem szükségességére és egyszersmind a kialakulás nehézségeit is érintette. Igen helyesen a kultúrát tartja a legalkalmasabb eszköznek a lelkek harmonizálására és talán itt is elsősorban az irodalomra gondol. A fölvetett eszme súlyos, megoldásra váró problémája közéletünknek és érdemes vele, legalább irodalmi vonatkozásban, részletesebben foglalkozni. Sziklay dr. cikkének az a része, amelyben azt álitja, hogy „Pozsony és Kassa nem tudják egy célba irányítani akaratukat14, szomorúan jellemző megállapítás hétéves irodalmi múltúnkra. Nem az a baj, hogy több kulturcentrumunk van, hiszen a legújabb idők tanúságai bizonyítják, hogy a decentralizáció termékenyítő hatást gyakorolt irodalmunkra. Amig Pest volt az egyetlen érvényesülési fórum, akkor is a vidék adta a legjobb írókat a magyarságnak. A helyzet mat annyival egészségesebb, hogy ez a kizárólagos fölszivó erő nem érvényesül, az iró megmaradhat régi környezetében, amely az élet üdeségével továbbra is hat művészetére. Változatos, sokszínű irodalom csak igy képzelhető el, mert az azonos körülmények a szellemi termelésben egyoldalúságot fejleszthetnek ki. A hiba azonban ott kezdődik, hogy a széttagolt egységek között hiányzik az ösz- szefoglaló keret, a megismerés és a bizonyos fokú kicserélődés természetes folyamata. Ma Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar irodalma vtlagban két részre különül: Nyugatra és Keltre és a passzivitás jellemzi magatartásu- lat egymás iránt. Ennek lehetnek geográfiai okai, de a végső magyarázat mégis a magasabb szellemi egység hiányában rejlik. Ezen egység útját kellene egyengetni Íróinknak. A cél előtt meg kell hajolni a jelszavaknak, tartsák egymás meggyőződését tiszteletben és ne feledjék el, hogy az irodalomban nem az irányok, hanem az értékek az uralkodók. Nem hiszem, hogy a szellemi választóvonal oly mély legyen, hogy azt kellő jóakarattal át ne lehetne hidani. Már csak a saját érdekük is azt kívánja, hogy keressék meg azokat a kapcsolatokat, amelyek révén az együttműködés lehetséges. Ha a propaganda kellően meg volna szervezve, a nyugati iró munkáját keleten is többen olvasnák. Az eddigi kísérletek azért mondottak csődöt, mert a pártszinezetet nem tudták levetni magukról és igy az egység olyan ajándék volt, amely után mindnyájan áhítoztunk s amikor meg lett volna, nem tudtunk vele bánni. Ugyanekkor bizonyos szelekciót kellene gyakorolni az irodalomban. Az elszakadást követő szellemi kereslet okozta azt, hogy sok jóakaratu, de egyébként csekély irodalmi képességű ember fogott tollat és jutott népszerűséghez. Erre a szelekcióra szükség van az irodalom tisztaságának megóvása érdekében, de a harmonikus együttműködés is ezt kívánja. A közös munka legprimitívebb formáját sem tudom elképzelni — főleg íróknál — anélkül, hogy egymás képességeit el ne ismerjék és viszont föltételezem a tehetségekről, hogy ez az Ítéletük helyes is. ha minden melléktekintetet félretéve nyilatkoznak. Amint Sziklay Ferenc dr. megjegyezte, az egység megteremtése nem lehet napok müve. Minthogy itt belső, tehát szellemi egységről van szó, a lelkek lassú formálása szükséges hozzá, amelyet külső eszközökkel segíthetünk elő. Erdélyben évszázadok érleltek meg bizonyos speciális tulajdonságokat, amelyeket ma az „erdélyi lélek11 gyűjtőneve alatt foglalnak össze. E fogalom körének határvonalai igen bizonytalanok, az elnevezés azonban nem fontos, mert sok Írójuk munkáján valóban megérzik az erdélyi iz. Minekünk egyelőre a külső egység kiépítésén kell fáradoznunk, hogy azután ebből sarjad-e valami átfogóan, speciálisan szlovenszkói, azt bízzuk a jövőre. Az első és főfeltétel volna az egymásnak alapos megismerése, Ma előfordul, hogy Erdélyen, vagy Pesten keresztül értesülünk arról, hogy egy ruszinszkói iró munkája megjelent. Ugyanez a helyzet az iró értékelésének terén is, Kolozsvár, vagy Pest fémCsütörtök, augusztus AÁAAAAAAAA/MAA a a a a a a a A a A A a a a a a a a mimlerski csak Ealpiest m Tss UMwMm vesz, Braíisíam Rednlüsiá uí. Telefon 1920 és 23(5". ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼TTTTTVTYT TVTYYYYYYYY y^%irJU<?t;tR7ffWAP jelzése kell ahhoz, hogy az írót Szlovenszkó túlsó részének közönsége megbecsülje. Ha Pozsonynak és Kassának együttes szépirodalmi lapja volna — a kooperáció a lap fönnmaradását is biztosítaná —, megszűnne ez a visszás állapot, amelynek magyarázata különben igen egyszerű. A politikai tökét és a köznapi aktualitásokat gyümölcsöztető sajtóban alig jut hely az irodalom számára és ezt a keveset is a környék Íróinak tartják fönn. Az irodalmi társaságok is közreműködhetnének a kölcsönös megismertetésben. A pozsonyi Toldy-kör például kassai Írókat szerePrága, augusztus 5. Bécsi lapok híradása nyomán megemlékeztünk arról, hogy a tömeggyilkos Reinitz Jakab a szatmári fogházból megszökött. Ez a hir bejárta az utódállamok sajtóját és igy természetesen eljutott Szatmárra is, ahol azt a legnagyobb meglepetéssel fogadták. Szatmári munkatársunk, dacára annak, hogy a hírek alaptalansága kétségen felül állt; engedélyt kért arra, hogy meglátogathassa Reinitzet a börtönben és személyesen győződjön meg a tényállásról. Látogatásáról az alábbi jelentésben számol be: Papp-György dr. ügyész levezet Reinitz cellájába. Ahogy benyitunk a harmincnégyes celláiba, Reinitzet háttal az ajtónak imaszer- számosan imádkozva találjuk. Az ajtónyilás zajára fölnéz reánk. peltethetne irodaimi matinéin és a keletiek viszont. Ilyen apró mozzanatokból kellene összetevődni annak a kulturmunkának, amely a lelkek talaját az egység befogadására előkészítené. Egy-két lépés már történt ebben az irányban, csak elszántság és akarat kell hozzá, hogy az első kőtől vissza ne rettenjünk, örüljünk egymás értékeinek, gyönyörködjünk kifejlődésükben és ha már megértek arra, mutasuk föl: — lám, ezeket is a magyar föld, a magyar lélek adta nekünk árvaságunkban! * Tamás Lajos. A tárgyalás óta feltűnően lesoványodott, az arca sápadt, beesett. Az ügyész megmondja neki, hogy látni akartam, azért jöttünk be hozzá. Reinitz szótlanul meresztette reám könnyes szemeit s csak akkor szólalt meg, mikor tudtára adtam a szökéséről szóló híreszteléseket. Ekkor a régi jólismert refrénnel felelt: — Kiderül az én ártatlanságom, én nyugodtan bevárom ezt az időt. Ne féljenek, nem szököm meg innen . . . Nem lévén egyéb mondanivalóm, percekig állottunk egymással szemben hangtalanul, inig az ügyész véget nem vetett a látogatásnak. De még be sem húzódott egészen a vasajtó, máris láttam, újból a fal felé fordult és folytatta az áhitatos imádkozást. & í,écsői határkérdés a ieátesí&'U közigazgatási fetrőság elölt Prága, augusztus 5. Ámbár a kormány részéről kolportált liirek szerint a téesői határkérdés teljes megoldást nyert, a helyi érdekeltektől szerzett információink szerint ez nem fedi teljesen a valóságot. Igaz ugyan, hogy néhány téesői gazda visszakapta a Tiszán túl, román területen fekvő birtokának egy részét, a vámhatóságok kellemetlenkedései azonban egyáltalán nem szűntek meg, sőt az idevágó cseh— román államközi egyezmény legfontosabb intézkedéseiről a csehszlovák vámhatóság sern akar tudomást szerezni. Az egyezmény ugyanis kimondja, hogy a csehszlovák állampolgárok vámmentesen szállíthatják be román területen fekvő birtokaik mindennemű gyümölcstermését. A té- csöi hídtól alig félórajárásnyira fekszik román területen Weisz Izrael téesői lakos üveggyára, amelynek termékeire szintén vonatkozik a vámmentesség kedvezménye. Weisz üveggyáros hajlandó kétszáz csehszlovákiai munkást foglalkoztatni gyárában, ha a csehszlovák pénzügyminisztérium a cseh—román egyezmény rendelkezését betartja; a minisztérium azonban az erre vonatkozó kérelmet törvényellenesen elutasította s Weisz most a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz fordult panasszal, amelyben a következőket adta elő: A békeszerződések Csehszlovákiának ítélték oda azt a területet, amelyen az üveggyár fekszik. A csehszlovák kormány a törvényhozás megkérdezése nélkül adta oda Romániának a kérdéses területet, amire pedig nem volt följogosítva. A csehszlovák állam azonban a Romániának elajándékozott területekért állítólag kárpótlást kapott s igy a kormány az önkényes határváltoztatással magánérdekeikben sértett téesői polgároknak kártérítéssel tartozik. Ha azonban a területelajándékozás nem volt alkotmányellenes és igy a kormány kártérítési kötelezettsége nem volna megállapítható, úgy minden bizonnyal vámmentesen köteles beengedni az állam területére a román területen fekvő ingatlanok összes termékét, vagyis az üveggyár produktumait is. A panasz tárgyalása a legközelebbi hetekben várható. A bíróság döntését óriási érdeklődéssel várja úgy a jogászközönség, valamint a számtalan „határrendezéssel11 sújtott lakosság is. Bizonyos ugyanis az, hogy az ismertetett panasz kedvező elintézése esetén számtalan határmenti lakos fogja perelni a kormányt kártérítés iránt. Vcszeslelines Síáisiiszszlrájlí relsösziféztában Katíov/itz, augusztus 5. A nyolcórai munkaidőért való küzdelem igen kiélesedett a felsőszá 1 éziai szénbányákban. Számos nagyüzemben sztrájkra került a sor. Eddig körülbelül 9 ezer ember tette le a munkát, de valószínű, hogy a sztrájkmozgalom sokkal nagyobb arányokat fog ölteni. A munkaadók a sztrájkra kizárással feleltek s a „Kö- nig“, „Bismarck11, „Salwan11, „Laura14, „Beldon11 és „Perrum11 bányák máris elbo- csájtoták a munkásokat. A kormány közvetítő szerepet vállalt, mert nagy az aggodalom, hogy az általános európai bányászizga- lom következtében a sztrájk igen veszedelmes arányokat ölthet s egész Európára kiterjedhet. ySlodevm etifikett 1. Idegenekkel szemben légy barátságos. Barátaiddal szemben légy idegen. 2. Ha köszönsz, kalapodat ne emeld nagyon magasra, mert könnyen észrevehetik, hogy a bélése — rongyos. 3. Bizalmasabb nőismerősödet karodon is vezetheted. Csak ne az oltár elé. 4. Ha hiteleződ otthonodban meglátogat, fogadd öt szívesen és ha felöltőjét leveti, siess segítségére és akaszd fel magad a fogasra. 5. Kereskedő sohase mondjon igazat. Az igazság úgy is kisül, ha csődöt mond. 6. Főurakkal szemben ne légy fenhéjázó, mert bosszút áll rajtad és többet számit a feketéért, amit fogyasztottál. 7. Ha B-lisára kerültél és villamoson utazol, ülőhelyedet add á.t a felszálló hölgyutas- nak. Legalább elmondhatod, hogy egy hölgy révén álláshoz jutottál. 8. Hivatalodba sohase siess. Gyorsan előlépni csak egy rangfokkal érdemes. 9. Urinő kiveheti udvarlója szájából a cigarettát. De férje zsebéből csak a — dohányt. 10. Menyasszonyoddal szemben légy elővigyázatos. Jegyváltáskor válts retúrjegyet ’’ogy a parti visszaimehessen DYMf Szabad rifíkaDll országon goroiifáliiok a fraacia-spango! ftéheíeltéfeSeh Nyilvánosságra hozták a madridi konferencia szenzációs megegyezését — Abd e! Krím tiz nap haladékot kér — Egy uj népszövetségi állam megteremtése Északafrikában Páris, augusztus 5. A Matin tetuáni tudósítója megtáviratozta lapjának azokat a békeföltételeket, melyeket Franciaország és Spanyolország együttesen tettek Abd el Krímnek. E békeföltételek elfogadásától függ a marokkói hadjárat sorsa, mert ha Abd el Krím nem mutatkozik hajlandónak a föltételek elfogadására, akkor a francia és a spanyol haderők minden tekintet nélkül a lehető legkegyetlenebb hadjáratot inditjá.k a riffkabilok ellen. E hadjáratban a nagy csapattömegeken kívül az eddig mellőzött tankokat, lángvetőket és mérges gázokat is működésbe hozzák. A békeföltéíelek a körülményekhez képest elég lojálisak, úgy, hogy a francia szocialisták és egyéb békés elemek sem panaszkodhatnak a francia hadvezetőség imperialista céljai miatt. Eddig Párisban csak az éj leple alatt és erős rendőri fedezettel merték Marokkóba szállítani a francia katonákat, mert a közvélemény nem szívesen nézte a távoli gyarmatokért hozott újabb véráldozatokat. Ha azonban a riffvezér nem fogadja el a most nyilvánosságra került föltételeket, akkor a hadviselés minden ódiuma reá esik, Painlevé a parlament előtt is mentesítve van és jöhet a legkegyetlenebb háború. A marokkói fölkelők szándékáról egyelőre még nem tudni semmit. Annyi tény, hogy helyzetük eddig elég kedvező és az egyesült európai hatalmak még a legutóbbi időben sem tudtak lényeges eredményeket elérni, holott a madridi konferencia óta tetemesen megnövekedtek esélyeik. Igaz, hogy Abd el Krím nem hajtotta végre Uesan elleni bejelentett offenziváját, de ez a körülmény, amelyet a francia lapok a francia hadvezetőség sikerének igyekeznek föltünfetni, inkább Abd el Krím taktikai ügyességének számíthat, mert hiszen a bejelentett francia—spanyol ofíen- zivának éppen a riffkabü uesani támadás visszaverésével kellett volna kezdődnie, így tervezték Petain és Primo de Rivera; az ellenlökés ezen kiinduló pontja azonban Abd el Krim határozott ügyessége folytán elmaradt. A riffvezér most inkább arra törekszik, hogy a Lukos folyó mentén megakadályozza a francia—spanyol együttműködést s állítólag akciói ezen a vidéken teljes sikerrel járnak. A riffesapatok az európaiak várakozása ellenére, nem Uesan környékén, hanem a Lukos folyónál voltak koncentrálva s az itt történt támadás váratlanul érte az afrikai szövetségeseket. A Matin a következőkben foglalja össze a francia—spanyol egyesült békeföltételeket: 1. Abd e! Krím vallási dolgokban elismeri a marokkói szultán ielsöbbségét, 2. Franciaország és Spanyolország elismerik a riííterületek közigazgatási autonómiáját. 3. A riffállam számára kellő erejű rendőrcsapatokat engedélyeznek, e csapatok keretét és hatáskörét azonban Franciaország határozza meg. 4. Ceuta és Melilla vidékét némileg megnagyobbítva Spanyolország végeredményesen megkapja. A ceutai zóna határai a következők lesznek: Északon a gibraltári tengerszoros, nyugaton a tangeri semleges zóna, délen a tan- ger—tetuani útvonal, keleten pedig a Földközi tenger partja, kezdve a Martin folyótól egész Ceutáig. A melillai zóna a következő határokat kapja: Nyugaton a Kert folyó, keleten a Marsika folyó, délen pedig egy oly vonal, amely a jelenleg üzemben lévő szénbányákat Spanyolország számára biztosítaná. 5. Az autonóm riffállam határa nyugaton egy olyan vonal lesz, amely legalább húsz kilométernyire fekszik keletre a fez— tangeri vasútvonaltól. Délen a Verga és a Lukos folyók, mig a többi határok tekintetében később állapodnának meg. Az egész uj állam a népszövetség ellenőrzése alá kerülne. Abd el Krim tudomásul vette e föltételeket és augusztus 15-ig gondolkodási időt kér. Hivatalos spanyol jelentések szerint, ha a válasz negatív lesz, a spanyolok azonnal támadásba kezdenek és nagyobb csapatokat szállítanak partra. — Amint e föltételekből is látni, az európai hatalmak hajlandók elismerni a riffállam függetlenségét, de csak olyan keretek között, amelyek sem a tangeri szerződést, sem . pedig Spanyolország, vagy Franciaország afrikai jogait nem sértik. Területnagyobbodásról és az Uergha folyó mellékén lévő termékeny földek megkapásáról le kell mondania Abd el Krímnek, ha nem akarja magára zuditani a két nagyhatalom haragját. Mindenesetre azonban száraotíévő ez a siker is, amit államának teljes függetleni- tésével ért el a riffvezér. Tagadhatatlan, hogy e sikereket inkább a spanyolországi és a franciaországi belpolitikai helyzet következtében érhette el s csak másodsorban jöhet számításba az a szívósság, amelyet a kabilok a marokkói harcok alatt tanúsítottak s amellyel a francia hadvezetőséget meggátolták, hogy az ottani baloldali pártokat fait accomplit elé állítsák. Páris, augusztus 5. Fezi jelentés szerint a franciák nehéz tüzérséggel bombázzák már napok óta a dsebeli riffkabil állásokat. Ha e bombázás megfelelőképpen előkészíti a helyzetet, néhány nap múlva a csapatok döntő támadást kezdenek. A repülőgépek is hatványozott erővp.i hnniházrák mindenütt a riffek állásait. v T V W Vf VT ▼Vf Reinitz maga cáfolja meg a szökéséről elterjedt híreket A P. M. H. munkatársának látogatása a szatmári fogházban. — Reinitz imádkozik és bizva-bizik ártatlansága kiderülésében.
