Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-15 / 183. (926.) szám

"TUfmpr—win^™,«||"i h1*11— i "VHniMrai—jULLLtm U 189 SMBÜHW1 Irta: Schöpflin Aladár Mindenütt a vallási kérdés válik aktuálissá. Ne tessék art hinni, hogy a daytoni majomper kizárólag csak egy maradi, tudatlan nyárspolgár­ság lázadása a tudomány ellen. Elvégre az élén Bryan állott, nem közönséges ember, Amerika kiváló elméinek egyike. Akármilyen groteszk for­mában, de egy ma aktuális szellemi irány ágas­kodott fel a modern világ realizmusa ellen: a misztikumra való vágy, amelyet' kielégi tétlenül hagy a társadalmi élet, a tudomány és az iroda­lom, a lelkek tiltakozása a világ olyan magyará­zata ellen, amely lehet ésszerűen indokolt és igaz, de nem elégíti ki az emberek ösztönét, mely valami többet, szebbet, boldogitóbbat akar az ésszerűségnél és a dokumentált igazságnál. Mi­óta a művészet is az igazság szolgálatába állott a realizmus jelszavával, azóta az embereknek a valóságfeletti világba kivánkozása számára nem maradt más, mint a vallás misztikuma. Nem is az egyházi vallásé, amely dogmákhoz és liturgiák­hoz kötött voltával szintén nem elégíti ki a csu- davárás ösztönét, hanem azé a vallási misztiku­mé, amely a hivatalos egyházi szervezeteken és ünnepeken és szertartásokon túl gyönyörködni akar a világ megmagyarázhatatlanságában, a végtelenség örök rejtelmében és az életen és va­lóságon túli dolgok keltette halhatatlan remény­ségben. Világjelenség ez a vallási golfáramlat, mely mindenfelé megmelegiti nedves párájával az em­bereket. Ne higyjé'k, hogy a bolsevizmusból — amely ma az összes emberi törekvések közül legjobban izgatja az embereket, azokat is, akik hívei és még inkább azokat, akik ellenségei —, teljesen hiányzik ez a misztikus kóta. A terve­zőkből és szervezőkből talán igen, azok hideg ésszel és számítással, a politikus gondolkodás- módjával és eszközeivel csinálják a dolgaikat, a rájuk hallgató tömegeket azonban egy transz­cendentális vágy fűti a mai reálisnál jobb, szebb, kielégítőbb élet után. A meglévő valóság soha­sem elégíti ki az embert, valami másra, fensőbb- rendüre vágyik és .aki ezt ígéri neki — elég, ha mást, mint ami van —, ahhoz tömegesen csatla­kozik. A bolsevista jelszavak után szaladó naiv tömegekben az ősi emberi elégületlenség dolgo­zik. a misztikus Isten országának reménye, egy modern chiliazmus, amely az idők beteljesülését várja. A vezetőknek és szervezőknek politika ez, jól jövedelmező politika, de a tömegeknek vallás, egy ni hit, uj reménység és bármily naiv is, uj élet-érték. Közben mindenfelé surlódnak a vallási esz­mék és érzések. Önöknél a Húsz János affér ka­varja a kedélyeket s a politikusokat egy kultúr­harc megvívásának vagy megkerülésének pro­blémája elé állítja. Politika ez is, a csehek racio­nalizmusa ütközik benne össze a szlovákok kato­licizmusával és a csehek külön nacionalizmusa — a kultúrtörténetük legnagyobb alakjában való gyönyörködés — próbálja uralmát kiterjeszteni a különböző népfajokból álló köztársaság atmoszfé­rájára. de van benne' egy erős elem, amely közös a daytoni per alapmotívumával, a leikeik tiltako­zása a vallási eszmék megbolygatása ellen. Miriálunk, idehaza a népéletben van különös vallási izgalom. A magyar nép sohasem mutatott valami feltűnő hajlamot a misztikumra, a vallás végső titokzatosságaiban való elmélyedésre. A kereszténységet elfogadta, élt is lelkeket meg- nyugtaíó és kultúrateremtő hatalmával, de soha­sem töprengett kérdésein annyit, mint az orosz, nem Igyekezett titkait sem ésszel felérni, mint a német, sem világos, tömör formulákba foglalni, mint a francia, sem praktikusan leszámolni vele, Tűnt az angol. Elfogadta, mint tényt, elfogadta íz egyházak közvetítését az ember és a földön­túli világ között, gyökeres hittel hitt benne, de nem emésztődött vele és nem talált benne nyug­talanító anyagot. A misztikum hiányzott a ma­gyar nép lelki életéből. A végtelenbe való lendü- és, a világfeletti képzetekkel való birkózás, mely alyan pregnánsan jellemzi az orosz lelket, épp ;gy hiányzik a magyarból, mint a metafizikai isztön, amely a német filozófiának lelki alapja. Uagyar misztikus művészet nincs és nincs ma- ;yar misztikus költészet sem. Ami vallásos költé- retünk, maradt a múltból, az vagy egyházi cé- okra való étvekszüveg, vagy vallásfelekezeti és “gyutta! politikai propaganda eszköze. Legna- ryobb költőink, Vörösmarty. Petőfi, Arany, alig hintik a vallásos érzés-komplexumot s akkor ;em lendülnek túl egy konvencionális vallásos­ságon. A magyar lélek bele tudott illeszkedni ma- adék nélkül a realitások világába és nem kíván­kozott tovább, a misztikum irreális szépségei :tán. És ebben a kompakt realista tömegben most ordülaí mutatkozik, a földöntúli, a misztikus, a •állási megszokottságon túli felé. A hivatalosan lefogadott egyházak és vallásfelekezetek mellett ■azok rovására szekták, vallási ujitások támad­lak és terjednek, jeléül a létező szervezetekkel ;s tanításokkal való elégületlenségnek. Az ország :gyes részein .a methodisták Amerikából és An­gliából importált szektája terjed, Abaujban, Bor­odban egyszerű parasztemberek lépnek fel val- ásalapitókként és apostolokként, erős hittel és Szombat, augusztus 15. ______ dadogó szó val. A keleti végeken a nazarénusok hódítanak újra tért, miután mozgalmuk a kilenc­venes évek óta az Alföldön befejezettnek és ki­halófélben levőnek látszott. A Dunántúl paraszt- apostolok járnak, megszólítják a mezőn dolgozó embereket és rejtelmes szavakat mondanak ne­kik a világ közeli eljövendő végéről és Isten or­szágáról. Somogybán — ahol különösen racioná­lis a nép — Nagyszakácsiban Szűz Máriát látnak a hid alján és fantáziáié gyermekeknek ez a lá­tomása megmozgatja egy nagy vidék népét s a hír a legendák szárnyán terjed, dagad és válik egyre fantas-ztikusabbá. Alig van vidéke az or­szágnak, ahol valamiképp ne nyilvánulna ez a misztikus áramlat. A főváros népében uj erőt ka­pott a baptista mozgalom és az Üdv hadseregé­nek az ügynökei járják propagandaköruton a Páris, augusztus 14. Tegnap a Párisból Bouloginéba indított kiránduló gyorsvonat Amiens állomása közelében a tuinagy me­netsebesség következtében kisiklott. Az első jelentések több halottról és igen sok sebe­sültről számolnak be. Páris, augusztus 14. A Londonból visz- sz,atérő Briand külügyminiszter és kísérete csak a véletlen szerencse következtében került ki egy rettenetes vasúti szerencsét­len séget. Alig félórával a külügyminiszter vona­tának érkezése előtt a Boulogne—párisi gyorsvonat Amiens közelében kisikíoít. Tíz vagon kiugrott a vágányról, egymás fölé torlódott s a katasztrófában tiz utas életét vesztette, 50 pedig súlyosan megse­besült. A teljes sebességgel haladó különvona- tot alig ötven méterre a szerencsétlenség színhely ét ŐK sikerült csak megáHitani.Ha vé­letlenül éjjel történik az utazás, egészen bi­zonyos, hogy Briand vonatja ráfut a torlaszt alkotó kísiklott kocsikra s újabb borzalmas vasúti szerencsétlenség történik. Páris, augusztus 14. Az elmúlt hónapok folyamán Franciaországban számos vasúti katasztrófa történt. Az ismétlődő szerencsét­lenségek erős nyugtalanságot keltenek a közvéleményben és a sajtó éles kritikát gya­Kassa, augusztus 14. Kassai tudósitiónk jelenti: Nagy szenzá­ciója volt Kassának Atanázovics István bob gár kertész öngyilkossága, akit a széplaki hid mellett fölakasztva találtak meg s rejtélyes öngyilkosságáról csak búcsúlevele adott fék világositást. A búcsúlevél sorai szerint Atanázovicstóí Spitz Pinkász kassai kores- raáros 100.000 koronát kért kölcsön 19223 bem A pénzt üzletre kérte és azt Ígérte, hogy három nap múlva megadja. Atanázovics át­adta a karcsmárosnak a 100.000 koronát egy kis nyugta ellenében. A levél szerint egy nap múlva Spitz áthivta a bolgárt, hogy jöjjön megbeszélni a dolgokat. A lakásban a korcs- máros külön szobába invitálta, bort tett az asztalra- poharaztak és amint bucselevélben írja, utána érezte, hogy valami bóditó szer volt az italban. Kóválygott a feje, mikor Spitz elkérte tőle a nyugtát azzal, hogy kifb zesse. Gyanútlanul nyújtotta át az írást a korcsmáro'snak, aki pár percig tett-vett a szobában, azután papírba göngyölve adta vissza a nyugtát és megkérte Atanazovicsot, hogy várjon még egy-két napig, most nincs elegendő pénze. A bulgár zsebre tette a papírba göngyölt írást és amidőn otthon íölboníoíía, a nyug3 ta helyett üres papírlapot talált benne. Miikor ezt Atanázovics észrevette, rátá­imét a koircsmárosra: Adja vissza a nyugtát, vagy fizesse le a pénzt! Spitz azonban nem adta vissza a nyugtát s három esztendeig hi­tegette Atanazovicsot, hogy meglesz a pénz. csak várjon türelemmel. Atanázovics abban a reményben, hogy Spitz visszafizeti a köb csönpénzt, három hónappal ezelőtt váltóra ismét 40.000 koronát adott neki kölcsön. várost. Megfordult a magyar nép észjárása? Valami belső válság megy végbe a néplélekben? Eddig öntudatlanul szunnyadt belső hajtóerők ébredtek fel és jönnek működésbe? Az erkölcsi elmélyedés vagy a misztikus ábrándozás irányában fejlődik népünk? Ezek kérdések, Melyekre csak részletes és avatott néplélektani kutatás tudná a feleletet megadni. A dolog mindenesetre összefügg a há­ború és az utána következő idők okozta általános megrendüléssel: az eszmék zűrzavara, amely a müveit és gondolkodó embereket állandó izga­lomban tartja, átterjed az alsó néprétegekre Is, amelyek a maguk naivan radikális módján pró­bálnak uj tájékozást és uj belső egyensúlyt ke­resni, olyan eszme- és érzéskörben, amely szá­mukra megközelíthető. kőről a vasutak fölött. Májusban két, július­ban pedig egy gyorsvonat siklott ki az or­szág területén s minden alkalommal több emberélet esett áldozatul. A vizsgálat azt is megállapította, hogy baleseteket mindig a gyors iram okozta, mert a mozdonyvezetők sohasem tartják be az" előirt sebességet. A tegnap dél felé Amiensben történt vasúti katasztrófát ugyancsak a tuinagy sebesség okozta. Az első jelentések szerint 9 ember meg­halt, 160 megsebesült s a sebesültek kö­zül hetvenegynek súlyos az állapota. A negyven kilométer helyett 92 kilométer sebességgel haladó gyorsvonat mozdonya az amiensi állomás bejáratánál egy váltó­nál kiugrott a vágányból. 11 kocsi egy­másra futott s hét kocsi teljesen összeron- csoíódoíí. A legújabb jelentések szerint a halottak száma 11, míg 5 ember élet-halál között vivődik. A szerencsétlenül jártaik legtöbbje pá­risi, akik a tengerpartra utaztak, hogy ott töltsék az ünnepeket. A súlyosan sebesültek listáján csak három idegen állampolgár van, köztük azonban egyetlen csehszlovák vagy magyar sem. A gyorsvonat már Parisban tultömött volt, az utasok egyhangú vélemé­nye szerint a szerencsétlenség pillanatába* őrült iramban haladt. Midőn Atanázovics családja olvasta a búcsúlevelet azonnal Spitzhez Gettek és a három felnőtt Atanázovics fiú kérdőre vonta a korcsmárost. Spitz kijelentette, hogy ő nem kapott Aía- nazoviesíól 1ÖÖ.0GQ koronát kölcsön, sőt el­lenkezőleg Atanázovics tartozik neki 40.000 korona összegű váltóval, amire még kama3 tót se fizetett a bankban. Az Atanázovics fiuk nem hitték el Spitz szavait, hanem a leveleket felvitték a rendőr­ségre. Mialatt a nyomozás megindult, Ata.na- zovi-s Gkl: _ kit és könnyes szemekkel be= szélié el ugyanazt, amit .a levélben megírt, de fiainak kérésére kijelentette, ho'zv eláll ön­gyilkos .Igi szán dekától. Reggel négy órakor azonban lement ott­honról s nyolc óra tájban holtan találták az ö- -get egy hernádparti fűzfára fölakasztva. A lendörség erre őrizetbe vette Spitz k .csmárost, akit Pacsay ' api tény kihallgat toft az ügyben szereplő tanukkal együtt. A vallomások tisztázták Spitz szerepét s egy napi fogvatartá'S után szabadlábra helyezték- A tanúkihallgatásokból kiderült, hogy Atanázovics 1922-ben pén3 zét földvásárlásokba fektette be, de vállal- kozáSa rosszul sikerült s kénytelen volt kölcsönöket fölvenni. Körül3 belül egy félév előtt 40.000 korona kölcsönt vett föl váltóra, amely a hó 9*én járt le s igy fölmerült az a lehetőség, hogy Atanázovics István adósságainak terhe elöl menekült a halálba és búcsúlevelével ön­magát igyekezett menteni családja előtt va3 gyona összeomlásáért. A rejtélyes ügyben tovább folyik a vizo- gálat. 5 Dnlo Igor lesz a hassal zsupán? A Ceské Slovo jól informált helyről azt az értesítést kapta, hogy a kassai nagyme3 gye zsupánjává Dula Igor dr. kormányta­nácsost fogják kinevezni. Az eddigi kombiná­ciók ezzel sorra megdőltek. Halla dr.-t a re3 publikánus párt jelölni fogja a nemzetgyűlési választásokon. Leltei lenő losonci látogatása Losonc, augusztus 14. Tudósítónk Írja: Leilei Jenő nemzetgyűlési képviselő, az ex- pártelnök Szappanos Lajos társaságában e hó 11-én délelőtt autón váratlanul megje­lent Losoncon és fölkereste lakásán Barták Vendel csehszlovák szociáldemokrata kép­viselőt. Lellei és Szappanos a kormánypárti honatyával mintegy két óra hosszat bizal­masan tárgyaltak, majd kora délután el­utaztak Losoncról. Lelleinek a magyar kis­gazdapárt egyik centrumában való titokza­tos látogatása élénk feltűnést keltett s kü­lönböző föltevésekre adott alkalmat. Az bi­zonyos. hogy Lelleinek esetleges pártbon- tási tervei Barták Vendel csekély fajsúlyú támogatása dacára is e tiszta magyar kis­gazdapárti vidéken föltétlenül csütörtököt fognak mondani. fronhe miniszter párisi McJmmsö Prága, augusztus 14. A Reforma irja: A postaügyi miniszter ur nemrég tanulmány­úba ment a nyugati állomokba .elsősorban Parisba. Hogy az utón ne unatkozzék, el­vitte magával a családját és személyes tit­kárát, valamint annak családját is. A vas­úton kényelmetlen lett volna az utazás s ezért két állami autón tették meg az utat. A soffőrök 1500 koronás ruhát kaptak, hogy előkelőbb formát mutassanak. Franké miniszter ur erre a tanulmány­útra 30.0u0 frankot (210.000 koronát) ka­pott. A Reforma nem érti ezt a gazdálkodást és felviilágositást kér, hogy Franké minisz­ter hogyan képzeli a takarékoskodást az ál­lam pénzeivel. A harishasi affér Mit ir a cseh sajtó? — Kaüna ellen följelen­tést tettek Prága, augusztus 14. A Kalina és Meyer német képviselőket Karlsbadban ért rendőri inzultus élénk vissz­hangra talált a sajtóban. A cseh lapok ter­mészetesen a legélesebben támadjáik a kép­viselőket s legújabban közlik annak a rend­őrfelügyelőnek a vallomását, aki a két kép­viselőt fölszólította, hogy tegyék le a baj­társi sapkát fejűikről. Hodek rendőríelügyelő szerint Kalina képviselő a fölszólitásra a kö­vetkezőket válaszolta volna: — Itt ezen az ősrégi német területen nem engedjük meg, hogy ti csehek, idevándorolt bagázsok parancsoljatok. Meyer képviselő pedig ezt kiáltotta volna: — Távozzék innen! Mégis csak szemte­lenség, amit ezek a cseh bagázsok megen­gednek maguknak. A rendőrfelügyelő erre fölszólította a két képviselőt, hogy kövessék őt az őrszobába. Kalina egy mellékutcába ment, mire a fel­ügyelő megfogta a kezét, a képviselő azon­ban botot emelt rá. Erre a rendőr Kalinát a kabátjánál fogta meg. A lapok szerint Hodek felügyelőt botütéssel megsebesítették a kezén. A Ceské Slovo azt állítja, hogy Kalina képviselő egyáltalában nem sebesült meg, sőt ellenkezőleg, az eset után vigan sétált az utcán és éjjel egy mulatóhelyen találták. Ka­lina képviselő ellen bűnvádi följelentést tet­tek a bünfetörvény 81. és a rendíörvény 14. szakasza alapján. Ugyanekkor Kalina pana­szát is áttették a bírósághoz és az megindí­totta a bűnvádi eljárást a rendőrök ellen. A biróság föladata lesz megállapítani, kinek a részén van a tárgyi igazság, mert bizonyos az, hogy a cseh sajtó közleményei politikai motívumokra vezethetők vissza. Houdek Rudolf Vínohrady, Fochová 25 elsőrendű női és úri szabóferme mérték szerint. MISI IST Valódi angol szövetek Óriási vasat! szerencslílenstg rrantiaországban 16 halott, 160 sebesült — Briand vonata majdnem nekifutott a roncsoknak — Felhábo­rodás Párisban Tetemrehivás a halott bolgár kertész vádjaira Atanázovics István különös öngyilkossága Eg.v korcsmárost vádol anyagi romlásával — A vizsgálat bebizonyította, hogy saját spekulációi tették tönkre

Next

/
Thumbnails
Contents