Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-14 / 155. (898.) szám

znytGáiJmtwmffmmt Kedd, július 14. kát kétségtelenül megkönnyítik. A kisebb­ségi kérdésnek van elméleti és gyakorlati része. Az elméleti rész a kérdés tudományos oldala, történeti vizsgálata. Nemcsak a kivá­lasztottaknak kell e tekintetben orientálva lenniök, hanem széles köröknek is. A dilet­tantizmus e téren is veszedelmet jelent és sok tévedéshez, hiábavaló munkához vezet. A mi kisebbségi munkánknak meg kell adni a történeti és tudományos alapot s tör­ténelmi és irodalomtörténeti vizsgálódások­kal kell azt megkezdeni. E tekintetben egészen közel van hoz­zánk a cseh nép egész multszázadi nemzeti harca, amelyből nagyon sokat tanulhatunk. Az ezzel a kérdéssel való részletes foglalko­zás már nem tartozhatik egy cikk kereteoe, de annyit mégis le kell szögeznem, hogy a cseh nemzeti küzdelmekben az egész cseh nép résztvett s munkájukban az általános és> részletmunkára, — mely utóbbi fontosságát főleg Masaryk köztársasági elnök hangoz­tatta állandóan — egyformán nagy súlyt he­lyeztek, amelyet hatalmas belföldi és kül­földi propagandával és felvilágosító munká­val támogattak alá. A kisebbségi munka te­hát semmiképp sem szoritkozhatik néhány emberre, hanem ha annak sikert akarunk biztositani, abban széles rétegeknek kell résztvenniök. Legfontosabbnak tartom a kisebbségi munka programját és célkitűzé­seit, amelyeknek olyan átfogóknak és vilá­gosaknak kei! lenniök, hogy mindenki — mü­veit és műveletlen ember egyaránt — meg­értse, magáénak érezze és tegye őket. Ez főleg ma bir nagy fontossággal, ami­kor a társadalmi osztályokra tagozottság erős és minden rétegben túlteng az osztály­öntudat. De mit ér az olyan kisebbségi program, •melyet az emberek nem tesznek maguké­vá, amelyben nem hisznek és melyért nem akarnak áldozatot hozni? Ebbe a kisebbségi munkába egységet és harmóniát kell belevinni. Amint bele kell kapcsolódniok az egyes társadalmi osztályoknak, úgy nem térhet kü­lön utakra a politikai, gazdasági és kulturá­lis tevékenység, amelyek mindegyike felté­telezi a másikat, amelyek egyike sem lehet a másik nélkül, amelyek külön-külön mind elsorvadnak. Amilyen abszurdum volna például fel­adni a politikai harcot és csak kultúrával foglalkozni, épp olyan lehetetlen elképzelni a kisebbségek életét intenzív kulturmunka nélkül. Csak nem fogja valaki kétségbevonni, hogy a szláv népek nemzeti önállósága nem politikai munka eredménye s a kulturális fej­lődés lehetőségét az okos gazdasági munka és szívós politikai harcok eredményezték? Viszont tény, hogy politikai és gazdasági szervezettséget, munkát csak müveit néppel lehetséges sikerrel folytatni, ami viszont az intenzív kulturális munkát teszi szükségessé, mely utóbbinak főfeladata a nemzeti öntudat erősítése, amely nélkül nincs tartós kisebb­ségi élet. Ezért van’szükség harmonikus, egymást kölcsönösen támogató nemzeti munkára a kisebbségek életében és igy a szlovenszkói magyarságnál is. Ahol nincs, meg a mindennapi kenyér, ott hiába beszélünk kultúráról, amely min­dig feltételez egy bizonyosfoku anyagi bá­zist. Ezért a főtörekvése az utódállamoknak a nemzetiségeket szegénnyé tenni, tőlük minden politikai befolyást és érvényesülést megtagadni. A kisebbségek legfőbb fegyvere —akár a múltban — a politika, amelyet gazdasági és kulturális munkával kell alátámasztani. Ezt láttuk a múltban és tapasztalhatjuk ma is. Az, hogy ma még nem beszélhetünk számottevő eredményekről, ne keserítsen, ne kedvetlenitsen el senkit. Számottevő eredmény, hogy vagyunk, élünk, hogy a ki­sebbségek nemzeti öntudata egyre erősödik és hogy a kisebbségi kérdés európai problé­mává nőtte ki magát. Aki itt gyors eredmé­nyeket vár, az álmodozó. Csakis hosszú, szívós, nehéz munka hoz­hat itt eredményeket. ralitól i nyerhet, ha vök/, 2074 I g érw í n ti I e#y csehszlovák állami építészeti HorB,jof?yre. már augusztus hó 1-1 húzáshoz Galerik fis Tsa üankházű&an bratlsiava, Városház-u?c<t. Megrendelések poslu-utalványon !» oszközölhotők, a pénz eltízol.i'N beküldése mellett. VTfVVVVYVVVVYYVVYVYYVVVVTVYYfVTY A cseh nemzeti állam megvalósulásához évtizedes, sőt évszázados munkára volt szükség és egy világháború páratlan kon­junktúrájához. Nekünk is idő kell, amig összeszedjük megmaradt erőinket, amiig lelket öntünk a saját embereinkbe, amig harmóniába hozzuk a külön utón haladni és boldogítani akaró­kat, amig a kormányzat is belátja, hogy ezek az állapotok tarthatatlanok, hogy a kisebbsé- • Belgrád, julius 13. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt hét utolsó napján, Lukinios Edo volt igazságügy- miniszter mentelmi ügyének tárgyalásakor nagy botrány tört ki, amely tetílegességig fokozódott. A volt miniszter a Thurn-Taxis- iigyben állítólag súlyosan megkárosította az államot és amikor Palacsek demokrata kép­viselő a volt miniszter védelmére kelt, nagy tumultus és verekedés támadt a Ház minden oldalán. Az elnök fölfüggesztette az ülést, de ez nem akadályozta meg a képviselőket ab­ban, hogy kímélet nélkül kenjék le a pofono­kat egymásnak és a verekedés még a nyi'lt utcán is folytatódott. E verekedés folytán, amelyben minden párt részt vett, az egész politikai világban az a nézet uralkodott, hogy a Rádiós—Pa- sics-tárgyalások emiatt meg fognak szakadni. Ez azonban nem történt meg és a megegyezés pontosan formulázott jegy­zékekben már le van fektetve és csak az aláírások hiányzanak. A megegyezés alapjául az alkotmány és a már kidolgozott törvényjavaslatok elfoga­dása szerepel, azok a hírek azonban, hogy a miniszteri tárcák elosztása már megtörtént volna, még koraiaknak bizonyultak. Rádi­ós ék hat miniszteri tárcához ragaszkodnak, r Prága, julius 13. Pa liter V-, a csehszlovák köztársaság va­tikáni követe szombaton délután Prágába ér­kezett. Félreértések elkerülése végett meg kell állapítanunk, hogy a vatikáni csehszlo­vák követnek Prágába való érkezése távol­ról sem jelenti a diplomáciai viszony megsza­kítását, mert Pallder követ csupán azért jött Prágába, hogy kormányának beszámoljon a Marmaggi nunciusnak Prágából való távozá­sával előidézett diplomáciai helyzetről. Egyes lapok jelentésié szerint Palílier követ hosszabb szabadságot kap. A Húsz-napi incidens okozta „súlyos44 dip­lomáciai helyzet egyébként napról-napra vé­szit súlyából s amennyire tragikusnak tűnt fel talán az első óráikban, most már a komi­kum felé hajlik az a szélimalomharc, amelyet a cseh nemzeti szocialisták Róma és a katoli­cizmus ellen indítottak:. Mint annak idején kö­zöltük, a cseh szocialisták sürgős interpellá­ciót „akartak44 benyújtani a kormányhoz a Vatikánnal való diplomáciai viszony megsza­kítása tárgyában s mint legutóbb megtudtuk éppen ez az interpelláció teszi humorossá Bc- nes pártjának egész szereplését. Hol az interpelláció? Az interpelláció idestova már egy hét előtt elkészült, a Ház elnökségéhez azonban a jelen sorok nyomdába jutása percéig nem érkezett be. Mint ismeretes, a prágai parla­mentben az interpellációkat nem szóbelileg, hanem írásban teszik a képviselők. A Ház el­nöksége az interpellációt kinyomatja s az ösz- szes képviselőiknek kiosztja. Tudcunk kell azt is, hogy az interpelláció érvényességéhez az intcrpeílálón kívül még más húsz képviselő aláírására van szükség. Midőn a polgári sajté lerántotta a Leplet a cseh ecialisták üres fenegyerekeskedésé- ről, a Vec- Ceské Slovo teljes terjedelmében leközölte az interpellációt s egyben szörnyen ütötte a dobot, hogy ilme, az interpelláció már „nyomtatásban44 is meg van. Igen ám, de csak a C- $1. hasábjain s nem a képviselőházban. Benes önmagát interpellálta meg De még a C, SÍ.-bán „nyomtatva44 meg- jMent Interpelláció is súlyosan komikus hely gek fölött nem lehet egyszerűen elsiklani, őket kirekeszteni az államéletből. Türelemmel kell várnunk, türelmesen kell dolgoznunk s nem szabad kétségbees­nünk, mert a becsületes munkának mindig meg van az eredménye. Hogy is mondta Hindlenburg egyszer? A háborúhoz idegek kellenek s akinek jobbak az idegei, az fogja megnyerni a háborút. És Hindenburgnak igaza volt. míg a radikálisok csak három Radics-párti képviselőt akarnak a kormányba belevenni. A Rsdics-pártiak — hír szerint — már ezzel is megelégednek és a kereskedelmi tárcára Radics Pávelt, az erdészeti tárcára Nikics dr.-t, a közoktatásügyi tárcára pe­dig Paszarics képviselőt jelölik. A helyzet .a legújabb jelentések szerint úgy alakult, hogy a megegyezési tárgyalások jegyzőkönyveit felülvizsgálat és végleges döntés céljából a betegen fekvő Pasics mi­niszterelnökhöz terjesztik, aki az utóbbi na­pokban, mivel állapotában jelentősebb javu­lás mutatkozott, újból be lekapcsoló dóit a politikai életbe és a kulisszáik mögül irányítja a tárgyalásokat. A végleges döntést azonban Sándor király fogja megtenni, akivel Pasics állandó összeköttetésben van. Naponta több­ször beszél telefonon a királlyal. A végleges elhatározás, amint jólánfonmáiít körökben be­szélik, még e hét folyamán megtörténik és a ki­rály legkésőbb a jövő hét elején kinevezi az uj horvát minisztereket. Radics István ügyében tovább folyik a vizsgálat, de olyan előkészületek történtek, amelyek nem teszik kizárttá, hogy a vezér i*s rövidesen szabadlábra fog kerülni. zetet teremtett. Amint ugyanis a Vec. C. SÍ. első példányai a rotációsból kijutottak, meg­döbbenéssel konstatálták, hogy a Benes kül­ügyminiszterhez intézett interpelláció aláírói között Benes neve is ott szerepel Talán nyomdai tévedés, gondolták az első pillanat­ban- De nem. A kéziraton is ott a Benes neve Ennek már fele sem tréfa. A nyomdából sza­ladtak a felelős szerkesztőhöz, ez a szemüve­gét törli . . . tényleg . . . Benes testvér ön­magát interpellálta meg. A rendőrség a C. Sl,-t saját ké­résére kobozta el Mialatt a redukció magához tért ámula­téból, a rikkancsok szerte a városban árul­ták már a legfrissebb szenzációt, a szocialis­ták interpellációját. A „felelősinek azonban szenzációs ötlete támadt, amellyel a helyze­tet még megmenteni remélte. A tel.Ic.kagy­ló után kapóit és „ rendőrséget kérte. — A legsürgősebben tessék a legfrissebb C. Sl.-t elkobozni! — Micsoda? De hiszen semmi okunk sincs rá. — A felelős szerkesztő felelősségére tes­sék a lapot elkobozni s az utcákról és trafi­kokról beszedni- Bővebbet szóval. öt perc alatt mozgósítva az őrszobák, másilk öt p_:c alatt leszedve a Vec. Ceské Slovo a trafikokból, újabb tíz perc s megjelent a saját kívánságára elkobzott Vec. G- SÍ. ,.iá- sodik kiadása, amelyben az interpelláció ...ár Benes neve nélkül tündöklő.'. Ezzel a cseh szocialista testvérek vati- ká..ellenes harcjutékáoak második lelvcnáá.i véget óit. A harmadik felvonásban lesz niég c/v kis csakazéirtiskedés, Srániek páter azonban már késéül a végjei enetre, am~L nél Hruso-v. ky nyakába borul, Svehla pedig külön atyai ál­dó át adja a szent koalíciós frigyre. ÉL lenes? örül, hogy hallgathat, hogy nem kell beszélnie sem a plénumban, sem a 1/: attságban s nem kell válaszolnia azokra a kérdésekre, amelyeket önmagához intéz.;t a fatális interpellációban. Mert bizony sok kér­dés vagyon, amelyre Benes önmagának sem tud válaszolni. A cseh néppárt állásfoglalása Prága, julius 13. A cseh néppárti képviselők és szenáto­rok közös klubja legutóbbi értekezletén fog­lalkozott Miamaggi muncius távozásával s a kérdésében a következő nyilatkozatot adta ki: A cseh néppárti tönninyhozók klubja a prá­gai apostoli nunciaturát a csehszlovák állam érdekében nagyfontosságu intézménynek tartja. A köztársaság nyugodt fejlődése meg­kívánja az egyházpolitikai kérdések nyugodt és higgadt .rendezését, ami az apostoli nuncia- tura működése nélkül elképzelhetetlen. Mar­maggi nuncius cselekedetében semmi sértő nincsen sem az államfővel, sem a kormány­nyal, sem a nemzettel szemben. Éppen ezért a cseh néppárt a leghatározottabban vissza­utasítja azokat a minősíthetetlen támadáso­kat, amelyekben nemcsak a cseh sajtó egy •része, hanem a koalícióban képviselt pártok is intéztek a nuncius ellen. A cseh néppárt el­keseredéssel Ítéli el ennek a diplomáciai inci­densnek politikai célokra való kihasználását, nevezetesen a kultúrharc megkezdését. Mint­hogy igen komoly állami ügyről van szó, a néppárt elvárja, hogy arra egyedül illetékes diplomáciai utón rövidesen békés megoldást nyer ez a kérdés. A párt — jogainak, felelőssé­gének, jelentőségének tudatában — mindenné elkészülve nyugodtan várja, hogy az arra hi­vatott tényezők az állam és a nemzet érde­kében megteszik kötelességüket. m lesi a szeiiáSussal? Prága, julius 13. A választótörvény novellájáról rövid pár nap alatt az a vélemény alakult ki, hogy az csupán az eredeti törvénynek rosszul si­került módosítása és semmiesetre sem te­kinthető nagyszabású reformnak. Ma már bizonyosra vehető, hogy a novella már a bizottsági tárgyalás-ok alkalmával jelentős módosításokat fog szenvedni, amelyeknek méreteiről ma még nem számolhatunk be. A kormánysajtót, főképpen pedig a né­metnyelvű félhivatalost félelemmel tölti el Hlinka képviselőnek egy állítólagos nyilat­kozata, amely szerint a szlovák néppárt nagyszabású akciót kezd annak érdekében, hogy a ma ellenzékben lévő összes pártok közös listával menjenek az uj választásokba. Kétségtelen az, hogy egy ilyen tervnek igen nagy nehézségei vannak, azonban bizonyos az, hogy csupán a mai ellenzék polgári cso­portjainak közös listája egymagában is a szó legszorosabb értelmében megsemmisítené a mai erkölcstelen alapokon álló koalíciót. A koalíciós köröke-t m-ost leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy a képviselőházi válasz­tásokkal egyidejűén a szenátusi választások is megtartassanak-e. Megbízható értesülé­seink szerint a képviselőház föloszlatásával egyidejűén nem fogják föloszlatni a szená­tust is, hanem csak később, a képviselőházi választások megejtése után. Annyi kétségte­len, hogy az egyes pártok minden értéke­sebb szenátort a képviselői listán fognak je­lölni, mert a szenátusban senki sem érvé­nyesülhet. Az országos koresztényszocialista párt a pártbontók ellen. Lapunk vasárnapi szá­mának az országos keresztényszocialista párt országos pártvezetöségi üléséről szóló közleményéből elnézésből több sor kima­radt. A közlemény vonatkozó része helyesen igy hangzik: Az elnöki bevezető után Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő szólalt föl, aki az öttagú pártelnökség munkájáról számolt be. Jabloniczky képviselő beszéde után hosszabb vita indult meg, amelynek folya­mán az egyik pártvezetöségi tag Leilei Jenő és társainak kizáratását követelte. Jellemző a Leilei és társai elleni elkeseredett hangu­latra, hogy az indítványt a jelenlevők óriási többsége nagy helyesléssel fogadta s amikor Fóliák Qyula dr. ügyvéd ebben a tárgyban közvetítő indítványt nyújtott be, (ezen indít­vány szerint, amennyiben Szappanos és tár­sai 14 napon belül az elnökség felhívásának eleget nem tesznek, 14 nap eltelte után a ki­zárás automatikusan lépjen életbe), a párt­vezetőség azt mint tulenyhét nem volt haj­landó elfogadni s kizárólag az elnökség és a jelenlevő nem­zetgyűlési képviselők higgadtságának és beavatkozásának tulajdonítható, hogy eb­ben a kérdésben megegyezés létesült. A közvetítő indítványt, miként azt la­punk vasárnapi számában már megírtuk, egy bizottság dolgőzta ki s azt a pártvezetőség a délutáni ülésen egyhangúlag elfogadta. H leiíé tiét eleién kinevelik ns ni horvát ralaüszfereket Sándor királytól és Pasicsiól függ a horvát—szerb megegyezés ratifikálása — Vereke­dés a szkupstiíiában Csehszlovákia vatillául követe visszatért Prágába A konfliktus tragikomikus bonyodalmai a nemzeti szocialistáknál — Mikor Benes ön­magát interpellálja meg s a Ceské Slovo önmagát koboztatja el JL

Next

/
Thumbnails
Contents