Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-04 / 173. (916.) szám

augusztus 4. A merohKó: csatóroz&soH Fez, augusztus 3. Uesantól északnyugat­ra egy mozgó francia csapat Asjen felé elő­tört, elűzte a fölkelőket és az operációkat sikeresen folytatta. Egy másik csoport Dar Kaid Medbech közelében akadt az ellenség­re s hosszas harc után nagy veszteséggel visszaüzte. Uja&b haüzafarfiósoK NtfiBÜMl Nanking, augusztus 3. Az elmúlt napok­ban újabb nyugtalanságokra került a sor a városban. A nemzetközi kiviteli társaság egyik gyárában tegnap a munkások közt za­vargás tört ki s a kulik megtámadták a kí­nai rendőrséget. A rendőrök közül többen megsebesültek. Erősítések érkezése után a kínai katonaság a lázadók közé lőtt. — A város egy másik részében a kulik megkinoz- tak egy angol állampolgárt. Mára ismét bé­ke uralkodik a városban. A magyar ellenzéki párioh lapissmasiyűila' Göhiicbányai tudósítónk írja: Az ellen­zéki pártok közművelődési választmánya augusztus 8 és 10-én Szepes vármegyébe érkezik az itteni kulturális intézmények megtekintésére. Első napon Késmárkon tesz­nek látogatásokat, másnap megtekintik a poprádi Kárpát-muzeumot, a nagyszalóki ifjú­sági ^egyesületet és délután résztvesznek a Karpathen-Véréin otátrafüredi kertünnepé­lyén. Kistapoksányi csendélet Lövöldöző rablók — Régi ezüsípénzt rabol­tak egy kereskedőtől Léva, augusztus 3. (Saját tudósitónktól.) A közeli Kiséapol- csányban vakmerő rablótámadás tartja iz­galomban a csendhez szokott falucska, lako­sait. Róth Andor ottani kereskedőhöz éjszaka az ablakon keresztül rablók törtek be. Az álmából felriadt kereskedőre az egyik rabló revolvert fogott, mire a szerencsétlen ember moccanni sem mert. Ez a revolveres rabló fedezte társa munkáját, aki rövid kutatás után meglelte a kereskedő vas kézipénztá- rát. Az elrabolt pénztárban 2376 darab régi ezüstpénz volt. Ezenkívül okmányok, érték­papírok, valamint a betörés elleni biztosítási kötvény is benne volt a tárcáiban. A rablók távozása után a kereskedő ki­szaladt az udvarra, hogy segítséget szerez­zen a rablók üldözésére, de amint elkiálfotta magát, a következő pillanatban golyó süví­tett el mellette, amely szerencsére nem ta­lált. Róth azonban felismerte az egyik rab­lót. Ez az előző napon terepszemlét tartott nála. A rabló ezüstpénzt vásárolt s akkor Ji- rus Károlynak mondotta magát Nagyszom­batból. A csendőrség erélyes nyomozást indí­tott a rablók kézrekeritésére. A prágai istállofailajdonos berlini csalásai Kicsalta a berlini főúri világ ékszereit — A potsdami tárgyalás Prága, augusztus 3. Prága sport- és társadalmi életében nemrég nagy szerep t játszott Goldfaden Zsigmond istállótulajdouos. A „Sigi“ néven ismert istálló arany és zöld szinei jelentős szerepet játszottak a bécsi és prágai lóver­senyeken és tulajdonosuk vagyonos ember hírében állott.' Egy napon Goldfaden eltűnt Bécsből és székhelyét Berlinbe tette át, ahol egy palota egész emeletét bérelte ki és ösz- szeköttetést keresett a berlini főúri világgal. A csekély üzleti érzékkel megáldott urakkal és hölgyekkel elhitette, hogy családi éksze­rüket külföldön lombard utján jól tudja ka­matoztatni. A jómegjelenésü fiatalembernek, akinek nem kevesebb, mint 300 selyeminge és 100 ruhája volt, hittek az emberek és igy számos nagyértékü ékszerhez jutott, amelye­ket természetesen főúri életének költségeire használt föl. Amikor azután kliensei- az ék­szerért járó jövedelmet követelték, kitűnt az egész jól kieszelt csalás és Goldfadent a rendőrség letartóztatta. A potsdami törvényszék a napokban kezdte meg a többrendbeli csalással vádolt világfi bünpörét. Goldfaden a börtönben sú­lyos szellemi leromláson ment keresztül. Vé­dője elmebeli állapotának megfigyelését in­dítványozta s a törvényszék több orvosszak­értő meghallgatását rendelte cl, a tárgyalást egyelőre elnapolta-. SPftÁóAiAíi(?irAÍpfmr/ih % „Ne Icsscfclá a i@rraűaiofn OrdGgtt a falra...“ A Slovák válasza a Ceskoslovenska Republikának — Az autonómisfa program száz szá­zalékát nem Hlinka, hanem a szlovák nemzet kívánja Prága, augusztus 3. Megírtuk, hogy a kormány félhivatalos szócsöve, a Cesikoslovenska Republilka fi­gyelmeztette Hilinkát, hogy ne kergesse a népet a forradalomba, mert az könnyen bol- sevizmusra vezethetne, egyúttal azt taná­csolta Ilii: kának, hogy követeléseit mérsé­kelje s elégedjen meg, ha 25—35 százalékot kap, mert különben megbukik, akárcsak ans nak idején Srámek az ö 100 százalékos kö­vetelésével. A Slovák vasárnapi vezércikkében vála­szol a félhivatalosnak és azt írja, hogy a szlo­vák néppárt nem elégszik meg 25 százalék­kal, mert azt már régen megkaphatta volna. Ezzel azonban nem teljesítené nemzeti hiva­tását és nem szolgálná saját programját sem. Hiszen a pittsburgi szerződés aláirói is a tel­jes száz százalékot Írták alá és éppen ez a szerződés az, amely semmiben sem ismer kompromisszumot. A szlovák néppárt nem fél attól az ördögtől sem, amellyel őt a kor­mánylapok fenyegetik, de viszont nem is akarja azt fölidézni. Ha azonban az ördög már útban van, ennek egyedüli oka a mai szerencsétlen kormányrendszer. A mai rezsim állandóan kokettál a bol- sevizmussaí és nyílt titok az is, hogy a cse­hek a katolikus pártok kizárásával a fél'bol- seviki kormányt kívánják. „Ne fessétek a forradalmi ördögöt a fal­ra — írja a Slovák — mert ez egy szép napon meg is jelenhetik." Végül azt irja, hogy Hiúikéval nem lehet oly könnyen megegyezni, mint Radiccsal vagy a szlovenszkói csehszlovákokkal. Hiá­ba vetik Hlinka szemére a hungarizmus tra­dícióját, a hungarizmussal ma már senkit se lehet megijeszteni, legfeljebb önmagát. Mi békét akarunk — fejezi be a Slovák — éppen ezért követeljük a száz százalékot. Ezt nem Hlinka, hánem a szlovák nemzet akarja. Szerelmi dráma Galgócon Egy tizennyolc év©s munkás lelőtte az utcán tizenhétéves szerelmesét, azután önmagával végzett Gaígőc, augusztus 3­(Saját tiudósitónikitói.) Megrendítő sze­relmi dráma történt tegnap délben a vitra- megyei Galgóc utcáján. Szkalicky Károly 18 éves ácsmunkás régóta udvarolt Ondrus Józsa 17 éves szék éti'gyári munkásnőnek. leány vonzalommal viseltetett a fiú iránt, a szüleik azonban megtiltották, hogy érintkez­zenek egymással, elsősorban azért, mert nem szívesen nézték a gyönge keresetű munkást házukban. A szülői tilalom dacára a két szerelmes gyakran találkozott. Az utóbbi időben a fiú úgy vette észre, mintha a leány elhidegült volna.- A fiatalembert bír = komorrá tette a fölfedezés és gyakran emle­gette az öngyilkosságot. Be is szerzett egy hatlövetű revolvert és állandóan magánál hordta. Tegnap újra találkozott a leánnyal és kérte, hogy jöjjön vele sétálni. A leány azon­ban vonakodott, mire Sfcíkaiieziky előbb kérlel­ni kezdte, majd elővette revolverét és meg­fenyegette a lányt, hdgy lelövi, ha nem tesz eleget kérésének- A jelenetet többen látták a járókelők közül, de nem hederi tettek rá, mi5 után a beszélgetés a fiú és lány között telje­sen nyugodtan folyt le. Egyszerre revolverdörrenés hallatszott és a leáiiy hangtalanul esett össze, A fiatal­ember az ijedtségtől megdermedjen állott egy pillanatig, azután maga ellen fordítot­ta a fegyvert s főbelőtte magái. A golyó áthatolt a koponyán, de az agyat nem érin* tette, mire a szrencsétlen ifjú óriási erőfe­szítéssel szivenlötte magát és szörnyet­halt. A leány, aki eszméletét ekkor még nem vesztette el, meg akarta akadályozni a má= sodik Tövést, de már nem volt hozzá ereje és ájultan terült el. A dráma természetesen nagy szenzációt keltett a kis városban s a leányt súlyos sérülésekkel még aznap beszállították a n-agyszombati kórházba, ahol élet és halál között lebeg­Barátom a Mradzsmoii Az ember sohasem tudhatja, hol szerzi a ba­rátait. Én sem sejtettem, mikor viharvert ladi­kommal kikötöttem száztornyu Prága városában, hogy oly magasan, éppen az égbenyuló, királyi vártorony alatt fogok uj barátomra rátalálni. Inkább gondoltam volna valami intim bo- hémkávéházra, ahol „esett, bús, szomorú fejek­kel, négy-öt magyar összehajol11, vagy akár egy pirosabroszos „vinárnára11, ahol csöndes haza­gondolással s régi, szép, muzsikás esték vissza- dudolgatásával huny ki a prágai este. Sőt még amolyan „Világ kisebbségei, egyesüljetek!11 jel­igében alakult, egzotikus hadiszállásra is inkább gondoltam volna, csak éppen arra nem, hogy leg­kedvesebb baráti látogatásaim pont a büszke Hradzsinon fognak megesni. Nos, azért nem kell mindjárt rosszra gondol­ni, hogy hát ez is hamar hozzádörgölőzött az új­sütetű arisztokráciához. Mert — mit tagadjam — barátom nem a királyi termekben tanyázik, sőt mégcsak nem is Benes kiskirály! birodalma körül. Nem a felséges várban, sem a fenséges Ballplat- zon, mégcsak nem is a romantikus, piciny alchi- mista utcában (pedig fölöttébb szükségét érzem egy modern alchimistával való hasznos kapcso­latnak), hanem bizony kisebbségi helyzetemnek megfelelően — kívül a sáncon. Lenn a várkertben tanyázik az én barátom, sőt osztályostársam: a Hradzsin hat rabmedvéi­nek egyike. Nem is hinnéd első pillantásra, ó, nyájas olvasó, hogy rabok ők. Mert tanyájukat nem keríti komor börtönfal, sem fenyegető lánd­zsává hegyeződő rács. Látszatra övék az ara­nyos szabadság, fölöttük a mosolygó kék ég, csak ha erősebben veszed szemügyre a kisebb­ségi helyzetet, akkor látod, hogy a Mackó-nem­zetség életét és boldogulását egy rejtett, mély szakadék vonja alig néhány négyzetüket tevő te­rületre. (Ki mondhatná hát ezek után, hogy nem stílusos baráti nexusra találtam Prága váro­sában!?) A hat rabmedvék azonban csak a rabság de­mokráciájában egyenlők, ezenfölül mélyreható faji különbségek mutatkoznak közöttük. A helyzetet határozottan egy. téli bundája maradványaitól most búcsúzó, hatalmas szibériai Mackó ur uralja, két kissé karcsúbb, de hason­lóan sötétbarna kosztümös asszonyával. Külön pozíciót foglal el a denevérfülü, fehérörvös, feke­te tibeti medvepár, mely a sziklacsoportozat tete­jén gyermekesen enyeleg és űzi hétéves mackó­élete utolsó játékait. A fejedelmi hatodik a szibériaiakkal van kö­zös szálláson, de természeti vonásai, egész intel­lektusa, világosbarna öltözetével együtt, más nemzetség és idegen kultúra ismérveit mutatják. Megvallom, ez a hatodik volt az, aki menten belecammogott a szivembe. Mintha csak Sebők Zsiga bájos mackóhistóriáiból lépett volna ki s valami fatális utikaland fináléjaképpen került vol­na hradzsini rabságába. Játékmackókra lemásolt, rokonszenves arculata is, mint a mackóházai er­dőbirtokosé, csupa derűs bonbonná, úri kedély és nyugalmas, békességes jóakarat. Az életnek pro­blémákat kerülő és leegyszerűsítő szemlélete, de amellett ámuló, tiszta gyermeki tekintet az egész világra, valami sohanemmuló fiatalos báj minden mozdulatában, amint körüljárja a pázsit helyett betonburkolta rabszigetet, majd frappáns elhatá­rozással és esetlensége bájos graciózitásával em­bermódra leül s elülső mancsait lógatva a felhők járását nézi az égen, a lombos fákat és a szálló madarat. Azután az embereket. És amikor meg­pillantja, hogy egyik nézője vajaskenyeret mai­szol, elülső mancsa integetésével félreérthetetle­nül jelzi, hogy részt kivan venni a tízóraiban ... A kedves legényt ekkor már szivem szerint való barátomnak éreztem. Következő impresszióim annál megdöbben­tőbbek és elkeserítőbbek voltak. Meg kellett győ­ződnöm, hogy barátomat csui>a ellenség veszi körül. Ha sétáiban a medence mellé tévedt, ahol Szibéria lovagja valami végefogyhatatlan, külö­nös körbebólogató szertartást végzett a viz tük­re fölött, dühö-s dörmögés fogadta. Pillanatra megállott, csodálkozva és gondolkodón, azután bölcsnyugodtan visszafordult. De a szibériai asz- szonyságoknál sem volt több szerencséje. Ha kö­zeli került hozzájuk, rávicsorogtak azok is, sőt még a tibeti patkányok is ellenséges mozdulatok­kal űzték el, ha a lépcsőknek vette útját. Sze­gény, űzött, jó mackóin azt sem tudta már, hová legyen a gonoszságnak ebben a sötétdörmögésii birodalmában. Szivem részvéttel, keserű méltatlankodással telt meg. Sokkal erősebben éreztem már barátsá­gunk szolidaritását, mintsem hogy a tapasztalt sok méltatlanság és igazságtalanság meg ne há­borította volna lelkem békéiét. Mit vétett ezeknek a lélektelen, gonosz ♦ acsarkodóknak az én szelíd, drága barátom, aki­nek mancsán a legkisebb köröm is többet ér és a mackó-intellektualitás ezerszerte több kvalitá­sát jelenti, mint az egész szibériai-tibeti mackő- farnilia összesen. Akkor szólalt meg mellettem a szomszédom barátjához, egy másik szlovákhoz:' — Látod, ez a tipikus szlovenszkói mackó, két év előtt pont ilyet lőttem a Kárpátokban; igaz, csak a fele volt . . . Most már mindent megértettem. Budapesti híreink, miután a Prága-budapostl teleionszakaszon ma egész nap üzemzavar volt, nem érkeztek meg. — (Malkussák Agap páter szabadlábon.) Eperjesről jelentik: Az alsósebesi veres eset utolsó letartóztatottját, Malkussá'k A sáp pártért 10.000 korona kaució ellenében sza­badlábra- helyezte az ügyészség s már el is hagyta a fogházat. — (Wlassics Gyula Gömörben) Wlassics Gyula báró, a magyar közigazgatási bíróság elnöke jelenleg a Tátrában üdül. Onnan Be­jébe látogat el, ahol vejének, Szent-Ivány Józsefnek lesz a vendége. — (A göhiicbányai járási választmány ülése.) Gölnicbányai tudósitónk irja: A járási választmány Mares járásfönök elnöklete alatt a múlt héten tartotta rendes ülését. A választ­mány Óviz község alapszabálya ellen Hand- lovics Ferenc által beadott felébbé zés re úgy határozott, hogy a községben a hivatalos nyelvet a szlovák és magyar nyelvben álla­pítja meg. Gölnicbánya alapszabályait vissza­származtatták a városnak kiegészítés végett. Több lokális ügy elintézése után a tanács­kozás véget ért. — (Lorber dr. kassai ügyvéd súlyos balesete.) Kassáról jelentik: Lorber Péter dr., a kassai ügyvédi kar egyik közbecsülésben álló tagja szombat délután rendes szokása szerint fölment a Bercsényi-utcai Társaskör­be. A folyosón éppen abban a pillanatban akarta a terem ajtaját kinyitni, amikor egy pincér kifelé tartott. A beteges és béna Lor­ber dr. az ajtó ütésétől a földre zuhant és elvesztette eszméletét. A mentők a szeren­csétlenül járt ügyvédet Neuwirth Elek dr. első segítsége után a lakására szállították, ahol az orvosok koponya csonttörést és agy­vérzést állapítottak meg. Állapota remény­telen. Lorber dr. sorsa iránt általános a részvét. — ÍA komáromi protestánsok „Kóstol­ja.) Komáromi tudósítónk jelenti; A Protes­táns Nőegylet vasárnap délután tartotta meg hagyományos sikerű Kóstolóját a komáromi Dalegyesület gyönyörű kerti helyiségében, melyen óriási közönség jelent meg; a jóté­kony célra egybegyült étel- és itaiadomá* ny-ok nagy keletnek örvendtek, a bájos el­árusítók elevenem sürögíek-íorogtak és a szegények javára tetemes jövedelem gyűlt össze. A Kóstolón este 'elkezdődött a tánc. melyen a város és a vidék hölgyei és ifjú­sága is nagy számmal vettek részt- A Kós­toló rendezésén Papp-Kovách Elemérné egyesületi elnök vezetése alatt .áldó rendező* bizottság műnkálkodo 11. — (Miért nem írtak a szerb lapok a bel­grádi csehszlovák követ sirkoszoruzásáról.) Rómából jelentik: A Popolo d’Italia legutóbbi szálmában megírja, hogy Seba dr., Csehszlo­vákia belgrádi követe a háború kitörésének emléknapján megkoszorúzta Ferenc Ferdi- nánd trónörökös gyilkosainak sírját. A hírhez hozzáfűzi még, hogy a jugoszláv sajtó fel­sőbb parancsra nem regisztrálta az ügyet, amennyiben a jugoszláv kormány attól tart, hogy ez nagyon ártana az ország tekintélyé­nek, amit Miss Durhannak és Juba Jovano- vitsnak közleményei már amúgy is alaposan aláástak. — (Ötvenkét amerikai tanár Szlovén* szkón.) Jövő héten Pozsonyba érkezik 52 amerikai tanár és több újságíró Sherwood, ismeretes szociálpolitikus vezetésével- Uta­zásuk célja a köztársaság vallási, szociális és gazdasági viszonyainak tanulmányozása. xx Kor essziómentes rádióanyag kapha­tó Isola R. Keítner, Prága, fiavelsktr 19, + Sérvben szenvedik +1 Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, $ here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete- v sitett rugónélküli sérvkötönk, mely éjjel is g hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- £ désné!. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- % nell has-, hát- és mellmelegitő % :, Jveser fsBiszorMz Braiislam Döm-u. 51 § Rendelő orvos: Dr. Kocl) K. F. egy. m. tan. \ Árjegyzék ingyen ^ A vidéki felek még azri3p elintéztetnek

Next

/
Thumbnails
Contents