Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-12 / 154. (897.) szám
Vasárnap, julius ÍZ. A szenátus a fálasztút reformban Az eperjesi kerület négy, Ruszinszkó öt szén átort választ — A választási bíróság reformja Prága, julius 11. 'A képviselőházi választásokról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslat benyújtásával egyidejűén a kormány még két más, alkotmányjogi javaslatot terjesztett be a képviselőházhoz. Az egyik a szenátusról szóló, 1920. évi 124. számú törvény módosítására irányul. Az egész novella csupán néhány sorból áll s a íescheni körzet négy fölösleges szenátusi mandátumát osztja szét Mahrisoh-Ostrau és Prága között. Az előbbi ugyanis három, az utóbbi körzet egy szenátorral többet fog választani, mint 1920-ban. Az uj törvény az eperjesi választási körzettől elvesz egy szenátori mandátumot s azt Ruszinszkónak adja; a jövőben tehát az eperjesi szenátusi választási körzet négy, a ruszinszkói öt szenátort választ. IA választási törvények módosításával a választási bíróságról szóló törvényt szükségszerűen kell módosítani. Az erre vonatkozó kormányjavaslat ugyancsak pénteken került a képviselők asztalára. A javaslat kibővíti a választási bíróság hatáskörét egy ponttal, nevezetesen azzal, hogy a választási bíróság hatáskörébe tartozik ama panaszok elbírálása is, amelyeket a pártból kizárt képviselő a kizárás ellen ad be. Az ilyen panaszokat a választási bíróság teljes ülésében kell tárgyalni. A pártból kizárt képviselő panaszának nincsen halasztó hatálya, vagyis a képviselő, illetve a szenátor ama napon veszti el a mandátumát, amidőn a kizárásról, vagy a kilépést tudomásul vevő határozatról a párt illetékes szerve az illető Ház elnökségét értesítette. Ha a bíróság a pártból kizárt képviselő panaszának helyt ad, úgy a pártból való kizárást és az időközben már behívott utód mandátumát érvényteleníti. — (Kormánysegély Gölnicbánya tüzká- rosultjainak.) Amint értesülünk, a szloven- szkói teljhatalmú minisztérium a pénzügyminisztériummal egyetértésben Gölnicbánya tkz- károsultjainak 50.000 korona segélyt utalt ki. Az összeget a tüzkárosultak között a beterjesztett jegyzék szerint osztják szét. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA IWlMMKHHrt nyerhet, ha vesz 2674 ígértem i egy egesz csehszlovák állami építészeti sorsjegyre, már augusztus hó 1-i húzáshoz GaSpíeriR és Tsa laÉüiizáöan Draüslavő, Wároslaáz-aeca. Megrendelések posta-utalványon is eszközölhetők, a pénz előzetes beküldése mellett. TT??T7TTT¥T7TTV7T77TVV?r7T7TTTf? Nyílt abszolutizmust s a szabad választási rendszer halálát jelenti a választói reform Egy cseh közjogász éles kritikája — „Mint az alkotmánytörvény egyik tervezője röstelem, hogy erre a reformra sor kerülhetett* Prága, julius 11, A három nagyjelentőségű közjogi kormányjavaslat nyilvánosságrahozatala után alkalmunk volt beszélgetést folytatni a közjog egy kiváló ismerőjével, aki egyébként a csehszlovák alkotmánytörvény első szövegezésében is résztv-ett. Ama kérdésünkre, hogy ml a véleménye a választási reform- tervezetről, a professzor a következő választ adta: — A három javaslat oly nagy anyagot ölei fel, hogy alapos kritikát egy intervju keretén belül nem adhatok róla. Részletes megjegyzéseimet a legközelebbi hetekben fogom a lapokban nyújtani s ezúttal legfeljebb azokat a kirívó hibákat említhetem fel, amelyek a törvénytervezetek első átolvasásánál is bántják a jogász szemét. — Ha tárgyilagosan akarom elbírálni a képviselőházi választásokról szóló törvény novelláját, úgy azt keli megállapítanom, hogy a teschenvidéki négy, úgynevezett „fölösleges" mandátumnak Prága és Brünn között való elosztása teljesen indokolatlan. Ezeket a mandátumokat azoknak aszlo- venszkói választási kerületeknek kellett volna juttatni, ahol sokkal magasabb a választási szám, mint Prágában, illetve Brünnben. Köztudomású ugyanis, hogy mig a történelmi országokban már tizennyolc-húszezer választóra jut egy mandátum, Szlo- venszkó egyes körzeteiben huszonöt-huszon- hétezer szavazat kell egy mandátumhoz. Ezt a szépséghibát egyáltalán nem lehet menteni azzal, hogy Szlovenszkón esetleg a mai kormány ellenzékéhez tartozó pártoknak jutna ez a négy mandátum. — A novella másik nagyjelentőségű elvi módosítása abban áll, hogy a különböző választási bizottságokat nem kell összehívni, hanem azok a törvény erejénél fogva ülnek össze. Ez a rendelkezés számtalan félreértésre és panaszra fog szolgáltatni okot, mert senki sem tudja majd biztosan, hogy mikor és hol tartja üléseit a bizottság. — Rendkívül igazságtalan az uj választási törvény ama rendelkezése is, amely az egyes pártokra hárítja a jelöltlisták sokszorosításának teljes költségét abban az esetben, ha a párt egy mandátumhoz, illetve a második skrutiniumban a bizonyos két százalékhoz uem jut. És mert a költségekért a jelöltek egyetemlegesen felelősek, a kisebb pártok még jelöltet sem találnak, mert nem akad oly balga, aki a tízezrekre rugó lista költségeiért felelősséget vállalna. Bátran mondhatjuk tehát, hogy ez a rendelkezés a szabad képviselövá- lasztási rendszer egyik koporsószöge, amely a legnyíltabb törvénybefoglalt abszolutizmusnak nyit utat. — Egyetlen helyesnek mondható intézkedés talán az, amely szerint Szlovenszkón is elegendő a jelöltlisták érvényességéhez a száz aláírás. A régebbi rendelkezés egyébként a választási törvényünk szégyenfoltja volt s a törvényhozás csak legelemibb kötelességét teljesíti, ha ezt a lealacsonyító különbségtételt eltörli. — Demokráciánk második hatalmas fejbeütésének tekinthető a második skrutiniumban való eljárás. Egy kis önmegtagadással még megérteném azt, ha a törvény csak azokat a pártokat juttatná mandátumhoz, amelyek egy bizonyos számú szavazatot kaptak. Szörnyalkotásnak kel! neveznem azonban az olyan intézkedést, amely a második skrutiniumból kizárja azokat a pártokat, amelyek az elsőben már szereztek mandátumot. — Igazán csak mosolyogni lehet a harmadik skrutiniumról szóló paragrafuson, amely állítólag kárpótolni akarja a második skrutiniumban kinullázott pártokat. Eme rendelkezésben szabályozott számítások oly bonyolultak, hogy az azokhoz ‘külön matematikust kell fgadniok a választási bizottságoknak. — Jogászi monstrum az a rendelkezés, amely szerint a pártból való önkéntes kilépés vagy kizárás a mandátumvesztést eredményezi. Ez a rendelkezés az úgynevezett pártíenség elvét juttatja érvényre s a személyes önkényeskedéseknek a legtágabb teret biztosítja. Ha ugyanis egy pártelnök — aki például nem képviselő, de a lista szerint sor kerülhet reá — mandátumra áhítozik, bármilyen nevetséges ürügy alatt kizárat pártjából egy képviselőt, akinek mandátuma a kizárási határozat hozatala napján megszűnik s ő maga foglalja el a mandátum mot. A képviselő tehát az törvény szerint tehetetlen báb lesz pártja kezében, akinek sem szabad akarata, sem szabad cselekvő- képessége nincs. — Még szörnyűbb a választási bíróságról szóló novellának idevágó rendelkezése. A kizárt képviselő helyett a belügyminisztérium a pótjelöltet hivia be, aki be is jön a parlamentbe, szavaz, szónokol, interpellál addig, amig a választási bíróság kimondja esetleg, hogy elődjének a pártból való kizárása alapszabályellenes, tehát az előd az igazi képviselő, mig az időközben már mandátumhoz jutott utód mehet vissza. Hogy egyebet ne említsek, a legtragikómikusabb esetek adódhatnak elő csupán ama kérdés körül, hogy az ideiglenes képviselőt védte-e az immunitás vagy sem. A kizárás által való mandátumvesztés oly hatalmat jelent a párt kezében, amely a parlamentáris élet utolsó szikráját is kioltja. — Az egész javaslat ideges, kapkodó munkának az eredménye. Legjobban kitűnik ez abból, hogy alkotói még a szokásos záradékot is kifelejtették, amely a törvény életbelépésének napijáról kell, hogy intézkedjék. — Szomorú, nagyon szomorú tény ez, de meg kell mondanom, hogy raindahárom javaslat fércmunka, amit legjobban igazol az éppen említett záradék hiánya. — Más törvénynél talán észre sem veszi a közönség, hogy az életbelépés napja közölve "van, ennél azonban — éppen azért, mért hiányzik, súlyosan esik latba. Igaz ugyan, hogy a választási novella az uj választások számára készült, ha azonban a törvény kihirdetése napján — esetleg 10—12 napon belül — lépne hatályba, úgy éppen a kizárásról szóló rendelkezés alapján rövid pár nap alatt a mai parlament képét teljesen meg lehetne változtatni. — Egyéb mondanivalóm egyelőre nincs. Részletes, alapos megjegyzéseimet rövidesen közreadom. Most még csak annyit, hogy mint az alkotmánytörvény ögyik tervezője a legnagyobb mértékben röstelem azt, hogy ilynemű „reformra" sor kerülhetett. Szomorú tapasztalataim vannak arra vonatkozólag is, hogy a mameluk többség szó nélkül fogadja el azt a javaslatot, amelytől saját bőrének megmentését reméli, azonban súlyosan fog csalódni. — Én ma nem vagyok politikus, csupán jogász, de tisztán látom, hogy még az úgynevezett novellákkal véresre korbácsolt közvélemény is utat tör magának s elsöpri azt a kormányhatalmat, amelyet a cseh ember is szive mélyéből megutált. Ruszinszkó készülődik az uj választásokra. A ruszinszkói politikai pártok a legerősebb tempóban készülődnek az uj választásokra. A cseh szociáldemokraták ruszinszkói csoportja elejtette már Necas elv- társat, akit az uj választásokon jelölni sem akar s a párt listavezetőjéül a ruszin származású Kloesureket szemelte ki. A cseh agrárpárt egy földmivest akar szerezni listavezetőnek, mig második helyen Stéfán dr. neve állana. A múlt napokban Prágában járt Volosin, továbbá Gébé püspök több görög- katolikus lelkész kíséretében, akik cseh néppárti körökkel folytattak tárgyalásokat a választási együttműködésre vonatkozólag, eredményt azonban nem értek el. í | I .. n legjobban bevált tiajviz korpa- 5 H feB képződés ellen. Gyorsan szárad és ö Q, || HiMÍl"0 nem teszi zsirossá a hajat. ® 5 Iliin Kozmetikát laboratórium g II Prága II.. Panskö 4. II. emelet. § A legnagyobb siker Irta: Tersánszky J. Jenő. Életem legnagyobb sikere? — szólt a VűMghirü muzsikus, a nők kegyeltje, szerencse fia. — Egészen más volt, mint aminek képzelik. Néhány hónapja, egypár szabad napom volt s elég annyi, hogy átutaztam Törökvá- sáríielyen. Itt végeztem a negyedik és ötödik gimnáziumot, mert notórius diák voltam és vagy három más városban sikerült ezenkívül végigusznom a középiskolákat. Egészen ötletszerülleg jött, hogy megszakítsam utamat és egy napot elbódorogjak a városban. Megmondom az okát. Ebben a városban voltam életemen át a legszerencsétlenebb és legellhagyottabb. És mintha csak számon akartam volna kérni tőle mostohiaságát és megmutatnom magam neki, hogy lám mégis csak ő tévedett abban az ügyefogyott fickóban, akinek annakidején látottMert mondhatom, szörnyen három balkezes voltam kamasznak. Különösen pedig, mondom, ebből a városból, társaságból, nők körüli, iskolában, csupa kinos, nevetséges és gyászos volt minden moccanásom, ami eszembe juthatott. így például, másutt, a kezdő hegedűsnek apróbb sikerei enyhítették gyötrelmeimet. Itt még az sem adatott meg. Visszaemlékeztem egy délutánra, 'Egy barátommal együtt voltam, egy Subái nevű családnál. A Suhai-ház olyan volt, amilyenről bizonyára mindenki talál hasonló élményeket ilyen korból. A Subái lányok két nagyon szép teremtés volt. De szegények voltak és az apjuk mögött nem egészen tiszta ügyek. Ezért aztán szörnyen keserves feladat felé néztek a férjhezmenéssel és nagyon kisre- ményü udvarlóik kerültek. Ekként beérték diákokkal is, akikből kosztos is’ volt mindig náluk. Ilyen helyhez sokaknál fűződnek az első udvarlás osetlés-'botlásaiNoshát, a barátom, aki odavitt engem, szintén hegedült. Az ürügy is az volt a látogatásra, hogy kíséretet szolgáltatunk a lányok zongorajátékához. Nekem az eset szörnyű izgalom volt. Még a nyakkendő kiválogatásába is beleőrültem félig. Boldog volnék most, ha egy metro- polisi fellépésem előtt, csak a kisértetei is kavarognának át rajtam azoknak az álmoknak, amik akkor verejtékeztettek meg paplanom alatt, a Suhai szüzeik elismerése után. Diáktársam afféle rendes, becsületes, jó- idegü tökfilkó volt, aki bármiben ügyesen, okosan mozgott- Csákinak hívták. Mármost elég annyit mondanom, hogy én voltam az uzsonahangverseny első szereplője, a kisebbik Suhai lánnyal és gyalázatosán, csúfosan belesültem. Mikor odaálltam a zongora mellé, az egész testemben úgy reszkettem, mintha vásári villanyozó kallantyuját fognám a hegedűm nyaka helyett. Ujjairn felmondták a szolgálatot, rettentő falsokat fogtam s nem bírtam tovább a bekezdő futamoknál. Még évek múlva is rémületes volt ráemlékeznem, hogy eresztettem le hegedűmet, sáppadtan, hebegve, mint a gutakörnyé- kezettek . . . Aztán a lányok vigasztalása s közbe egy-egy vihogás . . . Utána pedig Csáki barátom tökéletes sikere . . • A hazamenetel öngyilkossági tervei ... — Soha többé hegedűt a kezembe nem veszek! . • . És a többi ... Az ilyesmit meg kell érezniök- *. Nos, ennek persze-jó néhány éve és hát most kiszálltam Törökvásárhelyen. Természetesen teljes imikognitó. Az ember sohasem kergetheti ki magából a majmot. Voltakép soha úgy nem viszketett a bordáim alatt, hogy itt, ennek a kis pórkuckónak kaszáljam le a bámulatát. De mintha a diákköri keservek, immár mulatságos vSsszaszállingózásával, ahogy ide-oda kóboroltam, a régi, égre üvöltő fogadkozások daca pervertálódott volna át bennem makacssággá, hogy megóvom ismeretlenségem. így élvezem ki inyenemódra látogatásomat. De aztán ugytetszik, titkon mégis bosz- szantoft már kissé, hogy ez teljesen sikerült. Magam egy-két-tiz arcot is megismertem, rám azonban legfölle'bb mint idegen pofára bámultak. Este hétkor indult tovább a vonatom. Az előtte való két óráit a törökvásárhelyi temetőkertnek szántam. gy Legfinomabb Hl ciPOKiifn Éhgyomorra fé! pohár ^ '‘"tímes közérzet SCHMIDTHAUERJéle «UtW Mm és muokakídvel biztosit. Az IGP1ANH1 neon féveszitendő össze «>«§»«!<« te esterOwlzzel. • * I *
