Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-04 / 173. (916.) szám
®í ^u jg IV. 6ví. 173. (918) szám«Etetik - i^jqnnszíBS 4 ^PVlH» Oőfize^ésl áraií beliöldöa; dvoateSOtK M fzfovensz^di és Stwszinszkéi Szövetkezeitítíenzéíki toll mgptitií&mi napííania /Bd.mimisxtveitiv i&sz&sfc&sziö: íDzuránigi Jtessíó áfeffelős sxcwSktssxtö: dtstwú'si U! balkáni konfliktus elét! Görögország ultimátumot küld Bulgáriának Athén, augusztus 3. A görög kormány bizottságot küldött a bolgár határra, hogy megvizsgáltassa egy görög alattvaló tegnapelőtt történt meggyilkolását. Hir szerint ebben az ügyben ultimátum is készül Athénben, amelyet a bolgár sza- tiszfakció elégtelensége esetén azonnal eljuttatnak Szófiába. Ha Bulgária ezután sem fogadja el a görög föltételeket, a görög csapatok parancsot kapnak a bolgár határ átlépésére. Beavatott körök szerint a bolgár—görög határon történt legutóbbi incidens folyamán a bolgár bandák Stanimaka város egyik előkelő polgárát gyilkolták meg. Mivel ezek a görög-gyilkosságok gyakran ismétlődnek a határ mentén, Görögország kénytelen volt a legerélyesebb eszközökhöz folyamodni. Eddig egyetlen gyilkost sem büntettek meg Bulgáriában. Az athéni kormány a tettesek letartóztatását és példás megbüntetését követeli, mert csak ez az eljárás nyugtathatja meg a görög lakosságot. §!lov€ii$zft$ ni politikai mozgalma! A kommunisták a keresztényszocialista pártba és a szlovák néppártba menekülnek — Az agrárpárt földreformja — Kramár együtt akar dolgozni a szlovák nemzeti párttal Mozgósít a centralizmus (d) Prága, augusztus 3. A centralizmus most csinálja Szlovén - szkón harmadik választási mozgósítását. 1920-ban sorakozott föl először, amikor még nem veszett hamujába a fölszaibaduMs forradalmi lángja s amikor még nem csúfolták meg a szlovák nép hitét, hogy az uj állami lét egyben uj életet is hozott, melyben föltámad a szlovák nemzeti géniusz s kiteljesedhetnek a nemzet nagy energiái, hogy a kulturális és gazdasági élet hatalmas megújhodását teremtsék meg a Kárpátok alatt. A nemzet lelke még naiv hálával szárnyalt a fölszabadító testvérek felé s ez e lélek akkor még egységes is volt. Mert a ver- saillesi békeszerződésről hiányzott még ugyan a pecsét, de a szlovák nép — úgy a Kárpátok alatt, mint Amerika vaskohóiban — akkor még jóhiszeműen többre értékelte a testvériség szankcióját. Kevesen voltak, akik tisztán látták az alapjait mér akkor lerakó gyarmatpolitika céltüzéseit s lilinka martinuma sem volt még a szlovák lélek mélyéig ható sérelem. Aminthogy ebben a stádiumban az autonómia is inkább dacprogramot jelentett, mint száz- százalékos, politikai szükségszerűséget. Hiszen ki láthatta volna olyan fekete szemüvegen a jövőt, hogy a vascsizmáival mindent letaposó centralizmus szlovenszkói eredményeit előre föl tudja mérni?! Az „államalkotó'4 pártok megszerezték Szlovenszkón a többséget. Az agráriusok a nemzeti program misztifikációjával, amihez Turócszentméirton tradícióit és a národna strana múltban gyökerező erkölcsi értékeit sajátították ki, bűnös visszaéléssel, azután meg a földosztás csábos ígéretével. A szociáldemokraták a szociális jólét Eldorádójának bibijével operáltak, a „chudoba44 programjával, amelyhez az antimilitarizmus izeit is hozzákeverték. Ezzel a hiszékenységre spekuláló, politikai alchimiával sikerült nekik a szlovák népet félrevezetniük. De a szlovákság a nagyvárosoktól egészen a legkisebb kunyhóig csakhamar ráébredt, hogy a beígért aranyélet helyett vasat, — ahogy Grebács- Orlov találóan irta — vasjármot kapott. A nemzeti program elsikkadt. A szlovák géniusz friss pilléit letépdeste a mohóságában mindent magához ragadni akaró cseh oroszlán, a szlovákság régi álmai csak pa- ródikus beteljesülést nyertek a csehszlovákizmus kultúrájában, a hivő nép a templomrombolásokban kapta a megértés és vallástisztelet gyakorlati tanítását, a zsendülő uj generáció lelkét pedig a laikus iskola kertészei nyesegették át idegen ollókkal, amelyek egyrészt fertőket kavartak a nép simatükrü erkölcsi életében, másrészt még rügyezés előtt letörték a nyelvi kultúra uj ágait. A centralizmus kultúrpolitikája elgátolta a nemzeti iskola kifejlődésének útját, szárnyát szegte a messzi nagy utakra készült szlovák irodalom fiatal sasjának és végül is a szlovák nemzet teljes negációjához vezetett. A földosztás, néhány kortézi'ára szánt látszateredménytől feltekintve, csak arra volt jó, hogy cseh telepeseket akasszon a szlovák föld hátára és maradék birtokok formájában kis latifundiumokhoz juttassa azokat, akik az uj republikánus arisztokráciába házasodtak bele, vagy a legderekasabb eredményeket érték el a szlovák nép — becsapásában. A kormányszocial'isták a szociális jólét Eldorádóját úgy valósították meg, hogy Szlovenszkón teremtették meg Középeurópa legnagyobb szociális nyomorúságát, a centralizmus politikájának szolgai támo- tásával, ami a nagy- és kisipar teljes tönkretételére és a. tömegek tökéletes páu- perizálására vezetett. Az antimilitarizmiis programját pedig aképpen realizálták, hogy egy, minden megdőlt monarchiákat megszéPrága, augusztus 4. A nemzeti demokrata párt az utóbbi időben nagy figyelemmel kiséri Szlovenszkó politikai kérdéseit. A Národid Listy vasárnapi számában azt írja, hogy Szlovenszkón uj politikai irány van alakulóban. Részletesen foglalkozik a koalíciós pártok eddigi működésével s azt írja a*többi között: A katolikus püspökök pásztorié,veiének kiadása után mozgalom indult, amely a kormánypártok eddigi politikájának revízióját követelteLegelőször a szociáldemokratáknál jelentkezett ez a törekvés, akik a sajtóban és nyilvános gyűléseken számonkértéik a kormánytól Szlovenszkónak tett igéreei beváltását. A szociáldemokraták taktikája teljesen érthető, mert hiszen az életükről van szó. A magyar szociáldemokratákkal folytatott tár- gyatásolk nem hozták meg a várt eredményt. A munkásság menekül a kommunista pártból s ezeket a Szavazatokat akarja a szociáldemokrata párt megnyerni. Azonban a kommunista pártból való menekülés nem a szociáldemokraták javára történik, mert a munkásság többsége a szlovák néppárthoz és a magyar keresztényszocialisía párthoz csatlakozik. Éppen ezért kezdtek uj taktikát, azonban az általános vélemény szerint már elkésetten. A szociáldemokratákon nem segítenek már az ellenzéki hangok sem, mert a szlovák nép már régen elvesztette bizalmát ezzel I a párttal szemben. letett meg belőle, amelynek fentartása súlyos milliárdokkal terheli meg az ezer adó és dézsma alatt nyögő lakosságot. Ezt hozta tehát Szlovenszkónak a nagy megváltás. És hogy az uj nemzeti élet virágjában elsenyvedjen és intakt erőit céljaiknak megfelelően demoralizálják, leöntöttek rummal és spiritusszal. A Szlovák nép nyakába zúdították a korrupció és politikai aljasság első zuhanyát, hogy megöljék a lelkét. A szlovák nép kultúrát, tisztult nemzeti életet akart, egy boldog szellemi jövő zálogát és — spirituszt kapott. A fölvitágosodás és műveltség szárnyaló és uj tartalmakat, uj célokat adó „spiritusza helyetí a korcsmák tömlőjét, az alantas szenvedélyek ördögi felköltőjét, a hetediziglen gyilkoló pálinkát, az emberi emelkedés helyett állati sorsot, az élet tiszta tava helyett a posványt s amikor Érdekesek a Národni Listy támadásai a cseh agrárpárt ellen, amelynek szemére vet:, hogy a prevrat óta nemtörődöm politikát folytatott. A párt Szlovenszkón fölvette a m2gyar pos liti'ka allűrjeit és csak egyes vezérek pozíciójának a megtartására törekszik. A cseh agrárpártnak Szlovenszkón egyáltalában nincsen programja, hacsak a földreformot nem tekintjük annak, amely a párt egyes oszlopos tagjait maradékbirtokokhoz juttatja. Á párt kulturális ügyekben kezdetben radikális álláspontot foglalt el és sajtója sokszor megengedhetetlen támadásokat intézett a katolikus egyház reprezentánsai ellen. Ép= pen ezért meglepetésszerűen hatott Srobár pálfordulása, amellyel a szlovák néppárt hanigruemébem kritizálta a mai helyzetet. Ugynezt teszi Hodzsa is, aki azt hangoztatja, hogy a katolikusoknak annyi iskolát kell kap* trióik, amennyire'1, szükségük van. Mindezekből arra következtet a Národni Listy, hogy az agrárpárt kulturális és politikai téren a szlovák néppárt kezéből alkarja kivenni az agitációs esziközöket, hogy ezzel a misztifikációval biztosítsa az uj választásoknál pozícióját. Végül a nemzeti demokrata párt szlo* vemszkói feladatát vázolja abban, hogy meg kell védenie a nemzeti eszme becsületét és a szláv szolidaritást. Hogyha a szlovák néppárt és az agráriusok egyházpolitikai kérdésekben akarják fölvenni a harcot — írja a N. L., — akkor nekünk a nemzeti eszmével kell megközelitenünk a szlovák nép lelkét. S ezt a szlovák nemzeti párttal együtt akarja tenni. a becsületes élet partjai integetését várta, a becstelenség szakadéka meredt eléje. Ezt cselekedte Hodzsa lykurgosi állam- művészete a fölszabadított honban, amikor a centralizmus szlovenszkói hadoszlopait a hordók erejével igyekezett együttartani. De a tömegek kijózanodtak és a hlaszisták cinikus materializmusa fölött győzött Vajansky, Stúr és Mudrony halhatatlan szelleme. A szlovák nemzet életének gyertyája csakhamar az élniakarás uj erejével lobogott föl, a szennyesre kavart viz fölt! satuit és a természetadta mederben kereste az utat az igazság és méltó boldogulás tengeréhez. És amikor a centralizmus 1923-ban fölsorakoztatta szlovenszkói seregét a községi és megyei választások ütközetére, seregszámlája már a vereség tragikus jeleit mutatta. A szlovák nemzet meghozta első, marasztaló ítéletét Román János megholt Prága, augusztus 3. Kassai távirat jelenti, hogy Ruman János dr., kassai nagymegye zsupánja, vasárnap hajnalban váratlanul meghalt. A zsupán a szombatot még hivatalában töltötte, este kint járt a városban és semmi panasza sem volt, sőt reggel a Tátrába készült, ahol Do- lánsky igazságügy miniszterrel és Vavrecka követtel lett volna találkozája. Éjszaka azonban heves gyomorgörcsök lepték meg, mire. orvosi segítségért küldtek. A zsupán ágyánál megjelent orvosok nyomban konzíliumot tartottak s bélcsavarodást állapítottak meg. Miután azonnali műtéti beavatkozás mutatkozott szükségesnek, a beteget hajnali három órakor a mellette virrasztó magyar orvosok az állami közikórházba szállították. A nagybeteg fölött megtartott uj konzíliumon megállapították, hogy az operációt a zsupán regi cukorbaja miatt nem lehet végrehajtani. A beteg menthetetlen volt s reggel háromnegyed nyolc órakor kilehelte lelket. A gyászhir gyorsan elterjedt a városban s a középületekre és sok magánházra kitűzték a gyászlobogót. A szlovenszkói közéletet, a szlovák nemzetet, de az egész őslakosságot is súlyos vesztesség érte Ruman János dr. halálával, aki hivatalos részen talán egyedül törekedett komolyam a konszolidáció igazi politikájára, öék'f^éget 'szerelő', egyéniségével minden irányban mérséklőén igyekezett hatni s a szélsőségek között a becsületes középutat kereste. Ruman János 1876-ban, Liptóban született, ott élte le ifjúkorát és férfikora delét, Liptószentmiklóson volt ügyvéd, ahol általában rokonszenv és megbecsülés környezte. Már családja tradícióinál fogva is meggyö- ződéses szlovák volt, de sohasem harcos és a nemzetiségi politikában túlzó egyéniség, amit már az is kizárt, hogy a magyar kultúra és a magyar szó vérévé és gerincvelejévé vált. Már akkor is a megértést és a célok békés összeegyeztetését igyekezett szolgálni. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített s mint főhadnagy hosszú időn keresztül a Tátra egyik üdülőtelepén állomásozott, ahol mindenki szerette a szives és joviális Rumant. Mikor a nagy felbomlás processzusa megkezdődött, az egész nagy súlyával jelentkező szlovák kérdésben mindenki számolt Ruman Jánossal s igy Dvorísák Győzőnek politikai kísérlete a keletszlo- veniszikói köztársaság megalakításával szintén fontos szerepet szánt számára, amennyiben az uj kabinet belügyminiszteri tárcáját ajánlották föl neki. Rumannak azonban már nyilatkoznia sem lehetett, mert közben leereszkedtek a Kárpátok alatt a cseh csapatok s Szlovenszkó sorsát megpecsételték az antanthatalmak. Az uj államberendezkedésben a szepesi zsupánságot juttatták Rumánnak, akinek dicséretére elmondhatjuk, hogy a lőcsei megyeházáról száműzte a forradalmi politika csaknem minden túlzását és zsupáni működését is a pacifikáció programjával kezdette meg. Minden tisztviselőt megtartott helyén, aki csak maradni akart s‘ ő ment elébük emberségesen és a diplomata simaságával, hogy megkönnyítse számukra a sorsváltozás számos lelki dilemmáját. Ez a politika jellemezte a lakossággal szemben is, úgy hogy el lehet mondani: Ruman János dr. volt Szlovenszkó egyetlen népszerű zsupánja, akivel szemben egyénileg a magyarságnak sem lehetett rekriminációja, mert hiszen azokban a kérdésekben is, ahol a magyarság kulturális kárára kellett cselekednie, a centralizmus nyilvánvaló, kérlelhetetlen akarata jelentkezett. Öt évvel ezelőtt kassai zsupánná nevezték ki s a nagymegye-rendszer élet- beléptetésekor is megmaradt a kassai nagy- i zsupa élén. egészen haláláig. Vele meghal: az utolsó és egyetlen szlovenszkói zsupán gyenitő arányú és szervezetű hadsereg s,zü-
