Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-21 / 187. (930.) szám
J A /ff Éj ffT IV. üt!. 18?. (939) szál o Péntek 1985 aiuaiszlas 21 WEI1KU7C Előfizetési árak belföldön: évente 300, W jQBf sm ...r,-7prrri ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta ^^ ^ ^ W".K5; kU,,Ö1^r€: ^ente 4S®* ^félévre Tel,: 67>37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha! ig fővén3x§kói és lf?Mssins«feá?i 'f%&®&É&<£zeéÉ üttenxéfti $<áví®& pofifi&ni napiíopjo Jídminiaztwaiim fAsxeiftesx<A: ©*uránt/i £áss£Ú SeíeEős s*e*fces*íő ©iái Ssiveín Szeii isiváo-nnp a prágai máltai lovagrend templomában, messze onnét, ahol mélységes gyökereket eresztett az első szent király tisztelete, milyen furcsa, milyen elhagyatott pillanat volt ez! A főváros nem vesz tudomást a mi szimbolikus ünnepünkről, tovább lohol, tovább szürke és szorgalmas, csak ez a kis oltár, ez a néhány ünneplő feketébe öltözött ember s egyszer a régen hallott Istenálddmeg — más semmi. Ez is jólesik, mert hisz odalent Szloven- szkóban még ezt sem szabad, Istenálddmeg-et nem énekelhetünk, mert talán már Istennek sem szabad megáldania a magyart, nem tisztelhetjük jótevőinket és nagyjainkat, áll a hatalom pallosa mögöttünk, s ez a forró augusztusi nap, melyre előbb ugy-ugy készült a magyar nyár, ellopatott az életünkből. A sorsunk jelképe ez? A sorsunk-é, melyben nincsenek többé ünnepnapok? A mi rendeltetésünk ebben az államban csak a hétköznap, a munka, a lótás-futás, az adó, a katonáskodás, a vagyonleadás, a Pest felé fordított tankok megfizetése, a birtokaink árán megszépült Prága gazdagítása, csupa állampolgári teher és kötelesség — de nyugalmunk, örömünk, jogunk ne legyen? Mi még az ünnepeink helyére parancsolt hétköznapokat is becsülettel lerobotoljuk az államnak — még a máltai templomba is Csak úgy gyorsan-gyorsan, két égő munka között szaladhattunk el — miért viszik el ártatlan emlékeinket, ritka ünnepnapjainkat, miért nem engednek egyetlen vig napot annak, akit a balsors már régen tép? Keserű, idegen szentistvánnapunk, szomorú volt annak a néhány fekete magyarnak tekintete és fájdalmas összeroppanása, csöndje, gondolkozása ott, a máltai lovagrend eldugom kis prágai templomában. Sitin® ®eia neve jelent meg a remény biztos horgonyaként a keresztényszocialista pártnak még mindig borús horizontján. Egy régi magyar politikus javallata volt ez az elnökválság hosszantartó kórjának meggyógyitására. És valóban bölcs ez a javallat, mert teljes megoldást és teljes egészséget igér a párt organizmusának. Szüllő Gézának, ennek az európai szabású és komoly koncepciójú politikusnak eddig a legnehezebb poszt jutott a mi magyar életünkben. Nemzetközi fórumok előtt, népszövetségi ligakongresszusokon s legutóbb az oxfordi IKA-konferencián harcolt tiszteletreméltó bátorsággal és mély fölkészültséggel a magyarság igazáért. És minden szavában, minden gesztusában a magyarság méltó reprezentánsául mutatkozott, akinek ragyogó elokvenciája, impozáns tudása a meggyőződés tüzes erejével — kisebbségi életünk sajgó problémáira tudta irányítani Európa figyelmét és egy tisztánlátó, egészséges, uj közvélemény kialakításával megdöntötte Benes diplomáciájának egyoldalú hatását és eredményeit. Dávid harca volt ez a hatalmas Góliáttal és hogy az egyenlőtlen harcban mégis Dávid van fölülkere- kedőben ezt az igazság erején fölül Szüllő Géza nagyszerű kv '.'utasainak kell hálásan betudnunk. A keresztényszocialista párt valóban szerencsés és boldog lehet, ha ezt a vezéri egyéniséget állíthatja mozgalma élére, mert bizonyos, hogy ez a kivételes tehetségű és elhivatott politikus le- csöndesiti a még viharzó vizeket, helyreállítja a rendet és a harmóniát és megteremti a komoly, alkotó munka lehetőségeit. Ha Szüllő Géza kezébe kerül a kormány, széles uj horizont hasad föl a keresztényszocialista párt hajója előtt, zöldelő, szebb partok ígéretével és az egyetemes magyarság ügye is csak nyerhet SzüIJő belpolitikai aktivitásával. ■ .i ---. _ fi d Horotániívfils&g alkotja az európai politika nyitányát a hosszú nyári hónapok pihenése után. Az első kevésbé veszedelmes és valószinüleg el fog múlni, de érdekes, mert váratlanul jött és különös okok miatt, a második biztos, súlyos következményű s talán Európának uj orientációt adó is lehet. Az első a kis Ausztriában támadt, a cionista kongresszus idézte elő s lepattantotta azt a régóta rebesgetett ellentétet, mely a nagy szanáló Seipel és a nagy visszaszanáló Ramek között van. Ha az előjelek nem csalnak, ,a volt ■ papkancellár az antiszemita tüntetők pártján van s kifogásolja, -hogy engedélyezték a cionista kongresszust. Hogy ez a kifogásolás csak jogcím és ürügy, világos, a valódi ellentétek a keresztényszocialista párt két pólusa között dúlnak: a vidéki pólus és a bácsi pólus között. A vidékiek — Stájerország, Felsőausztria, Tirol •— exponense Ramek, Becsé és Alsóausz- triáé pedig Seipel. Egyszer' már összeütközésre A pctKa szombaton dOnt a parlament osszehfrásárftl a fáisszíásohrúi | Terray Gyula 8 Prága, augusztus 20. Parlamenti tudósitónk jelenti: A koalíció politikai petikájának tagjai szombaton Karls- badba utaztak, hogy ott Svélik miniszterelnökkel megtárgyalják a parlament összehívásának és az ui választások kiírásának kérdését. A szociáldemokrata párt tegnap átiratot intézett Svehla miniszterelnökhöz, amelyben kéri a parlament összehívását, tekintettel arra, hogy számos javaslat elintézése van még hátra és az árvízkatasztrófa által okozott károkról is sürgősen kell tárgyalnia a nemzetgyűlésnek. A párt azt kívánja, hogy a házat már augusztus végén hívják össze. Politikai körökben Stribrny utolsó brün- ni beszéde után arra következtetnek hogy a cseh nemzeti szocialisták is a korai választások mellett foglalnak állást. A szociáldemokraták és a nemzeti szocialisták között most abban az irányban folynak a tárgyalások, hogy a választási kampány idején paktumot kössön a két párt egymás között, hogy egymást nem fogják támadni, hanem ha lehetséges, közösen dolgozzanak a katolikus néppárt ellen. . A iciiicli szocialisták a pispilil ii€|iliiclcs€l Követeik A legújabb pásztorlevél-affér fejleményei — Félhivatalos körökben higgadtan ítélik meg a helyzetet Prága, augusztus 20. A német nyelvű félhivatalos lap a belpolitikai helyzettel foglalkozva, azt írja, hogy a püspökök uj pásztorlevele súlyosan komplikálta a helyzetet. A haladó pártok és a néppárt között újból ki éle sedrék az ellentetek s ez hatással lesz a parlament közeli munkájára, valamint az uj választások terminusának megállapítására is. Eddig ugyan csak a sajtó foglalkozik a pásztorlevéllel, mig pártkörökben a helyzet nyugodt megítélésére törekszenek, nehogy a konzekvenciákat elhirtele- nitve vonják le. Sramek miniszter e napokban Kremsier- ben a néppárt kongresszusán kilépett rezer- váltságából és kijelentette, hogy a jelen körülmények között, amikor a politikai helyzet annyira kuszáit, föltétlenül el kell minden eshetőségre készülni. Jóllehet ma még nem lehet bizonyosra venni a választásokat, mégis szükségesnek tartotta figyelmeztetni híveit, hogy tegyék meg a választási előkészületeket. A félhivatalos Sramek beszédjéből arra következtet, hogy a legrövidebb időn belül eldől a parlament sorsa. A pásztorlevélről azt állapítja meg a Prager Presse, hogy ez sokkal mérsékeltebb hangú, mint amilyen az első püspöki pásztor- levél volt. Védelmébe veszi a lap a köztársasági elnököt, mert az államfő a vallási kérdésekben mindig pártatlanul viselkedett. Végül azt irja, hogy a katolicizmusnak sohasem volt politikailag olyan akciószabadsága, mint most a köztársaságban. Ezt legjobban a katolikus nóppártmöve- kedése és megerősödése bizonyltja, amely résztvesz az állam kormányzásában s tagjai óriás' befolyást gyakorolnak a belpolitikában. A C e s k é S1 o v o azt irja, hogy a pásztorlevél nem vallási, hanem politikai demonstrációt jelent. Ezek után teljesen kizártnak tartja Prága és Róma között a békét. Követeli, hogy a kormány az érvényben lévő törvények alapján járjon eil az akció ellen. Függessze föl mindazokat a rendeleteket, amelyek privilégiumokat nyújtanak a katolikus egyháznak. Gyakorlatilag ez annyit jelent — irja a lap —-, hogy bűnvádi eljárást kell indítani azon papok ellen, akik a szószéket arra használják, hogy onnét gyűlésre hívják össze az embereket s tüntetést rendeznek a kormánv ellen. Büntetésből a papi kongruát kell megvonni azoktól, akik ezeket az üléseket rendezik. Követeli, hogy a földbirtokhivatal a legsürgősebben hajtsa végre a földosztást az egyházi birtokokon. A püspökök pásztorlevelükkel elmérgesitették a köztársaság és a Vatikán között a viszonyt, miértis követeli a Ceské Slovo, hogy a pásztorlevél szerzői ellen a legszigorúbban járjanak el. A nuncius mellett való tüntető hódolat csak újabb katoiikuseílenes mozgalmakra adhat okot s ezzel teljesen lehetetlenné válha- tik a diplomáciai viszony a köztársaság ás a Vatikán között. Végül megjegyzi, hogy Ausztriában sohasem mertek volna a püspökök a császár ellen ilyen kihívóan föllépni, mint tették ezt most, a köztársasági elnök ellen. A néppárti Prazsky Vecernik felel a Ceské Slovónak és ezeket irja: Még nem tartunk ott a köztársaságban, hogy a püspökök hivőik előtt ne tolmácsolhassák álláspontjukat a vallási kérdésekről. Húsz nem olyan személyiség, hogy a püspökök az igazságnak megfelelően ne nyilatkozhassanak róla s ne mondhassák azt, hogy eretnek volt és tanai tévesek és veszélyesek. A püspököket nem lehet semmiféle szószék! törvénnyel elnémítani. Jobb, ha ezzel nem is kezdenek. Isten igéjének szabad kinyilatkoztatásáról van sző s ezért, ha kell, a püspökök és papok még a börtönbe is mennek, de vissza nem fordulnak, A hitehagyottak — fejezi be a néppárti lap — mindig a legrosszabbak. A maguk számára szabadságot követelnek s a katolikusok szájára, ha lehetne, lakatot tennének. Ne álljanak elő a szószéki törvénnyel, mert ez olyan következményekkel járna, amiről ők maguk még csak nem is álmodnak. került a sor s akkor a szociáldemokraták segítségével Ramek győzött: most a nemzetiek révén ismét a bécsi Seipel kerülne hatalomra? Nem tudható, de nem is fontos annyira, mint a másik kormányválság, a párisi, ahol Painlevé sorsa elvégeztetett a szocialisták gyűlésén és a harcsa- bajuszu Léon Blum eltörte a pálcát. Ki .ion most, találgatják Franciaországban, s egy hónapi idő van a tippelésre. Azután pedig vagy egy kissé balra Herriothoz, vagy egy kissé jobbra Briand- hoz. Az ügyes Briand sikere valószínűbbnek látszik s valószínű, hogy a pénzügyi kérdések tárgyalása közben a Caillaux által teremtett többség megkoronázza a mostani külügyminisztert. Ebben az esetben nyugodtan folyhat a marokkói háború és jaj a renitens druzoknak — de odahaza újabb emberek s újabb pénzek kellenek. A parlament jobboldali lesz, a nép azonban — mint a legutób- bi département-választások is megmutatták — baloldali s ebből a paradoxonból nem sok jó származhat. Épp úgy nem, mint Németországban, ahol a Párishoz parallel fejlődés ugyancsak jobboldali kormánnyal kormányozza a baloldali többséget. Itt is, ott is sok kormányválság jöhet s ha jönnek, máris benn vagyunk az európai politika haute saison-jában1844—1925 Rozsnyónak nagy halottja van. Augusztus 15-én délután 6 órakor hosszú, nehéz szenvedés után meghalt Terray Gyula nyug. evangélikus lelkész, a régi gömöri egyházmegyének 35 éven át volt főesperese. Terray Gyula messze kimagasló alakja volt a közéletnek. Fedhetetlen élete, sziklaszilárd jelleme, vasakarata mindenképpen predesztinálták arra a vezető állásra, amelynek éveken át dísze volt. Fanatikus magyarsága, amelynek szolgálatába állította életét, sok, elévülhetetlen érdemet szerzett neki a múltban, amelyek megbocsáthatatlan bűnei lettek a jelen életben. Az evangélikus egyház autonómiájának felfüggesztésekor karhatalommal vették el tőle a főesperesség pecsétjét s látnia kellett, mint dőltek halomba azok az intézmények, amelyek az ő lelkészsége alatt keletkeztek, fejlődtek, virágoztak. Egymásután zárták be az árvaház, az evangélikus gimnázium s polgári leányiskola kapuit. Terray Gyula mindegyikben kedves gyermekét siratta, temette. A nyugalombavonulása után beállott választási harc minden fázisa egy-egy szög lett a koporsójához. Türelmetlenül, fanatikus hittel várta ennek kedvező befejezését... mire | bekövetkezett, el is fáradt a nagy beteg. Utolsó öröme a Magyar Evangélikus Szövetség Rozsnyón tartott gyűlése volt. Fölkeresték szeretetükkel a megjelent lelkészek Szent-Ivány József elnökkel élükön s a nagy beteg — szólni alig is tudott már, csak szerető tekintetével cirógatta végig megjelent vendégeit. Azóta haldoklótt. Vasszervezete sokáig küzdött a halállal, mig megadta magát. E hó 15-én délután 6 órakor dobbant utolsót a szive — mérhetetlen bánatba borítva özvegyét. Élete Terray Gyula 1844 november 16-án született Vizesréten. Terray Pál, Coburg herceg uradalmának erdőmestere és Koritsánszky Emília fia volt. Gimnáziumi tanulmányait Rimaszombatban, Késmárkon és Rozsnyón, teológiai tanfolyamát pedig Budapesten és Tiibingában végezte. Lelkésszé 1866-ban szentelte föl Máday Károly püspök. Volt rimaszombati tanár is. 1873-ban salgótarjáni lelkész lett, majd a sajóarnóti egyház hívta meg papjának. 1878 őszén Sü- vete lelkésze lett, itt érte főesperessé történt megválasztása is 1885-ben. Czékus püspök halála után a rozsnyói egyház választotta meg lelkészévé. Rozsnyói lelkész! működését azzal tette emliékezetessé, hogy a Czékus püspök által kezdeményezett leányiskolát és árvaházat szervezte s mondhatni mindkettőnek második megalapítója lett. Az egyházban második lelkészi állást szervezett. Érdemei elismeréséül 25 éves főesperesi jubileuma alkalmából udvari tanácsossá nevezte ki a király. A prevrat után ideiglenesen fölfüggesztették az autonómiát az evangélikus egyházban. Terray nem akarta ezt a törvénytelenséget elismerni s főesperesi hivatalát csak az ellene küldött karhatalomnak adta át. Gál István könyvkötő, a fordulat óta körjegyző vállalta a szomorú ügyben a karhatalom csendőrökkel megerősített szerepét. Elvették tőle a leányiskolái elnökséget, átruházva azt Smid István második lelkészre s bezárták az árvaházat is. Terray Gyula törhetetlenül vitte lelkészi teendőit 1923 december 31-ig, amíg egészségi állapota megengedte. A temetés Kedden reggel 9 órakor megkondultak Rozsnyó harangjai, — jelezve, hogy nagy
