Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-15 / 156. (899.) szám

íJiííívwffmm* Szerífa, Julius IS. X moszkva-peKingi repMflh megcrkezieh a kínai fővárosba Határtalan a lelkesedés Pekingben és Moszk­vában — Az ázsiai kontinens első átrepülése Moszkva* julius 14. A moszkvai—pekingi repülőgép-expedíció többheti kalandos utazás után megérkezett a kínai fővárosba, ahol a repülőket Karachan szovjetnagykövet s igen nagyszámú lelkes tömeg üdvözölte. A repü­lőgépek kikötése viharos éltetések és a tömeg határtalan lelkesedése mellett folyt le. A piló­tákat virágcsővel fogadták, a gépeket pedig óriási vörös zászlókkal díszítették. Peking teljesen a merész expedíció sikeres befejezé­sének hatása alatt áll, több középületen az orosz és a kínai lobogók láthatók. A szovjet- követségen a repülők tiszteletére hatalmas bankett lesz. Az orosz repülőgépek expedíciója körül­belül négy héttel ezelőtt indult el Moszkvá­ból. Hat gép szállt föl, amelyek közül négy orosz konstrukciójú volt. A Bajkál-tó kör­nyékéig minden simán ment, itt azonban ha­talmas viharok támadták meg a repülőket s az utat a transbajkáliai őserdők fölött — ahol a kikötés lehetetlen volt — alaposan meg­nehezítették. A második és legnagyobb ne­hézség Urgában kezdődött, ahonnét a csak­nem 1600 kilométer széles, sehol menedéket nem nyújtó Góbi-sivatagot kellett átrepülni. Több kísérlet után az átrepiilés sikerült s a gépek megérkeztek Pekingbe. Ez volt az első eset, hogy az ázsiai kon­tinens legveszedelmesebb vidékét repülőgé­pekkel keresztezték s az útnak ugyanaz a jelentősége van, mint Borghese herceg 1907- iki híres automobiluijának', amikor a herceg ftala-kocsiján először tette meg az utat Pe- kingből Párisig automobilon. — Moszkvában is nagy a lelkesedés a merész repülés sikere fölött. Görögország pénzügyi csodadoktora Beszélgetés Cofinas görög pénzügyminiszterrel Athén, j'Ulins 12. A Pangalos-féle katonai „pronunciamento44- nak egyik bevallott oka az volt, hogy a pénz­ügyminiszter, Gotzis, akit különben általában nem nagyon tartottak a pénzügyminiszteri szék­be valónak, nem hajlandó a flotta és a hadsereg reorganizációjához szükséges pénzösszegeket rendelkezésre bocsátani. Hiába hivatkozott Got­zis arra, hogy a költségvetésbe a maximumot beállította, hogy többet az ország nem bir el, a hadseregnek mindez állítólag nem volt elég. ők még többet akartak, noha a deficit igy is másfél milliárdot tett ki. Az uj kabinetnek tehát Cofinas a pénzügyminisztere, akit általában pénzügyi zseninek tartanak és aki már egyszer a deval­vált drachmát meggyógyította. Tíz napja vette át Cofinas a tárcát és máris sikerült neki egy oly budget-t előter­jesztenie, amely deficit helyett kétszáz millió drachma felesleget tüntet fel. Pedig a költségvetés főösszege a multévi 4200 millióval szemben nem kevesebb, mint 7000 millió drachma. Ezt az összeget kell előterem­tenie a pénzügyminiszternek, aki fogadkozik, hogy elő is teremti könnyűszerrel, újabb adók nélkül és ezenfelül még kétszáz milliót meg is fog takarítani. Cofinas pénzügyminiszter ur a következők­ben volt szives előttem kifejteni az uj pénzügyi politika alapelveit: — Pénzügyi politikám alapelve a kiegyen­súlyozott költségvetés. Hogy azonban a költség- vetés kiegyensúlyozása ne csalt papíron legyen meg. de valóban is, ahhoz néhány fiskális rend­szabály életbeléptetésére van szükség. Nem gondolok niabb adónemek bevezetésére, hanem az adózás igazságosabbá tételére. — Arra törekszünk, hogy a nemzeti valutát lehetőleg stabilizáljuk. Erre a célra a Nemzeti Banknál 3.5 millió angol font áll rendelkezé­sünkre. Ugyanis a kormánynak jogában áll kül­földi valuták vételére újabb bankjegyeket kibo­csátani, amelyeket bevált, mihelyt az ezekért vásárolt valutát eladja. Ezzel a vétellel és el­adással szabályozzuk a valutát. Ezt a mai stockot emelni akarjuk. — A közgazdaság fokozatos javulását szol­gálja az ország ipari fejlődése. A nemzeti terme­lés állandóan emelkedik és ebben az évben eh­hez még egy rendkívül jó termés is járul. Külö­nösen gabonában és dohányban olyan a termés, amely minden reményt felülmúl. A menekültek Macedóniában és Trácíában csodákat müveitek. Az a siker, amelyet a menekültek az uj területe­ken elértek, .a legjobb reményt keltik bennünk a jövőre nézve. De ezenkívül az uj iparok és az ország egyéb gazdasági javainak a kiaknázása, valamint a macedón területek termővé tétele je­lentős tényezői lesznek a jövő gazdasági fejlő­désnek. — Az az életképesség, amelynek az utolsó két évben az ország tanulóiét adta, feljogosít bennünket arra. hog.v optimisták legyünk. — Egyszóval kiegyensúlyozott budget, a termelés fokozása azok a ténvezők. amelyekkel az ország nénziigveit rendbe akarjuk hozni. — Mi az oka annak, Kegyelmes Uram, kérdeztem —, hogy amig Gotzis pénzügy­miniszter budget-je hatalmas deficittel záró­dott, addig az Öné még felesleget is kimutat? — Az előző kormány bizonyos mértékben átvette az én pénzügyi politikámat, de elszámi­Zágráb, julius 14. Radics István bíinpörében a zágrábi ál­lamügyészség elkészíttette a vádiratot, ame­lyet az államügyész benyújtás előtt még el­vitt Belgrádba, hogy a megfordult politikai helyzetben tanácskozzék, illetve utasításokat kérjen az igazságügymini-sztériumban, ahon­nan most már eltávozott Lukinics, Radicsék halálos ellensége, a Pribicsevics-párt egyik leghevesebb tagja. A vádirat szerint Radics a következő bűnökkel vádolható: 1. Radics István 1924 június 27-én Mosz­kvába utazott és a szovjet vezetőivel folyta­tott tanácskozás után csatlakozott a parasztinternaclonáléhoz és megígérte, hogy esetleg forradalom utján is elszakítja a horvát parasztságot az S. H. S. királyságtól. 2. Lázadásra izgatott a hadseregben. 3. 1924 február 2-án lázadásra szólította fel a macedón 'parasztságot, az ottani for­radalmi szervezetekkel együttesen. 4. A macedón szervezetekkel szoros ösz­Limburg, julius 14. A bírósági tárgyalás legforróbb napja. A légy zümmögését meg lehet hallani- A csend nyomasztóan ül a termen és az embereken. A birósági épület előtt sok ezer ember tolong egy vasrács körül. Ezen a húsz lépés távolságú utón fogják Angersetint az utolsó tárgyaláshoz vasbaverten kisérni. Fél tízkor kezdődik a tárgyalás. A fő­ügyész elősorolja a tömeggyilkos bűntetteit. A csalásoknál és sikkasztásoknál hosszabban időzik és megállapítja, hogy Angerstein minden állítása valótlannak bi* zonyult. Az egész tárgyalás folyamán Ígérgette, hogy megnevezi azokat, akik jogtalanul vet­tek fel pénzeket a cégtől, de mindeddig sen­kit sem nevezett meg. Végül rámutatott ar­ra, hogy Angerstein nagylábon -élt, ami nem állott arányban anyagi körülményeivel. Mindezek ellenére a sikkasztás vádját elejti az ügyész* mert a könyvek elégetése követ­keztében a bizonyítás nehézzé, sőt lehetet­lenné vált. Utána Hoffmann ügyész beszélt. Mikor december másodikén Németország megtud­Följelentjük a gazdagokat! Ez a világ tele van igazságtalansággal. A világ tele van. (De a színházak?) De hogy folytassuk, szóval akkor nagyon haragudtak a zenekari ülésre. Akkor, amikor di­vatba jött. — Siberfotelek. Minden zenekari ülésbe beleül egy siber. így mondták. Es igazuk volt. Mert akkor minden ülésbe beleültek. Minden ülésen ültek és az ülés még ülés volt és nem, mint ma, nemülés. Szidták a pénzt és szidták a közönséget. Szidták a pénzt, amikor jelenvolt, most — távol­lévőkről csak jót — békét hagynak neki. És szidták a közönséget. Akkor volt, kit. Akkor volt közönség. — Hadiak. Konjunkturalovagok. Siberek. így hallottuk. Meg aztán: — A régi intelligencia fölhuzódott a karza­tokra. A pöffeszkedő uj tudatlanság betelepe­dett a zenekari ülésekbe. Ez a korrajz is megöregedett. Aránylag gyorsan. Mert: hová lett a tavalyi hó és hová lett a tavalyi anintelligencia? A zenekari ülése­ken ugyan nem találod meg, mert a zenekari ülések üresek. És igaz ugyan, hogy egy üres szék lehet intelligensebb, mint egy .üres kopo­nya, de végeredményben a színházaknak sem intelligens, sem unintelligens űrre van szükségük, hanem teli kasszákra. Egészen más lett volna, ha a háborús szín­házi népvándorlás visszacsinálódik és az intel­ligencia, amelyik felvonult a karzatokra, vissza­telepedett volna az öt joggal megillető páholy­totta magát a bevételeknél. Olyan nagy kiadáso­kat eszközölt, amelyeket nem tudott azután fe­dezni. Ezt én elkerülöm, a budget összeállításánál a legnagyobb takarékosságot tartottam szem előtt, nehogy meglepetések érjenek. szeköttetést tartott fenn az S. H. S. állam ellen irányuló tendenciával. 5. 1923 március 21-én sziszeki beszédé­ben lázadásra szólította fel a parasztságot. 6. Egy magánbeszélgetésben, amit Haus- ler képviselővel folytatott, kijelentette, hogy még Habsburg Károllyal is szövetkeznék Ju­goszlávia ellen. 7. Egy zágrábi népgyiilésen, 1924 no­vember elején királysértést követett el. 8. Horvátországban, Boszniában és Dal­máciában harci szervezeteket akart alakítani az elszakadás érdekében. 9. Londonban a magyar kormány képviselőjével tárgyalt a Vajdaság visszaadása és Horvátország önállósága ügyében. Most csak az a kérdés, hogy a radikáli­sokkal való megegyezés után fentartják-e ezeket a vádakat, vagy pedig tényleg be­következik-e a pertörlés ebben a tengeri kígyóvá nőtt ügyben. ta a borzalmas hirt, elszörnyedb Mikor kitu­dódott, hogy a szörnyű tettet egy ember, a családapa követte el, senki sem akarta elhin­ni s mindenki azt tételezte föl, hogy a gyilkos őrült. Bebizonyosodott, hogy Angerstein megfon­toltan cselekedett és az egész rettenetes bűntény őt terheli. A továbbiakban kitér a gyilkosság egyes haj­meresztő részleteire és beszéde végén ha­lálbüntetést kér. Wilknamn dr. védő rámutatott arra, hogy ha nem is őrült a gyilkos, de szellemileg be* teg és sem a gyilkosságért, sem a gyújtoga­tásért nem lehet felelőssé tenni. A másik vé­dő rámutatott Angerstein túlzott szerelmére és arra a beteges félelemre, amellyel felesége halálától tartott. Az ítélet Az esküdtek a beszédek után visszavo­nultak és rövid tárgyalás után Angersteint nyolcszori halálra és az összes polgári jogok elvesztésére ítélték. A gyilkos az ítélet ki* hirdetését szemrebbenés nélkül fogadta és megnyugodott benne, úgy hogy az jogerőre emelkedett. sorokba és földszinti székre. De nem igy^ lett. Sőt! Amilyen mértékben fogyott a zenekari ülé­sek konjunktura-népe, éppen olyan mértékben ritkult a karzat is. Minden tönkrement gazdaggal együtt bukott száz szegény is, a krachban nem­csak az vesztette el tőkéjét, akinek volt, hanem az is, akinek n%m volt és örök dolog, hogy ha egy uj gazdagból szegény ember, ugyanakkor száz régi szegényből koldus lesz. Ez nemzet- gazdasági igazság, olyan igazság különben, amely senkinek sem szolgáltat igazságot, nem is szólva arról, hogy igazságokkal csak a színpa­dot, de nem a nézőteret lehet megtölteni. A színpad is legyen teli. Is. De csak teli színpad, szép darab, szép színészet és csúnya nézőtér — ez hosszú távra lehetetlen. A művé­szet is emberi és mentői igazabb művészet, an­nál emberibb. Levegőből, elvonatkoztatottságból, elméletekből és elfogultságokból nem táplálkoz­hat éppen az a legigazibb művészet, amelynek állandó szerves vonatkozása van a napi élettel. Az üres kassza lehervasztja a színpadot, kapko­dást és kísérletezést hoz a művészet és ideges­séget és nyugtalanságot a harmónia helyébe. Nem védjük a tegnapi gazdagokat. Csak re­klamáljuk őket. Hol vannak, hová lettek? Micso­da szemtelenség, hogy tönkre mertek menni? Kit szidjunk most, kire haragudjunk, kit nevez­zünk ki és kiből — éljünk? Ha legalább gondos­kodtak volna utánpótlásról. Mert a békegazda­gok kreálták a hadigazdagokat, a hadigazdagok a konjunkturagazdagokat. a konjunkturagazda- gok a sibergazdagokat. Egyik társaság se ment el úgy, hogy árván maradt volna a világ, egye­dül a letört tőzsdegazdagok vonultak el a Mar­kóba, a hónapos szobába, a íözelékf el tét-ebédbe, s a villamos átszállójegybe anélkül, hogy utód és helyettes iránt intézkedtek volna. Elvitték a mi haragunkat, ami a miénk volt és elvitték az ő pénzüket, ami szintén a miénk volt. Itt egy szörnyű dolog történt. Bebizonyoso­dott, hogy ha a gazdagok elmennek, a világ csakugyan szegényebb lesz. Azelőtt provokáltak a létükkel, most provokálnak a nemlétükkel. Az elárverezett lakás, a lekurblizott autó. a kihűlt zenekari ülés — lázitó. Ez pontosan: felforgatá­sa egy világrendnek, amelybe belenevclödtiink és beleidegződtünk. A gazdag, akinek nincs pén­ze — lázadó a társadalom törvényei ellen. A gazdag, aki szegény — nem teljesíti kötelességét és nekünk ezennel van szerencsénk mint társa­dalombontókat feljelenteni mindazokat, akik el­hagyták palotáikat, kiszálltak az autóból és nem ülnek le a zenekari ülésre. Várjuk a folytatást. Várjuk a följelentés kö­vetkezményét. Várjuk, mikor ébred föl végre a hatóság és mikor kötelezi a gazdagokat arra, hogy pénzük legyen! — (Ferenc József erdélyi unitárius püspök kilencven éves.) Kolozsvárról jelen­tik: Augusztus 9-én tölti be 90. évét Ferenc József erdélyi unitárius püspök s egyúttal augusztus 27*én lesz ötven éve annak, hogy püspökké szentelték. A világ egyetlen unitá­rius püspöke a legjobb egészségben éri meg ezt a kort, sőt feleségével Gyergyai Anná­val együtt most ünnepli házasságának 65. évfordulóját. — (Meghajt Csengey Gusztáv.) Buda­pesti szexkesz tőségünk jelenti telefonon: Csengey Gusztáv Adolf költő, a Petöfi*tár* sasáig tagja, volt eperjesi teleológiai tanár 83 éves korában meghalt. Csengey neve a magyar irodalomban is ismert volt, több re­génye, elbeszélése és számos költeményei ré­vén- Legismertebb költeménye: A fogoly lengyel. — (Csehszlovákia légiforgalmi tárgyalá­sai Magyarországgal és Lengyelországgal.) A Loko Press szerint Varsóból repülőgépen lengyel delegáció érkezett ma Brünnbe, hogy a csehszlovák közmunkaügyi minisz­térium kiküldötteivel megállapodást létesít­senek a Bécs—krakói légi vonalnak Cseh­szlovákia fölött való vezetésének engedélye­zése ügyében. A lengyelekkel folyó tanács­kozások befejezése után Magyarországgal veszik fel a tárgyalás fonalát, mert a magyar légi forgalmi társaság még ez évben meg akarja nyitni a Budapest—Brü-nn—prágai légi vonalat. Ezenkívül tárgyalások folynak még a Prága—‘trieszti légi vonal kiépítése ügyében. A napokban 9.5 millió korona töké­vel uj csehszlovák légi forgalmi társaság alakul, amely a legközelebb a kormány elé terjeszti tervezett uj légi vonalait. — (Einöksértési pör Nyitrán.) Nyitrai tudósitónk Írja: A nyitrai törvényszék teg­nap foglalkozott Salzer Mór és felesége iz- gatási és elnöksértési bünpörével. A vádirat szerint Salzer és neje korcsmahelyiségükböl kidobták Kraus Jenőt, Kraus feljelentette -a korcsmárost és feleségét, hogy a veszekedés közben a köztársáság elnökét és magát a köztársaságot sértő szavakkal illették. A rendtörvény alapján indult meg ellenük az eljárás s a bíróság a terhelő tanúvallomások alapján Salzert egyhavi, feleségét pedig 14 napi fogházbüntetéssel sújtotta. A vádlottak a bűnösség megállapítása miatt, az ügyész pedig súlyosbításért felebbezett. — (A komáromi törvényszék uj munka­rendje.) Komáromi tudósítónk írja: A komáromi törvényszéken szeptember elsejétől kezdve uj munkarend lép életbe. A tisztviselők ezentúl he- tenkint 42 órát fognak dolgozni a következő be­osztással: hétfőn és szombaton 7—12-ig, a többi napokon pedig 8-tól 12-ig és délután 2—6-ig. — (A Máriíy-pör uj tanúi.) Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése: A táblán folytatták Márffy József és bűntársai bom- bapörébem a bizonyítás kiegészítését. A mai napra kilenc tanút idéztek ' , de közülök csak négyen jelentek meg, mivel a többiek­nek az idézést nem tudták kikézbesiteni- El­sőnek Jakubek Dezsőt, Radó szállásadónéját hallgatták ki, -aki kijelentette, hogy Radót de­rék, jó fiúnak ismerte. Az említett nap ese­ményeire részletesen nem ml ékszik, azt sem tudja, hogy Radó április másodikán volt-e templomban. Utána Peyer Istvánt, Radó ne­velő atyját hallgatják ki. Peyer katolikus pap s elmondja, hogy április másodikán mise után otthon reggelizett unokaöccsével együtt. Majd reggeli után villamoson kórházba ment s akikor együtt utazott Maro-ssyval. A hétfői napra nem tud pontosan visszaemlékezni. Peyert vallomására megesketik. A tárgyalás folyik. — (Magyar tisztek fürdési kalandja Komá­romban.) Komáromi tudósítónk jelenti: Meg­írtuk a múlt héten, hogy magyarországi tiszteA a Dunában fürödtek és a dunai szigetek közt el­tévedve, csehszlovák partra értek, ahol a határ­őrök letartóztatták és Komáromba kisérték ökot. Miután a katonatisztek teljes jóhiszeműsége ki­derült, visszaadták szabadságukat s a hídon át magyar területre kisérték őket. „Radks tárgyalt a magyarokkal a Vajdaság visszaadásáról" A Radics elleni vádirat kilenc pontja — Lázadással és árulással vádolják a horvát pa­rasztvezért Nyolcszoros halálra ítélték a nyolcszoros gyilkost Az ügyész és a védő harca — Angerstein szemrebbenés nélkül fogadta az Ítéletet

Next

/
Thumbnails
Contents