Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-27 / 192. (935.) szám

Csütörtök, attRTisztus 27. 3%ifarJfa(?&m7fmz4P Csehszlovákia német iemiiszhajj- noka a szlovenszkói versenyekről — Soyka Ferenc levele a P. M. H.-hoz — Prága, augusztus 26. Az idei magasravóju szlovenszkói tenniszver- senyeknek illusztris résztvevője volt: Soyka Ferenc, Csehszlovákia német tenraiszbajmoka sze­mélyében. A k&váló prágai játékos természetesen az egész vonalon konkurrencdia nélkül győzött és elismerten egyedülálló, stílusos játékával min­denütt elragadta a közönséget és sok tanulságot hagyott a szlovenszkói tenniszez'őknek. Soyka Fe­renc nemcsak mint játékos, de mint magánember Is a legszimpatikusabb egyéniségek közé tartozik. A szó szoros értelmében megtestesítője az igazi amatőr sportsmamnak, aki a tenniszt a sport ked­véért űzi és nem mondhatunk róla nagyobb dicsé­retet, mint mikor kijelentjük, hogy minden tekin­tetben pandantja a magyar Kehrlimgnek. Kérdést intéztünk a német bajnokhoz szlo- venszkói impresszióit illetően, mire Soyka levél­ben az alábbi választ adta, mely elfogulatlansága révén a legjobban világítja meg a hatalmas fejlő­désnek indult szlovenszkói tenniszóletet: „Örömmel ragadom meg az alkalmat — Írja Soyka —, hogy a szlovenszkói versenyeken szor­zott tapasztalataimról a P. M. H.-ban beszámol­jak. Ezeknél a versenyeknél a legmeglepőbb első­sorban az volt, hogy a pályaviszonyok (főleg Rimaszombatban és Besztercebányán), a rende­zés, ellátás, a dijak és a közönség érdeklődése bármely nagyváros versenyével -vetekedhetett, sőt ami a dijakat és a látogatottságot illeti, az jó­val felülmúlta bármely fővárosi klub versenyét. A versenyek vezetése mindenütt mintaszerű volt és azok időipont szerint végződtek. Ez a körül­mény — tekintve a múlt havi rossz időjárást és a nevezések tömegét — elismerésre és csodálatra méltó. Feltűnt, hogy a versenyeken önként és tö­megesen jelentkeztek a bírák, holott nálunk kö­téllel kell őket a bírói székre emelni, amit csak akkor értettem meg, amikor a díjkiosztást láttam. Az őS'talajbÓl kinőtt játékosok közül Her- z o g Margrtot és egy 16 éves játékost, a zsolnai Hecht Lacit kell különösen kiemelnem. Herzog kisasszony aliig egyévi versenypraxis után máris kifogástalan, modern taktikával, igen jó és fejlő­désképes technikával rendelkezik és ma már ko­moly és veszélyes ellenfele a köztársaság első klasszisu női játékosainak. A kis Hecht fiatalsága dacára tiszta és szép stílussal játszik és kellő tréning! ehet őségek és szakszerű vezetés mellett sokra viheti. A régebbi magyar játékosok közül a besztercebányai Bárczy-házaspárt, a rimaszom­bati Jelűnek és a kassai Gorttesmaran testvérek, a kassai Vajda és a beregszászi Kertész rutiniirozott és tehetséges játékosok. Sok kedves emlék maradt vissza lelkemben a szlovenszkói versenyekről, melyek harmóniájába csak egy zavaró momentum vegyült. Ugyanis az egyik versenyen az egyik hölgyjátékos legyőző­jének nem nyújtott kezet és tüntetőleg átugrotta a hálót. Hosszú yersenytapasztalataim alatt ezt még sehol sem láttam és azért tartom méltónak a megemlítésre. Végeredményben a szlovenszkói tenniszver- senyek sportbeli és erkölcsi értékét mérlegelve azt mondhatom, hogy ezek a versenyek megér­demlik, hogy azokon miinél több és első klasszisu játékos vegyen részt. Bár az egoizmus azt dik­tálná bennem, hogy ezt két éven belül ne köve­teljem — végzi Soyka humorosan nyilatkozatát — addig ugyanis, amíg az ott nyert vándordíjakat végleg nem biztosíthatom magam számára.11 Mi nem féltjük Soykát az első klasszistól sem, mert tudjuk, hogy bárkivel szemben is min­denkor megállja helyét. Soyka ma különben ótátrafüredre utazott, ahol résztvesz a KSC ver­senyén. A Tátrából Budapestre megy, ahol a ma­gyar bajnokságokon a brünni Gottliebbal a férfi- páros bajnokságot védi. jf. Városközi tenniszmérközés Eperjesen. Eper­jesről Írják: Az eperjesi Makkabea eddig veretlen tenniszgárdája 11:3 arányban legyőzte a nagy- mihályi tenniszezőket. Revánsanérkőzés vasárnap lesz Nagymihályon. Csehszlovák kitüntetés egy svéd sportvezér­nek. A köztársaság elnöke a Svéd Labdarugó Szövetség elnökét, Anton Johanssont a fehér oroszlán rend IV. osztályával tüntette ki. Johans- sou a tavaszi prágai olimpiai kongresszuson — tudvalevőleg — erősen állást foglalt a tiszta ama­tőrsport mellett és demonstrációképpen el is hagyta a kongresszust. Az osztrák-magyar válogatott mérkőzés idő­pontját véglegesen szeptember 20-ban állapítot­ták meg. A mérkőzés Bécsben lesz. Ausztria szeptember 20-án mérkőzik a spanyolokkal. Ma­gyarország október 4-én látja vendégül a spanyol válogatottat Budapesten és október 11-én láto­gat el először Prágába. A norvég atlétikai bajnokságokon Guldager 100 méteren 10.8, 200 méterén 23 mp-et ért el. 400 m Rondsen 51.7. 1500 m Trusbur 14.11. Ge­relyvetés két kézzel Thorp 109.60 m. (Rekord.) Diszkoszdobás egy kézzel- Askield 45.36, két kéz­zel 81.63. (Rekord.) Finnországban Tuulos hármasugrásban 14.89 ffi-t, távolugrásban 7.13 métert ért el. Dánia marathon? bajnokságát Bach nyerte, aki a 42 kilométeres távot 2 óra 48:26.8 alatt tette meg. Második Larsen lett 2 óra 59:55.3 idővel. Minden napra egy világrekord. Arne Borg Stockholmban az 500 méteres úszásban .6:18.2 alatt világrekordot állított fel. A magyar folyamuszóbajnokságot — mint budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — tegnap délután rendezte meg a Magyar Úszó Szövetség a Népsziget é-s a Műegyetem között 9 lemes távon. A versenyben 43 férfi és 16 nő ver­senyző vett részt. Győztes az MTK fiatal táv- uszója, Páhok István lett 61 perc 54 másodperc alatt, legyőzvén a tavalyi bajfok Turnovszky Bé­ig.) —, augusztus 26. I. A gazdasági rend és a politikai hegemónia Kétségtelen tény, hogy Csehszlovákiá­nak európai politikai súlyát és tekintélyét elsősorban az a körülmény adta meg, hogy az osztrák-magyar monarchia területén ala­kult u'j államok közül ez az állam szerezte meg elsőnek a gazdasági konszolidáció s en­nek látható jeleként a stabil és értékes valuta állapotát. Nem Benes túlfűtött ambíciójú po­litikai energiája s a szerencse .által adott helyzetnek ügyeskedő kihasználása, nem a belső politikai rendnek a demokrácia jelsza­vaival fölékesitett s a valóságban antide­mokratikus és a fegyverek erején fölépített megteremtése, de Rasinnak kegyetlen és a gazdasági élet reális módszereit a realitás­ban túlszárnyaló és a gazdasági egyediket brutaÜzáló pénzügyi politikája volt az, amely a középeurópai khaoszból mint egyedülálló és konszolidált államot emelte ki Csehszlo­vákiát. Csehszlovákia léte és az európai politika színpadán megszerzett szerepe elsősorban gazdasági természetű eredmény, mert a pénzlebélyegzés, a vagyondézsma, a hadi- kölcsönökbol folyó öröklött kötelezettségek alól való merész önemancipáció voltaik alap­vető okai annak, hogy Csehszlovákia a saját problémáival elfoglalt nyugati győztes álla­mok előtt megszerezte annak tekintélyét, hogy egyedül ő képes a középeurópai hely­zet fölött domináló, irányító és ellenőrző hi­vatást betölteni. A Benes kezébe Rasin adta a gyeplőt s a politikai súly és jelentőség csak egy­szerű folyománya és következménye volt a gazdasági rend és rendszer gyors és határozott megteremtésének. Hogy ez a rend és rendszer hat év alatt mennyiben tudott stabilizálódni, mennyiben tudta önmagát fentartani és kiépíteni, ez nemcsak Csehszlovákiának gazdaságpolitikai kérdése, de Csehszlovákiának a gazdasági konszolidáció eredményéből folyó közép- európai pozíciója folytán Középeurópának is fontos és figyelmet érdemlő politikai problé­mája lett. Hat év alatt sok minden kialakult. Részben az európai politikának szükségsze­rűségei, részben az önálló életnek önmagából folyó elrendeződési folyamatai megteremtet­ték azt az állapotot, hogy Középeurópának többi államai is kiépítették és kinlódásosan megszülték a gazdasági életük rendjét, amely mint politikailag bizalmi faktor s mint gaz­daságilag súlyt jelentő tényező kezdett ér­vényesülni az európai politikában. A hat év megszüntette Csehszlovákia privilegizált gazdasági helyzetét és léket vert a politikai privilégiumok hajóján is. De a hat esztendő igy kiformálta és kierjesztette a forradalmas időkiben megalapozott csehszlovákiai gazda­sági helyzetet is, hogy ma sok olyan gazda­sági eredmény és érték, ami hat év előtt mesteri teljesitménynek látszott, összezsugo­rodik, sőt kezd az irrealitás következményei­vel jelentkezni. Ma megfordult a politika és közgazda­ság nexusának helyzete s ma Csehszlovákia európai gazdasági sú­lya sok tekintetben azon nyugszik, hogy Benes a gazdasági konszolidáció bázisán ügyesen építve, bizonyos politikai hege­móniát tudott kezébe kaparintani s ezzel védi és parírozza a gazdasági életnek ma irreális jelenségeit. Az a*körülimény, hogy az angol és fran­cia politika ma szükségét érzi, hogy az utód­államok közötti gazdasági kapcsolatok meg­teremtését valamelyes formában forszírozza, bizonysága annak, hogy Csehszlovákia gazdasági élete nem bír ma Középeurópára nézve szupremaíiv jelentőséggel, de beíesorakozott a többi középeurópai államok egyenértékű sorá­ba, ahol a gazdasági érdekek egyensú­lyozása és reális egymásrahatása követ­kezik be. lárt, aki 62 perc 52 mp alatt érrt a célhoz. A csa­patbajnokságot a MAC úszói nyerték. A ver­senyt végig a Dunán nagy közönség nézte végig, köztük az angol Hodgson és a belga úszók is, kik kijelentették, hogy még ilyen izgalmas és klasszi­kus versenyben nem volt részük és nag31’ elisme­réssel nyilatkoztak a fiatal győztesről. Uj motorbicikli-vllágrekordot állított fel Pá- ris'ban az ismert nevű angol versenyző Terriple. 100 mértföldet 1:00.8 alatt futott és egy óra alatt 16:01.18 kilométert tett meg. Az a tény, hogy a közeljövőben aktuális lesz annak kérdése, miképpen rendezi Cseh­szlovákia a maga háborús adósságait s mi­képpen fedezi az úgynevezett fölszabaditási költségeket s e fedezeti manipulációkat ho­gyan illeszti bele a maga gazdasági életrend­szerébe, bizonysága annak, hogy a csehszlo­vák gazdasági élet egy uj, nehéz és proble­matikus fejezet elé került, amelyre semmi­képpen sem lehet megoldásnak elfogadni a Venkovnak azt az egyszerű kijelentését: nem fizetünk, mert nem tudunk fizetni. Ezt az uj fejezetet nem háríthatja eil Be- nesnek semmiféle manipulációja, mert az an­tant protekciójának van véges határa és az antant realitása sokszor és majdnem mindig tiszta és merev egoizmus. Ez az uj fejezet, amelyet reálapoz Csehszlovákiára a politika konzekvens fejlődési folyamata, nem találja a hat év előtt büszkén hirdetett konszolidált állapotban a csehszlovákiai gazdasági életet. II. Az exportpolitika A csehszlovákiai gazdasági politikának hat év alatt legfőbb törekvése az volt, men­nél többet exportálni és mennél kevesebbet importálni, hogy ezáltal a kereskedelmi mér­lege aktiv legyen és az aktiv kereskedelmi mérleg alátámassza a mesterségesen fölhaj­tott valuta helyzetét. Ez a törekvés az első években sikerült, látszólag ma is tud érvé­nyesülni, de a bekövetkező uj gazdasági helyzet nem igér számára semmi sikert. A csehszlovákiai gazdasági politika az iparra bazirozta a maga számításait s az ipar révén akarta a középeurópai helyzet fölötti hege­móniát megtartani. Ennek a törekvésének gátat vet most az a körülmény, hogy a gaz­dasági konszolidáció más középeurópai álla­mokban is jelentkezett s visszaállította az ottani ipar erejét és képességeit (Németor­szág, Lengyelország s részben Ausztria), másrészt az ipar nélkül maradt, vagy ipari­lag fejletlen uj államokban a gazdasági élet, mint önálló evolúciós élet, kitermelte a maga számára szükséges ipart (Magyarország, Ro­mánia és Jugoszlávia). A csehszlovákjai ipari élet kellemetlenül kezdi érezni, hogy elveszti konkurrenciaképességét és elveszti export­piacait, de kezdi érezni azt is, hogy a tulfej’esztett és a mostaninál nagyobb piacra teremtett ipar belföldi fölvevő bá­zisa, a belföldi fogyasztás fejlesztése ér­dekében semmi sem történt az elmúlt hat óv alatt, sőt minden akként történt, hogy ez a fölvevő bázis gazdaságilag erőt veszítsen és össze­zsugorodjék. Furcsa és jellemző körülmény az, hogy míg Csehszlovákia poilitikája de­mokratikus szólamokkal volt és van telítve, míg a kormányzásban jelentős és sokszor domináló szerep jut a szocialista elemeknek, addig a szociális gondoskodás első kritériuma: a fogyasztó közönség erejének felnöve- lése érdekében semmi sem történt. Csehszlovákia lakossága általánosságban — nem számítva egy korán ányzatilag agyon- protezsált államim és az államfentartás dicső­ségéből élő klikket — nem haladt előre a jó­lét és a vagyonosodás terén. A lakosság ré- tegeződése foglalkozás szerint olyan, hogy a legtöbb ember a munka jövedelmére, a kere­setre van utalva. A nyugathoz viszonyítva, kevés itt az önálló vállalkozó s még keve­sebb azoknak száma, akik a tőke jövedelmé­ből élnek. A belső fogyasztás tehát elsősor­ban a gazdák, a parasztok, a munkások és a hivatalnokok vásárlóerejétől függ. A gazdák és parasztok helyzetét a me­zőgazdasági politika szabja meg. Az a poli­tika, amely minden esetben megalkuszik a szocialista érdekekkel, ha a mezőgazdaság érdekeiről van szó, amely a szociális gon­doskodás hallatlan terheit hárítja .fölöslege­sen a gazdákra s emellett csak egészen tö­kéletlen és illuzórius vámvédelmet nyújt szá­mukra. Az a politika, amely a földreformot akként intézi, hogy a nagybirtokosnak béke­beli árakat fizet a kisajátított birtokért s a parasztoknak a mai megfizethetetlen föld­árak mellett Ígéri a földet, amely a vagyon- dézsmával elbirhatatlan terheket ró a föld­birtokra és mezőgazdaságra s amelynek adó­politikája olyan, hogy egy hold havasi legelő után, amelynek bére alig tesz ki 2 koronát. 30 korona adót hajt be. A csehszlovákiai kiskereskedelmi index az utolsó két év alatt úgy alakult, hogy az árak körülbelül 9—10-szer magasabbak, mint a háború előtti árak voltak. A bérek és java­dalmazások azonban nem érték el a békebeli állapotnak tízszeresét, mert a munkásbérek alig haladják túl általánosságban a békenivót, a fizetések pedig csak ötszörösét teszik ki a békebeli fizetéseknek. Ezenkívül számiba kell venni azt, hogy a kistőkések mellékjövedel­mei, a kis tőkéknek kamatai és osztalékai teljesen elvesztek, mert egyrészt a hadiköl- csönök elveszhették minden értéküket, más­részt a kistőkeket abszorbeáló kis- és közép- vállalatok papírjai elértéktelenedtek. A mun­ka- és tőke jőve delemnek csökkenése igen kedvezőtlen befolyást gyakorolt a lakosság életnívójára és a belföldi fogyasztásra. — Ismét csökkent a bankjegyforgalom. A Bankhivaíai e heti jelentése ismét Kedve­ző képet mutat az augusztus harmad..k luti pénzpiacról. A bankjegyforgalom 154 millió­val 7053-ra csökkent. A zsiróköveteiések 154 millióval 847 millióra növekedtek. A deviza­készlet továbbra is változatlan maradt és 653 milliót mutat ki, az érckészlet 30 ni Hiú­val 1030 milióra növekedett. A váltóállo­mány 24 millióval 573 millióra, „egyéb aktí­vák11 84 millióval 457 miit óra emelkedtek. Az „egyéb passzívák" rovata csekély emel­kedéssel 575 millió koronát tesz ki. Vagyon­adóból a múlt héten csupán 9 milliót fizettek be, igy a végösszeg 4817 millió koronát tesz ki. A bank jegy tartalék 1745 millióra rúg. A fedezetlen államadósság összege 5293 millió. — Béke a textiliparban. A textiknunká- sok egy heti sztrájkja tegnap az egész vo­nalon befejeződött és az összes gyárakban megkezdődött a munka — Az angoi ipar veszélyezteti a cseh­szlovák kivjtelt Magyarorszagra. A Loko Press Írja: Angol gyárosok es exportőrök egyre fokozottabb tevékenységet fejten.k ki, hogy áruikat magyar piacon elhelyez­hessék. Az angol-magyar kereskedelmi szer­ződésre már minden előkészületet megtet­tek. Az angolok szerint a magyarok rend­kívül kedvező íeitételeket óaajíanak nyúj­tani az angol textil, porcellán és gummitpar számára. S bár a cseh szövet Magyarorszá­gon jól van bevezetve, angol textil-cégeknek máris sikerült nagyobb mennyiségű árut' Magyarországon elhelyezni. Üvegipari szük­ségleteit is eddig kizárólag Csehszlovákiá­ból szerezte be Magyarország, míg most az angolok ezen a téren is komoly konkuren­sévé válnak. — Karc a magyar faexportért Csehor­szág és Románia között. Csehszlovákia és Románia fakereskedelme már régóta harcot folytat egymással a magyar íakreskede- lemnek puhafával való ellátásáért. Ebből a kereskedelmi küzdelemből eddig Románia került ki győztesen, amennyiben az elmúlt félévben 5000 vagon puhafát exportált Ma­gyarországra. Ennek az az oka, hogy Ro­mánia kedvezőbb fizetési. feltételeket bizto­sit, mint a csehszlovák exportőrök. Hitelt 8—12 hónapig nyújt és igy a magyar fake­reskedők mintegy 250 millió lejjel'tartoznak román cégeknek. — A bécsi mintavásárra, amely szep­tember 6-án kezdődik, a Kereskedelmi Ka­maránál és fióktestületeméi szerezhetők be az igazolványok 20 cseh koronáért. Ezek az igazolványok a csehszlovák és osztrák vas­utakon 25 százalékos kedvezmény igénybe­vételére jogosítanak. — Pályázati hirdetmények. A kassai zsupáni hivatal a Szepesváralja—kassai or­szágút 'átalakítására szeptember 1-ig, a nem­zetvédelmi minisztérium 6000 vászonveder szállítására szeptember 9-ig pályázatot hir­det. Felvilágosításokat: a- kassai kereskedel­mi kamara 32. illetőleg 187—U. szám alatt nyújt. — Munkanélküliség Csehszlovákiában junius hóban. A statisztikai hivatal jelentése szerint jú­nius hónapban a köztársaság területén 40.200 munkanélküli volt. Ugyanekkor 16,589 munka­alkalmait kínáltak. A szervezetek utján juratus utolsó hetében államilag 5300 munkanélkülit se­gélyeztek, miig nem állami pénzből 440 személy részesült munkanélküli segélyben. — Egy budapesti régi textllcég csődje. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A nyocvan év óta fennálló Jónás-féle textilcég a kényszeregyezséig megnyitását kérte. A vállalat passzívája 8 milliárd, inig aktívája csupán 1 mil­liárd korona. A cég 25 százalékos egyezséget ajánl hitelezőinek. Csehszlovákia adósságai

Next

/
Thumbnails
Contents