Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-28 / 193. (936.) szám

Péntek, augusztus 28­— (Ferenczy József aranymiséje.) Nyit­jái tudósítónk írja: Augusztus 26-án délelőtt tartotta meg aranymiséjét a nyitrai piaris­ták templomában Ferenczy József nyug- fő- gimnáziumi tanár, ki e napokban ünnepelte 50 éves évfordulóját annak, hogy mint a piarista rend tagját pappá szentelték. Az aranymisén részt vett Kmetykó Károly dr 'nyitrai püspök is; ki az ünnepélyes, nagy se­gédlet mellett megtartott mise után szép szavakkal emlékezett meg Ferenczy 50 éves működéséről. Ferenczy rövid, szépen felépí­tett beszédben válaszolt a püspöknek. A templomot zsúfolásig töltötte meg a hívők tömege és Ferenczy nagyszámú barátjai és tanítványai. Délben az ünnepelt tiszteleté­re a zobori Mész áros-kertben nagyszabásai bankettet rendeztek, melyen több száz tisz­telője jelent meg. — (A nagytapolcsányi járás költségve­tése.) Nyitrai munkatársunk Írja: A nagyta­polcsányi járási bizottságnak megállapított és a nyitrai zsupáni hivatalhoz felterjesztett 1925. évi költségvetése 320 korona felesleget mutat ki- A kiadások végösszege 135.680 Kcs míg a bevételek 136.000 koronát tesznek ki. Tenniszlabdákat „Slazenger Hard Court" tucatonkint 207. — koronáért, valamint „Slazenger MaSs, Hammer, Williams" ra* keiteket szállít Kovács sportüzlete Rima­szombat — (Kmoch a debreceni sakkverseny győztese) Debrecenből jelentik: A nemzetközi sakverseny utolsó fordulóján Kmoch remizált Seitzzel és így 10 ponttal megnyerte az első dijat. A második és harmadik díjon Johner és Tartakover osztozkod­tak. A negyedik és ötödik dijat Grünfeld és Vu- kovics osztották meg. Przepiorka, Steiner, Pro- keS, Seitz 7, Nagy 5, Asztalos és Mattison 4.5 ponttal végeztek. — A fiatal bécsi mester győzel­me meglepetésszerü. A magyarok reménysége, a .győri Nagy dr., kitünően startolt, azután azonban visszaesett. — A pozsonyi sakktornán Fazekas győzött Haida ellen, Réti Pokornyt, Engel Zabo- dróczkyt, Horák Haseket győzte le. A Teher— Walter-játszma remisszel végződött. A verseny állása: Réti 7.5 (1), Engel 4.5, Horák 4 (1), Wal­ter, Schulz, Haida, Pokorny, Teher 4, Fazekas dr. 3.5, Zabodróczky 2.5, Hasek 1.5. — A szovjetunió leningrádi versenyén Bogoljubov 9.5, Löwenfisch 7.5, Romanovszky 7, Rabinowitsch 6.5 ponttal vezetnek. — (NyomdáSzszírájk készül Újvidékem) Újvidékről jelentik: Az újvidéki grafikai munkások már régebb idő óta béreik fel­emelését kérik, miután az újvidéki pénzügy* igazgatóság az eddig be nem fizetett jőve* delmi adó fejében letiltotta a nyomdászok fi* zetésének 15—25 százalékát- A grafikai mun­kások heti bére átlag hatszáz dinár, amelyből most a munkaadók 150—280 dinárt levonnak az adó fejében. Amennyiben a helyzet a kő* zeljövőben nem változik meg, a grafikai mun­kások proklamálni fogják az általános szráj* kot. — (A zebegényi gyilkos maga ásta ki ál­dozatát) Budapestről jelentik: Részletes tu* dósitásban számoltunk be tegnap arról a bor­zalmas gyilkosságról, amely a zebegényi er* dobén történt. Jelentésünk kiegészítésekép­pen közöljük hogy Pócs Kálmán maga tette meg a feljelentést a csendőrségen és Polonyi Dózsa holttestét maga ásta ki. 'A gyilkos ma is azt állítja, hogy a leánnyal öngyilkosságot akartak elkövetni és a gyilkosság után nem volt lelkiereje magával végezni. Pócs házas* ember volt, több gyermek apja. Vallomása szerint a gyilkosság után Kassán lakó édes­anyjánál járt, akinek elmondotta az esetet és az birta rá, hogy jelentse fel magát. A rend* őrség azonban meg van győződve arról hogy Pócs a gyilkosságot rablást szándékból követte el, miután a leánynál állandóan tár­cájában levő dollárokat nem találták meg. — (Újabb letartóztatás a milliós bank­jegyhamisitási ügyben.) Budapesti szerkesz* tőségünk jelenti telefonon: A milliós magyar bankjegyhamisitás ügyében ma uj fordulat állott be. A budapesti rendőrség a sátoralja­újhelyi rendőrség megkeresésére házkutatást tartott Friedlánder Lipót újpesti kereskedő* né:, aki az olaszliszkai csodarabbinak unoka­öccse és összeköttetésben állott a letartózta* tott Friedlánder Samuval. A házkutatás után a kereskedőt letartóztatták, aki azonban ta­gadja, hogy bárminő része lennne a bank* jegyhamisitásokban, de azt beismerte, hogy összeköttetésben állott u-n ok a öccsével. Az újpesti kereskedő letartóztatása Friedlánder Samu vallomására történt, aki azt állítja, hogy a milliós bankjegyeket júniusban Fricd- lánder Lipóttól kapta. — (Pusztító vihar Aknaszlatinán.) Tu­dósítónk irja: Az elmúlt éjjel a város felett mintegy húsz percig tartó szélvihar vonult cl. A zivatar nagy károkat okozott, fákat tövestül csavart ki és megrongálta a telefon- és villanyvezetéket is. Szent István napját nemzeti ünneppé Kell tenni! Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő nagyjelentőségű akciója Ungvár, augusztus 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől-) Jen* ke, Ungvár melletti kis szlovák község augusztus 20-án, Szent István király napján tartotta a rám. kath. templombucsut, arneny- nyiben a jenkei rám. kath- templomnak Szent István király a védőszentje. A legkérgesebb magyar szívnek is meg* ható látvány volt a helybeli és vidéki szlo­vákság nagy tömegének tarka pompája, mert ezen a templombuesun nemcsak a rám' katholikusok, de a görög katolikus és refor­mátus szlovákság is igen nagy számban je* lent meg. Különös érdekessége vált e nagy ünnepnek az, hogy Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, aki ez év elejétől Jenkén is lakást tart fenn, e napon vendé­gül látta a ruszinszkói magyar pártok vezető egyéniségeit. A bucsu-ebéd folyamán több értékes felszólalás hangzott el, jelentősége tekinte* tében azonban feltűnt a Korláth Endre dr, pohárköszöntője, mely lelki motivációját ad­ta annak, hogy miért kell a Szent István napját a ré­szekre osztott magyar nemzetnek min* denütt nemzeti ünnepként ünnepelnie? Tekintettel arra, hogy Korláth Endre ár. olyan eszmét dobott a köztudatba, amely minden magyar ember lelkében ott szunnyadozik, de felébresztésére eddig sen- kisem gondolt, másnap felkerestük a képvi­selőt és kérdéseket adtunk fel neki a pohár- köszöntő témájára vonatkozólag. Korláth Endre dr. utalt a már egyszer elmondottakra, azután a következőkben is­mertette eszméjének tartalmi részét: — Jenkéti, ebben az „ezer éves magyar járomi" alatt elszlovákosodott, 75 százaléká­ban kálvinista községben a Szent Istvár napján tartani szokott búcsú, ünnepe az egész községinek. Együtt ünnepel itt' ősidők óta ezen a napon a magyar a szlovákkal, a „magyar vallásuknak nevezett kálvinista a katolikussal s a görög katolikussal. Ez a nép leikéből fakadó s abba százszor és százszor bevésődött jó szokás az uralom- változás Óta sem szűnt meg- A Szent István napja ma is szent Jenkén a szlovák katoli­kusnak és kálvinistának egyaránt. Ha tehát szent a szlovák kálvinistának Jenkén a Szent István napja, miért ne lehetne ezt kiszélesi* teni úgy, hogy szent legyen az — ha nem is a szó li- thurgiai értelmében — előttünk, kálvinis­ta magyarok előtt is? — Sokan emlékezhetnek arra, hogy amikor engem a magyar Himnusznak a ka­tolikus templomban való éneklése miatt fe­lelősségre vont a cseh bíróság, a legjobban azt vette rossznéven tőlem, hogy én kálvi­nista létemre kathblikus templomban éne­keltem a Himnuszt. A választ azonnal megadtam, mondván, hogy Szent István megalapítója volt a ma szétdarabolt egysé­ges magyar nemzetnek. Annak a magyar nemzetnek, mely ezeróven keresztül magá­ban egyesitette békességben a magyart, a szlovákot, németet, vagy a akár a ruszint anélkül, hogy elnyelni, vagy megsemmisí­teni igyekezett volna. Ellenkezőleg: enged­ték azokat fejlődni kultúrában, gazdagság­ban, engedte nemzeíileg terjeszkedni, úgy hogy legalább annyi elszlovákosodott ma­gyar község van, mint elmagyarosodott szlovák község. így Szent Istvánt én, mint kálvinista magyar, szintén szentnek tekin­tem — ha nem is lithurgiai értelemben — s napját ünnepnek tekintem és pedig az egyetemes magyarság nemzeti ünnepé­nek. — Világos, hogy a bíróság ily értelmű válaszomat a maga jelentőségében fogta fe. mert hiszel cseh uraink is nagyon jól tud iák- mit jele itett ezer évem át a Szent Urvár eszményképe a magyar nemzetnek s külö­nösen tisztában vannak azzal, hogy mit je* lent a Szent István azon alapgondolata: „boldog a több nyelvű ország", mert érzik ma is, hogy dacára minden szétválasztó ági* tációjuknak, gyűlöletet szító munkájuk célta­lan, mert az itt lakó, hajdan egy anyához tartozó népeket a Szent István eszméje: a szeretet, — ha nyelvben nem is, de érzés­ben összeolvasztotta a magyarsággal! — Most már nyiltan javasolom, hogy Szent István napját tegyük nemzeti ünnepünkké. — Ezen az ünnepen együtt ünnepeljen — mint ahogy itt Jenkén a szlovák és ma­gyar — a katolikus és református. = Hogy képzeli ennek keresztülvite* lét képviselő ur? — Társadalmi utón, mert hiszen ne­künk ma nincs törvényhozó testületünk, amelyben e javaslatot célravezetőén megte* hetném s még kevésbé van végrehajtó hatal­munk, azonban a szivünk, a lelkünk, tör- vénnyé emelheti javaslatomat s ellenőrizheti annak végrehajtását­— így lesz legalább egy közös nemze* ti kincsünk, egy közös ünnepnapunk, amely összehoz, összetart s nem engedi ellensége­ink munkáját érvényesülni. = Nem fogják ezt az akciót féreérteni? — Ez félreérthetetlen! Nekünk egyetlen célunk e közös nemzeti ünnep révén a nem­zeti egység megteremtése és ápolása. Mi nem csinálnánk itt nemzeti vallást, mert az Isten munkáját lerombolni csak az ördögnek lehet kedves. Nemzeti ünnepet azonban esi* nálhatunk, amely elválaszthatatlanul össze­köt bennünket és együttérzésünket ünneplé­sen megújítja. A gondolatot tegnap a köz­vélemény elé terjesztettem, bárki szabadon hozzászólhat. OCX>OCXX^XXXXXXXXXX5CCXX30COCXSÍXXX> Jobban és erősebben lehet hallani a Plilíps RáSiűláiüpáK toználalíál Kapható minden rádiókereskedésben OOOOOOOOOÜOOODDOeXXXXXXXXXXXXXXX) Napról-napra nő az idegen- forgalom Párisban Franciaország, mint az amerikaiak kirándulóhelye Páris, augusztus 26. Most jelent meg Franciaország idegenforgal­mi statisztikájának első része, mely arról ad szá­mot, hogy az elmúlt esztendőben hányán lépték át a spanyol-francia határt. A kimutatás egyelőre nem közli azokat az -adatokat, amelyek Francia- ország többi határaira vonatkoznak, sőt a Spa­nyolország felől érkező idegenek közül Is csak azokat veszi fel, akik vonaton jöttek át a határon és nem említi az automobilon utazók tömegét, sem a gyalogszerrel járó turistákat, sem pedig azokat, akik a Franciaországban már rendszere­sen közlekedő repülőgépeket veszik igénybe. De még igy is, ez a nagyon is „mutatvány- szám“-képpen közölt statisztika is olyan számo­kat tartalmaz, amelyek fogalmat adhatnak Fran­ciaország óriási idegenforgalmáról. Nem kevesebb, mint 418.647 'degen jött az elmúlt évben Franciaországba a spanyo határon át vasuton. Ugyanezt a határt 42.685 automobil lépte át, ami (nagy túraautókról lévén szó) átlag négy utast számítva 170.740-nel növeli a fenti számot. Ha hirtelenében összeadjuk, hogy Amerika 250.000, Anglia 800.000, az északi államok 80.000, Svájc és Olaszország pedig 50—60.000 turistát küldenek évente Franciaországba, nem Is kell túlzottnak tartani azt a véle­ményt, amely szerint Párisban állandóan egy millió Idegen forog, mert hol vánuak még az oroszok, akik szinte egy fiók-Russiet alkotnak itt és hol vannak • kisebb államok fiai? Hiszen éppen a napokban közölt a P. M. H. egy tudósítást arról, hogy .Párisban már mindenki magyar". A fenti statisztika a múlt esztendőre vonat­kozó adatokat közli, de bizonyos, hogy a folyó évben az idegenforgalom már az elmúlt kéthar­mad év alatt elérte ezeket a számokat, ha ugyan máris meg nem haladta. A nemzetközi ipari és iparművészeti kiállítás napról-napra ui-abb töme­geket vonz a .francia fővárosba. Az angolok és az amerikaiak úgy jönnek ide, mintha csak valame­lyik szomszéd faluba mennének — kirándulni. Három nagy kiállítás áll nyitva 1925-ben. Kettő Franciaországban (a párisi és a gre- noblei), egy pedig Angliában Wembleyben. Az idei „szent év" is olyan esemény, mely a világjáróknak okot és alkalmat ad, hogy Olaszországba utazzanak. Hiszen akad bizonyára ott is bőséges számmal idegen. De — mintha Páris volna a világ köz­pontja — mindenki Párison utazik keresztül, min­denki megfordul Párisban és — ha már itt van — természetesen nem megy tovább, inig meg nem nézi Páris gyönyörű környékét. Versail'lesben, Sevresben, Chantill3rben*‘es Fontain ebi eauban ép­pen ezért több idegenekkel telt autocar fordult meg naponta, mint nálunk otthon bicikli. Az egyik nagy utazási iroda vezetője azt mondja, hogy soha még Ilyen élénk forgalma nem volt az üzletének. Rengeteg társas kirándulást szerveztek a nyá­ron: Normandiába, a Bretagneba, Savoyába, Dauphiné gyönyörű környékére, le a Cote d‘Azurra vagy a festői szépségű Loire-völgybe. Minden kirándulásra az utolsó helyig eladtak minden jegyet, sőt a legtöbbet meg is kellett is­mételni. Pedig a főszezon még csak most követ­kezik, hiszen a szép hűvös őszi napok sokkal al­kalmasabbak az utazásra, mint a nyári meleg. Olaszország, Róma bizonyára zsúfolva van a szent évben. De a régi közmondást most már ki kellene egészíteni ilyenformán: „Minden ut Rómába vezet, de Pároson ke­resztül." Arató Erzsi. Péntefc, augusztus 28■ A budapesti színházak kapunyitása Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk jelentése.) Né­hány nap még és a budapesti színházak kapui megnyílnak a közönség előtt. A színházak már kész programmal várják a küszöbön álló szezont. A Nemzeti Színház klasszikus magyar repri- zeket hoz és öt magyar darabot a szezon első fe­lében, mig a Kamaraszínház négy magyar és két idegen darab bemutatójára készül. A megnyitó előadáson a Piros bugyelláris kerül színre, az első újdonság pedig Boross László Gyuri urfi cimü bo­hózata lesz. A Kamaraszinház Herczeg-darabbal nyit. A Városi Színház a Sárga csikóval kezdi szezonját. A Sárga csikó után Lehár Évájának reprize következik Harmath Hildával és Galetta Ferenccel, azután jön a Portici néma. Ezt az ope­rát Beöthy László Aranylakodalom cimü hangu­latos darabja követi Ferenczy Károllyal Sziklai Kornél egykori híres szerepében. Ezután az ed­digi tervek szerint Mascagni Si cimü vigoperája jön, majd a Varázskeringő reprize következik, az­után szinrehozzák Nagy Imre, Lippay Gyula és Lányi Viktor operettjét: a Schneider Fánit, Hon- thy Hannával és Vaály Ilonával a főszerepekben, ezután pedig ifj. Lovászy Márton és Lavotta Re­zső operettje következik. A szinház azt is tervbe vette, hogy hetenkmt két délutánon ifjúsági elő­adások keretében bemutatja Verne Gyula Sztro- geff Mihály utazása Moszkvától Irkutzkig cimü regényét, amelyből Ferenczy Frigyes irt revüt. A vendégszereplések során elsőnek Baklanoffot fogja hallani a közönség, azután talán a Berlinben vendégszereplő néger operett-társulatot. A Királyszinház szeptember végéig a Régi jó Budapestet játsza, majd Martos-—Kubinyi—Vincze operettje, a Budafoki herceg következik Péchy Erzsivel, Somogyi Nusival, Kompóthy Gyulával és Rátkayval a főszerepekben. Ezután Szirmay Albert Alexandra című operettje jön Péchy Er­zsivel és Nádor Jenővel, majd Bokor Imre és Barna Izsó Mandragora cimü operettjét mutatják be. Ebben az operettben hir szerint vendégsze­replést vállalt Ptassínszky Pepi, az Operaház prímaballerinája is. A Fővárosi Operettszinház elsőnek Brúnó Graníchstádten Orlov cimü operettjét hozza. A női főszerep Lábass Jucié. Az Orlov után Jacobl Viktor posthumus operettje következik, majd egy francia revü, amelyet most a párisi Alhambra hoz színre. A Belvárosi Színház igazgatója, Bárdos Artúr még nem döntött a program összeállításában. A Renaissance-Szinház számára elfogadott Földes Imre-darab a Belvárosiban kerül színre, ugyan­csak itt mutatják be a Renaissance-Szinház szá­mára lekötött Vajda Ernő-darabot is. A Vígszínház francia operettel nyitja kapuit. Az édeskés szezonizelitő után Szenes Béla Csir­kefogó cimü vigjátékának reprize következik, az­után egy Csehov-dráma jön. A Vígszínház igazga­tója egyébként már lekötötte Szomory Dezső uj drámáját és Molnár Ferenc színmüvét. Szóba ke­rült az egykor nagy sikert aratott Tolvaj, Bacca- rat, Visszatérés Jeruzsálembe cimü drámák fel­újítása és arra is gondolnak, hogy Földes Imre Nincs tovább cimü drámáját felújítsák. A Magyar Szinház ügye még végleges rende­zés előtt áll, igy tehát nem lehet programjáról ké­pet adni. Annyi bizonyos, ho-gy a Magyar Szinház számára tavaly elfogadott Földi Mihály, Lakatos László, Fazekas Imre és Fodor László-darab fel­tétlenül a közönség elé kerül. (*) Átépítik a miskolci szinház nézőterét. Miskolcról jelentik: Miskolc város elhatározta, hogy színházának belsejét, a nézőteret és a szín­padot a modern igényeknek megfelelően átépí­teti. Magyarország egyik legrégibb, érdemes ■múltra visszatekintő színháza igy uj és pompás köntöst fog kapni. Értesülésünk szerint az átépí­tés Vágó László műépítész tervei szerint megy végbe s nagyszabású művészi feladathoz jut Hende Vince, a jeles tehetségű festőművész is, aki a nézőtér hatalmas mennyezetét fogja freskó­val disziteni. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Pénteken: Szent titok. (Vécsey Zoltán színmüve.) Szombaton délután: Magnetlc (félhelyárakkal.) Szombaton este: Dolly. (Operettujdonság Faragó felléptével.) ■#■ Sérvben szenvedők + Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélküll sérvkötőnk, mely éjjel Is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsfllye- désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- nell has-, hát- és mellmelegitő „flVBier Kölszerltáz Bratislava, Dnna-u. 51. Árjegyzék ingyen A vidéki lelek még aznap elintéztetnek a

Next

/
Thumbnails
Contents