Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-15 / 156. (899.) szám

3 „A csehek hütahh a papáréi mondanak le. iniil Husiról * Benes holnap tesz jelentést a konfliktusról a külügyi bizottságban — A szociáldemokra­ták irredentizmussal vádolják a Vatikánt — A néppárt radikális szárnya ellentámadásba megy át Prága, július 14. A Vatikánnal való konfliktus inég min­dig a belpolitikai helyzet előterében áll. A cseh néppárt a koalíció keretében szerette volna elintéztetni az ügyet, a nemzeti szo­cialisták azonban továbbra is ragaszkodnak követelésükhöz, hogy a konfliktust a plénutn elé vigyék. A nemzeti szocialisták interpellációját még nem tette ad akta a képviselöház el­nöksége, de ki sem nyomatta, hanem be­várja a koalíció tizesbizttságának mai hatá­rozatát. A képviselőhöz és szenátus tizesbi- zottságának mai együttes ülésén ugyanis Benes külügyminiszter jelentést tesz az egész ügyről. Jelentését már előterjesztette a petkának s az a Národni Listy szerint hall­gatólagosan hozzájárult a külügyminiszter előterjesztéséhez. Benes különben tegnap este pártjában, a nemzeti szocialista pártban is referált a konfliktusról. A nemzeti szocialista párt parlamenti klubja a sürgős interpellációt nem vonta vissza. A párt szenátorai pedig engedélyt kér­tek, hogy a szenátus ülésén válaszolhassa­nak Kovalik szlovák néppárti szenátor tá­madására. A Ceské Slovo azon a véleményen van, hogy a konfliktus nincsen még elintézve. Diplomáciailag ugyan már jobban nem fog elmérgesedni a helyzet, de annyi bizonyos, — írja — hogy Marmaggi nuncius Prágába többé nem térhet vissza s Palliér követ is tartós szabadságra ment. A nemzeti szocia­listák nem elégszenek meg azzal, hogy az ügyet csupán a külügyi bizottság likvidálja, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány a plénumban is részletes jelentést tegyen az eseményekről. A szociáldemokraták mérsékeltebb kö­veteléssel álltak elő s valószínű, hogy a de- sitka mai ülése is az ő álláspontjukat fogja magáévá tenni. A szocialisták ugyanis a kér­dést a külügyi bizottságra akarják izolálni, s azt kívánják, hogy a külügyi bizottság holnap üljön össze, Benes tegye meg jelentését, melyről a bi­zottság indítson vitát. A szociáldemokrata Pravo Lidu mai ve­zércikkében újból élesen támadja a Vatikánt s azt irja, hogy a Szentszék nem támogatta a katolikus pártok azon szárnyát, amely a koalíciós kormánnyal békességben akar együtt dolgozni, hanem az állam ellenségei­nek oldalára állott. A Vatikán gyakran váltja föl külföldi képviselőit, hogy azok az orszá­gok belügyeit meg ne ismerjék s Róma elér­hesse kitűzött politikai célját. A lap néhány magyarországi katolikus újság cikkéből arra következtet, hogy a Szentszék a magyar ir­redentizmust támogatja. Éppen ezért köve­teli, hogy Csehszlovákiában is tegyenek es­küt a papok arra, hogy nem fognak sem az állam, sem pedig a kormány ellen dolgozni, ahogy ezt Lengyelországban már régóta bevezették. Kramár, a nemzeti demokraták vezére egy vasárnapi népgyitlésen főleg a Husz- kérdéssel foglalkozott s a többi között kije­lentette, hogy a nuncius és a prágai érsek idézték elő az egész konfliktust. A konflik­tus nem személyes jellegű, miért is azt az egész cseh nemzet érdekében kell elintézni. A cseh nemzet Inkább a pápáról, mint Húszról mond !e. Kramár még nem tudja, hogyan intéz­hető el a kérdés, de elitéli azt, hogy a kon­fliktust az utcára vigyék. A cseh néppárt Srámek-szárnya az ügy békés elintézését várja, viszont az érsek kö­rül csoportosuló néppárti vezérek nem elég­szenek meg ennyivel, hanem ellentámadást kezdenek a cseh nemzeti szocialisták ellen s csütörtökre nagy népgyülést hívtak össze a Lucerna nagytermébe. Ciriacci lesz az uj nuncius? A nuncius-ügyben ma délután dönt vég­érvényesen a koalíció. A Veéer szerint a nemzetgyűlés mindkét háza föltétlenül fog­lalkozni fog az afférrel. Ma csak arról fognak határozni a koalíciós pártok, hogy a plénum előtt, vagy pedig csak a külügyi bizottságok előtt tárgyalják-e az ügyet. A cseh lapok egyöntetűen azon a véle­ményen vannak, hogy Marmaggi nuncius nem tér vissza Prágába. A Moravské Noviny már azt is irja, hogy . Marmaggi nuncius utódja Msgr. Ciriacci lesz, akit a vatikáni diplomaták közül a leg­tehetségesebbnek tartanak. A néppárti Prazsky Vecernik szerint Benes kis expozéját elfogadta a pétka, saját pártjában azonban nem voltak megelégedve jelentésével és sok kérdésben határozottabb és nyiltabb választ kértek. Végül is a mérsé­kelt nemzeti szocialisták kapacitálására, ere­deti szövegében elfogadták Benes válaszát. A nemzeti szocialista párt az elmúlt napok­ban nagyon megnehezítette Benes helyzetét. A külpolitikai helyzet megkívánja, hogy a nuncius-íigyet a kormány békésen és sürgő­sen elintézze. Ezt azonban megnehezíti Benes pártja — irja a Prazsky Vecernik —, mert először Benes tudta nélkül aláirta a külügy­miniszter nevét a sürgős interpellációra, más­részt Benes válaszával sincsen megelégedve. Ebből látható, hogy a nemzeti szocialista pártban sincs meg a megértés és egység. A pozsonyi Kereskedelmi Testület alakuló gyűlése — Salát tudósitónktól — Juriga ostora A szlovák néppárt gyűlései Léva környékén Léva, julius 14. Lévai tudósítónk jelenti: A szlovák nép­párt vasárnap Ábdoson és Bátban tartott népgyülést. Bátban Gyurcsánszky szenátor beszélt, óbarson, az eltörölt Barsmegye év­ezredes legelső székhelyén, a honfoglalásko­rabeli, történelmi múltú óbarson Juriga Nán­dor és Tomanek Flórián képviselők mondot­tak beszédeket mintegy 1500 főből álló hall­gatóság előtt. Juriga régi emlékeinek fölidé­zésével kezdi beszédét. Amikor huszonnégy év előtt járt erre, akkor más plébános volt a faluban, aki szlovákkal, magyarral egyaránt megértő volt. De a pillanatnyi ellágyulást tréfásan csufondáros hangra forditja és azt mondja, hogy görények járnak erre, azért jött ő ide, hogy elriassza őket. A szlováknak urnák kell lenni a saját házatáján. Az óbarsi plébános pedig idegen érdekek szolgálatába lépett. A földreformról szóló törvény jó, de igazságtalanul hajtják végre. Nem a rokkan­taknak és szegényeknek adják a földet, ha­nem a gazdagokat teszik még gazdagabbakká a maradékbirtokok osztogatásával. De jönni fog a revízió és szépen vissza kell adni mindent. A nép akaratának kell ér­vényesülni. A nép készüljön a néppárt vezetésének átvételére, mert a mai vezérek kiöregednek, lassan kidőlnek, friss erőkre van szükség he­lyükbe. Panaszolja, hogy a csehek ellepik Szlovenszkót, a szlovákok meg Franciaországba és Argentínába men­nek sírjukat keresni. Birálja Prága vallássértő politikáját a Husz-ünneppel kapcsolatban. Rámutat a je­lenlévő Srobár garamszöllősi esjperesplébá- nosra, Srobár volt miniszter becsére, aki, hogyha „argalás“ lenne, bátyja keblére ölel­né, de mivél „ludák“, azt mondják, nem ide­való illetőségű és még megérheti, hogy kito­loncolják Magyarországba. Juriga után Tomanek képviselő beszélt. Az adórendszert, a földreformot bírálta s az autonómia kérdését fejtegette. Ravasz Viktor dr. volt honti zsupán, a párt országos alel- nöke a 20—30 főből álló zajongó „argalás“ csoportnak tartott iskolát. A Hej, slováci... hangjai mellett oszlott széjje* a gyűlés. A ruszin nép munkáért könyörög Ungvár, julius 14. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Hat esztendeje ismétlődik meg aratás idején, hogy a ruszin nép kifeni kaszáját: és sarlóját és — többszáz éves szokás sze­rint rajokban lepi el Ruszinszkó sík vidékeit. Valaha — még hat évvel ezelőtt is — a Ti- sza-folyó nem állotta útját Ruszinszkó ru­szin népének, hanem zöldgalyas, virágos vo­natok vitték le a ruszin aratókat a végte­lennek látszó magyar alföld búzatermő ró­náira. Hat év óta azonban Ruszinszkó déli határain útját állja ennek az inváziónak a csehszlovák finánc. A ruszinnak nem szabad a magyar alföldre tennie a lábát, nem sza­bad ott keze munkájával egész esztendőre megkeresnie a mindennapi jó buza'kenyeret. Mégis megtörténik évről-évre ez a nép- vándorlás, mert a nép nagy része még ma is igen keveset tud arról a bizonyos „ön­kéntes csatlakozásáról, amelyben őt a for­radalmi ruszin rádák az ő akarata és meg­kérdezése nélkül részesítették. A ruszin néphullámzás tehát, így aratás idején megtorpan a szőke Tiszánál és a tö­meg természeténél fogva szétszóródik a La­torca, Ung, Laboré és Bodrog-környéki fal­vakban aratási munkáért könyörögve, hogy az otthon keserves állami koszton és zab- kenyéren tengődő családnak embernek való falatot vigyen haza. A sikvidék magyar népe régi ismerősként üdvözli a ruszin testvére­ket, de a nagy munkanélküliségre való te­kintettel nem képes a munkakeresőket teljes számban elhelyezni, mert a nagy magyar alföldet ez a kis sik terület sehogyan sem helyettesítheti. A prágai kormány kegyetlen gyarmati politikájának szomorú következményeit most az aratások idején figyelhetjük meg a legjobban. Az ipari vállalataitól megfosztott kincstári birtokok közé ékelt vagyontalan ruszin nép hat év óta utolsó kenyérkereseti lehetőségét is elvesztette. A kormány a Vö­röskereszt utján állandó inségkonyhák fen- tartásával próbálja nyomorult életüket ten­getni és tengerivel eteti e vidék jobb sorsra érdemes népét, amelynek iszonyú hallgatása alatt feneketlen keserűség háborog. Ezzel az aratási invázióval csupán csak egyet érünk el: a ruszinszkói magyar és ruszin testvér­barátság erősbödését. Pozsony, julius 14. A pozsonyi kereskedelmi testület hétfői alakuló gyűlését már napokkal előbb izgatott várakozás és választási agitáció előzte meg. A régi vezetőség a napokban megegyezett, hogy a jelölőlistát a három nemzetiség ará­nyában álllitja fel, vagyis harmada csehszlo­vák, harmada magyar és harmada német kereskedőkből álljon. A csehszlovákok is be­leegyeztek ebbe, később azonban megbánták engedékenységüket és külön tanácskozáson úgy határoztak, hogy az elöljáróság felét a csehszlovákok számára követelik. Ebből az egyenetlenségből az következett, hogy a mai választási gyűlésen két jelölőlista került for­galomba, mert a hivatalos lista mellett a csehszlovákok egy külön névsort állítottak föl, amelyen a jelöltek fele a csehszlovákok­ból került ki. Délután öt órakor már zsúfolásig meg­telt a Vigadó kisterme s a folyosó is telve volt a szavazásra váró tömegeikkel, A veze­tőség elkövette azt a nagy hibát, hogy a köz­gyűlést a kisteremben rendezte, holott a vá­rosban több tágas terem is rendelkezésre ál­lott volna. A több ezer főből álló tömeg izga­tottsága igy egyre fokozódott. Morávek An­tal megyei főjegyző nyitotta meg a gyűlést. Elsőnek ismertette az uj ipartörvénynek azt a pontját, amely szerint minden iparüző kö­teles belépni a kereskedelmi testületbe. A tárgysorozat előtt szót kért Pridal Ede kis­kereskedő, aki kifogásolta, hogy a közgyű­lési meghívókat csak szombaton kézbesítet­ték ki a kereskedőknek s igy a kiskereske­dő legnagyobb része nem is tudott kellő in­formációt szerezni. Ekkor tört ki az első vi­har. A kiskereskedők és a piaci árusok, akik a teremben a többséget alkották, óriási zaj­ban a sértések özönét árasztották a régi ve­zetőség ellen, annyira, hogy az elnöknek csak nehezen sikerült a rendet helyreállítani. Azután előterjesztette az alapszabályok első pontját, amely az egyesület nevének megál­lapítására vonatkozik. Ismét Pridál szólalt föl. a csehszlovák lista egyik elnöki jelöltje, aki követelte, hogy a névből hagyják ki a „testület11 jelzést, mert a régi kereskedelmi testület nem törődött a kiskereskedők érde­keivel s ezért ajánlja a régi név helyett a ke­reskedők egyesülete nevet. Duschinszky Frigyes alelnök figyelmez­tetésére az elnöklő főjegyző fölszólította Pri- dált, hogy igazolja magát iparigazolványá­val. Ekkor kiderült, hogy Pridálnak nincs igazolványa, mert az iparengedély felesége nevére szól. Mór .vek elnök erre megvonta tőle a szót. A vihar most újra kitört s- tovább mái ez az állandó zajongás uralta az egész köz­gyűlést. Az emberek egymás szavát nem ér­tették, az elnök állandóan csengetett az üvegpohárral, a kofák fenyegetőzve kiabál­ták: Gsindl! Gsindl! Majd egy kissé csönde­sebb ponthoz ért a tárgyalás. Kevés hozzá­szólással elfogadták a tanoncidőről szóló má­sodik pontot, amely szerint a tanoncidő mini­muma két, a maximum pedig négy év lesz. Azt is elfogadták, hogy azok a kereskedők, akik segédet nem tartanak, egy tanoncot alkalmazhatnak, ezen túl minden további ál­landó segéd után egy tanonCot tarthatnak, de a tanoncok száma nem lehet több a segé­deknél, Az alig lecsendesült vihar fokozott erő­vel tört ki az egyesületi illetékek kiszabásá­nál. Morávek elnök indítványozza, hogy az egyesületi illetéket a harmadosztályú kereseti adó alapján vessék ki. Erre a kiskereskedők nevében Gaspierik Kornél javasolja, hogy az illetéket az üzlet nagysága és az alkalmazot­tak száma szerint fix összegben állapítsák % meg tiz koronától ezer koronáig terjedő ösz- szegben. Morávek elnök a legnagyobb zaj­ban teszi föl a kérdést, kik szavaznak az ő javaslatára. Alig néhány kéz emelkedett föl. Gaspierik indítványát kevés kivétellel az egész terem magáévá tette, a kezek erdője emelkedett föl. A szavazás után Morávek fölhívta Rátkovskyt az emelvényre és kije­lentette. hogy Rátkovsky a szavazásnál mind a két kezét fölemelte, tehát a szavazást ér­vénytelennek tekinti. Mivel a vihar erre még erősebbé lett, az elnök kénytelen volt a gyű­lést tizenöt percre fölfüggeszteni. Szünet után a nagyteremben folytatták a gyűlést, ahol hasonló zajban végre elrendelték hét óra után a szavazást. A szavazás hat urná­nál történt. Este 11 órakor már bizonyos volt a hivatalos jelöltek fölényes győzelme, mert a szlovák kisebbség aggressziv válasz­tási harcmodora ellenére, Stein Miksa pártja 8S7 szavazatot kapott, a csehszlvoák ellen­zék 208 szavazatával szemben. A szavazók nagy része az idő előrehaladottságára való tekintettel, szavazás nélkül eltávozott. A szavazás a megfogyatkozott közönséggel minden zavarás nélkül ért véget. Julius 22-én feléiig* He a tavaszi Ülésszakát? Egyre bonyodalmasabb a parlamenti helyzet — A képviselöház holnap a választási refor­mot, a szenátus a konfliktus ügyét tárgyalja A Vatikánnal való diplomáciai affér hul­lámaitól amugyis bonyodalmas belpolitikai helyzetet még jobban összebogozza a szociál­demokraták és agráriusok macska-egér- harca. Ma még egyáltalában nem tudni, hogy tulajdonképpen mikor fejezik be a tavaszi ülésszakot. A szociáldemokraták nem akar­ják a vidék villamosítását második olvasás­ban megszavazni, amig a képviselöház az építkezési törvényt le nem tárgyalja. Ez ter­mészetesen késlelteti a javaslat szenátusi tár­gyalását is. Egyes verziók szerint már csak a választási novellát fogja a képviselőház le­tárgyalni s e hét végén nyári szabadságra küldik a képviselőket. Más helyről nyert ér­tesüléseink szerint viszont még a jövő héten is ülésezni fog a képviselőház s a tavaszi ülésszakot csak julius 22-én fejezik be. A szenátusban sem sokkal jobb a hely­zet. A szenátus természetesen 8—10 nappal tovább kénytelen e.gyüttmaradni, hogy a képviselőház által már elfogadott javaslato­kat. letárgyalhassa. A munka itt is a nuncius- ügy miatt akacít meg. Az Egyesült Államok­kal kötött kereskedelmi szerződés ratifikálá­sának tárgyalásánál, mint ismeretes, a német szociáldemokraták és szlovák néppártiak a Marmaggi-ügyet is szóba hozták. A vitát azonban a cseh nemzeti szocialisták indítvá­nyára félbeszakították. A nemzeti szocialista szenátorok ugyanis válaszolni akarnak Ko- valik szlovák néppárti szenátornak. A képviselőiház tehát szerdán délelőtt fél­tizenegykor, a szenátus ugyanaznap délután egy órakor tart ülést. Mindkét ülés iránt nagy az érdeklődés. Az egyikben a válasz­tási reformot tárgyalják, a másodikban pedig a diplomáciai konfliktus ügyében akarják folytatni a vitát. Uj református gondnok. Rimaszom­bati tudósítónk jelenti: A református egyház a Süth 3 István halálával megüresedett gond­noki tisztségre e hó 9-én Rimaszombatban megtartott gyűlésen egyhangúlag Baiksay D zső dr. rimaszombati üyvédet választotta meg. A kassai keresztényszocialista Párt in­terpellációja a kisiskolái törvény helytelen al- kalmazása ügyében. Kassa város képviselő­testületének keresztényszocialista tagén in­terpellációt nyújtottak be a város polgármes­teréhez az úgynevezett kisiskolatörvény helytelen alkalmazása kérdésének ügyében- A párt kérdi a polgármestertől, hogy van-e tudomása arról, hogy a középiskolákban a több tárgyból elbukott tanulóknak az osz­tályismétlést nem engedik meg, még pedig az esetben sem, ha a tanuló még csak 10—11 éves. Kérdik a polgármestert, ...i az oka an­nak, hogy a magyar tannyelvű elemi iskolát sikerrel végzett tanulókat a magyar tannyel­vű polgári iskolába, illetőség hiányában föl­venni nem akarják, holott az ilyen tanulók­nak a szlovák iskolába való fölvétele ellen semmi nehézséget nem támasztanak. A párt tagjai erélyes intézkedést kérnek a magyar anyanyelvű tanulók elnemzetlcnitését célzó rendelkezések beszüiitetésé re. Szerfla, fuTtus ML

Next

/
Thumbnails
Contents