Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-29 / 194. (937.) szám
Szombat, augusztus 29Egy nap az épülő Reimsfcen Rombaaőlt utcák között — Ahol most is l- vannak kiadó lakások Rejms, augusztus vége. Ezerkikncszázliuszonötöt írunk. A nagy háborút, állítólag, hót éve már, hogy befe- j jeztük. S ha távoli földrészeken, Marokkó- !■ bán, Kínában most is dörögnek az ágyuk, Európában csönd van, hét éve hallgatnak a fegyverek, hiszen a népek békét kötöttek s ezt a „békét41 nyögjük a mindennapos élet mindennapos harcában. Hogy világháború volt, vagy — helyesebben — hogy volt világháború, erre az ; életünk ezer megsokasodott gondja egyre emlékeztet, de ha a háborús borzalmakat felejteni kezdené az ember örök optirnizimu- . sa, nem kell mást tenni, mint eljönni ide, Remisbe, ahol ma, a béke hetedik esztendejében is, a háborús pusztítás legszörnyübb dokumentumait látni. Két óra hosszat rohan a gyorsvonat Pá- : riistól s már itt is vagyunk ebben a nevezetes városban, melyről hajdan az iskola padjaiban annyit tanultunk, hogy itt van a világ egyik legszebb temploma s itt teremnek a ' legjobb pezsgöborok, de amelyről a háború esztendeiben, különösen a két máméi csata idején, mindennap közöltek véres híreket a hadijelentésck. Közel van Parishoz ez a város, mert-hiszen mi az a százegynéhányi kilométer I Franciaország óriási területen, mégis, aki ma Remisbe kerül, mintha egy másik világba hullott volna. A fény, a pompa, az eie- i gáncia, az életöröm vidám világából egy ha- í lattan hallgató, elpusztított világba. Egész utcasorok hevernek még ma is ; romokban, a félig pusztult házak pedig szinti: te szemmel 1 átha tói a g ernyődnek tovább, \ meglazult tégláik közüli miimd'ennap kihull egy-kettő s az idő gyorsan folytatja a de- ' struálás munkáját. De a rombadőlt utcák mellett vadonatúj, frissen meszelt házsorok mutatják, hogy megkezdődött az épitőmun- ka is. Csakhogy ezek az uj házak, friss vakolatukkal, elevenszinü cserépfödelükkel még inkább hozzájárulnak a város temetői képéhez: olyanok, mint a szép, uj sírkövek. Mert sírkövek ezek, az elpusztult régi otthon, az összelövöldözött régi ház felett. Nem kell kérdezősködni, merre van a székesegyház, Reimsnek ez a nagy nevezetessége, annyira dominál az egész városon ez a pusztulásában is grandiózus épület. Még arra is, aki látta a párisi Nőtte Dame- templomot, lenyűgöző erővel hat: pompás iagadeja előtt a művészet legnagyobb megnyilvánulásait megillető áhítattal áll meg a néző. Esztendők óta folyik a munka, mellyel a gyönyörű műalkotás sérüléseit reparál'ják. Vasárnap van, de a kővágógép ma is fáradhatatlanul jár s fűrészeli a nagy cementtáblákat. A resíaurációs munka első feladata természetesen az volt, hogy a menyezetet pótolja, melyből a német bombák hatalmas darabokat téptek ki. Ideiglenesen, közönségesen bevakolt tégláikkal támogatták meg azokat az oszlopokat, amelyek már majdnem összeroskadtak. Különös látvány a finoman cizellált ezüstmunka, vagy a lenge csipke könnyedségére emlékeztető ornamentikiáju ablakokban a közönséges, átlátszó abLaküveg, amely- lyel egyelőre pótolták azokat a gyönyörű üvegfestményeket, melyek egytöi-egyik elpusztultak: összetörtek, kihulltak. A templom külső restaurációjának -munkájához pedig még hozzá sem kezdtek. A prófétáknak a déli kapu felett elhelyezett szobrai közül kettőnek nincs feje, a keze, karja pedig majdnem valamennyinek letörött. Sába királynője szintén fejétől és mind a két karjától megfosztva áll a fagadeon. Talán az ébresztő kakas pompás köfigurája az egyetlen, ami ebben a magasságban sértetlen maradt. A székesegyház egyik legszebb ékessége a mosolygó angyal szobra volt, a főbejárat fölött. Ezt a kőbe lehelt, elbájoló mosolyt az eg^ik lövés gúnyos, torz vigyorgásra ferdítette s a gyönyörűen mintázott szárnyas anyai ilyen borzalmasan deformált arccal mered az égnek. De akármerről nézzük is meg az építő- művészetnek ezt a remekét, mindenütt csak a pusztítás képét mutatja, a rcsturációs munka hosszú évei után is. Milyen lehetett akkor, mikor még hozzá sem kezdtek a javításához? Jcanne d‘Arc szobra áll a templom előtt és köröskörül sok bódé, ahol képeslapokat és háborús reimsi emlékeket árulnak. A kereskedő itt is megcsinálja % maga kis üzletét: sokat vásárolnak itt a Reimset látogató idegenek,. akik között természetesen angolok varrnak a legnagyobb számmal. A protestánsok temploma, melyet a földdel egyenlővé tett a bombázás, már uj- raépült a boulevard Lundyh. És végig, a reimsi utcák során, a sok uj ház mellett uj szobrokkal is találkozunk, .melyeket már a háború után emeltek. Az egyik, amelyet a „fekete hadsereg hősed emlékének41 állítottak, néger harcosokat örökít meg a francia hadsereg egyenruhájában. A másik szobor, az esplanade Cérés legszebb dísze, .azoknak a hős,lelkű asszonyoknak emlékét hirdeti, akik a Vöröskereszt szolgálatában, betegápolás közben életüket vesztették. Az esplanade végén egy tankot áldottak közszemlére de nem sok bámulój-a akad ennek az iszonyatos háborús műszernek. Csak a Keletről idekerült idegen nézi a tankot, nyugati harctér e monstruózus fegyverét, azzal a borzadó és mégis kiváncsi érBudapest, augusztus 28. (Saját tudósítónktól) Néhány héttel ezelőtt megemlékeztünk arról, hogy a budapesti Faértékesitő R. T. sikkasztónőjét, Tornay Rózsit Párisban látták. Ugyanekkor hirt adtunk arról is, hogy a sikkasztó titkárnő érdekében mentő akció indult meg, mely egyrészt azt célozza, hogy a Tornay Rózsi ellen tett bűnvádi feljelentést volt főnökei visszavonják, másrészt pedig, hogy a hűtlenül sáfárkodó titkárnő büntetlenül visszatérhessen a fővárosba. A Fáértékesitő R. T. természetesen nem zárkozikel azé löl, hogy az ügy békés rendezést nyerjen. Ennek azonban elsősorban az a főfeltétele, hogy Tornay Rózsi vagy családja az elsikkasztott összeget megtérítse. Az igazgatóság szerint fenáll a gyanú, hogy Tornay Rózsi — dacára az ellenBécs, augusztus hó. A jeruzsálemi alpolgármester, Dávid Yelli-n, mint a cionista kongresszus delegáltja, Bécsben tartózkodik és szives volt tudósítójuknak egy beszélgetés során érdekes felvilágosításokat adni a szent városról, a mai Jeruzsálemről és a Palesztinái zsidókérdés egy-két problémájáról. Yellin alpolgármester egyúttal a Palesztina! zsidó nemzeti tanács elnöke is. A zsidóságnak ez a Palesztinái szervezete az ottani zsidóságra nézve sokkal többet jelent, mint egy ilyen szervezet más népeknél, amelyeknek van parlamentjük. A zsidóságnak egyelőre nincsen állandó parlamentje; a zsidóság világparlamentje épp a minden két évben összeülő kongresszus és ezért a Palesztinái zsidóság részére ez a nemzeti tanács egyúttal parlamentpótlékot is jelent. Yellin polgármester érdekes válaszait itt adjuk: — Jeruzsálem két merőben különböző várost foglal magában: a régi Jeruzsálemet és az uj Jeruzsálemet. A régi várost még ma is fal övezi körül és gazdag régi, ősi emlékekben és történelmileg .megszentelt épületekben. — Jeruzsálem városának egyik főproblémája a régi, szent város jellegének épségben tartása. Jeruzsálem történelmi város és bucsujáró- hely, minden vallásfelekezetek Mekkája; elsősorban persze a zsidók részére az. — A régi város valamennyire meg tudta őrizni karakterét, megvannak még szűk és többnyire födött utcái, régi épitményei. Az utcákat kőből való tetők borítják be, úgy hogy teljesen födöttok. Ez régi védekezési mód az ernyesztö déli napsütés ellen. — Nos, most azonban a világ minden részéből özönlenek emberek Palesztinába, emberek, akik modern építkezésekhez és e modern házak minden képzelhető kényelméhez hozzászoktak/ Mindezek persze nincsenek megelégedve a régi építményekkel és lázasan építenek a régi városban óriás, modern épületeket, templomokat, zsinagógákat, kolostorokat, kórházakat, iskolákat. — Egyik főproblémánk, hogy meddig mehetünk el a régi város modernné alakításának engedélyezésében, hogy a régi város történelmi képét és karakterét ne veszélyeztessük. Egy dolgot e tekintetben már keresztülvittünk: a régi városban nem szabad többé modern, piros cseréptetőkkel fedni a házakat, hanem az uj épületeknek vagy sima, sík fedelüknek, vagy kupolaalaku fedelüknek kell lenniök. — Mindeddig Jeruzsálem utainak és utcáinak nern volt tulajdonképpeni elnevezésük, hanem a főközlekedési utakat 41 yformán nevezték: a Bazár utcája stb. A kevésbé fontos utcáknak még ilyen nevük vagy ismertetőjük sem volt. deklődiéssel, mint valami mesebeli szörnyeteget. Reims lakói régen ismerik már. Közömbösen sétálnak .el mellette. Az utcagyé- rckek pedig összefirkálják, mint nálunk a hirdetési oszlopokat, vagy a ligeti padokat. Az ut két szélén, a frissen meszelt uj házakon minden lépésnél líáitni a táblát: „Ez a ház eladó44, vagy pedig „Lakás kiadó44. De ugyiátszik, nem sóik reflektáns akad, mert az eső verte, megsárguit táblák arra vallanak, hogy már régóta lóghatnak künn. Idegenkedve, félénken, mintha még maguk sem szokták volna meg ezt a különös környezetet, úgy sorakoznak egymás mellé az elpusztított Reims uj házai. A lakatlan lakások üres ablakai szomorúan néznek az utcára s olyanok most, a halkan permetező augusztusi esőben, mint a sírásban elfáradt, köny- nyes szem. Arató Erzsi. kező híreknek — részben vagy egészben még most is birtokában van az elsikkasztott összegnek. A vállalat időközben leírta a sikkasztás folytán támadt veszteségeit, . ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden további nélkül napirendre térjen hivatalnoknője bűnös manipulációi felett és nem elégszik meg azzal, hogy Tornay Rózsi rokonsága 200 millió koronával rendezze az ügyet. A vállalat ragaszkodik ahoz, hogy az eltűnt milliárdokról precíz elszámolási kapjon és azután szó lehet arról, hogy a káríériíés milyen mértékével elégszik meg. Értesüléseink szerint Tornay Rózsi minden cáfolat dacára, Páris közeiében egy kisebb vidéki városban tartózkodik és állandó levelezésben ál hozzátartozóival és jogtanácsosával. Csak most adunk igaz! neveket az utaknak és utcáknak. Dávid királytól Szulejmánig, a „Győzteséig, Oroszlánszívű Richárd királyig, György királyig és Ben Jehudáig a legtöbb történelmi személyiség, aki valamelyes közvetlen vagy közvetett kapcsolatban vagy viszonylatban volt a Szent Várossal vagy annak történetével, utat vagy utcát kapott, úgy hogy ha manap valaki Jeruzsálemben sétát tesz, ugyanakkor, hogy úgy mondjam, sétát tesz a világtörténelemben és Jeruzsálem és Palesztina történetében. — Az uj városban azonban teljesen modern, európai várost akarunk fölépíteni, széles utakkal, levegővel, kertekkel, mindezt egy nagyvonalú építkezési terv alapján. — Jeruzsálemben jelenleg 45.000 zsidó él és 35.000 keresztény meg muzulmán. Keresztény ebből a számból körülbelül 17.000. — Hogy a zsidók abszolút többségben vannak s ennek dacára mégis arab a polgármester, annak tudható be, hogy emberemlékezet óta meggyökeresedett tradíció, hogy Jeruzsálemben arab legyen a polgármester. Még az alpolgármesteri tisztnek zsidóval való betöltése is csak a háború után sikerült és most Jeruzsálemnek van egy arab polgármestere é.s egy keresztény és egy zsidió alpolgármestere. A zsidók mindeddig többségük dacára nem tudtak zsidó polgármestert választani, mert eddig az állampolgárság és így a .választói jog rendezetlensége miatt nem lehettek választások. Az erre vonatkozó törvény azonban most — .augusztus 1-én — életbe lépett. A 45.000 zsidó nagyrésze kereskedő, iparos, hivatalnok, továbbá mérnök, orvos és ügyvéd. Büszkék lehetünk rá, h^gy minekünk zsidóknak vannak Palesztinában a legkitűnőbb orvosaink, mérnökeink és ügyvédeink. — Az országban azonban napról-napra nő a zsidó földmunkások és ko'lonisták száma. A háború előtt csak 10.000 volt a számuk. Ez a szám rövid idő alatt ime csaknem háromszorosára emelkedett, mert most már körülbelül 30.000 a zsidó földművesek és kolonisták száma. Ez Palesztina zsidó összlakosságának 25 százaléka. Vagyis 75 százalék él a városokban. — A város zsidó hivatalnokainak a száma ma sem felel meg a tényleges viszonyoknak, a zsidók többségi voltának, de állandóan növekszik a zsidó hivatalnokok száma. Már az is kemény munka volt, hogy keresz- tülvíttük, hogy zsidók egyáltalán lehetnek nyilvános testületek hivatalnokai, mert az arabokat igen nehéz volt a meggyökerese- deft tradíciótól csak egy kevéssé is eltéríteni. De a zsidó, keresztény é.s arab hivatalnokok egész jól megférnek egymással. <>♦♦♦♦♦■♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Hazatér a milliárdos sikkaszfén# Tornay Rózsi családja egyezkedik a Faértékesifcővel. — A sikkasztónő egy francia városkában tartózkodik. Jeruzsálem polgármestere a Szent Városról A Szent Város az összes íelekezetek Mekkája — Jeruzsálem harca jellegének megőrzéséért — A P. M. H. eredeti tudósítása — I Jííi m mnad. az asszanyiúéí fka teveszed. vóía a fkazugsm&®t% Irta Vulpes Ha már van népszövetség a világon, komoly dolgokkal kellene foglalkoznia. Például azzal a problémával, hogy ki hazudik többet: a férfi vagy az asszony? Én azt hiszem (még mielőtt a nép- szövetség döntene ebben a kérdésben), hogy amikor beszél, akkor a férfi hazudik többet, amikoi hallgat, akkor az asszony. A férfi hazugsága: szó; az asszony hazugsága: tett. Valahogy meg akarom magyarázni ezt a vakmerő (vagy merővak?) mondást. Az asszonynak már külső megjelenése is ezerféle hazugságból van összeszőve. Hazugság az arcszine, hazugság a haja, hazugság a fogazata, .a termete, a járása, a nagysága, a kora. Ha az idén fekete, még nem tudhatom, tavaly nem volt-e szőke vagy ősz és jövő évre nem lesz-e vörös vagy szalmasárga. A karcsúságáról nem tudom, vájjon nem fűző szerezte-e, a. teltségéről rejtély, nem az Andrássy-uton vásárolta-e? Vagy talán az arca rózsáiról, az ajka pirosságáról bizonyos, hogy belül termett-e vagy kívül? Megy az utcán egy karcsú teremtés, fiatalos, ingó járással. Rövid szoknyája alól kivillan karcsú bokája és még valami. Szinte érzem rajta az ifjúság hamvát. Uccu utána! Hát egy élemedett asszonyság, j<Jl megmért nagymamái korban. Megy az utcán egy fáradt, nehézkes teremtés, unott lompossággal. Semmi forma rajta, mindene lóg, csupa vénség és életuntság. Véletlenül megáll. El akarom kapni a fejemet, hogy ne is lássam. Öreg asszonnyal találkozni nem hoz szerencsét! Hát egy viruló, ragyogó, szépséges ifjú nő! Nehéz selyemben, ökölnyi gyémántokkal a fülében, könnyű gumikerekűn száguld egy asz- szony. Elbűvölő a megjelenése, a fénye, az eleganciája. — Vaj ki lehet? — kérdezem egy úrtól, aki mindenkit ismer. — Hercegnő vagy mozimü- vésznő? — Nem. Egy dobutcai vegyeskereskedő felesége. Odébb egy szerény, ékszerteien, szürkeruhás nőcske ballag. Igénytelen, mindennapi, a tömegben elvesző. Megint megkérdezem: — Ki ez az igénytelen verebecske? — Nem ismered? Csudái om. A wartburgi hercegnő. Találkozol társaságban egy nővel, aki a harmadik szóra már bizalmaskodik veled. Megveregeti a válladat, pikáns adomákat mesél, mindent megért, szinte derékig mutogatja a selyemharis- nyáit, kacérkodik, a karod alá fűzi a karját, szinte keresve-keresi az érintkezési felületeket. Megörülsz. íme, kész a hódítás. Szinte ölbe szállítják a szerelmi prédát. Hetek, hónapok, néha egy örökkévalóság után ébredsz a szomorú valóra, hogy a megközelíthetetlen erénnyel hozott össze a rossz sorsod. És találkozol egy másik asszonnyal. Csupa szenteskedés és imádság. El nem tűr egy kétértelmű szót. Fellázad, ha erősen nézik. Megsértődik, ha szépnek tartod és kívánatosnak. Minden érintésre felszisszen, mint a kígyó . . . Pedig ő nagysága olyan sűrűn váltogatja á szeretőit, mint Rothschild az ingeit. Ami nem is olyan nagy baj, h.a az ember véletlenül nem a férje ő nagyságának. — Asszonybeszéd: szappanbuborék! — hallom jóformán mióta a világon vagyok. S amit az emberek olyan régóta és olyan állhatatosan szent- irásnak tartanak, abban nyilván akad egy darabka igazság. Szóval az asszonybeszédben is sok a hazugság. Az asszony hazudik (néha tudatosan, néha öntudatlanul, néha szükségből, néha szokásból) reggeltől estig. Sőt néha éjszaka is. Hazudik mindenkinek és hazudik mindenkor. Jól mondja, aki azt mondja, hogy az asszony tréfából se mond igazat. Ha azt mondja, hogy a szabónőjétől jön, akkor valószínűleg a szeretőjéhez megy; ha azt mondja, hogy Marienbadban nyaralt, akkor alighanem Siófokon volt. Ha azt mondja, hogy nagyon boldog az otthonában, akkor nyilván válni készül. Ha azt mondja valakiről, hogy a legjobb barátnője, akkor szívesen belefojtaná egy kanál vízbe. Aki asszonybeszédre épít, homokba építi az élete palotáját. És a szerelemben? Lehet, hogy ott is hazudik az asszony. De ezek az ő kellemes hazugságai. Ezért kérdeztem nagy betűkkel e sorok elején: Vájjon mi maradna az asszonyból, ha végképp kihámozzuk a hazugságokból? Nem kell megijedni. A java akkor is megmarad. Tudniillik: az asszony . . . — (Viskovszky, a földbirtokhivatal elnöke elhagyja állását.) Egyes lapok azt írják, hogy Viskovszky dr., a földbirtokhivatal elnöke ősszel elhagyja állását és valószínűleg képviselőjelöltséget vállal. Utódául Ozenilek dr—t emlegetik. aaaaaaaaaaaaaaaa.aaaaaaaa.aa a aaaaa Sorsjegyeket mindenki csak Galerik és Tsa MkazáDaa vesz, ssratfiskm RaflnSíná m Tolofon 1020 rfsvvvvftvtvfffvf vvvtv wnwvvm 4S
