Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-01 / 171. (914.) szám
Anglia 'Közgazdaságának űüntő pillanatai Ellentétes hírek az óriás sztrájk kitöréséről — A munkaadók 14 napi halasztásban egyeztek meg — A krízis elmúlt? A bányászkrizissel foglalkozó kabinetülés után Baldwin premiermiiiiszter újból tárgyalt a bányamunkásokkal és a bányatulajdonosokkal. Az előbbiek kijelentették, hogy minden igyekezetükkel elő fogják mozdítani az angol szénbányák termelésének emelését, hogy ezáltal is versenyképessé tegyék az európai piacon az angol szenet. Meg vannak győződve azonban arról, hogy az életfentartáshoz szükséges áruk árának jelenlegi nívója mellett szó sem lehet a bérredukcióról. Baldwin válaszában vázolta a kormány rendszabályait és kijelentette, hogy legkésőbb tavaszig okvetlenül keresztül viszi a szénipar biztosítására és segítségére szükséges tépéseket. Fölszólítja a bányatulajdonosokat, hogy 14 napig odázzák el terveiknek foganatosítását. mert addig okvetlenül megtalálják a módokat a konfliktus megszüntetésére. Egy újabb Reuter-jelentés szerint ma reggelig semmi határozott dolog nem szivárgott ki, de beavatott körök meg vannak győződve, hogy Baldwin kijelentései nyomán a bányamunkások nem fogják beszüntetni a munkát s a krízis, legalább is egyelőre, meg van oldva. London, július 31. Annak ellenére, hogy Baldwin állítólag megegyezett a munkaadókkal is, a munkásokkal is és a bányászoknak tavaszig kormánysegélyt ígért, a szakszervezetek megtettek minden intézkedést a sztrájk előkészítésére. A vasutasszervezetek hivatalosan kijelentették, hogy ma éjfél után szénnel megrakott teherkocsikat nem továbbítanak. A széntörők ima a második munkaréteg után állítólag már lerakják a munkát. London, julius 31. Hivatalosan jelentik, hogy a bányatulajdonosok a ma érvényben lévő bérszerzödések fölmondását 14 nappal elhalasztották. E bérszerzödések fölmondása miatt kellett volna kitörnie a nagy sztrájknak. menüs lemondását követelik a eseti S2©€iiid©wi©kraták Meissner Benes ellen — Bechyne Srámek ellen — A szociáldemokraták sürgetik a választások kiírását Az óriásmegyék (fi.) Prága, julius 3L Eltemették a régi tekintetes vármegyét, de szelleme vissza-visszajár kísérteni, legnagyobb ijedelmére azoknak, akik hétszer is keresztet vetnek, ha a múlt emlékei megelevenednek előttük. A jó intézményeket az emberek nem felejtik el egyhamar és ahogy a régi vánmegye — néhány könnyen lenyeshető kinövésétől eltekintve — jó intézmény völt, százszorta jobb, mint a mostani nagy- megyei rendszer, azt ma már belátják azok is, akik a nagymegyei törvény megalkotásánál közreműködtek és annak végrehajtásától remélték a közigazgatás nehéz problémájának ideális megoldását. Koalíciós körökben is rájöttek arra, hogy a nagymegyei rendszer nem bizonyult jónak. Túlságosan költséges, anélkül, hogy jó köz- igazgatást nyújtana cserébe az adófizető lakosságnak. E szomorú tapasztalatok hatása alatt az illetékes körök egy helyesebb megoldáson gondolkoznak és azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a mostani hat nagymegye helyett három óriásmegyét létesítenek. Egyesíteni akarják a liptószentmiklósi zsúpét a kassaival, a turócszentmártonit a zólyomival és a nyitrait a pozsonyival, úgy, hogy a jövőben már csak Pozsony és Kassa, no meg a telekspekulációkra kiválóan alkalmas Zólyom maradnának megyei székhelyek. Ez a terv, amely egyébként nyílt bevallása az alig háromesztendős uj közigazgatási rendszer teljes csődjének, egyáltalában nem számíthat arra, hogy valami nagy lelkesedéssel fogadjuk. Mi főként azzal érveltünk a nagymegyei rendszer bevezetése ellen, hogy nincsen tekintettel földrajzi és közlekedési viszonyokra s az érdekelt lakosság meghallgatása nélkül, sőt akarata ellenére, egymástól túlságosan messze eső területeket egy közigazgatási egységbe foglal össze, századok óta egymáshoz szokott vidékeket szétszakít és a közigazgatásnak nem az emberek akarata, de a célszerűség és a történelem logikája folytán kialakult gócpontjait elsorvasztja. Tiltakoztunk az ellen, hogy a gömöri hegyvidéket Liptószentmiklóshoz, vagy Árvamegye északi községeit Turócszentmár- tonhoz csatolják és ezzel a lehetetlen beosztással hihetetlen időveszteséget és anyagi megterhelést okozzanak a lakosságnak. Az idő — sajnos — bennünket igazolt és rövid három esztendő alatt kitűnt az uj rendszer teljes tarthatatlansága. De ha ez igy van, akkor hát miért nem térnek észre a kormányzó körök és miért főznek ki olyan terveket, amelyek még a mainál is lehetetlenebb állapotokat idéznének elő? Az óriásmegyék még heterogénebb területeket foglalnának össze egy egységbe, még több idő- és pénzveszteséget okoznának a polgároknak és még inkább lezüMesztenék az amúgy is alaposan lecsúszott közigazgatást! A kormánnyal egyetértünk abban, hogy a jelenlegi bajokon mielőbb segíteni kell. A segítség módját azonban nem úgy képzeljük el, hogy a rosszaknak bizonyult nagymegyék helyébe még nagyobbakat csinálnak, hanem éppen ellenkezőleg úgy, hogy visszatérnek ahhoz az alaphoz, amely nyolcszáz esztendőn át kitünően bevált, visszatérnek az ősi vármegyerendszerhez, annak alapgondolatait elfogadják és csak a részletkérdésekben eszközölnek korszerű változtatásokat. A vármegye azért tudott megbirkózni a századok viharaival, azért tudta túlélni a török és német időket, mert a fundamentuma kitűnő volt, belső berendezkedésében pedig mindenkor alkalmazkodni tudott a korok változásához. Ne higyje a kormány, hogy belőlünk csak a nemzeti szentimentalizmus és a múltak szép reminiszcenciái beszélnek. Nem! A szlovák népnek az a része, amely az .autonómia zászlaja körül csoportosul, ugyanúgy gondolkodik, mint mi és velünk együtt siratja vissza a régi jó vármegyét. Nemcsak a Prága, julius 31. A két szocialista tábor harcának utolsó fejezetéhez érkeztünk. A szociáldemokraták, miután néhány igazságot odamondogattak Stribrnynek, a végén békejobbot nyújtottak neki Tegnap este szociáldemokrata gyűlés volt a terménytőzsde nagytermében, ahol Meissner dr. és Bechyne mondottak beszédet. Meissner különösen az egyház és állam elválasztásának kérdésével foglalkozott s kijelentette, hogy a nemzeti szocialisták s az ö pártja között ebben a kérdésben az a lényeges eltérés, hogy a nemzeti szocialisták a katolikus egyháztól való elválasztást hirdetik, a szociáldemokraták pedig az egyházak elválasztását az államtól. > A nemzeti szocialisták ugyanis láthatóan külön elbírálásban részesítik a csehszlovák egyházat, pedig nem lehet megengedni azt, hogy minden párt egy speciális egyházra támaszkodjék, mert akkor a középkor felé haladunk. Stribrny lemondását hibának tartja Meissner s föltűnően éles szavakkal támadja Benest, aki továbbra is benmaradi a kormányban. A nuncius eltávozásakor Benes szócsöve, a Prager Presse félrevezette a közvéleményt, amikor azt irta, hogy Marmaggi rendes szabadságra ment. Továbbiakban rámutatott azokra az ellentmondásokra és ellentétekre, amelyekbe Benes saját pártjával és a pétkával szemben került. A pétka annak idején fölszólította Be- nest, hogy az ünneprendezésről tárgyaljon a Vatikánnal. A nuncius tiltakozott az ünnepek Prágai Magyar Hirlap, de a Slová'k is tiltakozik az óriásmegyék monstruma ellen és követeli, hogy a nagymegyei rendszer csődje után, újabb kísérletek helyett, állítsák vissza a régi megyei beosztást. Nyitra városa akciót indított az óriásmegyék ellen és nagymegyei székhelyének elvesztésétől félve, Liptószentmiklóst és Tu- rócszentmártont fölhívta, hogy vele karöltve, erélyesen követeljék az eddigi hat nagymegye föntartását. Mi meg tudjuk érteni a nyit- raiak lokálpatriotizmusát és méltányolni tudjuk azt a törekvésüket, hogy a megyei székrendezése ellen, mire a pétka fölszólította Benest, hogy a kettős ünnepek visszaállítása ügyében folytasson a Vatikán képviselőjével tanácskozásokat. Benes azonban a pétka íölszólitásának nem tett eleget. — Stribrny — mondotta Meissner — a szociáldemokratákat okolja azért, hogy a Vatikánnál még ma is van követe Csehszlovákiának. ismét csak Benes volt az, aki a vatikáni követséget fölállította. Benestől kellett volna tehát megkérdezni, hogy a követség beszüntetésére a jelen pillanat alkalmas-e. Ha igen, úgy a vatikáni követség beszüntetéséről Benesnek kellett volna javaslatot tennie, ha pedig ezt nem tette meg, úgy viszont Stribrnynek nem lett volna szabad igy föllépnie, hiszen a külügyminiszter is az ő pártjához tartozik. Ha Benesnek az adott körülmények között teher a külügyi resszort, akkor kötelessége visszalépni. Nemcsak az ő keze van megkötve a külfölddel való relációban, hanem a pártoké és a kormányé is. Ha pedig Benes nem respektálta saját pártjának kívánságát, nem marad más hátra, mint hogy levonja a konzekvenciákat. Meissner végül is a tudás és lelkiismereí alapján kéri a nagy probléma megvitatását. A nemzeti szocialistákhoz pedig e szavakkal fordul: — A viszályt ezzel pártom részéről el- intézettnek tekintem. Nem mi vagyunk az ellenségek, mert az ellenség a jobboldalon, a helyt a jövőben is megtarthassák. Mégsem tudunk egyetérteni azzal a formával, amelybe kívánságukat öltöztették. A nagymegyei rendszer nem az az ideál, amelyért érdemes volna a harcot fölvenni. Ha harcot indítunk, úgy ennek zászlajára nem a megbukott zsu- parendszer, de a tiszteletreméltó vármegye eszméjét fogjuk ráírni. Mi is követeljük, hogy Nyitra megyeszékhely maradjon, de ugyanakkor követeljük azt is, hogy Eperjes, Lőcse, Rimaszombat, Aranyosmarót, Ipolyság, Besztercebánya, Losonc és a többi -'gi megyei székhely is visszanyerje regi jogait. néppárton van. Megmondtuk egymásnak az igazat s továbbra is jóbarátok leszünk. Bechyne exminiszter beszédében főleg azt kívánta, hogy az egyházpolitikai kérdéseket szorítsák háttérbe az általános szociális kérdésekkel szemben. Meg van győződve arról, hogy a szocializmus újból vezetöszerephez jut az államiban. Az egyházpolitikai kérdéseket nem lehet a néppárttal összhangban elintézni. Az állam nem arra való, hogy élete az egyházzal való küzdelemben merüljön ki. A vallás magánügy s a filozófia, tudomány, kultúra feladata, hogy a vallással rendet teremt- , sen. A cseh néppárt négy év alatt megmutatta, hogy miért marad bent a koalícióiban. Sehol sem történhetett volna meg az, hogy egy kormánypárt saját törvényeit negligálja és megengedje az állam és államfő megsértését. Az egyház és állam elválasztásának kérdését a szociáldemokrata párt is állandóan napirenden tartja s ha nem sikerül az elválasztás a néppárttá! együtt, úgy fog az menni nélkülük is. Végül azt hangoztatta, hogy a szociáldemokrata párt elérkezettnek látja az időt az uj választásokra, mert azok elodázása csak újabb egyenetlenséget szülne. A népnek kell megnyilatkoznia, hogy milyen irányban kívánja a bel- és külpolitika vezetését. a klsaatani ímm • is®zása Párlsliii? Prága, julius 31. A Vecer mai számában az angol Daily Telegraph nyomán azt Írja, hogy a jövő hónap folyamán, a Népszövetség összehívása előtt bizalmas tanácskozásra hívják Parisba a kisantant államainak külügyminisztereit. A konferencián Boncour Paul fog elnökölni s azon a kisantanton kiviil Görögország, a balti és balkáni államok is képviselve lesznek. A tanácskozáson foglalkozni fognak még a kisantant kibővítésének kérdésével is. Egy csődbe Kerüli sáros A rajnavidéki szénipar válsága — Jíomberg nem tudja fizetni hivatalnokait Berlin, julius 31. Igen jellemző arra az ipari krízisre nézve, mely Németországban uralkodik, Homberg városának csődje. A Duisburg mellett levő nagy iparváros a „Rajna-Poroszország“ bányának munkabeszüntetése következtében olyan kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe került, hogy a városi hivatalnokoknak augusztus hónapjára csak a fél fizetést adhatja ki. ViaM) kilépés a komnuiiifsíapórtbó! Prága, julius 31. Teska Józsei képviselő bejeleutte a parlament elnökségének, hogy a kommunista pártból kilép s a független kommunista párthoz csatlakozik. Teskával most már hét képviselője van a Bubnik-féle pártnak. A Prager Presse szerint nyílt titok, hogy Tausik képviselő is Bubnik felé orientálódik. Swcliln karflsbatii fár^aafásai Prága, julius 31. Amíg Prágában egymásközött veszekednek a szocialisták, addig Svehla miniszterek nötk karlsbadi üdülése közben egyengeti a megegyezés útját a nemzetgyűlés parlamenti miunkap ro gr ama á ról. Az utóbbi napokban Stribrnyn kivül Srámek miniszter is meglátogatta Svehlát. A két politikai ellenfél — a félhivatalos német lap szerint — külön-külön tárgyalt a miniszterelnökkel. Augusztus ek ső napjaiban Becska pénzügyminiszter is Karlsbadba megy, hogy Svehlávai a jövő évi költségvetés kérdéséről tárgyaljon. IftHyJiaL előfizetési árak beliül dón; évente 300, t ^ félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre aCüP ____ _____ . M ________________________ ___ _________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. ¥ J fflí W f|| ÉW Mii Szerkesztőség: Prága. 11- Stépánská II AgT vLM Jgr r-f JW JBl JÉ? JT 1, ullce 16/ni. Telefon: 30-3-49. Kiadój&Mr hivatal: Prága, 1- Llllová ullco 18. gggfa&aM&asaasTel.; 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. • • \ •• * i •••••••• A fzfovenszftói és (Ruszinszkói Szövetkezett ff(Fártok napitamo Jidlmimisztvaiiv fösz&tftesztö: Dzuvániijji £ász£ó lös sx&K&esztő: O&mí Hstvdkn Jlr IV. óv;. 171. (914) szám • Szómig awansztosl
