Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-06 / 175. (918.) szám

& SZlOVCBSZltól- ?iituju<ii szellem Sziklay Ferenc dr. mutatott rá e lap ha­sábjain az egységes szlovenszkói magyar szellem szükségességére és egyszersmind a kialakulás nehézségeit is érintette. Igen he­lyesen a kultúrát tartja a legalkalmasabb eszköznek a lelkek harmonizálására és talán itt is elsősorban az irodalomra gondol. A föl­vetett eszme súlyos, megoldásra váró prob­lémája közéletünknek és érdemes vele, leg­alább irodalmi vonatkozásban, részleteseb­ben foglalkozni. Sziklay dr. cikkének az a része, amely­ben azt álitja, hogy „Pozsony és Kassa nem tudják egy célba irányítani akaratukat14, szo­morúan jellemző megállapítás hétéves iro­dalmi múltúnkra. Nem az a baj, hogy több kulturcentrumunk van, hiszen a legújabb idők tanúságai bizonyítják, hogy a decentra­lizáció termékenyítő hatást gyakorolt irodal­munkra. Amig Pest volt az egyetlen érvé­nyesülési fórum, akkor is a vidék adta a leg­jobb írókat a magyarságnak. A helyzet mat annyival egészségesebb, hogy ez a kizáróla­gos fölszivó erő nem érvényesül, az iró meg­maradhat régi környezetében, amely az élet üdeségével továbbra is hat művészetére. Változatos, sokszínű irodalom csak igy kép­zelhető el, mert az azonos körülmények a szellemi termelésben egyoldalúságot fejleszt­hetnek ki. A hiba azonban ott kezdődik, hogy a széttagolt egységek között hiányzik az ösz- szefoglaló keret, a megismerés és a bizonyos fokú kicserélődés természetes folyamata. Ma Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar irodalma vtlagban két részre különül: Nyugatra és Ke­ltre és a passzivitás jellemzi magatartásu- lat egymás iránt. Ennek lehetnek geográfiai okai, de a végső magyarázat mégis a maga­sabb szellemi egység hiányában rejlik. Ezen egység útját kellene egyengetni Íróinknak. A cél előtt meg kell hajolni a jel­szavaknak, tartsák egymás meggyőződését tiszteletben és ne feledjék el, hogy az iroda­lomban nem az irányok, hanem az értékek az uralkodók. Nem hiszem, hogy a szellemi választóvonal oly mély legyen, hogy azt kellő jóakarattal át ne lehetne hidani. Már csak a saját érdekük is azt kívánja, hogy keressék meg azokat a kapcsolatokat, ame­lyek révén az együttműködés lehetséges. Ha a propaganda kellően meg volna szervezve, a nyugati iró munkáját keleten is többen ol­vasnák. Az eddigi kísérletek azért mondot­tak csődöt, mert a pártszinezetet nem tudták levetni magukról és igy az egység olyan ajándék volt, amely után mindnyájan áhítoz­tunk s amikor meg lett volna, nem tudtunk vele bánni. Ugyanekkor bizonyos szelekciót kellene gyakorolni az irodalomban. Az elszakadást követő szellemi kereslet okozta azt, hogy sok jóakaratu, de egyébként csekély irodalmi ké­pességű ember fogott tollat és jutott népsze­rűséghez. Erre a szelekcióra szükség van az irodalom tisztaságának megóvása érdekében, de a harmonikus együttműködés is ezt kí­vánja. A közös munka legprimitívebb formá­ját sem tudom elképzelni — főleg íróknál — anélkül, hogy egymás képességeit el ne is­merjék és viszont föltételezem a tehetségek­ről, hogy ez az Ítéletük helyes is. ha min­den melléktekintetet félretéve nyilatkoznak. Amint Sziklay Ferenc dr. megjegyezte, az egység megteremtése nem lehet napok müve. Minthogy itt belső, tehát szellemi egy­ségről van szó, a lelkek lassú formálása szükséges hozzá, amelyet külső eszközökkel segíthetünk elő. Erdélyben évszázadok érlel­tek meg bizonyos speciális tulajdonságokat, amelyeket ma az „erdélyi lélek11 gyűjtőneve alatt foglalnak össze. E fogalom körének ha­tárvonalai igen bizonytalanok, az elnevezés azonban nem fontos, mert sok Írójuk mun­káján valóban megérzik az erdélyi iz. Mine­künk egyelőre a külső egység kiépítésén kell fáradoznunk, hogy azután ebből sarjad-e va­lami átfogóan, speciálisan szlovenszkói, azt bízzuk a jövőre. Az első és főfeltétel volna az egymásnak alapos megismerése, Ma előfordul, hogy Er­délyen, vagy Pesten keresztül értesülünk arról, hogy egy ruszinszkói iró munkája megjelent. Ugyanez a helyzet az iró értéke­lésének terén is, Kolozsvár, vagy Pest fém­Csütörtök, augusztus AÁAAAAAAAA/MAA a a a a a a a A a A A a a a a a a a mimlerski csak Ealpiest m Tss UMwMm vesz, Braíisíam Rednlüsiá uí. Telefon 1920 és 23(5". ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼TTTTTVTYT TVTYYYYYYYY y^%irJU<?t;tR7ffWAP jelzése kell ahhoz, hogy az írót Szlovenszkó túlsó részének közönsége megbecsülje. Ha Pozsonynak és Kassának együttes szépiro­dalmi lapja volna — a kooperáció a lap fönn­maradását is biztosítaná —, megszűnne ez a visszás állapot, amelynek magyarázata kü­lönben igen egyszerű. A politikai tökét és a köznapi aktualitásokat gyümölcsöztető sajtó­ban alig jut hely az irodalom számára és ezt a keveset is a környék Íróinak tartják fönn. Az irodalmi társaságok is közreműködhetné­nek a kölcsönös megismertetésben. A pozso­nyi Toldy-kör például kassai Írókat szere­Prága, augusztus 5. Bécsi lapok híradása nyomán megemlé­keztünk arról, hogy a tömeggyilkos Reinitz Jakab a szatmári fogházból megszökött. Ez a hir bejárta az utódállamok sajtóját és igy természetesen eljutott Szatmárra is, ahol azt a legnagyobb meglepetéssel fogadták. Szat­mári munkatársunk, dacára annak, hogy a hírek alaptalansága kétségen felül állt; en­gedélyt kért arra, hogy meglátogathassa Reinitzet a börtönben és személyesen győ­ződjön meg a tényállásról. Látogatásáról az alábbi jelentésben számol be: Papp-György dr. ügyész levezet Reinitz cellájába. Ahogy benyitunk a harmincnégyes celláiba, Reinitzet háttal az ajtónak imaszer- számosan imádkozva találjuk. Az ajtónyilás zajára fölnéz reánk. peltethetne irodaimi matinéin és a keletiek viszont. Ilyen apró mozzanatokból kellene össze­tevődni annak a kulturmunkának, amely a lelkek talaját az egység befogadására előké­szítené. Egy-két lépés már történt ebben az irányban, csak elszántság és akarat kell hoz­zá, hogy az első kőtől vissza ne rettenjünk, örüljünk egymás értékeinek, gyönyörköd­jünk kifejlődésükben és ha már megértek arra, mutasuk föl: — lám, ezeket is a ma­gyar föld, a magyar lélek adta nekünk árva­ságunkban! * Tamás Lajos. A tárgyalás óta feltűnően lesoványodott, az arca sápadt, beesett. Az ügyész meg­mondja neki, hogy látni akartam, azért jöt­tünk be hozzá. Reinitz szótlanul meresztette reám könnyes szemeit s csak akkor szólalt meg, mikor tudtára adtam a szökéséről szóló híreszteléseket. Ekkor a régi jólismert refrén­nel felelt: — Kiderül az én ártatlanságom, én nyugodtan bevárom ezt az időt. Ne fél­jenek, nem szököm meg innen . . . Nem lévén egyéb mondanivalóm, perce­kig állottunk egymással szemben hangtala­nul, inig az ügyész véget nem vetett a láto­gatásnak. De még be sem húzódott egészen a vasajtó, máris láttam, újból a fal felé for­dult és folytatta az áhitatos imádkozást. & í,écsői határkérdés a ieátesí&'U közigazgatási fetrőság elölt Prága, augusztus 5. Ámbár a kormány részéről kolportált liirek szerint a téesői határkérdés teljes meg­oldást nyert, a helyi érdekeltektől szerzett információink szerint ez nem fedi teljesen a valóságot. Igaz ugyan, hogy néhány téesői gazda visszakapta a Tiszán túl, román terü­leten fekvő birtokának egy részét, a vámha­tóságok kellemetlenkedései azonban egyálta­lán nem szűntek meg, sőt az idevágó cseh— román államközi egyezmény legfontosabb in­tézkedéseiről a csehszlovák vámhatóság sern akar tudomást szerezni. Az egyezmény ugyanis kimondja, hogy a csehszlovák állampolgárok vámmentesen szállíthatják be román területen fekvő birto­kaik mindennemű gyümölcstermését. A té- csöi hídtól alig félórajárásnyira fekszik ro­mán területen Weisz Izrael téesői lakos üveggyára, amelynek termékeire szintén vo­natkozik a vámmentesség kedvezménye. Weisz üveggyáros hajlandó kétszáz cseh­szlovákiai munkást foglalkoztatni gyárában, ha a csehszlovák pénzügyminisztérium a cseh—román egyezmény rendelkezését be­tartja; a minisztérium azonban az erre vo­natkozó kérelmet törvényellenesen elutasí­totta s Weisz most a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz fordult panasszal, amelyben a kö­vetkezőket adta elő: A békeszerződések Csehszlovákiának ítélték oda azt a területet, amelyen az üveg­gyár fekszik. A csehszlovák kormány a tör­vényhozás megkérdezése nélkül adta oda Ro­mániának a kérdéses területet, amire pedig nem volt följogosítva. A csehszlovák állam azonban a Romániának elajándékozott terü­letekért állítólag kárpótlást kapott s igy a kormány az önkényes határváltoztatással magánérdekeikben sértett téesői polgároknak kártérítéssel tartozik. Ha azonban a területelajándékozás nem volt alkotmányellenes és igy a kormány kár­térítési kötelezettsége nem volna megállapít­ható, úgy minden bizonnyal vámmentesen köteles beengedni az állam területére a ro­mán területen fekvő ingatlanok összes ter­mékét, vagyis az üveggyár produktumait is. A panasz tárgyalása a legközelebbi he­tekben várható. A bíróság döntését óriási érdeklődéssel várja úgy a jogászközönség, valamint a számtalan „határrendezéssel11 súj­tott lakosság is. Bizonyos ugyanis az, hogy az ismertetett panasz kedvező elintézése ese­tén számtalan határmenti lakos fogja perelni a kormányt kártérítés iránt. Vcszeslelines Síáisiiszszlrájlí relsösziféztában Katíov/itz, augusztus 5. A nyolcórai munkaidőért való küzdelem igen kiélesedett a felsőszá 1 éziai szénbányákban. Számos nagyüzemben sztrájkra került a sor. Eddig körülbelül 9 ezer ember tette le a munkát, de valószínű, hogy a sztrájkmozgalom sok­kal nagyobb arányokat fog ölteni. A munka­adók a sztrájkra kizárással feleltek s a „Kö- nig“, „Bismarck11, „Salwan11, „Laura14, „Beldon11 és „Perrum11 bányák máris elbo- csájtoták a munkásokat. A kormány közve­títő szerepet vállalt, mert nagy az aggoda­lom, hogy az általános európai bányászizga- lom következtében a sztrájk igen veszedel­mes arányokat ölthet s egész Európára ki­terjedhet. ySlodevm etifikett 1. Idegenekkel szemben légy barátságos. Barátaiddal szemben légy idegen. 2. Ha köszönsz, kalapodat ne emeld na­gyon magasra, mert könnyen észrevehetik, hogy a bélése — rongyos. 3. Bizalmasabb nőismerősödet karodon is vezetheted. Csak ne az oltár elé. 4. Ha hiteleződ otthonodban meglátogat, fogadd öt szívesen és ha felöltőjét leveti, siess segítségére és akaszd fel magad a fogasra. 5. Kereskedő sohase mondjon igazat. Az igazság úgy is kisül, ha csődöt mond. 6. Főurakkal szemben ne légy fenhéjázó, mert bosszút áll rajtad és többet számit a feketéért, amit fogyasztottál. 7. Ha B-lisára kerültél és villamoson uta­zol, ülőhelyedet add á.t a felszálló hölgyutas- nak. Legalább elmondhatod, hogy egy hölgy révén álláshoz jutottál. 8. Hivatalodba sohase siess. Gyorsan előlépni csak egy rangfokkal érdemes. 9. Urinő kiveheti udvarlója szájából a cigarettát. De férje zsebéből csak a — do­hányt. 10. Menyasszonyoddal szemben légy elő­vigyázatos. Jegyváltáskor válts retúrjegyet ’’ogy a parti visszaimehessen DYMf Szabad rifíkaDll országon goroiifáliiok a fraacia-spango! ftéheíeltéfeSeh Nyilvánosságra hozták a madridi konferencia szenzációs megegyezését — Abd e! Krím tiz nap haladékot kér — Egy uj népszövetségi állam megteremtése Északafrikában Páris, augusztus 5. A Matin tetuáni tudósítója megtávira­tozta lapjának azokat a békeföltételeket, me­lyeket Franciaország és Spanyolország együt­tesen tettek Abd el Krímnek. E békeföltéte­lek elfogadásától függ a marokkói hadjárat sorsa, mert ha Abd el Krím nem mutatkozik hajlandónak a föltételek elfogadására, akkor a francia és a spanyol haderők minden tekin­tet nélkül a lehető legkegyetlenebb hadjára­tot inditjá.k a riffkabilok ellen. E hadjáratban a nagy csapattömegeken kívül az eddig mellőzött tankokat, lángve­tőket és mérges gázokat is működésbe hozzák. A békeföltéíelek a körülményekhez képest elég lojálisak, úgy, hogy a francia szocialisták és egyéb békés elemek sem panaszkodhatnak a francia hadvezetőség imperialista céljai miatt. Eddig Párisban csak az éj leple alatt és erős rendőri fedezettel merték Marokkóba szállítani a francia katonákat, mert a közvé­lemény nem szívesen nézte a távoli gyarma­tokért hozott újabb véráldozatokat. Ha azon­ban a riffvezér nem fogadja el a most nyil­vánosságra került föltételeket, akkor a had­viselés minden ódiuma reá esik, Painlevé a parlament előtt is mentesítve van és jöhet a legkegyetlenebb háború. A marokkói fölkelők szándékáról egy­előre még nem tudni semmit. Annyi tény, hogy helyzetük eddig elég kedvező és az egyesült európai hatalmak még a legutóbbi időben sem tudtak lényeges eredményeket elérni, holott a madridi konferencia óta te­temesen megnövekedtek esélyeik. Igaz, hogy Abd el Krím nem hajtotta végre Uesan elleni bejelentett offenziváját, de ez a körülmény, amelyet a francia la­pok a francia hadvezetőség sikerének igyekeznek föltünfetni, inkább Abd el Krím taktikai ügyességének számíthat, mert hi­szen a bejelentett francia—spanyol ofíen- zivának éppen a riffkabü uesani támadás visszaverésével kellett volna kezdődnie, így tervezték Petain és Primo de Rivera; az ellenlökés ezen kiinduló pontja azonban Abd el Krim határozott ügyessége folytán elmaradt. A riffvezér most inkább arra törekszik, hogy a Lukos folyó mentén megakadályozza a francia—spanyol együttműködést s állító­lag akciói ezen a vidéken teljes sikerrel jár­nak. A riffesapatok az európaiak várakozása ellenére, nem Uesan környékén, hanem a Lukos folyónál voltak koncentrálva s az itt történt támadás váratlanul érte az afrikai szövetségeseket. A Matin a következőkben foglalja össze a francia—spanyol egyesült békeföltételeket: 1. Abd e! Krím vallási dolgokban elis­meri a marokkói szultán ielsöbbségét, 2. Franciaország és Spanyolország elismerik a riííterületek közigazgatási autonómiáját. 3. A riffállam számára kellő erejű rendőr­csapatokat engedélyeznek, e csapatok ke­retét és hatáskörét azonban Franciaország határozza meg. 4. Ceuta és Melilla vidékét némileg megnagyobbítva Spanyolország végeredményesen megkapja. A ceutai zóna határai a következők lesz­nek: Északon a gibraltári tengerszoros, nyu­gaton a tangeri semleges zóna, délen a tan- ger—tetuani útvonal, keleten pedig a Föld­közi tenger partja, kezdve a Martin folyótól egész Ceutáig. A melillai zóna a következő határokat kapja: Nyugaton a Kert folyó, ke­leten a Marsika folyó, délen pedig egy oly vonal, amely a jelenleg üzemben lévő szén­bányákat Spanyolország számára biztosítaná. 5. Az autonóm riffállam határa nyuga­ton egy olyan vonal lesz, amely legalább húsz kilométernyire fekszik keletre a fez— tangeri vasútvonaltól. Délen a Verga és a Lukos folyók, mig a többi határok tekinte­tében később állapodnának meg. Az egész uj állam a népszövetség ellenőrzése alá kerülne. Abd el Krim tudomásul vette e föltéte­leket és augusztus 15-ig gondolkodási időt kér. Hivatalos spanyol jelentések szerint, ha a válasz negatív lesz, a spanyolok azonnal támadásba kezdenek és nagyobb csapatokat szállítanak partra. — Amint e föltételekből is látni, az európai hatalmak hajlandók elismerni a riffállam függetlenségét, de csak olyan keretek között, amelyek sem a tangeri szer­ződést, sem . pedig Spanyolország, vagy Franciaország afrikai jogait nem sértik. Te­rületnagyobbodásról és az Uergha folyó mel­lékén lévő termékeny földek megkapásáról le kell mondania Abd el Krímnek, ha nem akarja magára zuditani a két nagyhatalom haragját. Mindenesetre azonban száraotíévő ez a siker is, amit államának teljes függetleni- tésével ért el a riffvezér. Tagadhatatlan, hogy e sikereket inkább a spanyolországi és a franciaországi belpoli­tikai helyzet következtében érhette el s csak másodsorban jöhet számításba az a szívós­ság, amelyet a kabilok a marokkói harcok alatt tanúsítottak s amellyel a francia hadve­zetőséget meggátolták, hogy az ottani bal­oldali pártokat fait accomplit elé állítsák. Páris, augusztus 5. Fezi jelentés szerint a franciák nehéz tüzérséggel bombázzák már napok óta a dsebeli riffkabil állásokat. Ha e bombázás megfelelőképpen előkészíti a hely­zetet, néhány nap múlva a csapatok döntő támadást kezdenek. A repülőgépek is hatvá­nyozott erővp.i hnniházrák mindenütt a riffek állásait. v T V W Vf VT ▼Vf Reinitz maga cáfolja meg a szökéséről elterjedt híreket A P. M. H. munkatársának látogatása a szatmári fogházban. — Reinitz imádkozik és bizva-bizik ártatlansága kiderülésében.

Next

/
Thumbnails
Contents